2011.05.09
A magyarokon vastagabban keresnek a biztosítók – európai összehasonlítás
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közzétette azt a tanulmányát, amelyben a hazai és külföldi biztosítási piac közötti eltéréseket, illetve hasonlóságokat igyekeztek feltárni, illetve a különbségekre a magyarázatot is igyekeztek megkeresni. Kiderült: a biztosítási piacon is volna hová fejlődnünk.
A bruttó díjbevételek és a GDP hányadosaként meghatározott biztosítási penetráció az egyik leggyakrabban használt mutató, amellyel egyes országok biztosítási piacának fejlettségét össze szokták hasonlítani. Ennek értéke 2009-ben az európai biztosítási piac egészét tekintve 8,9 százalék volt (2008-ban 8,5 százalék). A mutató némileg meglepő 2009. évi növekedését az EU-tagállamok összesített GDP-jének (2009: -5,8 százalék) a biztosítási díjbevételek csökkenését (2009: -1,4 százalék) meghaladó mértékű visszaesése magyarázza, vagyis a válság első teljes évében a biztosítási üzlet stabilitása nagyobb volt, mint a gazdaságban keletkezett összjövedelmeké – olvasható a PSZÁF tanulmányában.
A közép- és kelet európai (KKE-10) országokra számított átlagos érték ettől elmarad, 2009-ben 3,3 százalék körül alakult. A magyar piac ehhez hasonló, a KKE-térségen belül átlagos értéket mutat (2008: 3,3 százalék; 2009: 3,2 százalék), de a régió fejlettebb vagy hasonló fejlettségű gazdaságaiban (Szlovénia, Csehország, Lengyelország) a penetrációs ráta összességében magasabb. A magyar penetrációs ráta értéke tehát a többi visegrádi ország, illetve a Baltikum, Bulgária és Románia közé esik.
Nagyon szoros összefüggés van a biztosítottság és a GDP szintje között. A kutatás statisztikai elemzéssel kimutatta, hogy KKE-országok közül Magyarország, Csehország és Szlovákia gazdasági fejlettségének megfelelően biztosított, Ausztria alulbiztosított és Szlovénia valamint Lengyelország pedig túlbiztosítottak.
Az életági biztosítások
Az életági termékszerkezetben jelentős eltérés figyelhető meg az EU átlaga és Magyarország között, ráadásul úgy, hogy a KKE-térség átlaga az európai átlaghoz nagyon hasonló, a magyartól pedig élesen eltérő mintát mutat. Az EU-ban és a KKE-térségben is átlagosan 60 százalék a hagyományos életbiztosítások súlya, vagyis azoké az életági szerződéseké, amelyek nem kötődnek befektetési egységekhez, és túlnyomórészt biztosítási, nem pedig befektetési termékek. A unit-linked biztosítások aránya mindkét említett körben 30-35 százalék közötti. A hazai életbiztosítási piacon a helyzet szinte pontosan fordított, amennyiben a unit-linked, sőt, túlnyomórészt befektetési termékek súlya a 60 százalékot is meghaladja, sőt ez a részarány az elmúlt években tovább növekedett. A magyar népesség tényleges életági biztosítottsága tehát meglehetősen alacsony, még a KKE-térséghez képest is. E magyar sajátosságot főként az magyarázza, hogy az életági hagyományos szerződések átláthatósága meglehetősen csekély, a unit-linked szerződések esetében viszont jóval magasabb, és az utóbbiak a hosszú lejáratú megtakarításokhoz kapcsolódó kamatadó-mentesség is versenyképessé tette. (Hogy ezek a tényezők Európa más biztosítási piacain miként érvényesülnek, azt nem lehet megítélni.)
A nyugdíjbiztosítások piaci részesedése Magyarországon, és Európa más országaiban is marginálisnak mondható. Ennek egyik oka lehet az életjáradéki szolgáltatás magas kockázata és ára, ami részben a várható élettartam folyamatos hosszabbodásával függ össze. Ezzel és a viszonylag lukratív európai társadalombiztosítási nyugdíjrendszerekkel függhet össze, hogy az átlagos európai polgár időskori pénzügyi fedezettségének életjáradéki komponensét a társadalombiztosítási fedezettséggel elintézettnek tekinti, kiegészítő fedezetet pedig főként foglalkoztatói nyugdíjalapokban és egyéb megtakarítási formákban képez, növekvő mértékben (a befizetésekkel meghatározott) DC-rendszerű megtakarítás formájában.
A gazdasági válság hatására az európai piac egészén a bruttó díjbevételek 2008-ban 11 százalékkal estek vissza, amit 2009-ben mérsékelt növekedés (1 százalék) követett, azonban az egyes országok között jelentős szóródás figyelhető meg. A visszaesés főként a különféle befektetésekhez kapcsolt életbiztosítási termékeket érintette, ami a befektetéseket sújtó kedvezőtlen tőkepiaci folyamatokkal magyarázható, de egyes országok esetében más tényezők is jelentősen befolyásoltak.
A KKE-országokban az életági díjbevételek 2008-ban még 29 százalékkal emelkedtek, jelentős visszaesés csak a balti államokban (-31 százalék), illetve a magyar piacon volt megfigyelhető (-10 százalék). A gyors ütemű bővülés döntően a lengyel piachoz köthető, ahol az életági díjbevételek a vizsgált közel 54 százalékos gyarapodása következett be. De 2009-ben a díjbevételek a cseh piac kivételével már mindenhol csökkentek, átlagosan 15 százalékkal. A szerkezetet tekintve a válság előtti időszakban a KKE-10 országokban a befektetési jellegű termékeknek (döntően unit-linked életbiztosítások) a hagyományos biztosításokkal szembeni térnyerése volt megfigyelhető. E folyamat a gazdasági válság következtében megtorpant, a díjbevételek visszaesése gyakran a unit-linked termékek körében volt a legjelentősebb, amivel párhuzamosan a garanciaelemet tartalmazó hagyományos biztosítások részaránya nőtt – mutat rá a PSZÁF elemzése.
