CLB

A betörésből többet tanulunk, mint egy autóbalesetből

Mit félt a legjobban a hazai lakosság, és mivel veszélyezteti leginkább mások életét az utakon? A Generali kutatása* többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ. Az eredmények meglepő módon azt mutatják, hogy míg az autóbalesetet szenvedőknek csupán a fele (49%) vallotta, hogy az eset után változtatott vezetési szokásain, a betörést átélt válaszadók közel 80%-a tett valamit azért, hogy a jövőben elkerülje a bajt.

Az autópályától az otthonunkig szinte mindenhol előfordulnak „biztonsági rések” az életünkben: a magyar autóvezetők jelentős része saját bevallása szerint olykor az alapvető szabályokat is megszegi. A Generali kutatása alapján a megkérdezettek több mint felével (55%) előfordul egy átlagos hónapban, hogy túl gyorsan hajtanak az autópályán, és 54%-ukkal esik meg, hogy nem állnak meg a stoptáblánál.

A gyorshajtás okozza a legtöbb balesetet

2015-höz képest – amikor a válaszadók 39%-a vallotta, hogy volt már autóbalesete –2017-ben ugyanez a szám már 45% volt. Míg 2015 első felében 25 000, az idei év azonos időszakában mintegy 24 000 kárbejelentéssel éltek a Generali biztosító felé. Az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságának adatai szerint 2015 első felében több mint 7000 személysérüléses közúti baleset történt*, ami sajnos 2017 azonos időszakára levetítve sem változott: ugyanennyi esetet regisztráltak itthon*, és a Generali felmérésével összhangban a gyorshajtás okozza a legtöbb balesetet (közel 30%).

A volán mögött számtalan dolog vonja el a figyelmünket nap mint nap: a megkérdezettek 88%-a szokott zenét hallgatni, 85% beszélget az utasokkal, de például a gyerekek is megoszthatják a figyelmünket (19%). A legaggasztóbb talán mégis az, hogy míg 2013-ban még csak 12% válaszolta azt, hogy használja a telefonját vezetés közben*, ez a szám 2017-re közel az ötszörösére, 59%-ra nőt*. Ráadásul az autóban mobilozók több mint 40%-a nem használ kihangosítót. Bár az ezzel kapcsolatos külföldi statisztikák elrettentőek, a Generali idei kutatása azt mutatja, hogy nálunk a másfajta, gépelést igénylő telefonos tevékenység szerencsére ritka, csetelni és sms-ezni például mindössze 8-8% szokott vezetés közben.

Kedvenc rejtekhelyek és okos megoldások

A kutatás szerint az autósok közel fele élt már át valamilyen formában balesetet, de csak a felük változtatott ennek hatására a vezetési szokásain. Más a helyzet viszont a betöréssel, ami úgy tűnik, nagyobb sokkot okoz, mint egy autóbaleset. Ennek bekövetkezése után ugyanis az érintettek 79%-a tesz valamit azért, hogy ne történhessen meg még egyszer. Leggyakrabban biztonságosabb zárat (54%) vagy ajtót (31%) szereltetnek fel, kutyát tartanak (22%), illetve rácsot rakatnak fel (17%), azaz a hagyományos, mechanikai megoldásokban bíznak.

A kutatásból a magyarok kedvenc rejtekhelyeire is fény derült: a legtöbben valamilyen nehéz bútor mögé rejtik otthon tárolt értékeiket (45%), a második helyen pedig meglepő módon a fagyasztó végzett 20%-kal. A padlószőnyeg alatti részt is sokan tartják bevált helynek (16%) és ruhakupac közé (9%) is szívesen dugják el, amit féltenek. Ahogy a Generali korábbi kutatásából kiderült, legféltettebb kincseink a készpénz (40%), a laptop (20%) és a mobil (12%)*, a betörést átélt idei válaszadók pedig utólag a műszaki cikkekre és ékszerekre kötnének biztosítást a legnagyobb arányban (39%). Többen vannak viszont azok, akik a történtek tükrében sem változtattak volna lakásbiztosításukon: az érintettek közel fele vallotta ezt.

