CLB

8 dolog, amit mindenképpen tegyünk meg, ha kár ért minket

A betörésektől, a tűzesetektől, a villámcsapástól és a vihar okozta károktól félve kötünk elsősorban biztosítást. Pedig vagyontárgyainkban legtöbbször csőtörés és beázás okoz kárt. És nem feledkezhetünk meg a baleseti kockázatokról sem. Ha már megtörtént a baj, nem árt tudni, mit is tegyünk.

Igencsak meglepődtek néhány éve, karácsony szentestéjén a járókelők, amikor az egyik hatodik emeleti ablakból eléjük zuhant egy égő karácsonyfa. Mint később kiderült, miután egy család csillagszórókkal és gyertyákkal díszítette fel a fáját, majd a kamerát előkészítette az ünnepi jelenet megörökítésére, a fények meggyújtását követően lángra lobbant a fa, amit aztán a pánikba esett apuka kétségbeesésében kidobott az utcára. Szerencsére ott senkinek nem esett baja, a családfő azonban másodfokú égési sérüléseket szenvedett, ezen kívül kigyulladt a függöny, és a lakást korom borította be.

Hogy érzékeljük az egyes kártípusok valószínűségét, érdemes egy pillantást vetnünk a számokra. A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint a vezetékes vízkárok idézték elő a lakóingatlanoknál bekövetkezett biztosítási események 30-40, míg a nyaralóknál a 90 százalékát. Komoly veszélyforrásnak tekinthetők a téli fagyok, illetve a nyári viharok. Hogy ez utóbbi volumenét érzékeltessük: még a korábbi évekhez képest viharok szempontjából nyugodtabbnak mondható május 1. és augusztus 31. közötti időszakban is mintegy 57 ezer bejelentést kaptak idén a biztosítók vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén. És ennél a számnál valójában jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen az ingatlanok közel negyede nem rendelkezik biztosítással. Ehhez képest – a MABISZ adatai szerint – a köztudatban talán a legnagyobb félelemként élő betörésekből kevesebb, körülbelül 50 ezer történik egy évben Magyarországon. A tűzkárok ehhez képest az alacsonyabb valószínűségű károk közé tartoznak, a KSH felmérése szerint 2016-ban 7449 regisztrált lakástűz volt az országban.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018 első félévében több mint 7500 baleset történt, 5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az autólopások száma azonban jóval kevesebb volt, 2018 első félévében mindössze 384 személygépkocsira adtak ki körözést Magyarországon – derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) adataiból. Ez időarányosan csökkenés az utóbbi évekhez képest, hiszen 2017 egészében az összes személygépkocsira 1125 körözést rendelt el az ORFK, míg 2014-ben 3562-t.

De mindenki tisztában van azzal, mit tegyen, ha már megtörtént a baj? Érdemes mindig a probléma előtt járni egy lépéssel, és biztosítást kötni. De hogyan tudjuk mi magunk is segíteni a minél gyorsabb és gördülékenyebb biztosítói ügyintézést? Mutatjuk a leghasznosabb tudnivalókat!

1. Fontos a megelőzés

A teljes kárösszeg kifizetésének a feltétele, hogy a biztosított minden tőle jogosan elvárható intézkedést tegyen meg annak érdekében, hogy megelőzze, vagy csökkentse a kár mértékét. Így például törekedni kell az épületek megóvásra, folyamatos karbantartására. Télen, a hosszú időre magára hagyott ingatlanoknál gondoskodni kell a megfelelő téliesítésről (többek között, ahol lehet, érdemes vízteleníteni a vezetékrendszert). A betörésék kockázatát korszerű nyílászárókkal csökkenthetjük, de arra is figyeljünk, hogyha elmegyünk otthonról, még bukó állapotban se hagyjunk nyitva könnyen megközelíthető ablakot. A közúti balesetek megelőzése érdekében elengedhetetlen, hogy mindig az évszaknak megfelelő, és jó állapotú gumival közlekedjünk.