A nem-életági biztosítások
A nem-életági díjbevételeket a gazdasági válság – ugyan csak fáziskéséssel, de – a kereslet általános visszaesésén keresztül visszavetette, így a díjbevételekben jelentős csökkenés először 2009-ben volt megfigyelhető (-6 százalék), 2008-ban (1,1 százalék) még mérsékelt ütemű bővülés volt megfigyelhető. A KKE-10 országok ennél jobban teljesítettek, a díjbevételek árfolyamváltozásból fakadó változását kiszűrve 2008-ban 11 százalékos, 2009-ben pedig mindössze 0,9 százalékos növekedés volt megfigyelhető. A hazai piac mindkét vizsgált évben alulteljesített (2008: +2 százalék; 2009: -4 százalék) a térségi átlaghoz képest. Ennek elsősorban az lehet az oka, hogy a magyar gazdaságot a válság a térségi átlagnál nagyobb mértékben érintette.
A díjbevételek üzletágak közötti megoszlását nézve kiderül, hogy az európai piacon a legnagyobb súlya a baleset- és egészségbiztosítási ágazatnak (2009: 32 százalék) van. Közel ekkora díjbevétel folyik be a gépjármű-biztosítási ágazatokba (kötelező és egyéb együtt), amit a harmadik legjelentősebb ágazatként a tűz, elemi és egyéb vagyoni károk ágazata követ (2009: 16 százalék). A KKE-10 csoportot a korábban említettől jelentősen eltérő összetételű termékszerkezet jellemzi, főként az egészségbiztosítási szegmens (néhány országtól eltekintve: Szlovénia, Litvánia) alulfejlettségének köszönhetően. Így a nem-életági piacon a vagyonbiztosítási ágazat (2009: 78 százalék) a meghatározó, ezen belül pedig a lakossági gépjármű- és lakásbiztosítások súlya legnagyobb. Ez a szerkezet jellemzi a hazai piacot is, ahol a lakásbiztosítások magas, 21 százalékos aránya különösen szembetűnő.
A baleset- és egészségbiztosításoknak a KKE-régiónál jóval magasabb súlya részben az egészségügyi szolgáltatások eltérő finanszírozásával, illetve árazásával függ össze, amennyiben a nyugat-európai egészségügyi rendszerek jóval inkább piaci alapúak és öngondoskodásra támaszkodóak, mint kelet-közép-európai megoldások. Másrészt Nyugat-Európában jellemzően magasabb kieső jövedelem pótlására jóval inkább érdemes, illetve szükséges biztosítást kötni.
Befektetések
Az EU-tagországok biztosítóinak befektetései összesen 6 506 milliárd eurót tettek ki 2009 végén, az év folyamán 1 százalékkal zsugorodva (2008: -7,8 százalék). A KKE-10 tagországokban aktív biztosítók befektetései ugyanebben az időpontban a teljes európai befektetett állomány 1 százalékát tették ki.
Az európai biztosítási szektor saját kockázatú befektetéseinek (tartalékok és tőke fedezete, UL nélkül) nagyobbik hányadát jellemzően kötvénytípusú eszközök teszik ki, amely mellett a részvények és az egyéb tulajdoni viszonyt megtestesítő értékpapírok aránya jelentős. A kötvénytípusú eszközöknek a portfolión belüli aránya 2008-2009 folyamán jelentősen emelkedett (2007: 50 százalék; 2009: 59 százalék), míg ugyanebben az időszakban a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok aránya számottevően csökkent (2007: 34 százalék, 2009: 26 százalék). Ez részben a piaci árak változásának következménye, hiszen a válság időszakában a részvényárak estek, az államkötvények jegyzése viszont a csökkenő hozamszintekkel párhuzamosan emelkedett, és ez a hatás érvényesült az eszközök piaci értékelését érvényesítő nemzeti biztosítási rendszerekben.
Másrészt természetesen a változó piachoz való befektetői alkalmazkodás is bekövetkezett. A KKE-10 országok esetében a biztosítói portfoliók kötvényhányada jóval magasabb a fejlettebb tőkepiacú tagállamokban tapasztalthoz képest (2009: 70 százalék). Ezen belül a magyar biztosítók befektetési gyakorlatát az európai biztosítási piaccal összevetve két sajátosság jellemzi.
Egyrészt a biztosítástechnikai tartalékok (UL tartalékok nélkül) fedezetéül szolgáló befektetések esetében a hazai biztosítók kötvényhányada a legmagasabb (2009: 82 százalék), másrészt az utóbbin belül döntően a hazai kibocsátású forint állampapírok dominálnak. A hazai biztosítók portfolióinak diverzifikáltsága így a KKE-országokkal összevetve is kifejezetten alacsony. Erre a hazai kötvénypiac sajátosságai szolgálnak magyarázattal, amennyiben a környező EU-tagokhoz képest magasabb országkockázati felár következtében a hazai forintkötvények – a kötvények forintbázisú befektetők számára alacsony piaci és hitelkockázata mellett – hozama meglehetősen vonzó. Az európai piac egészét tekintve 2009-ben a befektetési egységhez kötött biztosítások állományai a biztosítók befektetéseinek közel 26 százalékát tették ki (2008: 24 százalék), míg a KKE-10 országok esetében ez az arány nagyjából hasonló, de némileg alacsonyabb (2008: 18 százalék, 2009: 23 százalék). Magyarországon a unit-linked termékek különösen nagy népszerűségének újabb bizonyítékaként e kör aránya is szokatlanul magas (2009: 39 százalék) – írják a PSZÁF szakértői.
