Tragédia a magyar családoknál: így bukják otthonaikat, pénzüket is
Jelzáloghitelekkel rendelkező olvasóink bizonyára emlékeznek rá, hogy hitelük felvételekor lakásbiztosítás kötését is megkövetelte tőlük a hitelező bank. A biztosítás megkötésekor pedig felmerülhetett a kérdés, hogy mégis mekkora értékre kell kötni a biztosítást: újjáépítésire, forgalmira, vagy esetleg a bank felé fennálló tartozás értékére? Merthogy nagyon nem mindegy: egy rosszul megválasztott biztosítási összegen alapuló szerződés talán nem is nyújt valós védelmet. Ebben az esetbet pedig előfordulhat - legalábbis elviekben -, hogy egy tragédiát követően a hiteladós úgy marad ingatlan nélkül, hogy mellette még a banknak is milliókkal tartozik.
Lakásbiztosítással rendelkező olvasóink talán már találkoztak azzal a helyzettel, hogy a biztosító alacsonyabb - esetenként akár jelentősen alacsonyabb - összegre javasolja biztosítani az ingatlant annak piaci értékénél. Ez különösen akkor ütközhet ki, ha valaki közvetlenül egy ingatlan megvásárlását követően szeretne biztosítást kötni új szerzeményére, és azzal szembesül, hogy a biztosító kisebb értékre javasolja megkötni a szerződést annál, mint amennyit ő éppen kiadott az előző tulajdonosnak.
A helyzetet még bonyolultabbá teheti, ha az ingatlan megvásárlása jelzáloghitelből történt, hiszen ilyenkor már három, egymástól eltérő összegünk is lehet: egy, a biztosító által megállapított újjáépítési érték; egy, az adásvételben szereplő forgalmi érték; az adós bank felé fennálló tartozása. Adódik a kérdés, hogy melyikre kell megkötni a biztosítást?
Hiszen az én házam annál többet ér!
Új szerződéskötés esetén a biztosítók alapvetően az általuk kalkulált újjáépítési költségre tesznek ajánlatot. Tehát a biztosító - a birtokában lévő, ingatannal kapcsolatos adatok alapján - azt állapítja meg, hogy mennyibe kerülne az adott ingatlant újjáépíteni abban az esetben, ha az valamilyen okból kifolyólag megsemmisülne. Ez az összeg azonban lehet alacsonyabb az adott ingatlan forgalmi értékénél: tehát elképzelhető, hogy az ingatlan újjáépíthető 18 millió forintból, miközben eladható 20 millió forintért.
Ugyanakkor a biztosítási összeget az ügyfél határozza meg. Tehát ha úgy gondoljuk, hogy mi magasabb összegre szeretnénk biztosítani az ingatlanunkat, akkor ehhez minden jogunk megvan. Fontos tudni azonban, hogy egy bekövetkezett káresemény után a biztosítási szakértő az újjáépítési-helyreállítási munkálatok költségét fogja kiszámítani, tehát az esetek többségében nem érdemes a biztosító által felajánlottnál jelentősen magasabb összegre szerződnünk. (Természetesen lehetnek kivételes esetek, mondjuk ha különleges, az átlagnál jóval drágább burkolatokat használtunk a lakáson belül, hogy csak egy példát említsünk.)
Jön a bank
Ahogy fentebb már említettük, a jelzáloghitel fedezeteként szolgáló ingatlanok esetében a helyzet egy fokkal bonyolultabb, hiszen a hitelösszeg maximális értékét a forgalmi érték alapján számítják ki a hitelfelvétel során. Tehát elviekben elképzelhető, hogy egy ingatlan forgalmi értéke 20 millió forint, az újjáépítési 15, ám a hitelösszeg 16.
Ebben az elképzelt példában tehát előfordulhat, hogy az ügyfél megköt egy biztosítást az újjáépítési értékre, majd tragédia esetén elveszíti az otthonát, és még tartozik is a banknak.
Megkérdeztünk néhány bankot ezzel kapcsolatban, ugyanis kíváncsiak voltunk, hogy mekkora összegre kötelezik a finanszírozott ügyfeleiket a lakásbiztosítás megkötésének tekintetében. Az általunk megkérdezett bankok válaszaiból kiderül, hogy a fenti, elképzelt példánk elviekben csak a Raiffeisen Banknál fordulhat elő. Ők ugyanis megelégednek azzal, ha az ügyfél az újjáépítési értékre köti a lakásbiztosítását, így bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az ügyfél hiteltartozása magasabb a biztosított összegnél.
Más bankok, mint például a Budapest Bank, a CIB Bank és az OTP Bank kikötik, hogy a biztosítás legalább a hitelösszeget - az OTP esetében a hitelösszeget és annak 1 éves járulékait - fedezze. Az általunk megkérdezett bankok közül ugyanakkor egyik sem várja el, hogy a forgalmi érték alapján kerüljön megkötésre a szerződés. Ez az ügyfél szempontjából pozitívum, hiszen így nem fordulhat elő olyan eset, hogy feleslegesen fizet magasabb díjat a biztosítónak.
Megkérdeztük a biztosítókat is ezzel kapcsolatban, nekik mi a tapasztalatuk ezen a téren. Többnyire azonban nem tudtak válaszolni erre a kérdésre, hiszen - ahogy már említettük -, végül az ügyfél dönt a szerződéses összegre vonatkozóan, de hogy saját elhatározásból dönt egy adott összeg mellett, vagy a bank kötelezi őt erre, azt nem tudni. Az egyetlen kivétel a Generali Biztosító: az ő tapasztalatuk viszont éppen az, hogy többnyire forgalmi értékre köttetnek a bankok biztosítást a hitelezett ügyfeleikkel.
Hány "rossz" szerződés lehet?
Szerettük volna megtudni, hogy hány olyan ügyfél lehet, akiknél előfordulhat, hogy nem a megfelelő összegre kötöttek lakásbiztosítást, és emiatt nem élveznek igazi védelmet az esetleges balesetek ellen. Ezt azonban nem sikerült megtudnunk.
