CLB

Az internet megjelenése csak a kezdet volt, az azóta kifejlesztett és egyre csak terjedő technológiák alaposan felforgathatják a biztosítási ipar mai működését. Az egymással kommunikáló gépek, a hatalmas adatbázisok elemzése vagy éppen a telematikai technológia olyan újítások, amelyek az elképesztően pontos kockázatelemzés és az olcsóbb biztosítások korát hozhatják el. Eközben azonban a biztosítóknak a trónkövetelőikre is figyelniük kell, nehogy lenyúlják tőlük az ügyfeleket.

Évtizedek, sőt, évszázadokon keresztül a klasszikus biztosítási üzletkötés része volt a meleg kézfogás. Az ügynökök személyre szabott biztosítási termékeket adtak el személyes találkozókon, sokszor egyenesen az ügyfél otthonában. Ez a folyamat azonban akár hetekig is eltartott. Amikor aztán az internet a 90-es évek végén megjelent, egyszer csak az emberi kommunikáció egy új utat talált magának. Bár az ügynökök és brókerek továbbra is a legfontosabb értékesítési csatornát jelentik még mindig, az internet és a PC-k váltak a második, és egyre többet használt csatornává. És ez még csak a kezdet, egy sor új technológia forgathatja fel a biztosítók életét hosszabb és rövidebb távon egyaránt.

A Capgemini és az EFMA közösen elkészített "World insurance report" c. tanulmányából gyűjtöttük össze, hogy milyen technológiák lehetnek a legnagyobb hatással a biztosítókra a következő években.

1. IoT - Internet of Things
A "dolgok internete", vagyis az egymással összekapcsolt és egymással kommunikáló gépek hálózatának terjedése nagy változásokat hozhat. A mindennapi életben használt eszközök közül egyre több képes az automatikus adatkommunikációra. Ez azt jelenti, hogy egyre több területről lehet a valós-idejű adatokat egy adatközpontba juttatni, ahol ezeket elemzéseknek vethetik alá. Például az autók motorjába, pulzusmérőkbe vagy más egészségügyi eszközökbe épített érzékelők által közvetített adatok sokkal komplexebb és pontosabb képet mutathatnak a biztosítók kitettségéről az adott területen.

2. Big Data
Az IoT trendhez is kapcsolódik a nagy adatbázisok elemzésén alapuló technológiák fejlődése. A biztosítók vezetőinek 78 százaléka az első három legfontosabb felforgató tényező közé sorolta a Big Data elemzési eljárásokat. Az Big Data megoldások a biztosítások árazására lehetnek nagy hatással, ugyanis lehetővé teszik, hogy ne csak statikus, hagyományos tényezőket, hanem új, dinamikus változókat vegyenek figyelembe az aktuáriusok a kockázatok árazásakor. Ez persze az egész iparág működésére kihatással lesz.

3. Kockázatcsökkentő technológiák
Az autókban már most is egy sor automata biztonsági berendezés óvja az utast, mint például az automatikus vészfék és hasonló ütközéselkerülő rendszerek. Ezekből csak egyre több lesz, és ezt kombinálhatják a biztosítók a telematikus rendszerekkel, amelyek valós idejű adatokat küldenek a biztosított személy autójáról, pozíciójáról. A nyomon követhetőség révén még jobban testre szabott, például használat-alapú biztosítási termékeket tudnak kínálni. A tanulmányhoz készített felmérésben részt vevők 65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kisebb biztosítási díjért cserébe megengedné biztosítójának, hogy az autózási viselkedését monitorozza.

A szívritmust és más egészségügyi paramétereket mérő karkötők és más hordható technológiák hasonlóan formálhatják át az egészbiztosításokat. A nem-élet üzletágak ügyfeleinek nagyjából fele engedné meg, hogy ilyen eszközökből kinyert adatokat megkapjon a biztosítója, és ezért olcsóbb legyen a biztosítása.

4. Új belépők
Rengeteg olyan nagyvállalat lép a biztosítási piacra, amely korábbról semmilyen biztosítási területen szerzett tapasztalattal nem rendelkezik, de úgy látják, hogy transzparensebben, egyszerűbben, gyorsabban tudnának dolgozni a piacon. Legtöbbször olyan még ki nem használt előnnyel rendelkeznek a hagyományos biztosítókkal szemben, ami ezt lehetővé teszi számukra, ezért valós veszélyt jelentenek a biztosítókra. Ilyen új belépő például a legnagyobb amerikai kiskereskedelmi üzletlánc, a Walmart, amely egészségbiztosítási terméket tervez eladni online felületén és az áruházaiban a hatalmas és lojális ügyfélbázisának.