Jövedelmezőség
Az EU-országok biztosítóinak jövedelmezőségét igen kedvezőtlenül befolyásolta a gazdasági válság mélyülése. Az üzleti eredmény – a tőkepiacok 2008-ban bekövetkezett nagyarányú visszaesése következtében – negatívvá vált, amit 2009-ben a biztosítók jövedelmezőségének konszolidációja követett. 2008-ban az EU egészét tekintve az átlagos tőkejövedelmezőségi mutató (ROE) -4,6 százalékos volt, ami a következő évben 11,4 százalékra javult. A KKE-10 országokat hagyományosan a fejlett piacokat meghaladó jövedelmezőségi szint jellemzi és a gazdasági válságnak a jövedelmezőségre gyakorolt hatása ezeken a piacokon kisebb mértékű volt. Ennek következtében a régiót jellemző átlagos ROE érték mindkét vizsgált évben meghaladta az európai átlagot, és 2009-ben átlagosan 16,7 százalék (2008: 12,5 százalék) körül alakult. A hazai biztosítók jövedelmezősége 2008-2009 folyamán csupán kis mértékben változott, és mindkét vizsgált évben meghaladta a KKE-10 országok átlagát.
Meg kell azonban jegyezni, hogy az egyes intézmények szintjén – hasonlóan a régió többi országához – jelentős a szóródás, a profit túlnyomó hányada ugyanis néhány nagyobb piaci szereplőnél keletkezik. A magyar biztosítók jövedelmezősége tavaly gyakorlatilag összeomlott (saját tőke arányos nyereség, ROE: -0,1 százalék), ami részint az újonnan jelentkezett különadó-teher, részint a nem-élet ág kedvezőtlen kárstatisztikája, részint pedig egyéb tényezők miatt következett be.
Tőkehelyzet
Az európai biztosítók tőkehelyzete a gazdasági válság következtében számottevően romlott. A biztosítók tőkefeltöltöttsége (solvency ratio) 2008-ban – az év folyamán elszenvedett veszteség következtében – közel 100 százalékponttal esett vissza (2007: 347 százalék), majd 2009-ben a befektetések pozitív eredményhatású átértékelődése és feltőkésítések következtében számottevően javult. Így 2009 végére az átlagos tőkefeltöltöttség újólag 285 százalékra emelkedett. A KKE-10 esetében a biztosítók tőkeellátottsága hagyományosan magasabb az európai átlagnál, ami nagyrészt a biztosítók jelentős belső többlettőke-termelő képességével függ össze, az említett piacok magas jövedelmezősége és a biztosítók mérsékelt kockázati dinamikája miatt. A válság következtében ezeken a piacokon is megfigyelhető volt a biztosítók tőkeellátottságának csökkenése, a visszaesés mértéke azonban elmaradt a fejlett piacokon bekövetkezett tőkevesztés mértékétől.
A KKE-régióban a jövedelmezőség csak kisebb mértékben csökkent, vagyis a szavatolótőke és a tőkemegfelelési mutató csökkenését részben az anyavállalatok által végrehajtott profitkivonás eredményezte. Hasonló jelenség tűnt fel a magyar biztosítási piacon is, ahol az átlagos tőkeellátottság mind az európai, mind pedig a KKE-10 tagállamok átlagától érdemben elmarad. Ez önmagában is felveti, hogy a magyar biztosítók tőkefeltöltöttsége elegendő lesz-e az ágazat számára lefektetett új uniós működési szabályok (Solvency 2) bevezetése után – teszi fel a kérdést a PSZÁF tanulmánya.
Forrás: HVG.hu
Biztosítás fajta:
- Általános
MNB: infláció alatt drágult a kötelező biztosítás
2025 június 02.
Kategória:
Gépjármű biztosítás
Éves összehasonlításban 4,6 százalékkal, 59 ezer forintra emelkedett a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos díja az idei I. negyedévben. A bővülés nem éri el az időszak éves inflációját, egyúttal az infláció enyhülésével párhuzamosan a díjemelések üteme is mérséklődött, ami a kiegyensúlyozottabb piaci működés irányába mutat – olvasható az MNB friss Kgfb-indexében.
2025 I. negyedévének végén 59 103 forint volt a személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) átlagos éves díja. Ez 3,1 százalékos növekedést jelez az előző negyedéves értékhez képest – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves Kgfb-indexében. A fővárosi autósok átlagos éves díja (84,9 ezer forint) több mint 30 ezer forinttal magasabb az ország többi részén lévő társaikénál (54,7 ezer forint).
Éves szinten 4,6 százalékkal emelkedett az országos átlagos éves díj, ezen belül a fővárosiak esetében 6, a Budapesten kívüli szerződéseknél pedig 4,3 százalékkal. A kárráfordítások tekintetében negyedéves alapon csupán 0,5 százalékos emelkedés látszik, miközben a kárkifizetések éves növekedési üteme – mérséklődést jelezve – is csak 1,1 százalékos volt.
Az MNB személygépkocsikra számított korrigált Kgfb-indexe (ami az árváltozások indokoltságának mérésére szolgál és a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva mutatja be a nettó díjváltozást) 136 százalékon áll, kisebb emelkedést mutatva az I. negyedévben. A szezonális év eleji megugrás idén mérsékeltebb, de az előző negyedéves csökkenés nem folytatódott.
Az egyéb járműkategóriák esetében 3 kategória csökkenését látni. A kis és nagyobb buszok díja is mérséklődött, valamint a nehéz pótkocsik díja is kevesebb lett. A többi esetben az átlagos éves díjak mérsékelten emelkedtek. A flottás járművek esetén csak a nehézpótkocsiknál tapasztalható csökkenés, a díjnövekedés csak a taxiknál kiugróan magas (17 százalék), 20 százalék feletti díjnövekedés már nem fordul elő.
A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a kgfb díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi Kgfb Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapján színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik éves díjának, illetve a többi járműosztály átlagdíjainak éves és negyedéves változását.
