Magyarok millióinak úszhat pillanatok alatt a teljes vagyona: senki sem menti meg őket
2020 szeptember 15.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Magyarok millióinak úszhat pillanatok alatt a teljes vagyona: senki sem menti meg őket

Legalább egymillió magyar otthon nincs biztosítva, tehát védtelen a természeti csapásokkal, egyéb káreseményekkel szemben. A Pénzcentrum a legnagyobb hazai biztosítótársaságokat faggatta ki a lakásbiztosításokról: kiderült, hogy sokan nem is tudják, hogy milyen káresemények után fizethet nekik a biztosító: merthogy számos olyan dolog van a közismertebb káresemények (tűz, betörés, vihar stb.) mellett, amelyekre fedezetet nyújtanak a termékek. Azt is megtudtuk, hogy több társaságnál is működik már a digitális kárbejelentés, nem kell sehová sem mennünk, ha ügyet akarunk intézni.

Brutális károkat okoztak a nyári gigaviharok: a Pénzcentrum által megkérdezett biztosítótársaságok mindegyike ezeket nevezte az egyik leggyakoribb káreseményeknek. Ugyanakkor szinte az összes biztosító szerint legalább egymillió magyar lakáson nincs semmilyen biztosítás, de a pesszimistábbak szerint ez az arány elérheti a lakóingatlanok 30 százalékát is. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mennyi idő alatt futnak át a kárbejelentések a társaságoknál, illetve megkérdeztük tőlük, hogy mik azok a káresemények, amelyek után fizethet a lakásbiztosításunk, ám sokan nem tudnak róla - néhányról tényleg senki sem gondolná!

A biztosítói tapasztalatok továbbra is azt mutatják, hogy sokan azt hiszik, a lakásbiztosítás úgy működik, hogy az ember egyszer megköti és le van tudva: de ez korántsem így van, akár pórul is járhatunk, ha nem foglalkozunk időről időre a kérdéssel.

Ezekre fizetnek a leggyakrabban
A legjellemzőbb lakásbiztosítási káresetek kapcsán Berentés László, a Groupama Biztosító szolgáltatási igazgatója arról tájékoztatta a pénzcentrumot, hogy a társaságnál a viharkárok vezetik a listát, de gyakori még a vezetékes vízkár, a felhőszakadás (beázás), a csonttörés, a csontrepedés, az üvegtörés, vagy repedés. Elmondása szerint ezekre az idei évben több mint 5 milliárd forintot fizetett ki a Groupama.

Az Allianznál évek óta a vezető kár ok a csőtörés, ebből regisztrálják a legtöbbet az év során. Természetesen a nyári időszakban megszaporodnak a viharok, illetve az egyéb viharos időjárás okozta károk, pl. beázás, felhőszakadás, jégverés, villámcsapás indukciós hatása. A viharkárok között a villám okozta elsődleges és másodlagos károk, valamint a vihar által megrongált tetőfedések, beázások miatti kisebb helyreállítási munkákat igénylő kisebb károkat a jellemzőek. Ha az egész évet nézzük, akkor az üvegtörés is gyakori. A biztosító általi kifizetések több mint felét adják az előbb említett káresemények - tájékoztattak.

Az Uniqa tételes listát is küldött, amely szerint összesen 84 ezer kárt fizettek idén augusztus végéig 25 milliárd forint értékben. A legyakoribbak a gépjármű károk, augusztus végéig több mint 28 ezer gépjárműkárt rendeztek 10 milliárd forint értékben. De náluk is nagyon gyakoriak az időjárás okozta károk is amire közel 10 ezer esetben több milliárd forintot elérő károkat jelentettek az ügyfelek. A képzeletbeli dobogó harmadik helyén a csőtörés károk állnak, amit az üvegtörés és a személyi sérüléses baleset, csonttörés követ. Utóbbiakra több mint 5000 esetet jelentettek az ügyfelek, a kár meghaladja a 6 milliárd forintot.

A K&H Biztosító a Pénzcentrum megkersésére azt írta, a leggyakrabban előforduló káreset tapasztalataik alapján a vezetéktörés, melyre a tavalyi évben összesen több, mint 300 millió forintot fizettek ki.

Szintén az időjárási viszontagságok okozta károkat nevezte a leggyakoribbnak az Aegon Biztosító, ezek közül a vihar mellett, a jégverés és az elöntéses károk tekintetében érkezik a legtöbb bejelentés. A meteorológiai káresemények mellett a vezeték- és szerelvény töréshez kapcsolódó káresemények darabszáma és összegszerűsége a meghatározó. Mindkét eseménytípus éves kárkifizetés összege milliárdos nagyságrendben mérhető. Ugyancsak a nem meteorológiai károk közül a csőtörés okozta káresetek száma és ezen károk nagyságrendje kiemelkedő.
Egy korábbi kutatásunk szerint az emberek a tűztől és a betöréstől félnek legjobban. Ezek a félelmek a kárstatisztikánkat tekintve vissza is igazolódnak: bár a darabszámot tekintve a károk viszonylag kisebb részét - mintegy 6 százalékát teszik ki -, de az okozott kár nagyságát tekintve már az összes kárkifizetés negyedét adják. A mai modern, megváltozott életkörülményeink is rendkívül sok veszélyforrást rejtenek, de ezekre a legtöbb új típusú lakásbiztosítás már kínál (kiegészítő) fedezetet: ilyen például a kerti növények károsodása, a kulcs ellopása, elvesztése, a bakkártya ellopása, elvesztése, a kerti garnitúra ellopása, vagy a besurranás.- ismertette az Aegon.

Sokszor fogalmunk nincs, mire kaphatunk kártérítést
Bár a hazai ingatlanok jelentős része biztosítva van, az ügyfelek sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy a termékük milyen károkra is fizet. Épp ezért kérdeztük meg, a társaságoktól, hogy szerintük mik azok a kevésbé ismert események, amelyek után kártérítést fizethet a biztosító.

Az Aegon szerint bár az alap biztosítási kockázatok (tűz, víz, földrengés, betörés, stb.) mindenki számára ismert káresemények, de az újgenerációs biztosításokban már olyan kockázatokra is köthető biztosítás, mint a napkollektor, vagy áramszünet esetén a fagyasztóban tárolt élelmiszerek megromlása, az üvegtárgyak - pl. az akvárium -, vagy az üvegasztalok törése.

