2018.04.16

Tragédia a magyar családoknál: így bukják otthonaikat, pénzüket is

Jelzáloghitelekkel rendelkező olvasóink bizonyára emlékeznek rá, hogy hitelük felvételekor lakásbiztosítás kötését is megkövetelte tőlük a hitelező bank. A biztosítás megkötésekor pedig felmerülhetett a kérdés, hogy mégis mekkora értékre kell kötni a biztosítást: újjáépítésire, forgalmira, vagy esetleg a bank felé fennálló tartozás értékére? Merthogy nagyon nem mindegy: egy rosszul megválasztott biztosítási összegen alapuló szerződés talán nem is nyújt valós védelmet. Ebben az esetbet pedig előfordulhat - legalábbis elviekben -, hogy egy tragédiát követően a hiteladós úgy marad ingatlan nélkül, hogy mellette még a banknak is milliókkal tartozik.

Lakásbiztosítással rendelkező olvasóink talán már találkoztak azzal a helyzettel, hogy a biztosító alacsonyabb - esetenként akár jelentősen alacsonyabb - összegre javasolja biztosítani az ingatlant annak piaci értékénél. Ez különösen akkor ütközhet ki, ha valaki közvetlenül egy ingatlan megvásárlását követően szeretne biztosítást kötni új szerzeményére, és azzal szembesül, hogy a biztosító kisebb értékre javasolja megkötni a szerződést annál, mint amennyit ő éppen kiadott az előző tulajdonosnak.

A helyzetet még bonyolultabbá teheti, ha az ingatlan megvásárlása jelzáloghitelből történt, hiszen ilyenkor már három, egymástól eltérő összegünk is lehet: egy, a biztosító által megállapított újjáépítési érték; egy, az adásvételben szereplő forgalmi érték; az adós bank felé fennálló tartozása. Adódik a kérdés, hogy melyikre kell megkötni a biztosítást?

Hiszen az én házam annál többet ér!

Új szerződéskötés esetén a biztosítók alapvetően az általuk kalkulált újjáépítési költségre tesznek ajánlatot. Tehát a biztosító - a birtokában lévő, ingatannal kapcsolatos adatok alapján - azt állapítja meg, hogy mennyibe kerülne az adott ingatlant újjáépíteni abban az esetben, ha az valamilyen okból kifolyólag megsemmisülne. Ez az összeg azonban lehet alacsonyabb az adott ingatlan forgalmi értékénél: tehát elképzelhető, hogy az ingatlan újjáépíthető 18 millió forintból, miközben eladható 20 millió forintért.

Ugyanakkor a biztosítási összeget az ügyfél határozza meg. Tehát ha úgy gondoljuk, hogy mi magasabb összegre szeretnénk biztosítani az ingatlanunkat, akkor ehhez minden jogunk megvan. Fontos tudni azonban, hogy egy bekövetkezett káresemény után a biztosítási szakértő az újjáépítési-helyreállítási munkálatok költségét fogja kiszámítani, tehát az esetek többségében nem érdemes a biztosító által felajánlottnál jelentősen magasabb összegre szerződnünk. (Természetesen lehetnek kivételes esetek, mondjuk ha különleges, az átlagnál jóval drágább burkolatokat használtunk a lakáson belül, hogy csak egy példát említsünk.)

Jön a bank

Ahogy fentebb már említettük, a jelzáloghitel fedezeteként szolgáló ingatlanok esetében a helyzet egy fokkal bonyolultabb, hiszen a hitelösszeg maximális értékét a forgalmi érték alapján számítják ki a hitelfelvétel során. Tehát elviekben elképzelhető, hogy egy ingatlan forgalmi értéke 20 millió forint, az újjáépítési 15, ám a hitelösszeg 16.

Ebben az elképzelt példában tehát előfordulhat, hogy az ügyfél megköt egy biztosítást az újjáépítési értékre, majd tragédia esetén elveszíti az otthonát, és még tartozik is a banknak.

Megkérdeztünk néhány bankot ezzel kapcsolatban, ugyanis kíváncsiak voltunk, hogy mekkora összegre kötelezik a finanszírozott ügyfeleiket a lakásbiztosítás megkötésének tekintetében. Az általunk megkérdezett bankok válaszaiból kiderül, hogy a fenti, elképzelt példánk elviekben csak a Raiffeisen Banknál fordulhat elő. Ők ugyanis megelégednek azzal, ha az ügyfél az újjáépítési értékre köti a lakásbiztosítását, így bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az ügyfél hiteltartozása magasabb a biztosított összegnél.

Más bankok, mint például a Budapest Bank, a CIB Bank és az OTP Bank kikötik, hogy a biztosítás legalább a hitelösszeget - az OTP esetében a hitelösszeget és annak 1 éves járulékait - fedezze. Az általunk megkérdezett bankok közül ugyanakkor egyik sem várja el, hogy a forgalmi érték alapján kerüljön megkötésre a szerződés. Ez az ügyfél szempontjából pozitívum, hiszen így nem fordulhat elő olyan eset, hogy feleslegesen fizet magasabb díjat a biztosítónak.

Megkérdeztük a biztosítókat is ezzel kapcsolatban, nekik mi a tapasztalatuk ezen a téren. Többnyire azonban nem tudtak válaszolni erre a kérdésre, hiszen - ahogy már említettük -, végül az ügyfél dönt a szerződéses összegre vonatkozóan, de hogy saját elhatározásból dönt egy adott összeg mellett, vagy a bank kötelezi őt erre, azt nem tudni. Az egyetlen kivétel a Generali Biztosító: az ő tapasztalatuk viszont éppen az, hogy többnyire forgalmi értékre köttetnek a bankok biztosítást a hitelezett ügyfeleikkel.

Hány "rossz" szerződés lehet?

Szerettük volna megtudni, hogy hány olyan ügyfél lehet, akiknél előfordulhat, hogy nem a megfelelő összegre kötöttek lakásbiztosítást, és emiatt nem élveznek igazi védelmet az esetleges balesetek ellen. Ezt azonban nem sikerült megtudnunk.

"Amennyiben a szerződő elfogadja a biztosító ajánlott értékét, a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot. Így túl-, vagy alulbiztosítottság kérdéséről csak akkor beszélhetünk, amikor a szerződő eltér az ajánlott értéktől. Így konkrét számadatok nincsenek, ezek mind egyedi élethelyzetek, csak egy esetleges kárnál merül fel ez a kérdés." - tudtuk meg például a K&H Biztosítótól, de lényegében ezt válaszolta a többi biztosító is.

Érdeklődtünk a bankoknál is: évente nagyjából hány olyan eset fordul elő, hogy egy megsemmisült ingatlan esetén a biztosítási összeg nem fedezi az adós bank felé fennálló tartozását. Pontos számokat azonban egyik bank sem árult el, ugyanakkor mindegyik azt válaszolta, hogy rendkívül kevés az ilyen esetek száma.

Hasonlóképpen nehéz megmondani, hogy mennyire "tartják karban" az ügyfelek az ilyen, hitel mellé kötött lakásbiztosításokat, illetve a meglévő, régi szerződések mekkora része lehet elavult.

"Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy ügyfeleink a hitel mellé kötött otthonbiztosítások esetében sok esetben nehezebben lépnek, ha a biztosítási szerződésük módosításáról, esetleg egy korszerűbb biztosításra váltásról van szó, hiszen ebben az esetben a bankintézetükkel is fel kell venniük a kapcsolatot, jelezniük feléjük a szerződésváltozást, az ezzel járó banki ügyintézés pedig megnövekedett banki adminisztrációs terhet jelenthet számukra. Arra vonatkozóan, hogy ügyfeleink jelenlegi otthonbiztosításainak mekkora része nincsen folyamatosan aktualizálva, jelenleg nincs rendelkezésünkre álló adat, mivel a szerződés módosítását, amennyiben azt az ingatlanban bekövetkezett változások indikálják, ügyfeleink kezdeményezésére végezzük el." - derült ki Deliága Judit, az Allianz Biztosító Lakossági vagyon termék- és portfoliómenedzsment csoportvezetőjétől.

Mi történik az ingatlan megsemmisülése esetén?

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi történik olyankor, ha megtörténik a legrosszabb, azaz megsemmisül az ingatlan. Mint kiderült, erre nincsen pontos válasz, többnyire a bank és az ügyfél megállapodásán múlik minden.

"Tapasztalataink szerint a banktól, az adóstól, az ingatlantól, valamint a bank és adós közötti üzleti viszonytól is függ a rendezés módja abban az esetben, ha az ingatlan megsemmisül. Egyes esetekben - mint zálogjogosult- a teljes kártérítési összegre a bank tart igény, miközben előfordul az is, hogy a bank lemond kedvezményezetti jogáról, és az ügyfélnek engedélyt ad a teljes szolgáltatási összeget felvételére, továbbá láttunk arra is példát, hogy a hitelező pénzintézet megosztva kéri az utalást maga (vélelmezhetően az aktuális tőkeösszeg erejéig) illetve az ügyfél felé." - tudtuk meg Tallárom Tamástól, a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület kárigazgatójától. Ezzel megegyező válaszokat kaptunk az illetékesektől, azaz a bankoktól is, tehát erre a kérdésre nincsen egyértelmű válasz.

Összességében tehát elmondható, hogy a bankok által támasztott követelmények többnyire megóvják az adósokat attól, hogy túlságosan alacsony összegre kössenek biztosítást. Ugyanakkor láthattuk, hogy van olyan bank, amely az újjáépítési költségre kötött biztosítást is elfogadja, míg a Generali válaszából kiderül, hogy van amelyik a forgalmi értékre köttet biztosítást. Az előbbi veszélyes lehet, míg utóbbi esetben előfordulhat, hogy túlbiztosítottságra van kényszerítve az ügyfél. (Ha már túlbiztosítottság: társasházak esetében viszonylag gyakori, hogy a jelzáloghitel felvételekor az ügyfél lakásbiztosítást köt, pedig az ingatlant már védi egy társasházi biztosítás. Előfordulhat, hogy ezt teljesen feleslegesen teszi, ugyanis az általunk megkérdezett bankok közül az összes elfogadja a társasházi biztosítást, feltéve persze, ha az megfelel a pénzintézet által megkövetelt feltételeknek.)

Érdemes tehát tájékozódni a biztosítás megkötése előtt, a szerződést pedig csak azt követően aláírni, hogy már alaposan átolvastuk. Hiszen nyilvánvaló, hogy senki sem szeretne évekig, évtizedekig fizetni egy olyan biztosítást, amely baj esetén nem nyújt számára valós védelmet.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
Az idei a hosszú hétvégék éve: így utazzunk biztonságosan
2018 március 13.
Kategória:
Utasbiztosítás

Az idei a hosszú hétvégék éve: így utazzunk biztonságosan

Az idei esztendő a hosszú hétvégékről szól: egyre többen vághatnak neki a néhány napos utazásoknak, legközelebb például a március 15-i négynapos ünnep kínál erre lehetőséget. Akik külföldre készülnek – akár síelni, akár más módon kikapcsolódni – jó, ha az esetleges kellemetlen meglepetésekre is felkészülnek, és kötnek utasbiztosítást.

Remek évük lesz a rövidebb kiruccanásokat kedvelőknek az idén: 2018-ban összesen kilenc hosszú hétvége szerepel a különböző ünnepekhez kapcsolódóan a naptárban, ami jóval több az átlagosnál. Nyitásként mindjárt két ilyen alkalom is jön egyetlen hónapon belül, először március 15-e, majd a húsvéti ünnepek miatt.

Utasbiztosítás – de kinek?

Azoknak, akik külföldi túrát terveznek, célszerű megfelelő biztosítási védelemről is gondoskodni, hiszen egy váratlan baleset a kellemetlenségeken túl súlyos anyagi következményekkel is járhat. A biztosítás kapcsolódhat egy-egy alkalomhoz, a külföldre gyakran indulóknak azonban érdemes fontolóra venniük olyan konstrukciót, amely egyetlen éves díjért korlátlan számú utazásra nyújt fedezetet.

Alapvetően a következő szolgáltatások tartozhatnak egy utasbiztosításhoz: betegségbiztosítás, balesetbiztosítás, poggyászbiztosítási, valamint asszisztenciaszolgáltatás. Utóbbi egyfajta „call center”, amelyet baj esetén a megadott telefonszámon tudunk elérni. Általános ügyekben és orvosi kérdésekben is segítséget kaphatunk így. A balesetbiztosítási szolgáltatás keretében a biztosítók fedezik az orvosi ellátás költségét, illetve szükség esetén a hazaszállítást is. Ha pedig autóval utazunk, akár abban is segítenek, hogy egy sofőr hazavezesse a gépkocsinkat, ha olyan balesetet szenvedünk, ami miatt ezt mi nem tudjuk megtenni. A poggyászbiztosítás a csomagunk sérülése, ellopása, elvesztése miatti kárunk megtérítését biztosítja – ez kiterjed például a repülőtéren elvesző csomagokra is.
Fontos tudni, hogy az alapbiztosítások esetén az extrém sportok nem tartoznak a biztosítási eseményekbe, valamint, hogy az utazás előtt már fennálló betegségek külföldi kezelésére és a terhességgel kapcsolatos ellátásokra korlátozottan, vagy egyáltalán nem terjed ki a fedezet. Természetesen van lehetőségünk pótdíj ellenében szinte mindenre biztosítást kötni, ezért érdemes utazás előtt alaposan átgondolni, mire lehet szükségünk a saját egyedi körülményeinknek megfelelően.

Hogyan válasszuk ki a nekünk valót?

Először is célszerű átgondolnunk, mit fogunk utazásunk során csinálni, mennyire egzotikus a helyszín, ahova utazunk, és ennek megfelelően felmérni a kockázatokat. Például az extrém sport vagy az egzotikus ételek okozta allergia vagy gyomorrontás esélye is lehet kockázati tényező, de teljesen más típusú védelemre van szükségünk egy városnézős kiránduláson. Érdemes online kalkulátort is igénybe venni a tervezéskor, hiszen így gyorsan és egyszerűen össze tudjuk hasonlítani a különböző biztosítók ajánlatait, a különböző kiegészítő biztosítások árait, de segítenek azt is átgondolni, hogy pontosan milyen típusú védelemre van szükségünk.

