2018.04.16
Tragédia a magyar családoknál: így bukják otthonaikat, pénzüket is
Jelzáloghitelekkel rendelkező olvasóink bizonyára emlékeznek rá, hogy hitelük felvételekor lakásbiztosítás kötését is megkövetelte tőlük a hitelező bank. A biztosítás megkötésekor pedig felmerülhetett a kérdés, hogy mégis mekkora értékre kell kötni a biztosítást: újjáépítésire, forgalmira, vagy esetleg a bank felé fennálló tartozás értékére? Merthogy nagyon nem mindegy: egy rosszul megválasztott biztosítási összegen alapuló szerződés talán nem is nyújt valós védelmet. Ebben az esetbet pedig előfordulhat - legalábbis elviekben -, hogy egy tragédiát követően a hiteladós úgy marad ingatlan nélkül, hogy mellette még a banknak is milliókkal tartozik.
Lakásbiztosítással rendelkező olvasóink talán már találkoztak azzal a helyzettel, hogy a biztosító alacsonyabb - esetenként akár jelentősen alacsonyabb - összegre javasolja biztosítani az ingatlant annak piaci értékénél. Ez különösen akkor ütközhet ki, ha valaki közvetlenül egy ingatlan megvásárlását követően szeretne biztosítást kötni új szerzeményére, és azzal szembesül, hogy a biztosító kisebb értékre javasolja megkötni a szerződést annál, mint amennyit ő éppen kiadott az előző tulajdonosnak.
A helyzetet még bonyolultabbá teheti, ha az ingatlan megvásárlása jelzáloghitelből történt, hiszen ilyenkor már három, egymástól eltérő összegünk is lehet: egy, a biztosító által megállapított újjáépítési érték; egy, az adásvételben szereplő forgalmi érték; az adós bank felé fennálló tartozása. Adódik a kérdés, hogy melyikre kell megkötni a biztosítást?
Hiszen az én házam annál többet ér!
Új szerződéskötés esetén a biztosítók alapvetően az általuk kalkulált újjáépítési költségre tesznek ajánlatot. Tehát a biztosító - a birtokában lévő, ingatannal kapcsolatos adatok alapján - azt állapítja meg, hogy mennyibe kerülne az adott ingatlant újjáépíteni abban az esetben, ha az valamilyen okból kifolyólag megsemmisülne. Ez az összeg azonban lehet alacsonyabb az adott ingatlan forgalmi értékénél: tehát elképzelhető, hogy az ingatlan újjáépíthető 18 millió forintból, miközben eladható 20 millió forintért.
Ugyanakkor a biztosítási összeget az ügyfél határozza meg. Tehát ha úgy gondoljuk, hogy mi magasabb összegre szeretnénk biztosítani az ingatlanunkat, akkor ehhez minden jogunk megvan. Fontos tudni azonban, hogy egy bekövetkezett káresemény után a biztosítási szakértő az újjáépítési-helyreállítási munkálatok költségét fogja kiszámítani, tehát az esetek többségében nem érdemes a biztosító által felajánlottnál jelentősen magasabb összegre szerződnünk. (Természetesen lehetnek kivételes esetek, mondjuk ha különleges, az átlagnál jóval drágább burkolatokat használtunk a lakáson belül, hogy csak egy példát említsünk.)
Jön a bank
Ahogy fentebb már említettük, a jelzáloghitel fedezeteként szolgáló ingatlanok esetében a helyzet egy fokkal bonyolultabb, hiszen a hitelösszeg maximális értékét a forgalmi érték alapján számítják ki a hitelfelvétel során. Tehát elviekben elképzelhető, hogy egy ingatlan forgalmi értéke 20 millió forint, az újjáépítési 15, ám a hitelösszeg 16.
Ebben az elképzelt példában tehát előfordulhat, hogy az ügyfél megköt egy biztosítást az újjáépítési értékre, majd tragédia esetén elveszíti az otthonát, és még tartozik is a banknak.
Megkérdeztünk néhány bankot ezzel kapcsolatban, ugyanis kíváncsiak voltunk, hogy mekkora összegre kötelezik a finanszírozott ügyfeleiket a lakásbiztosítás megkötésének tekintetében. Az általunk megkérdezett bankok válaszaiból kiderül, hogy a fenti, elképzelt példánk elviekben csak a Raiffeisen Banknál fordulhat elő. Ők ugyanis megelégednek azzal, ha az ügyfél az újjáépítési értékre köti a lakásbiztosítását, így bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az ügyfél hiteltartozása magasabb a biztosított összegnél.
Más bankok, mint például a Budapest Bank, a CIB Bank és az OTP Bank kikötik, hogy a biztosítás legalább a hitelösszeget - az OTP esetében a hitelösszeget és annak 1 éves járulékait - fedezze. Az általunk megkérdezett bankok közül ugyanakkor egyik sem várja el, hogy a forgalmi érték alapján kerüljön megkötésre a szerződés. Ez az ügyfél szempontjából pozitívum, hiszen így nem fordulhat elő olyan eset, hogy feleslegesen fizet magasabb díjat a biztosítónak.
Megkérdeztük a biztosítókat is ezzel kapcsolatban, nekik mi a tapasztalatuk ezen a téren. Többnyire azonban nem tudtak válaszolni erre a kérdésre, hiszen - ahogy már említettük -, végül az ügyfél dönt a szerződéses összegre vonatkozóan, de hogy saját elhatározásból dönt egy adott összeg mellett, vagy a bank kötelezi őt erre, azt nem tudni. Az egyetlen kivétel a Generali Biztosító: az ő tapasztalatuk viszont éppen az, hogy többnyire forgalmi értékre köttetnek a bankok biztosítást a hitelezett ügyfeleikkel.
Hány "rossz" szerződés lehet?
Szerettük volna megtudni, hogy hány olyan ügyfél lehet, akiknél előfordulhat, hogy nem a megfelelő összegre kötöttek lakásbiztosítást, és emiatt nem élveznek igazi védelmet az esetleges balesetek ellen. Ezt azonban nem sikerült megtudnunk.
"Amennyiben a szerződő elfogadja a biztosító ajánlott értékét, a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot. Így túl-, vagy alulbiztosítottság kérdéséről csak akkor beszélhetünk, amikor a szerződő eltér az ajánlott értéktől. Így konkrét számadatok nincsenek, ezek mind egyedi élethelyzetek, csak egy esetleges kárnál merül fel ez a kérdés." - tudtuk meg például a K&H Biztosítótól, de lényegében ezt válaszolta a többi biztosító is.