Berentés László vonatkozó kérdésünkre elmondta, hogy a Groupama Biztosító korábban szintén arra kereste a választ, hogy mennyire ismerik a magyarok a saját lakásbiztosításukat. Tíz speciális biztosítási helyzetet tártak a megkérdezettek elé, akiknek el kellett dönteniük, hogy térítené-e a biztosító a felmerült költségeket a szerződés alap, vagy kiegészítő fedezete alapján. A reprezentatív kutatásból az derült ki, hogy az emberek 31 százaléka nem is tudott válaszolni a feltett kérdésekre, de a "legjobban teljesítő" káreseményről is csak a válaszadók 42 százaléka tudta, hogy bizony vonatkozhat rá a lakásbiztosítás. További érdekesség, hogy az átlagnál éppen csak pár százalékkal teljesítettek jobban azok, akik rendelkeznek lakásbiztosítással - ismertette a szolgáltatási igazgató a reprezentatív kutatást.

Alább látható, hogy az elképzelt esetekről a válaszadók hány százaléka tudta, hogy egy lakásbiztosítás alap vagy kiegészítő fedezete is nyújthat anyagi segítséget:

  • Egy villámcsapás miatt megsérült gázkazánt az EU-s követelmények miatt már csak korszerűbbre lehet kicserélni, ez többlet költséggel jár. - 42%
  • A kertben parkoló autónkra ráesik egy cserép a házunkról, és betörik a szélvédője. - 36%
  • Zárt és magas kerítésen bejutva idegen személy elviszi a kerti bútort. - 35%
  • Villámcsapás során nem csak a számítógép ment tönkre, hanem a családi fotók is eltűntek, melyet egy adatmentő cég helyre tud állítani. - 30%
  • Ónos eső miatt jéggé fagyott növényzet kidőlve összetöri a kerti sütőt. - 26%
  • A gyerek biciklivel komoly kárt okoz egy értékes autó karosszériájában - 24%
  • A család Balatonra utazik és az autó zárható tetőcsomagtartójáról ellopták a felszerelt kerékpárt - 18%
  • Az összetört akváriumba újra kell a halakat telepíteni, és az akvárium üvegét pótolni - 16%
  • Az iskolás gyerekünktől az iskolában idegen elkövető ellopta a hátizsákot és kabátot. - 14%
  • Kórházi ápolás során a kórházból ellopták a bevitt váltóruhánkat. - 13%

Az Allianz is azt javasolja, hogy mindenképp járjunk utána, mi is foglaltatik a szerződésünkben: az ügyfél és a biztosító érdekei is, hogy az ügyfél tisztában legyen a szerződési feltételek alapján nyújtott biztosítási fedezetekkel. A lakásbiztosítás feltételek határozzák meg biztosítási eseményeket, amelyekre a biztosító fedezetet vállal, és bekövetkezésük esetén térítést nyújt a keletkezett kárra a szerződési feltételekben meghatározottak szerint. - írták. Arról, hogy milyen esetekben nyújt térítést a biztosító, ügyfeleik tájékozódhatnak a szerződési feltételekből, a biztosításközvetítőtől, a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán vagy a biztosító online felületén.

Az Uniqa pedig azt ismertette, hogy a háztartási assistance szolgaltatásukról is sokan megfeledkeznek. Baj esetén inkább hagyományos úton jelentenek kárt, pedig az assistance vonal segítségével gyorsabb a folyamat.

A K&H Biztosító ilyen, alig ismert káreseménynek nevezte még azt is, hogy baleset miatt három napon túli kórházi ellátás esetén napi térítést nyújtanak bizonyos termékek esetében.

Érdemes időről időre átnézni!
Rendszeresen, de évente legalább egyszer érdemes áttekinteni a lakásbiztosítási szerződést, összehasonlítani a szerződésben szereplő biztosítási összegeket a meglévő vagyontárgyaink értékével. Szintén ajánlott felülvizsgálni lakásbiztosításunkat azt követően, ha otthonunkban vagy az ingóságainkban nagyobb változás következik be. - írta az Allianz arra a kérdésünkre, hogy milyen gyakran érdemes átnézni, felülvizsgálni a lakásbiztosításunkat. Ugyanis a szerződéskötéskor a szerződő határozza meg a biztosítani kívánt vagyontárgyak értékét, és a szerződés évenkénti indexálása biztosítja a szerződés értékkövetését, amely következtében évek múltán is kár esetén a vagyontárgy értékének megfelelő kártérítést nyújthat a biztosító.

Azonban az évenkénti értéknövekedés nem biztos, hogy elegendő, ha értékeink nagyobb mértékben változnak egy nagyobb felújítás, hozzáépítés miatt, vagy az addiginál értékesebb bútorok vagy korszerűbb műszaki eszközök vásárlásával. Amennyiben az ügyfél módosítani szeretné biztosítási szerződését azt neki kell kezdeményeznie és jelezni igényét a biztosításközvetítőjénél, vagy az Allianz Hungária online vagy a telefonos ügyfélszolgálatán - tették hozzá.

Az Aegonnál is azt szokták javasolni, hogy érdemes évenként átnézni a biztosítási kötvényt, és konzultálni biztosítási tanácsadóval. Ha erre nem kerül sor, akkor legalább nagy értékű ingóságok (TV, hifi berendezés, festmény, stb.) vásárlásakor, vagy az ingatlan felújítása-bővítése esetén érdemes megnézni, hogy a megnövekedett értékekre fedezetet nyújt-e a lakásbiztosítás.

A többi társaság is hasonló véleményen volt, semmiképpen sem szabad elhanyagolni a kérdést, mert igencsak tud fájni, ha a baj bekövetkezte után derül ki, hogy hiába van biztosításunk, de az bizonyos károkra nem nyújt fedezetet.

Nem kell sokat várni
A kárbejelentések átlagos átfutási ideje kapcsán az Aegon kifejtette, hogy évek óta jelentős technológiai befektetéseket tettek annak érdekében, hogy a kárrendezési átfutási időket a minimálisra csökkentsék. Azt tapasztalják, hogy az ügyfeleik is egyre nagyobb számban élnek ezekkel a digitális lehetőségekkel, amelyek leegyszerűsítik a kárbejelentés és kárrendezés folyamatát: a járványhelyzet elején bevezettük a videós kárszemle lehetőségét az ingatlanban vagy az ingóságban keletkezett károk esetében. Ilyenkor 1-3 nap az átfutási idő. A helyszíni szemlével rendezett károk esetében 5-6 nap között van az átlagos átfutás, de a szemlét akár videóhívásban is el tudjuk végezni, ha az ügyfél rendelkezik internetkapcsolattal.