Forrás: hirado.hu

CLB TIPP: Utasbiztosítás ajánlatok összehasonlítása 2 perc alatt: Utasbiztosítás kalkulátor >>

Drágul a kötelező biztosítás, nagyot szívnak a cascón a biztosítók
2018 március 09.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Drágul a kötelező biztosítás, nagyot szívnak a cascón a biztosítók

A díjemelkedés folytódására, de mérséklődésére számíthatunk a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások piacán - hangzott el Biztosítás 2018 konferenciánkon. A casco még inkább versenyző termék, mint a kötelező biztosítás, de a 15%-os biztosítási adó miatt ez a termék szinte sehol sem nyereséges a biztosítóknak.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokról (kgfb) szólt mai biztosítási konferenciánk egyik utolsó szekciója, a panelbeszélgetés során többek között az alábbiak hangoztak el.

Mi lesz a kgfb-díjakkal, és hogy látják ennek kapcsán az MNB jövőképét?

Lassulóban van a díjszint növekedése a kgfb-piacon, de a díjemelkedést továbbra is hajtja az alkatrészárak emelkedése és a munkaerőhiány - mondta Almássy Gabriella (Union). Kaszab Attila (K&H) felhívta a figyelmet: 2017-ben megállt a kárgyakoriság előző két évben mért jelentős emelkedése, de az átlagkárok összege megnőtt, és továbbra sem jelentős a kötelező biztosításokon elérhető nyereség. Ráadásul az alacsony hozamkörnyezet is sújtja a biztosítókat: a kgfb-tartalékokon 4% alatti hozamot tudnak csak elérni a K&H Biztosítónál, 2017-ben pusztán ezért 400 millió forinttal lett kevesebb a nyereségük. Rácz István (biztositas.hu) is a díjnövekedés lelassulásáról beszélt, sőt, vannak olyan társaságok, amelyek már csökkentettek tavaly év végén a díjaikon. A piacszerzési próbálkozásoknak azonban nem volt számottevő hatásuk, így többen is felhagytak ezzel, ismét növelve díjaikon. Újnak tűnő elem az is, hogy az ügyfelek érzékenyebben reagálnak az áremelkedésre. Összességében a drágulás lassulására van kilátás. Németh Péter (CLB) szerint nagyon erős az autókereskedők szerepe a piacon, ebben a szegmensben kevésbé árérzékeny az értékesítés. Az autók minőségi változása felfelé hajtja az árakat. Papp Lajos (FBAMSZ) az MNB kombinált hányadra vonatkozó elvárásihoz kapcsolódóan felhívta a figyelmet, hogy minden szereplőt megillet a tisztességes profit. Az MNB 85-90%-os kombinált hányadot és 30% körüli költséghányadot vár el hosszú távon a nem-életbiztosítási piactól. A két szám különbségét jelentő 60%-os kárhányad megvalósítható Kaszab Attila és Almássy Gabriella szerint is, ugyanakkor a casco területén a 85%-os kombinált hányad a 15%-os biztosítási adóval már nyereség nélküli casco tevékenységet jelent.

Hogy hatnak a versenyre a szabályozói változások?

Papp Lajos (FBAMSZ) szerint indokolhatók voltak a jogszabályi változások a kgfb-piacon, az ügyféltudatosság és az átláthatóság is meredeken nőtt, miközben az MNB joggal egyensúlyi állapotról beszél. Magyarországon rendkívül alacsony a kgfb átlagdíja, a szegmens konszolidációját mérsékelt díjemelkedés biztosíthatja. Németh Péter (CLB) szerint a casco területén is kemény verseny zajlik a biztosítók közül, bár az ügyfelek ennek kevésbé vannak tudatában, és az ügyféltudatosság e területen jelentősen elmarad a kgfb-piacétól. Rácz István (biztositas.hu) emlékeztetett: az év végi kampány háttérbe szorulásával visszaesett a váltási hajlandóság, ugyanakkor ez nem véletlen, év végén tele volt a sajtó és a hirdetési piac a kgfb-vel. Olyan időszak jön, amikor a szolgáltatások színvonalának a javítása lesz a verseny terepe. Kaszab Attila (K&H) szerint is a cascóban mindig jóval nagyobb volt a verseny, mint a kgfb-ben, csak kevesen vették észre, és alig van olyan biztosító, amely profitot tudna termelni a jelenlegi biztosítási adó mellett a cascón.

Forrás: www.portfolio.hu

A kórházi térítéstől a különszobáig – miért érdemes egészségbiztosítást kötni?
2018 március 05.
Kategória:
Általános

A kórházi térítéstől a különszobáig – miért érdemes egészségbiztosítást kötni?

Egészségbiztosításnak több fajtája is van, a magyarok többsége azonban csak az állami ellátást ismeri. A biztosítók számtalan terméket kínálnak a pénzügyi segítségtől a magánorvosi ellátáson át, de hogyan válasszunk a különböző konstrukciók között? A Kossuth Rádió Napközben című műsorából választ kaphatunk, és azt is megtudhatjuk, hogy egyáltalán mikor érdemes egészségbiztosítást kötni.

Még nem lehet érezni az egészségbiztosítás-kötésekben az ügyfélrohamot, habár a statisztikákat olvasva növekvő számokat lehet látni. Ezt a CLB Biztosítási Alkuszcég értékesítési igazgatója is megerősítette. Németh Péter szerint az érdeklődés egyre nagyobb az ilyen termékek iránt Magyarországon. Azonban Nyugat-Európában sokkal elterjedtebbek az egészségbiztosítások.

„Ha az emberek majd egyszer valóban megtanulják, feltérképezik saját maguk számára ezeket az előnyöket, akkor biztos, hogy sokkal nagyobb számmal fogják keresni őket” – vélte az értékesítési igazgató.

Sokaknak nem tiszta a kép

Még nagy lehet a zavar a fejekben. Zolnay Judit, a MetLife vezérigazgatója szerint tisztázni kell mindenkinek, hogy pontosan mire is van szüksége. Az egészségpénztár egy olyan egyéni számlán alapuló rendszer, amelynek lényege, hogy valamennyi költség mellett ott gyűjtik a pénzt az emberek. Ezt elsősorban egészségügyi szolgáltatásra, vagy azonnali, kisebb összegű kifizetésekre érdemes használni. Az egészségügyi biztosításokat alapvetően két csoportra lehet osztani, az egyik a szolgáltatásfinanszírozó biztosítás, másik pedig az összegbiztosítás.

A vezérigazgató kifejtette, az összegbiztosítás lényege, hogy egy kockázatközösséget gyűjt a biztosító, amely például ha valakinél rákot diagnosztizálnak, már az első diagnózis után a biztosító a befizetett összeghez képest sokkal több pénzt fizet a biztosítottnak.

Példának hozta, hogy egy ismerőse összegbiztosítást kötött, nagyjából évente 70 ezer forintot fizetett a biztosítónak, majd három évvel később mellrákkal diagnosztizálták. Sokan tudják, hogy a társadalombiztosítás nem finanszíroz minden kezelést, többek között azt a Magyarországon is kapható svájci gyógyszert sem, ami mintegy hárommillió forintba kerül, azonban nagyban felgyorsítja a gyógyulási folyamatot, illetve a tüneteket is enyhíti. „Az összegbiztosításból ezt ki tudta fizetni” – mondta Zolnay Judit.