"Amennyiben a szerződő elfogadja a biztosító ajánlott értékét, a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot. Így túl-, vagy alulbiztosítottság kérdéséről csak akkor beszélhetünk, amikor a szerződő eltér az ajánlott értéktől. Így konkrét számadatok nincsenek, ezek mind egyedi élethelyzetek, csak egy esetleges kárnál merül fel ez a kérdés." - tudtuk meg például a K&H Biztosítótól, de lényegében ezt válaszolta a többi biztosító is.
Érdeklődtünk a bankoknál is: évente nagyjából hány olyan eset fordul elő, hogy egy megsemmisült ingatlan esetén a biztosítási összeg nem fedezi az adós bank felé fennálló tartozását. Pontos számokat azonban egyik bank sem árult el, ugyanakkor mindegyik azt válaszolta, hogy rendkívül kevés az ilyen esetek száma.
Hasonlóképpen nehéz megmondani, hogy mennyire "tartják karban" az ügyfelek az ilyen, hitel mellé kötött lakásbiztosításokat, illetve a meglévő, régi szerződések mekkora része lehet elavult.
"Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy ügyfeleink a hitel mellé kötött otthonbiztosítások esetében sok esetben nehezebben lépnek, ha a biztosítási szerződésük módosításáról, esetleg egy korszerűbb biztosításra váltásról van szó, hiszen ebben az esetben a bankintézetükkel is fel kell venniük a kapcsolatot, jelezniük feléjük a szerződésváltozást, az ezzel járó banki ügyintézés pedig megnövekedett banki adminisztrációs terhet jelenthet számukra. Arra vonatkozóan, hogy ügyfeleink jelenlegi otthonbiztosításainak mekkora része nincsen folyamatosan aktualizálva, jelenleg nincs rendelkezésünkre álló adat, mivel a szerződés módosítását, amennyiben azt az ingatlanban bekövetkezett változások indikálják, ügyfeleink kezdeményezésére végezzük el." - derült ki Deliága Judit, az Allianz Biztosító Lakossági vagyon termék- és portfoliómenedzsment csoportvezetőjétől.
Mi történik az ingatlan megsemmisülése esetén?
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi történik olyankor, ha megtörténik a legrosszabb, azaz megsemmisül az ingatlan. Mint kiderült, erre nincsen pontos válasz, többnyire a bank és az ügyfél megállapodásán múlik minden.
"Tapasztalataink szerint a banktól, az adóstól, az ingatlantól, valamint a bank és adós közötti üzleti viszonytól is függ a rendezés módja abban az esetben, ha az ingatlan megsemmisül. Egyes esetekben - mint zálogjogosult- a teljes kártérítési összegre a bank tart igény, miközben előfordul az is, hogy a bank lemond kedvezményezetti jogáról, és az ügyfélnek engedélyt ad a teljes szolgáltatási összeget felvételére, továbbá láttunk arra is példát, hogy a hitelező pénzintézet megosztva kéri az utalást maga (vélelmezhetően az aktuális tőkeösszeg erejéig) illetve az ügyfél felé." - tudtuk meg Tallárom Tamástól, a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület kárigazgatójától. Ezzel megegyező válaszokat kaptunk az illetékesektől, azaz a bankoktól is, tehát erre a kérdésre nincsen egyértelmű válasz.
Összességében tehát elmondható, hogy a bankok által támasztott követelmények többnyire megóvják az adósokat attól, hogy túlságosan alacsony összegre kössenek biztosítást. Ugyanakkor láthattuk, hogy van olyan bank, amely az újjáépítési költségre kötött biztosítást is elfogadja, míg a Generali válaszából kiderül, hogy van amelyik a forgalmi értékre köttet biztosítást. Az előbbi veszélyes lehet, míg utóbbi esetben előfordulhat, hogy túlbiztosítottságra van kényszerítve az ügyfél. (Ha már túlbiztosítottság: társasházak esetében viszonylag gyakori, hogy a jelzáloghitel felvételekor az ügyfél lakásbiztosítást köt, pedig az ingatlant már védi egy társasházi biztosítás. Előfordulhat, hogy ezt teljesen feleslegesen teszi, ugyanis az általunk megkérdezett bankok közül az összes elfogadja a társasházi biztosítást, feltéve persze, ha az megfelel a pénzintézet által megkövetelt feltételeknek.)
Érdemes tehát tájékozódni a biztosítás megkötése előtt, a szerződést pedig csak azt követően aláírni, hogy már alaposan átolvastuk. Hiszen nyilvánvaló, hogy senki sem szeretne évekig, évtizedekig fizetni egy olyan biztosítást, amely baj esetén nem nyújt számára valós védelmet.
Forrás: www.penzcentrum.hu
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Vége a nyárnak, jönnek a betörők
A nyaralóövezetek fokozatos elnéptelenedése jelentősen növeli mind a betörések, mind a meghibásodások által okozott károk kockázatát. Az alkuszok arra figyelmeztetnek, hogy célszerű minél előbb nyaralóbiztosítást kötni.
A kiürülő nyaralóterületeken nem csupán a betörések esélye nő meg, hanem az olyan károké is, amelyekről a tulajdonos nem szerez időben tudomást, ez pedig jelentősen emelheti a károk összegét – mondta Baksa Melinda, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja. Egy csőtörés során például az akár hetekig tartó eláztatás mellett az elfolyt víz díja is komoly tétel lehet. A vihar által megbontott tetőn elázó lakásban szintén további jelentős járulékos károk keletkezhetnek, de egy hosszabb időszakra beköltöző betörő is jócskán növelheti a helyreállítás költségeit.
A károkra fedezetet kínáló nyaralóbiztosítások kötési folyamatát célszerű mielőbb megkezdeni, mivel a biztosítóknak 15 nap áll a rendelkezésükre, hogy eldöntsék, szerződnek-e az adott ingatlan védelmére – hangsúlyozta a szakember.