A Groupama Biztosító szolgáltatási igazgatója szerint náluk az átfutási időket nagyban befolyásolja a szemle és a kárrendezés módja. Ez akkor a leggyorsabb, ha távszemle keretében, telefonon vagy videós alkalmazás segítségével bonyolódik a szemle, és az ügyfél elfogadja az általunk kalkulált összeget. Ilyenkor általában a bejelentést követően 2 napon belül megtörténik a kár lezárása - számolt be Berentés László.

Az Allianz Hungáriánál a lakossági vagyonbiztosításoknál népszerű az internetes kárbejelentő, amellyel az ügyfelek közel 70 százaléka él ma már, viharkárok esetében még magasabb az arány. A következő hónapokban vezetik be a mégegyszerűbb kárbejelentési weboldalt, ahol először a gépjárműbiztosításoknál, majd a lakásbiztosításoknál is jelentősen kevesebb adat megadásával lehet majd bejelenteni a károkat. A digitális kárbejelentés tavaly indult el az Allianznál, egy alkalmazáson keresztül az ügyfél saját telefonján videózza és fényképezi le a károsult vagyontárgyakat a vele online kapcsolatban lévő szakértő valós idejű útmutatása alapján. A járvány tavaszi hónapjaiban 70 százalékra is emelkedett ennek az aránya a lakossági vagyonbiztosítási kárszemlék között, és a járványhelyzet enyhülésével is csak 55-60 százalék közé esett vissza.

Az Uniqa is rendelkezik digitális platdormmal, a lakásbiztosítási károknál online kárbejelentés esetén a biztosító garantálja, hogy 3 napon belül rendezi a károkat, különben egy önként vállalt 15000 forintos kötbért fizet a károsultaknak. A károk jelentős részét adminisztratív, vagy telefonos, videótelefonos kárfelméréssel végzi a biztosító. Ezek legfeljebb néhány napot vesznek igénybe, de a legjellemzőbb, hogy 24-48 órán belül lezárásra kerülnek.

A K&H arról számolt be, hogy náluk átlagosan 8 munkanap a lakásbiztosítási kárbejelentések átfutási ideje.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: A CLB oldalán percek alatt megtekintheti az elérhető lakásbiztosítási ajánlatokat és ugyanilyen könnyen meg is kötheti a kiválasztottat: Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Ezek a kockázatok leselkednek az üresen hagyott nyaralókra
2020 szeptember 11.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Ezek a kockázatok leselkednek az üresen hagyott nyaralókra

Időben célszerű gondoskodni a téli időszakban magukra hagyott nyaralóépületek biztosításáról, a nyaralóövezetek kiürülésével párhuzamosan ugyanis jelentősen megnő mind a betörések kockázata, mind az elemi károk és meghibásodások által okozott károk helyreállítási költsége - hívja fel a figyelmet az alkuszok szövetsége.

A nyaralóbiztosításról célszerű hetekkel az ingatlan téliesítése előtt gondoskodni, mert a kiválasztott biztosító 15 nap alatt dönthet arról, hogy valóban megköti-e az ügyfél által kívánt szerződést. A kockázatviselése pedig csupán e döntést követően kezdődik el– hívja fel a figyelmet Baksa Melinda, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja.

Pótdíjat kérnek
A magasabb kockázathoz értelemszerűen magasabb biztosítási díj társul: a nem állandóan lakott ingatlanok biztosításáért a biztosítók többsége 30-100 százalék közötti pótdíjat számít fel. Jelenleg egy 100 négyzetméteres, átlagos paraméterekkel rendelkező siófoki házra például évi 23 ezer forinttól található biztosítás. Amennyiben ugyanez az épület nyaralóként funkcionál, az elérhető biztosítások évi 36 ezer forinttól kezdődnek. Az egyes biztosítók díjai a szélesebb fedezeti körtől és a magasabb limitektől függően pedig ennek akár a többszörösét is elérhetik.

A díjkülönbség miatt még ma is gyakran próbálnak azzal trükközni, hogy egy családtagot állandó lakosként jelentenek be az ingatlanba. Ők azonban könnyen pórul járhatnak – magyarázza a FBAMSZ szakértője. Amennyiben ugyanis a biztosító a közműszámlák alapján bizonyítja, hogy kizárható a minimum 180 napos ott tartózkodás, akkor a károsultnak a káresemény elszenvedésén túl számolni kell a kártérítés akár teljes összegű visszatartásával is.
Magyarországon a lakásbiztosításoknak mintegy 10 százalékát kötik nem állandóan lakott ingatlanra. A nyaralók egy része eleve nem biztosítható, az ártéren található épületekre például a biztosítók nem vállalnak fedezetet.

További speciális megkötések
Nyaralók esetében a biztosítók általában kizárják kiemelt értékek (műtárgyak, ékszerek) fedezetét, és külterületen fekvő ingatlanok esetében jelentősen korlátozhatják az általános ingóságok biztosítását is.

További fontos követelmény a szerződéshez tartozó betörésvédelmi szabályok betartása. A biztosító a feltételek között részletesen meghatározza a nyílászárók minimális védelmi szintjét. Például a közönséges lakat alkalmazását általában nem tekintik elégséges védelemnek, csupán a MABISZ által minősített biztonsági lakatot és lakatpántot fogadják el. Egyes biztosítók többféle védelmi szintet is meghatároznak, és az egyes szintekhez különböző maximális térítési limiteket határoznak meg. Minimális védelmi szint alatt betörés esetén a biztosító visszautasíthatja a kártérítési igény ingóságokra vonatkozó részét.

Kötelező gondosság
A biztosítók a kárfelmérés során a nyaralóépületek esetében is szigorúan megvizsgálják, hogy a tulajdonosok minden elvárhatót megtettek-e a kármegelőzés érdekében: megfelelő vagyonvédelmi eszközöket alkalmaztak-e, fűtetlen épületekben megtörtént-e a téli víztelenítés, stb. Ha a káreseményt is érintő jelentősebb mulasztást állapítanak meg, szintén korlátozhatják a kifizetés mértékét.

Forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Ne hagyja biztosítatlanul nyaralóját, kalkulálja ki a díjat weboldalunkon: Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Idén lakásbiztosítás is kell a tanulóknak - CLB: Karanténnal vegyes tanév lehet újra
2020 szeptember 08.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Idén lakásbiztosítás is kell a tanulóknak - CLB: Karanténnal vegyes tanév lehet újra

Újabb karanténnal vegyes időszakra készülnek a biztosítók, ezért a tanévkezdéssel és a bezártsággal is járó együttes kimagasló baleseti kockázatokra hívják fel a figyelmet. A CLB biztosítási alkuszcég egy korábbi felmérésre hivatkozva emlékeztet: egy „normál” tanévben átlagosan naponta hatvan általános- és középiskolás gyerek szenved kisebb, nagyobb balesetet, ám idén a karantén miatt az otthoni sérülések számának a drasztikus megugrásával is számolni kell. Bármennyire is meglepő: a tanulóbiztosítás mellett a lakásbiztosításnak is nagy szerepe lehet ebben a tanévben – vélik a tavaszi bezártság idején tapasztaltak alapján a cég szakértői.