A szolgáltatásfinanszírozással elsősorban szűrővizsgálatokat és különböző járóbeteg-ellátási szolgáltatásokat tudnak az ügyfelek igénybe venni.

Minél előbb, annál olcsóbb

Minél hamarabb köt valaki egészségbiztosítást, annál kedvezőbb díjjal tudja ezt megtenni, és gyakorlatilag annál jobb befektetést tesz a későbbi egészségi kockázatok kivédésére, világított rá a vezérigazgató. Hozzátette, habár a biztosítók nem tudják megakadályozni, hogy valaki beteg legyen, de amikor nagy baj van, két dologgal mindenképp szembesül az ember: megnőnek a kiadások, és a keresetünk is kiesik.

Németh Péter úgy vélekedett, az egészségbiztosítás előnye, hogy minél gyorsabban és minél több szolgáltatást vagy terméket igénybe tudjunk venni. Az árazás általában attól függ, hogy mennyi idősek vagyunk. A fiatalabbak olcsóbban juthatnak egészségbiztosításhoz, hiszen az ő esetükben alacsonyabb rizikófaktor mint egy 50 éves felnőttnél.

Hatalmas különbség lehet egészségbiztosítás és egészségbiztosítás között. Zolnay Judit rávilágított, ha valaki 35 évesen köt szerződést, hatodannyit fizethet, mint más, aki 50 évesen hozza meg a döntést. A biztosító ugyanis az árazáskor egy adott kockázatot mérlegel, hogy egy adott korban milyen valószínűséggel fordulhat elő egy bizonyos kockázat.

Elbagatellizálni nem jó ötlet

A vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a statisztikák alapján nem lehet kijelenteni, hogy csak 45-50 éves kor után következhet be olyan betegség, ami anyagi szempontból komoly problémát okoz az egész családnak. Hozzátette, sokan csak akkor jönnek rá, hogy könnyelműek voltak, ha már bekövetkezett a baj.

„Felismerik, hogy olyan sok minden másra elköltötték a pénzt, és a saját egészségüket nem biztosították. Pedig annak köszönhető a ház, a lakás, az egzisztencia, és az is, hogy el tudnak menni nyaralni” – összegezte a MetLife vezérigazgatója.

Forrás: CLB, www.hirado.hu

Egymillió magyar emberre várnak a biztosítók
2018 március 02.
Kategória:

Egymillió magyar emberre várnak a biztosítók

Mit szól az MNB biztosításpiaci jövőképéhez? Mi lesz a baleseti adó és a biztosítási adó - különböző piaci pletykákban gyakran előkerülő - csökkentésével? Mekkora visszaesést hozott az életbiztosítások értékesítésében az etikus koncepció? Többek között ezekről is megkérdeztük Pandurics Anettet, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnökét, aki jövő heti biztosítási konferenciánk nyitóelőadója. A biztosítóvezér a brüsszeli döntéshozatallal szemben határozott kritikát fogalmaz meg interjúnkban.

A MABISZ elnökeként Ön tartja a nyitóelőadást a Portfolio március 8-i Biztosítás 2018 konferenciáján. Dióhéjban mit tart ma a szektor előtt álló legfontosabb kihívásnak és lehetőségnek?

A legfontosabb kihívás egyben lehetőség is - tovább kell növelni a biztosítási penetrációt. Reális célnak tartom a 3%-os penetráció elérését 10 éves időtávon. Az MNB 10 éves stratégiai terve 1 millió új nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező ügyfelet vizionál, ez szép eredmény lenne. Ehhez a jelenlegi átlag 42-43 éves korosztályt nagyobb arányban el kell tudnunk érni, s emellett az ennél 5-10 évvel fiatalabbakat is sikeresen meg kellene tudni szólítani nyugdíjcélú megtakarításokkal. A megvalósításnak most kedvezhet az alacsony kamatkörnyezet - nem nagyon találni más, vonzóbb megtakarítási terméket a piacon, de az érdemi mentalitásváltáshoz még sok teendője van a szektornak.

Az MNB első háromnegyed évi adatai alapján a nyugdíjbiztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adta a tavalyi díjemelkedés döntő részét. Milyen hangsúlyeltolódást hozhat ebben az idei év a piacon?

A már említett kamatkörnyezetben a nyugdíjbiztosítások mellett előtérbe kerülhetnek a kockázati életbiztosítások. A lakásértékesítések felfutásának természetes következményként lehet számolni az új lakásbiztosítások terén is növekedéssel. Fontos lenne a vállalati biztosítások számának emelkedése is, ám e téren egyelőre kevés előrelépés történik - persze, az uniós pályázatokból megvalósuló beruházások mellett ésszerűen itt is lehet némi előrelépést várni. A gépjármű-biztosítások pedig szintén növekedni fognak - hiszen növekvő autóeladásról szólnak a szakmai vélemények, a számok.

Ahogy az imént utalt rá, 10 éves jövőképet állított össze az MNB a biztosítási szektor számára. Nyilván sok mindenben egyetért a jegybank céljaival, ami viszont ennél sokkal érdekesebb: mi az, amiben vitatja, ellenzi az elképzeléseket?

Az alapelvek többsége teljesen összhangban van a szakma érdekeivel, elképzeléseivel. Vitánk legfeljebb abban lehet, hogy a további költségcsökkentések fedezetének előteremtése nem könnyű feladat akkor, amikor továbbra is egy sor szabályozási változás implementációja zajlik. Ezek egy része valóban az ügyfelek érdekét szolgálja, ám sok közülük csak az adminisztrációt, a papírmunkát és a költségeket növeli - az IFRS-átállástól egyetlen ügyfél sem számíthat helyzetét javító változásra - hogy csak egy példát mondjak. Egyébként a múlt és a jelen helyzet elemzésére vonatkozó megállapításokkal egyetértek, és nincs okunk sem vitatni, sem ellenezni a jegybanknak a szektorra vonatkozó, előremutató vízióját. Inkább abba az irányba mozdulnék el, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a felvázolt pozitív jövőkép meg is valósulhasson. A siker nem csupán a biztosítókon múlik, hanem azon is, hogy a célokhoz milyen eszközrendszert, szabályozói környezetet kíván társítani a felügyelet, illetve a gazdaságpolitika. Hiszen egyértelmű, hogy például a nyugdíjcélú öngondoskodásnak az elmúlt években tapasztalt, kedvező irányba történő elmozdulása elválaszthatatlan az adópolitikai ösztönzéstől.

A tanulmány talán legérzékenyebb pontját a szektor jövedelmezőségével kapcsolatos megállapításai jelentik. Többen felvetették, hogy ezt a kérdést egy versenyző környezetben egyszerűen a piacra, illetve a tulajdonosokra kellene bízni. Én azt tartom fontosnak, hogy erről a kérdésről is nyílt, szakmai vita folyhat, s a szektor megismerhette a jegybank álláspontját ebben a kérdésben.

Ilyen rövid idő alatt még nem születhetett meg a szakma véleménye, de a makro-trendeket figyelembe véve szektorszinten én nem tartom irreálisnak a megfogalmazott 10-15%-os ROE-sávot. Egyedi társasági szinten ugyanakkor biztosan lesznek eltérések akár az adottságoknak, a különböző életciklusnak, az eltérő stratégiáknak és tulajdonosi elvárásoknak köszönhetően.

