20 kérdés, amit eddig senkinek nem mertél feltenni a lakásbiztosításodról
Mitől függ a lakásbiztosításom díja? Mikor jön ki a kárfelmérő, és mikor elég, ha csak fotót küldök? Mennyit fizet a biztosító, ha alulbiztosított vagyok? Nekem kell fizetni, ha ráesik a virágcserepem az utcán parkoló autóra? Lakástulajdonosként vagy bérlőként bizonyára mindenkit foglalkoztattak már ehhez hasonló kérdések. Rácz István, a Biztosítási Elemző Központ vezető elemzője és Németh Péter, a CLB Biztosítási Alkusz szakértője segítségével megválaszoltunk 20 kérdést, amelyek segíthetnek eligazodni a lakásbiztosítások világában.
1. Mennyit fizet a biztosító?
Jó esetben annyit, amennyi a kár összege (levonva persze az esetleges önrészesedést). Ebbe az alulbiztosítottság szólhat bele, amely azt jelenti, hogy a biztosítási összeg alacsonyabb, mint az ingatlan újjáépítési értéke (ennek ellenkezője a túlbiztosítás, de a magyarországi ingatlanokra inkább előbbi a jellemző). Az alulbiztosítottság azért veszélyes, mivel a biztosítónak megvan rá a lehetősége, hogy a kárt csak a biztosítási összeg újjáépítési értékhez mért arányában fizesse meg: azaz, ha például egy 50 millió újjáépítési értékkel bíró ingatlan csak 25 millió forintra van biztosítva, az 1 millió forintos kárnak csak a felére, 500 ezer forintra jogosult az ügyfél.
A hirtelen megemelkedett építkezési költségek (infláció) miatt előfordulhat, hogy ma sok ingatlan alul van biztosítva, de a kisebb károknál még így is ritkán fordul elő, hogy a biztosító figyelembe veszi az alulbiztosítottságot, tehát az üvegtörés vagy beázás esetén nem kell ettől tartanunk. A gyakorlat az újjáépítési költség általában abban az esetben játszik szerepet, ha az ingatlan egy totálkár (pl.: tűz) miatt jórészt, vagy akár teljesen elpusztul – ilyenkor ugyanis a szerződésben rögzített biztosítási összeget, négyzetméterárat fizeti ki a társaság.
2. Hogy számolja ki a biztosító lakásom értékét a szerződés megkötésekor?
A biztosító alapvetően az ügyfél által megadott adatokra támaszkodik: többek között a méretből, az elhelyezkedésből és a falazat típusából kalkulál egy újjáépítési értéket. Azt, hogy ezen adatok alapján pontosan mennyi lesz a végösszeg, építőipari cégektől beszedett ajánlatok, illetve a kárszakértők becslései alapján állapítják meg. Így gyakorlatilag kiszámolják, hogy az egyes épülettípusoknál mennyi lenne a költsége az ingatlan teljes újjáépítésének. Bár éves szinten infláció alapján a biztosító aktualizálja a biztosítási összegeket, a szerződés megkötése után azonban már az ügyfél felelőssége, hogy az újjáépítési költséget nyomon kövesse, és a biztosítási összeget aktualizálja.
3. Hogyan változik a helyreállítási költség és a biztosítási összeg?
A biztosítási összeget a biztosítók próbálják a piacnak megfelelően, azaz inflációval korrigálni, de ennek az alapértékét az ügyfél határozza meg a szerződéskötéskor. A biztosítók ehhez ajánlanak általában segítségképpen egy általuk elfogadhatónak ítélt négyzetméterárat, amit az ügyfél módosíthat (általában felfelé). Van ugyanakkor minimumár is, amelyet a biztosító határoz meg, ennél kevesebbért nem köthető meg a biztosítás (elkerülendő a nagymértékű alulbiztosítottságot).
4. Mitől függ a biztosítás díja?
Alapvetően a biztosítási összegtől, amely jó esetben megegyezik az újjáépítési értékkel. Ezt több tényező határozza meg: ilyen például az ingatlan elhelyezkedése, az építőanyaga, az alapterülete, kivitele – ezek azok a tényezők, amelyek a leginkább hatással vannak a díjra, de ezen kívül a biztosítani kívánt ingóságok értéke is fontos. Ezeken túl közrejátszik még a fizetési gyakoriság, a fizetési mód is, illetve szintén fontosak a biztosító által fedezett kockázatok is (vagyis a biztosítási események köre). Itt érdemes megjegyezni, hogy a teljeskörű laskásbiztosítások, amelyek minden lényegesebb fedezetet (tűz, elemi károk, betöréses lopás, baleset és felelősség biztosítást is) magukban foglalnak, drágábbak, mint a nem teljeskörű biztosítások, melyek közé például a csak ingóságokra vagy a csak épületekre kiterjedő lakásbiztosítások tartoznak.
5. Mi alapján változik a szerződéskötéskori biztosítási díj összege?
A biztosítási díj összegét a biztosító évente infláció alapján indexálhatja, ezen felül az előző kérdésben említett faktorok változása, vagyis a biztosítási összeg emelése vagy csökkentése változtathatja meg az ügyfél által fizetett díjat, illetve a vagyonértékekben történő jelentősebb változás.
6. Mikor lehet lakásbiztosítást váltani?
Alapvetően évfordulókor. A hatályos szabályok alapján minden szerződés évfordulója az a nap, amikor megkötötték az adott lakásbiztosítást. A biztosítást a fordulónap előtti 30. napig bezárólag lehet felmondani, írásban.
7. Milyen újdonságot fog hozni a jövő év ebben?
Jövő márciustól a fordulónap előtti felmondáson kívül március 1. és 31. között is lehetősége lesz az ügyfélnek felmondani a lakásbiztosítását. A biztosítási szerződések megszűnése a 2024. március folyamán történő felmondások esetén a felmondás biztosítóba történő beérkezésétől számított 30. nap lesz.
8. Mi az az MFO?
A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére megalkotott értékalapúságot és ügyfélközpontúságot célul kitűző, új “prémium” terméktípus. Az MNB hosszas vizsgálat után meghatározta azokat a termék és kárrendezési szempontokat, amely véleménye szerint az ügyfelek kiemelt érdekét szolgálja. Ezek összessége az MFO. Általában 5-20%-al drágább, mint a hagyományos lakásbiztosítás, de a 2024. márciusi kampányban ez is változhat.
