2023.11.27
20 kérdés, amit eddig senkinek nem mertél feltenni a lakásbiztosításodról
Mitől függ a lakásbiztosításom díja? Mikor jön ki a kárfelmérő, és mikor elég, ha csak fotót küldök? Mennyit fizet a biztosító, ha alulbiztosított vagyok? Nekem kell fizetni, ha ráesik a virágcserepem az utcán parkoló autóra? Lakástulajdonosként vagy bérlőként bizonyára mindenkit foglalkoztattak már ehhez hasonló kérdések. Rácz István, a Biztosítási Elemző Központ vezető elemzője és Németh Péter, a CLB Biztosítási Alkusz szakértője segítségével megválaszoltunk 20 kérdést, amelyek segíthetnek eligazodni a lakásbiztosítások világában.
1. Mennyit fizet a biztosító?
Jó esetben annyit, amennyi a kár összege (levonva persze az esetleges önrészesedést). Ebbe az alulbiztosítottság szólhat bele, amely azt jelenti, hogy a biztosítási összeg alacsonyabb, mint az ingatlan újjáépítési értéke (ennek ellenkezője a túlbiztosítás, de a magyarországi ingatlanokra inkább előbbi a jellemző). Az alulbiztosítottság azért veszélyes, mivel a biztosítónak megvan rá a lehetősége, hogy a kárt csak a biztosítási összeg újjáépítési értékhez mért arányában fizesse meg: azaz, ha például egy 50 millió újjáépítési értékkel bíró ingatlan csak 25 millió forintra van biztosítva, az 1 millió forintos kárnak csak a felére, 500 ezer forintra jogosult az ügyfél.
A hirtelen megemelkedett építkezési költségek (infláció) miatt előfordulhat, hogy ma sok ingatlan alul van biztosítva, de a kisebb károknál még így is ritkán fordul elő, hogy a biztosító figyelembe veszi az alulbiztosítottságot, tehát az üvegtörés vagy beázás esetén nem kell ettől tartanunk. A gyakorlat az újjáépítési költség általában abban az esetben játszik szerepet, ha az ingatlan egy totálkár (pl.: tűz) miatt jórészt, vagy akár teljesen elpusztul – ilyenkor ugyanis a szerződésben rögzített biztosítási összeget, négyzetméterárat fizeti ki a társaság.
2. Hogy számolja ki a biztosító lakásom értékét a szerződés megkötésekor?
A biztosító alapvetően az ügyfél által megadott adatokra támaszkodik: többek között a méretből, az elhelyezkedésből és a falazat típusából kalkulál egy újjáépítési értéket. Azt, hogy ezen adatok alapján pontosan mennyi lesz a végösszeg, építőipari cégektől beszedett ajánlatok, illetve a kárszakértők becslései alapján állapítják meg. Így gyakorlatilag kiszámolják, hogy az egyes épülettípusoknál mennyi lenne a költsége az ingatlan teljes újjáépítésének. Bár éves szinten infláció alapján a biztosító aktualizálja a biztosítási összegeket, a szerződés megkötése után azonban már az ügyfél felelőssége, hogy az újjáépítési költséget nyomon kövesse, és a biztosítási összeget aktualizálja.
3. Hogyan változik a helyreállítási költség és a biztosítási összeg?
A biztosítási összeget a biztosítók próbálják a piacnak megfelelően, azaz inflációval korrigálni, de ennek az alapértékét az ügyfél határozza meg a szerződéskötéskor. A biztosítók ehhez ajánlanak általában segítségképpen egy általuk elfogadhatónak ítélt négyzetméterárat, amit az ügyfél módosíthat (általában felfelé). Van ugyanakkor minimumár is, amelyet a biztosító határoz meg, ennél kevesebbért nem köthető meg a biztosítás (elkerülendő a nagymértékű alulbiztosítottságot).