A Kgfb-index rendszeres közzététele a fogyasztók pontos, átlátható tájékoztatása mellett a verseny élénkülését is elősegíti. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi kgfb szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél a folyamatokat, és egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve kgfb díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.
Forrás: portfolio.hu
Több biztosító is vállalja, hogy nem emeli lakásbiztosítási díjait egy évig
2025 május 09.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Egy évig nem emelik lakásbiztosítási díjaikat.
Több biztosító is jelezte csatlakozását csütörtökön ahhoz az önkéntes vállaláshoz, hogy egy évig nem emelik lakásbiztosítási díjaikat.
Az Allianz Hungária Zrt. közleménye szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium önkéntes díjkorlátozásra irányuló kérésével összhangban a társaság vállalja, hogy a magánszemélyek által 2025. július 1. és 2026. június 30. közötti kockázatviselési kezdettel kötött új lakásbiztosítási szerződéseknél a díj - változatlan feltételek esetén - 2026. június 30-ig nem haladja meg az Allianznál 2024. december 31-én érvényben levő díjszintet.
Vállalják emellett, hogy a meglévő, magánszemélyek által kötött lakásbiztosítási szerződések díját a biztosítási fedezet változatlansága esetén nem emelik a 2025. július 1. és 2026. június 30. közé eső biztosítási évfordulóktól számított egyéves periódusban.
Ugyanakkor az alulbiztosítottság elkerülése érdekében a biztosítási összegek a szerződési feltételekben meghatározottak szerint követik az előző időszak inflációját. A fenti árkorlátozást az Allianz a 6 százalékot meg nem haladó éves fogyasztói árindex esetén vállalja - közölték.
Az Alfa Biztosító szintén azt jelezte, hogy csatlakozik a lakásbiztosítók önkéntes vállalásához, amelynek célja, hogy a lakásbiztosítással rendelkező magánszemélyek mentesüljenek a biztosítási díjat érintő 12 havi inflációtól, miközben a biztosítási összeg nő.
Az Alfa Biztosító is vállalja, hogy a lakosság által kötött új, 2025. július 1. és 2026. június 30. közötti kockázatviselési kezdetű lakásbiztosítási szerződéseknél a díj - változatlan feltételek esetén - nem haladja meg a 2024. december 31-i díjszintet 2026. június 30-ig.
A meglévő, magánszemélyek által kötött lakásbiztosítási szerződések díja a biztosítási fedezet változatlansága esetén nem nő a 2025. július 1. és 2026. június 30. közé eső biztosítási évfordulóktól számított egyéves periódusban. Az alulbiztosítottság elkerülése érdekében a biztosítási összegek a szerződési feltételekben meghatározottak szerint követik az előző időszak inflációját. Ezeket az egyszeri engedményeket a biztosító 6 százalékot meg nem haladó éves fogyasztóiárindex-emelkedés esetén vállalja - tájékoztatta az Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. az MTI-t.
Az UNION Biztosító azt közölte: vállalja, hogy a magánszemélyek által 2025. július 1. és 2026. június 30. közötti kockázatviselési kezdettel kötött új UNION Lakásbiztosítás és UNION Értem Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás szerződések díjszintje változatlan feltételek esetén nem haladja meg a fenti termékek 2024. december 31-i díjszintjét 2026. június 30-ig.
A biztosító vállalja továbbá, hogy az UNION-nál meglévő, magánszemélyek által kötött lakásbiztosítási szerződések díja a biztosítási fedezet változatlansága esetén nem nő a 2025. július 1. és 2026. június 30. közé eső biztosítási évfordulóktól számított egy évig, ugyanakkor a biztosítási összegek a szerződési feltételekben meghatározott értékkövetés szerint változatlanul emelkednek.
A kelet-közép-Európa több országában tevékenykedő Colonnade Biztosító szintén közleményben jelezte csütörtökön, hogy csatlakozik azokhoz a piaci szereplőkhöz, akik vállalják a lakásbiztosítási díjak korlátozását a következő időszakban.
A vállalás értelmében a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe garantálja, hogy a magánszemélyek által kötött új lakásbiztosítási szerződések – amelyek kockázatviselési kezdete 2025. július 1. és 2026. június 30. közé esik – díja, változatlan szerződési feltételek mellett, nem haladja meg a 2024. december 31-én érvényes díjszintet. Ugyanebben az időszakban a meglévő lakásbiztosítási szerződések esetében sem emelkedik a díj - amennyiben a biztosítási fedezet változatlan marad - a biztosítási évfordulótól számított egy éves periódusban.
Emellett a Colonnade Biztosító vállalja, hogy a biztosítási összegek a szerződési feltételekben rögzített módon ezen időszakban is indexálásra kerülnek. Az árkorlátozás vállalása legfeljebb 6 százalékos éves fogyasztói árindex esetén érvényes - jelezte a kanadai székhelyű Fairfax Financial Holdings tulajdonában lévő biztosító.
forrás: alon.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Belenyúl a lakásbiztosítások piacába a kormány
2025 május 07.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról számolt be Facebook-oldalán, hogy bár tárgyalnak a szektor képviselőivel, nem nagyon tudnak megegyezni.
Ezért egy olyan pénzügyi szabályozással készül a kormány, melynek nyomán nem emelkedhetnek a lakásbiztosítások díjai az év végi árakhoz képest, ugyanakkor a biztosított összegeknek emelkedniük kell, hiszen minden otthonnak biztonságban kell lennie, el kell kerülni az alulbiztosítást. Erről a kormány a héten dönt.