2. Próbáljuk meg enyhíteni a kárt

Nagyon fontos, hogy a károk enyhítéséért az észlelésüket követően próbáljunk mindent megtenni. Ez az ingatlanok esetében a biztosítottnak kötelezettsége is. Csőtörésnél például azonnal el kell zárni a vizet, és vízvezeték-szerelővel kijavíttatni a hibás csőszakaszt, csak egyet nem szabad: visszafalazni a károsodott részt addig, amíg a biztosító kárszakértője azt nem szemlézte! Lehetőleg a vízre érzékeny berendezéseket, ingóságokat is ki kell menekíteni az érintett helyiségekből. De egy nagyobb katasztrófa, például árvíz idején is nehezen fogadná el a biztosító, ha a legértékesebb műszaki cikkeinket az elárasztott alagsorban tárolnánk.

3. Dokumentáljuk, amit lehet

Fotózzuk le a kárt, lehetőleg úgy, hogy a helyszín felismerhető legyen. Közúti balesetnél például magát a helyszínt és a járművek elhelyezkedését is. Emellett ki kell tölteni az ingyenesen beszerezhető európai baleseti bejelentőt, és a balesetben részt vevő feleknek aláírásukkal kell igazolniuk az adatok valódiságát. Nem szabad elfelejtkezni az esetleges tanúk nevének és lakcímének feltüntetéséről sem.

A fotók lakáskárnál is segítik a kárszakértők munkáját. Arra azonban figyeljünk, hogy a kárszemle előtt a szükséges kárelhárításon túl további javítási munkákat ne végezzünk. Hiszen ha a káresemény szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, akkor a biztosító nem lesz köteles fizetni.

4. Balesetnél ne hagyjuk el a helyszínt

Autós balesetek esetén mindig álljunk meg, még a jelentéktelennek tűnő ütközéseknél is. Meg kell ugyanis állapítani, hogy indokolt-e rendőrt hívni. Ez személyi sérülés esetén nem opció, hanem kötelező, vitatott baleseti helyzetben pedig ajánlott. A nyomok megőrzéséről, a lehetőségekhez képest, gondoskodni kell, de úgy, hogy az a forgalmat ne akadályozza.
Személyi sérülésnél, ha az indokolt, azonnal ki kell hívni a mentőket. Emellett is törekedjünk a maximális segítségnyújtásra, hiszen akár szabadságvesztéssel is járhat, ha magára hagyunk valakit, akinek az élete vagy testi épsége komoly veszélybe került.

5. Értesítsük a hatóságokat

Autólopás felfedezése után azonnal értesítsük a rendőrséget, és tegyünk feljelentést, majd jelentsük be a kárt. Ilyenkor a biztosítónak le kell adni az ellopott gépkocsi kulcsait (vagy indító kártyáit), valamint be kell mutatni a jármű forgalmi engedélyét. Betöréses lopásnál a rendőrséget, tűzkárnál pedig a tűzoltóságot hívjuk, a kárrendezésnél ugyanis szükség lehet a rendőrségi, illetve a tűzoltósági jegyzőkönyvre.

6. Őrizzük meg a számlákat

Ha biztosított ingatlanunkban nagy értékű ingóságainkban keletkezett kárunk megfizetését kérjük a biztosítótól, akkor szükség lehet a vásárlást igazoló számlákra, ezért azokat mindig érdemes eltenni, illetve megőrizni a garancia lejárta után is, hiszen nagyban segíthetnek a kárrendezés lebonyolításában.

7. Menjünk orvoshoz

Ha egy közlekedési baleset után gyanús tünetet észlelünk magunkon, mindenképpen menjünk orvoshoz. Hiszen a látszólag jelentéktelen vagy egyáltalán nem látható sérülések később veszélyesnek, sőt, akár életveszélyesnek bizonyulhatnak. Ha van balesetbiztosításunk – akár kiegészítőként casco vagy lakásbiztosításhoz –, akkor például csonttörés esetén is számíthatunk fix összegű szolgáltatásra.

8. Időben jelentsük be a kárt

És végül az egyik legfontosabb tudnivaló! A kárigényt minél előbb érdemes bejelenteni: telefonon, interneten, applikáción vagy személyes ügyfélszolgálaton keresztül. Ha valakinek egy közlekedési balesetben okoz kárt egy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező személy, akkor azt 30 napon belül kell közölnie a biztosítójával.

Forrás: hvg.hu

CLB TIPP: Tájékozódjon biztosítási lehetőségeiről kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás kalkulátor>>

15 ezer gyerek tanult a baleset-megelőzésről

Több mint 15 ezer gyerek és 4 ezer felnőtt vett részt a múlt heten rendezett Biztonság Hete rendezvénysorozaton. A cél az volt, hogy a baleset-megelőzés fontosságára és lehetőségeire felhívják a figyelmet.

