A száraz, téli időben megszokotthoz képest az utóbbi napok intenzív havazása miatt akár három-négyszer több kárbejelentés érkezik a biztosítókhoz, mert olyan sok jármű koccan egymásnak, fordul le az útról, vagy sodródik álló autónak havas, latyakos utakon. A Budapesti Rendőr-főkapitányság keddi Facebook-posztjában egy fehér Mercedes GLE szabadidő-autó esete szerepel, amelynek vezetője az akkor még mindössze 2-3 centis hóban vesztette el az uralmát járműve felett. Átgázolt a Marczibányi téri körforgalmon, letarolt néhány parkolóoszlopot, végül az útpadkán állt meg. Mivel a balesetnek nem volt másik résztvevője, az autóban keletkezett kárt a Mercedes cascobiztosítása térítheti meg, az általa okozott károkat viszont az autó kötelező biztosítója, esetleg kötelező biztosítás hiányában az illető maga kénytelen megtéríteni.
Más a helyzet annak az aranysárga Suzuki Vitarának az esetében, amelynek gazdája nyilvános posztban üzent egy ismeretlen sofőrnek, aki a leírás szerint Csornán, a Kossuth Lajos utcában ütközött a szabályosan parkoló Suzukinak, csúnyán behorpasztotta annak hátsó ajtaját, majd elhajtott.
A károsult azt írta, hogy az ütközésről kamerafelvétel is készült, amit átad a rendőrségnek, ha nem jelentkezik a felelős. Az illető végül jelentkezett, de Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkuszcég értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a téli útviszonyok miatt halmozódó káresemények közt is bőven találunk olyanokat, amelyekben a baleset okozója nem hagyta hátra az elérhetőségét, noha ez a KRESZ szerint is kötelessége lett volna. Erre példa az a XI. kerületi Facebook-csoportban megosztott eset is, amelyben valakinek a Mányoki úton parkoló Ford Fiestáját törték össze oldalról. Az illető nem hagyta hátra az elérhetőségét, ezért az autó gazdája olyanok jelentkezését várja, akik látták az ütközést, vagy információjuk van a történtekről.
Az ilyen ügyek feltárásában a szemtanúk és az esetleges kamerafelvételek segíthetnek, ezek híján a vétlen fél cascója nyújthat fedezetet a javításhoz, esetleg az illető kénytelen azt zsebből fizetni, ha később sem kerül elő a károkozó. Amikor a baleset felelőse ismert, de nincs érvényes kötelező biztosítása, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által kezelt úgynevezett Kártalanítási Számláról kaphat kártérítést a vétlen autós, de ezt az összeget a Mabisz később behajtja a baleset okozóján.
Amennyiben sem az illető kilétére, sem az autó rendszámára nem derül fény, úgy az egyszerűbb, koccanásos ügyek károsultjai nem számíthatnak kártérítésre. Mint korábbi cikkünkből kiderült, a szövetség csak azokban az ismeretlen gépjárművek által okozott esetekben fizet a vétlen félnek, illetve utasainak, ha valamelyikük súlyosan megsérült, azaz legalább 25 százalékos maradandó egészségkárosodást szenvedett, vagy meghalt a balesetben. Ilyenkor azonban az áldozat járművében keletkezett kárt is megtérítik.
Ennek Németh szerint részben az a magyarázata, hogy amikor nem ismert a károkozó, és nincs szemtanú, akkor az is vitatható, hogy valóban akkor és úgy történt-e az ütközés, ahogy az összetört autó gazdája állítja, esetleg nem is kötelező biztosítás körébe tartozó káreseményről van szó. A szervezet korábbi tájékoztatása szerint az utóbbi években évente átlagosan ezer esetben érkezett bejelentés ismeretlen gépjárművekkel okozott károk miatt Magyarországon.
Amikor ismert a károkozó, és elérhető az összetört autó üzembentartója vagy tulajdonosa is, a felek a kék-sárga kárbejelentő űrlap kitöltésével vagy a Mabisz által üzemeltetett E-kárbejelentő nevű telefonos applikáció segítségével kezdeményezhetik a biztosítási kárrendezési eljárás elindítását a károkozó felelősségbiztosítójánál. Az alkalmazás a Google Playről és az Apple App Store-ból, valamint a Mabisz külön erre a célra megalkotott felületéről is letölthető.
A szakértő azt tanácsolta, hogy még az ilyen látszólag tisztázott, könnyen rendezhetőnek tűnő helyzetekben is készítsenek fotókat az érintettek a helyszínről, illetve az autók sérüléseiről, és csak ezután mozdítsák meg azokat. Ennek utólag nagy jelentősége lehet, ha a károkozó később úgy dönt, mégsem ismeri el a felelősségét, esetleg a biztosítója vitatja azt vagy a felelősség kizárólagosságát, a kár nagyságát, illetve a baleset más körülményeit.
Sokan nem tudják, hogy a balesetek résztvevői által tett kárbejelentés nem jelenti automatikusan a felelősség megállapítását, pedig ez szerepel a kárbejelentő nyomtatványon és más, hivatalos tájékoztatókban is. A felelősség megállapítására a feltételezett károkozó biztosítója, esetleg a rendőrség jogosult, feltéve, hogy a baleset valamelyik résztvevője értesítette a történtekről. Amikor valaki megsérül az ütközésben, kötelező a rendőrséget hívni.
A baleset okozójának kötelező biztosítását két kategóriával lejjebb sorolják a bonus-malus rendszerben, emiatt a következő időszakban akár jelentősen megemelkedhet a biztosítási díja. Persze az illető és a vétlen fél akár dönthetnek úgy is, hogy egymás közt rendezik a kártérítési ügyet, így a baleset felelősének biztosítási besorolása változatlan marad. Ellenkező esetben az okozó úgy mérsékelheti a káresemény miatti díjnövekedést, hogy egy másik társasággal köt szerződést a biztosítási évfordulón, így kedvezőbb díjat kaphat. Aki a cascobiztosítása terhére javíttatja meg sérült autóját, az a következő időszakban szintén többet kénytelen fizetni, fejtette ki Németh Péter.
A rendőrök a személyi sérüléssel nem járó ütközések után a közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértés miatt indítanak eljárást. Az ilyen ügyekben az okozó legfeljebb 200 ezer forint pénzbírságra, illetve 6 előéleti pontra számíthat, és legfeljebb 1 évre elvehetik a jogosítványát, mondta el kérdésünkre Herpy Miklós közlekedési ügyvéd. A helyszínelők rögzítik a nyomokat, valamint fényképeket és jegyzőkönyvet készítenek.
