Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) január 26-án hozta nyilvánosságra a foglalkoztatói nyugdíjak első európai uniós stressztesztjének eredményeit. A stresszteszt célkitűzései a következők voltak: átfogó kép alkotása a heterogén európai foglalkoztatói nyugdíjkörnyezetről; a járadékkal meghatározott (DB) és a vegyes nyugdíjrendszereknek a kedvezőtlen piaci forgatókönyvekkel és a megnövekedett várható élettartammal szembeni tűrőképességének tesztelése; a járulékkal meghatározott (DC) nyugdíjtervek potenciális sebezhetőségei; és a további felügyeleti figyelmet igénylő területek feltárása - áll az EIOPA sajtóközleményében.

A felmérésben az Európai Gazdasági Térség 17 jelentős, összességében 500 millió eurós eszközállományt kezelő foglalkoztatóinyugdíj-szektorral rendelkező tagállama vett részt.

Az eltérő stressz teszt eredmények összehasonlíthatósága érdekében az EIOPA az eszközök és források piackonzisztens értékelésén alapuló egységes módszertant fejlesztett ki. Ezzel egyidejűleg az EIOPA elvégzett egy, a nemzeti mérlegeken alapuló értékelést.

A járadékkal meghatározott és a vegyes nyugdíjrendszerek viszonylagos tűrőképességet mutattak a halálozási ráták tartós, 20%-os csökkenésével szemben. Ugyanakkor érzékenyebbnek mutatkoztak a kamatlábak hirtelen csökkenésére és az inflációs ráták emelkedése esetén (az egységes módszertan szerint), valamint az eszközök értékének jelentős esése esetén (a nemzeti mérlegeken alapuló értékelés szerint).

A járulékkal meghatározott nyugdíjtervek kísérő modulja azt mutatta, hogy a nyugdíjak szintjére gyakorolt hatás erősen függ a nyugdíjrendszerek tagjainak a nyugdíjba menetelükig hátralevő időtől. Az idősebb tagok rendelkeznek a legmagasabb nyugdíjvagyonnal és a legkevesebb idővel arra, hogy kiheverjék az eszközök értékének esését. A legfiatalabb tagokat leginkább az eszközök hosszú távú alacsonya hozama érinti érzékenyen.

Gabriel Bernardino, az EIOPA elnöke elmondta:
"A foglalkoztatói nyugdíjak stressztesztje az első ilyen, európai uniós szinten elvégzett gyakorlat volt. A stresszteszt elmélyítette a felügyeleti hatóságok ismereteit arról a hatásról, amelyet a különböző jövőbeni stressz forgatókönyvek gyakorolhatnak a nyugdíjtervek tűrőképességére.
Bár a nyugdíjtervezéshez kapcsolódó források nagyon hosszú lejáratúak, fontos, hogy a felügyeleti rendszerek legyenek felkészültek e stresszek átlátható kezelésére, történjen az akár megfelelő helyreállítási időszakok révén, nyugdíjvédelmi rendszerek segítségével, illetve a fenntartó intézmények (munkáltatók) megnövekedett hozzájárulása és/vagy nyugdíjkiigazítási mechanizmusok révén.
További munkát igényel annak elemzése, hogy a tartósan kedvezőtlen piaci viszonyok hogyan fogják befolyásolni a fenntartó intézmények viselkedését, illetve milyenek lesznek a pénzügyi stabilitási és a reálgazdasági következmények.
Az EIOPA teljes mértékben elkötelezett a felügyeleti konvergencia folytatása mellett a foglalkoztatói nyugdíjak terén is."

Forrás:portfolio.hu

Egyetlen forint hiány miatt is megszűnhet a kgfb-biztosítás, s ennek következtében több tíz-, de akár százezer forintos fedezetlenségi díjat varrhatnak a hátralékosok nyakába. A CLB összeszedte azt a hét hibát, amit a biztosításban rendre elkövetnek az autósok. Kétmillió autótulajdonosnak kell majd nagyon odafigyelnie.

Csaknem kétmillió autósnak kell most résen lennie – az ő kötelező gépjármű felelősségbiztosításuk (kgfb) fordulója volt december 31-én –, hogy ne kövesse el az ilyenkor, év elején szokásos hibákat, amelyek miatt a biztosító nemfizetésre hivatkozva felmondja a szerződést.