9. Megéri egyáltalán MFO-ra váltani?
A szakértők szerint a lakásbiztosítások közül a legtöbb termék eddig is ügyfélbarát módon működött.. Így nem éri meg csak azért váltani, hogy a biztosításunk MFO, azaz “minősített fogyasztóbarát” legyen. Az összehasonlításnál azonban a jobb minősítést elérő termékek között ma már több az MFO, vagyis megfontolandó a kiválasztásuk. Természetesen a díjat és a biztosítási összeget is nézni kell, vagyis az ár/érték arányt.
10. Lakáshitel megkötésénél megmondhatja a bank, hogy hol kössem a biztosítást?
Röviden: nem. Kicsit hosszabban: a pénzintézet csak azt határozhatja meg, hogy az ügyfél milyen biztosítást kössön, azaz, hogy milyen fedezetekre kell kiterjednie a lakásbiztosításnak (és hogy annak kedvezményezettjeként a bank kerüljön megnevezésre). Ez általában teljeskörű biztosítást előírását jelenti. Emellett előny lehet, hogy a bank, a hitellel kapcsolatos kedvezményeket adhat, ha a biztosítást a banknál (vagy partnerénél) köti meg a hitelfelvevő.
11. Lakáshitelnél köthetek olyan biztosítást, amelyet az adott bank nem közvetít?
Igen, mint az előbbi válaszból is látszik, bár kicsit több lesz a papírmunka a hitelfelvevő részéről, de bármilyen lakásbiztosítást meg lehet kötni, akkor is, ha azt az adott bank nem közvetíti.
12. Kössek lakásbiztosítást, ha a társasház biztosítva van?
Amennyiben a társasház biztosítás a közös épületrészeken túl kiterjed a lakás falazataira is (a társasház-biztosítások jelentős többségénél így van), akkor elegendő csak az ingóságokra és a beépített bútorokra biztosítást kötni. Ehhez a “korlátozott” biztosításhoz is lehet (és kell is) ugyanakkor felelősség, baleset és betörés kiegészítőt kérni.
13. Mi van, ha eláztatom a szomszédot, leesik az utcán parkoló autóra a virágcserepem?
Erre a felelősségbiztosítás a megoldás. A felelősségbiztosítási elem a teljes biztosítási díj elenyésző részét teszi ki, tehát mindenképp érdemes ilyennel is rendelkezni a lakásbiztosítás részeként.
14. Mikor jön ki a kárfelmérő? Milyen károknál, milyen összegnél? Mi az a bagatellkár?
A bagatellkárokat általában néhány 100 ezer forint alá teszik. Régebben még élt az a felosztás, hogy kifejezetten a bagatellkároknál nem jön ki a biztosító szakembere, ez mára azonban már megváltozott: a biztosítóknak ugyanis rendkívül drága lett az élő munkaerő alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy a kárszakértő kiküldését általában nemcsak a kár összege alapján határozzák meg, hanem a kár fajtája, típusa alapján is. Ha egy kárról például könnyű fotót készíteni, az is elegendő lehet a biztosítónak, de itt figyelembe veszik az ügyfelet is (ha valaki túl sok kárt jelentett be korábban, azt nagyobb valószínűséggel ellenőrzik).
15. Mikor kér számlát a biztosító?
A kisebb károk nagy része úgynevezett megegyezéses alapon térül: ha az ügyfél a biztosító ajánlatát elfogadja, akkor számla nélkül megkaphatja a kártérítési összeget. Ha a szerződő ennél többet kér, a biztosítónak is megvan a joga, hogy azt csak a javítási számla ellenében fizesse ki.
16. Meddig jelenthetem be a kárt? Mi van, ha egy nem lakott ingatlanban, például a nyaralómban csak később veszem észre?
A feltételek alapján a lehető legrövidebb időn belül kell kárt a biztosítóhoz bejelenteni, erre általában 24-48 órát határoznak meg a biztosítók. Fontos azonban, a jogszabály azonban olyan kitételt is tesz, hogy a biztosító nem tagadhatja meg a kár kifizetését csak azért, mert az ügyfél azt későn (pl. egy hét múlva) jelentette be, csak akkor, ha a késedelem kideríthetetlenné teszi az eredeti kár mértékét.
17. Kössek az ingóságokra biztosítást? Mi van, ha ellopják a laptopomat, de nem tudom bizonyítani, hogy volt laptopom?
Az ingóságokra alapvetően érdemes biztosítást kötni. Jó, ha megvannak a számlák, vagy legalább fényképek az otthonunkról, de alapvetően nincs szükség arra, hogy számlákkal dokumentáljuk a biztosított vagyonunkat. Ma már elég részletesen megadható a szerződéskötésnél, hogy milyen vagyontárgyakkal (vagyoncsoportokkal) rendelkezünk, ezt a biztosító mindig elfogadja. Persze, ha irreálisan sok ellopott tárgyat jelent be egy károsult, megeshet, hogy a biztosítótársaság kételkedni kezd.
18. Kössek az albérletemre bérlőként biztosítást?
A válasz alapvetően: nem. A lakásra semmiképp, hiszen az a lakástulajdonos feladata, ha pedig a bútor is az övé, akkor arra sem. Azokra az ingóságokra azonban, amelyet a bérlő visz a lakásba, érdemes lehet biztosítást kötni.
19. Kössek a nyaralómra biztosítást?
A nyaraló is ingatlan, ami jelentős értéket képvisel, így érdemes erre is biztosítást kötni, pláne azért, mivel nem tartózkodik ott folyamatosan a tulajdonosa. A válasz tehát: igen, mindenképpen.