Magasabb díjak
A nyaralókhoz kapcsolódó magasabb kockázat magasabb biztosítási díjakkal is jár: a nem állandóan lakott ingatlanok biztosítási védelméért a biztosítók többsége 30 és 100 százalék közötti pótdíjat számít fel. Egy siófoki 100 négyzetméteres ingatlan esetében például – átlagos paraméterek mellett – 22 ezer forinttól indul a lakásbiztosítások díja. Ha ugyanezt az épületet nyaralóként használják, hasonló biztosítást 33 ezer forinttól lehet találni. Az egyes biztosítók díjai biztosítótól, fedezeti körtől és limitektől függően ennek akár 3-4-szeresére is rúghatnak.
Nem érdemes trükközni
Egy ingatlan általában akkor tekinthető lakottnak a biztosítási feltételek szerint, ha abban legalább 180 napot életvitelszerűen ott tartózkodik valaki. Hiába jelentkezik be egy családtag állandó lakosnak, hogy ezáltal alacsonyabb díjon lehessen szerződést kötni: ha a kárfelmérés során a biztosító – például a közműszámlákból – bizonyítani tudja, hogy az adott lakóházat valójában nyaralóként használják, akár a teljes kárösszeget visszatarthatja.
Kármegelőzés – minimális védelmi szint
ovábbi fontos követelmény a szerződéshez tartozó betörésvédelmi szabályok betartása. A biztosító a feltételek között részletesen meghatározza a nyílászárók minimális védelmi szintjét. Például a közönséges lakat alkalmazását általában nem tekintik elégséges védelemnek, csupán a MABISZ által minősített biztonsági lakatot és lakatpántot fogadják el. Egyes biztosítók többféle védelmi szintet is meghatároznak, és az egyes szintekhez különböző maximális térítési limiteket határoznak meg. Minimális védelmi szint alatt betörés esetén a biztosító visszautasíthatja a kártérítési igény ingóságokra vonatkozó részét.
Nyaralók esetében a biztosítók általában kizárják kiemelt értékek (műtárgyak, ékszerek) fedezetét, és külterületen fekvő ingatlanok esetében jelentősen korlátozhatják az általános ingóságok biztosítását is.
Magyarországon a lakásbiztosításoknak mintegy 10 százalékát kötik nem állandóan lakott ingatlanra. A nyaralók egy része eleve nem biztosítható, az ártéren található épületekre például a biztosítók eleve nem vállalnak fedezetet.
forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Ne hagyja védelem nélkül lakását, kössön lakásbiztosítást weboldalunkon pár kattintással! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Itt tuti nem keresnek értéket a betörők: elárulták a titkokat a volt tolvajok
Korántsem a fiókban, vagy a széfben vannak a legnagyobb biztonságban az értékeink: ugyanis a betörők pont itt keresik őket először. Most korábbi tolvajok javasoltak tuti rejtekhelyeket, ahová érdemes eldugni a cuccokat.
Hihetetlen, de a legnagyobb biztonságban a tészták között, a gabonapelyhes dobozban, illetve a gyerekjátékok közé eldugva vannak az értékeink - legalábbis erre jutott egy hat egykori betörőkből felállított testület. A korábbi bűnelkövetők a Daily Mailnek elmondták, hogy a legtöbben a fiókokba, serpenyőkbe, edényekbe próbálják eldugni az értékeiket: persze sikertelenül, hiszen a tolvajok nagyjából ezeket a helyeket nézik meg először. A másik nagy hiba, amit rendszeresen elkövetnek az emberek, hogy ugyan széfbe rakják az értékeket, de az nincs rögzítve se a falhoz, se a padlóhoz.
A John Lewis csoport szerint a gyerekszoba mellett a kanapé, vagy a bútorok alá is jó eldugni a cuccokat - hiszen a betorők igyekeznek viszonylag gyorsan és csendben dolgozni, így nem vesződnek a bútorok tologatásával.
A volt tolvajok arról is beszéltek, hogy az autó, vagy a ház kulcsait nem érdemes külön erre a célra árult szekrényben tárolni: ehelyett jobb a spájzba, hűtőbe eldugni a kulcsokat az ételek közé. Nem fogják átkutatni az összes kaját, ahogyan például a DVD-tokokba sem néznek bele, így oda is el lehet dugni az értékeket.
Emellett a betörők igyekeznek kifigyelni, hogy melyik lakás üres: árulkodó jel lehet a teli postaláda, az üres parkoló vagy garázs, és az is, ha napokig sötét van esténként. Így a korábbi bűnözőkből álló szakértőgárda azt javasolja, hogy ha hosszabb ideig távol vagy otthonról, akkor mindig legyen valaki, aki üríti a postaládát. És olyan időzítős kapcsolókat is érdemes beszerezni, amik néha felkapcsolnak egy lámpát - így nem lehet biztosan tudni, hogy üres-e a kégli.
Mindez azért fontos, mert a korábbi betörők szerint a bűnözők akár 1-2 hónapig és képesek megfigyelni egy-egy ingatlant, mielőtt kirabolják - ilyenkor pedig nagyjából 5 percet töltenek bent.
Claire Nee, a Portsmouth Egyetem Nemzetközi Igazságügyi Pszichológiai Kutatóközpontjának igazgatója több száz betörővel készített interjút a bűncselekmények mintáinak elemzése céljából. Ő a Daily Mailnek arról beszélt, hogy a személyazonosító okmányok is nagyon értékesek a bűnözőknek, hiszen így könnyen ellophatják identitásunkat.
Ezekre utaznak a magyar betörők
Korábban a Pénzcentrum a hazai biztosítókat kérdezte arról, hogy mire utaznak itthon a bűnözők: bár a közhiedelem szerint a betörők mindent visznek, amit érnek, ennél azért egyszerűbb a helyzet. Kiderült ugyanis, hogy a sláger továbbra is a készpénz és az ékszer, emellett a kisebb, de értékes műszaki cikkekre utaznak a tolvajok (például telefon, tablet, laptop).
Azt is fontosnak tartották kiemelni, hogy a kertben sem érdemes nagyobb értékű tárgyakat elől hagyni, hiszen ezek kifejezetten csalogatják a betörőket. Nem beszélve például egy kerti létráról, ami a házba való bejutást is megkönnyítheti.