4. Mitől függ a biztosítás díja?
Alapvetően a biztosítási összegtől, amely jó esetben megegyezik az újjáépítési értékkel. Ezt több tényező határozza meg: ilyen például az ingatlan elhelyezkedése, az építőanyaga, az alapterülete, kivitele – ezek azok a tényezők, amelyek a leginkább hatással vannak a díjra, de ezen kívül a biztosítani kívánt ingóságok értéke is fontos. Ezeken túl közrejátszik még a fizetési gyakoriság, a fizetési mód is, illetve szintén fontosak a biztosító által fedezett kockázatok is (vagyis a biztosítási események köre). Itt érdemes megjegyezni, hogy a teljeskörű laskásbiztosítások, amelyek minden lényegesebb fedezetet (tűz, elemi károk, betöréses lopás, baleset és felelősség biztosítást is) magukban foglalnak, drágábbak, mint a nem teljeskörű biztosítások, melyek közé például a csak ingóságokra vagy a csak épületekre kiterjedő lakásbiztosítások tartoznak.
5. Mi alapján változik a szerződéskötéskori biztosítási díj összege?
A biztosítási díj összegét a biztosító évente infláció alapján indexálhatja, ezen felül az előző kérdésben említett faktorok változása, vagyis a biztosítási összeg emelése vagy csökkentése változtathatja meg az ügyfél által fizetett díjat, illetve a vagyonértékekben történő jelentősebb változás.
6. Mikor lehet lakásbiztosítást váltani?
Alapvetően évfordulókor. A hatályos szabályok alapján minden szerződés évfordulója az a nap, amikor megkötötték az adott lakásbiztosítást. A biztosítást a fordulónap előtti 30. napig bezárólag lehet felmondani, írásban.
7. Milyen újdonságot fog hozni a jövő év ebben?
Jövő márciustól a fordulónap előtti felmondáson kívül március 1. és 31. között is lehetősége lesz az ügyfélnek felmondani a lakásbiztosítását. A biztosítási szerződések megszűnése a 2024. március folyamán történő felmondások esetén a felmondás biztosítóba történő beérkezésétől számított 30. nap lesz.
8. Mi az az MFO?
A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére megalkotott értékalapúságot és ügyfélközpontúságot célul kitűző, új “prémium” terméktípus. Az MNB hosszas vizsgálat után meghatározta azokat a termék és kárrendezési szempontokat, amely véleménye szerint az ügyfelek kiemelt érdekét szolgálja. Ezek összessége az MFO. Általában 5-20%-al drágább, mint a hagyományos lakásbiztosítás, de a 2024. márciusi kampányban ez is változhat.
9. Megéri egyáltalán MFO-ra váltani?
A szakértők szerint a lakásbiztosítások közül a legtöbb termék eddig is ügyfélbarát módon működött.. Így nem éri meg csak azért váltani, hogy a biztosításunk MFO, azaz “minősített fogyasztóbarát” legyen. Az összehasonlításnál azonban a jobb minősítést elérő termékek között ma már több az MFO, vagyis megfontolandó a kiválasztásuk. Természetesen a díjat és a biztosítási összeget is nézni kell, vagyis az ár/érték arányt.
10. Lakáshitel megkötésénél megmondhatja a bank, hogy hol kössem a biztosítást?
Röviden: nem. Kicsit hosszabban: a pénzintézet csak azt határozhatja meg, hogy az ügyfél milyen biztosítást kössön, azaz, hogy milyen fedezetekre kell kiterjednie a lakásbiztosításnak (és hogy annak kedvezményezettjeként a bank kerüljön megnevezésre). Ez általában teljeskörű biztosítást előírását jelenti. Emellett előny lehet, hogy a bank, a hitellel kapcsolatos kedvezményeket adhat, ha a biztosítást a banknál (vagy partnerénél) köti meg a hitelfelvevő.
11. Lakáshitelnél köthetek olyan biztosítást, amelyet az adott bank nem közvetít?
Igen, mint az előbbi válaszból is látszik, bár kicsit több lesz a papírmunka a hitelfelvevő részéről, de bármilyen lakásbiztosítást meg lehet kötni, akkor is, ha azt az adott bank nem közvetíti.