20. Fizet-e dugulásra vagy zárcserére a biztosító?
Az ilyen típusú károknál azt kell megnézni, hogy a biztosításban hol szerepel a biztosítani kívánt esemény. Ha az alapfedezetben is szerepel a dugulás vagy a zárcsere, nincs vele teendőnk, ha viszont nem, akkor kiegészítő biztosítást kötni, hiszen csak ekkor fogjuk tudni visszakapni a duguláselhárítás vagy a zárcsere költségét. Alapvetően minden kiegészítő biztosításra igaz, hogy kellő körültekintéssel kell eljárni: minden olyan eseményt érdemes bebiztosítani, amely veszélyeinek ki vagyunk téve. Az ilyen fedezeteket gyakran a biztosítók lakásbiztosításhoz köthető kiegészítő asszisztenciabiztosításai tartalmazzák, e károk javítására sok esetben saját alvállalkozó szakembert tudnak rövid idő alatt biztosítani.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: A lakásbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Nem kötelező váltani, de így lehet spórolni az autók biztosítási díján
December elejéig körülbelül százezer autós mondta fel kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését. Nekik csupán néhány napjuk maradt, hogy a határidőt betartva, december 31-ig új szerződést kössenek, áll a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének közleményében.
A szervezet nagyrészt azokra a járműtulajdonosokra vagy üzembentartókra céloz, akik régóta nem vásároltak másik járművet, ezért biztosítási szerződésüket a 2010-ig érvényes szabályok értelmében csak a november-decemberi biztosítóváltási időszakban bonthatják fel, hogy olcsóbb díjért új szerződést kössenek egy másik társaságnál.
A szövetség felhívja a figyelmet arra is, hogy aki lemondta eddigi szerződését, de nem kötött újat, az január 1-től fedezet nélkül maradhat. Hasonló helyzetbe kerülnek azok is, akik az év végi biztosítóváltást követően, legkésőbb 2023 március 1-ig nem fizetik ki az éves díjat, vagy annak első részletét.
A hasonló mulasztások nagyon költségesek lehetnek, hiszen a forgalomban lévő, de biztosítás nélkül használt járművek után úgynevezett fedezetlenségi díjat számít fel a Magyar Biztosítók Szövetsége. Ennek összege a motor teljesítményétől függően, idén napi 600, vagy akár 1290 forint lehet, és az így beszedett pénzből térítik meg a kötelező biztosítás nélkül közlekedő autósok által okozott károkat, de később be is hajtják rajtuk a kárösszegeket.
Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz munkatársa szerint mostanra körülbelül 400-500 ezer olyan rendszámos jármű, (a személyautókon kívül teherautó, motorkerékpár vagy éppen utánfutó) lehet forgalomban Magyarországon, amelyre a régi szerződési szabályok vonatkoznak.
A mintegy ötmillió darabos járműállomány zömének esetében évente egyszer, a vásárlás időpontjához igazodva lehet biztosítót váltani, mondja a szakember. Így például, ha valakinek 2021 március 10-én került a nevére egy új vagy használt autó, annak 2022 február 10-ig meg kellett megkötnie az új szerződést. Biztosítóváltáskor át kell vezetni a bónuszfokozatot is, ha az autó üzembentartója korábban nem okozott kárt és ezzel kedvezőbb besorolást ért el az úgynevezett a Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerben.
Németh szerint azért fontos ezt jelezni az új biztosítónak, mert a társaságok sokszor automatikusan a friss belépők számára fenntartott A0-kategóriába sorolják új ügyfeleiket, így azok többet fizetnek az indokoltnál. A cégek általában 2-3 hónap késéssel ellenőrzik a nyilvántartásban az autósok által megadott bónuszadatokat, majd szükség esetén fölfelé, vagy lefelé módosítják a biztosítási díjat, ha előzőleg pontatlan információk alapján kötöttek szerződést.
A teljes magyar kötelezőbiztosítás-állomány esetében, átlagosan 50-52 ezer forintos éves díjra számít a szakértő az idei évben, a tavaly regisztrált 48 ezer forintos átlaggal szemben. Eközben a november-decemberi váltási időszak esetében 30-35 ezer forintra tehető az átlagos kgfb-díj, mivel a régi szerződések sokszor utánfutókra és idős autókra szólnak.
Németh úgy látja, évről-évre egyre többen váltanak biztosítót, mert sokan rájöttek, hogy akkor is emelkedik a biztosítási díjuk, ha nem tesznek semmit és ezzel automatikusan elfogadják a meglévő szerződés meghosszabbításakor kalkulált új tarifát, az úgynevezett indexdíjat. Egy drágább, vagy nagyobb hengerűrtartalmú személyautó, illetve teherautó esetében akár 40-50 százalékot spórolhat, aki új szerződést köt, míg egy átlagos autó esetében 10-15 százalék lehet a megtakarítás.
A régió átlagához képest Magyarországon kedvezőek a kötelező biztosítási díjak, de Németh Péter jelentős emelkedésre számít a következő években, így az átlag néhány éven belül megközelítheti a 90 ezer forintot.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak folyamatos növekedésének hátterében a magas infláció, a gyenge forint, az ezek következtében emelkedő javítási- és alkatrészköltségek, illetve munkadíjak, továbbá a biztosítókra kivetett, majd megemelt különadó áll. Mivel a Magyar Nemzeti Bank folyamatosan ellenőrzi a biztosítókat, azok átmenetileg sem működtethetik veszteségesen kötelező biztosítási üzletágukat.
forrás: telex.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Milyen okmányokra van szükségünk januártól a közúti baleseteknél?
Január elsejétől nem kell magunknál tartani a forgalmit és a jogosítványt, amennyiben érvényesek és szerepelnek a hatósági nyilvántartásokban. Ha azonban baleset szereplői vagyunk, továbbra is meg kell adnunk a kárrendezéshez szükséges adatokat, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A jövő év elejétől életbe lépő jogszabálymódosítás alapján többé nem szükséges, hogy mindig magunkkal hordjuk jogosítványunkat és forgalminkat – amennyiben azok érvényesek és szerepelnek a vonatkozó magyar nyilvántartásokban. A rendőrség ezen utóbbi feltételeket adott esetben a helyszínen, elektronikusan tudja ellenőrizni. De mi a helyzet akkor, amennyiben egy rendőri intézkedést nem igénylő közúti közlekedési baleset részeseivé válunk?