Érdeklődtünk a bankoknál is: évente nagyjából hány olyan eset fordul elő, hogy egy megsemmisült ingatlan esetén a biztosítási összeg nem fedezi az adós bank felé fennálló tartozását. Pontos számokat azonban egyik bank sem árult el, ugyanakkor mindegyik azt válaszolta, hogy rendkívül kevés az ilyen esetek száma.
Hasonlóképpen nehéz megmondani, hogy mennyire "tartják karban" az ügyfelek az ilyen, hitel mellé kötött lakásbiztosításokat, illetve a meglévő, régi szerződések mekkora része lehet elavult.
"Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy ügyfeleink a hitel mellé kötött otthonbiztosítások esetében sok esetben nehezebben lépnek, ha a biztosítási szerződésük módosításáról, esetleg egy korszerűbb biztosításra váltásról van szó, hiszen ebben az esetben a bankintézetükkel is fel kell venniük a kapcsolatot, jelezniük feléjük a szerződésváltozást, az ezzel járó banki ügyintézés pedig megnövekedett banki adminisztrációs terhet jelenthet számukra. Arra vonatkozóan, hogy ügyfeleink jelenlegi otthonbiztosításainak mekkora része nincsen folyamatosan aktualizálva, jelenleg nincs rendelkezésünkre álló adat, mivel a szerződés módosítását, amennyiben azt az ingatlanban bekövetkezett változások indikálják, ügyfeleink kezdeményezésére végezzük el." - derült ki Deliága Judit, az Allianz Biztosító Lakossági vagyon termék- és portfoliómenedzsment csoportvezetőjétől.
Mi történik az ingatlan megsemmisülése esetén?
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi történik olyankor, ha megtörténik a legrosszabb, azaz megsemmisül az ingatlan. Mint kiderült, erre nincsen pontos válasz, többnyire a bank és az ügyfél megállapodásán múlik minden.
"Tapasztalataink szerint a banktól, az adóstól, az ingatlantól, valamint a bank és adós közötti üzleti viszonytól is függ a rendezés módja abban az esetben, ha az ingatlan megsemmisül. Egyes esetekben - mint zálogjogosult- a teljes kártérítési összegre a bank tart igény, miközben előfordul az is, hogy a bank lemond kedvezményezetti jogáról, és az ügyfélnek engedélyt ad a teljes szolgáltatási összeget felvételére, továbbá láttunk arra is példát, hogy a hitelező pénzintézet megosztva kéri az utalást maga (vélelmezhetően az aktuális tőkeösszeg erejéig) illetve az ügyfél felé." - tudtuk meg Tallárom Tamástól, a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület kárigazgatójától. Ezzel megegyező válaszokat kaptunk az illetékesektől, azaz a bankoktól is, tehát erre a kérdésre nincsen egyértelmű válasz.
Összességében tehát elmondható, hogy a bankok által támasztott követelmények többnyire megóvják az adósokat attól, hogy túlságosan alacsony összegre kössenek biztosítást. Ugyanakkor láthattuk, hogy van olyan bank, amely az újjáépítési költségre kötött biztosítást is elfogadja, míg a Generali válaszából kiderül, hogy van amelyik a forgalmi értékre köttet biztosítást. Az előbbi veszélyes lehet, míg utóbbi esetben előfordulhat, hogy túlbiztosítottságra van kényszerítve az ügyfél. (Ha már túlbiztosítottság: társasházak esetében viszonylag gyakori, hogy a jelzáloghitel felvételekor az ügyfél lakásbiztosítást köt, pedig az ingatlant már védi egy társasházi biztosítás. Előfordulhat, hogy ezt teljesen feleslegesen teszi, ugyanis az általunk megkérdezett bankok közül az összes elfogadja a társasházi biztosítást, feltéve persze, ha az megfelel a pénzintézet által megkövetelt feltételeknek.)
Érdemes tehát tájékozódni a biztosítás megkötése előtt, a szerződést pedig csak azt követően aláírni, hogy már alaposan átolvastuk. Hiszen nyilvánvaló, hogy senki sem szeretne évekig, évtizedekig fizetni egy olyan biztosítást, amely baj esetén nem nyújt számára valós védelmet.
Forrás: www.penzcentrum.hu
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Pokoli drága volt a nyár a biztosítóknak is
2017 szeptember 18.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Pokoli drága volt a nyár a biztosítóknak is
Kész az első viharmérleg: eddig 6 milliárd forintot fizettek.
Az idei nyár első összesítése szerint május 1-je és augusztus 31-e között összesen 103 539 vihar, beázás, jégverés és felhőszakadás okozta kárt jelentettek a lakossági ingatlanok tulajdonosai. Az ezekre kifizetett kártérítés megközelítette a 6 milliárd forintot, de a kár ennél jóval nagyobb volt, mert a lakások több mint negyedének nincs biztosítása – tudatta a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A legtöbb kárt Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron, Borsod, Békés és Bács-Kiskun megyéből jelentették. Emellett, mint szinte minden évben, a legsűrűbben lakott Pest megyében és a fővárosban sérült meg a legtöbb lakossági ingatlan.
A szakemberek szerint egyre gyakoribb az időben és térben jól elkülöníthető, lokális vihar, illetve a szupercella okozta kár. Idén június 21-én a vihar és a jégverés a Borsod megyei Megyaszón és a környező településeken akkora károkat okozott, hogy gyakorlatilag nem maradt ép ingatlan.
Leggyakrabban a házak tetőszerkezete sérült, ezért a legtöbb kárt a beázás okozta. Az elmúlt nyáron többször fordult elő olyan özönvízszerű esőzés, amikor egész utcák kerültek víz alá, károsítva a mélyebben fekvő ingatlanrészeket, garázsokat, szuteréneket.
A MABISZ szerint komoly gond az alulbiztosítottság.
Gyakori, hogy nem a valós értékre, hanem csak a hitel felvételéhez szükséges összeghatárig biztosítják az ingatlant. Az alulbiztosítottság másik oka, hogy egy korábban kötött biztosítást elfelejtenek módosítani, így csak a kár után derül ki, hogy a valós érték alatti a biztosítás.