Azokban az ügyekben, amikor a károkozó elhajt a helyszínről, és nem hagyja hátra az elérhetőségeit, a KRESZ 58. §-ában foglaltak megszegése miatt is eljárást indíthat a rendőrség, sőt ilyenkor a cserbenhagyás és a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmények elkövetése is felmerülhet. Az említett KRESZ-szabály rögzíti, hogy a károkozó köteles hátrahagyni elérhetőségeit, hogy később egyeztessen a vétlen féllel, és rendezze a keletkezett kárt. A rendőrség hatékony segítséget nyújthat a baleset környezetében található térfigyelő kamerák felvételeinek megszerzésében is, hívta fel figyelmünket Herpy.
A CLB szakértője kitért azokra az esetekre is, amikor nem egy másik autó okoz kárt a parkoló járművekben, hanem egy hókotró vagy egy menetrend szerinti autóbusz. Ezek az ügyek azért válhatnak bonyolulttá, mert bár a menetrend szerinti buszok jelentős részén fedélzeti kamera működik, amelynek felvételeit a rendőrség kikérheti, a közszolgáltatást nyújtó cégek felelősségbiztosítójának bevonásával elindított kártérítési eljárások sokszor hosszadalmasak, akár több mint fél évig is eltarthatnak. Ezekben az esetekben persze ugyanolyan fontos, hogy a felek lehetőleg egyetértésre jussanak a felelősséggel kapcsolatban, tette hozzá Németh Péter.
Mivel a most bemutatott esetek közös velejárója a mérhetetlen stressz, érdemes mindent megtenni a téli autós balesetek megelőzéséért. Ehhez nyújt segítséget a biztonságos téli vezetés alapjairól szóló cikkünk, amiben a téli gumi fontosságáról, az autón összegyűlt hó letakarításának menetéről, az utastérfűtés hatékony használatáról, a motorindításról, vagy a hosszas motormelegítés értelmetlenségéről olvashatnak. Ezekkel, illetve megfelelő helyzetértékeléssel talán megelőzhetők lettek volna azok az autótöréssel járó balesetek is, amelyekről a Veszprém vármegyei rendőrség osztott meg néhány fotót kedden a Facebookon. A két napon belül történt esetekről készült képeken összetört Mercedesek láthatók, és a leírás szerint mindkét esetben ugyanaz a sofőr ült a volánnál.
Forrás:telex.hu
Biztosítás fajta:
- Casco biztosítás
A száraz, téli időben megszokotthoz képest az utóbbi napok intenzív havazása miatt akár három-négyszer több kárbejelentés érkezik a biztosítókhoz, mert olyan sok jármű koccan egymásnak, fordul le az útról, vagy sodródik álló autónak havas, latyakos utakon. A Budapesti Rendőr-főkapitányság keddi Facebook-posztjában egy fehér Mercedes GLE szabadidő-autó esete szerepel, amelynek vezetője az akkor még mindössze 2-3 centis hóban vesztette el az uralmát járműve felett. Átgázolt a Marczibányi téri körforgalmon, letarolt néhány parkolóoszlopot, végül az útpadkán állt meg. Mivel a balesetnek nem volt másik résztvevője, az autóban keletkezett kárt a Mercedes cascobiztosítása térítheti meg, az általa okozott károkat viszont az autó kötelező biztosítója, esetleg kötelező biztosítás hiányában az illető maga kénytelen megtéríteni.
Más a helyzet annak az aranysárga Suzuki Vitarának az esetében, amelynek gazdája nyilvános posztban üzent egy ismeretlen sofőrnek, aki a leírás szerint Csornán, a Kossuth Lajos utcában ütközött a szabályosan parkoló Suzukinak, csúnyán behorpasztotta annak hátsó ajtaját, majd elhajtott.
A károsult azt írta, hogy az ütközésről kamerafelvétel is készült, amit átad a rendőrségnek, ha nem jelentkezik a felelős. Az illető végül jelentkezett, de Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkuszcég értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a téli útviszonyok miatt halmozódó káresemények közt is bőven találunk olyanokat, amelyekben a baleset okozója nem hagyta hátra az elérhetőségét, noha ez a KRESZ szerint is kötelessége lett volna. Erre példa az a XI. kerületi Facebook-csoportban megosztott eset is, amelyben valakinek a Mányoki úton parkoló Ford Fiestáját törték össze oldalról. Az illető nem hagyta hátra az elérhetőségét, ezért az autó gazdája olyanok jelentkezését várja, akik látták az ütközést, vagy információjuk van a történtekről.
Az ilyen ügyek feltárásában a szemtanúk és az esetleges kamerafelvételek segíthetnek, ezek híján a vétlen fél cascója nyújthat fedezetet a javításhoz, esetleg az illető kénytelen azt zsebből fizetni, ha később sem kerül elő a károkozó. Amikor a baleset felelőse ismert, de nincs érvényes kötelező biztosítása, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által kezelt úgynevezett Kártalanítási Számláról kaphat kártérítést a vétlen autós, de ezt az összeget a Mabisz később behajtja a baleset okozóján.
Amennyiben sem az illető kilétére, sem az autó rendszámára nem derül fény, úgy az egyszerűbb, koccanásos ügyek károsultjai nem számíthatnak kártérítésre. Mint korábbi cikkünkből kiderült, a szövetség csak azokban az ismeretlen gépjárművek által okozott esetekben fizet a vétlen félnek, illetve utasainak, ha valamelyikük súlyosan megsérült, azaz legalább 25 százalékos maradandó egészségkárosodást szenvedett, vagy meghalt a balesetben. Ilyenkor azonban az áldozat járművében keletkezett kárt is megtérítik.
Ennek Németh szerint részben az a magyarázata, hogy amikor nem ismert a károkozó, és nincs szemtanú, akkor az is vitatható, hogy valóban akkor és úgy történt-e az ütközés, ahogy az összetört autó gazdája állítja, esetleg nem is kötelező biztosítás körébe tartozó káreseményről van szó. A szervezet korábbi tájékoztatása szerint az utóbbi években évente átlagosan ezer esetben érkezett bejelentés ismeretlen gépjárművekkel okozott károk miatt Magyarországon.
Amikor ismert a károkozó, és elérhető az összetört autó üzembentartója vagy tulajdonosa is, a felek a kék-sárga kárbejelentő űrlap kitöltésével vagy a Mabisz által üzemeltetett E-kárbejelentő nevű telefonos applikáció segítségével kezdeményezhetik a biztosítási kárrendezési eljárás elindítását a károkozó felelősségbiztosítójánál. Az alkalmazás a Google Playről és az Apple App Store-ból, valamint a Mabisz külön erre a célra megalkotott felületéről is letölthető.