A várható szórványos karanténok miatt szokatlanul mozgalmas tanévre, rendhagyó baleseti statisztikára számítanak a biztosítók. Tapasztalatok szerint a tanévkezdést követő hetekben megugrik az olyan gyerekbalesetek száma, amelyek nem elsősorban a tanítás alatt, hanem esetleg az óraközi szünetekben, de még inkább délutáni edzéseken, hazafelé, netán otthon következnek be. Ez utóbbiból idén a korábbi tanévekben tapasztaltakhoz képest jóval több lesz, hiszen a járvány miatt már most is vannak gyerekek, akik otthon, karanténban kezdik meg a tanévet – magyarázza Németh Péter, aki szerint idén a szórványos vagy esetleg egy újabb hosszú ideig tartó bezártságra is fel kell készülni. A CLB biztosítási alkuszcég online értékesítési és kommunikációs igazgatója felidézi a három hónapos karantén tapasztalatait: a bezártság miatt többszörösére nőtt az otthoni balesetek száma, s természetesen a kifizetett kártérítési összeg is. Idén vélhetően vegyes képet mutat majd a tanítási év baleseti statisztikája, amely valószínűleg az iskolai és otthoni sérülések kiegyenlített együtteséből áll majd össze.

Ráadásul nemcsak a tanév, hanem a sportszezon is megkezdődik, így máris a lehetőségek tucatjaival bombázzák az egyesületek a szülőket és a gyerekeket; a labdajátékoktól a művészi tornán át a küzdősportokig szinte minden szerepel a kínálatban. Vélhetően az erős lobbinak is köszönhető, hogy ma már – helyesen – csaknem minden második gyerek sportol valamit, minden ötödik tanuló komoly fizikai terheléssel járó edzéseken vesz részt, fokozottan kitéve a sérüléseknek. De még sport sem kell ahhoz, hogy a gyerekek megsérüljenek– állapítja meg Németh, aki egy biztosító korábbi felmérésére és orvosi statisztikára is emlékeztet: naponta 60 általános- és középiskolást ér kisebb, nagyobb baleset. Sok szülő kizárólag a tanulóbiztosításban bízik. Idén azonban az állami, alig néhány ezer forintos kártérítést tartalmazó biztosításnál jóval színvonalasabbra lesz szükség – véli. Erre azonban még nagyon kevés szülő gondol, mert sokan azt hiszik, az iskolai konstrukcióval az állam mindent elrendez. Ez nagyjából így is van, hiszen több a semminél, főként azoknak, akiknek a megélhetési gondok miatt nem futja külön balesetbiztosításra is. Ám még nekik is csalódást jelenthet az állami kártérítés összege, hiszen például a leggyakoribb sérülésért, a csonttörésért járó pár ezer forint gyakran a biztosítóig tartó út költségeire sem elég, nemhogy a gyerek esetleges rehabilitációjára, a szülő táppénzének a kiegészítésére, nem is beszélve egy nagyobb korrekciós műtétről – ismertette a biztosítós tapasztalatokat a szakértő.

Németh szerint egyelőre kevesen tudják, hogy egy jó lakásbiztosítás is tartalmaz otthoni balesetre kártérítést – gyerekeknek is –, így az emberek többsége a bajban elő sem veszi a kötvényét, s ezért jelentős támogatástól esik el. Pedig ezt egy karantén idején sem árt fejben tartani – figyelmeztet a CLB szakértője, aki emlékeztet a korábbi bezártság tapasztalataira: többszörösére emelkedett a komolyabb otthoni esetek száma. A CLB szakértője leszögezi: amikor az emberek a vírus miatt hetekre, hónapokra a falak közé kényszerülnek, számtalan olyan tevékenység is ott zajlik, ami egyáltalán nem illik bele a lakás rendeltetésszerű használatába. Éppen ezért hatványozottan veszélyes is – szögezi le a szakértő, aki szerint idén először nem árt a tanévkezdéskor erre is felkészülni.

CLB TIPP: A CLB oldalán percek alatt megtekintheti az elérhető biztosítási ajánlatokat és ugyanilyen könnyen meg is kötheti a kiválasztottat:
Balesetbiztosítás ajánlatok >> Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Öt éve nem volt ilyen durva nyara a magyar biztosítóknak
2020 szeptember 02.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Öt éve nem volt ilyen durva nyara a magyar biztosítóknak

Az elmúlt tíz évben utoljára 2015-ben fizettek ki többet a biztosítók a május 1 - augusztus 31 közötti viharszezon okozta károkra, mint amennyit idén fognak előreláthatólag, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatgyűjtéséből.

A múlt évinél kevesebb lakossági bejelentés nyomán az akkorinál több mint másfélszer nagyobb összeget fizettek már ki vagy fizethetnek még valószínűsíthetően ki a biztosítók az idén május elseje és augusztus 31 közötti viharkárokra. A társaságokhoz ebben a periódusban közel nyolcvanötezer (tavaly kilencvenhatezer) bejelentés érkezett egyéni és társasházak részéről vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás, villámárvíz, stb. címén. A 2019-es évben a négy hónap alatt ezek nyomán a lakásbiztosítási szerződésekre 4,1 milliárdot fizettek ki a biztosítók, idén előreláthatólag 6,6 milliárdot. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások, valamint a hét eleji károk sem.)

A tavalyihoz képest jelentősen nagyobb összeg ugyanakkor hosszabb távon nem számít kirívónak. A MABISZ 2010 óta összesíti ugyanazon paraméterek alapján a nyári viharszezon adatait. Ez alatt a tizenegy év alatt továbbra is a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófa-sújtott, amikor május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók - igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az évtized közepéig azután 6-8 milliárd forint között mozogtak a kifizetett összegek, majd csendesebb évek következtek: utoljára 2015-ben „került többe” a társaságoknak a viharszezon, mint az idei. 2010-től kezdődően összesen egyébként az egymillió háromszázezret meghaladó lakossági bejelentésre több mint 93 milliárd forintot fizettek ki a társaságok.