Németh Péter biztosítási szakértő, a CLB Független Biztosítási Alkusz igazgatója, a Klubrádiónak azt mondta, természetesen a cégek erős haszonkulcssal dolgoznak, tehát amíg csak a biztosítók haszonkulcsát töri le a minisztérium, és annak ellenére, hogy le kell csökkenteni a díjakat nem változtatnak a biztosítók a biztosítási összegeken, és nem változtatnak későbben - ami már sokkal nehezebben mérhető -a kárkifizetési gyakorlaton és hajlandóságon,akkor annak valóban nyertese lehet a lakosság. Azonban, hogyha mondjuk az építőipari árak tovább emelkednek, viszont a beszedett összegek általi fedezett képesség a biztosítóknak csökkent, abból lehet probléma.
Hozzátette, ha az index díjakat nézzük, akkor egy tizenpár százalékos csökkenést is jelenthetne. Tehát egy 70-80 ezer forintos átlagos lakásbiztosítás 7-8 ezer forinttal csökkenne. Ez talán nem lesz annyira érezhető mondjuk az ügyfelek számára, persze minden fillérre számít, de úgy véli, ezt a biztosítók sokkal jobban meg fogják érezni, és talán az inflációs adatokra nagyobb hatása van, mint mondjuk a biztosítottak pénztárcájára.
forrás: klubradio.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Milliókat fizethetnek a biztosítatlan robogósok, e-rolleresek, de a többséget nem érdekli
2025 április 16.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás
A nagyobb teljesítményű rollerek alig harmadán van biztosítás.
Hiába kötelező minden segédmotoros kerékpárra a biztosítás, a 650-700 ezer hazai robogóból még mindig kevesebb mint 300 ezernek van érvényes kgfb-je. A szabályok az erősebb e-rollerekre is vonatkoznak, de ezeknél még rosszabb a helyzet: a tavaly nyár óta biztosításköteles mintegy 50 ezer e-roller közül is jó esetben csak 10-15 ezer rendelkezik az előírt biztosítási fedezettel – írja a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) közleménye. (Azok az elektromos rollerek, amelyek 25 kg-nál nehezebbek vagy 25 kilométer/óránál gyorsabbak, csak kötelező biztosítással vehetnek részt a forgalomban.)Hiába kötelező minden segédmotoros kerékpárra a biztosítás, a 650-700 ezer hazai robogóból még mindig kevesebb mint 300 ezernek van érvényes kgfb-je. A szabályok az erősebb e-rollerekre is vonatkoznak, de ezeknél még rosszabb a helyzet: a tavaly nyár óta biztosításköteles mintegy 50 ezer e-roller közül is jó esetben csak 10-15 ezer rendelkezik az előírt biztosítási fedezettel – írja a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) közleménye. (Azok az elektromos rollerek, amelyek 25 kg-nál nehezebbek vagy 25 kilométer/óránál gyorsabbak, csak kötelező biztosítással vehetnek részt a forgalomban.)
Egy robogó kötelezője évente mindössze 8-10 ezer forintba kerül, ám ha valaki biztosítás nélkül okoz balesetet, a több százezres – vagy akár milliós – kárt saját zsebből kell kifizetnie. Márpedig a balesetikár-kifizetések összege gyorsan emelkedik: 2023-ban átlagosan 478 ezer forint volt egy-egy robogós balesetnél a térített összeg.
A biztosítást egyébként a jármű vázszámára kötik, és mivel nincs központi nyilvántartás, nem kell visszamenőleg fedezetlenségi díjat sem fizetni. A FBAMSZ szerint érdemes baleset-biztosítást is kötni – főleg rollereseknek, akik gyakran közlekednek rossz minőségű utakon.
forrás: hvg.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
MNB: 17%-ot drágultak a lakásbiztosítások a biztosítási összeg 32%-os emelkedése mellett
2025 március 11.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Tavaly a lakásbiztosítások átlagos éves díja 17,1 százalékkal 66,1 ezer forintra nőtt, a fogyasztóbarát otthonbiztosításokért ennél közel 22,1 százalékkal kevesebbet, 51,5 ezer forintot kellett fizetni. A kárráfordítások 2024-ben számottevően nem változtak, így tavaly decemberre a díjak növekedési üteme 2022 év végéhez viszonyítva meghaladta azokat – közölte az MNB. A márciusi lakásbiztosítási kampány ismét lehetőséget biztosít a szerződések felülvizsgálatára – hívták fel a figyelmet.
A hazai lakott ingatlanok teljeskörű (ingatlan és ingóság) lakásbiztosításainak éves átlagdíja tavaly év végére 17,1 százalékkal, 66,1 ezer forintra nőtt 2023. IV. negyedévéhez képest, miközben a kárráfordításszintje nem változott számottevően. Ezen belül a budapestiek 63,6 ezer, míg a fővároson kívüliek – átlagosan jóval nagyobb alapterületű ingatlanaik után – 66,5 ezer forintnyi díjat fizetnek – olvasható az MNB 2024. IV. negyedévi Lakásbiztosítás-indexében.
A teljeskörű (ingóság + ingatlan) megkötött Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO) átlagdíja 22,1 százalékkal kedvezőbb a lakott teljeskörűen biztosított ingatlanok éves átlagdíjánál, míg kárráfordítása 19,7 százalékkal magasabb. Ez összességében a biztosítottaknak 53,7 százalékos ügyfélelőnyt jelent az egyéb piaci termékekkel összevetve.
A rögzített, azonos biztosítási összeg (70 millió Ft) mellett vizsgált átlagdíjakat tekintve a tavalyi év első félévében a díjnövekedést visszafogta a 2024. márciusi lakásbiztosítási kampány, azaz azonos biztosítási fedezetet alacsonyabb díjon kaphattak az ügyfelek. A III. negyedévtől azonban kisebb növekedés látható, azaz magasabb díjjal lehetett biztosítani egy ugyanakkora biztosítási összegű ingatlant, mint az év első felében. Egy 70 millió forint biztosítási összegű ingatlannál közel 18 ezer forinttal olcsóbb volt az MFO termékek átlagos éves díja.