12. Kössek lakásbiztosítást, ha a társasház biztosítva van?
Amennyiben a társasház biztosítás a közös épületrészeken túl kiterjed a lakás falazataira is (a társasház-biztosítások jelentős többségénél így van), akkor elegendő csak az ingóságokra és a beépített bútorokra biztosítást kötni. Ehhez a “korlátozott” biztosításhoz is lehet (és kell is) ugyanakkor felelősség, baleset és betörés kiegészítőt kérni.
13. Mi van, ha eláztatom a szomszédot, leesik az utcán parkoló autóra a virágcserepem?
Erre a felelősségbiztosítás a megoldás. A felelősségbiztosítási elem a teljes biztosítási díj elenyésző részét teszi ki, tehát mindenképp érdemes ilyennel is rendelkezni a lakásbiztosítás részeként.
14. Mikor jön ki a kárfelmérő? Milyen károknál, milyen összegnél? Mi az a bagatellkár?
A bagatellkárokat általában néhány 100 ezer forint alá teszik. Régebben még élt az a felosztás, hogy kifejezetten a bagatellkároknál nem jön ki a biztosító szakembere, ez mára azonban már megváltozott: a biztosítóknak ugyanis rendkívül drága lett az élő munkaerő alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy a kárszakértő kiküldését általában nemcsak a kár összege alapján határozzák meg, hanem a kár fajtája, típusa alapján is. Ha egy kárról például könnyű fotót készíteni, az is elegendő lehet a biztosítónak, de itt figyelembe veszik az ügyfelet is (ha valaki túl sok kárt jelentett be korábban, azt nagyobb valószínűséggel ellenőrzik).
15. Mikor kér számlát a biztosító?
A kisebb károk nagy része úgynevezett megegyezéses alapon térül: ha az ügyfél a biztosító ajánlatát elfogadja, akkor számla nélkül megkaphatja a kártérítési összeget. Ha a szerződő ennél többet kér, a biztosítónak is megvan a joga, hogy azt csak a javítási számla ellenében fizesse ki.
16. Meddig jelenthetem be a kárt? Mi van, ha egy nem lakott ingatlanban, például a nyaralómban csak később veszem észre?
A feltételek alapján a lehető legrövidebb időn belül kell kárt a biztosítóhoz bejelenteni, erre általában 24-48 órát határoznak meg a biztosítók. Fontos azonban, a jogszabály azonban olyan kitételt is tesz, hogy a biztosító nem tagadhatja meg a kár kifizetését csak azért, mert az ügyfél azt későn (pl. egy hét múlva) jelentette be, csak akkor, ha a késedelem kideríthetetlenné teszi az eredeti kár mértékét.
17. Kössek az ingóságokra biztosítást? Mi van, ha ellopják a laptopomat, de nem tudom bizonyítani, hogy volt laptopom?
Az ingóságokra alapvetően érdemes biztosítást kötni. Jó, ha megvannak a számlák, vagy legalább fényképek az otthonunkról, de alapvetően nincs szükség arra, hogy számlákkal dokumentáljuk a biztosított vagyonunkat. Ma már elég részletesen megadható a szerződéskötésnél, hogy milyen vagyontárgyakkal (vagyoncsoportokkal) rendelkezünk, ezt a biztosító mindig elfogadja. Persze, ha irreálisan sok ellopott tárgyat jelent be egy károsult, megeshet, hogy a biztosítótársaság kételkedni kezd.
18. Kössek az albérletemre bérlőként biztosítást?
A válasz alapvetően: nem. A lakásra semmiképp, hiszen az a lakástulajdonos feladata, ha pedig a bútor is az övé, akkor arra sem. Azokra az ingóságokra azonban, amelyet a bérlő visz a lakásba, érdemes lehet biztosítást kötni.
19. Kössek a nyaralómra biztosítást?
A nyaraló is ingatlan, ami jelentős értéket képvisel, így érdemes erre is biztosítást kötni, pláne azért, mivel nem tartózkodik ott folyamatosan a tulajdonosa. A válasz tehát: igen, mindenképpen.