Könnyű elcsúszni

Ekkor kezdődik az úgynevezett fedezetlenségi időszak, amely alatt több tízezer, de akár százezer forintos fizetnivaló is felhalmozódhat – figyelmeztet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója.

A fedezetlenségi végösszeg attól függ, hogy mikor veszi észre az ügyfél, nincs élő kgfb-je, s ezért a jármű kategóriájától függően naponta 280-660 forint közötti összeg terheli – magyarázza a szakértő. De még ennél is rosszabb lehet a helyzet, ha így „fedezetlenül” okoz valaki balesetet. Ekkor ugyanis a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) fizeti ki a kárt, de azt teljes egészében ráterheli a vétkesre még akkor is, ha az milliós tétel volt. Az alkusz tapasztalatai szerint sokan úgy kerülnek fedezetlenségbe saját hibájukból, hogy nem is tudnak róla, s mindvégig, amíg csak az ellenkezője ki nem derül, abban a biztos tudatban autóznak, hogy a kgfb-jük rendben van.

Egy forint hiány is hiány

Annak, aki nem váltott biztosítót, s rendben fizeti a teljes díjat, nincs tennivalója, a január elsejével váltóknak viszont most nagyon kell figyelniük a pontosságra, a teljes díj befizetésére.

A teljes díj a biztosítás aktuális részletét és a baleseti adó együttes összegét jelenti. Ezt nem véletlenül hangsúlyozza a szakértő, sokan ugyanis azt gondolják, hogy elég, ha a részletet beküldik időben, a baleseti adóval ráérnek majd később. Az ilyen ügyfelek máris díjhátralékba keveredhetnek, s a biztosító a törvényi előírások szerint 60 napos türelmi idő után fel kell, hogy mondja a szerződést. Nincs az a lojális cég, amelyik ezt nem teszi meg, mert a törvény szigorúan előírja a felmondást. Annak ellenére, hogy a biztosító egyszer minden késlekedő ügyfelét figyelmezteti, a CLB tapasztalatai szerint sokan nem olvassák el ezeket a leveleket.

Ne hagyjuk az utolsó pillanatra!
Ez később sokba kerülhet, különösen mert nagyon kockázatos „kicentizni” a 60 napos türelmi időt, mert bármi közbejöhet, s az utolsó pillanatban elküldött pénz már nem ér oda időben. Márpedig ez esetben a biztosítók egyetlen nap késlekedést sem tolerálhatnak.

De azok is nehéz helyzetbe kerülhetnek, akik fizetnek ugyan, de rossz ütemben – figyelmeztet a CLB értékesítési igazgatója. Ez most különösen fontos, mert aki biztosítót váltott, az lehet, hogy fizetési ütemezésben is újat választott, s a megszokottról át kell állnia a módosított határidőre.

Rossz jel, ha visszaérkezik a biztosítási díj
Azonnal kezdjenek el gyanakodni azok, akik biztosítót váltottak, időben, rendben befizették az új cégnél a díjat, s az néhány nap múlva visszaérkezik a számlájukra. Ez a viszonylag gyakori eset akkor következik be, ha valaki nem mondta fel rendesen, a forduló előtt 30 nappal – a 29 nap már kevés – az előző biztosítónál a szerződését, azt gondolja, elég, ha az új cégnél rendben megkezdte a fizetést, a réginek viszont már nem küld részleteket.

Ez nagy hiba, mert az ilyen ügyfél a régi biztosítójánál nem fizető ügyfél lesz, fedezetlenségbe csúszik, naponta halmozódik a díj, miközben az új cég sem fogadhatja be addig, amíg a központi nyilvántartó rendszer egy másik élő szerződést mutat.

A forgalomból kivonás, mint csapda

A másik csapda a forgalomból való kivonás. Sokan nem tudják, hogy a kivonás félévente lejár, s a jármű automatikusan visszakerül az üzemelő kategóriába. Ez a kötelező szempontjából nagyon fontos, mert attól kezdve, hogy a kivonás lejár, a biztosítás is újra ketyeg, s akár használja valaki az ominózus járművet, akár nem, biztosítási fedezetlenségbe kerülhet, ha úgy hiszi, elég csak a garázsban hagyni továbbra is a kocsit. Vagyis: a forgalomból való kivonást félévente meg kell ismételni, vagy annak lejárta után fizetni kell a biztosítást akkor is, ha a jármű nem üzemel.