A biztosítók az olyan tech-óriásoktól is joggal tarthatnak, mint a Google vagy az Amazon. Előbbi a keresőmotorokhoz kapcsolódó szaktudását, utóbbi az egyetlen kattintásos vásárlásban szerzett tapasztalatát kamatoztathatja a biztosítási piacon. A Google már tett is lépéseket arra, hogy idővel belépjen a piacra, amikor felvásárolta a BeatThatQuote.com online alkuszt az Egyesült Királyságban. Más kezdeményezéseik, mit az önvezető autók, a Google Glass vagy az automatizált lakások szintén nagy hatással lehetnek a biztosítási iparra. Összességében a biztosítókat az új belépők a még jobban személyre szabott, digitális csatornán értékesített termékek felé, és a trónkövetelőkkel kötendő partnerségek felé terelik.

Forrás: Portfolio

Érdemes kiemelt figyelemmel lenni a díjfizetéssel kapcsolatos közeledő türelmi idő végére az év végi évfordulós kgfb-szerződéssel rendelkező autósoknak - hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az év végi évfordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre (kgfb) legkésőbb március 1-jén éjfélig be kell érkeznie az esedékes díjrészletnek a biztosítókhoz. A jogszabály szerint legkésőbb a kgfb-díj esedékességétől számított 60 napos türelmi idő végéig kell beérkeznie a biztosító társasághoz az aktuális díjrészletnek - ez a január 1-jei évfordulós szerződéseknél március 1-je. Ha csekken történik a díjfizetés, mindenképpen érdemes néhány napos átfutási idővel számolniuk az ügyfeleknek.

Abban az esetben, ha március elsején éjfélig nem érkezik be az összeg a biztosítóhoz, akkor az ügyfél szerződése díjnemfizetés miatt megszűnik, és a díjjal nem fedezett időszakra a törvény rendelkezései szerint fedezetlenségi díjat kell fizetni. Az ebben az időszakban okozott kárt pedig a károkozónak kell megtérítenie.

A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, annak kiszámítása napi díjszámítással történik, amely 2016-ban személygépkocsik esetében - a gépjárművek teljesítményétől függően - 280-660 forint a biztosítással nem fedezett napokra. Nagyobb tehergépjárművek, vontatók esetében a napi díj ennél jóval magasabb is lehet, a napi 2100-2600 forintot is elérheti. Ha a kgfb-szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, azt kizárólag a korábbi biztosítónál lehet újrakötni ugyanazon biztosítási időszakra.

Mint ismert, a 2010. január 1-je után vásárolt gépjárművek kgfb-szerződésének évfordulója már nem január 1-je, hanem a szerződés megkötésének dátumához igazodik. A MABISZ statisztikái szerint az összes, mintegy 4,35 millió jármű 44 %-a, 1,9 millió jármű gépjármű kgfb-szerződésének évfordulója továbbra is január 1-je. A 4,35 millió járműből 2,79 millió személyautó van magánszemélyek tulajdonában. Közülük 1,25 millió gépkocsi volt január 1-jei évfordulós tavaly októberben, esetükben kerülhetett sor évfordulós biztosítóváltásra. A tapasztalatok szerint évről évre egyre kevesebben cserélnek biztosítót a kgfb-kampányokban.

Forrás: Portfolio

Versenytársaikhoz képest drágák a befektetéssel egybekötött (unit-linked) biztosítások, a szolgáltatók a tetemes költségek elvonásához sajátos módszereket alkalmaznak. Megnéztük, hol mennyit kell fizetni a megtakarításunkért.

A nyugdíjbiztosítások esetében szinte lehetetlen számon tartani a sokféle költséget, amit a biztosító levon; ilyen a felhalmozási költség, adminisztrációs költség, fenntartási költség, vétel- és eladási jutalék, értékesítési díj, átirányítási költség, kockázati költség. A legnagyobb terhelést viszont minden esetben a kezdeti költségek jelentik, ennek elvonására minden biztosító más módszert alkalmaz.

Van olyan biztosító, amelyik a biztosítás futamidejének az elején elvonja az összes, a futamidő alatt felszámítandó kezdeti költséget. Ilyen például az NN Biztosító Motiva terméke, amely a befizetett éves díjunkból 30 százalékot von le első, 20 százalékot a második, és 20 százalékot a harmadik évben értékesítési díjként (majd ezután 3 százalékot minden évben), az Allianz Életprogram az első évből 25 százalékot, a CIG Pannónia Klikk nyugdíjbiztosítása pedig az első évben 14,5 százalékot von el a befizetett éves díjainkból (valamint 5 százalékot minden díjfizetésből).