Országosan egy év alatt átlagosan 21 százalékkal emelkedett az egy négyzetméterre jutó átlagos biztosított négyzetméterár, ami így 501 ezer forint lett. Ez az egy négyzetméterre jutó érték Budapesten 31 százalékkal magasabb, mint az országos átlag, s 659 ezer forintot tett ki.
A biztosítási összeg a piacon tavalyi év folyamán 32,3 százalékkal emelkedett, ami jóval meghaladja a díjemelkedés ütemét, így javult az otthonbiztosítások ár/érték aránya.
A biztosítók adatszolgáltatása alapján darabszám tekintetében egy év alatt 1,1 százalékos növekedés látszik, így 3,26 millió lakásbiztosítási szerződés van a piacon, ami közel 35 ezer darabbal magasabb a 2023-as értéknél. A lakott növekedés (19,5 ezer) döntően az ingóságokhoz kötött lakásbiztosításokhoz kapcsolódott, a nem lakott ingatlanok biztosításai 15,5 ezerrel nőttek. Ezen felül a piac állománydíja is bővült 17,2 százalékkal, így 2024 végén meghaladja a 192 milliárd forintot. A 28 milliárd forintos állománydíj bővülés mögött 16 százalékban a díjnövekedés, 1,2 százalékban a volumen növekedés látszik.
E számok az átlagos díjváltozást mutatják, az egyes szerződések eltérően is módosulhattak. Ha egy ügyfél sokallja díját és/vagy nem elégedett a szolgáltatással, szerződéses évfordulóján, illetve a 2025-ben ismét sorra kerülő márciusi lakásbiztosítási kampány alkalmával van lehetősége kedvezőbb biztosítás kiválasztására, átszerződésre. Jó választás lehet az MNB védjegyével ellátott MFO, amely elektronikus, gyors ügyintézést, önrész és felesleges kiegészítők nélküli ajánlatot is jelent. A lakásbiztosítási piacon az ügyfelek eligazodását az MNB honlapjának Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási (MFO) és Pénzügyi Navigátor fogyasztóvédelmi oldalaival is támogatja.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Váratlan fordulat a kgfb-díjaknál: az autósok örülhetnek, a többiek bosszankodnak
2025 március 06.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Tavaly év végén 57 324 forint volt a normál használatú személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának (kgfb) átlagos éves díja, ami 1,2 százalékos mérséklődés az előző negyedéves értékhez képest – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves Kgfb-indexéből. A vidéki autósok átlagos éves díja (mintegy 53 ezer forint) több mint 28 ezer forinttal maradt el fővárosi társaikétól (közel 82 ezer forint).
Az első negyedéves emelkedést követő két negyedévben a növekedés üteme lassult, a negyedik negyedévben pedig megfordult, így visszatértünk a fél évkor tapasztalt díjszinthez. Ezzel egyidejűleg a kárráfordítás tekintetében negyedéves alapon mindössze 0,2 százalékos emelkedés tapasztalható, ami azt jelenti, hogy a hat negyedév óta először a kárráfordítás növekedési üteme meghaladja a díjakét.
2024-ben éves alapon 8 százalékkal nőtt az országos átlagdíj, a fővárosi szerződéseknél 10 százalékos, a nem budapestieknél 8 százalékos növekedés volt 2023 utolsó negyedévével összevetve. Az éves kárráfordítás növekedésének mértéke a díjakénál enyhébb 3 százalék volt. Az infláció mérséklődésével a díjemelések konszolidációja lenne indokolt, ezt mutathatja már a negyedik negyedéves csökkenés.
Az MNB – adóhatásoktól és kárráfordítástól megtisztított – korrigált személyautós Kgfb-indexe megközelítőleg azonos szinten maradt, a kár és díj olló nem nyílt tovább.
A többi járműtípus esetében nőttek a kgfb-díjak
Ugyanakkor az egyéb járműkategóriák szinte mindegyikénél jelentősen növekedtek éves alapon a díjak. Két számjegyű volt a növekedés a flottás segédmotoros kerékpároknál, buszoknál, teherautóknál, vonatóknál és személyautóknál, valamint az egyedi taxiknál. Díjcsökkenést csak a flottás taxik és nehézpótkocsik esetében lehetett feljegyezni.
A pénzügyi felügyelet 2021-től negyedévente teszi közzé a kgfb-díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosítói adatszolgáltatáson alapuló Központi Kgfb Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapjának külön felületén színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 első negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik átlagos éves díjának, illetve a többi járműosztály átlagdíjainak éves és negyedéves változását.
forrás:vg.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Lakásbiztosítás: indul a kampány, aki odafigyel, spórolhat
2025 február 27.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Március 1. és 31. között zajlik a lakásbiztosítási kampány, az ügyfelek válthatnak, meglévő biztosításukat lecserélhetik, függetlenül a szerződés évfordulójától. A lakástulajdonosoknak érdemes figyelemmel követni a biztosítók ajánlatait, ebben nyújtott segítséget a jegybank és a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatója.
Az ügyfelek egy hónapig felbonthatják lakásbiztosítási szerződésüket, hogy kedvezőbb feltételekkel nyithassanak egy újat – mondta Túri Anikó közigazgatási államtitkár a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közös sajtótájékoztatóján. A Világgazdaság beszámolója szerint számos biztosító új, kedvező feltételeket kínál, így az államtitkár azt javasolja, hogy mindenkinek érdemes szétnézni a piacon. Mivel ilyen sok a kedvező ajánlat, annak javasolja meglátogatni a biztosítók oldalait, akik még nem rendelkeznek lakásbiztosítással. Hangsúlyozta azt is: a kormányzat célja megvédeni a családok legfontosabb vagyontárgyát, az otthonukat, hogy az a legnagyobb biztonságban legyen.