Idén a legtöbb bejelentés a június 12-14-i, július 24-25-i, augusztus 17-18-i viharokat követően érkezett, de felzárkózott hozzájuk a február 4-5-i, „szezonon kívüli” vihar is. A főváros mellett Pest, Békés, Bács-Kiskun, Szolnok, Szabolcs-Szatmár, Borsod és Hajdú-Bihar megyéket sújtotta leginkább az időjárási anomália.

A villámcsapás okozta károk külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban és 2010 óta több mint harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Igaz, ezeket a károkat a MABISZ nem szezonális jelleggel, hanem éves szinten összesíti: 2019 végén a 34 milliárd forintot is meghaladta a számla. Idén az első nyolc hónap összesen húszezer bejelentése nyomán 2,1 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok.

Ebből közel kétmilliárd forintot tesznek ki a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemények, amikor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre. Ennek oka az is, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Ezzel kapcsolatban a biztosítói szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni.

A biztosítói adatokhoz hozzátartozik az is, hogy ezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Ne hagyja otthonát, nyaralóját védtelenül az őszi viharokkal szemben! Lakásbiztosítását online, pár perc alatt megkötheti kalkulátorunkban: Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Növekvő viharkárok: Magyarországon nagyjából egymillió lakóingatlanon nincs biztosítás
2020 augusztus 07.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Növekvő viharkárok: Magyarországon nagyjából egymillió lakóingatlanon nincs biztosítás

Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője elmondta, mire érdemes figyelni, ha valaki biztosítást szeretne kötni, illetve nyugodtak lehetünk-e egy évekkel korábban kötött biztosítással a kezünkben.

Lambert az ATV Start című műsorában azt mondta, idén júniusban és júliusban a viharkárok összege meghaladja a tavaly 4 hónapra jutó károk kifizetését. A szakember szerint egyébként is milliárdos összegekkel szoktak számolni, de ha ebbe a két hónapba beleszámítjuk az ipari épületekben és közintézményben keletkezett károkat is, akkor már 7,5 milliárdos összegről beszélhetünk.

Lambert szerint az elmúlt években lényegében változatlan összegért egyre több káreseményt vonnak be a biztosítók a fedezetbe, vagyis egyre bővül azoknak a káreseményeknek a köre, amiért fizetnek. A szakember úgy látja, ma már elég széles körű biztosítást lehet kötni, ráadásul az utóbbi időben egyszerűsödött a kárbejelentés is: a karantén alatt, amikor sokan otthonról dolgoztak, a biztosítótársaságok elkezdték digitalizálni a kárbejelentést, így már nem csak telefonon lehet jelezni feléjük, ha baj történt.

Arra ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy például egy tíz évvel ezelőtt megkötött biztosítással nem lehet nyugodtan ülni, ezt érdemes legalább évente átnézni, egy év alatt ugyanis bekövetkezhetnek olyan változások - például értéknövekedés - amelyek miatt érdemes újra átgondolni a koncepciót. Lambert szerint jelenleg mintegy 30-40 féle biztosítási csomag van a piacon, ezek között érdemes egyénre szabottan válogatni, de elemi károkra és tűzkárokra mindenképpen érdemes biztosítást kötni.

Az, akinek nincs biztosítása, az önkormányzattól várhat segítséget - Lambert szerint jelenleg mintegy egymillió olyan lakóingatlan lehet Magyarországon, amelyen nincs biztosítás.

forrás: atv.hu

CLB TIPP: Kösse meg lakásbiztosítását online, percek alatt! Kalkulátorunkban az elérhető biztosítók ajánlatait is össze tudja hasonlítani, hogy ár-érték arányban kedvező döntést hozhasson: Lakásbiztosítás díjszámítás >>

Tombol a viharszezon: erre számítanak a biztosítók
2020 augusztus 03.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Kárrendezés

Tombol a viharszezon: erre számítanak a biztosítók

A május 1-től augusztus 31-ig tartó idei viharszezonban okozott károk után a biztosítók akár a tavalyi összeg kétszeresét fogják kifizetni a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) számításai szerint.

A MABISZ az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében ismertette: a júniusi ötmilliárd forintot követően a júliusi időjárási anomáliák miatt a biztosítóknak legalább 2,5 milliárd forintot kell kifizetniük lakásbiztosításokhoz kapcsolódó kárrendezésre. A tavalyi viharszezonban a kárkifizetések 4,1 milliárd forintot, a megelőző évben pedig 3,1 milliárd forintot tettek ki.

Felidézték, hogy a kirívónak számító 2010-es nyári időszakban 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók, azt követően pedig az évente átlagosan beérkezett százezer bejelentésre 6-8 milliárd forintot fordítottak kárkifizetésre.

Az idén júliusban mintegy 20 ezer kárbejelentés érkezett a lakásbiztosításokkal foglalkozó MABISZ-tagokhoz. Az előző hónaphoz hasonlóan a főbb károk a jégverés, a vihar, a villámcsapás, a felhőszakadás, a beázás, árvíz, a szolgáltatás kimaradása miatt keletkeztek. Az időjárási anomáliák nyomán szinte az ország egész területéről, kiemelten Budapestről, Győrből, Debrecenből, Pécsről, Dunaújvárosból, Nyíregyházáról, Karcagról, Miskolcról, Nagykanizsáról, illetve Zala, Somogy, Bács, Baranya, Szabolcs, Békés, Pest, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szolnok megyékből érkeztek bejelentések.
Arra is rámutattak, hogy a lakásbiztosítási kárkifizetések szempontjából az elmúlt hétvégi zalai és somogyi katasztrófák anyagi következményei nem számítanak kiemelkedőnek. Részben azért, mert a vihar és a felhőszakadás, illetve az ezek hatására keletkező villámárvizek elsősorban kisebb lélekszámú településekre sújtottak le. Részben pedig azért, mert a lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban.

Mindezek miatt a MABISZ arra hívta fel a lakosság figyelmét, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után vizsgálják felül a biztosításukat, hogy a szerződésükben vállalt összeg elegendő lehet-e a helyreállításra vagy az ingóságok pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálatnál érdemes azt is ellenőrizni, hogy kiterjed-e minden vagyontárgyra a biztosítás, esetleg kell-e újabb fedezettel bővíteni a szerződésüket a megváltozott kockázati igény miatt.

forrás: atv.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze kalkulátorunkban, hogy milyen fedezeteket tartalmaznak viharral kapcsolatos károk esetén az elérhető lakásbiztosítás-ajánlatok és kösse meg az Önnek megfelelőt pár perc alatt: Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Durván leromlott az autósok morálja: megszaporodtak az ismeretlen károkozók
2020 július 31.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Durván leromlott az autósok morálja: megszaporodtak az ismeretlen károkozók

Tavaly összesen 299 autós hajtott el úgy a helyszínről, hogy súlyos, személyi sérüléssel járó balesetet okozott, ezért a Mabisz Kártalanítási Számlának kellett helyette kártérítést fizetnie. Tízszer ennyi kárt okoztak azok, akik kötelező felelősségbiztosítás nélkül baleseteztek az utakon. A statisztikák durván romlottak 2019-ben.