Több mint egy éve a felügyelet etikus életbiztosítási koncepciója alapján fejlesztik és értékesítik a hazai biztosítók megtakarítási célú életbiztosításaikat. Ez a TKM-szintek jelentős csökkenését hozta, vagyis összességében csökkent a biztosítók és a közvetítők közös tortája. Az értékesítési költségek (főleg jutalékok) vagy a biztosítói profit látta ennek kárát elsősorban?

A hatás mindkét oldalon érezhető volt, a piac minden szempontból egészségesebb lett, mivel az etikus életbiztosítási koncepció a társaságok részéről a korábbi termékportfóliójuk áttekintését és racionalizálását követelte meg.

Egy biztos: a tavaly lebonyolított TKM-audit azt mutatta, hogy a piacon elérhető megtakarítási biztosítások száma az egy évvel korábbinak a felére csökkent és kétharmad részükben az új feltételeknek alapból megfelelő termékek jelentek meg a piacon. A sikeres végrehajtás hatásai kapcsán úgy gondolom, hogy az etikus koncepció már rövid távon jó az ügyfeleknek, hosszabb távon pedig az egész szektor számára is kedvező lesz.

Bár nyilvános adatok erről nincsenek, a piaci szereplők tapasztalatai alapján hozott-e visszaesést az etikus koncepció az új értékesítésben? Vár-e hasonlót a szerzésijutalék-korlát (idén januártól 13 havi díjnak, jövő évtől 12 havi díjnak megfelelő szintre) csökkentésétől?

Egyrészt az MNB adatai azt mutatják, hogy az értékesítésben 10-12 százalékkal visszaesett ugyan az új szerzések darabszáma, ugyanakkor a szerződések átlagdíja hasonló mértékben - a tavalyi év első félévében 11,5 százalékkal - nőtt, azaz a bevezetés nem okozott a piacon látható szintű visszaesést. Én erre is számítottam, s 2018-ban sem várok drámai hatást a jutalékszabályok változása miatt.

Egyrészt a szektor az elmúlt időszakban többször bizonyította kiváló alkalmazkodóképességét, másrészt ez egyes szereplőknél várható jutalékcsökkenés mellett ügyfélértéktöbblet is keletkezik, így 2018-ra is inkább mérsékelt erősödésre számíthatunk. Nem szabad elfelejteni, hogy a jutalék egy költségelem, s az ügyfél számára az adott termék teljes költsége (és teljesítménye) sokkal fontosabb.

Mivel egyre magasabbak a kgfb-díjak, terjed a piacon a baleseti adó csökkentésére vonatkozó kívánság, pletyka. Mekkora esélyét látja annak, hogy erről idén döntés születik? Kiterjedhet-e ez a casco biztosítási adójának csökkentésére is?

A számok azt mutatják, hogy a kgfb-hez kapcsolt balesetiadó-bevétel 5 év alatt 80 százalékkal növekedett a gépjárművek számának növekedése és a szektorkockázatokat jelentősen csökkentő díjemelések hatására. A kgfb-díjak növekedése az emelkedő gépkocsi- és alkatrészárakkal, valamint a szervizdíjak változásával áll összefüggésben. A megnövekedett gépjárműforgalom hatásáról sem szabad elfeledkeznünk, mely következtében ismét több a koccanásos baleset. Ráadásul egy, az európai környezetben is kedvező, kirívóan alacsony szintről indult el a növekedés. Ma a harminc százalékos baleseti hozzájárulás terhe hozzáadódik a biztosítási díjhoz.

Természetesen a fogyasztó szempontjából a baleseti adó kulcsának csökkentése azonnali pozitív élményt hozva, díjmérséklésként jelentkezne, viszont tekintettel arra, hogy a biztosítási összegek emelkedtek, nominálisan a költségvetés sem járna rosszabbul az alacsonyabb kulccsal. Ezt a kérdést természetesen a kormánynak kell eldöntenie - a gazdaság teljesítőképességének figyelembe vételével.

A casco esetében a díjnövekedés hajtóerői jórészt ugyanazok, mint a kgfb-nél. Ebben a termékkörben a tizenöt százalékos biztosítási adó közvetlenül a termék árába épül be, s kétségtelenül magasabb öt százalékponttal, mint a vagyonbiztosításokra vonatkozó adókulcs.

Ezen termék esetében sem vállalkoznék a kormányzati szándékok megjósolására, mert erről nincs információnk, de az nem kérdés, hogy a szakma üdvözölné a biztosítási adó kulcsának csökkentését és egységesítését.

Szintén az értékesítést érintő kérdés az IDD nevű EU-s direktív hatályba lépésének elhalasztása február 23-áról október 1-jére, miközben a magyar parlament már az előbbi határidővel elfogadta a szabályokat. Megelőzzük ezek szerint az implementációval Európa többi részét, vagy egyfajta könnyített időszak jön addig nálunk is? Mekkora a bizonytalanság a piacon?

A kormányzat ezen a területen is (miként a psd2 szabályozásnál) szeretett volna biztos pontokat meghatározni, amelyhez a piaci szereplők alkalmazkodni tudnak.

Abból a szempontból nincs semmilyen bizonytalanság, hogy az új szabályozás Magyarországon 2018. február 23-án hatályba lépett. Magyarország tehát nehezített pályán elvégezte a házi feladatát.

Az IDD európai születése, majd - éppen folyamatban lévő - halasztása (október 1-re) ugyanakkor kiválóan rámutat a brüsszeli döntéshozatali mechanizmus gyenge pontjaira. Már nem először történik az meg, hogy miután elhúzódó, kompromisszumokkal terhes folyamatok eredményeképpen születik meg egy direktíva, a részletszabályok sem születnek meg időben, majd a végrehajtásra egyszerűen nem marad elegendő idő. Az IDD körüli turbulencia európai szinten élesen rávilágít erre a problémára.

Itt lenne az ideje, hogy a kitűzött bevezetési dátumok mind az élethez, mind pedig a felkészülés időszükségletéhez igazodnának. Miért is vezetünk be valamit amúgy február 23-án, pénteken? Ez vajon mennyire szükséges vagy életszerű? S miért nem kaphat az érintett szektor legalább fél éves felkészülési időt? Itt lenne az ideje napirendre venni ezeket a kérdéseket Brüsszelben.

Dinamikusan bővül a hazai magán-egészségügyi szektor, az egészségbiztosítások területén viszont továbbra sincs áttörés. Vár-e előrelépést szabályozási oldalon az áprilisi választások után, ami felgyorsíthatja e szegmens bővülését?