Banánhéjak

A CLB tapasztalatai szerint a fedezetlenségi okok között előfordulnak technikai hibák is. Ilyen például, ha a biztosító nem éri el a központi kárnyilvántartó rendszerben az autós adatait, s mivel nem tudja azonosítani az ügyfelet, automatikusan A0 kategóriába sorolja vissza. Ez viszont azt jelenti, hogy a vártnál magasabb összeget számláz. Ha ezt az ügyfél nem veszi észre, s az ajánlata szerinti alacsonyabb összeget fizeti meg, az egyenes út a díjnemfizetés miatti megszűnéshez, aminek következménye lehet a fedezetlenség és a fedezetlenségi díj.

Banánhéj lehet az autók vásárlásakor a késedelmes vagy elmulasztott üzembentartói bejegyeztetése is a forgalmi engedélybe. A biztosítók ugyanis az üzembentartó alapján azonosítja be az ügyfelet a központi nyilvántartás alapján, s aki nincs benne, annak elutasítják a kötelezőjét. Kgfb-t ugyanis csak hivatalosan bejegyzett üzembentartó köthet.

forrás: Privátbankár

Megtévesztő állításokkal népszerűsítették az Időskori Biztonság életbiztosítást, összesen 99 milliós büntetést szabott ki a GVH.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a 4Life Direct Kft. és a Red Sands Life Assurance Company (Europe) Limited tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott az Időskori Biztonság életbiztosítás népszerűsítésekor, mert valótlan állításokat jelenítettek meg a szolgáltatás jellemzőiről, valamint megtévesztően azt a látszatot keltették, hogy a biztosítást a 4Life Direct Kft. nyújtja. A jogsértésért összesen 99 millió forint bírságot szabott ki a GVH.

A GVH megállapította, hogy megtévesztő állításokkal népszerűsítették az Időskori Biztonság életbiztosítást a közvetítő honlapján, a rádió- és televízió reklámokban, a teletexten, az online hirdetéseken, a szórólapokon, a direkt marketing levelekben és az SMS-ekben 2012 decembere és 2015 májusa között. A kereskedelmi gyakorlat hamisan sugallta, hogy a biztosítás különböző havidíjakért, de már „akár napi 100 Ft-ért” „érdemi segítséget jelent a temetési és egyéb költségekben”, illetve „a családjának kifizetett készpénz akár 3 500 000 forintot is elérheti, amely segítségükre lesz, ha Ön már eltávozott”. Napi 100 forintért azonban legfeljebb 50 ezer forint biztosítási összeg volt elérhető a reklámokkal megcélzott nyugdíjas korosztály számára, és a hirdetésekben hivatkozott egymilliós temetési költség fedezésében az utóbbi összeg nem nyújt érdemi segítséget. A biztosítást a közvetítő 4Life Direct Kft. nyújtja, hiszen a szolgáltatást a valóságban a Magyarországon képviselettel és fiókkal nem rendelkező Red Sands Life Assurance Company (Europe) Limited biztosítja - állapította meg a GVH.

A GVH a 4Life Direct Kft.-vel szemben 63 millió forint, a Red Sands Life Assurance Company (Europe) Limited-re pedig 36 millió forint bírságot szabott ki. A GVH a bírság kiszabásakor a jogsértéssel érintett kommunikáció költségeire alapozott.

Súlyosító körülményként értékelte mindkét vállalkozás esetében többek között, hogy a megcélzott fogyasztói kör tagjai koruk miatt sérülékenyek és kiszolgáltatottak, figyelemmel a rendelkezésre álló életbiztosítási lehetőségek szűkös kínálatára, illetve hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat hosszú ideig tartott.

Enyhítő körülményként értékelte a GVH, hogy a két vállalkozás  módosította kereskedelmi gyakorlatát és a minimális biztosítási összegeket kivezette kínálataiból a versenyfelügyeleti eljárás megindítását követően, valamint hogy részletes, számításokkal kidolgozott kötelezettségvállalási nyilatkozatot nyújtottak be.

A 4Life Direct Kft. azt közölte lapunkkal: az ítéletet nem fogadják el, az ellen fellebbezni fognak.