Akár az autónkról, akár az otthonunkról van szó, az okos megoldások forradalmasíthatják, amit valaha gondoltunk a biztonságról. Az okosautók többek közt képesek automatikusan fékezni, segíteni a sávkövetést, jelezni a holtteret, vagy éppen navigálni, a szövegblokkoló applikációknak köszönhetően pedig elkerülhetjük, hogy vezetés közben nyúljunk a telefonunkhoz. Ha mégis megtörténne a baj, a real time kárrendezés segít a lehető leggyorsabban és legegyszerűbben megoldani a problémát: a bejelentést követően a kárszakértő 24 órán belül jelentkezik, az ügyfélnek ideális helyszínen és időben elvégzi a gépkocsi szemléjét, és segít az igényeinknek megfelelő, gyors eljárásmód kiválasztásában. Emellett egyszerű megítélésű esetekben akár rögtön, a helyszínről elindíthatják a kárkifizetést, ebben az esetben pedig már a kárfelmérést követő pár órán belül a pénzünkhez juthatunk, lakás- és gépjárműbiztosítás esetén is.

Az okosotthonok kora is a küszöbön áll. Ma már számtalan olyan digitális eszközt választhatunk, ami jelzi, ha baj van: a füst- és szén-monoxid-érzékelő mellett kamerák és applikációk segítségével akár a távolból is megfigyelhetjük otthonunkat. Sőt, a megfelelő eszközökkel akár szimulálhatjuk is, hogy otthon vagyunk, például lámpákat, illetve a tévét ki-be kapcsoló programmal. A biztonságunk a saját kezünkben van: csak rajtunk áll, hogy élünk-e az innovációk adta lehetőségekkel.

Forrás: biztositasiszemle.hu

Egyetlen pillanat alatt tönkremehet egy vállalkozás

Öt éve folyamatosan növekszik a három napon túli gyógyulással járó munkahelyi balesetek száma: 2016-ban meghaladta a 23 ezret. Idén csak az első félévben közel tízezer balesetet szenvedtek el a magyar munkavállalók. Logikus lépés volna, hogy az érintett vállalatok, vállalkozások kössenek munkáltatói felelősségbiztosítást. A Groupama Biztosító tapasztalatai szerint látszik is az erre való törekvés.

Ma Magyarországon a leginkább „veszélyeztetett” alkalmazottak az 50-249 főt foglalkoztató cégeknél dolgozó 35-54 éves férfiak. A munkavégzés során vagy azzal összefüggésben elszenvedett, súlyosnak minősülő balesetből − csonkulás, érzékszervi sérülés, maradandó károsodás és haláleset − 165 volt az idei év első félévében.

A fenti adatok ellenére a vállalkozások jelentős része ma Magyarországon munkáltatói felelősségbiztosítás nélkül működik. Ez azt jelenti, hogy egy munkahelyi balesetnél a munkáltatónak kell kigazdálkodnia a baleset következtében felmerült kiadásokat, vagy akár évtizedeken át fizetnie a járadékot. Ez rendkívül nagy anyagi terhet jelenthet, főleg, ha még a sérült munkatárs helyettesítésével, pótlásával járó költségeket is figyelembe vesszük.

A Groupama Biztosító egy korábbi felméréséből kiderült, hogy a munkavállalók kiesését okozó eseménytől minden hatodik cégnél tartanak, de az ehhez fűződő kártérítési igényt csak a vállalatok tizede tartja reális kockázatnak. A reprezentatív kutatásba bevont kis- és középvállalkozások válaszai alapján elmondható, hogy a kisebb cégek a biztosításokkal kapcsolatban általános információhiányban szenvednek. Közülük csak kétharmaduk vesz igénybe valamilyen biztosítást, ráadásul sokszor nem is a valódi kockázatokat kezelik. A megkérdezettek mindössze 40%-a rendelkezett vállalkozói vagyonbiztosítással, ugyanilyen arányban kötöttek élet-, baleset- vagy betegségbiztosítást a cég vezetőjére, de az alkalmazottakra már csak 18%-uk gondolt.

„A fentiek tükrében bíztató, hogy a kis- és középvállalkozók körében mérsékelt növekedést tapasztalunk a munkáltatói felelősségbiztosítás terén. Jelenleg a vállalkozói vagyonbiztosítással rendelkező ügyfeleink mintegy háromnegyede köt felelősségbiztosítást is, mely fedezetet nyújt a munkavállalót ért munkabalesetek esetén is” – tájékoztatott Kádár Péter a Groupama Biztosító nem-életbiztosítási igazgatója, majd hozzátette: „természetesen azok, akik még felelősségteljesebben gondolkodnak, alkalmazottaikra élet-, baleset-, vagy betegségbiztosítást kötnek. Ezek a biztosítások amellett, hogy pénzügyi segítséget nyújtanak a munkavállalóknak és családjuknak egy váratlan esemény bekövetkeztekor, egyben a munkahelyi jutalmazás, gondoskodás eszközei is.”