20. Fizet-e dugulásra vagy zárcserére a biztosító?
Az ilyen típusú károknál azt kell megnézni, hogy a biztosításban hol szerepel a biztosítani kívánt esemény. Ha az alapfedezetben is szerepel a dugulás vagy a zárcsere, nincs vele teendőnk, ha viszont nem, akkor kiegészítő biztosítást kötni, hiszen csak ekkor fogjuk tudni visszakapni a duguláselhárítás vagy a zárcsere költségét. Alapvetően minden kiegészítő biztosításra igaz, hogy kellő körültekintéssel kell eljárni: minden olyan eseményt érdemes bebiztosítani, amely veszélyeinek ki vagyunk téve. Az ilyen fedezeteket gyakran a biztosítók lakásbiztosításhoz köthető kiegészítő asszisztenciabiztosításai tartalmazzák, e károk javítására sok esetben saját alvállalkozó szakembert tudnak rövid idő alatt biztosítani.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: A lakásbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Milliárdos károkkal rúgta be az ajtót a viharszezon
2023 június 08.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Milliárdos károkkal rúgta be az ajtót a viharszezon
A biztosítók mintegy egymilliárd forintot fizettek ki vagy tartalékoltak kárkifizetésekre májusban, a hagyományos viharszezon első hónapjában, a társaságokhoz több mint 12 ezer bejelentés érkezett – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) az MTI-vel.
A szervezet szerint idén viszonylag csendes volt a május, míg tavaly éppen ez a hónap volt erős lakásbiztosítási szempontból, akkor 2,4 milliárd forintnyi kárkifizetés történt, és mintegy 18 ezer kárbejelentés érkezett.
Az idén a májusi esőt kevésbé kísérték a tavalyihoz hasonló erősségű szélviharok, de egy-egy kisebb területen így is súlyos károk keletkeztek. Különösen Budapest, valamint Pest, Békés, Komárom, Heves, Baranya, Veszprém, Somogy és Nógrád vármegye, ezeken belül is Gyula, Kétegyháza, Bogyiszló, Szombathely, Nyíregyháza és Győr szenvedett el károkat az időjárás következtében. Jellemzően beázások és a felhőszakadások egyéb következményei miatt keresték a biztosítókat a károsultak.
Az időjárás egyre szélsőségesebbé válását jelzi, hogy már nem csak a május–augusztusi időszakban lehet pusztító viharokra számítani.
Idén például csak a február 4-i szélvihar miatt több mint 13 ezren fordultak a biztosítókhoz, amelyek 1,8 milliárd forintot fizettek ki vagy tartalékoltak kifizetésekre – hívta fel a figyelmet a Mabisz. Hozzátette, hogy ezekben az adatokban az ipari létesítményekben, illetve közintézményekben, valamint a mezőgazdaságban keletkezett károk nincsenek benne.
A közlemény szerint az összegzésben csak a biztosítók kártalanítási tételei szerepelnek, ugyanakkor a hazai lakóingatlanok több mint egynegyedére, egymilliónál is több lakásra és családi házra nem kötöttek biztosítást.
A biztosítók szövetsége jelezte, hogy tizenhárom Mabisz-tag társaság kínálja több tucat lakástermékét, és a hagyományos piaci termékek mellett már tizenkét társaság jelent meg a piacon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által jóváhagyott minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítással is.
A Mabisz kiemelte, hogy viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni, így különösen fontos az alulbiztosítottság elkerülése, ezért a szerződéseket érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni.
CLB TIPP: A CLB lakásbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Bőven infláció alatt drágult a kötelező biztosítás
2023 június 01.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Bőven infláció alatt drágult a kötelező biztosítás
Az idei első negyedévben 9 százalékkal emelkedett a normál használatú személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) éves állománydíja az egy évvel korábbival összevetve, a biztosítói kárráfordítások eközben 12 százalékkal nőttek 2022 tavaszához képest, ami változatlanul elmarad az inflációtól, illetve a szervíz- és alkatrészköltségek drágulásától – közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az első negyedév végén 50,9 ezer forint volt a személyautók éves átlagos kgfb-állománydíja, ami 7 százalékos növekedés az előző negyedéves értékhez képest. Nyílik az olló a vidéki és a fővárosi autósok között, előbbiek átlagos állománydíja mintegy 46 700 forint, több mint 28 ezer forinttal elmarad a budapesti 74 700 forinttól.
