Jól jártak azok a gazdák, akik kötöttek fagykár ellen biztosítást, a biztosítók több száz millió forintot fizetnek ki az elmúlt napokban keletkezett károkra - írja a Világgazdaság. Az áprilisi hideg a szokásosnál nagyobb károkat okozott, de még nem számít rendkívülinek a biztosítók szerint. A nyári viharok és jégesők ugyanis a fagynál is nagyobb kárt okozhatnak a termésben. A növénykultúrákra kötött biztosításokra állami támogatást is igénybe lehet venni 2012 óta, a biztosítás ezért egyre népszerűbb - olvasható a napilapban.

Az elmúlt hetekben két fagykáros nap volt, ezek közül az egyik a kelet-magyarországi régiót érintette, a másik a nyugati és a középső országrészt - mondták el a Világgazdaságnak az Allianz Biztosító szakértői. A biztosítóhoz eddig közel száz bejelentés érkezett, és több tízmillió forintos kárigényre számítanak.

A Generalihoz ennél is több kárbejelentés futott be, a kárigények értéke pedig meghaladja a 350 millió forintot. A piacon rajtuk kívül még két szereplő van, a Groupama és az osztrák Hagelversicherung.

A legtöbb bejelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett, de Pest, Hajdú és Baranya megyében is fagyott el termés.

A legtöbb kár az almát érte, de a szőlőt és a szántóföldi kultúrákat is károsította a hajnali hideg. Pontos számok még nincsenek, a károk felmérése ugyanis még nem fejeződött be.

Az idei tavaszi fagy ugyan a szokásosnál nagyobb károkat okozott a termésben, de rendkívülinek még nem számít a biztosítók szerint. A nyár pedig még inkább próbára teheti a gazdákat, a viharok és jégesők ugyanis a fagynál is nagyobb kárt okozhatnak a termésben.

Az agrárbiztosítások szezonja főleg emiatt éppen a csúcson jár, és időarányosan a tavalyi szint környékén tart a szerződések száma. A növénykultúrákra kötött biztosításokra egyébként állami támogatást is igénybe lehet venni 2012 óta, a biztosítás ezért egyre népszerűbb, tavaly összesen 8600 termelő kötött ilyen szerződést - olvasható a Világgazdaságban.

Forrás: Hirado.hu

Az elmúlt években egyre többet hallani arról, hogy az aktív munkavállalók számát növekvő arányban haladja meg a nyugdíjasok száma, függetlenül attól, hogy nyugat- vagy kelet-európai országról van-e szó. A kiváltó okok különbözőek - növekvő átlagéletkor, csökkenő születésszám, vagy az elvándorló munkaképes generációk hiánya -, de a helyzet mindenhol ugyanaz: a munkavállalók egyre kevésbé képesek lesznek képesek eltartani a nyugdíjkorúakat.

Annak ellenére, hogy folyamatosan növekszik azoknak a száma, akik már elhiszik és megértik, hogy az államtól és a jelenlegi nyugdíjrendszertől nem várhatják nyugdíjas korú helyzetük teljes körű megoldását, a hogy ennek ellenére továbbra is hihetetlen alacsony azoknak a száma, akik saját megtakarítással, előre gondoskodnak jövőjükről. Pedig öngondoskodás nélkül nem megy!

Széles a választék

A Magyarországon elérhető öngondoskodási termékekből igen széles a választék, amelyek és más előnyökkel rendelkeznek, eltérő megtakarítási szokásokkal rendelkező, illetve pénzügyi tudatosságú ügyfélkört szólítanak meg. A nyugdíjterméktípusok különbözőek abból a szempontból is, hogy milyen szabadságot engednek az ügyfeleknek az aktív portfoliókezelésre, illetve hogy ehhez milyen segítséget kaphatnak a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatóktól.

Mik a nyugdíjbiztosítás előnyei?