A mintegy 4,4 millió magyar lakóingatlan mintegy 73 százalékának van biztosítása. Nemzetközi összehasonlításban ezzel a lefedettséggel Magyarország viszonylag jó helyen áll, de jelentős kockázat, hogy az ingatlanok negyede továbbra sem biztosított – tudatta a szövetség.
Forrás: www.24.hu
CLB TIPP: Ne hagyja, hogy az időjáráson múljon, kalkulátoraink segítségével összehasonlíthatja és kiválaszthatja az Önnek megfelelő védelmet! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Örülhetnek az autósok: nagy könnyítés jön a kötelező biztosításnál
2017 szeptember 18.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Örülhetnek az autósok: nagy könnyítés jön a kötelező biztosításnál
Az utóbbi évekénél is "fékezettebb habzású" év végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampányra számítanak idén az alkuszok, hiszen a január 1-jei évforduló most már csak az autósok mintegy negyedét érinti. Az autósok, a közvetítők és a biztosítók életét is megkönnyítő újdonság léphet ugyanakkor életbe hamarosan: az írásbeliségnek megfelelő formán túl már tisztán elektronikusan is lehet majd kgfb-szerződést kötni vagy éppen felmondani, amire a többi biztosítástípus esetében már eddig is volt lehetőség.
Változás a kgfb-ben
Kérésünkre Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) Gépjárműszekciójának elnöke ismertette a kormány által összeállított, és vélhetően ősszel a parlament elé kerülő salátatörvény vonatkozó részének lényegét. Eszerint úgy változhat a kgfb-ről szóló 2009. évi LXII. törvény, hogy január 1-jétől a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást ezentúl teljesen elektronikus formában is lehet majd kötni, illetve felmondani. Ez azt jelenti praktikusan, hogy a megfelelő feltételek esetén az ügyfél már minden, a szerződéskötéssel kapcsolatos teendőjét kényelmesen, elektronikus formában is megteheti majd. A módosítás bevezetésére azért van szükség, mert a jelenleg hatályos törvény alapján a kgfb esetében ez eddig írásbeli formához volt kötve.
Az új változás a biztosítóval, a gépjármű-kereskedővel vagy a biztosításközvetítőkkel kötött biztosításokra is vonatkozik, így az értékesítés nagy részét hozó alkusztársadalom munkáját is komolyan érinti.
Papp Lajos hozzátette: az évfordulós szerződést a biztosító továbbra is csak és kizárólag az írásbeliségnek megfelelő formában mondhatja fel (pl. károkozás miatt) a kgfb-t a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal, a szerződő üzembentartó ugyanakkor a felek megállapodása alapján (!) ugyanúgy a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal, de már elektronikusan is felmondhatja a szerződést, indokolás nélkül is.
A biztosítók és az alkuszok már eddig is jól bejáratott, korszerű felületeken, online csatornákon tették lehetővé a szerződések megkötését és felmondását, a nagy különbség az eddigiekhez képest az lesz, hogy ezt nem kell írásos szerződéskötésnek vagy felmondásnak követnie . Az elektronikus út természetesen nem jelent teljes szabadságot (pl. hogy egy árva sms-sel felmondhatnánk a szerződésünket): a felek megállapodásába foglalt, vagyis a biztosítási szerződésben meghatározott csatornákat lehet használni.
Az alkuszok számára örömteli ez a változás, a kor követelményeinek megfelel, a gyakorlat pedig már igazolta (pl. a szintén tömegesen kötött utasbiztosításoknál is), hogy szükség van rá, és visszaélésmentesen működőképes lehet ez a megoldás - mondta Papp Lajos, kiemelve: eddig kizárólag a kgfb esetében nem volt mód arra, hogy tisztán elektronikus módon kezeljék a kötéseket és felmondásokat.
Forrás: www.portfolio.hu
Vadveszély az utakon: mit tehet az autós?
2017 szeptember 15.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Vadveszély az utakon: mit tehet az autós?
Megnő a vadelütések száma az őszi időszakban, ezért érdemes körültekintően vezetni azokon a szakaszokon, ahol vad jelenlétére KRESZ-táblák hívják fel a figyelmet. Az autók nagy részére ugyanis nem kötöttek Casco-biztosítást, a kocsiban jelentkező kárt pedig csak hosszú jogi procedúra után térítik meg. A tudnivalókat a Magyar Biztosítók Szövetségének szóvivője, Gilyén Ágnes mondta el.
Ősszel történik a legtöbb vadelütés az utakon. Az ilyen balesetekért akkor fizet a biztosító, ha az autó tulajdonosának volt Casco biztosítása, vagy vadkárra kiegészítő biztosítást kötött, amely már több cégnél elérhető – mondta a Magyar Biztosítók Szövetségének szóvivője. Gilyén Ágnes ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Casco-biztosítással mindössze a kocsitulajdonosok 15-20 százaléka rendelkezik.
Egy 2015-ös törvénymódosítás egyértelművé tette, hogy a vadgazdálkodás veszélyes üzemnek minősül. Azokban az esetekben tehát, amikor sem a vadásztársaság, sem az autó vezetője nem okolható az ütközésért, akkor a balesetnek mindkét résztvevője viseli a saját kárát. Vagyis az autó tulajdonosa a gépjárműben esett kárt viseli, míg a vadgazdálkodással foglalkozó szervezetnek le kell írnia az elhullott vad értékét – fejtette ki.
Az erdős területeken, ahol gyakori a vadak megjelenése, a vadásztársaságok figyelmeztető táblát helyeznek ki, és a kocsi tulajdonosának a sebességet olyan mértékben kell csökkentenie, hogy az ütközést el tudja kerülni – jelezte.
Ha mégis ütközik az autós a vaddal, az közúti balesetnek minősül, vagyis be kell jelenteni
- a rendőrségnek
- és az illetékes vadásztársaságnak is.
Emellett fontos tudni, hogy az elhullott állat az állam tulajdonát képezi, így ha a sofőr elviszi az autóval, az lopásnak minősül.
Marosán Miklós, az Állatorvosi Tudományegyetem Egzotikusállat- és Vadegészségügyi Tanszék egyetemi docense az InfoRádiónak korábban arról beszélt, hogy egyre több bírósági ügy indul a vadelütések miatt. A károk akár milliós nagyságrendűek is lehetnek.