"Reklámjaink szövege és feliratainak szövege azonos számos különböző országban, jóllehet különböző nyelveken jelentek meg. Az elmúlt harminc évben több mint száz millióan látták őket különböző országokban, például az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Dél-Afrikában, az Egyesült Királyságban és Lengyelországban. Mostanáig a világon egyetlen szabályzó testület sem találta reklámunkat a GVH által sugallt módon megtévesztőnek, ezért is lepődtünk meg döntésükön. Véleményünk szerint ez is  egyértelműen azt mutatja, hogy a cég marketing kommunikációja nem megtévesztő" - közölte a cég.

Forrás: Világgazdaság

Az IoT (Internet of Things) minden egyes iparágban egyre inkább teret nyer, az egyik leglátványosabb változást azonban várhatóan a biztosítási szegmensre gyakorolja majd, különösen ami a különféle okos kiegészítők (okosórák, karkötők, alvásfigyelők, stb.) alkalmazását illeti.

Az IoT-t egyre kevésbé kell magyarázni, de talán legegyszerűbben úgy lehetne leírni, hogy egyedi azonosítóval rendelkező eszközök olyan hálózata, melyek között emberi beavatkozás nélkül áramolnak az adatok. Mára a biztosítás világában sem idegen fogalom, a különféle autótelemetriára épülő konstrukciók is így működnek, csak hogy a legelterjedtebb megoldást említsük. A következő lépést az intelligens kiegészítők jelentik, mint amilyenek az alapszintű diagnosztikai funkciókkal rendelkező fitness-csuklópántok, vagy a valamivel komplexebb alvásfigyelők, sőt lassanként a komolyabb, orvosi kaliberű diagnosztikai funkciókkal felvértezett kiegészítők bevonására is megtörténnek az első lépések. Ezeknek az eszközöknek a közös nevezője, hogy jellemzően egyetlen életmódbeli sajátosság kiszolgálására készültek, ezáltal önmagukban igen korlátozott képességekkel rendelkeznek. Egyéb, más módokon, esetleg más típusú eszközökből kinyert, sőt más felhasználóktól begyűjtött adatokkal kiegészülve illetve összevetve azonban elképesztő potenciál rejlik bennük. Úgy is fogalmazhatnánk, a fentiek alapján előálló adatmennyiség kifinomult analitikai rendszerrel párosítva új dimenziókat nyit meg a döntéssegítő mechanizmusok területén. 

Valójában a hálózatra kötött okos kiegészítőknél kevés dolog példázza jobban, hogy voltaképpen mi is az IoT és mire képes. A biztosító első kézből, magától az ügyféltől származó adatok alapján elemezheti a kockázatokat, nincs semmilyen trükközés, nincsenek sztenderd orvosi vizsgálatok, és a különféle kockázati faktorok változásairól, azok trendjeiről is azonnal tudomást szerez. Ez egyfelől nagyobb hatékonyságot és rugalmasságot kölcsönöz számára a biztosítási konstrukciók kialakításában, de ami talán még fontosabb, eddig példátlan interaktív szerepkört engedélyez számára. Utóbbi szerepét semmiképp sem szabad lebecsülni, a biztosító lényegében rendszeres, közvetlen kapcsolatba kerül az ügyféllel, teljesen személyre szabott ajánlatokkal, valóban hasznos tanácsokkal keresheti fel, sőt kézzelfogható előnyöket és hátrányokat kommunikálhat felé. 

Az eredmény: teljesen perszonalizált ügyfélélmény, csökkenő kockázatok az ügyfél számára, nagyságrendekkel jobb kockázatkezelés és lojalitásnövelés a biztosító szempontjából.

Milyen eszközök jöhetnek szóba? A valóságban az eddig említettek csak a diagnosztikára alkalmas elérhető eszközök kis szeletét jelentik. Jelenleg a piacon már elérhető megoldásokat és a többnyire még csak prototípusként létező termékek összességét nézve három nagy csoportot különböztethetünk meg. Az elsőbe (Wearables – „Hordhatók”) tartozókkal találkozhatunk a leggyakrabban az intelligens kiegészítőket hallva, ezek az okosórák, csuklópántok, intelligens szemüvegek vagy épp kontaktlencsék. A második csoport sem idegen (Nearables – „Közeli kapcsolatot igénylők”), ezek esetében nem szükséges a közvetlen fizikai kapcsolat, sőt kifejezetten nagy távolságokból is működnek. A harmadik csoport tagjai (Hearables – „Hallgathatók) egyelőre inkább csak koncepció szinten létező megoldások, de egyre gyakoribb szereplői a különféle technológiai kiállításoknak, vásároknak. Ezek lényegében speciális fülhallgatók, melyek egyfelől élettani jellemzők mérésére is alkalmasak, továbbá közvetlen audio visszacsatolást tesznek lehetővé, amellett, hogy együttműködnek más intelligens kiegészítőkkel is.