Éves szinten 9 százalékkal emelkedett az országos átlagdíj, ezen belül a fővárosiak esetében 13, a nem budapesti szerződéseknél pedig 8 százalékkal.
Ezt lényegesen meghaladó mértékben, 12 százalékkal emelkedtek a kárráfordítások egy év alatt, amilyen dinamika az utóbbi években nem volt tapasztalható. A jelenség hátterében az infláció és a külföldi alkatrészek beszerzésénél a devizaárfolyam-változás játszhatott szerepet. A növekedés azonban összességében még elmarad az infláció mértékétől, ám annak hatása még jelentkezni fog, így további díjemelkedésekre van kilátás – jelezte közleményében az MNB.
A növekvő díjak és az ennél jóval élénkebb ütemben bővülő kárkifizetések eredményeként az MNB személyautókra számított korrigált kgfb-indexe – amely a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva a nettó díjváltozást mutatja be – 127 százalékon állt az első negyedévben. A korrigált index 2021 első negyedévében volt a csúcson, jelenleg a járvány előtti szinten áll. Ez az index szolgál arra, hogy az árváltozások indokoltságát mérje.
Az egyéb járműkategóriák szinte mindegyikénél jelentős mértékben – a flottáknál kétszámjegyű módon – emelkedtek a díjak. Az egyedi szerződéses taxiknál viszont 1 százalékos, míg a flottáknál 17 százalékos csökkenés látható, miközben az ilyen járművek darabszáma nő. A nagyobb buszoknál (42 fő feletti férőhelyes) egyedi (24 százalék) és flottás szinten is (20 százalék) díjemelkedés látható, ami a korábbi stagnálás után még mindig nem jelentős.
A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a kgfb-díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló központi kgfb tételes adatbázis segítségével.
Az MNB hangsúlyozta: a kgfb-index rendszeres közzététele a fogyasztók és a közvélemény pontos, átlátható tájékoztatását és a verseny élénkülését segíti elő. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi kgfb szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet.
CLB TIPP: A CLB kötelező biztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Új veszélyekre figyelmeztet a CLB
2023 május 27.
Kategória:
Utasbiztosítás
Fondorlatos módszerrel fosztják ki az autót bérlő turistákat
Különösen fondorlatos módon fosztják ki külföldön az autót bérlő turistákat. A CLB biztosítási alkusz azt javasolja, ha a helyszínen nincs lehetőség rendőrségi feljelentést tenni, akkor itthon pótolni kell, a biztosítók ugyanis csak így fizetnek kártérítést.
Különösen ébernek kell lennie annak, aki repülővel utazik egy külföldi országba, ahol az ott tartózkodása idejére gyanútlanul autót bérel. Futótűzként terjed ugyanis egy új bűnözési módszer: kifosztásra szakosodott tolvajok árgus szemekkel figyelik a repülőterek közelében az autókat bérlőket, majdani áldozataikat – figyelmeztet a CLB biztosítási alkuszcég.
Közvetlen veszély azonban még nem is a megérkezéskor fenyegeti a turistákat, hanem az útjuk végén, amikor hazaindulás előtt leadják a bérautót. Ekkor ugyanis a leadási ügyintézés idejére, akár csak néhány percre is sokan őrizetlenül hagyják a járművet úgy, hogy a poggyász még a kocsiban van. Ekkor csapnak le a tolvajok: villámgyorsan feltörik az irodában ügyintéző delikvens kölcsönautóját és viszik az értékeket. Az autót bérlő turisták kifosztására szakosodott bűnözők jól tudják ugyanis, hogy az áldozat repülőgépjárata hamarosan indul – hiszen azért adja le a járművet – és nincs idő rendőrségi bejelentést tenni, vállalni az ezzel járó hosszas huzavonát – ismerteti több, mostanában megtörtént eset részleteit és tanulságát Németh Péter.