Forrás: www.biztositasiszemle.hu

Kötelező biztosítás: egyre kevesebb kocsit érint az év végi hajrá

A forgalomban lévő gépjárművek alig több mint 30 százalékának év végi a kötelező felelősségbiztosítási (kgfb) évfordulója - mondta a Magyar Hírlapnak a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) szóvivője azzal kapcsolatban, hogy a biztosítók jó része már felkészült az online szerződések bevezetésére.

Gilyén Ágnes az újság szombati számában úgy fogalmazott, az év végi kampány egyre inkább veszít jelentőségéből. Várhatóan tehát nem befolyásolja a kampány lefolyását, ha az online szerződések bevezetéséről szóló törvényjavaslat elfogadásával nem lesz szükség kézzel aláírt példány beküldésére az ilyen szerződéseknél.

A módosítás értelmében már írásbeliség és papír nélkül is lehet majd kgfb-szerződést kötni, illetve felmondani - emlékezetett a lap.

Forrás: www.mfor.hu

Időskori szegénység alakulhat ki 2030-ra

A kötelező emelések ellenére tovább nyílik az olló a legkisebb és a legnagyobb nyugdíjak között. Ráadásul szakértők szerint 25 év múlva fenntarthatatlanná válhat a jelenlegi állami nyugdíjrendszer – a helyzetet súlyosbítja, hogy egyre több fiatal külföldön vállal munkát.

„Devizahiteles voltam, és nem tudtam már fizetni a részleteket, mert abban az évben, amikor a végtörlesztést lehetővé tették, akkor maradtam egyedül, akkor lettem munkanélküli, csoportos létszámleépítés keretében elbocsátottak, és gondolkodnom kellett, hogy hogyan tovább, és ez az egy megoldás volt” – mondta Jakab Lászlóné, akinek a nyugdíj mellett is dolgoznia kell. Titkárságvezetőként tevékenykedik, nyugdíja ugyanis nem lenne elég a hitelek fizetésére. Sok nyugdíjas társa van hasonló helyzetben. A legtöbben részmunkaidős állásokat keresnek a nyugdíjas szövetkezeteknél.

„Szegeden két igazán nagy munkáltató van, bár ezen a területen azért vannak változások a piacon. Pozitív változások látszanak. Nyilvánvalóan az egyik az önkormányzat és annak cégei, a másik az egyetem. Mi most elsősorban az igény oldaláról látjuk azt, hogy a nyugdíjasok részéről milyen igények vannak” – mondta Horváth András, az Éltes Mester Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet vezetője.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság januári adatai szerint majd 5 ezren kapnak 10 ezer forintnál is kevesebb nyugdíjat havonta. Hat embernek viszont a nyugdíjplafon 2013-as eltörlése miatt havi 1 milliónál többet utal a nyugdíjbiztosítás. A legkisebb nyugdíj összege csaknem egy évtizede változatlan, 28 ezer 500 forint. Ennél kevesebbet csak a résznyugdíjasok kapnak, vagyis azok, akik 20 évnél rövidebb ideig dolgoztak.

A Szegedi Tudományegyetem professzora szerint sürgős változtatásokra lenne szükség. „Hogy ne legyen időskori szegénység 2030–2035 körül Magyarországon, mindenképpen reformot kell bevezetni. A reform nem azt jelenti, hogy a mostani nyugdíjasok jelenlegi nyugdíját érinti. Lehet, hogy ezt egy másik szakértő gárdának kell megvizsgálni, a jelenlegi aránytalanságok kiküszöbölése érdekében a mostani munkanyugdíjrendszeren is kellene bizonyos változtatásokat eszközölni” – hangsúlyozta Botos Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora.

A szakértő hozzátette: a fiatalok elvándorlása jelentős problémát okoz, ráadásul az adatok szerint túl kevés gyermek születik még most is Magyarországon. A jelenleg munkaképes lakosságnak pedig 15-20 százaléka tesz csak félre idős korára.

„Most már 165 ezer forint éves átlagdíjnál tartanak a nyugdíjbiztosítások, ez mindenképpen egy előremutató dolog. Ugyanakkor viszont az összes felmérés, ami az utóbbi egy-két-három évben született, az mind arról szól, hogy meglehetősen későn kapnak észbe úgymond a hazai munkavállalók, tehát gyakorlatilag a 40 éves kor felett kezdenek el a nyugdíjas korukra előtakarékoskodni” – mondta Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs főosztályvezetője.

A szakértők szerint, ha marad a mostani állami nyugdíjrendszer, a leendő nyugdíjasok jelentős életszínvonalbeli csökkenést fognak tapasztalni.

Forrás: www.hirtv.hu

CLB TIPP: Kezdjen el időben gondoskodni nyugdíjas éveiről! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>