Még kárt is tesznek Azt sem szabad elfelejteni, hogy a betörés gyakorta jár rongálással is, aminek az utólagos költségével is számolni kell. Így például szerencsésebb esetben lehet, hogy csak egy zárat tesznek tönkre az elkövetők vagy betörnek egy ablakot. Ám, ha egy drága nyílászárót feszítenek szét azért, hogy bejussanak, akkor már sokkal magasabb lehet a kár.
A szórás tehát a nyílászárók, zárak káresetében is nagy, megközelítőleg azonban úgy számolhatunk, hogy "a rongálási kár általában az eltulajdonított vagyontárgyak értékének a 10 százalékát teszi ki" - mondta el lapunknak az Aegon Biztosító.
forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Lakásbiztosítással nyugodtabban utazhat el akár hosszabb időre is, hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait, és kösse meg az Önnek tetszőt! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Több milliárdos kárt okoztak az idei nyári viharok
Az idei viharszezon biztosítási szempontból belesimul az elmúlt évek átlagába, nem számít kiemelkedőnek. Ugyanakkor a villámcsapások másodlagos hatásai nyomán okozott károkra egyre többet fizetnek ki a biztosítók - állapítja meg a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleménye.
Az idei nyári viharmérleg első összesítése szerint több mint 4,1 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók a május elseje és augusztus 31 közötti időszakban.
A társaságokhoz ebben a periódusban közel százezer bejelentés érkezett egyéni és társasházak részéről vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén, harmadával több, mint tavaly. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)
Az adatok alapján ebben az évtizedben továbbra is a 2010-es nyári időszak volt a katasztrófákkal legerősebben sújtott, amikor május-augusztusi időszakban 312 ezer kárbejelentésre, 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az elmúlt tíz évben összesen egy és negyedmillió kárt regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben.
Idén a legtöbb bejelentés június elején és végén, valamint a július végi viharokat követően futott be, elsősorban Budapestről, valamint Baranya, Borsod és Szabolcs megyékből. Az okok között az átlagosnál többször szerepelt a felhőszakadás, ami például Fejér megyében milliós nagyságrendű egyedi kárt is okozott.
Egyre több gondot jelentenek a villámcsapások, amelyek külön tételt képeznek és 2010 óta több mint harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Igaz, ezeket a károkat a MABISZ nem szezonális jelleggel, hanem éves szinten összesíti. Tavaly egész évben közel két és félezer elsődleges és majdnem 35 ezer másodlagos hatás nyomán 3,3 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok, idén az első nyolc hónap után közel kétmilliárdnál tartanak. Baranya megyében például egy nagyösszegű villámcsapáskár utáni kifizetés megközelítette a 2,4 millió forintot.
Mint az adatokból is kitűnik, egyre több a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemény, amikor a közelben lesújtó villám számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre. Ennek oka az is, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében.
Ezzel kapcsolatban a biztosítók szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy az ilyen károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére.
Az éves adatok kapcsán még néhány dolgot mindenképpen érdemes megemlíteni: így például azt, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak.
Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy valóban kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.
A biztosítói adatokhoz hozzátartozik az is, hogy a valóságban ezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak,hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. Holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizenhárom társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek.
forrás: origo.hu
CLB TIPP: Ne bízza a véletlenre otthona biztonságát! Kalkulátorunkban percek alatt személyre szabott ajánlatot kaphat számos biztosítótól, melyek közül ugyanilyen egyszerűen meg is kötheti a saját igényeinek tetszőt: Lakásbiztosítás ajánlatok >>
Beázott a lakásunk, mégsem kapunk kártérítést: mikor nem fizet a lakásbiztosító?
– Alulról beázott a házunk a nagy esők után, a biztosító mégsem állja a kárt. Miért? – fordult panasszal J. Ottó Bajáról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőihez.
Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára gyűjtötte össze azokat az eseteket, amelyekben az ügyfelek veszteségét egyáltalán nem vagy csak részben téríti a lakásbiztosítás.
Feltételekhez kötött
A biztosítók számos káreseménynél – az általuk kínált konstrukcióktól, azon belül is az ügyfél által választott, eltérő díjú csomagtól függően – feltételeket szabnak a kifizetésekre. Emellett jellemzően 15-30 napos várakozási időt kötnek ki a szerződéskötés után kockázatvállalásuk megkezdésére. Egyes esetekben pedig az ügyfelek által fizetendő önrészt írnak elő, illetve limitálják kárkifizetésük maximumát.
Vannak kizáró okok
- Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosított vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója szándékosan vagy súlyosan gondatlanul (pl. alkohol hatása alatt) okozta a kárt.
- Nem fizetnek akkor sem, ha kiderül, hogy a biztosított lakóingatlant teljes egészében vállalkozás céljára használták, vagy abban az ottlakás mellett veszélyes – pl. vegyi anyagokkal történő – cégtevékenységet folytattak.
- Viharkárnál sok biztosító kizárja szerződéses feltételeiben a talajvíz megemelkedése miatti vagy a belvíz okozta károk megtérítését. Nem, vagy csak külön biztosítás esetén számíthatunk kifizetésre, ha a felhőszakadás, jégverés, hónyomás vagy villámárvíz (a hőszigetelő elemek kivételével) az ingatlan külső vakolatában, burkolatában, napelemeiben, üveg- vagy polikarbonát tetejében vagy korlátjában tesz kárt.
- A helyiségeken belül pedig még a huzat okozta károkra sem jár minden esetben térítés.
- Vezetékes vízkárnál általában egyik biztosító sem fizeti meg a kárt okozó és elromló háztartási gép (pl. bojler, kazán, mosógép, mosogatógép, csaptelep, fűtőtest) javításának vagy cseréjének árát. Kizárt, korlátozott vagy külön díjas a sérült vezetékszakasz javításának, cseréjének térítése, csakúgy, mint – kertes házaknál – az elfagyott vízóra pótlása és a csőtörés miatt elfolyt víz költségének megfizetése.
- Kő- és földomlás esetén sok biztosítónál nem jár kártérítés, ha az épület alapja süllyedt meg, illetve, ha a kár bekövetkezéséért felelős közeli támfal szerkezete elavult volt vagy hibásan tervezték.