A szakértő azt tanácsolta, hogy még az ilyen látszólag tisztázott, könnyen rendezhetőnek tűnő helyzetekben is készítsenek fotókat az érintettek a helyszínről, illetve az autók sérüléseiről, és csak ezután mozdítsák meg azokat. Ennek utólag nagy jelentősége lehet, ha a károkozó később úgy dönt, mégsem ismeri el a felelősségét, esetleg a biztosítója vitatja azt vagy a felelősség kizárólagosságát, a kár nagyságát, illetve a baleset más körülményeit.
Sokan nem tudják, hogy a balesetek résztvevői által tett kárbejelentés nem jelenti automatikusan a felelősség megállapítását, pedig ez szerepel a kárbejelentő nyomtatványon és más, hivatalos tájékoztatókban is. A felelősség megállapítására a feltételezett károkozó biztosítója, esetleg a rendőrség jogosult, feltéve, hogy a baleset valamelyik résztvevője értesítette a történtekről. Amikor valaki megsérül az ütközésben, kötelező a rendőrséget hívni.
A baleset okozójának kötelező biztosítását két kategóriával lejjebb sorolják a bonus-malus rendszerben, emiatt a következő időszakban akár jelentősen megemelkedhet a biztosítási díja. Persze az illető és a vétlen fél akár dönthetnek úgy is, hogy egymás közt rendezik a kártérítési ügyet, így a baleset felelősének biztosítási besorolása változatlan marad. Ellenkező esetben az okozó úgy mérsékelheti a káresemény miatti díjnövekedést, hogy egy másik társasággal köt szerződést a biztosítási évfordulón, így kedvezőbb díjat kaphat. Aki a cascobiztosítása terhére javíttatja meg sérült autóját, az a következő időszakban szintén többet kénytelen fizetni, fejtette ki Németh Péter.
A rendőrök a személyi sérüléssel nem járó ütközések után a közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértés miatt indítanak eljárást. Az ilyen ügyekben az okozó legfeljebb 200 ezer forint pénzbírságra, illetve 6 előéleti pontra számíthat, és legfeljebb 1 évre elvehetik a jogosítványát, mondta el kérdésünkre Herpy Miklós közlekedési ügyvéd. A helyszínelők rögzítik a nyomokat, valamint fényképeket és jegyzőkönyvet készítenek.
Azokban az ügyekben, amikor a károkozó elhajt a helyszínről, és nem hagyja hátra az elérhetőségeit, a KRESZ 58. §-ában foglaltak megszegése miatt is eljárást indíthat a rendőrség, sőt ilyenkor a cserbenhagyás és a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmények elkövetése is felmerülhet. Az említett KRESZ-szabály rögzíti, hogy a károkozó köteles hátrahagyni elérhetőségeit, hogy később egyeztessen a vétlen féllel, és rendezze a keletkezett kárt. A rendőrség hatékony segítséget nyújthat a baleset környezetében található térfigyelő kamerák felvételeinek megszerzésében is, hívta fel figyelmünket Herpy.
A CLB szakértője kitért azokra az esetekre is, amikor nem egy másik autó okoz kárt a parkoló járművekben, hanem egy hókotró vagy egy menetrend szerinti autóbusz. Ezek az ügyek azért válhatnak bonyolulttá, mert bár a menetrend szerinti buszok jelentős részén fedélzeti kamera működik, amelynek felvételeit a rendőrség kikérheti, a közszolgáltatást nyújtó cégek felelősségbiztosítójának bevonásával elindított kártérítési eljárások sokszor hosszadalmasak, akár több mint fél évig is eltarthatnak. Ezekben az esetekben persze ugyanolyan fontos, hogy a felek lehetőleg egyetértésre jussanak a felelősséggel kapcsolatban, tette hozzá Németh Péter.
Mivel a most bemutatott esetek közös velejárója a mérhetetlen stressz, érdemes mindent megtenni a téli autós balesetek megelőzéséért. Ehhez nyújt segítséget a biztonságos téli vezetés alapjairól szóló cikkünk, amiben a téli gumi fontosságáról, az autón összegyűlt hó letakarításának menetéről, az utastérfűtés hatékony használatáról, a motorindításról, vagy a hosszas motormelegítés értelmetlenségéről olvashatnak. Ezekkel, illetve megfelelő helyzetértékeléssel talán megelőzhetők lettek volna azok az autótöréssel járó balesetek is, amelyekről a Veszprém vármegyei rendőrség osztott meg néhány fotót kedden a Facebookon. A két napon belül történt esetekről készült képeken összetört Mercedesek láthatók, és a leírás szerint mindkét esetben ugyanaz a sofőr ült a volánnál.
Forrás:telex.hu
Egyetlen biztosítás mentheti csak meg azok pénztárcáját, akik véletlenül rossz üzemanyagot tankolnak az autójukba. Ám ha a téves tankolás a kereskedelmi egység hibájából történik, neki kell kártérítést fizetnie, magyarázzák a szakértők.
Minden autós rémálma, hogy véletlenül rossz üzemanyagot tankol a kocsijába. Az emiatt történő meghibásodásra csak a Casco fizet – hívta fel a figyelmet a CLB. A biztosítási alkusz cég ugyanakkor hozzátette: az olyan vizes tankolás, ami a napokban történt, egyértelműen a kereskedelmi, kiszolgáló egység felelőssége, és annak terhére kapnak kártérítést a károsultak.
Az Economx is beszámolt arról, hogy az M7-es autópálya Balatonkeresztúr közelében található Shell benzinkútjánál néhányan vizes benzinnel tankoltak, emiatt több autó is lerobbant. Mint ahogy az eset után el is hangzott, egyértelmű, hogy a vízzel feltankolt és később meghibásodott járművek javíttatását a forgalmazó cég – adott esetben akár a „vétkes” benzinkút – felelősségbiztosításának terhére rendezik.
Németh Péter, a biztosítási alkusz cég kommunikációs igazgatója szerint ezt a kárrendezést sokan természetesnek tartják – helyesen -, miközben azt általában nem tudják a járműtulajdonosok, hogy akkor is fizet a biztosító, ha véletlenül rossz üzemanyagot tankolnak és ettől áll be a műszaki hiba. Igaz, ehhez Casco biztosítás kell, abból is egy teljeskörű változat, mivel a kötelező gépjármű felelősség biztosítás (kgfb) erre a hibára nem terjed ki.