• A nyugdíjbiztosítások rendszeres és folyamatos megtakarításra ösztönöznek, ami komoly segítség az eredeti cél eléréséhez, a jövőbeli nyugdíj kiegészítését célzó tőkegyűjtéshez-. A termék sajátossága a rendszeres díjfizetés, igény szerint ugyanakkor egyösszegű vagy eseti befizetés is lehetséges.
• A biztosítás rugalmas, lehetőséget nyújt a személyre szabott megtakarítási portfólió összeállítására. Az ügyfelek kockázatvállaló képességüknek és hajlandóságuknak megfelelően választhatnak a hagyományos - garantált összegű kifizetést nyújtó - életbiztosítások és az ún. unit-linked típusú termékek közül. Ez utóbbinál mód van különböző kockázati profilú eszközalapok közül választani, ezeket kombinálni, illetve időről-időre átcsoportosítani.
• A klasszikus életbiztosítás az egyetlen olyan megtakarítási forma, ahol a pénzügyi szolgáltató akár évtizedekre előre garantált hozamot ígér, amelyet szigorú szolvencia-szabályozással, tőkegaranciával támasztanak alá.
• A biztosítás - a személyes igényfelmérésen alapuló pénzügyi tanácsadás segítségével - ahhoz az ügyfélkörhöz juttatja el a megtakarítási lehetőséget, amelyik leginkább rászorul a megtakarítási és költési szokásainak megváltoztatására. Ezért a biztosítástól várható el legnagyobb eséllyel, hogy képes lehet a legszélesebb rétegeknek érdemi nyugdíjcélú megtakarítást nyújtani, és ezzel az állam terheit, a társadalombiztosítási rendszer leterheltségét csökkenteni.
• A biztosítás felkínálja a szakértői támogatást a szerződés teljes tartama során. A szerződés megkötésekor segíti a döntéshozatalt, ösztönzi a pénzügyi felelősség vállalást, a későbbiekben pedig biztosítja a szerződés utógondozását, hogy a hosszú távú megtakarítási cél megvalósuljon. A kutatásokból egyértelműen kiderül, hogy a hosszútávra szóló élet- és nyugdíjbiztosítási szerződések megkötése előtt a személyes konzultációnak óriási szerepe van.
• A befektetési döntésekhez intézményi szinten nyújt segítséget a biztosító. Ezek eszközei például a menedzselt eszközalapok, az árfolyamfigyelés, a "stop loss, start by" típusú szolgáltatások, az abszolút hozamú alapok, a garantált és a védett eszközalapok, amelyek a legtöbb biztosítónál elérhetők.
• A nyugdíj-megtakarítási formák közül egyedül a nyugdíjbiztosítások rendelkeznek teljes körű, az összes költségtípust magába foglaló költségmutatóval. A MABISZ által 2010-ben kidolgozott Teljes Költség Mutató (TKM) rendszer 2016 óta a Magyar Nemzeti Bank ajánlásának is része. 2015. július 1-je óta a biztosítók a klasszikus nyugdíjbiztosítási termékekre is számolnak TKM-értéket, ezzel már valamennyi nyugdíjbiztosítási termék költségszintje teljes körűen összehasonlítható, legyen szó akár unit-linked, akár klasszikus nyugdíjbiztosításról.
• A kifizetés életjáradék formájában is történhet, amelyet professzionális szolgáltató nyújt.
• A biztosításba kockázati védelmi elemet is beépítenek, ami az ügyfél igénye szerint magasabb, kiterjedtebb biztosítási védelemmel és szolgáltatásokkal is bővíthető.
• A nyugdíjbiztosításokra - hasonlóan a többi nyugdíjtermékhez - 20 százalékos, de legfeljebb évi 130 ezer forintösszegű adójóváírás vehető igénybe egy adóévben.

Forrás: Portfolio

Bár még mindig jellemző, hogy kockázati életbiztosítást sokan csak hitelfelvétel esetén kötnek, ezzel párhuzamosan megfigyelhető az egyre tudatosabb gondolkodás is. A Groupama Biztosító most megvizsgálta, hogy kik azok, akik körében a legnépszerűbb ez a fajta előrelátás, valamint, hogy milyen esetekben nyújt leggyakrabban segítséget kockázati életbiztosításuk.