Szaktanácsadó segít
A biztosítók részletes lakásbiztosítási feltételei gyakran 100 oldalasak, a piaci szereplők által kötelezően elkészítendő (nagyon hasznos) 2 oldalas terméktájékoztatók pedig a konstrukciók alapjellemzőit mutatják be. A szerződés megkötése előtt szánjunk időt a feltételek és egyéb írásbeli tájékoztatók áttanulmányozására, ismerjük meg a biztosító mentesülésének szabályait, a szolgáltatás korlátozásának feltételeit, s az alkalmazott kizárásokat!
Biztosításközvetítővel vagy független szaktanácsadóval is áttekinthetjük, hogy milyen kockázatokra szeretnénk szerződni, s melyek feleslegesek számunkra!
Bírósághoz is fordulhatunk
Ha egy, a szomszédban váratlanul keletkezett olyan üreg repeszti meg az épületünk falát, amelyet tudatos emberi tevékenység (pl. alagútépítés) okozott, vagy ha ott építési engedély nélkül dolgoztak, a biztosítók jellemzően nem nyújtanak szolgáltatást. Ilyen esetekben azonban közvetlenül a felelőshöz fordulhatunk, és követelhetjük kárunk megtérítését. Ha ez nem történik meg, végső esetben bírói úton kényszeríthetjük ki költségeink megfizettetését.
Olvassuk végig
A biztosítók a szerződéses feltételekben tételesen rögzítik, hogy mikor mentesülnek a kifizetés alól és milyen kockázatok vállalását zárják ki eleve, vagy vállalják csak borsosabb tarifáért, akár az alapbiztosítás mellé köthető kiegészítő biztosítással.
forrás: blikk.hu
CLB TIPP: Oldalunkon bármikor összehasonlíthatja a különböző biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait, pár kattintással: Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Ha magától is megy, akkor az már nem bicikli
Jó, ha pontosan tudja a közlekedő, hogy elektromos kerékpáron vagy robogón ül, az utóbbihoz kell sisak, a jogosítvány és a kötelező biztosítás hiányáért is felelnie kell. A rendőrök először jellemzően csak figyelmeztetnek a ,,helytelen besorolásért".
Néhány napja a Petőfi Sándor sugárúti kerékpárúton félelmetes tempóban és veszélyesen halkan előzött meg egy villanyrobogó, ketten ültek rajta, bukósisak nélkül. Rájuk még nem kötelező, hogy figyelmeztető hangot adjanak, miközben nagyon sokan nincsenek tisztában azzal, hogy biciklin vagy segédmotoros kerékpáron ülnek.
– Kerékpár olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti, rajta a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen – válaszolta kérdésünkre Szabó Szilvia, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Ami mellettem elszáguldott, az ekkora teljesítménnyel szinte biztosan nem a kerékpárok családjába tartozott.
Jó tudni, hogy az olyan járművek, amelyek pedálozás nélkül elindulnak, önerejükből, tekerés nélkül is képesek haladni, azok nem kerékpárok, tehát rendőri igazoltatáskor a sisak, a jogosítvány és a kötelező biztosítás hiányáért is felelnie kell a vezetőnek. Külön csavar, hogy ha az egyébként szabályos e-kerékpáron a vezető a motort is használja, akkor alkoholfogyasztás szempontjából motorosnak minősül, vagyis – a biciklisekkel ellentétben – egy kortyot sem ihat.
Ennek ellenére sok kereskedésben úgy árulják a 250-300 wattos elektromos robogókat, hogy azok egyszerű kerékpárok, mivel teljesítményük nem haladja meg a 0,3 kW-ot. Ez tehát nem igaz, és akár nagyon sokba is kerülhet!
– Amennyiben rendőrök a közúti ellenőrzés során megállapítják, hogy az intézkedés alá vont jármű nem minősül kerékpárnak, úgy erről szóban tájékoztatják a tulajdonost. Ezenkívül írásos figyelmeztetésben részesíthetik a vezetőt, amelyben pontosan megnevezik a KRESZ azon szakaszát, az 1. számú függelék II. részét, amely szerint a jármű nem kerékpár – részletezte a szóvivő.
Mivel az ilyen gépek jellemzően 30-45 km/órás sebességre képesek, támogatható, hogy csak sisakban vezethessék őket és legyen rajtuk érvényes biztosítás. Azt azért nem lehet állítani, hogy a szabályozás tökéletesen követte volna az elektromobilitás fejlődését – az e-rollerekkel Európa sem nagyon tud mit kezdeni –, mindenesetre a vékony kerék, és a kipufogó hiánya arra utal, egy elektromos kerékpáron ülünk, ám ha nincs rajta pedál, akkor a KRESZ szerint segédmotornak minősül.
Rákérdeztünk az elektromos rokkant kocsikra is. Kiderült, a mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló gépi mozgatású kerekes szék – ha sík úton önerejéből maximum 10 kilométer/óra sebességre képes – nem minősül járműnek. Szabó Szilvia hangsúlyozta, mielőtt valaki elektromos járművet vásárol, használatának szabályairól tájékozódjon a KRESZ-ből.
forrás: delmagyar.hu
CLB TIPP: Pár kattintással kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait, és ugyanilyen könnyen meg is kötheti a kiválasztott biztosítást: KGFB kalkulátor >>
A külföldre utazó magyarok 12 százalékának már lopták el holmiját
A külföldre utazó magyarok többsége utasbiztosítással indul útnak.
A külföldre utazó magyarok többsége utasbiztosítással indul útnak, 67 százalékuk minden esetben köt biztosítást, 19 százalékuk viszont csak hosszabb utazás esetében teszi meg ezt. Az előbbi az 50 éves korosztályra, utóbbi pedig a 30-asokra jellemző leginkább - derül ki a K&H felméréséből.
A K&H és a Free Association közvélemény-kutató cég reprezentatív felmérése a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban 500 fő vett részt, az adatfelvétel 2019. március 1. és 12. között zajlott.
Az MTI-hez eljuttatott összegzés szerint az utazók 79 százaléka használ internetes összehasonlító oldalakat, 65 százalék kéri ki rokonok véleményét, 50 százalék tájékozódik biztosítók honlapjáról is. A megkérdezettek 39 százaléka mindig ugyanazt a biztosítót, 38 százaléka mindig mást választ.