A lakásbiztosítási kampány éves szinten is mérhető
Kandrács Csaba, az MNB alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az első lakásbiztosítási kampányban:
- 640 ezer szerződést kötöttek újra,
- amelyek közül több mint 300 ezer ügyfél biztosítóján belül vizsgálta felül szerződését,
- és szintén mintegy 300 ezer pedig új biztosítónál köthette meg szerződését.
Beszámolt arról is, hogy elsődleges céljuk a verseny erősítése volt, és ahogy a számokból látszik, ez sikeres volt – mondta az alelnök, megjegyezve: nem árversenyt szerettek volna, hanem ár-érték javulást, és ez teljesült is. A Minőségi Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO) is egyre népszerűbbek, az online értékesítéseknél minden harmadik szerződés ilyen típusú.
A tavalyi évben összesen majdnem 900 ezer szerződést újítottak meg – emelte ki, hozzátéve minden negyedik szerződést felülvizsgáltak az ügyfelek. Mint mondta, ebben a piaci szegmensben legmagasabb a koncentráció, az átlagdíjak pedig 16 százalékkal nőttek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az állománynövekedés nem volt kifejezett kampánycél, de a félelmek ellenére a piac nem szűkült, hanem enyhén bővült. A lakott ingatlanok lefedettsége 0,5 százalékponttal 76,42 százalékra nőtt – tette hozzá.
Ezt várják idén a piacon
A jegybank és a szaktárca felmérése szerint jelentős – milliárdos nagyságrendű – erőforrással terveznek a biztosítók az idei kampányra is. Összesen 155 ezer új szerződést várnak, amelyből 17 százalék MFO – jelezte a jegybank alelnöke. A jegybank 2025-ben ismét kommunikációs megjelenésekkel készül, hogy az ügyfelek figyelmét felhívja a biztosítóváltás lehetőségére, kiemelten pedig a kedvező szolgáltatási minőséget szavatoló MFO-kra. Az MNB a biztosítóktól is aktív kommunikációt és tisztességes versenyt vár el. A kampány arra is alkalmas lehet, hogy a hozzávetőlegesen egymillió biztosítatlan háztartás figyelmét ráirányítsa a lakásbiztosítás fontosságára – mondta Kandrács Csaba. A megbeszélésen elhangzott, hogy a márciusi lakásbiztosítási átszerződési időszakra a biztosítók és az MNB is készül, többek között kommunikációval. A lakásbiztosítások esetében cél a verseny további élénkítése. Az új Etikus 2.0 szabályozócsomag a teljes biztosítási piacon olyan termékfejlesztési hullámot indíthat el, amely jelentősen javítja a biztosítások ár-érték arányát.
forrás: magyarnemzet.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Érdemes újraszámolni a lakásbiztosításokat, akár fedezetlenség is előfordulhat
2025 február 25.
Kategória:
Lakásbiztosítás
A lakásárak emelkedése nemcsak az ingatlan-adásvétel előtt állókat érinti. A korábban megkötött szerződések nem biztos, hogy teljeskörűen fedezik az adott ingatlan körül bekövetkező károkat.
Az ingatlan.com lakásárindexének legfrissebb adatai szerint országosan több mint 9 százalékkal nőttek a lakásárak januárban az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
A lakásárak emelkedése nem csak az ingatlan-adásvétel előtt állókat érinti, az ingatlanok értékének jelentős növekedése a korábban megkötött lakásbiztosításokra is hatással lehet, hiszen azok már nem biztos, hogy teljeskörűen fedezik az adott ingatlanokat. A money.hu szakértője ennek kapcsán adott tanácsokat a lakásbiztosításunk felülvizsgálatához.
A február 10-i adatok alapján országos átlagban 9 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak, de a Debrecent is magában foglaló Észak-Alföld régióban 13 százalék Budapesten pedig 12 százalékos volt a drágulás, és
a fővárosban február elején a használt lakások átlagos négyzetméterára elérte az 1,17 millió forintot.
Az ingatlan értékének jelentős növekedése azt is jelenti, hogy a korábban megkötött lakásbiztosítási szerződésben szereplő biztosítási összeg már nem feltétlenül fedezi a megnövekedett értéket, így egy káresemény esetén a kifizetés is alacsonyabb lehet a szükségesnél. Vagyis
szorult helyzetbe kerülhetnek azok a tulajdonosok, akiknek legnagyobb vagyontárgyunkban, az ingatlanukban, következik be váratlan káresemény, amit helyre kell állítani.
Csak keveset fizethet a biztosító
A helytelenül meghatározott biztosítási összeg azt eredményezheti, hogy egy káresemény esetén a biztosító nem a teljes kárt téríti meg. Például ha a lakás ma 70 millió forintot ér, de a biztosítás csak 50 millió forintra szól, akkor egy tűz okozta teljes kár esetén csak 50 millió forintnyi kártérítést kap a tulajdonos. Egy jelzáloghitelhez kötelezően kötött lakásbiztosításnál ráadásul komolyabb kár esetén a biztosító előbb a bankot kártalanítja.
A biztosítási összeg helyes beállítása nagyrészt az ügyfél érdeke és felelőssége. A biztosítók évente egyszer ugyan felülvizsgálják a szerződéseket az értékkövetés érdekében, de egy ingatlan valós újjáépítési költsége, illetve az ingóságok beszerzési ára nagyobb mértékben is emelkedhet, mint a biztosító által adott célcsoportra kalkulált átlagok.
– mondta Korponai Levente, a money.hu vezetője.
Verseny jöhet
Az idén márciusban esedékes rendkívüli lakásbiztosítási átszerződési lehetőség ismét erősítheti a piaci versenyt. A meglévő lakásbiztosítással rendelkezők áttekinthetik, hogy szerződésük alapján ingatlanuk, ingóságaik nem alulbiztosítottak-e, és össze is hasonlíthatják jelenlegi szerződésüket a biztosítók új ajánlataival.