Forrás: www.inforadio.hu
Megugrottak idén a kárkifizetések
2017 szeptember 12.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Életbiztosítás, Flotta biztosítás, Általános
Megugrottak idén a kárkifizetések
Az életágat a nyugdíjbiztosítások húzzák idén is, a vagyonbiztosításokon belül pedig a kötelező díjbevétel nőtt nagymértékben. A kárkifizetések a nemélet-ágon 20 százalékkal emelkedtek.
Hiába nőttek a díjbevételek, a kárkifizetések is megugrottak, így csak minimális mértékben nőtt a biztosítók profitja az első fél évben. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a szektor 32,1 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el, ez még egy százalékkal sem haladja meg a tavalyit. Az életágon a biztosítástechnikai eredmény 13,5 százalékkal emelkedett, a nemélet-ágon viszont több mint 30 százalékkal csökkent (nagyrészt a növekvő kárkifizetések miatt).
Az életbiztosítási ágon a díjbevétel 3,2 százalékkal emelkedett 2016-hoz képest, az első hat hónapban 228 milliárd forint lett.
A vegyes életbiztosítások jól mentek, ezek díjbevétele több mint 14 százalékkal 48,5 milliárd forintra emelkedett. A húzótermék persze az idén is a nyugdíjbiztosítás volt, ami 42 százalékkal több – 27 milliárd forint – díjbevételt hozott, mint tavaly egyetlen fél év alatt. A fél év végén már csaknem 218 ezer embernek volt nyugdíjbiztosítása Magyarországon, közülük több mint 150 ezer valamely befektetési egységhez kötött konstrukcióban előtakarékoskodott. Az indexhez vagy befektetési egységhez kötött normál életbiztosításokból viszont ezúttal valamivel kevesebb – 10,6 milliárd forint – díjbevétel jött be, mint tavaly, főleg az egyszeri díjak visszaesése miatt.
A nemélet-ágon a díjbevételek 8,9 százalékkal nőttek 257,7 milliárd forintra. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (kgfb) 82,6 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek, 15 százalékkal többet, mint tavaly. Az árak emelkedése tehát a tavalyihoz képest mérséklődött, de az idén így is valószínűleg csúcsot dönt a szektor kgfb-díj-bevétele. Az újautó-eladások emelkednek, és ez a cascós szerződések mennyiségén is látszik, számuk tavaly június óta több mint 33 ezerrel 853 ezerre nőtt.
A casco díjbevétele ennek ellenére viszonylag lassan nő, idén az első fél évben 6,3 százalékkal emelkedett 38,9 milliárd forintra. Ebben az autóbiztosítás-típusban a jelek szerint nem tudják még érvényesíteni a biztosítók a növekvő kárráfordításokat. A kötelezős és a cascós károk volumene is megugrott ugyanis a tavalyihoz képest. Kgfb-re az első hat hónapban csaknem 45 milliárd forintnyi kártérítést fizettek ki a biztosítók, 36 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, a cascós kárkifizetések 17 százalékkal 22,3 milliárd forintra emelkedtek.
Kismértékben nőtt a lakossági vagyonbiztosítások száma, a fél év végén 3,127 millió lakásnak volt biztosítása. A díjakat az árverseny miatt csak lassan tudják emelni a cégek, ezért az első fél évben az ebből származó díjbevétel csak 58,6 milliárd forint lett, 3,6 százalékkal több, mint tavaly. Pedig a károk e szegmensben is megszaporodtak, a kifizetések tavalyhoz képest 26 százalékkal nőttek, és megközelítették a 20 milliárd forintot, amiben szerepet játszhattak a tavaszi-nyári viharok is.
A biztosítók nemélet-ágon keletkezett összes kárráfordítása a múlt évihez képest 20 százalékkal emelkedett az első fél évben, 111,4 milliárd forintra. Ennek ellenére a cégek tőkehelyzete ágazati szinten stabil, a szektor összes alapvető szavatolótőkéje a levonások után 517,6 milliárd forint volt, ami bőven több, mint a duplája az úgynevezett szavatolótőke-szükségletnek, és csaknem hatszorosa a minimális tőkeszükségletnek.
Forrás: www.vg.hu
Sokan biztosítás nélkül száguldoznak a robogókkal
2017 szeptember 11.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás
Sokan biztosítás nélkül száguldoznak a robogókkal
Évről évre egyre többen ülnek kismotorra, hogy ezzel is spóroljanak a kiadásokon. A szakemberek szerint már több mint félmillió robogó közlekedik az országban, ugyanakkor a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének becslése szerint mindössze minden ötödik tulajdonos fizeti rendszeresen a kötelező felelősségbiztosítás díját.
A felelőtlen robogósok az évi néhány ezer forint spórolásával sokat veszíthetnek, ugyanis a rendőri igazoltatás során büntetés jár a mulasztásért, ugyanakkor károkozás esetén saját zsebből kell kifizetniük a javítás költségeit. A szakemberek tapasztalatai szerint sok esetben a tulajdonosok sem tudják, hogy a segédmotoros kerékpárokra – a robogók nagy része ebbe a kategóriába tartozik – kötelező kgfb-t kötni, más esetekben viszont spórolásból nem fizetnek, ugyanis a biztosítási kötvényt a hatóságok csak közúti ellenőrzés keretében tudják elkérni.
A biztosítók a rendszám nélküli robogókra az alvázszám alapján kötik meg a kötelezőt, ennek díja általában évi háromezer forint körül alakul. Ugyanakkor a statisztikák szerint a kisebb teljesítményű motorok által okozott károk átlagos összege eléri a 350 ezer forintot, de személyi sérülés esetén nem ritka a milliós összeg sem. Komoly könnyebbség ugyanakkor a károsultaknak, hogy amennyiben biztosítatlan robogó okoz kárt, a károkozó helyett a Magyar Biztosítók Szövetsége Kártalanítási Számlája fizet, majd utólag behajtja a károkozón.
Gyakori eset ugyanakkor, hogy a vétkes robogós elhagyja a helyszínt, és ilyenkor szinte lehetetlen az elkövető beazonosítása. A szakemberek szerint javítana a biztosításkötési arányon egy olyan rendelkezés, amely kötelezően rendszámmal látná el a robogókat is. A forgalomba helyezés és kivonás lehetőségével sikerülne kiszűrni azokat a robogókat is, amelyek tulajdonságaik alapján már nem is a segédmotoros kerékpár kategóriába tartoznak.