A cég értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a szerencsétlenül járt turisták szorult helyzetbe kerülnek: el kell dönteniük, hogy a járatukat vagy a rendőrségi feljelentést engedik el. Tapasztalatok szerint legtöbben inkább hazajönnek és első útjuk a biztosítójukhoz vezet, hogy megtudják, ilyen esetre is érvényes-e az utasbiztosításuk, kaphatnak-e kártérítést. Rendőrségi jegyzőkönyv nélkül, mindössze „bemondásra” azonban nincs kártérítés – szögezi le Németh.
Felhívja azonban a figyelmet, hogy a hatósági eljárást itthon, a magyar rendőrségnél is lehet kezdeményezni. Ezt sokan nem tudják. Mint ahogy azt sem, hogy az eljáráshoz feltétlenül tudni kell az autókölcsönző elérhetőségét, be kell mutatni a feltörésről készült helyszíni, céges feljegyzést is, s a károsultnak már onnan a helyszínről, a lehető legrövidebb időn belül fel kell hívnia a biztosítóját, hogy jelezze a problémát, s nem árt a feltörés látható jeleit lefotózni. A kártérítéshez mindezek mellett természetesen utasbiztosítás is kell – jegyzi meg Németh.
CLB TIPP: A CLB utasbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja az utasbiztosítási ajánlatokat:
Utasbiztosítás kalkulátor >>
Fa dőlt a kocsira? Biztos, hogy fizetni fog a biztosítója?
2023 május 25.
Kategória:
Casco biztosítás
Fa dőlt a kocsira? Biztos, hogy fizetni fog a biztosítója?
Az gépjármű biztosítások általában többféle káreseményt fedeznek, de a körülményeket is vizsgálni szokták, ha történik valami.
Nem minden esetben fizet a biztosító, ha faág, vagy fa dől a parkoló gépjárműre. A cikkünk apropója az, hogy múlt héten Miskolcon, a Király utcában egy közterületen álló fa dőlt egy parkoló autóra, amelyben jelentős károk keletkeztek. A látszólag egészséges fa tőből kicsavarodva zuhant az alatta parkoló autóra, minden előzmény nélkül. Az autóbiztosítások általában fedeznek olyan károkat, amelyeket a járműre eső tárgyak okoznak, beleértve a fa által okozott károkat is. Azonban ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy egy bizonyos esetben milyen fedezetet nyújt a biztosítás, fontos figyelembe venni a konkrét biztosítási szerződést, a biztosítási feltételeket, valamint az esemény körülményeit.
Ellenőrizzük, hogy milyen a biztosításunk
A legtöbb autóbiztosítás tartalmazza a káreseményekre vonatkozó vagy teljes körű fedezetet, amely az autóra hulló tárgyak okozta károkat is magában foglalja. Ha például egy fa dől az autóra – ahogy az Miskolc belvárosában történt – és kárt okoz, akkor általában a biztosító fizet a kár megtérítésére. Fontos tudni azonban, hogy a biztosítók vizsgálják az esetet, és meghatározzák, hogy a fa dőlése elkerülhető vagy elkerülhetetlen volt-e.
Fontos, hogy bizonyítani tudjuk
Talán már senkinek sem jelent kihívást egy ilyen eset dokumentálása, hiszen mindenki rendelkezik okostelefonnal. Portálunk megkérdezett egy ügyvédet azzal kapcsolatban, hogy a kárigény jogossága mennyire egyértelmű akkor, ha az adott káresemény közterületen történik. Ilyen esetekben két tényezőt vizsgálnak: egyrészt azt, hogy a fa kezeléséért felelős személy vagy szervezet (közterület esetében legtöbbször az önkormányzat) a fát illetően a megfelelő és szükséges gondossággal járt-e el. Másrészt pedig vizsgálják a fakidőlést vagy ágtörést okozó vihar során fellépő szél erősségének a mértékét.