A jelzáloghitelhez kötelezően megkötött lakásbiztosítás is lecserélhető, azzal a feltétellel, hogy az új lakásbiztosítás maradéktalanul megfelel a hitelszerződésben előírt fedezeteknek és biztosítási összegeknek. Mivel a biztosítási szerződésnek a hitelt nyújtó bank a kedvezményezettje, ezért kötelező értesíteni a váltásról. A hitellel terhelt ingatlanok biztosításakor minden esetben szükséges egy zálogkötelezetti nyilatkozat kiállítása is, amelyben megjelöljük a bankot zálogjogosultként.
forrás: vg.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Ez már a kőkemény klímaváltozás? Egy magyar biztosító is megérezte
2025 február 14.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Közel 40 000 elemikár-bejelentés érkezett tavaly a Generalihoz az éghajlatváltozás következtében.
A Generali Biztosítóhoz 2024-ben közel 40 000 lakással és társasházzal kapcsolatos elemi kárbejelentés érkezett – számolt be a társaság. A legviharosabb időszak 2024-ben egyértelműen a május vége, június eleje volt: ebben a néhány napban érkezett a kárbejelentések közel harmada a Generalihoz.
A változékony időjárás, a globális felmelegedés és a klímaváltozás hatásai egyre erőteljesebben befolyásolják a mindennapjainkat, elég csak a gyakori szélsőséges időjárási körülményekre gondolni. A viharkárokat nézve 2024 azonban békésebb év volt a 2023-as évnél: míg tavalyelőtt a Generali Biztosítóhoz rekordmennyiségű, 58 000 lakással és társasházzal kapcsolatos elemi kárbejelentés érkezett, addig 2024-ben ez a szám közel 40 000 volt, a károk összege megközelítette az 5 milliárd forintot. A viharkárral kapcsolatos kárbejelentések száma volt tavaly a legmagasabb a károkat tekintve (megközelítőleg 21 000), ezt követték a villámmal, a jéggel és a kívülről beáramló vízzel kapcsolatos kárbejelentések.
2024-ben a viharkárok tekintetében a viszonylag békés évkezdés után május utolsó napjaiban jégverés rázta meg az országot, és az extrém időjárás június elején is megmaradt. Ebben az időszakban összesen több mint 12 000 kárbejelentés érkezett a biztosítóhoz, ami a hónapos átlagot tekintve (2500 bejelentés 2024-ben) kiemelten magas volt. Ezen a két hónapon kívül még az átlagnál több vihar és vízkárról érkezett bejelentés a Generalihoz 2024 júliusában és augusztusában, illetve szeptemberben is az éves átlagnál jóval magasabb volt a kárbejelentések száma – ebben a hónapban az áradások okoztak komoly problémákat országszerte.
A lakossági viharkárok tekintetében tavaly a legtöbb kárbejelentés Budapestről érkezett, amit Hajdú-Bihar vármegye és Pest vármegye követett – városok szintjén pedig a főváros mellett Debrecen, Pécs és Miskolc szenvedte a legtöbb kárt 2024-ben.
forrás: portfolio.hu
Sokba kerülhet a nyári gumival okozott baleset
2024 december 04.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Akár 1,5 millió forint kártérítést is visszakövetelhet a biztosító azoktól az ügyfelektől, akik a téli időszakban nyári vagy végtelenül lestrapált téli gumival közlekednek és amiatt okoznak balesetet. Annak ellenére, hogy Magyarországon a téli gumi használata nem kötelező, a biztosítók a kártérítési kötelezettség megítélésekor figyelembe veszik a jármű műszaki állapotát, beleértve gumiabroncsok megfelelőségét is – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz.
Télen jellemzően sok az utakon a megcsúszásból eredő közlekedési baleset, s ilyenkor az okozott anyagi kárt a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (KGFB) terhére kifizeti a biztosító. Más kérdés azonban, hogy a szakértők alaposan megvizsgálják a körülményeket, egyebek között a balesetet okozó jármű műszaki állapotát, beleértve a gumiabroncsok megfelelőségét is – figyelmeztet Németh Péter. A CLB biztosítási alkusz kommunikációs igazgatója hozzátette, amennyiben bebizonyosodik, hogy a baleset nem megfelelő gumiabroncsok használata miatt következett be, a biztosító a kifizetett kártérítés összeget, akár másfél millió forintig is.
Más a helyzet a Cascóval, annak feltételei biztosítónként eltérhetnek. Némelyek előírják az évszaknak megfelelő gumiabroncsok használatát, s ha a szerződésben szerepel ilyen kitétel, és a havas, csúszós úton bekövetkezett baleset idején nem volt felszerelve téli gumi, a biztosító a Casco megléte ellenére is megtagadhatja a kártérítést – magyarázza Németh. Akkor is ez lehet a vége egy szerencsétlen balesetnek, ha a károkozó téli gumival felszerelt járművel közlekedett, ám az abroncs állapota nem felelt meg az előírásnak. A gumiabroncsok megfelelő állapota alapkövetelmény függetlenül attól, hogy tél vagy nyár van – szögezi le a szakérő. A jogszabályok előírják a gumikon futó minimális profilmélységet; ha az abroncsok kopottak vagy sérültek, és ez hozzájárul a balesethez, a biztosító ez esetben is megtagadhatja a kártérítést, vagy visszakövetelheti azt a károkozótól.
A CLB szakértője figyelmeztet: a téli szezon előtt érdemes ellenőrizni a biztosítási szerződések feltételeit, különös tekintettel az abroncsokra vonatkozó előírásokra. Az évszaknak megfelelő és jó állapotú gumiabroncsok használata nemcsak a biztonságot növeli, hanem a pénztárcát is védi azzal, ha okozott kárt nem kell zsebből fizetni.