Forrás: www.bama.hu
CLB TIPP: Robogóval rendelkezik? Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók KGFB ajánlatait kalkulátorunk segítségével! Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Új megoldásokkal reagálnak a biztosítók az új kockázatokra
2017 szeptember 11.
Kategória:
Általános
Új megoldásokkal reagálnak a biztosítók az új kockázatokra
A hazai vállalkozások többsége nincs tisztában a szakmai felelősségbiztosítás jelentőségével. Fontos tudni azonban, hogy a biztosítási szerződés önmagában nem elégséges, ha az nem fedezi a valódi kockázatokat, vagy nem biztosít megfelelő fedezetet egy adott károkozás esetén. Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője szerint a magyarországi helyzet nem rosszabb, mint a környező országokban.
Piac & Profit: Egyre több szakma számára írják elő a jogszabályok kötelezően felelősségbiztosítás kötését, emellett sok megrendelő is kötelezi a beszállítókat ilyen szerződésekre. Tapasztal ennek hatására növekvő tudatosságot a kkv-szektorban a biztosítások kötése terén?
Lambert Gábor: Bár a hazai vállalkozások körében is terjedőben van a felelősségbiztosítás, a szerződések általános jellemzője, hogy a kártérítési limitek sok esetben alacsonyak, vagyis az ügyfelek rendre alábecsülik a lehetséges kockázatokat. Ez részben a vállalkozók „tudatlanságából” adódik, gyakran nincsenek tisztában az okozható kár mértékével, vagy egyszerűen spórolni szeretnének, és a legolcsóbb megoldásra törekednek . Megoldást az jelenthet, ha az érintett cégek meghallgatják szakértők tanácsát, hiszen sok vállalkozónak nincs meg a szükséges tudása, szakértelme ahhoz, hogy pontosan belője a kockázatok nagyságát. A változás nem csak a vállalkozások szempontjából lenne fontos, hanem azért is, hogy a károsultak megfelelő kártérítést kapjanak. Tanácsot elsősorban az alkuszoktól kaphatnak a leendő ügyfelek, de fontos szerepük lehet a különféle kommunikációs csatornáknak is. Az új igényekre termékinnovációkkal és a meglévő termékpaletta bővítésével válaszolhatnak a biztosítók, ami kedvező hatással lehet a keresletre.
Piac & Profit: Mi a helyzet a kkv-szektorban?
Lambert Gábor: Olyan adatunk nincs, hogy a kis- és középvállalkozások milyen szinten és számban biztosítottak, pár tízezres szerződésszámból lehet kiindulni a felelősségbiztosítás terén, ebben viszont nem csak vállalkozások vannak. Sok területen lehet biztosítást kötni, amikor valaki úgy érzi, hogy munkájával másoknak kárt okozhat.
Piac & Profit: A technológiai fejlődés életre hív-e új biztosítási formákat? Törődnek-e ezzel a cégek?
Lambert Gábor: A biztosítási piac természetesen reagál, rohamosan fejlődik és állandóan alkalmazkodik a változó követelményekhez. Úgy tűnik nemzetközi szinten is, hogy a kiber-biztosítás az óriási kockázatok ellenére prosperáló, dinamikusan fejlődő ágazat. Persze itt is nagyon pontosan el kell találni a limitet, hogy a biztosító milyen összeghatárig tudja vállalni a kockázatokat, azokat a lehetséges károkat, amiket mondjuk egy hacker-támadás vagy egy számítógépes beavatkozás okozhat az egész vállalatnak. Ismereteim szerint ez az ágazat Magyarországon még gyerekcipőben jár, a cégek a kibertámadások naponta növekvő száma, a fenyegetések ellenére sem ismerték fel, hogy lépni kellene. Még időben.
Forrás: www.piacesprofit.hu
Egymilliós biztosítás kell a villanyszerelőknek
2017 szeptember 06.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás, Általános
Egymilliós biztosítás kell a villanyszerelőknek
Szeptembertől bizonyos építési tevékenységeket végzőktől minimum 1 millió forint összegű felelősségbiztosítás meglétét várja el két kormányrendelet. Mindenkinek, aki rendelkezik ilyennel, érdemes ellenőriznie, hogy a konkrét szerződés mire nyújt fedezetet - hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A kormányrendeletek szerint szeptembertől minden villanyszerelési-, vízközmű-bekötési tevékenységet végző szakembernek, gazdasági társaságnak (vagyis akik a hálózatokra való csatlakozást végzik el) be kell jelentenie azt a műszaki biztonsági hatóságnál. Ezt egy formanyomtatvány segítségével tehetik meg, amihez csatolni kell a meghatározott képesítés és gyakorlati idő meglétét igazoló okiratokat. Emellett a tevékenység végzésének feltétele az is, hogy nyilatkozzon arról, az alkalmazott technológiához jogszabályban előírt feltételeknek megfelel, továbbá rendelkezzen legalább 1 millió forint értékű felelősségbiztosítással, ami a munkavégzésből eredő esetleges károk fedezetét hivatott megoldani.
A felelősségbiztosítási piac a nem-életbiztosítási terület átlagát meghaladó mértékben növekedett 2016-ban is, s az általános felelősségbiztosítások közül számos megfelel a jogszabályban előírt követelményeknek – hívta fel a figyelmet a MABISZ. Azonban akik rendelkeznek ilyennel, azoknak is mindenképpen érdemes konzultálniuk biztosítójukkal vagy alkuszukkal arról, pontosan mire nyújt fedezetet a szerződésük. A műszaki biztonsági hatóság megtiltja a tevékenység végzését abban az esetben, ha a szerelő az említett követelményeknek nem felel meg, de akkor is, ha súlyosan megsérti a vonatkozó szakmai szabályokat, mely révén élet és testi épség veszélyeztetését, vagy jelentős anyagi kárt okozott. Egy évre felfüggesztethető a tevékenység akkor is, ha a szerelő nem a felülvizsgált tervdokumentációnak, illetve nem az előírásoknak megfelelően végezte el a munkát.
A tavaly év végi adatok szerint 110 ezer általános felelősségbiztosítási szerződést kötöttek meg. A piac élénkülése részben annak a jogalkotói tevékenységnek volt a következménye, amely az építőipari tervezési és kivitelezői tevékenységet végző vállalkozások számára előírta a kötelező felelősségbiztosítást.