Annak ellenére, hogy a téves tankolás miatti műszaki hiba elég gyakori, viszonylag kevesen tudják Cascóra rendezni a javíttatást. A szakértő szerint ugyanis sokan még mindig pénzkidobásnak tartják ezt a biztosítási formát, holott elég csak egy súlyos, igen költséges javítással járó motorhibába belefutni rossz üzemanyag miatt, a kártérítéssel máris megtérül az arra költött pénz. A részletre vásárolt járművekre egyébként kötelező Cascót kötni, ez a bankok egyik alapfeltétele.
Forrás: economx.hu
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításainak átlagdíjai egy év alatt országosan 0,8 százalékkal csökkentek a harmadik negyedéves adatok szerint, ami a verseny élénkülésére utal. A biztosítói kárráfordítások 2,2 százalékos emelkedésével a díj-kár olló záródik, ami pedig az ár-érték arány javulását jelenti az ügyfeleknek - közölte az MNB.
Idén a harmadik negyedévben 0,8 százalékkal csökkent a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának (kgfb) átlagos éves díja a tavalyi év hasonló időszakához képest. Ezen belül
Budapesten 0,5 százalék, a fővároson kívül 1,2 százalék az apadás éves mértéke
– áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves Kgfb-indexében. Ebben a verseny élénkülése is szerepet játszhat.
A biztosítói kárráfordítások ugyanakkor éves szinten 2,2 százalékkal emelkedtek, ami a díjakkal összevetve ár-érték arány javulást jelent az ügyfeleknek. Ezt támasztja alá az MNB személygépkocsikra számított (adóval és kárráfordítással kiigazított) Korrigált kgfb-indexe is, ami – a mérséklődő díj és emelkedő kárráfordítás nyomán – hosszabb stagnálást követően csökkenni kezdett, az idei első negyedévi csúcshoz képest 8 százalékponttal.
Az egyéb járműkategóriák eltérő tendenciákat mutatnak: a személygépkocsik, teherautók és nehézpótkocsik esetében kisebb mértékű csökkenés látszik. Ezzel szemben a nagyobb elemszámú flottás kategóriákban az átlagos éves díjak 4-13 százalékkal emelkedtek az elmúlt egy év során. Egyedül a nehézpótkocsiknál tapasztalható csökkenés.
A jegybank negyedévente teszi közzé a kgfb díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi Kgfb Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi kgfb szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve kgfb díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.
Forrás: portfolio.hu
Alapvetően igen, de a cégnek az utazás minden kockázati tényezőjét ismernie kell.
Nyolc magyar áldozata volt annak a helyi idő szerint kedd reggeli tragédiának, amely során egy kisrepülőgép percekkel a felszállás után kigyulladt és földhöz csapódott. Az áldozatok között van Süllős Gyula, a Vasas ökölvívó-szakosztályának vezetője és családja is. A repülőgép viharos időben próbált felszállni, vélhetően a nem megfelelő időjárási körülmények vezettek a balesethez.
A szomorú eset kapcsán a CLB független biztosítási alkuszcég közleményt adott ki arról, hogy milyen esetekben fizet a biztosító hasonló szerencsétlenség után. A vállalat szerint a biztosítónak a külföldi utazások minden részletéről tudnia kell, így például arról, ha a program több országon átível, magánrepülős, és kockázatos kalandokat is tartalmaz. Ezeknek a kockázati tényezőknek benne kell lenniük a biztosítási szerződésben, az utasbiztosítási összegek között ugyanis nagy különbségek vannak.
Csak az a konstrukció garantál kártérítést, amely tartalmazza a légi baleseti fedezetet, és nem mindegy, hogy menetrend szerinti járattal, charterrel vagy magángéppel zajlik az utazás. Ráadásul ma már több biztosító országonként korlátozza a fedezetet, így egy magángépes, több országot érintő út előtt külön „kiterjesztést” is kérni kell – magyarázza a részleteket Németh Péter, a cég kommunikációs igazgatója.
Forrás: hvg.hu
A biztosítók díjemelési moratóriuma ellenére minimálisan emelkedett a lakásbiztosítások díja. Az MNB arra figyelmeztet, hogy minden ingatlantulajdonosnak érdemes felülvizsgálnia a biztosítási összegek értékkövetését, a fedezett kockázatokat és a nyújtott szolgáltatásokat.
2025 második negyedévének végén 64,4 ezer forint volt egy teljeskörűen fedezett, vagyis ingatlanra és ingóságokra is biztosított átlagos lakásbiztosítás díja mondta el az InfoRádióban Binder István, a jegybank felügyeleti szóvivője.
Emellett átlépte a százezret az MNB által kezdeményezett Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások szerződésszáma, amelyek esetében digitálisan kezelhető az egész kárrendezési folyamat. Ezek átlagosan 13 százalékkal kedvezőbb szolgáltatási szinttel rendelkeznek az egyéb piaci konstrukciókhoz képest, tette hozzá a szóvivő.
Összességében 3,1 millió állandóan lakott hazai egyedi biztosítás létezik, ebből 2,5 millió nyújt teljeskörű fedezetet. Átlagos díjuk tekintetében minimális, 0,3 százalékos negyedéves díjnövekmény látható. Binder István hozzáfűzte, a fővárosban ugyan kisebbek átlagosan a lakások, de adott esetben lehet több a kár, az egy négyzetméterre jutó kárkifizetés lehet magasabb.
Kiemelte, hogy 2025 nyarán a kormányzattal folytatott tárgyalásaik nyomán a biztosítók júliustól egy évre önkéntesen díjemelési moratóriumot vállaltak.
Ez azt jelenti, hogy a 2024. decemberi díjszinten kínálnak új lakásbiztosításokat egészen 2026 júniusáig, illetve a menet közben lejáró biztosításoknak a díja sem változhat meg. Hozzátette, 2025 márciusában volt rendkívüli átszerződési lehetőség a lakásbiztosításoknál. Az éves szintű, átlagosan 6,6 százalékos díjemelkedéshez képest a biztosítók az elmúlt 12 hónapban háromszor ekkora mértékben, csaknem 19 százalékkal növelték az otthonok egy négyzetméterre jutó átlagos biztosítási összegét.