A K&H-nál 2019 első hat hónapjában több mint 22 ezer utasbiztosítást kötöttek, a díjbevétel pedig közel 9 százalékkal 149,4 millió forintra nőtt. Átlagosan egy-egy utas több mint 6500 forintért kötött utasbiztosítást, a társaság 2019 első félévében közel 59 millió forintot fizetett ki utasbiztosítási károkra.
A felmérés alapján a magyarok 47 százaléka tart attól, hogy az utazás során ellopják az értékeit, és ugyanennyien aggódnak amiatt is, hogy megsérül a csomagjuk. Az iratok elvesztését a megkérdezettek 35 százaléka említette kockázatként, 34 százalékuk pedig egy esetleges balesettől fél.
Viszonylag kevesen számolnak azzal a rizikóval, hogy kórházi ápolásra vagy jogi képviseletre lenne szükségük, előbbit 28 százalék, utóbbit 25 százalék sorolta a kockázatok közé. Az utazási irodák csődjétől sem tartanak sokan: a megkérdezettek mindössze 28 százalékát aggasztja ez. Még kevesebben, a válaszadók 18 százaléka tartja reálisnak, hogy másnak kárt okozna.
Az aggodalmakat igazolja, hogy az elmúlt 3 évben külföldön nyaraló magyarok 12 százalékának lopták el a holmiját, vagy sérült a csomagja. Értékek elvesztése miatt 8 százalékukat érte kár. Minden 20. utazó szorult már sérülés miatt kórházi ellátásra.
Turista útra leginkább Ausztriába, Horvátországba, Szlovákiába és Olaszországba mennek a magyarok, ezek az országok a legnépszerűbb célpontok. Ha munkáról van szó, akkor változik a sorrend: Németország és Ausztria áll az élen, a harmadik helyen pedig holtversenyben szerepel Lengyelország és Szlovákia - olvasható a K&H kutatásában.
forrás: alon.hu
CLB TIPP: Már napi 1 kávé áráért köthet utasbiztosítást, akár 2 perc alatt, online. Ne mulassza el külföldi utazás előtt! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Filléres tétel, mégsem kell a magyaroknak: milliókat buknak, ha beüt a baj
Nem várt esemény, egy szörnyű baleset életünk bármelyik pillanatában megtörténhet velünk, ám ha minden nem idehaza, hanem külföldön, éppen nyaralás közben esik meg, akár több millió forintunkat is felemésztheti a szerencsétlen eset. Persze fel lehet készülni a legrosszabbra is, napi egy napi pár százforintba kerülő biztosítás megkötése sok kellemetlenségtől megkímélhet bennünket.
Múlt héten értesülhettünk a szörnyűtragédiáról, mely során egy magyar fiatalember életét vesztette a Kanári-szigetek egyik népszerű üdülőhelyén: megcsúszott egy sziklán, a vízbe esett, és a hullámok elsodorták. Hiába úszott a part felé, egyre messzebb került.
És ez még nem minden, a fiatalembernek nem volt utasbiztosítása, így a családnak kell kifizetnie a holttest hazaszállítását, ami akár milliós tétel is lehet. Mivel erre nincs pénzük, gyűjtést indítanak, arra kérik az embereket, hogy járuljanak hozzá a költségekhez.
Felelőtlenség
Ahogy arra a Pénzcentrum már számos alkalommal felhívta a figyelmet, felelőtlenség biztosítás nélkül útra kelni, hiszen a baj pillanatokon belül megvan. Egy friss kutatás szerint külföldi nyaralás alatt a leggyakrabban a kisebb, orvosi ellátást nem igénylő betegségek és a poggyászunkban esett károk okoznak kellemetlenséget: az elmúlt években külföldre turistaként utazó magyarok csaknem fele (47%) számolt be arról, hogy érte valamilyen káreset. De sajnos előfordulnak komolyabb esetek is.
Egy beteg hazaszállítás gondos tervezést és előkészületeket igényel. Előtte folyamatosan egyeztetni kell az ellátó kórházzal/intézménnyel, és csak akkor kezdhető meg a manőver, ha az kiállítja a "fit to fly", azaz utazásra alkalmas igazolást. Adott esetben az ügyfélért kiutazik a biztosító asszisztencia partnerének orvosa is, aki a hazautazás során folyamatosan felügyeli az állapotát. Sokszor olyan tényezők is közrejátszanak, amelyekkel nehéz tervezni - az elmúlt években, két ízben is túlsúlyos, 150 kilogrammnál nehezebb ügyfelek esetében jelentkeztek komplikációk a légi és szárazföldi szállítás során - nem minden hordágy van ugyanis ilyen súlyra kalibrálva. Az utasbiztosítás mögött álló közreműködők feladata, hogy ezeket az egyedi esteket megoldják, és az ügyfél mielőbb, biztonságban hazajusson - mondta el a Pénzcentrumnak Szabó Tamás, az Union Biztosító utasbiztosítási üzletágának vezetője.
Akad munkájuk a biztosítóknak
Az elmúlt években számos esetben, a tengerentúlról is szervezett a Europ Assistance Magyarországra hazautaztatást. Sajnos minden korosztályból volt már erre példa. Idén, 2019-ben csupán egy 80-85 éves elhunyt holttestének hazaszállításáról kellett gondoskodni. A halál oka sok esetben baleset, de még mindig túlsúlyban vannak a hirtelen megbetegedések miatti halálesetek (agyvérzés, akut szívhalál) - derült ki az Uniqa Biztosító Pénzcentrumnak küldött válaszaiból.
A koporsós hazaszállítás költsége (Európán belül) 1,5-2,5 millió forint. Európán kívül magasabb, 3-4 millió forint összegű költséggel kell számolni, mivel ilyen esetekben a szállítás mindig légi úton történik. A hamvak hazaszállítása hasonló összegű, hacsak nem a család maga hozza haza az elhunyt hamvait (erre a megoldásra speciális szabályok vonatkoznak, de megoldható ilyen formában is).