Megjelentek a Mabisz Kártalanítás Számla (KSZ) tavalyi adatai. Ez a számla az, amelyik akkor fizet az autóbalesetek vétlen áldozatainak, ha a balesetet okozó károkozónak nem volt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb), vagy pedig ismeretlen károkozó okozta a balesetet. Utóbbi esetben persze szigorú kritériumokat szab meg a KSZ. Ha valakinek parkolás közben összetörik a lökhárítóját, és a felelős nem hagyja meg az elérhetőségét, az hiába fordult a Mabiszhoz, hogy fizessék meg a kárt.

299 károkozó lógott el

A KSZ csak akkor fizet, ha személyi sérülés is történt. Ha súlyos vagy halálos sérülést okozott az ismeretlen károkozó, akkor a kérhetik a károsultak a gépjárműben keletkezett kár megtérítését is. Ismeretlennek számít a jogszabály alapján az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők. Ilyen járművel tavaly összesen 299 olyan balesetet okoztak, amikor a KSZ-nek kellett fizetnie az áldozatok számára, mert a tettes ellógott.

Az esetszám drámaian megugrott 2018-hoz képest, amikor csupán 197 eset fordult elő. Igaz, voltak olyan évek is, amikor a sérülteket magukra hagyó, a baleset helyszínéről távozó autósok száma a tavalyinak a sokszorosa volt. Az ilyen balesetek a kárstatisztikák szerint a súlyosabbak között lehetnek. A tavalyi 299 eset után a KSZ 308 millió forintos függőkár tartalékot képzett, vagyis eseményenként több mint egymillió forintos kifizetésre készült fel. Ez nagyjából a kétszerese annak, amit egy személygépkocsival okozott átlagos balesetnél a biztosítók kifizetnek (átlagosan 523,5 ezer forint volt tavaly). Vagyis az ismeretlen károkozók jellemzően nem apró koccanásos balesetek után hajtanak el a helyszínről.

A vétlen áldozatok számára további rossz hír, hogy az ilyen esetek kivizsgálása hosszas folyamat, a kárkifizetések lassan jönnek meg. A KSZ-ben 2019-ben még öt olyan ismeretlen károkozó által okozott esetet tartottak nyilván, amelyek több mint 15 évvel ezelőtt történtek. Ezekre is képeztek 13,6 millió forintnyi tartalékot. A tavalyi esetekre eddig összesen 6,77 millió forintot fizetett ki a Mabisz, ami eltörpül a több mint 300 milliós tartalékhoz képest, amit erre szánnak.

Kötelező nélkül az utakon

A szabálykövető autósok másik rémálma az, ha olyan autóssal karamboloznak önhibájukon kívül, akinek nincs érvényes kgfb-je, nem kötött ilyet, elfelejtette befizetni a díjat, vagy egyszerűen egy forgalomból kivont gépjárművel hazardírozik az utakon. Összesen 2768 autósnak nem volt szerencséje, és futott bele érvényes kötelezővel nem rendelkező autóssal balesetbe tavaly, ez 16 százalékkal volt több eset, mint 2018-ban.

A kgfb nélkül autózók sem kispályás károkozók. A KSZ adatai szerint 2019-ben egy-egy káresemény során átlagosan csaknem 970 ezer forintos kárt okoztak, ami jóval magasabb annál az 523,5 ezernél, amit a biztosítással rendelkező személyautósoknál kihozott a statisztika. A balesetet elismerő, ám biztosítással nem rendelkező autósoknál a vétlenek valamivel jobban járnak, mint az ismeretlen elkövetők áldozatai, ők sokkal gyorsabban hozzájuthatnak a kártérítéshez. A KSZ tavaly a 2019-es károk után 684 millió forintot már kifizetett, de csaknem 2 milliárd forint még a függőkár-tartalékban van.

A legrégebbi, 2019-ben rendezett biztosítás nélküli autósok által okozott kár 2007-ben történt, arra tavaly 738 ezer forintot fizettek ki, emellett volt két 2013-ból való ügy is, amelyek miatt összesen több mint 13,6 millió forintot kellett kifizetnie a Mabisznak a károsultak számára.

A Mabisz behajtja, ha tudja

A kötelező nélkül balesetet okozók, ha elkapják őket, azzal számolhatnak, hogy a Mabisz ugyan fizet helyettük, de megpróbálja majd rajtuk behajtani a kártérítés összegét annak kamataival és jogi költségeivel egyetemben. Vagyis ezeket az átlagosan milliós nagyságrendű károkat a végén nekik kell megfizetniük.

A Mabisz KSZ bevétele tavaly összesen 5,5 milliárd forint volt, a károkra több mint 2,83 milliárdot fizetett ki, de ebben voltak több éves, sőt évtizedes ügyek is. A KSZ teljes tartaléka az év végén megközelítette a 12,8 milliárd forintot, ennek az összegnek csaknem a fele a balesetekben megsérültek járadékára van elkülönítve. A tételes függőkárokra 3,7 milliárd forint tartalékot képeztek, és 2,75 milliárd forint az a tartalék, amelyet a bekövetkezett, de még be nem jelentett károkra hagytak meg.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Ne közlekedjen kötelező felelősségbiztosítás nélkül az utakon, oldalunkon online is megkötheti: KGFB kalkulátor >>

Szívlelje meg: hasznos tippek külföldre utazóknak
2020 július 30.
Kategória:
Utasbiztosítás

Szívlelje meg: hasznos tippek külföldre utazóknak

Külföldi utazás előtt és alatt is tájékozódni kell a járványügyi helyzetről és az országok besorolásáról – tanácsolja az InfoRádió turisztikai szakértője. Kiss Róbert Richard szerint sárga jelzésű országoknál érdemes a konzuli szolgálatnál regisztrálni. Arra is felhívja a figyelmet, hogy egy hagyományos utasbiztosítás nem téríti meg a járványhelyzetből fakadó károkat, de már létezik karanténbiztosítás is.