Az MNB által szeptember 22-én kiadott, 2025 II. negyedévére vonatkozó Lakásbiztosítás-indexében olvasható, a kárráfordítás a negyedévben csökkent, ugyanakkor a júliusi nyári vihar hatása a következő negyedévi adatokban lesz kimutatható. A kiadványból az is kiderül, rögzített, 70 millió forintos biztosítási összegre számítva látszik a kampány és az önkéntes díjkorlátozás hatására csökkenő átlagdíj. Ez az alábbi grafikonon is látható, ahol szaggatott vörös vonal jelzi a rögzített összegre számított teljes átlagdíjat, míg szaggatott kék vonal a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások szintén rögzített összegre számított átlagdíját.
Az MNB javasolja, hogy az ügyfelek az évforduló közeledtével, illetve a jövő évi kampány adta lehetőséget kihasználva vizsgálják felül a szerződésükben meglévő biztosítási összegek értékkövetését, a fedezett kockázatokat, nyújtott szolgáltatásokat, hogy kockázataikat mérsékelni tudják teszik hozzá a kiadványban.
Forrás: infostart.hu
A személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos díja az előző negyedévhez képest 2,4 százalékkal csökkent az idei második negyedévben, ami a verseny élénkülésére utal. A kárráfordítások 2,3 százalékos növekedésével a díj-kár olló záródik, ami pedig az ár-érték arány javulását jelzi – olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss összefoglalójában.
Idén a második negyedévben 2,4 százalékkal csökkent a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) átlagos éves díja az első negyedévvel összevetve, ami így országosan 57,6 ezer forintra mérséklődött – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves Kgfb-indexében. A jegybank szerint ebben a verseny élénkülése is szerepet játszhat.
A budapesti díjak 3,3 százalékos, míg fővároson kívüliek 2,7 százalékos negyedéves csökkenést mutatnak.
A kárráfordítás ezzel ellentétes irányú 2,3 százalékos negyedéves növekedést mutat. A díjszint és kárráfordítás közti olló záródása az ár-érték arány javulását jelzi. Ezt támasztja alá az MNB személygépkocsikra számított adóval és kárráfordítással kiigazított Korrigált kgfb-indexe is, a csökkenő díj és emelkedő kárráfordítás miatt hosszabb stagnálást követően csökkenni kezdett, az előző negyedévhez képest 6 százalékponttal.
Az egyéb egyedi járműkategóriák esetében mérsékelten – a nagyobb darabszámú járműtípusoknál jellemzően 2-6 százalékkal – nőttek az éves átlagdíjak a tavalyi II. negyedévvel összevetve. A teherautóknál és a nehéz pótkocsiknál ugyanakkor egyaránt 2 százalékos díjcsökkenés látható. A nagyobb darabszámú flottás járművek éves díja 1-9 százalékkal emelkedett, kivéve a vontatókét, amelyeknél 7 százalékkal apadt a díjszint a tavalyival összevetve.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
A felvételi ponthatárok kihirdetése után felbolydul az ingatlanpiac. A többség gyorsan akar lépni, így könnyen megfeledkeznek a biztosításról. A szakértő elmondta, mire kell figyelni.
Két nap múlva, július 23-án szerdán hirdetik ki a felvételi ponthatárokat, az ezt követő hetekben pedig ismét felpörög az albérletpiac, ugyanis idén is több ezer diák próbál majd az új tanintézménye közelében számára kedvező feltételekkel albérletet találni. Ilyenkor gyakran elsikkad az ingatlan megfelelő biztosítottságának kérdése, és sokszor csak később, a károk bekövetkezte nyomán derül ki, hogy kötöttek-e megfelelő biztosítást a bérleményre.
A szakértők szerint a biztosítás meglétét mindenképpen célszerű már a bérleti szerződés feltételeinek tárgyalása során tisztázni. Habár a hazai lakásállománynak közel háromnegyede biztosított, azonban az alkuszok tapasztalatai szerint a bérbe adott lakásokat ennél valamivel kisebb arányban biztosítják.
„Kevesen tudják, hogy ha a bérlemény nincsen biztosítva, a bérlő is jogosult (a bérbeadóval egyeztetett feltételek mellett) lakásbiztosítást kötni a bérelt ingatlanra. A gyakorlatban azonban többnyire a megosztott modell érvényesül: a tulajdonos rendelkezik az ingatlanra vonatkozó biztosítással, a bérlő pedig a személyes ingóságait fedezi egy másik biztosítással. Ez azért is célszerű megoldás, mert a biztosító csak a biztosítottként megjelölt személy vagyonára tud fedezetet nyújtani” – ismertette Baksa Melinda, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnökségi tagja.
Bérlőként is hasznos a biztosítás
Hozzátette, hogy alapesetben a kapcsolódó költségek is a fenti megosztás szerint oszlanak meg a felek között, vagyis
- az ingatlanbiztosítás díja nem tartozik a bérleti díj és a rezsi fogalomkörébe, így azt a főbérlő általában nem terheli tovább az albérlő felé.
- Az ingóság biztosítási díját ugyanakkor a bérlő szokta fizetni.
A hazai biztosítók nem vagy alig tesznek különbséget annak alapján, hogy a lakást a tulajdonos vagy annak bérlője lakja. A biztosítás megkötésekor ugyan meg kell jelölni, hogy bérbe adott (vagy bérelt) lakásról van-e szó, ám ennek a díjak és feltételek tekintetében nincs vagy kevés vonzata van (egyes biztosítók minimális pótdíjat számítanak fel ilyen esetben). A magyarországi gyakorlat szerint a bérlés időtartama egyik biztosítónál sem releváns szempont, vagyis az Airbnb-re, illetve egy többéves lakásbérletre vonatkozó feltételek megegyeznek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakásbiztosítás-indexének július 2-án közzétett adatai szerint a lakásbiztosítások átlagos éves díja 2025 első negyedévében 64 400 forint volt. Ez az érték 8,7 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet, ugyanakkor a kárkifizetés maximális összegét jelentő biztosítási összeg mértéke csaknem 20 százalékkal nőtt, vagyis a jegybank értékelése szerint javult a lakásbiztosítások ár-érték aránya.
forrás: hvg.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Nyáron nemcsak a hőmérséklet emelkedik, hanem bizonyos balesetek kockázata is – derül ki a Pénzcentrum körképéből. A leggyakoribb nyári problémák közé tartoznak a közlekedési balesetek, a vízparti sérülések, valamint a külföldi utazások során bekövetkező megbetegedések, sérülések. Bár sok kárérték csak pár tízezer forintra rúg, egy-egy komolyabb baleset vagy mentés akár a több tízmillió forintos összeget is elérheti. Gyakori például, hogy egy külföldi bokasérülés miatti sürgős hazaszállítás vagy kórházi ellátás több milliós költséget generál – mentőrepülő és életmentő beavatkozás esetén akár 100 millió forint feletti összeg is előfordult már. A legtöbben már tisztában vannak azzal, hogy a megfelelő biztosítási csomag nélkül nem érdemes útnak indulni, hiszen a legapróbb panasz – mint egy gyomorrontás az Egyesült Államokban – is végződhet 8,5 millió forintos kárkifizetéssel. A nyári időjárás kiszámíthatatlansága ráadásul az otthonokat és gépjárműveket sem kíméli: jégesők, villámcsapások, viharkárok okoznak évről évre komoly károkat. Cikkünkben összegyűjtöttük, mik a leggyakoribb káresemények, milyen összegű térítések jellemzőek, és mik voltak a legdurvább nyári kifizetések 2024-ben.