Jellemzően azonban ezekben a szerződésekben nagyon alacsonyak a biztosítási összegek, mivel sok esetben nincs törvény által előírt minimális limit, illetve maguk az érintettek sincsenek tisztában az általuk okozható kár lehetséges mértékével. Ennek megfelelően számukra a legfontosabb szempont a minél alacsonyabb biztosítási díj. Az új jogszabállyal összefüggésben minden vállalkozónk érdemes átgondolni azt is, hogy esetleg 1 millió forintnál nagyobb károk keletkezhetnek-e munkájával kapcsolatban. „Ebben az esetben ugyanis a nagyobb biztosítási összeg a vállalkozónak és a megrendelőnek is nagyobb biztonságot jelent” – hívja fel a figyelmet a MABISZ.
Forrás: www.piacesprofit.hu
10 dolog, amiről nem is gondolnád, hogy fedezi az utasbiztosításod
2017 augusztus 17.
Kategória:
Utasbiztosítás
10 dolog, amiről nem is gondolnád, hogy fedezi az utasbiztosításod
Nemcsak akkor kaphatsz pénzt, ha medúzákkal konfrontálódsz, hanem például kutyád gyengélkedése vagy terrortámadás esetén is.
Azzal bizonyára tisztában vagy, hogy nem túl bölcs lépés utasbiztosítás nélkül külföldre utazni, hiszen ha valamilyen balszerencsés történés folytán orvosi ellátásra szorulsz, horror összegű számlákra számíthatsz. Biztosítód ugyanakkor nem csupán ilyenkor ránthat ki a csávából. Van egy halom más jellegű esemény is, amik után szintén kártérítésre számíthatsz. Lehetőségeiddel már csak azért is érdemes tisztában lenned, mert gyakorta megesik, hogy az utazók saját zsebből orvosolják a bajt, és nem igényelnek kártérítést, holott jogosultak lennének rá. A káresemények útvesztőjében most a Vienna Life Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. segítségével igazodhatsz el, amely „10 dolog, amit az utasbiztosításod fizet helyetted” című blogbejegyzésében sorolta fel azokat az eseteket, amik talán számodra sem annyira nyilvánvalóak.
1. Ha milliókba kerülne a napi ellátás
A viszonylag egyértelmű tételeken túl, mint a kórházi önrész, a vizitdíj és a kórházi napidíj összege, utasbiztosításod fedezheti többek között a magánkórházi ellátást, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árát, sőt egy balesetnél a mentés költségeit (például a helikopteres szállítás díját), az extrém sportolás következtében felmerülő ellátást és szükség szerint a családtagjaid kiutazásának, szállásának költségét is.
„Az idei év első felében volt olyan ügyfelünk, akinek több, mint hétmillió forintos thaiföldi kórházi számláját térítettük, de említhetem az Egyesült Államokban kórházba került ügyfelünket is, akinek több tízmillió forintra rúgó kezelését fedeztük – utóbbi nem is meglepő, hiszen az USA-ban az ellátási költségek kirívóan magasak, akár a napi harmincezer dollárt (mintegy 8 millió forintot) is elérhetik” – fejtette ki Szabó Tamás, a Vienna Life Biztosító utasbiztosítási szakértője.
2. Ha lebetegszik a kedvenced
Amennyiben vakációdra Morzsit is magaddal viszed, számolnod kell a lehetőséggel, hogy az idegen környezetben nagyobb eséllyel szenvedhet balesetet, mint biztonságot nyújtó otthonodban. Bármikor megcsípheti egy rovar, vagy elkaphat egy fertőzést, ami ledönti a lábáról. Téged pedig a számlák fognak ledönteni, mert a háziállatok orvosi ellátása és gyógyszerei külföldön sok száz, vagy akár több ezer euróval tehetnek szegényebbé. Az ilyen jellegű költségekre is fedezetet nyújtó utasbiztosítás azonban megtéríti kiadásaidat.
3. Ha csődbe megy az utazási iroda
Sajnos ennek is reális sansza van. Elég csak a Green Travel csődjére gondolni, melynek következtében magyar családok ragadtak Törökországban, és sok érintett azóta is fut a pénze után.
„Az ügyfelek akár az utazási iroda csődje esetén is számíthatnak biztosítójukra, amely például a megszakított utazás kapcsán díjvisszatérítéssel, illetve a telefonköltségek térítésével tudhat hozzájárulni a kárenyhítéshez” – magyarázta Szabó Tamás.
De ez még nem minden! Ha például egy betegség vagy baleset miatt elmarad, vagy előbb véget ér a nyaralásod, az utasbiztosítás a már kifizetett szolgáltatások, programok árát is megtérítheti. Ide tartozik egyebek mellett a repülőjegy és a fel nem használt utazási napok (például a szállás) költsége, az autóbérlés, a turisztikai program, körutazás díja, vagy síelés alkalmával a síbérlet ára.
4. Ha elveszik a poggyászod vagy késik a repülőd
Ugye már neked is futkosott a hideg a hátadon a gondolattól, hogy te megérkezel vakációd helyszínére, de a csomagjaid nem? Félelmed nem teljesen alaptalan: 2015-ben 23 millió poggyásznak veszett nyoma a világ repülőterein. A másik jellemző probléma, ami gyarapíthatja ősz hajszálaid számát, az a járatok késése, törlése és túlfoglalása. Ezek miatt 297 ezer magyar utas élt át nehéz perceket az elmúlt öt évben.
A jó hír, hogy ha eltűnik a bőröndöd, biztosítód egy adott keretig kicsengeti személyes tárgyaid értékét, ráadásul a csomagok 6 vagy 12 órát meghaladó késésénél átvállalhatja tőled például a piperecikkek és egy váltás ruha beszerzésének anyagi vonzatát. Ha meg a járattal akad probléma, általában a többletköltséget – mint a szállást és az étkezést – is állja.
5. Ha ellopják a cuccaidat
A zsebtolvajok rendkívüli hatékonysággal ténykednek a népszerű nyaralóhelyeken, illetve a híres látványosságoknál, ahol az átlagosnál magasabb az egy főre jutó turisták száma. Elegendő egy pillanatnyi figyelmetlenség, és egy életre búcsút inthetsz szeretett fényképeződnek vagy mobilodnak. Biztosítód a tolvajokat ugyan nem vadássza le, viszont megtérítheti a károdat, ami némi enyhülést hozhat megtépázott idegrendszered számára.