Idén második alkalommal, immár országos rendezvénysorozattal tartották meg a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), valamint az ORFK Országos Baleset-megelőzési Bizottság közös kezdeményezéseként a Biztonság Hetét, szeptember 17-22 között. A tavaly még csak Budapesten és Pest megyében megrendezett témahét idén már országossá nőtte ki magát. Akkor 11 helyszínen ötezer gyerek, most 25 helyszínen több mint 15 ezer 9-14 éves gyerek és 4 ezer felnőtt vett részt a programokon – adta hírül a MABISZ. A programhét távlati célja, hogy a baleset-megelőzést segítő tudatos magatartás és gondolkodásmód fokozatosan beépüljön az oktatásba, és szeptemberben egy hét a közoktatási intézményekben a biztonságtudatosság elmélyítéséről is szóljon.

A tematikus hét időzítése igazodik ahhoz, hogy szeptember harmadik hetére esik a gyermekek világnapja, a biztosítás világnapja és az EDWARD nap. Utóbbit a közúti rendőrség nemzetközi szervezete (TISPOL) kezdeményezte, s az a célja, hogy legalább ezen a napon senki ne veszítse életét Európa útjain. Ebben az évben az EDWARD nap szeptember 19-re esett, és sikerült teljesíteni a célt: ez a 24 óra halálos baleset nélkül telt el Magyarországon. Ám ez sajnos valóban kivételes napnak számít, hiszen az idei év első 8 hónapjában – az ORFK adatai alapján – 11 058 személyi sérüléssel járó baleset történt az ország útjain.

Az országos rendezvénysorozat lehetőséget biztosít arra, hogy a baleset-megelőzés fontosságára és lehetőségeire más területeken is felhívja a figyelmet. Így például nem árt tisztában lenni azzal, hogy az otthoni balesetek aránya az összes baleseten belül magasabb, mint a közútiaké. A leggyakoribbak a az esések, ezt követik az égés okozta sérülések, majd a vágások és szúrások. Előfordulnak mérgezések vagy áramütés okozta balesetek is.

A Biztonság Hetén az általános iskolás gyerekek és tanáraik a mindennapok biztonságát szolgáló-segítő és a közlekedési balesetek esetén érintett szakmai szervezetek képviselőivel találkozhattak. A rendőrség és katasztrófavédelem, illetve a vöröskeresztes szakdolgozók látványos bemutatói mellett biztosítási szakemberek hívták fel a gyerekek figyelmét a mindennapi kockázatokra, veszélyekre, azok helyes kezelésére, a balesetek megelőzésének fontosságára és módjára. A Biztonság Hetén szó volt élelmiszer-biztonságról, biztonságos hulladékkezelésről, erdőtüzek megelőzéséről is.

Forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Tájékozódjon a gyermekére szabható balesetbiztosítási lehetőségekről a biztosítók ajánlatainak összehasonlításával! Balesetbiztosítás kalkulátor >>

Egyre többen rendelkeznek nyugdíj-megtakarítással

A 24-55 év közti magyar lakosság 47 százalékának szerepel pénzügyi tervei között valamilyen nyugdíjcélú megtakarítás, azok körében pedig, akik rendelkeznek ilyen igénnyel, a többség, 61 százalék sikeresen félre is tud tenni nyugdíjcéljaira - derül ki az NN Biztosító reprezentatív felméréséből. A megtakarítási célok összetételét és az egyes célok iránti elkötelezettséget látva jelentős tudatosság figyelhető meg a lakosság részéről, ennek továbbfejlesztése ugyanakkor továbbra is elsődleges feladat a biztosítási szektorban is - emelik ki az NN Biztosító szakértői.

A megtakarítások, azon belül is nyugdíjcélú megtakarítások iránti attitűdök feltérképezése volt a célja az NN Biztosító által végzett országos reprezentatív kutatásnak, amelynek első eredményeit a biztosítás világnapja alkalmából tette közzé a vállalat. A felmérés eredményeiből kiderült, hogy a megkérdezettek több mint fele, 58 százaléka tud havi szinten félretenni valamekkora összeget: 34 százalék 20 000 forint vagy afölött értékben, 25 százalék pedig legfeljebb 20 000 forintot tud havonta megtakarítani valamilyen célra. A rendszeres megtakarításra való törekvés mellett a nyugdíjas szülőkkel rendelkezők 9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen, további 31 százaléka pedig alkalmanként támogatja anyagilag nyugdíjas szüleit.