Az egészségügyi reform kormányzati ciklusokon átívelő koncepcionális és politikai kérdés. Többször megfogalmazta a szektor, hogy úgy látja, hozzá tudna tenni az egészségügyi rendszer fejlesztéséhez, s ezért szívesen vállalna nagyobb szerepet a kiegészítő egészségbiztosítási piac felépítésében. A biztosítók fontos szereplők lehetnek a szervezésben és a finanszírozásban is. Nemzetközi összehasonlításban vizsgálva a kérdést, kétségtelen, hogy az egészségbiztosítások piacán nagyok a lehetőségek, ez lehet az egyik terület, amely segíthet megvalósítani azt a szándékot, hogy tíz év alatt megduplázódjon a biztosítási piac. Egy közelmúltbeli kutatás szerint jelenleg csak minden nyolcadik munkavállalónak van ilyen biztosítása a vállalati cafetéria vagy csoportos biztosítás keretében, a magánszemélyek kötéseit illetően pedig még rosszabb a helyzet. Vegyük mindehhez, hogy ma ezen biztosítások körében is főként az összegbiztosítások dominálnak, vagyis meghatározott orvosi beavatkozások esetén tételesen megjelölt összeghez jut a kedvezményezett. Szolgáltatásfinanszírozó biztosítást egyelőre valóban kevesen kötnek. Ám keresleti oldalon érzékelhetően növekszik az igény, s már ma is közel tíz társaság verseng a piacon és jelentkezik egyre újabb termékekkel. Az ezek iránti érdeklődés növekedését a gazdaság és a fogyasztás gyorsuló ütemű bővülése már önmagában elősegítheti. Mikor lesz valós áttörés? Ez jelentős részben kormányzati szándék kérdése.

Úgy tűnik, megindult a hozamemelkedés az állampapírpiacon, különösen a biztosítók szempontjából érdekes hosszú lejáratokon. Összességében jó vagy rossz hír a hozamemelkedés a biztosítási szektor számára rövid-, közép- illetve hosszú távon?

Ha a folyamat tartós lesz, az természetesen kedvező lesz a szakma számára, hiszen a biztosítástechnikai tartalékok döntő része kötvényekben fekszik. Az alacsony hozamkörnyezet minden esetben felértékeli a hosszú időtáv és a professzionális kockázatkezelést, ez pedig kedvezhet a biztosítótársaságoknak.

Felgyorsult a digitalizáció a biztosítási piacon is, emellett egy új slágertéma hódít: a blockchain. Reálisan mikor vezethetik be magyar biztosítók is ezt a technológiát, és milyen jövőt lát előtte?

A digitalizáció évtizedek óta velünk él - nem volt szó még se fintechről, sem insurtechről, amikor a biztosítók a kgfb kapcsán megtapasztalhatták, mit jelent az online összehasonlítás. Csak akkor a közvetítőrendszert forradalmian átalakító változást még senki nem hívta insurtech-megoldásnak. Ma már annak neveznénk. Közhelyesen fogalmazva, ma már napi életünket teljesen átszövi a bitek világa. Mégis valószínűleg nehezen tud nekem olyan iparágat mondani, amely több mint egy évtizede komoly, esetenként 10-20 százalékos díjkedvezményt ad az elektronikus ügyintézésre az ügyfeleknek. A biztosítók rengeteg energiát tettek abba, hogy ügyfélkapcsolati és kárrendezési folyamataikat modernizálják.

A MABISZ keretein belül pedig folyik a munka, amely a híres "kék-sárga baleseti bejelentő" modernizálásán dolgozik - az elsők között Európában.

A blockchain technológia az elmúlt időszakban lett "divatos", elsősorban a kriptovaluták népszerűségének növekedésével párhuzamosan. A blockchain technológia már adott, de alkalmazási területeit illetően ma még a helyét keresi a világban, így a biztosítási területen is. Egyelőre a felderítési, kísérletezési szakaszban járunk, néhány kisebb jelentőségű gyakorlati alkalmazást látunk a világban (okosszerződések, járatkésés-biztosítás, stb.) - de még ezeknél is gyakran felmerül a kérdés, hogy valójában mekkora hozzáadott értéke van a blockchain technológia használatának. Úgy tudom, hogy a biztosítótársaságoknál zajló innovációk mellett a pénzügyi-biztosítási piac prudens működésére figyelő hatóságok is készülnek az új logika megjelenésére.

Forrás: www.portfolio.hu

Kiderült, mi okozza a legtöbb autós balesetet
2018 március 01.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Kiderült, mi okozza a legtöbb autós balesetet

Az autós káresetek negyedét a követési távolság be nem tartása okozza. A nők leggyakrabban parkolási, a férfiak az elsőbbségadás be nem tartásából fakadó károkat okoznak. A felső kategóriás autók közül a tolvajok körében még mindig az Audi és a BMW a legnépszerűbb márkák, ezek gyakran alkatrészként végzik - derül ki a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító (EMABIT) Zrt. elemzéséből, amelyet a lakossági casco-piacról készítettek.

A magánhasználatban lévő személyautók esetében a leggyakoribb káreseteket jellemző módon a sofőrök figyelmetlensége okozza. A CIG Pannónia EMABIT 2017-es adataiból az derült ki, hogy a káreseteket legtöbbször a követési távolság be nem tartása (24%), a figyelmetlen parkolás és tolatás (21%), valamint az elsőbbségi szabályok - például jobbkéz szabály, sávváltás, stop tábla - be nem tartása (15%) okozza. Az előző eseteknél ritkábban fordul elő, de jellemző eset a vadállattal ütközés (8%) vagy a parkolóban hagyott gépjármű sérült állapotban találása (6%) is. Utóbbi leginkább a céges autót használókra jellemző, akik sok esetben ezzel az indokkal próbálják elkerülni az anyagi vagy erkölcsi felelősségre vonást.

Előfordulnak nem vezetési hibából eredő, úgynevezett elemi károk is, amelyek egy-egy időszakban kiugró káreset-számot okozhatnak a biztosítóknál - ilyen például a nyári jégeső.

A balesetet okozó vezető nemét ugyan a biztosító nem rögzíti, de a CIG tapasztalatai azt mutatják, hogy a nők esetében legtöbbször a kis sebességű, parkolási károk a jellemzőbbek. A férfiak az agresszívebb vezetéssel együtt járó, elsőbbség meg nem adásban és az utoléréses károkban járnak élen. Valamennyi, a sofőr vezetéséből adódó káresetet előidézhetik vagy súlyosbíthatják bizonyos tényezők, például a relatív gyorshajtás.

Ezek a "legnépszerűbb" autók a tolvajok listáján

A lopott autók száma és márkája érthető módon a hazai piac eladási statisztikáit tükrözi. A lopáskárok száma erősen összefügg a járműállomány összetételével: minél több példány fut egy bizonyos típusú kocsiból az utakon, annál magasabb számban lopják az adott autót. A biztosító tapasztalatai alapján a lopások területi megoszlását tekintve Pest megye és Budapest a leginkább kockázatos területek.

A CIG Pannónia ügyfelei körében végzett elemzések alapján a felső kategóriás autók közül a lopásokat tekintve a "legnépszerűbb" autómárka az Audi és a BMW. Ezeket a lopott járműveket később a legtöbb esetben jellemzően alkatrészként használják fel. Az elektromos és hibrid autók egyelőre nincsenek a lopott autók toplistáján.

Forrás: www.portfolio.hu

Csak minden tizedik kötelező biztosítást kötöttek át a magyarok
2018 március 01.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Csak minden tizedik kötelező biztosítást kötöttek át a magyarok

A tavalyi kampányidőszakban 160 ezer szerződést mondtak fel a gépjármű tulajdonosok, ebből 100 ezret személyautóval rendelkező magánszemélyek szüntettek meg. Nekik és mindazoknak, akiknek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb) január 1-jei évfordulós, március 1-én éjfélig kell eljuttatniuk az esedékes díjrészleteket régi vagy új biztosítójukhoz - írja a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb közleményében.