Az Union Biztosítónál 2018-ban minden hétre esett egy vagy több hazaszállítás, szakszóval repatriáció. Náluk a költséget alapvetően két tényező befolyásolja: a beteg egészségügyi állapota és a földrajzi távolság. A környező országokból is 100 000 forint feletti összeg egy-egy könnyebb sérült mentőautóban történő hazahozatala - a tengerentúlról viszont ez milliós tétel is lehet. Menetrendszerű légi járaton megeshet, hogy speciális helyet kell biztosítani az ügyfél számára - például egy lábsérült esetén, és ez extra költséget jelent. Súlyos esetekben mentőrepülőt küld a Biztosító a betegért - a tavalyi évben az UNION Biztosító több mint 25 millió forintot fizetett ki egy ügyfél ilyen típusú, USA-ból történő hazaszállításáért. A holttest hazaszállítása jellemzően kisebb távolságról is magas költséggel jár, átlagosan 1-1,5 millió forint
Árak
Ehhez képest az utasbiztosítás költségei szinte eltörpülnek, az UNIQA Biztosítónál már 552 forintért köthető olyan biztosítás, amiben szerepel a holttest hazaszállítása, limitmentesen. (Fontos megjegyeznünk, hogy a bankkártyák mellé kapott utasbiztosítások gyakran nem tartalmazzák ezt a szolgálatást, vagy a limitek nem elegendőek, ezért mindenképpen érdemes utasbiztosítást kötni.)
Az UNION Biztosító legolcsóbb terméke is 100 százalékban téríti a hazaszállítás, holttest hazaszállítás szolgáltatás összes felmerülő költségét. A legolcsóbb termékünk egy napra 430 forintba kerül egy felnőttnek, 18 év alattiak esetében pedig már 260 forintos napidíjat is tudunk nyújtani.
A Groupamánál a honlap szerint online legkevesebb 423 forintért lehet utasbiztosítást kötni egy napra, az Allianznál 490 forintért.
forrás: penzcentrum.hu
CLB tipp: Hasonlítsa össze a különböző biztosítók ajánlatait és kösse meg utasbiztosítását külföldre indulás előtt! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Rengeteg a buktató az utasbiztosításoknál, elmondjuk, mire kell nagyon figyelni
Nem elég utazás előtt megkötni az adott biztosítás(oka)t, oda kell figyelni az apró betűs részekre is, hogy aztán a károkat meg is térítsék a társaságok - figyelmeztet a Portfólió elemzője. A biztosítók az ittasan elkövetett baleset vagy terrortámadás esetén is széttárhatják a kezüket.
Ha utasbiztosítást akar kötni az ember, a legfontosabb az, hogy ár-érték arányban a számára legmegfelelőbb, legideálisabb terméket válassza. Jelenleg igen sok a szolgáltató, ezek különböző kockázatokra kiterjedően nyújtanak különböző fedezeteket.
Mint Huszák Dániel, a Portfólió elemzője az InfoRádióban elmondta, van olyan biztosítás, ami automatikusan aktiválódik, ha az ember külföldön utazik, és van olyan is, amit az ember pár kattintással megköthet, mielőtt elhagyja az országhatárt.
"Eléggé sok minden van, amire figyelni kell. Jó, hogy ha az ember kicsit részletesebben is elolvassa a feltételeket, mielőtt megköti a biztosítását. Bekövetkezhetnek olyan események, amire a biztosító nem feltétlenül fizet; alapvetően arra külön kell figyelnünk, hogy sok biztosító kizárja a veszélyes sportok űzése során keletkező baleseteket.Ha eltörjük a lábunkat sízés közben, nem automatikus a fizetés, ez olykor külön szolgáltatás" - húzta alá Huszák Dániel, ilyen esetekre külön biztosítást kell kötni.
Mint hozzátette, vannak olyan országok is, amiket kizárnak a biztosítók. "Ezek jellemzően a konzuli szolgálatok által utazásra nem javasolt országok" - mondta a szakember.
Van, hogy kizárják az ittas, drogos befolyásoltság alatt bekövetkezett balesetek kártérítését, de még a terrortámadás is kizáró ok lehet. Előfordulhat az is, hogy az ember kicsúszik a biztosítási kárbejelentés időintervallumából, erre azt tanácsolja Huszák Dániel, hogy mihamarabb jelentsünk, ugyanígy műszaki meghibásodás, közlekedési baleset esetén.
"Lehet olyan, hogy poggyászkárok esetén a biztosítók türelmesebbek, akár az is elég lehet, hogy ha hazaérkezés után jelentünk, de vannak olyan balesetbiztosítások, ahol 30 nap a határidő, érdemes minél korábban bejelenteni a káreseményt" - hangsúlyozta Huszák Dániel.
forrás: infostart.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban könnyedén megtekintheti számos biztosító ajánlatát és össze is hasonlíthatja őket néhány kattintással: Utasbiztosítás ajánlatok >>
Leginkább a poggyászkárok borzolják a magyar turisták kedélyeit
Egy friss kutatás szerint külföldi nyaralás alatt a leggyakrabban a kisebb, orvosi ellátást nem igénylő betegségek és a poggyászunkban esett károk okoznak kellemetlenséget. A Groupama Biztosító megbízásából készült kutatásból az is kiderült, hogy a repülős utazások a poggyászkésedelmek és a járatkésések, járattörlések miatt jócskán megnövelik a bosszúságok számát.
A felhőtlen nyaralásnak nem csak a váratlan rossz idő állhat útjába. Az elmúlt években külföldre turistaként utazó magyarok csaknem fele (47 százalék) számolt be arról, hogy érte valamilyen káreset vagy kellemetlenség. Minden tizedik turista beszámol kisebb, orvosi ellátást nem igénylő betegségről vagy balesetről, és ugyanennyien valamilyen poggyászkárról.
A repülővel utazó turisták ugyancsak sok váratlan helyzettel szembesülhetnek: az utazók 15 százaléka számolt be arról, hogy poggyásza később érkezett meg, vagy járatkéséssel, esetleg járattörléssel kellett szembesülnie. A több órás járatkésések esetén gyakran merülnek fel nem várt kiadások, ha pedig csomagunk egy vagy akár több nappal utánunk érkezik csak meg, ezek jelentősek is lehetnek. A poggyászkárokkal kapcsolatos ügyek 60-70%-a poggyászkésedelem miatt merül fel – mondta el Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.