Dupla felelősség

A Groupama Biztosító tapasztalatai szerint mind többen keresik azokat a lehetőségeket, melyekkel váratlan helyzetekben is gondoskodhatnak saját maguk, vagy családjuk anyagi biztonságáról. Egyik legnépszerűbb kockázati életbiztosításuk statisztikáit elemezve, az egyik legszembetűnőbb tény, hogy a 30-50 éves korosztályba tartozók teszik ki a szerződők mintegy 70 szalékát.
A társaság szerint nem véletlen, hogy a kockázati biztosítást kötők átlagéletkora negyven év, ez az a korosztály ugyanis, akiknek a vállát már saját gyermekeik, és egyben idősödő szüleik sorsa miatt érzett felelősség is nyomja.

Több generációról is gondoskodni kell

A Groupama Biztosító megbízásából a GfK Hungária Piackutató Intézet által 2015-ben készített országos felmérésből is kiderült, hogy a középkorúak helyzetét jelentősen befolyásolja, hogy saját maguk mellett több generációról is gondoskodniuk kell: anyagilag támogatják gyermekeiket, de az alacsony nyugdíjak miatt gyakran szüleiket is.

A gyermekekről való gondoskodás ideje az elmúlt években jelentősen kitolódott, a kutatásban a válaszadók legnagyobb százalékban (38%) azt mondták, hogy gyermekünket addig kell támogatni, ameddig önálló keresetre nem tesznek szert, azaz átlagosan 23 éves korukig.
A gyermekek mellett ugyanakkor sokan érzik kötelességüknek a szülőkről való gondoskodást is, a megkérdezettek 41% gondolja úgy, hogy anyagilag is támogatnia kell idős szüleit.

Nagy segítség lehet

A biztosító adataiból az is kitűnik, hogy azok, akik felelősen szeretnének gondoskodni magukról és szeretteikről, és a Releva Kockázati Életbiztosítást választották, hosszú távon gondolkoznak. Tízből hat ügyfél ugyanis tíz éven túli időtartamot választott, amikor kockázati biztosítást kötött, a biztosítottak ötöde pedig igazán hosszú távon gondolkodik, legalább 20 éves futamidőben.
A biztosító azt is megvizsgálta, hogy milyen esetekben nyújt leggyakrabban segítséget kockázati életbiztosításuk.

„A Releva Kockázati Életbiztosításunk sok esetben jelent igazi anyagi támaszt, amikor egy betegség vagy baleset kapcsán meg tudja óvni a családot átmeneti vagy akár súlyos pénzügyi gondoktól.”

„Tapasztalataink szerint napi térítések, rokkantságok és csonttörések mellett leggyakrabban kórházi műtétek esetén kerül sor arra, hogy igénybe vegyék a biztosítás szolgáltatásait. A tavalyi évben a kifizetéseink 60 százaléka betegségből vagy balesetből eredő műtét miatt merült fel” – mondta el Oláh Attila a Groupama Biztosító Kockázati- és Személybiztosítási főosztályvezetője.

Forrás: TőzsdeFórum

Minél nagyobb, akár tevékenységi körét, akár méretét tekintve egy vállalkozás, annál nagyobb fajlagos költségekkel kell számolnia, különösen igaz ez az általa igénybe vett biztosítási díjakra. Utóbbi terén azonban egyre inkább igaz az is, hogy minél nagyobb a vállalat, annál kevésbé lehet hatékonyan mitigálni a kockázatokat, sőt egyes esetekben kvázi lehetetlen feladatot jelent mind a biztosító, mind a vállalatvezetés számára.