A 2010 után vásárolt gépjárművek kgfb-szerződésének évfordulója már nem január 1-je, hanem a szerződés megkötésének dátumához igazodik. Így - a korábbi évekhez hasonlóan - tavaly is tovább gyengült az év végi kötelező kampány intenzitása, azonban a MABISZ adatai szerint mintegy 1,5 millió jármű kgfb-szerződésének az évfordulója továbbra is az év első napja.

A tavaly novemberi kampányidőszakban közülük mintegy 160 ezren mondták fel addigi szerződésüket, köztük százezer személyautóval rendelkező magánszemély.

Annak, hogy csak kb. minden tízedik érintett váltott biztosítót, egyik oka lehet az autójuk öregebb életkora, valamint az ebben a körben jellemzően magas bónusz fokozat (mintegy háromnegyedük B10 besorolású). Éves átlagdíjuk ezért jóval alatta marad a teljes gépjármű állományénak, nem éri el a húszezer forintot. Ebből adódóan a biztosítói ajánlatok közötti különbségek is kisebbek, mint más időszakokban. Mivel pedig az új ügyfeleknek ugyanolyan kedvezmények járnak, mint a régebbieknek, így ezeknek is kisebb a szerepük a versenyben.

A január elsejével felmondott felelősségbiztosítási szerződésekből 2300 díjnemfizetés miatt szűnt meg, a magánszemélyek közül pedig mintegy ezren február utolsó napjáig valamilyen ok miatt nem kötöttek új szerződést. Nekik és mindenkinek érdemes felhívni a figyelmét arra, hogy a jogszabály szerint az aktuális díjrészletnek legkésőbb a kgfb-díj esedékességétől számított 60 napos türelmi idő végéig be kell érkeznie a biztosító társasághoz - ez a január 1-jei évfordulós szerződéseknél március 1-je éjfél. Amennyiben ez elmarad, akkor az ügyfél szerződése díjnemfizetés miatt megszűnik, és a díjjal nem fedezett időszakra a törvény rendelkezései szerint fedezetlenségi díjat kell fizetni. Az ebben az időszakban okozott kárt pedig a károkozónak kell megtérítenie.

A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, annak kiszámítása napi díjszámítással történik, amely személygépkocsik esetében - a gépjárművek teljesítményétől függően - 300-800 forint naponta. Nagyobb tehergépjárművek, vontatók esetében pedig a napi 2100-2600 forintot is elérheti. Érdemes még tudni, hogy ha a kgfb-szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, azt kizárólag a korábbi biztosítónál lehet újrakötni ugyanazon biztosítási időszakra.

Forrás: www.portfolio.hu

10 röhejesen olcsó nyugdíjbiztosítás, amely mellé megdob az állam 130 ezer forinttal
2018 február 28.
Kategória:
Életbiztosítás

10 röhejesen olcsó nyugdíjbiztosítás, amely mellé megdob az állam 130 ezer forinttal

Jelentősen olcsóbbak lettek tavaly a megtakarítási célú életbiztosítások, így a nyugdíjbiztosítások is, melyekhez 20%-os éves, befizetésarányos adójóváírás is igénybe vehető, 130 ezer forintos felső határig. Megnéztük, melyek a legolcsóbb termékek azoknak, akik ezzel a megtakarítási formával tennének félre nyugdíjas éveikre.

2017. január 1-je óta él az MNB etikus életbiztosítási koncepciójához köthető ajánlás, amely korlátozza a megtakarítási célú életbiztosítások Teljes Költségmutatóját (TKM). A szabályzás miatt számos biztosító átszabta a termékpalettáját; a kifejezetten drága termékek eltűntek a piacról, míg sok terméknek csökkent a TKM-értéke. A szabályozás a nyugdíjbiztosítások piacát is érintette, pedig itt korábban is volt érvényben (a 2017-esnél enyhén engedékenyebb) TKM-korlát.

A legolcsóbb, széles körben elérhető termékekkel kapcsolatosan elmondható, hogy

  1. A legalacsonyabb húszéves TKM-értékekkel működő befektetési egységekhez kötött (unit-linked) nyugdíjbiztosítások évek óta az Allianz termékei, melynek egyszerűbb (pénzpiaci, hazai piacon befektető) eszközalapjai a termék core-költségeivel együtt mindössze 1% körüli költségterhet jelentek befektetőinek. Összetettebb eszközalapok esetén sem éri el a termék teljes költsége az éves 3%-ot.
  2. Az Allianz termékeit a Groupama Életív termékei követik, ezeknek a TKM-értéke is 1,9 és 3% közé szorítható. Kezdetben (10 évnél) a TKM értékek viszont lényegesen magasabbak, amely miatt könnyen feltételezhető, hogy a bónuszok nyomják radikálisan lejjebb a termék teljes költségét.
  3. Az ötödik a listán az NN 158-as jelű (unit-linked) Motivája, ennek a terméknek a húszéves TKM-értékei 2,55 és 3,11% közé tehetők. Érdemes megjegyezni, hogy egyébként a Motiva 10 éves TKM-jénél az összetett eszközalapok díjterhelése majdnem 1 százalékponttal alacsonyabb, mint az előbbi riválisáé.

Vegyes nyugdíjbiztosítások esetén (vagyis ahol nem eszközalapok közül válogathatunk, hanem a biztosító befekteti nekünk a pénzt, többnyire állampapírokba), még a fentinél kedvezőbb költségekkel is találkozhatunk:

  1. vegyes nyugdíjbiztosítások közül a 20 éves időtávon legolcsóbb az 500 ezer forintos éves befizetéstől elérhető PostaNyugdíj Prémium nevű termék, mindössze 1,28%-os TKM-mel,
  2. ezt követi a CIG Pannónia Értékmegőrző biztosítása 2,01%-os TKM-mel,
  3. a Grawe eurós nyugdíjbiztosítása 2,27%-os TKM-mel,
  4. majd az Uniqa két azonos, 2,64%-os TKM-mel működő terméke.

Végül fontos megjegyezni, hogy a TKM nem a saját szerződésünk, személyre szabott költségeit mutatja meg, hanem egy előre meghatározott paraméterek alapján összerakott modellszámítás. Érdemes azt is megjegyezni, hogy idén január 1-jétől elérhetőek a termékek transzparenciáját javító Kiemelt Befektetési Információs dokumentumok, melyekben az ügyfél szerződéskötés előtt modellszámításokat is találhat.

Forrás: portfolio.hu

Kötelező biztosítás: még megúszhatja a pótdíjat
2018 február 26.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Kötelező biztosítás: még megúszhatja a pótdíjat

Még négy nap kegyelem: azok az év végén biztosítót váltó autósok, akik nem fizették be az első negyedéves kötelező gépjármű felelősségi biztosítás díját, március 1-jéig ezt még szankciómentesen pótolhatják.

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint másfélmillió gépjármű-tulajdonos évfordulója esik még egybe a naptári évvel. Aki közülük nem fizette be a biztosítási díjat és balesetet okoz, helyette március 1-jéig térít a biztosító, azt követően azonban már nem. A közlemény idézi Papp Lajost, az FBAMSZ gépjárműszekciójának elnökét, aki jelezte: ha az ügyfél a fedezetlenség időszakában esetleg kárt okoz, akkor neki kell állnia a személyi sérülés esetén akár több tízmilliós kártérítést is.