A kérdés abban az esetben merülhet fel, amikor nem történik személyi sérülés (mivel akkor kötelező rendőrt hívni) és az érintettek nem tartják szükségesnek a rendőrség értesítését. Jó tudni, hogy a mostani jogszabálymódosítás nem változtat azon a törvényi rendelkezésen, hogy a balesetben érintettek a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges adatokat. A kártérítési eljárás lefolytatásához jellemzően elegendő a káreseménnyel érintett jármű rendszámának (esetleg bizonyos esetekben az alvázszámának) megadása, mivel ez alapján mind a jármű, mind annak üzemben tartójának biztosítója beazonosítható. (Igaz, a biztosítói tapasztalatok szerint a frissen vásárolt használt járművek biztosítási fedezete nem minden esetben jelenik meg azonnal a nyilvántartó rendszerekben.) A jogosítvánnyal kapcsolatban is érdemes felhívni a figyelmet arra: a kárbejelentésnek és a kártérítésnek ugyan nem elengedhetetlen feltétele, hogy a balesetben részes gépjárművezetők vezetési jogosultságukat a baleset helyszínén igazolják. Ám az okmány esetleges hiánya vagy érvénytelensége a biztosító visszkeresetét (vagyis a kifizetett kártérítési összeg visszakövetelését) eredményezheti. Az érvényes vezetői engedély megléte a casco biztosítások döntő többségében feltétele is a kártérítésnek. A biztosítók ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy amennyiben egy baleset során a károkozó vagy a károsult mégsem tudja a szükséges adatokat megadni, úgy a felek eldönthetik: hívjanak-e rendőrt annak érdekében, hogy valós adatok kerüljenek a kárbejelentőre. Így a kárrendezési eljárás nem húzódik el indokolatlanul hosszan.
A törvények értelmében a feleknek meg kell adniuk a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat is, amelyek alapján a balesethez vezető folyamat megállapítható. A hatóság álláspontja szerint önmagában még nem indokolja a rendőrség értesítését, ha valamelyik fél nem nyilatkozik a felelősség tekintetében. Sőt, a balesetben részes feleknek akár eltérő (saját meggyőződésük szerinti) történeti tényállás rögzítésére is módjuk van a kárbejelentés során. A biztosítók ugyanakkor mindezt kiegészítik azzal, hogy a felek erre vonatkozó nyilatkozata elősegítheti a gyorsabb biztosítói kárrendezést. A tapasztalatok szerint a balesetben résztvevők sok esetben nyilatkoznak is a felelősség kérdésében, s a biztosítók egyéni kárbejelentő nyomtatványai általában tartalmazzák a felelősségre vonatkozó konkrét kérdést is. A mind népszerűbb biztosítói ingyenes online alkalmazásnak, az E-kárbejelentőnek – amely segítséget nyújt a szükséges információk, körülmények rögzítésében is – ugyancsak szerves része a felelősség kérdésében történő nyilatkozat. Itt lehetőség van az osztott felelősség rögzítésére is: “Mindkét járművezető felelős”, illetve a “Nem sikerült megegyezni a felelősségben” jelöléssel. Az E-kárbejelentőben magánszemélynél elegendő beírni a szerződő születési dátumát és a jármű rendszámát, jogi személy esetében pedig a szerződő adószámát és a jármű rendszámát. Ezt követően az alkalmazásban automatikusan kitöltődnek a jármű és a biztosítás adatai. A címadatok prediktív bevitel segítségével adhatók meg. (Elkezdjük beírni a címet és az alkalmazás automatikusan kitölti a mezőt.) Az applikáció végig vezet a kárbejelentési folyamaton, fényképeket, videót tudunk vele rögzíteni és a helyszínről beküldeni a biztosítónak. Már olyan helyzeteket is kezelni tud, amikor a baleset egyik résztvevője külföldi biztosítóval áll szerződéses viszonyban, vagy épp nem rendelkezik érvényes biztosítással.
A kártérítési eljárás eredményeként beszerzett, majd az abból levonható következtetésként a baleset bekövetkezéséért (a károkozásért) való felelősség megállapítása azután már a biztosító feladata. A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. Az E-kárbejelentő használata esetén ez automatikusan megtörténik.
Abban az esetben, ha a rendőrség értesítése nem kötelező (azaz nem történt személyi sérülés vagy halál), de valamelyik érdekelt a baleset miatt rendőri intézkedést kíván, és a rendőrséget haladéktalanul értesíti, úgy a balesettel érintett járművek vezetőinek a rendőri intézkedést meg kell várniuk.
forrás: mabisz.hu
CLB TIPP: Számolja ki a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait, hogy kiválaszthassa az Ön számára kedvezőbbet:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Százezer autósnak kell új biztosítási szerződést kötnie az év végéig
Aki nem köt új szerződést, az újév első napjától biztosítási fedezet nélkül marad.
Piaci becslések szerint csaknem 100 ezer gépjárműtulajdonos mondta fel december elsejéig az év végén lejáró kötelező biztosítását, nekik december 31-e éjfélig kell új biztosítási szerződést kötniük – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
A szervezet közleményében hangsúlyozta: aki az új szerződés megkötését elmulasztja, már január elsejétől fedezet nélkül marad. Ezzel súlyos kockázatot vállal, emellett a normál díj többszörösét lesz kénytelen utólag megfizetni a fedezetlenségi díjra vonatkozó szabályok szerint.
Az első díjrészlet befizetésére a szerződést váltó autósoknak március elsejéig van lehetőségük. A biztosítójuknál maradó ügyfeleknek ugyanakkor a normál rend szerint, legkésőbb január végéig kell rendezniük a biztosítás díját.
A szövetség szerint célszerű utánajárni a szerződés sorsának abban az esetben is, ha valaki időben intézkedett az új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéséről, de a szerződéskötésről nem kapott visszajelzést a biztosítótól vagy a közvetítő alkusztól.
forrás: hvg.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Síelők, figyelem: akár több millió forintot is bukhat az, aki biztosítás nélkül szenved balesetet
A kedvelt síparadicsomokat egyre több magyar látogatja, és a meghosszabbított téli iskolai szünet miatt január első hetére is sokan terveznek külföldi utakat. A Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) információi szerint az emberek az utazásokkal kapcsolatban is költségtudatosabbak, így a mostani szezonban a közeli és olcsóbb síközpontok a legnépszerűbbek. Mielőtt azonban útnak indulunk, fontos, hogy akár az utolsó pillanatban is kössünk utasbiztosítást, hiszen ellenkező esetben akár hatmillió forintot is bukhatunk.