A másik stratégia, hogy a biztosító elkülöníti az első 2-3 éves befizetett rendszeres díjunkat, és ezekből vonja a kezdeti költséget hosszabb időtávon. Ilyen például az Aegon Tempo nyugdíjbiztosítás, ahol két évnyi díjból képezik a költségalapot, majd annak aktuális összegéből 8,8 százalékot vonnak belőle 15 évig (4 százalékos díjarányos bekerülési költség mellett), vagy a Metlife MET-687-es számú Privát Nyugdíjprogramja, ahol három éves költségalapból vonnak a futamidő végéig (maximum 20 évig) 6 százalékos költséget (5 százalékos bekerülési költség mellett), valamint az Union Nyugdíj Program II, ahol időtávtól függően érvényesítik a kezdeti költségelvonást: legalább 15 éves futamidő esetén évi 0,583 százalékot vonnak el 10 évig. Az Union látszólagos versenyelőnye sem ilyen egyértelmű: itt ugyanis fix költséget határoz meg a szolgáltató, a többi esetben viszont a kezdeti díjtartalékra vonatkozó költség - az elvont egységek miatt - évente jellemzően csökken. Sajátos költségmodellt használ a Generali Aranyszárny Perspektíva modellje, ahol időtávtól függően határozzák meg azt, hogy milyen díjarányos költségeket von el a biztosító, kifejezetten kezdeti költség nem jelentkezik. 20 éves időtávon csökkenő, 5-1,6 százalékos költségekkel találkozhatunk díjfizetéskor, ami vonzó ajánlatnak tűnik.

Ha hosszú távon kitartunk a nyugdíjbiztosításunk mellett (márpedig ez a cél), akkor nincs jelentős különbség a költségstruktúrák között. Ha viszont valamiért rövidtávon fel akarjuk bontani a szerződésünket, jelentősebb veszteséget szenvedhetünk el egy olyan biztosítással, amelyik rövid időn belül magasabb költségeket von le, bár a visszavásárlási táblázatok miatt jellemzően egyiket sem úszhatjuk meg tíz éven belül jelentősebb tőkevesztés nélkül.

Forrás: Portfolio

Erős utolsó negyedévet zártak a hazai életbiztosítók, nagyot nőtt ugyanis a befektetési egységhez kötött (unit linked) életbiztosítások tartaléka. Az év végére 1148,2 milliárd forint volt a unit linked alapokban, körülbelül 50 milliárd forinttal több, mint 2014 végén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Az év végére tehát szinte teljesen visszanyerték a biztosítók azt az összeget, amit a harmadik negyedévben a tőzsdék esése miatt elveszítettek. Ennek egyik oka a megugró értékesítés is lehetett. A piaci szereplők korábban arról nyilatkoztak: az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítások miatt az év utolsó hónapja erős szokott lenni, ilyenkor sok az egyszeri befizetés is.

A hagyományos vegyes életbiztosításokon egyelőre nem látszik a pozitív trend. A tartalékok 620 milliárd forinton álltak az év végén, vagyis
5 milliárd forinttal csökkentek 2015-ben. Pedig a nyugdíjbiztosításokon belül a klasszikusok is egyre kedveltebbek, a legnagyobb piaci szereplő, az NN például főleg ilyen biztosítást ad el, és a dobogóról éppen csak lemaradó Aegonnál is ez a húzótermék. A nem életbiztosítások tartalékai minimális mértékben nőttek viszont 447 milliárd forintra. Ezeknél a biztosításoknál mindig megfigyelhető a szezonalitás, az év végén általában mélypontra kerülnek a tartalékok, hiszen az újévi díjak csak az első negyedévben érkeznek be, a károkat viszont az év végén is fizetik a biztosítók.

A harmadik negyedév tőzsdei bukása után óvatosabb üzemmódra kapcsoltak a biztosítók és az ügyfelek. Ennek egyik jele, hogy a forinteszközökön belül történelmi csúcs közelébe, 164 milliárd forintra nőtt például a készpénz mennyisége. A diszkontkincstárjegyek (dkj) mennyisége ugyan visszaesett, ez azonban a készpénzmennyiség növelésével együtt az állami dkj-kibocsátás visszafogásával is magyarázható. A magyar állampapírpiac jó teljesítményét a szűkös kínálat ellenére is igyekeztek kihasználni a piaci szereplők, ezt igazolja a 920 milliárd forint fölött ragadt államkötvény-állomány. A részvénypiacot továbbra is kerülik a biztosítók, a hazai közvetlen részvénybefektetéseik volumene 50 milliárd forint körül stagnál. A külföldi eszközökben viszont egyre jobban bíznak, ezek volumene 522 milliárd forintra emelkedett, vagyis a biztosítók most már minden ötödik forintot az országhatáron túl fektetnek be, nagyrészt befektetési alapokon keresztül.

Forrás: Világgazdaság