„Gyakran találkozom olyan esetekkel, amikor a károsult nem tudja biztosan, hogy az adott fa kihez tartozik, hiszen gyakran fordul elő olyan eset, hogy egy közterületnek látszó helyszín magántulajdonban van” – részletezte a boon.hu-nak egy polgári perekre szakosodott ügyvéd. Arra is rámutatott: minden esetben célszerű rendőrségi helyszínelést kérni egy későbbi bizonyítási eljárás miatt, hiszen azokkal a dokumentumokkal tudja az autótulajdonos a kárigényét érvényesíteni, ha a felelősség megállapítása miatt polgári perre kerül a sor.
Ha a kidőlt fa bizonyíthatóan beteg, korhadt volt, és a tulajdonosa nem ápolta megfelelően, akkor fennáll a kártérítési kötelezettség – hangsúlyozta.
A kötelező biztosítás nem fedezi
Sokan vannak abban a tévhitben, hogy a kötelező biztosítás elegendő lehet egy ilyen kárigény esetében. Fontos leszögezni, hogy a kötelező biztosítás a gépjármű szabályszerű üzemeltetése során másoknak okozott károkat téríti. Hogy pontosan mik ezek a károk, azok a törvényben nincsenek külön-külön megnevezve, de ezek a kárfajták mégis külön válaszhatóak dologi károkra, és személyi sérüléses káreseményekre. Ez az elválasztás azért fontos, mert biztosítási eseményenként pusztán dologi károk esetén is más és más összeghatárig számíthat a károkozó a biztosító jótállására, amennyiben a kárigény megalapozott.
A szakértők ezért azt javasolják, hogy érdemes olyan biztosítást kötni, amely a fakidőlések okozta károkat is fedezi.
forrás: boon.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók kötelező és casco biztosítás ajánlatait:
Gépjármű biztosítás kalkulátor >>
Vezérigazgatót vált az Uniqa Biztosító
2023 május 25.
Kategória:
Általános
Vezérigazgatót vált az Uniqa Biztosító
Családi okokból Kanadába költözik Dinsdale Julianna, aki két és fél éven át töltötte be az Uniqa Biztosító vezérigazgatói pozícióját. Július 1-től átmenetileg Kurtisz Krisztián, a biztosító korábbi vezérigazgatója, a felügyelőbizottság jelenlegi elnöke veszi át a vállalat vezetését.
A társaság közleménye szerint az Uniqa Biztosító Zrt. felügyelőbizottsága jelenleg is keresi a vezérigazgató utódját. Az átmeneti időszakban, az MNB engedélyek megszerzését követően a vállalat irányítását Kurtisz Krisztián veszi át, aki a társaság korábbi vezérigazgatója, az Uniqa nemzetközi vezetőtestületének tagja, és a Cherrisk ügyvezető igazgatója.
A következő hónapok egyik kiemelt stratégiai feladata – a sikeres nem-életbiztosítási stratégia megtartása mellett – az életbiztosítási termékeink továbbfejlesztése a megváltozott ügyféligényekkel, illetve az EIOPA és a Magyar Nemzeti Bank iránymutatásaival összhangban – közölte Kurtisz Krisztián, megköszönve Dinsdale Juliannának nemcsak a biztosítónál elvégzett munkáját, hanem a MABISZ-ban betöltött pozícióján keresztül elért eredményeit is.
forrás: portfolio.hu
Havas Gábor váltja Almássy Gabriellát az UNION Biztosító élén
2023 május 25.
Kategória:
Általános
Havas Gábor váltja Almássy Gabriellát az UNION Biztosító élén
Az UNION Biztosító felügyelő bizottsága mai döntése értelmében Havas Gábor (43) váltja Almássy Gabriellát az UNION élén. A pozícióhoz szükséges hatósági engedélyezés folyamatban van.