Ne essünk el a megfelelő védelemtől
A téli sportok közül leggyakrabban a síelés és a snowboardozás miatt választunk külföldi terepet, egy amerikai tanulmány szerint viszont egyúttal ezek a legveszélyesebb téli sportok. A legtöbb ilyen balesetet esés okozza, de a pályán való ütközés sem ritka. Az Allianz Hungária statisztikái szerint a jellemző sérülések közé tartozik a lábszártörés, a keresztszalag-szakadás, valamint a vállat, hátat és kezet érő ficamok és rándulások. Az ilyen balesetek önmagukban is éppen elég kellemetlenek, de még nagyobb stresszel járnak, ha egy hegy tetején történnek meg, ráadásul külföldön, ahol a társadalombiztosításunk nem érvényes. Pont ezért kiemelten fontos, hogy utasbiztosítással a zsebünkben vágjunk neki az utazásnak, hiszen bár a baleseteket nem előzhetjük meg vele, a megfelelő sürgősségi orvosi ellátás finanszírozásához életmentő segítséget nyújt, amiről sokan még mindig megfeledkeznek.
Nem mindegy azonban, hogy milyen típusú utazásbiztosítást választunk, mert léteznek kifejezetten a téli sportolási igényekre szabott opciók. Ezeken belül is különbséget kell tenni a kijelölt pályán síelő hobbisportolóknak, a pályán kívüli izgalmakat keresőknek, illetve a versenysportolóknak szóló szolgáltatások között. A téli sportbiztosítások számos szolgáltatást tartalmaznak: többek között a választott csomagnak megfelelő limitig fedezik a baleset esetén szükséges helikopteres mentést és sürgősségi ellátást, illetve a fel nem használt síbérlet költségét. De olyan elemeket is tartalmaznak, mint például poggyászbiztosítás – ideértve a sportfelszerelések biztosítását –, továbbá jogvédelmi és felelősségbiztosítás, illetve utazási segítségnyújtási szolgáltatások. Emellett autós utazás esetén autó asszisztencia, vagy légi utazás esetén járatkésés vagy járattörlés esetére automatikus szolgáltatás is választható.
Drága mulatság
Az Allianz adatai alapján az egyik jellemző baleset az esés miatti lábtörés. Egy konkrét esetet nézve, ha például Ausztriában kijelölt pályán síelés közben elesünk és lábszártörést szenvedünk, az alábbi költségek merülhetnek fel kórházi ellátás esetén (forintra átszámolva):
- Helikopteres mentés: 2 288 900 Ft
- Orvoshoz szállítás: 66 500 Ft
- Sürgősségi orvosi ellátás: 3 219 000 Ft
- Gyógyszer: 52 550 Ft
- Beteg Magyarországra szállítása az illetékes gyógyintézetig: 338 000 Ft
Összesen tehát egy ilyen szerencsétlenség következtében akár hatmillió forintunkba is kerülhet, ha nincs megfelelő utasbiztosításunk.
Fontos megemlíteni, hogy az európai egészségkártya nem helyettesíti az utasbiztosítást, így nem téríti meg a hegyi mentés és a szállítás költségeit sem, és a turistaközpontokban működő egészségügyi intézmények küzöl nem mindegyik fogadja el.
Abban az esetben, ha nem csak síelni akarunk, válasszunk olyan biztosítást, ami többféle téli sportra is kiterjed. Azoknak pedig, akik pályán kívül, versenyen vagy funparkban szeretnek téli sportolni, alaposan utána kell nézniük a lehetőségeknek, hiszen a legtöbb utasbiztosítás ezekre nem nyújt fedezetet.
Ezenkívül amennyiben autó helyett inkább repülővel utaznánk, az Allianz egyes termékeinél opcionálisan választható a menetrendszerinti légi járat késése, törlése és útvonalának módosítása esetén nyújtott automatikus szolgáltatás. Ez azt jelenti, hogy a blokklánc-technológiának és okosszerződésnek köszönhetően nincs szükség a biztosítási esemény bejelentésére, annak elbírálása és kifizetése automatikusan megtörténik, amennyiben a szerződéskötéskor megadjuk a menetrendszerinti járatok számát, indulási dátumát és időpontját, valamint a bank nevét és a bankszámlaszámunkat.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Utasbiztosítás kalkulátorunkban néhány kattintással kiszámolhatja a biztosítási díjakat a téli síelésre:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Rengeten követik el ezt a hibát a lakásfelújításnál: óriási baj lehet belőle
A lakásbiztosítást megkötjük, és többet nem is foglalkozunk vele. Ez a gyakran elkövetett hiba sokba kerülhet számunkra egy esetleges káresemény bekövetkezésekor. Ha egy-egy jelentős értéknövekedéssel járó beruházást követően nem frissítjük szerződésünket, akkor előfordulhat, hogy a biztosítási összeg nem fedezi egy nagyobb kár helyreállítását.
A gazdasági nehézségek ellenére is töretlen a felújítási kedv
Az év végéhez közeledve egyre többet gondolkodunk a jövő évi terveinkről és arról, hogyan tudjuk megvalósítani azokat. Az ilyen projektek közé tartozik például egy lakásfelújítás vagy -korszerűsítés is, amit a GKI és a Masterplast közös kutatása alapján közel 800 ezer magyar háztartás tervez megvalósítani 2023 nyaráig. Ez százezerrel több, mint egy évvel ezelőtt – írja közleményében az Allianz.
Talán pont az ellenkezőjét feltételeznénk, de a lakásfelújításra fordított összeg a jelenlegi infláció sújtotta gazdasági helyzetben is megtérülhet, hiszen egy energetikai korszerűsítéssel, napkollektorok felszerelésével vagy csupán a szigetelés modernizálásával is jelentősen csökkenthetjük a havi rezsikiadásainkat. Azonban fontos észben tartani, hogy egy felújítás növeli az ingatlanunk értékét, ezért a lakásbiztosításunkat is célszerű felülvizsgálni annak érdekében, hogy elkerüljük az alulbiztosítottságot. Az Allianz Hungária szakértője tanácsokat ad, hogy mit érdemes átgondolnunk ezzel kapcsolatban.
Egy-egy nagyobb volumenű beruházás, mint például hozzáépítés, tetőtér beépítés, emeletráépítés, energiatakarékos megoldások alkalmazása, felújítás vagy korszerűsítés olyan mértékű ingatlan értékemelkedést jelenthetnek, amelynek megfelelő lekövetésére és érvényesítésére az évenkénti indexálás[1] nem feltétlenül elegendő. Hasonló a helyzet az újabb műszaki cikkek vagy a korábbinál értékesebb berendezések, bútorok, egyéb ingóságok vásárlása miatti értéknövekedés esetén is, így fennállhat az alulbiztosítottság veszélye.