Ahogy beköszönt a nyár, nemcsak a hőmérő higanyszála szökik az egekbe, hanem a balesetek is nagyobb számban fordulhatnak elő – legyen szó egy rosszul sikerült strandolásról, elrontott nyaralásról vagy extrém sportok következményeiről. A szezonális kockázatok évről évre adottak, és a biztosítók szerint mostanra már nemcsak a klasszikus esetekre kell figyelni: egyre több a viharkár, a súlyos vízparti baleset, sőt, a nemzetközi feszültségek és klímaanomáliák is érzékenyen érintik az utasbiztosítások piacát.
A Pénzcentrum megkeresésére öt nagy biztosító – az Allianz, a Generali, a Groupama, a K&H és az Alfa – osztotta meg tapasztalatait arról, mely káresetek szaporodnak meg leginkább a nyári hónapokban, milyen összegeket térítenek jellemzően, és milyen – sokszor megdöbbentő – egyedi esetekkel találkoztak 2024-ben.
Az alábbiakban biztosítók szerint rendeztük az adatokat és tapasztalatokat, hogy jobban kirajzolódjon: kinek mit hoz a nyári szezon, és mire érdemes felkészülnie annak, aki nemcsak a vakációról, hanem a védelemről is időben gondoskodni szeretne.
Egy bokasérülés 1,5 millió forintba is kerülhet
A nyári hónapokban a leggyakoribb biztosítási bejelentések közé továbbra is a gépjármű asszisztenciával kapcsolatos esetek tartoznak" – közölte a Pénzcentrummal a Generalihoz tartozó Genertel Biztosító. Emellett jellemzőek a kisebb, de kellemetlen balesetek is: „amikor ügyfelünk lábát a tengerben felvágja egy szikla vagy megszúrja valami”, ezek ugyan nem életveszélyesek, de komoly orvosi ellátást igényelhetnek.
A külföldön történt káreseteknél a kártérítési összegek rendkívül széles skálán mozognak. Bár a leggyakoribbak a néhány tízezer forintos térítések, „előfordulhatnak több tízmillió forintos ellátással kapcsolatos kifizetések is”.
A biztosító egy tanulságos esetet is megosztott: korábban egy utas bokasérülést szenvedett, amelynek kezelése önmagában nem jelentett volna kiemelkedő költséget, ám a rögzítés miatt nem tudta igénybe venni az eredeti repülőjegyét. Az átülés business osztályra elkerülhetetlenné vált, a költségek pedig így „jelentős, 1,5 millió forintos” összeget tettek ki. Egy másik, hasonló sérülésnél – amikor a túrázó nem tudott lejönni a hegyről – a helikopteres mentés több millió forintos kiadással járt.
A Generali szerint bár a háborús fenyegetettségek és az időjárási szélsőségek aktuálisak, ezek nem befolyásolják érdemben az utasbiztosítási kedvet. Tapasztalatuk szerint az ügyfelek egyre tudatosabbak, tisztában vannak a biztosítás szerepével, és a hangsúly inkább azon van, hogy „mindig tájékozódjunk a választani kívánt konstrukció szolgáltatási tartalmáról, a feltételekben foglalt kizárásokról, hogy ne érjen minket egy nehéz helyzetben meglepetés”.
Milliós károk, kiszámíthatatlan viharok
Ahogy beindul a nyári szabadságolási szezon, úgy szaporodnak meg az utasbiztosítási káresetek is" – közölte a Pénzcentrummal az Allianz. Ebben az időszakban jelentősen megnő a külföldi betegségekkel és balesetekkel kapcsolatos térítések száma. Gyakoribbá válnak a vírusos megbetegedések, tengerparti sérülések, valamint az utazáshoz kötődő kellemetlenségek: például poggyászkésések, járattörlések vagy műszaki hibás járművek miatti fennakadások.
A biztosító adatai szerint a balesetekkel összefüggő kárösszegek a néhány százezer forinttól a több tízmilliós kategóriáig is terjedhetnek, főként komolyabb sérülések, illetve mentővel történő hazaszállítás esetén.
Kiemelt kockázatnak számítanak a motoros közlekedéshez kötődő balesetek: június és augusztus között az éves átlagnál kétszer több ilyen bejelentés érkezik, és ebben a három hónapban történik a motorkerékpáros balesetek közel 40%-a. Bár a motoros halálesetek aránya hazánkban alacsonyabb az uniós átlagnál (5% vs. 16%), a biztonságos vezetés és megfelelő védőfelszerelés továbbra is alapvető fontosságú.
Az Allianz hangsúlyozza: bár konkrét esetet nem emeltek ki, a statisztikákból világosan látszik, hogy biztosítás nélkül nem érdemes külföldre indulni, hiszen a költségek súlyosabb esetekben akár a százmilliós nagyságrendet is elérhetik.
A lakossági vagyoni biztosítások területén a nyári hónapokban a viharok dominálnak. Vihar, beázás, jégeső, villámcsapás másodlagos hatása – ezek mind visszatérő események. A tavaly júniusi hónap különösen pusztító volt: két esetben is közvetlen villámcsapás következtében égett le családi házak tetőszerkezete, a tetőtéri lakrészek, és beázott az alsó szint is. A kárösszegek egyenként több tízmillió forintra rúgtak.
A gépjárművek sem ússzák meg a szélsőséges időjárást: gyakori károk a jégeső által bezúzott szélvédők, az autóra dőlt fák vagy az áradások miatti műszaki hibák. Ráadásul egy mai, modern szélvédőcsere már akár 700–800 ezer forintos tétel is lehet – figyelmeztet a biztosító –, mivel a beépített szenzorokat és kamerákat újra kell kalibrálni.