6. Ha lerobban az autód
A sarki boltba is autóval mész? Akkor feltehetően nyaralásod során sem tudsz megválni kényelmétől. Ebben az esetben megnyugvással szolgálhat, hogyha balesetet szenvedsz vagy lerobban az autód, biztosítód kifizetheti a helyszíni javíttatás vagy a szervizbe szállítás költségeit, és egyúttal a csereautó bérleti díjának, a javítás idejére bérelt szállásod árának és hazautazásod költségeinek terheit is leveheti a válladról.
7. Ha átélsz egy terrortámadást
Mielőtt felkerekednél, mindenképp érdemes megnézned a konzuli szolgálat hivatalos honlapját, hogy az adott ország vagy régió, ahová készülsz, szerepel-e az utazásra nem javasolt úti célok között. Főleg azért, mert ha nem, és ott mégis terrortámadás történik, akkor a biztosítók jelentős része megtéríti a baleseti ellátás, az esetleges kórházi kezelés, illetve a hazaszállítás árát.
8. Ha kárt okozol
Nyilván, eszed ágában sincs másoknak ártani vagy bármit is tönkretenni, de néha még így is megtörténik a baj. Megeshet, hogy amíg leugrasz reggeliért, gyermeked a szállodai szoba tapétáján éli ki művészi hajlamait, rosszabb esetben pedig kiléphet eléd valaki az útra, miközben a strand felé autózol. Emiatt aztán kártérítési kötelezettséged keletkezhet, ami jócskán meghaladhatja tervezett költségvetésedet. Megfelelő utasbiztosítás és fedezet esetén ettől is mentesülhetsz.
9. Ha meggyűlik a bajod a rendőrséggel
Egy saját hibádból történő balesetnél az orvosi költségeken és a károkon kívül gondjaidat tovább szaporíthatja, hogy a rendőrségi fogdában végzed, ami nemcsak a körülmények és marcona cellatársaid miatt lehet kellemetlen. Ügyvédre, tolmácsra vagy az óvadék megtérítésére szorulhatsz, de egy ütős biztosítás birtokában legalább megúszhatod mindezek költségeit.
10. Ha eltűnnek az irataid vagy a pénzed
Ebben a helyzetben csak egyet tehetsz: a helyi magyar konzulátushoz kell fordulnod. Ha útlevelednek vagy személyi igazolványodnak kelt lába, bejelentésed után a konzul fogja kiállítani az ideiglenes hazatérési engedélyt. Biztosítód az ezzel kapcsolatos kiadásokat is megtérítheti: a konzulátusra utazás költségét, a konzul által kiállított, ideiglenes útiokmány díját, valamint indokolt esetben pénzsegélyt is.
A magyarok 74 százaléka köt utasbiztosítást
A Genertel három éve végez felmérést az utazási és utasbiztosítással kapcsolatos szokásokról. A legfrissebb adatokból kiderül, hogy a külföldre készülők 74 százaléka köt utasbiztosítást, ugyanakkor sokkal többen – 77 százalék – indulnak nyaralni, mint tavaly. A magyarok túlnyomóra része továbbra is az ár alapján választ biztosítást, de a szerződéskötéskor egyre nagyobb arányban vesznek igénybe valamilyen kiegészítő opciót is. A felmérés arra is rámutatott, hogy ha nem is érdemben, ám a tavalyi évhez képest az utazók kevésbé vannak tisztában azzal, mit is tartalmaz egy alap utasbiztosítás csomag.
Forrás: www.divany.hu
CLB TIPP: Ne felejtsen el Ön se utasbiztosítást kötni utazása előtt! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Fogalmuk sincs erről a bérlőknek, pedig minden értékük odaveszhet
2017 augusztus 16.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Fogalmuk sincs erről a bérlőknek, pedig minden értékük odaveszhet
A magyarok 80 százalékának van lakásbiztosítása, azonban az ingóságokra csak a megkérdezettek fele kötött biztosítást, derült ki egy pénzintézei kutatásból. A legtöbben általánosságban a beázástól, csőtöréstől és az üvegkároktól tartanak a leginkább, azonban, ha a saját lakásukról van szó, akkor ezeknek a váratlan eseményeknek sokkal kisebb kockázatot tulajdonítanak. A betörést, rablást országos szinten a megkérdezettek 43 százaléka tartja nagyon valószínűnek, azonban azzal, hogy ez velük is megtörténhet, már csak 19 százalékuk számol.
A magyarok 80 százaléka köt lakásbiztosítást otthonára, ám ez nem jelent teljes védettséget számukra. A lakásbiztosítással rendelkezők jelentős része ugyanis az ingóságok védelmére már nem gondol - derült ki a K&H biztos jövő indexének ingatlanokkal foglalkozó kutatásából. A kutatás során megkérdezettek csupán fele mondta, hogy ingóságokra kötött biztosítással is rendelkezik. A válaszadók 12 százalékának nincs, 8 százalék pedig nem is tudja, hogy rendelkezik-e ilyennel.
A fővárosban kevesebb a lakásbiztosítás
Az is látszik, hogy a fiatalabbak, a harmincas éveikben járó korosztály tagjai kevésbé törődnek ezzel a kérdéssel. Egyrészt náluk a legmagasabb - 14 százalék - azoknak az aránya, akik nem tudják, hogy van-e lakásbiztosításuk, 16 százalékuk pedig azt mondta, hogy nincsen lakásbiztosítása. Általánosságban a lakásbiztosítás hiánya, területi bontás szerint leginkább Budapestre jellemző: a fővárosban a lakosság 18 százaléka nem köt biztosítást otthonára. A kutatásból az is kiderült, hogy azok, akik nem saját tulajdonú lakásban élnek, kevésbé tartják fontosnak a biztosítást, 21 százalékuknak egyáltalán nincs is.
Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és a társaság nem-életbiztosítási vezetője elmondta, hogy a lakásbiztosítások segítségével komoly kiadásoktól és bosszúságtól kímélhetik meg magukat a lakók egy-egy váratlan esemény bekövetkezésekor. A kockázatviselés ezen módja olyan helyzetek esetén is segítséget nyújthat, amelyeket nehezen vagy nem lehet megelőzni. Ilyenek az időjárás miatt bekövetkezett károk, mint például a tető megrongálódás vagy az ablaküveg kitörése.
A bérlőknek is érdemes megnézniük, van-e lakásbiztosítás a bérleményen és az vonatkozik-e az ingóságokra. A bérelt lakások esetében a tulajdonos sokszor csak a lakásra köt biztosítást, de a lakásban található egyéb dolgokra, többek között a bérlők ingóságaira nem feltétlenül - mondta Kaszab Attila.