Átlagosan 3, 4 lakásban éljük le az életünket
„Tapasztalatunk szerint a lakásbiztosítások többségét az ingatlanokba való beköltözéskor kötik, és évről-évre automatikusan hosszabbítják érdemi változtatás nélkül, holott egy ingatlan a benne lévő ingóságainkkal együtt a legértékesebb vagyonunk. Gondoljunk csak bele, átlagosan mennyi ideig lakunk egy helyen életünk során (statisztikák szerint átlagosan 3,4 lakásban élünk életünk során), és a beköltözéshez képest mennyi mindennel gazdagítjuk azt az évek alatt, legyen szó akár ingóságokról vagy az épület felújításáról, bővítéséről. Ha ezt nem követjük a biztosításunk rendszeres átvizsgálásával, akkor az otthonunk alulbiztosítottá válhat. Vagyis a biztosítási szerződésben meghatározott összeg alacsonyabb, mint az ingatlan helyreállítási értéke, illetve a biztosított vagyontárgy újra beszerzési értéke. A problémára viszont az esetek többségében csak a káreset megtörténte után, a kárszakértői felmérés során derül fény” – magyarázza Tollmayer György, az biztosító lakossági vagyon termék-és portfólió menedzsment osztályának vezetője.
Egy, az otthonunkban bekövetkező káresemény ügyintézésekor pedig a biztosító az aktuális szerződésben szereplő fedezetek és értékek alapján téríti meg a kárunkat. Tehát, ha például egy-egy jelentős értéknövekedéssel járó beruházásokat követően nem frissítjük szerződésünket, vagy az éves indexálás során a létrejött szerződés biztosítási összege és díja nem tudja követni a piaci árak és az infláció miatt megnövekedett helyreállítási költségeket, akkor előfordulhat, hogy a biztosítási összeg nem fedezi egy nagyobb kár helyreállítását.
„Éppen ezért nagyon fontos, hogy szerződéskötéskor pontosan meghatározzuk a biztosítani kívánt ingatlan paramétereit és a vagyontárgyak értékét, illetve felújítástól függetlenül is évente legalább egyszer érdemes felülvizsgálni, és szükség esetén megújítani az érvényben lévő szerződésünket. Hiszen az életmódunk, az otthonunk, ezzel együtt pedig az igényeink, illetve az elérhető biztosítási konstrukciók is változhatnak” – teszi hozzá a szakember.
forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók lakásbiztosítási csomagjait:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Öt százalékkal nőttek a kötelező biztosítási díjak a III. negyedévben
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjai a tavalyi év azonos időszakához képest 5 százalékkal emelkedtek. A biztosítói kárkifizetések 12 százalékkal nőttek a szerviz- és alkatrészköltségek drágulása, a devizaárfolyam-változás és a pénzromlás hatásaként – áll az MNB friss KGFB-indexében.
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításainak (KGFB) átlagos állománydíja 46,7 ezer forint volt 2022. szeptember végén, ami 5 százalékkal magasabb az előző év III. negyedévi adatával összevetve. Ezen belül a fővárosi autósok KGFB-díja 6 százalékkal, míg a nem budapesti üzembentartóké 5 százalékkal nőtt éves bázison. A vidéki autósok átlagos állománydíja (kb. 43,4 ezer forint) több mint 22 ezer forinttal marad el fővárosi társaikétól (közel 65,6 ezer forint) – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2022. III. negyedévi KGFB-indexében.
A biztosítói kárkifizetések a díjaknál nagyobb mértékben, 12 százalékkal emelkedtek egy év alatt. A növekedés oka egyrészt az, hogy ezt az időszakot már nem érintette a koronavírus miatti lezárások hatása (vagyis a megnőtt járműforgalom miatt immár több lehetett a káresemény). Másrészt a devizaárfolyam-változás (külföldi alkatrészek beszerzésénél), illetve a szerviz- és alkatrészdíjak drágulása is szerepet játszhatott.
Az enyhén növekedő díjak és a magasabb ütemben bővülő kárkifizetések eredményeként az MNB személyautókra számított, korrigált KGFB-indexe (amely a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva a nettó díjváltozást mutatja be) csak enyhén változott. A korrigált index 2021. I. negyedévében állt a csúcson, azóta jobbára csökkenés tapasztalható.
Az egyéb járműkategóriákban vegyesen alakultak az átlagdíjak, az egyedi szerződéseknél azonban jellemzően egy számjegyű emelkedés történt. Az egyedi szerződéses taxinál – amelyeknél nem folytatódott a szerződésszám bővülése – megállt a díjcsökkenés, sőt 8 százalékos növekedés látható. Díjcsökkenést (-1 százalék) csak a kisebb szerződésszámú nehéz pótkocsiknál lehetett feljegyezni. A flottás szerződéseknél a nehéz pótkocsik és a vontatók díjai estek erősen vissza (-9, illetve -7 százalék). Az egyéb teherautóknál egyedi (8 százalék) és flottás szinten is (11 százalék) díjemelkedés látható.
A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a KGFB-díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi KGFB Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapjának külön felületén színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik állománydíja, illetve a többi járműosztály átlagdíjai éves és negyedéves változását.
A KGFB-index rendszeres közzététele a fogyasztók és a közvélemény pontos, átlátható tájékoztatását és a verseny élénkülését segíti elő. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi KGFB-szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél a folyamatokat, s egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve KGFB díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.
forrás: magyarhirlap.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Sok a betörő a környéken? Lakásbiztosítással talán jobban alszunk majd
Nem mindenki engedheti meg magának azt, hogy egy csendes, békés, tiszta, ápolt és biztonságos helyen lakjon. A legtöbben örülnek, ha egyáltalán találnak egy megvásárolható ingatlant, amelyet meg is tudnak engedni maguknak anyagilag.
Az ilyen helyzetekben szinte elengedhetetlen egy jól kiválasztott lakásbiztosítás, amely lehetőleg személyre szabott extra fedezetet is tartalmaz a helyi sajátosságok miatt.