A fenti csoport tehát hozzátartozóin keresztül közvetetten már foglalkozik a nyugdíj kérdésével, azonban még ennél is többen, az összes válaszadónak mintegy fele, 47 százaléka jelezte, hogy van önálló nyugdíjcélú megtakarítási terve. Ezen a téren a teljes mintára vetítve a nyugdíjnál csak a vésztartalékképzés (70%) és a lakásfelújítás (54%) bizonyult elterjedtebb megtakarítási célnak.

A felmérés eredményeiből az is kiderült, hogy azok körében, akik valamilyen szinten terveznek nyugdíj-megtakarítást, a többség sikeresen félre is tud tenni erre a célra. Azok között, akik jelezték, hogy a nyugdíjtakarékosság szerepel pénzügyi terveikben, 61 százalék mondta, hogy már rendelkezik is ilyen megtakarítással. Ez az arány a teljes mintára vetítve 29 százalékot tesz ki, míg 18 százalék egyelőre csak fontolgatja a nyugdíj-előtakarékoskodást. Jellemzően az 51-55 éves korosztály, a budapesti lakosság, illetve a 250 000 forint feletti jövedelemmel rendelkező háztartások teszik ki a nyugdíjcélra aktívan megtakarítók körét. Az NN Biztosító azt is megvizsgálta, a többi megtakarítási célhoz viszonyítva hogyan értékelhető a fenti adat.

„A kutatási eredményeink szerint a magyar lakosság a nyugdíjcélú megtakarításai iránt az egyik legelkötelezettebb. Ezt támasztja alá, hogy csupán a vésztartalékok képzése, a meglévő hitelek törlesztése és a gyermekek iskoláztatása terén tapasztaltunk magasabb megtakarítási aktivitást, akiknél megjelent az adott takarékossági cél. Ez alapján elmondhatjuk, hogy az öngondoskodás erőteljesen ott van a lakosság látókörében, ennek a tudatosságnak az erősítése pedig kiemelt feladata a pénzügyi szolgáltatóknak” – emelte ki Nemes-Szabó Zsuzsanna, az NN Biztosító márka- és marketingkommunikációs vezetője.

A nyugdíjcélú megtakarítások közül a nyugdíjbiztosításokra külön is kitért a felmérés. Az eredmények szerint a kutatásban résztvevők nagyjából egyenlő mértékben értékelik a nyugdíjbiztosítások kínálta előnyöket, így

1. az elérhető adókedvezményt,
2. a választási lehetőséget, hogy járadékként vagy egy összegben kéri-e a kifizetést a lejáratkor az ügyfél,
3. az ezeken belül választható különböző befektetési lehetőségeket,
4. hogy egyszeri és rendszeres díjas formában is igényelhetik az adott konstrukciót,
5. illetve hogy nem kizárólag a nyugdíjkorhatár után férhetnek hozzá a megtakarított összeghez.

„Jól látható, hogy a lakosság számára a nyugdíjbiztosítás kapcsán az elérhető, éves szinten akár 130 000 forintos adójóváírás lehetősége jelenti az egyik legerősebb motivációt a megtakarításra; a megkérdezettek majd’ fele mondta ezt kifejezetten előnyös tényezőnek. A tudatosságukat jelzi ugyanakkor, hogy sokak igénylik az olyan konstrukciókat is, amelyeknél hogy ha nem tudják fizetni a rendszeres díjakat, a megtakarításuk nem szűnik meg, a biztosító átvállalja ezt a díjat, és az ügyfelek így tudják folytatni az előtakarékoskodást” – hangsúlyozta Nemes-Szabó Zsuzsanna.

Forrás: tozsdeforum.hu

CLB TIPP: Nézze meg személyre szabott lehetőségeit a biztosítók ajánlatait összehasonlítva! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>

Így faraghatunk a kötelező biztosítás díjából

Évtizedek óta balesetmentesen vezetek, az autóm kötelezője mégis évről évre növekszik. Mi az oka és szabályos-e a folyamatos díjemelés? – érdeklődött F. Károly Győrből a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőinél.