A K&H idén májusig több mint 5 ezer lakásbiztosításhoz köthető káreseményt rendezett, amely 20 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában bejelentett és kifizetett káreseményeket. Idén átlagosan egy-egy lakásbiztosítási káreseményre a biztosító 50 ezer forintot fizetett ki ügyfeleinek, a legmagasabb kártérítési összeg pedig meghaladta a 35 millió forintot - tette hozzá a szakember.
Nem tudjuk, mikor jár le
A felmérésből az is kiderült, hogy bár a megkérdezettek döntő többsége kötött lakásbiztosítást, mégis alig több mint az 50 százalékuk volt tisztában azzal, hogy a jelenlegi szabályok szerint a lakásbiztosítások többsége csak a szerződés kötésének évfordulóján bontható fel. A 30-as éveikben járó korosztály tagjai kifejezetten tájékozatlannak mondhatóak ebből a szempontból, 28 százalékuk egyáltalán nem tudta, mikor jár le a lakásbiztosítása.
Lakásbiztosítást illetően a legtöbben az internetes összehasonlító oldalakról tájékozódnak, a második helyen végeztek a biztosítók honlapjai, ahonnan minden második ember informálódik, a harmadik helyre pedig a családtagok, ismerősök tapasztalata került.
Ingatlanokra leselkedő veszélyek
A legtöbben általánosságban a beázástól, csőtöréstől és az üvegkároktól tartanak a leginkább, azonban, ha a saját lakásukról van szó, akkor ezeknek a váratlan eseményeknek sokkal kisebb kockázatot tulajdonítanak. Az üvegtörést országos szinten a megkérdezettek 48 százaléka tartja komoly kockázatnak, ezzel szemben a saját lakásuk esetében csak 24 százalékuk mondta ugyanezt. A betörést, rablást országos szinten a megkérdezettek 43 százaléka tartja nagyon valószínűnek, azonban azzal, hogy ez velük is megtörténhet, már csak 19 százalékuk számol.
Forrás: www.penzcentrum.hu
Most még a legviharosabb heteknél is több kár keletkezett
2017 augusztus 16.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Kárrendezés
Most még a legviharosabb heteknél is több kár keletkezett
A múlt hétvégi viharok több kárt okoztak még az egy héttel korábbiaknál is. A két esemény károsultjainak a száma pedig meghaladja a nyári időszak megelőző hónapjainak legviharosabb heteiét – tette közzé a legfrissebb adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Az augusztus 10-13. közötti időjárási szélsőségek nyomán kedd reggelig több, mint 8500 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, s ezek száma várhatóan még tovább emelkedik az elkövetkező napokban, ahogyan az esetleg éppen a szabadságukat máshol töltő tulajdonosok szembesülnek a történtekkel – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Az előzetesen becsült kárérték már így is megközelíti a 850 millió forintot. Az augusztus 6-i vihar nyomán keletkezett károkkal együtt pedig eddig 16 500 bejelentésről és 1,45 milliárd forint becsült kárértékről beszélhetünk.
A bejelentések száma meghaladja a korábbi hónapok legviharosabb heteiét is a május-augusztusi időszakban, amikor Magyarországon a legtöbb, ingatlanokkal kapcsolatos káresemény történik. A biztosítókhoz az elmúlt hét és fél évben az évnek ebben a periódusában összesen több mint egymillió kárbejelentés érkezett.
A múlt heti viharok is illeszkedtek abba az egész nyarat, illetve az elmúlt éveket is mind jobban jellemző tendenciába, hogy egyre koncentráltabban alakulnak ki Magyarországon extrém időjárási helyzetek, gyakran lokális viharok formájában, egy-egy kisebb területen idézve elő igen súlyos károkat. A hétvégén ennek az ország nyugati-, délnyugati része volt a kárvallottja: a legtöbb bejelentés Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron megyéből érkezett a biztosítókhoz, a leginkább érintett települések Szombathely, Sárvár, Zalaegerszeg és környéke voltak.
Míg a korábbi hónapokban a mezőgazdaságnak is súlyos időjárási csapásokat kellett elviselnie, most túlnyomórészt az ingatlanokat érte kár, átlag százezer forint értékben. A bejelentéseknek a hetven százalékot is meghaladó, nagy többsége viharkárokra vonatkozik. Ez biztosítási értelemben az a kategória, amikor az 54 km/h küszöbértéket túllépő szélerősség okoz kárt a biztosított vagyontárgyakban. Ezen kívül a villámcsapások, jégverés, felhőszakadás következményei, az áramszolgáltatás kimaradásai jelentettek komoly problémát.
A hétvégi viharkárok sajátossága, hogy a többnapos áramszünet valamint a visszatérő meleg idő következtében az érintett területekről viszonylag sok bejelentés érkezett a biztosítókhoz fagyasztott élelmiszer romlásáról is. A sajtó helyszíni riportjai e területen is akár százezer forintos veszteségekről számolnak be. A biztosítói gyakorlatban ez egy ritkábban előforduló káresemény, amelyre sok, régi típusú biztosítás nem is nyújtott fedezetet. A társaságok termékfejlesztéseinek köszönhetően azonban már ez is része lehet a most kapható biztosítások bővebb fedezetű csomagjainak, vagy kiegészítő biztosításként érhető el.
A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint tavaly év végén a kb. 4,4 millió magyarországi lakóingatlan mintegy 73 százaléka rendelkezett biztosítással. A piacot 13 biztosító 85-féle terméke alkotja, közülük közel 40-féle típusú szerződés ma is köthető. Egy olyan alapbiztosítás, amely az úgynevezett elemi kockázatokat, a katasztrófakockázatokat tartalmazza, már havi 2-3 ezer forint összegű díjért kapható. Emellett egyre többféle – felelősség-, baleset-, áramkimaradás miatti kárra szóló, kisállatokra vonatkozó, kerékpár ellopása esetén fizető stb. – kiegészítő biztosítás köthető az ingatlanbiztosítások mellé.
Forrás: www.vg.hu
CLB TIPP: Ne hagyja, hogy az időjáráson múljon, kalkulátoraink segítségével összehasonlíthatja és kiválaszthatja az Önnek megfelelő védelmet! Lakásbiztosítás kalkulátor >>