Egy több órás késés alkalmával gyakran jelentkeznek extra kiadások, például tisztálkodási szerek, fehérnemű, vagy egy váltás ruha beszerzése miatt. Az utasbiztosítás a választott szolgáltatási csomag alapján megtéríti ezeket a kiadásokat, ehhez azonban mindenképpen szükség van a vásárláskor kapott eredeti számlára, illetve még egy fontos dokumentumra: arra az igazolásra, ami a poggyászok átvételének pontos időpontját jelöli. Ez utóbbi dokumentumot a reptéri szolgáltatók gyakran elmulasztják átadni, ezért érdemes erre az utazóknak is figyelniük, és ha szükséges, külön elkérniük.
A kórházi ellátást nem igénylő betegségek között a biztosító tapasztalatai szerint a leggyakoribbak az az ételektől, italoktól eredő hányással, hasmenéssel járó gyomor-, bélfertőzéses esetek. Ezek főleg a tengerentúli, távol-keleti utak során merülnek föl. Gyakori még a napégés, napallergia, és ugyancsak tengerentúli utak esetében a hosszú távú repülés miatt előforduló légúti fertőzés. Fontos, hogy ha orvosi ellátást is igénybe kell vennünk – ez egyébként minden huszadik válaszadóval előfordult már külföldön – és receptet is ki kell váltanunk, akkor ezek számláját is őrizzük meg, mert a biztosító a receptre kiváltott gyógyszerek költségét is megtéríti.
Forrás: vg.hu
CLB TIPP: Kalkuláljon oldalunkon percek alatt, és tekintse meg, milyen utasbiztosítás ajánlatokat adnak a különböző biztosítók! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Egy élet munkája ment tönkre
Elverte a tetőket, a veteményt és a kocsikat sem kímélte a jég.
Kedd délután megérkezett a hidegfront megyénkbe, de az időjárás ismét tartogatott kellemetlen meglepetést: jégeső zúdult több településre is. Szőlősardón sok ház maradt tető nélkül, a szerdai napjuk az ott lakóknak a károk elhárításával és atakarítással telt. Ebben segítségükre voltak többek között a katasztrófavédelem szakemberei, akik reggeltől dolgoztak a tető nélkül maradt házak fóliázásán. A megye minden pontjáról voltak kirendelve tűzoltók. Akikkel beszéltünk, azt mondták, hirtelen érkezett a jégeső, nem is tudták elképzelni, mire számíthatnak. Az ítéletidő 3 és 4 óra között csapott le Szőlősardóra, egy óra alatt végezte el az irtózatos pusztítást az ingatlanokban, amiért sokan egy életen át dolgoztak. Sokaknak nem csak a háza sérült, hanem a veteményes kertje és az autója is, a szerencsésebbeknek volt biztosításuk, de nem minden érintettnek. Érdekessége volt a jégnek, hogy nem kör alakú volt, hanem inkább tű szerűnek írták le a helyiek.
Nincs biztosításuk
Ritó Lászlót az édesanyja házában találtuk, ahol a helyzet elég siralmas volt: betört ablak, tető nélküli ház és rengeteg törmelék fogadta az arra járókat. A házba belépve szembesültünk a beázott falakkal. A család és a barátok éppen a padlószőnyeget szedték fel, ami elázott, részben az ablakon át beesett, részben a tetőn befolyó víztől. Lászlótól megtudtuk, hogy az utcában lakók értesítették őt a károkról, azonnal indultak Miskolcról, és éjjelig dolgoztak, amikor az édesanyja házát lefedték, mentek tovább segíteni. A családnak a barátok is jöttek segíteni, az önkormányzat pedig adta a léceket és a fóliát, és a környező településekről is hoztak át munkásokat. Mint megtudtuk, biztosítás nem volt a házon, de a tetőt mindenképp meg kell csinálni, hiszen jön a tél, nem maradhat fedél nélkül a ház.
Szilvától nagyobb jég esett
"Először csak az eső jött, aztán érkezett a jég. 87 éves vagyok, de ilyen rettenetes kopogást még nem hallottam” – mondta Mészáros Jenő. Biztosítás van a házon, egyeztettek is a biztosítóval, de a szükséges munkálatokat már elkezdték. A családnak a barátok és szomszédok is segítenek. Mint mondták: a jegyző és a polgármester is meglátogatta őket, utóbbi körbe járta a károsultakat, és minden háznál megkérdezte, hogy hol tudnak segíteni és ahova kellett, küldtek ember. A Mészáros család szorgosan dolgozott ott jártunkkor, hogy minél hamarabb elhárítsák a károkat.
Újrakezdés
"Kedd délután 3 óra után olyan jégvihar érte el településünk nagy részét, ami 40 lakóházat érintett a melléképületekkel. Kaptunk önkéntes segítséget, megpróbáltunk fóliát és tetőlécet beszerezni. A környéken lévő Tigép készséggel állt rendelkezésünkre, amit tudtak megadtak. Éjszaka 1 óráig tudtuk a kárelhárítást végezni. Éjszaka ismét olyan vihar jött, hogy a munkát abba kellett hagyni. Szerda reggel kezdtük újra. A katasztrófavédelemtől, tűzoltóságtól három egységgel érkeztek. A kárelhárításban próbáljuk legelőször is a lakóépületeket lefedni fóliával és jelenleg is folynak a munkálatok. Ha az megvan, akkor még a melléképületeket is, úgyhogy ezzel vagyunk elfoglalva. A kár viszont jelentős. A palatetős házakon egyáltalán nem maradt fedél. A cserepes házakon is csak az új cserepek élték túl a pusztítást. A település északi részét érintette legsúlyosabban a vihar. A környező településekről jöttek emberek, ők segítenek a tetőfedésben, de anyagi felajánlást is kaptunk már.”– nyilatkozta Szőlősardó polgármestere Kollár István.
Forrás: boon.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze kalkulátorunkban a lakásbiztosítási ajánlatokat és kösse meg az Önnek megfelelőt! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