Kiss Róbert Richard azt tanácsolja minden külföldre készülő utazónak, hogy keresse föl a koronavirus.gov.hu-t, hiszen itt naprakész információkat kaphatnak a járvány terjedéséről, illetve az országok besorolásairól, amivel nem árt tisztában lenni. Emellett fontosnak tartaná, hogy az érintettek tájékozódjanak a konzuli szolgálaton is, ugyanis a Külügyminisztérium már külön jelzi a nem javasolt kategóriába tartozó, piros színnel jelölt országokat, ahová az utazási irodák nem is szervezhetnek utakat. Amennyiben valaki egyéni utazó – tette hozzá a turisztikai szakértő – nem árt arra ügyelnie, hogy ezen térségek esetén a biztosítók általában nem kötnek biztosítás, továbbá egy esetleges evakuáció költsége az utazót terheli.

Kiss Róbert Richard az InfoRádió érdeklődésére arra is kitért, hogy a konzuli védelemre történő regisztrációt például egy pozsonyi kiruccanás alkalmával nem tartja szükségesnek, azonban egy sárgával jelzett ország esetében már, amely felkeresése karanténkötelezettséget von maga után, illetve az egészségügyi helyzet indokolja az óvatosságot, mindenképpen érdemes ezt megtenni. Hiszen ennek révén tudják a hatóságok, hogy egy magyar állampolgár ott tartózkodik, és hogy hogyan lehet elérni, ami mindenképp segítség lehet az utazó számára, amennyiben valamilyen baj adódik.

A szakértő szükségesnek tartaná – lehetőség szerint – azt is, hogy a koronavírus okozta bizonytalan helyzet miatt, a külföldi, főként az egyéni utak alkalmával biztosított legyen az állandó internetkapcsolat is, amely révén könnyebb tájékozódni a legfrissebb fejleményekről. Megjegyezte, a zöld besorolású országok, Dél-Koreától eltekintve, a schengeni zónába tartoznak jórészt, következésképpen, ha a mobiltelefonunk EU-s roaminggal felszerelt, az már elégséges lehet. Nézni kell ugyanis, hogy nem változnak-e az országok besorolásai, valamint a járványügyi előírások, amelyek esetleg valamilyen kötelezettsége róhatnak az utazóra.

Az utasbiztosításokkal kapcsolatban elmondta: ezek nem azt a célt szolgálják, hogy például, ha karanténba kerülünk, akkor bármiféle összeget térítsenek. Ugyanakkor már van a piacon úgynevezett karanténbiztosítás, tette hozzá Kiss Róbert Richard, ami egy bizonyos összeghatárig – pár százezres nagyságrendben – térít abban az esetben, ha a megkötés pillanatában még nem ismert a későbbi karantén. Bár egy biztosítás nem oldhat fel senkit egy karanténkötelezettség alól, de az esetlegesen kieső munkabért részint pótolhatja – tette hozzá a turisztikai szakember.

forrás: infostart.hu

CLB TIPP: Akár indulás előtt közvetlenül is megkötheti utasbiztosítását online, percek alatt: Utasbiztosítás díjszámítás >>

Rekordon a biztosítói vagyonkárok
2020 július 29.
Kategória:
Casco biztosítás, Lakásbiztosítás

Rekordon a biztosítói vagyonkárok

A múlt hét végi esőzéseket követő elöntések újabb milliárdokkal dobhatják meg a biztosítók már eddig is rekordon lévő idei kárráfordításait. A hét végi vihar elsodort egy hidat is, ám sem az úthálózat, sem az utak tartozékai nincsenek biztosítva, de a Magyar Közútnak van felelősségbiztosítása.

Az elmúlt hét végi heves esőzések során az ország számos részén keletkeztek károk, így sérülhetett a Magyar Közút Nonprofit Zrt. által kezelt országos közúthálózat is. A társaság által 2018-ban a biztosításokra kiírt, 2,146 milliárd forintos szerződéscsomagon belül a csoportos élet- és baleset-biztosítást a CIG Pannónia nyerte el 625,8 millió forintért, míg a Groupama Garancia a Magyar Közút 4140 járművét 767,6 millió forintért, 82,5 milliárd forint értékű vagyonelemeit pedig 753,4 millióért biztosíthatja, és kezelheti a felelősségbiztosítását is a Közbeszerzési Értesítőben fellelhető adatok szerint.

A Világgazdaság megkeresésére Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kommunikációs vezetője elmondta:

"ha az országos közúthálózaton valakit kár ér, és szerinte az a közútkezelő felelősségi körébe tartozik, akkor bejelentheti a társaságnál a kárigényét, amelyet a Magyar Közút kivizsgál, majd dönt a jogalap elismeréséről vagy elutasításáról.
Azonban a biztosítás vagyonbiztosítási része a társaság tulajdonában lévő vagyontárgyakra (építmények, gépek, eszközök) terjed ki, az országos közúthálózatra, amely a magyar állam kizárólagos tulajdona, nem"
– jelezte a kommunikációs vezető.

A biztosítótól kapott információink szerint maguk az utak és a tartozékok nincsenek biztosítva. Mindez azt jelenti, hogy a gépjárműben keletkezett károk biztosan csak akkor térülnek meg, ha a tulajdonosnak van casco biztosítása.

Az egyéb, elsősorban lakossági vagyonban okozott károkat a lakásbiztosítások kezelhetik. A mintegy négymillió magyarországi lakóingatlannak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással, amelyek a mostanihoz hasonló elemi károk kockázatait fedezik.

forrás: vg.hu

CLB TIPP: Kalkuláljon és kössön oldalunkon casco és/vagy lakásbiztosítást - percek alatt biztosíthatja az időjárás szeszélyeinek kitett vagyontárgyait! Casco kalkulátor >> Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Íme az autósok rémálmai: ezek a legnagyobb károkozók a magyar utakon
2020 július 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Íme az autósok rémálmai: ezek a legnagyobb károkozók a magyar utakon

A trolik közül minden második, a 80 fősnél nagyobb buszok közül minden harmadik okozott tavaly balesetet a sofőr hibájából. A kamionok ötödének volt olyan balesete, ahol a vezető volt a hibás, egy átlagos esetben több mint másfél milliós kárt okoznak ilyenkor a vontatók.

Minél nagyobb egy jármű, annál kevésbé vigyáz a sofőrje a többi autós testi épségére - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból, amely a 2019-es év kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) káreseményeit vette lajstromba.

Tavaly csaknem 5,5 millió darab kgfb-szerződést tartottak nyilván a hazai biztosítóknál, 236 ezerrel többet, mint 2018 végén. A díjbevétel is jócskán megugrott, ebben viszont adózási változások is szerepet játszottak, ezt leszámítva csak néhány százalékkal nőtt a díjbevétel.