Megváltozott kockázati szerkezet

A problémának alapvetően két oldala van, egyfelől a megnövekedett vállalatmérettel olyan sajátos biztosítandó tételek jelennek meg, melyek vagy nem számítanak relevánsnak kisebb cégek esetén, illetve számukra jól körülhatárolható, viszonylag alacsony mértékű károkat okoznak az ezekkel kapcsolatos káresemények. Vegyünk csak például egy kis hazai webshopot, melynek az adatbázisa közel 2000 felhasználó belépési információit, szállítási és számlázási címeit tárolja. Állítsunk vele szembe egy nemzetközi nagyvállalatot, ami számos szolgáltatást nyújt ügyfeleinek, több országban, rengeteg szerződéses adatot nyilvántartva róluk, melyek köre messze túlmutat a kisvállalati példában foglaltaknak. A felhasználói adatbázisok feltörése és illetéktelen kezekbe kerülése nyilván roppant nehéz helyzetbe hozza mindkettőt, de a nagyvállalat esetében ugyanaz a káresemény lényegesen nagyobb katasztrófa, és legkevésbé sem csak a nagyobb ügyfélszám miatt. Elég csak a jó hírnéven esett csorbára, és az ebből származó jövőbeli üzletvesztésre gondolni, hiszen amíg egy kiscéget viszonylag könnyen le lehet nullázni, és akár más országban vagy területen újraindítani, addig egy Sony előtt például bezárul ez a kapu.

A cég említése nem véletlen, hiszen a vállalat adatlopási botránya kiválóan rávilágított a probléma második felére is, miszerint nem csak a fajlagos költségek nőnek, de gyakran csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem biztosítható az, ami egy nemzetközi nagyvállalatnak igazán fontos. A példánknál maradva épp ilyen a kiberbiztonság vagy a jó hírnév is. Nem is olyan régen a vállalati biztosítások a kézzelfogható vagyoni tárgyak köré felépített konstrukciók voltak, és ez a virtuális szféra mindent elsöprő rohamáig és elterjedéséig elegendő is volt. Manapság azonban ezek a biztosítási tételek egy nemzetközi nagyvállalat kockázati térképének legfeljebb 20 százalékáért felelnek – 40 évvel ezelőtt 80 százalék volt ugyanez az arány – , de évről-évre egyre jobban visszaszorul a jelentőségük. Ezzel párhuzamosan azonban a biztosítási piac csak nagyon lassan tud mozdulni, így a nagyvállalati kockázatok egyre nagyobb köre esik a biztosíthatatlan kategóriába. Az Airmic brit biztosítási szakmai szövetség, tagjai között végzett legutóbbi felmérése alapján a biztosítók csupán 7 százaléka kínál valamiféle védelmet a reputációt ért károk ellen, míg a kiberbiztosítási termékek piaci penetrációja messze a lehetséges piac 10 százaléka alatt marad.

Megfoghatatlan, de veszély

Helyi példánál maradva a TalkTalk telekommunikációs szolgáltató adatbázisának tavaly októberi feltörése kiválóan rámutatott, milyen veszélyt jelentenek ezek a megfoghatatlan kockázatok. Habár a káreseményben felhasználóik alig 4 százaléka volt érintett, részvényeik árfolyama 32 százalékot esett ennek hatására, csaknem 600 millió fontos kárt okozva a részvényeseknek. Ez utóbbi tételt ma gyakorlatilag lehetetlen biztosítani. Egyszerűbben szólva, az adatvesztés illetve lopás biztosítható, de az abból eredő üzleti károk már csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem. Léteznek ugyan a kieső üzletmenetből származó károk mitigálására szolgáló konstrukciók, de éppen ezen megfoghatatlan aspektusok szempontjából többnyire frusztráló korlátozásokkal vannak teli. Vegyünk egy sajnos egy egyre életszerűbb példát: hoteltulajdonosként ugyan hogyan tudnánk biztosítani azokat a károkat, amelyek egy közelben történő terroresemény miatt elmaradó vendégek miatt ér minket?

A biztosítási szakmának fel van adva a feladat, hiszen olyan kockázati tényezőkkel kell dolgozniuk, amik csak nagyon nehezen modellezhetők, ráadásul interkonnektivitásuk, egymásba ágyazottságuk révén elképesztően nagy potenciális kárértékeket eredményezhetnek. Ezzel együtt a problémát kezelni kell, máskülönben nagyon hamar a biztosítási piac perifériájára szorulhatnak a vállalati biztosítások.

Forrás: Biztosítási Szemle