A kérdésre Fülöp Zsuzsanna, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára válaszol az alábbiakban, aki azt is elárulta, mit kell tennünk, ha kevesebbet akarunk fizetni a biztosításért.

Mi alapján számítják?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díjának mértékére (vagy annak maximumára) vonatkozóan nincs kötelező jogszabályi vagy hatósági előírás, azt alapvetően a biztosítók fenntarthatósági szempontjai és a piaci verseny alakítja. A tarifákat a biztosítók jellemzően a korábbi évek kártapasztalatai alapján, statisztikai módszerekkel modellezve számolják ki, s honlapjukon, illetve az MNB hivatalos oldalán is közzéteszik.

A meghirdetett díjtarifákon belül a konkrét ügyfél biztosítási díját olyan egyéni kockázati tényezők is befolyásolhatják, mint a jármű típusa, az üzembentartó károkozói múltja (bonus-malus besorolás), lakhelye, életkora, a jármű céges vagy magán használati jellege stb. A számításnál a biztosítók különböző kedvezményeket (pl. ha van az adott biztosítónál másik biztosításunk) és pótdíjakat is figyelembe vesznek.

Miért emelkedik?

A kgfb-díjak utóbbi években tapasztalt emelkedésének egyik oka, hogy nő a forgalomban lévő gépjárművek száma, gyakoribb a károkozás. Drágább lett a károk rendezése is (a magasabb munkadíjak és anyagköltségek miatt). A 2010-es évek elején – köszönhetően többek között az online biztosítási alkuszok, az árösszehasonlító oldalak térnyerésének – ráadásul erős árverseny alakult ki a kgfb-piacon, ami nyomán egyes biztosítók bevételei már nem fedezték a károkra fizetendő összegeket. A biztosítók viszont csak akkor tudnak hosszú távon működni és a károsultak biztosítási összegeit kifizetni, ha a kgfb-díjakból (és a tartalékaik hozamából) származó bevételeik nagyobbak, mint a kárkifizetéseik.

Hogyan csökkenthető?

Évforduló előtt feltétlenül ajánlott több biztosító díjszabásairól is tájékozódni, ugyanis egy személyre szabott biztosítással – az általános díjemelkedés mellett is – akár jelentős összeg takarítható meg.

A költségek tovább csökkenthetők, ha például vállaljuk a biztosítóval a papíralapú levelezés helyett az elektronikus kapcsolattartást, esetleg nem havi, hanem éves díjfizetést választunk, vagy egyidejűleg casco-, esetleg lakásbiztosítást is kötünk. A díjak és kedvezmények összehasonlításában, a megfelelő ajánlat kiválasztásában segítséget nyújtanak a Magyar Biztosítók Szövetsége honlapján és a biztosításközvetítők online oldalain elérhető díjkalkulátorok is.

Mikor és miként válthatunk?

A következő évre vonatkozó kgfb-díjakról a biztosítónknak legkésőbb a biztosítási évfordulónk (az ügyfelek többségének immár nem a naptári év vége, hanem a kgfb-szerződésünk kötése után eltelt egy esztendő) előtt 50 nappal írásbeli tájékoztatót kell küldeniük. Ha váltani szeretnénk, a meglévő kgfb-szerződésünket évfordulóra írásban mondhatjuk fel. A felmondásának legkésőbb az évforduló előtt 30 nappal be kell érkeznie a biztosítóhoz, ellenkező esetben a korábbi szerződés marad érvényben.

Figyeljünk a minőségre is

A biztosítóválasztásnál a díjak mellett célszerű a szolgáltatás minőségét is figyelembe venni. Bár kár esetén a biztosító nem nekünk, hanem egy harmadik félnek, a károsultnak fizet, nekünk sem mindegy pl. hogy időben megkapjuk-e tőle díjfizetési csekkjeinket és (ha vannak) rendben intézi-e egyéb biztosítási ügyeinket.

Az MNB az ügyfélérdekek védelmében folyamatosan vizsgálja a biztosítók kgfb-díjhirdetéseit, valamint a közvetítők tevékenységét is, s kiemelten ellenőrzi, hogy a biztosítók jogszerűen és időben küldik-e ki éves díjértesítőiket, illetve a díjkalkulációiknál betartották-e a jogszabályi előírásokat.

CLB TIPP: A CLB kalkulátorában könnyedén összehasonlíthatja különböző biztosítók ajánlatait. Kötelező biztosítás kalkulátor >>