Az alap lakásbiztosítás nem biztos, hogy mindig elég
A legtöbben nem az alap lakásbiztosítást kötik meg, hanem választanak hozzá egy kiegészítő csomagot is, amely figyelembe veszi az adott földrajzi elhelyezkedést, a környék típusát vagy épp az otthon lévő extra holmik védelmére ajánlj további fedezetet.
Léteznek már külön lakásbiztosítási kiegészítők arra, ha például készpénzt szeretnénk bebiztosítani. Egyes biztosítók külön adnak fedezetet arra, ha például áramkimaradás miatt megromlanak az élelmiszerek a fagyasztóban.
Ha nagy hűtőládánk van, akkor ez a kár igen nagyra felrúghat, mert egy ilyen típusú fagyasztót igen jól tele lehet pakolni fagyasztott élelmiszerekkel, amelyek akár egész éven át képesek kitartani - ha nem jön egy váratlan áramszünet.
Családi házakra is létezik külön plusz biztosítási csomag
Nem minden családi ház van szép, csendes környéken. Sajnos rengeteg olyan ingatlan van, ahol szinte mindennapos a rongálás, graffiti kár vagy akár a kertben lévő használati tárgyak lopása.
Ebben az esetben szintén jó döntés lehet az, ha az alap lakásbiztosítás mellé családi ház kiegészítő csomagot is választunk. Így például a kerti bútorok vagy a gyönyörű dísznövények is biztosítva lesznek egy esetleges rongálás vagy lopás esetén.
Ha nagyobb gazdaságunk van, akkor akár a haszonállatokra és a termésre is vehetünk fel extra biztosítást, hiszen egy jégverés óriási károkkal járhat, ha van egy nagyobb veteményesünk a hátsó udvaron.
Előzzük meg a bajt, hiszen évente néhány tízezer forint nem sok azért, ha hirtelen egy több milliós kárt kellene kifizetnünk egy nem várt helyzet miatt.
forrás: borsonline.hu
CLB TIPP: Lakásbiztosítás kalkulátorunkban egyszerűen összehasonlíthatja a biztosítók ajánlatait:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Kezdődik a síszezon - ezekre figyelj, ha útnak indulsz
A síelés vagy snowboardozás veszélyes sportnak számít, mivel könnyen és súlyosan meg lehet sérülni közben. Egy autó árát is bukhatjuk, ha nem készülünk fel rendesen.
Sokszor érdemes a környező országokba menni síelni, mert olcsók, korábban nyitnak és nagyok a pályák, ami nagy előny. Az viszont már hátrány, hogy ha egy másik országban ér minket baleset és nem vagyunk felkészültek, több havi fizetésünk bánhatja.
Idén is sokan mennek majd külföldre síelni
A Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) szóvivője szerint a meghosszabbított téli iskolai szünet kedvez a kiutazóturizmusnak, a január első hetében elérhető csoportos és egyéni utazási lehetőségek iránt az eddigiekkel ellentétben most családok is érdeklődnek. Bakó Balázs szerint a téli utazásról nem mond le a többség, legfeljebb olcsóbb és közeli helyre megy síelni- olvasható a Világgazdaság hasábjain. A szakértő szerint így idén a boszniai és szerbiai sípályák is felkerülnek a magyar sportturisták térképére, mivel a nyugat-európainál számottevően olcsóbbak a síbérletek és szállások is, ráadásul a közelségük miatt az utazási költségeken is lehet egy kicsit spórolni.
Ennyit drágultak a síutak tavalyhoz képest
A külföldi utazások ára a tavaly télihez mérten átlagosan 15-20 százalékkal emelkedett. Ehhez még hozzájön az a tény is, hogy tavaly még 360-370 forint volt egy euró, most 410-420 forint között mozog.
Mennyire veszélyesek a téli sportok?
A statisztikák alapján az európai sípályákon minden 10. sportoló szenved valamilyen balesetet. A potenciális veszélyt a felkészületlen, rossz kondícióban lévő, tapasztalatlan pályahasználók és a hüttéket, alkoholt kedvelők jelentik, de a legtöbb baleset esésből, megcsúszásból adódik.
Elég, ha magunkkal visszük az EU-s kártyánk?
Mivel láthatóan nagy egy baleset veszélye, felmerül a kérdés, hogy elég-e ha indulás előtt kiváltjuk az Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EEK). A válasz az, hogy nem, ugyanis ez a kártya csak az alapellátásra jogosít fel a használóját. Nem állja például a hegyi mentés költségeit, a korházban töltött idő utáni önrészt vagy a gyógyszerek felírásának költségeit, ahogy felelősségbiztosítást sem tartalmaz. Vagyis, ha nem kötünk biztosítást, és úgy indulunk el, akkor egy legalább egy autó árát tesszük kockára, de volt olyan is, akinek a házát árverezték el azután, hogy biztosítás nélkül balesetet szenvedett külföldön.
Mindig kössünk biztosítást
A síelésre való felkészülés része a megfelelő utasbiztosítás megkötése is. A biztosítási szakemberek szerint viszont nem mindegy, milyet kötünk. Ellenőrizzük le, hogy az adott biztosítás mit fedez pontosan. Síeléshez olyan érdemes kötni, aminek része a felelősségbiztosítás is, mert a sípályán történt balesetek okozói ugyanúgy kötelesek helytállni az általuk okozott kárért, mint a közúti baleseteknél. Ezen kívül nézzünk utána, hogy az adott biztosítás fedezi-e
- a helikopteres mentést és mekkora összeghatárig;
- a kórházi költségeket teljes mértékben;
- az elveszett, ellopott felszerelés pótlását;
- a tolmácsot.
forrás: ripost.hu
CLB TIPP: Utasbiztosítás kalkulátorunkban a síutazására is néhány perc alatt kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait:
Utasbiztosítás kalkulátor >>
Autósok figyelem: csütörtökön fontos határidő jár le
Alig több mint két napja maradt közel egymillió gépjármű, köztük félmillió személygépkocsi üzembentartójának arra, hogy eldöntse, lecseréli-e év végi évfordulós kötelező biztosítását, vagy sem: a felmondásoknak csütörtök éjfélig el is kell jutniuk a biztosítókhoz. Átlagosan 15 százalékkal emelkedtek a díjak.