Az Allianz tapasztalata szerint a biztosításkötési hajlandóságot az utóbbi évek krízisei erősítették: a háborús helyzetek, járványok és természeti kockázatok miatt az ügyfelek egyre inkább a legszélesebb védelmet nyújtó csomagokat választják. Ezek akár időjárás miatti járattörlésre vagy kényszerű hazautazásra is fedezetet nyújthatnak. A légiközlekedéshez kapcsolódó extra szolgáltatásként a biztosító például automatikus térítést is kínál, amely külföldi járatkésés esetén akár 40 ezer forintot is jelenthet biztosítottanként.
Ittasan rollerezett a tengerparton, belehalt
Bár a nyári hónapokban az Alfa Biztosító szerint nem nő drasztikusan a bejelentett balesetek száma, a káresetek összetétele kifejezetten szezonális mintázatot mutat. Megugrik a közlekedési balesetek aránya, több kár köthető a külföldi nyaralásokhoz, strandokon és vízpartokon pedig gyakrabban fordulnak elő sérülések. Az extrém sportok – mint a jet-ski, vízisí vagy SUP – kapcsán viszonylag kevés a bejelentés, de ezek sem maradnak nyom nélkül.
A leggyakoribb nyári esetek inkább a csúszásos, eleséses sérülések, amelyek tipikusan a nyaralás laza légkörében, vízközelben történnek. A vízi sportokkal összefüggő balesetek is előfordulnak, de nem emelkednek ki a statisztikákból – tudta meg a Pénzcentrum.
A biztosító szerint a balesetbiztosítási kifizetések fix összegűek, így függetlenek attól, hogy a sérülés belföldön vagy külföldön történt. Egy csonttörés térítése például 15–100 ezer forint között mozog, egy komolyabb műtét vagy kórházi kezelés esetén azonban akár 300–500 ezer forintot is elérhet a szolgáltatás, de ennél magasabb kifizetések sem ritkák.
Bár 2024-ben nem történt kirívóan extrém eset, korábbi évek példái jól mutatják, mennyire fontos a kockázatok mérlegelése. Egy ügyfél például Horvátországban ittasan rollerezett, balesetet szenvedett, súlyos fejsérüléseket szerzett, és nem élte túl az esetet. Egy másik tragikus történet Olaszországban történt, ahol két családapa éjszakai fürdőzésre indult a háborgó tengerbe – egyikük sem tért vissza élve.
140 milliós rémálom egy trópusi nyaraláson
A nyári hónapokban megszaporodnak a szabadtéri tevékenységek, ezzel együtt pedig nő a sérülések kockázata is" – figyelmeztet a Groupama Biztosító. A leggyakoribb balesetek közé tartoznak a kerékpáros és robogós karambolok, túrázás közbeni bokaficamok, csonttörések, hobbi sportolás közbeni fejsérülések vagy akár kisállat-harapások.
A biztosító tapasztalatai szerint a nyári kárkifizetések összege jellemzően 200–400 ezer forint körül mozog, azonban ha a károsult hazaszállítása is szükséges, a költségek könnyen több százezer vagy akár több millió forintra rúghatnak. Földi úton történő betegszállítás esetén a jellemző költség 300–500 ezer forint, míg légi szállításnál az összeg 500 ezertől akár 1,5 millió forintig is terjedhet – közölte a Pénzcentrummal a biztosító.
A Groupama emlékeztet egy súlyos esetre a tavalyi évből: egy ügyfelük egy trópusi szigeten ájult el nyaralás közben. Hajóval kellett kórházba szállítani, lélegeztetni kellett, majd életmentő műtétet hajtottak végre rajta. Ezt több mint 10 napos kórházi ellátás követte, végül mentőrepülővel hozták haza.
A kórházi számla meghaladta a 100 millió forintot, a hazaszállítás pedig további 40 millióba került. Az ügyfél szerencséjére megfelelő utasbiztosítást kötött, így mindezt a biztosító állta.
A társaság friss kutatásából ugyanakkor kiderül: a magyar utazók egyre tudatosabbak. Míg korábban sokan csak a hosszabb utakra kötöttek biztosítást, ma már a válaszadók kétharmada tervez utasbiztosítást kötni, és 3 százalékkal többen nyilatkozták azt is, hogy ezt minden egyes utazásuk során megteszik. Az adatokat árnyalja, hogy bár 25 százalék már átélt külföldi káresetet, és 53 százalék reálisnak tartja, hogy ez vele is megtörténhet, sokan még mindig csak az EU-n kívüli vagy hosszabb utazásokhoz érzik indokoltnak a biztosításkötést.
A döntés mögött főként az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés áll: a megkérdezettek szerint az utasbiztosítás legfontosabb elemei a sürgősségi ellátás, a baleseti térítés, valamint a Magyarországra történő hazaszállítás fedezése.
8,5 millió forint egy gyomorrontásra
A K&H Biztosító kizárólag külföldi utasbiztosításokat kínál, így tapasztalataik is csak az ilyen jellegű káresetekre terjednek ki. Mint elmondták, a nyári hónapokban jellemzően a napégés, napszúrás, gyomorrontás és kisebb-nagyobb balesetek miatt emelkedik meg jelentősen a bejelentések száma. Bár az elmúlt időszakban több hír szólt természeti katasztrófákról, a biztosító nem tapasztalt ezekhez köthető számottevő növekedést a bejelentések számában, és extrém időjáráshoz kapcsolódó károk is csak elvétve fordultak elő – közölték a Pénzcentrummal.
A K&H tavaly nyári statisztikái szerint az átlagos kártérítési összeg júniusban 97 ezer forint, júliusban 83 ezer forint, augusztusban pedig 78 ezer forint volt. Ezek az összegek ugyan nem tűnnek kiemelkedőnek, ám a biztosító egy tanulságos esetre is felhívta a figyelmet:
egy ügyfelük az Egyesült Államokban gyomorrontás miatt kért orvosi segítséget, a kezelés végül 8,5 millió forintos kárkifizetést eredményezett. Bár a betegség önmagában nem számít súlyosnak, az eset jól példázza, hogy milyen drága lehet még egy banális panasz ellátása is például Amerikában – főleg, ha nincs biztosításunk.
A rendhagyó esetek közé sorolják azokat is, amikor a biztosított nem tud hazautazni az eredeti tervei szerint – például egy súlyosabb törés miatt –, vagy amikor haláleset miatt kell megszervezni a hazaszállítást, amely extrém költségekkel járhat.