2018-ig nettó díjakat számoltak a biztosítók, ez jelent meg a statisztikákban, amin felül persze az autósoktól beszedték a 30 százalékos baleseti adót. 2019 óta ez az adó biztosítási adó néven beépült a díjakba. Az autósok terhei ezáltal nem változtak, a biztosítóknál sem marad több pénz, hiszen az állam ugyanúgy megkapja a 30 százalékos adót, de a statisztikákban látszik egy több mint 30 százalékos díjbevétel-ugrás a technikai változás miatt.

Rekord összegű kár keletkezett

Ettől megtisztítva alig 2 százalékkal nőtt a biztosítók kgfb-díjbevétele tavaly, a kárfelhasználás viszont majdnem 7 százalékkal nőtt, és elérte a 94 milliárd forintot, ami történelmi rekord. A felmerült, de még be nem jelentett károkkal együtt a károk összege elérte a 114 milliárd forintot, ami szintén historikus csúcs. Az egy káresemény során kifizetett kárösszeg is tovább emelkedett, átlagosan 576 ezer forintra, ugyancsak rekordnak számít.

Összesen 163 529 kgfb-s káresemény történt tavaly, 5,5 ezerrel több mint 2018-ban, és csaknem 50 ezerrel több, mint 2012-ben, az elmúlt évtized balesetek szempontjából legjobb évében. Voltak már rosszabb évek is a tavalyinál a károk darabszámát figyelembe véve, 2007 előtt jóformán minden évben több ilyen baleset történt, mint tavaly. Az elmúlt két évtized legfeketébb éve 2006 volt, akkor több mint 192 ezer kgfb-s eseménynél kellett helyt állniuk a biztosítóknak.

A biztosítók és az alkuszok is többször hangsúlyozták, hogy a kgfb-nél növekszik a kárgyakoriság, és az egy kárra jutó kifizetések összege is folyamatosan emelkedik, ezt az MNB adatai is megerősítették. A háttérben egyrészt az emelkedő bérek, és az emiatt megugró rezsióradíjak állnak, de szerepet játszik a folyamatban a forint gyengülése, ami miatt a szervizek által felhasznált import alkatrészek ára folyamatosan emelkedik. A személyi sérüléses baleseteknél is egyre többet kell fizetniük a biztosítóknak, és az is rontotta a statisztikákat, hogy az emberek tavaly a javuló gazdasági környezetben többet autózhattak. Az idén sem biztos, hogy javul a helyzet, hiszen a forint gyenge, és a koronavírus-járvány miatt többen ülhettek autóba, mint korábban.

Kis kocsi, nagy kár

A kárgyakoriság kis mértékben csökkent 2018-hoz képest. Akkor a gépjárművek 3 százalékának volt kötelezős káreseménye, tavaly csak a 2,97 százalékának. Az állomány legnagyobb hányadát kitevő személygépjárműveknél 3,26 százalékról 3,21 százalékosra csökkent ez az arány. A személygépkocsiknál egyetlen kategóriában nőtt tavaly a kárgyakoriság, a 31 kilowattosnál kisebb teljesítményűeknél. Ilyen autóból viszont egyre kevesebb van már forgalomban, 2019 végén csak 74 ezernek volt kgfb-szerződése.

Ezeket leszámítva a személygépkocsik közül jellemző módon azok okozzák a legtöbb kárt, amelyeknek a legnagyobb a teljesítménye. A 38-50 kilowattos autóknál a kárgyakoriság csupán 2,72 százalékos, a 180 kilowattosnál nagyobbaknál már 3,76 százalékos. Az elmúlt három évben viszont a nagy autók sofőrjei kezdenek megszelídülni, 2016-ban még csaknem 5 százalékos volt a kárgyakoriság ebben a kategóriában, vagyis minden huszadik autó sofőrje okozott balesetet a saját hibájából.

Az viszont nem volt igaz tavaly, hogy a nagy autók lényegesen nagyobb károkat okoztak volna, mint a kicsik. Sőt, a legkisebb kategóriájú, 37 kilowatt alatti autókkal okozták értékben a legnagyobb károkat, átlagosan több mint 682 ezer forintot fizetett ki miattuk a biztosító. Ebbe a teljesítmény-kategóriába jellemzően a minimum huszonéves kisautók tartoznak már csak, a kifizetett kárösszeg így nem ritkán a többszöröse lehetett annak, amit maga a károkozó autó ért. Egy átlagos személyautó 523 ezer forintos kötelezős kárt okozott tavaly, igaz, a legnagyobb autóknál ennél kicsit magasabb, 576 ezer forintos kárt állapítottak meg a biztosítók.

Robogósok kötelező nélkül

A motorosok kevés kárt okoznak, igaz, keveset is mennek az autósokhoz képest. Minimális mértékben nőtt náluk a kárgyakoriság, és rájuk is jellemző, hogy minél nagyobb gépet hajt valaki, annál gyakrabban okoz balesetet. A biztosítók felé benyújtott számla is egyenes arányban nő a balesetező motor teljesítményével. Az átlagos kárösszeg a motoros baleseteknél tavaly megközelítette a 650 ezer forintot, a 70 kilowattosnál nagyobb gépeknél pedig már közel járt a 900 ezerhez is. Volt olyan év, amikor egy átlagos motoros kötelezős kár 962 ezer forint volt, és a második legnagyobb teljesítmény-kategóriában 2,2 millió forintos átlagkárokat jelentettek be.

A kgfb szempontjából szürke zónának számítanak az 50 köbcentisnél kisebb motorral szerelt, vagy elektromos rendszám nélküli robogók. Ezekre is kellene biztosítást kötni, de csupán nagyjából 35 ezer szerződés van a rendszerben, holott a becslések szerint ennél jóval több robogó lehet az utakon. Akár félmillió is lehet az olyan robogók száma, amelyekre nem kötötték meg a kötelezőt, pedig annak éves díja csupán néhány ezer forint. Az ilyen kis robogókkal is nagy kárt lehet okozni, egy átlagos, 12 kilowatt alatti teljesítményű robogóval okozott kgfb-s káreseménynél 420 ezer forintos fizettek a biztosítók tavaly. Ha a robogósnak nincs biztosítása, akkor ezt a károsult behajthatja rajta, és a saját zsebéből kell állnia a számlát.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban bármikor kiszámolhatja az elérhető biztosítók aktuális kgfb ajánlatait, és néhány kattintással meg is kötheti a kívánt biztosítást motorkerékpárra, robogóra is. Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Oldalak