A fenti típusú készülékekkel kapcsolatban gyakran elhangzó „koncepció” illetve „prototípus” szavak megtévesztők lehetnek, korántsem jelentik azt, hogy érdemes az iparág szereplőinek kivárásra, az egyes technológiák beérésére játszani. Az intelligens kiegészítők globális piaca 2020-ra átlépheti a 11.6 milliárd dolláros bevételt a legfrissebb várakozások szerint, évente hozzávetőlegese 25%-os növekedést produkálva. Érdemes tehát felkészülni, és nem csak az új termékkoncepciók szintjén, hanem a teljes biztosítási értékláncot tekintve.

A folyamatosan áramló információk elsődleges hatása az új alapokon nyugvó fogyasztói szegmentáció megjelenése lesz, egészen más elgondolások mentén, minden eddiginél részletesebben lehet majd a potenciális és meglévő ügyfeleket célcsoportokba rendezni. Ez természetesen célzottabb kommunikációt is igényel majd, ami első ránézésre nagyobb erőforrás igényű, azonban a konverziós rátája is lényegesen magasabb lesz. 

A manapság még kuriózumnak tűnő, iparágakon átívelő együttműködések mindennaposak lesznek, létrejöhetnek kizárólagos kooperációk, melyben az egyes biztosítók egy tech cég terméke mellett teszik le a voksukat, kölcsönösen támogatva egymás brand értékeit. A klasszikus konstrukciók háttérbe szorulásával a rugalmas biztosítási formák és díjak előretörnek, aminek határozott keresletnövelő hatása lehet, hiszen nem igényelnek hosszú távú fix elköteleződést az ügyfelek részéről. Ehhez kapcsolódóan a különféle jutalamazó-büntető rendszerekkel is számolni kell, ezek hatására a felhasználó feje fölött nem csak egy időben távolinak érzékelt fenyegetésként jelenik meg a helytelen életmódból fakadó veszély, hanem közvetlenül, azonnal a pénztárcáján érezheti annak következményeit, ha nem változtat az életvitelén.

A már említett perszonalizált ügyfélélmény is megkerülhetetlenné válik, az egyes célcsoportok számára külön szabályrendszerek és módosítási protokollok vezethetők be, amik nem csupán a napi ügyfélkapcsolati munka jelentős részét, de a vállalati döntéssegítési mechanizmusokat és a kockázatkezelést is automatizálhatják. Nagy előrelépés várható a visszaélések kiszűrésében is, illetve kárigények bejelentésének és kivizsgálásának módjában is, ahogy a klasszikus eszközök mellett már digitális audió, videó és képanyagok is használhatókká válnak, s melyek ne feledjük, automatikusan, fogyasztói közreműködés nélkül érkeznek a rendszerbe.

A jelenlegi állás szerint a biztosítás világa jelentős fordulat előtt áll, melynek megkerülhetetlen szereplői lesznek az intelligens kiegészítők. A szép új világ azonban óriási kihívások elé állítja az iparág szereplőit, nem mindegy ugyanis hogyan elemzik majd az új típusú, óriási tömegben előálló adatokat, sikerül-e levonni a megfelelő következtetéseket, gondoskodni a megfelelő adatbiztonságról, illetve alapjaiban átformálni az üzleti és ügyviteli modelleket, csak hogy a legkézenfekvőbb példákat említsük. Kimaradni azonban nem lehet. A lemaradók nem csak óriási lehetőséget szalasztanak el piaci részesedésük növelésére vagy új célcsoportok bevonására, hanem a szó legszorosabb értelmében fennmaradását kockáztatja az, aki nem tud megfelelni az új világ elvárásainak. Hogy ez kettő, tíz, vagy huszonöt év alatt következik be, az lényegében teljesen mindegy.

Forrás: Biztosítási Szemle