A piaci szereplőktől kapott visszajelzések azt mutatják, hogy az idei év végi kampányban megkötött új szerződések átlagdíja mintegy 15 százalékkal, vagyis közel kéthavi összeggel múlja felül a tavalyi hasonló értéket, amely a mai inflációs környezetben nem nevezhető túlzott mértékű korrekciónak. Az egyes járművekre vonatkozó lehetőségek azonban jelentősen eltérhetnek egymástól, ezért célszerű minden érintettnek a még rendelkezésre álló időben gyors egyedi kalkulációval megismerni a következő időszakra elérhető díjakat.
„A vonatkozó törvény úgy rendelkezik, hogy az év végi évfordulós szerződések felmondásainak legkésőbb december 1-jén éjfélig be kell érkezniük az illetékes biztosítóhoz – figyelmeztet Papp Lajos, a FBAMSZ (Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége) gépjárműszekciójának elnöke. – Emiatt csütörtökön már az összehasonlító alkuszi portálok is csak korlátozásokkal, általában a nap első felében fogadnak be ilyen megbízásokat. Aki az utolsó pillanatban határoz a szerződése felmondásáról, akkor mehet biztosra, ha felkeresi az érintett biztosító valamelyik ügyfélszolgálatát, így szerezve igazolást a felmondás beérkezéséről.”
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kampányban váltók mintegy 20 százaléka az utolsó 3-4 napra hagyja a döntést. Ez azért kockázatos gyakorlat, mert az az autós, akinek a felmondása nem érkezik be határidőn belül a biztosítójához, automatikusan a következő egy évre megállapított új díjon viszi tovább a jelenlegi kötelező biztosítását. Ha ennek ellenére egy másik szerződést köt, az a törvény értelmében érvénytelen lesz.
A december 1-jei határidő ugyanakkor csak a jelenlegi szerződés felmondására vonatkozik, Új szerződés megkötésére egészen december 31-ig van lehetőség. A gyakorlatban ugyanakkor ezt a két lépést az ügyfelek túlnyomó része egyidőben, az alkuszi összehasonlító oldalon megteszi. Ezt követően már csupán az új szerződés első díjrészletének megfizetésére kell figyelni: a március 1-jei fizetési határidő be nem tartása esetén a biztosítónak a törvény rendelkezése szerint törölnie kell a megkötött szerződést.
Mint ismeretes, az autósok 2010. január 1-je előtt egységesen január elsejei évfordulóval köthettek kötelező biztosítást. Az azóta megvásárolt gépjárművek szerződéseinél már nem a naptári kezdőnap, hanem a megvásárlás napja számít évfordulónak, amikor lehetőség van a biztosítót váltani. 2010 óta tehát évről évre csökken az év végén forduló kgfb-szerződések aránya, ám az év végi kampány még idén is közel egymillió gépjárművet, köztük 500 ezer személygépkocsit érint.
forrás: napi.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Erre figyelj, ha kötelezőt váltasz és meg akarod tartani a bónuszod!
Zajlik a kötelező biztosítási kampány, ami a 2010 előtt vásárolt autók tulajdonosai mellett azokat érinti, akik kocsijának ebben az időszakban van az évfordulója. Ennek apropóján megnéztük, mit tehet az, aki autót cserél és bónuszkedvezményét átvinné a most vásárolt kocsira. Jöjjön hát a biztosítási kisokos!
Így működik a rendszer
A kötelező díjánál nemcsak az számít, hány éve vezet valaki, hol lakik, mennyit autózik egy évben, hanem az is, hogy az adott pillanat (például autóvásárlás vagy kötelezőváltás) megelőzően okozott-e kárt vagy nem. A bonus-malus rendszer a kármentes éveket és a káreseményeket tartja nyilván. A kezdőpont az A0-s, a kvázi semleges kategória. Itt nincs büntetés (malus) és kedvezmény (bonus) sem. Leegyszerűsítve, ha nem okozott kárt az illető, akkor a következő évben jobb osztályzatot kap, így lépkedhet egyre feljebb, a plafon a B10-es kategória, itt jár a legnagyobb kedvezmény. Ha viszont kárt okoz, akkor komoly a büntetés. Egy kár esetén 2-vel, 2 kárnál 4-gyel, 3 kárnál 6-tal rosszabb lesz az osztályzat. Ha 4 vagy több kárról van szó, akkor a legrosszabb, M4-es besorolás lesz érvényes.
Szólni kell, különben elköszön a kedvezmény
Ha megtörtént az eladás, akkor ezt rögtön jelezni kell a biztosítónknak, hiszen okafogyottá válik a díjfizetés. Ezt a szakzsargon érdekmúlásnak nevezi. Fontos, hogy az eladás napján is rendben kell lennie a biztosításnak, azaz az adott időszakra ki kell fizetni a díjat. Ha például november közepén cserélt gazdát az autó, az utolsó negyedéves díjat rendezni kellett jó eséllyel még októberben akkor is, ha már tudtuk, hogy máshoz kerül a kocsi. Ugyanakkor a biztosító a fennmaradó összeget a november közepétől december végéig terjedő időszakra visszaadja.
Azért fontos a biztosítónak jelezni az eladást, mert, ha az autós szimplán nem foglalkozik vele és abbahagyja a fizetést, akkor díjnemfizetés miatt szűnhet meg a szerződés, ilyenkor pedig nem lehet tovább vinni a bónuszt.
A megvásárolt autóra átvihető a korábbi B1-B10-es besorolás valamelyike, de ahogy az előbbiekből is kiderül, csak akkor, ha a régi autóra már megszűnt a biztosítás. Ezt az új autóra vonatkozó kötelező biztosítás megkötésénél kell kérni, illetve a szerződés megkötésekor kell megadni a korábbi szerződésben szereplő kategóriát.
Lényeges szabály, hogy az osztályzat az adott járműkategóriára szól, azaz ha egy B10-es biztosítással futó autó eladása után motorkerékpárra ül át a sofőr, akkor a motornál nem lesz érvényes a kedvezmény.
Persze olyan is van, hogy az autóeladás után nem egyből érkezik a következő. Ebben az esetben is megmarad a bónuszkategória, mégpedig 2 évig. Tehát ha az eladás után ennyi időn belül lesz másik autó, akkor arra is vonatkozik. Ennek letelte után viszont visszakerült a rajtkőre a sofőr, azaz A0-ról kezd majd.
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>