Hozzátette: ha egy biztosító a türelmi idő lejártáig nem kapja meg az esedékes díjösszeget, a hatályos jogszabály komoly lépésre kötelezi a biztosítócéget, mert már másnap törölnie kell az adott szerződést.

A nem fizető autóst szigorúan büntetik a jogszabályok. Felmondják a szerződését, és visszamenőleg, a nem fizetett időszakra – idén naponta 340–760 forint – fedezetlenségi díjat kell fizetniük, továbbá a teljes éves díjat le kell róniuk azonnal egy összegben, mindehhez hozzáadva a 30 százalékos baleseti adót is. Így kötnek vele új szerződést, másik biztosítóhoz nem mehet át.

A 60 napos türelmi idő szabálya vonatkozik minden kötelező biztosítást váltó autósra, függetlenül attól, hogy mikor van a biztosítási évfordulója.

Az FBAMSZ közleménye szerint, mivel március 1-je az összegnek a biztosítóhoz való beérkezésére vonatkozik, postai csekken keddtől már senki ne próbálja rendezni az összeget. Csütörtök délelőttig az átutalás, azután zárásig az adott biztosító ügyfélszolgálati irodájában a személyes befizetés a biztonságos megoldás – figyelmeztet az FBAMSZ.

Forrás: www.szeged.hu

Erről fontos tudnia, ha baleset éri a hidegben
2018 február 26.
Kategória:
Casco biztosítás, Lakásbiztosítás

Erről fontos tudnia, ha baleset éri a hidegben

A balesetbiztosítás mellett a lakás- és munkahelyi biztosítás, valamint a casco is igénybe vehető, ha valakit baleset ér a csúszós, latyakos utakon - mondta Lambert Gábor, a Mabisz kommunikációs vezetője az InfoRádiónak.

Ha valakit baleset ér csúszós utakon, több biztosítási opció is igénybe vehető a kártérítésre - erről Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kommunikációs vezetője beszélt a rádióban.

Az egyik lehetőség, ha az illetőnek van baleset-biztosítása a munkahelyén. Az otthon és a munkahely között történt balesetet a munkáltatónak kell bejelenteni, és annak függvényében, hogy a munkáltató milyen biztosítással rendelkezik, onnan lehet számítani kártérítésre. Ha nincs, de komolyabb a kár, akkor azt kell figyelembe venni, hogy minden közterületnek van felelőse, akinek gondoskodnia kell az adott járda síkosság- és hómentesítéséről.

Ilyenkor az is kérdés, hogy van-e lakás- vagy társasház-biztosításunk. Az esetek 90 százalékában az újabban kötött lakásbiztosításokban a biztosító felelősségbiztosítási elemmel átvállalja a felelősséget, és megtéríti az okozott károkat. A lakásbiztosítás azonban csak a társadalombiztosítás és az egyéb biztosítások által fizetett összeg és a kiesett jövedelem közti különbséget téríti meg.

Minden gyerekre vonatkozik 18 éves korig az állam által kötött baleset-biztosítás, de ennek nem túl magasak a tételei. Ha valakik nagyon aggódik gyerekeiért, érdemes külön baleset-biztosítást is kötni.

Forrás: www.napi.hu

CLB TIPP: A lakásbiztosítás is megoldás. Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Tengerpartra utazol? Erre mindenképp figyelj!
2018 február 22.
Kategória:
Utasbiztosítás

Tengerpartra utazol? Erre mindenképp figyelj!

A fagyos téli hónapokban utazó magyarok egyre nagyobb része választja a forró, trópusi éghajlatú országokat úti célul. Nekik a január-február a főszezon, amikor is felkeresik Észak-Afrika, a Távol-Kelet, illetve Európán belül a Kanári-szigetek tengerpartjait, elsősorban pihenés céljával, mintsem aktív kikapcsolódásra. Az évszakváltó utazásnak is megvannak a hátulütői, de ezeket némi odafigyeléssel kiküszöbölhetjük.

A magyar utazók közül egyre többen választják úti céljának a tengerparti településeket télen is, elvégre egy fapados légitársasággal tett egzotikus út árban közel egyenlő lehet egy családi sítúrával.

A télből a nyárba utazás garantáltan emlékezetes marad, jobb esetben az örömök, nem a bosszúságok miatt. Pedig azokból is juthat bőven, ha nem készülünk tudatosan előre a kalandra. Egy téli, egzotikus utazás során az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni a Groupama Biztosító szerint:

  1. Amikor kiválasztjuk a célországot, érdemes minél több információt gyűjteni az egészségügyi kockázatokról. Ha szükséges, vállaljunk be védőoltást, nem elfeledve, hogy ezeket az utazás előtt, időben kell megkapnunk. Ugyanígy fontos előre tájékozódni, hogy a csapvíz iható-e!
  2. Célszerű egy kis elsősegély-csomagot összeállítani, amely tartalmazza az alapvető és a már állandóan használt szükséges gyógyszereket (fájdalomcsillapító, kalcium, sebtapasz, fertőtlenítőszer). Mivel nem vagyunk felkészülve az ilyen helyeken előforduló kivételesen erős napsugárzásra, így napégés elleni védelemre is készüljünk fel.
  3. Ellenőrizzük személyes irataink érvényességét, nehogy a lejárt útlevél, személyi igazolvány miatt kelljen halasztani az utazást. Ahova kell vízum, számoljunk az ügyintézés átfutási idejével.
  4. Nem minden tengerparton fogad bennünket hőség. Készüljünk fel az alkonyatot követő hűvösre, heves esőzésre vagy egyes országokban az ilyenkor szokásos erős szelekre. Tájékozódjunk az éghajlati sajátosságokról, melyek akár adott országon belül is különbségeket mutatnak!
  5. A távoli országokba utazók készüljenek reptéri átszállásra. A nemzetközi reptereken könnyű eltévedni, ezért érdemes a repterek honlapján elérhető térképeken előzetesen megtervezni a kapuk közötti útvonalat - főleg ha csak feszes tempóban érhető el a csatlakozás.
  6. Az utazás előtt válasszunk megfelelő utasbiztosítást. Tengerentúli, egzotikus úti cél esetén mindenképpen érdemes emelt szintű szolgáltatást nyújtó utasbiztosítást kötni. Fontos tudni, hogy sokszor nem elég egy bankkártyába épített utasbiztosítás fedezete, de az Európai Egészségbiztosítási Kártya sem jelent önmagában automatikusan biztosítékot, hiszen önrészt sok országban mindenképpen fizetni kell, magánkórházakban pedig nem fogadják el a kártyát fedezetként.
  7. Az egyik legfontosabb, hogy utazás előtt ellenőrizzük, a célország szerepel-e a kormány által összeállított utazásra nem javasolt országok listáján. Ha igen, érdemes újratervezni az úti célt, és biztonságosabb helyszín után nézni, már csak azért is, mert baj esetén a tiltólistán szereplő országokban bekövetkezett károkra nem térítenek a biztosítók.

Forrás: www.penzcentrum.hu

CLB TIPP: Ne felejtsen el Ön se utasbiztosítást kötni utazása előtt! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Oldalak