A társaság tapasztalatai szerint a nyári utazási kedv évről évre emelkedik. A legnépszerűbb célpontok továbbra is Olaszország, Spanyolország, Horvátország és Görögország, de egyre többen merészkednek egzotikusabb helyszínekre is. A háborús övezetek azonban kizártak a biztosítási fedezetből – Ukrajna, Oroszország és Fehéroroszország nem számítanak biztosítható célországnak, így oda nem is indítanak kötvényt az ügyfelek részére.
forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a utasbiztosítási ajánlatokat:
Utasbiztosítás kalkulátor >>
Idén minden második magyar készül külföldre utazni legalább egyszer. Az úti célok változatlanok, de egyre többe kerül a nyaralás. A Groupama Biztosító és az OTP Bank megbízásából készült országos reprezentatív kutatásból kiderül: a válaszadók háromnegyede úgy véli, idei nyaralása minden téren drágább lesz a tavalyi évhez képest. A nyugodt nyaralás érdekében ugyanakkor egyre többen kötnek utasbiztosítást.
A nyár berobbanásával és a vakáció kezdetével egyre több magyar kezdi meg nyaralását. A Groupama Biztosító és az OTP Bank ezer fő megkérdezésével készült felmérésből kiderült, hogy 2025-re valamivel emelkedett a külföldi utazást tervezők aránya. A legnépszerűbb úti célok továbbra is Horvátország, Olaszország és Ausztria, emellett feljövőben vannak a kelet-közép-európai országok, mint például Csehország – főként a rövid, egy-két napos utazások tekintetében.
A megkérdezettek többsége egyértelműen áremelkedésre számít: háromnegyedük szerint idén minden, nyaraláshoz kapcsolódó szolgáltatás drágább lesz, így magasabb költségekre számítanak az utazás, a szállás, a belépők és az éttermi fogyasztás esetében is. Az egy utazásra szánt átlagos összeg egy család esetén így 575 ezer forint körül alakul. Érdekes, hogy a kettesben utazó párok is közel ennyit, 540 ezer forintot szánnak egy útra. A legdrágább utazásoknak a repülős utak számítanak, amelyekre átlagosan hétszázezer forintot szánnak a magyarok – ez több mint duplája az autós, vonatos vagy buszos utazások várható háromszázezer forint körüli költségének.
A külföldre készülők egyre tudatosabbak: kétharmaduk tervez utasbiztosítást kötni, a tavalyi évhez képest pedig három százalékkal nőtt azok aránya, akik ezt mindegyik utazásukra meg is teszik.
"A kutatás rámutat ugyanakkor, hogy az egészségügyi szolgáltatások meghatározóak az utasbiztosítás kiválasztásakor. A válaszadók többségének a biztosítás legfontosabb elemei a sürgősségi ellátások fedezése, a baleset-biztosítási térítés, illetve a Magyarországra történő betegszállítás."
– Sokan tévesen azt gondolják, hogy az európai egészségbiztosítási kártya (EEK) elegendő védelem külföldön. A kártya csak az adott ország állami egészségügyi szolgáltatóinál vehető igénybe, és nem téríti az önrészt vagy a kötelező hozzájárulásokat. A megfelelő biztonsághoz érdemes utasbiztosítást kötni, amely egy felnőtt esetén már napi 590 forintból, körülbelül egy presszókávé árából több tízmillió forintos fedezetet nyújthat. Extrém példa, hogy az egyszerű gyomorrontás is több százezer forintos kezelésig fajulhat, különösen a népszerű nyaralóhelyeken, ahol sokszor csak magánklinikák működnek – ezeknél az EEK nem használható. Nem véletlen tehát, hogy a megkérdezettek az egészségügyi fedezetet tartják az utasbiztosítás legfontosabb elemének – hívta fel a figyelmet Szobonya László, a Groupama Biztosító lakossági nem-életbiztosítás termékmenedzsment vezetője.
forrás: magyarnemzet.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a utasbiztosítási ajánlatokat:
Utasbiztosítás kalkulátor >>
Éves összehasonlításban 4,6 százalékkal, 59 ezer forintra emelkedett a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos díja az idei I. negyedévben. A bővülés nem éri el az időszak éves inflációját, egyúttal az infláció enyhülésével párhuzamosan a díjemelések üteme is mérséklődött, ami a kiegyensúlyozottabb piaci működés irányába mutat – olvasható az MNB friss Kgfb-indexében.
2025 I. negyedévének végén 59 103 forint volt a személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) átlagos éves díja. Ez 3,1 százalékos növekedést jelez az előző negyedéves értékhez képest – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves Kgfb-indexében. A fővárosi autósok átlagos éves díja (84,9 ezer forint) több mint 30 ezer forinttal magasabb az ország többi részén lévő társaikénál (54,7 ezer forint).
Éves szinten 4,6 százalékkal emelkedett az országos átlagos éves díj, ezen belül a fővárosiak esetében 6, a Budapesten kívüli szerződéseknél pedig 4,3 százalékkal. A kárráfordítások tekintetében negyedéves alapon csupán 0,5 százalékos emelkedés látszik, miközben a kárkifizetések éves növekedési üteme – mérséklődést jelezve – is csak 1,1 százalékos volt.
Az MNB személygépkocsikra számított korrigált Kgfb-indexe (ami az árváltozások indokoltságának mérésére szolgál és a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva mutatja be a nettó díjváltozást) 136 százalékon áll, kisebb emelkedést mutatva az I. negyedévben. A szezonális év eleji megugrás idén mérsékeltebb, de az előző negyedéves csökkenés nem folytatódott.
Az egyéb járműkategóriák esetében 3 kategória csökkenését látni. A kis és nagyobb buszok díja is mérséklődött, valamint a nehéz pótkocsik díja is kevesebb lett. A többi esetben az átlagos éves díjak mérsékelten emelkedtek. A flottás járművek esetén csak a nehézpótkocsiknál tapasztalható csökkenés, a díjnövekedés csak a taxiknál kiugróan magas (17 százalék), 20 százalék feletti díjnövekedés már nem fordul elő.
A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a kgfb díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi Kgfb Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapján színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik éves díjának, illetve a többi járműosztály átlagdíjainak éves és negyedéves változását.
A Kgfb-index rendszeres közzététele a fogyasztók pontos, átlátható tájékoztatása mellett a verseny élénkülését is elősegíti. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi kgfb szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél a folyamatokat, és egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve kgfb díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.
Forrás: portfolio.hu