Havas Gábor tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen és a Wirtschaftsuniversität Wien-en folytatta, aktuárius szakirányon diplomázott. Szakmai pályafutását az ING-nél és a Signal Biztosítónál kezdte, 2007-ben váltott az Aegon közép-kelet-európai szervezetébe, ahol akvizíciós és zöldmezős projektekért volt felelős, régiós stratégiai értékesítési kezdeményezéseket felügyelt. Nevéhez fűződik továbbá az Aegon Magyarország Prémium üzletágának felépítése.
A menedzser jelenleg az AEGON Magyarország pénzügyi vezérigazgató-helyettese, ill. ezzel párhuzamosan 2023. januárjától az UNION pénzügyekért felelős igazgatósági tagja. Elnök-vezérigazgatói kinevezésével Havas Gábor az AEGON Magyarországnál betöltött igazgatósági tagságáról lemond, az AEGON új CFO-jának keresése folyamatban van.
Az UNION Felügyelő Bizottsága gratulál Havas Gábornak. Biztosak vagyunk benne, hogy kiterjedt piacismerete, átfogó szaktudása és lendülete hozzájárul ahhoz, hogy az UNION továbbra is erős, meghatározó szereplője legyen a magyar biztosítási piacnak. - – mondta Lehel Gábor, a Vienna Insurance Group igazgatóságának tagja, az UNION Felügyelő bizottságának elnök-helyettese.
forrás: biztositomagazin.hu
Ezt nem érdemes halogatni: pórul járhat, aki idős koráig vár az életbiztosítás megkötésével
2023 május 24.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Ezt nem érdemes halogatni: pórul járhat, aki idős koráig vár az életbiztosítás megkötésével
Noha sokan elodázzák, nem érdemes hosszasan halogatni az életbiztosítás megkötését. Az egyik legfontosabb szempont ugyanis az, hogy mennyi idős a szerződni kívánó személy: ez a faktor alapvetően határozza meg a díj nagyságát.
Sok fiatal gondolja úgy, ráér az életbiztosítás megkötésével idősebb koráig, amikor nagyobb esélye lesz a betegségeknek. A Bankmonitor szakértőinek számítása szerint azonban ez pénzügyileg nem kifizetődő, mert annyival drágább idős korban megkötni egy életbiztosítást, hogy összeségében többet kell fizetni a védelemért 20 évre, mint 40 éves időtartamra.
Az életbiztosítási szerződés megkötésekor az egyik legfontosabb kérdés az, hogy mennyi idősek vagyunk. Ez alapvetően meghatározza ugyanis a fizetendő díj nagyságát. Sokan nem tudják ugyanakkor, hogy a megkötött szerződések nagy részének díja nem növekszik az életkor előrehaladtával, hanem ugyanaz marad a biztosítási időtartam végéig.
Ha például 25 éves korban kötünk életbiztosítást, akkor nagy valószínűséggel ugyanazt a havidíjat fizetjük majd akár 65 éves korunkig. A Bankmonitor számításai szerint egy 25 éves korban megkötött, 10 millió forint biztosítási összegű szerződés havidíja 5 300 Ft jelenleg, ami 40 év alatt 2,54 millió Ft költséget jelent.
Amennyiben 45 éves korban, 20 éves időtávra - ugyancsak 65 éves korunkig – kötjük meg ugyanezt a szerződést, akkor a védelemért havi 11 600 Ft-ot kell fizetnünk, ami összegében 2,78 millió Ft teljes kiadást jelent. 20 évnyi védelemért tehát összeségében 240 ezer forinttal kell többet fizetni, mint 40 év biztosításért.
A pénzügyi előnynél is fontosabb azonban, hogy az előbbi esetben két évtizeden keresztül védőháló nélkül maradunk, vagyis egy fiatalkori betegség vagy baleset esetén nem kapun segítséget. Minél tovább várunk, annál nehezebb lesz azonban életbiztosítási szerződést kötni. Nemcsak az életkorunk miatt drágulhat ugyanis a biztosítás, hanem azért is, mert minél idősebbek vagyunk, annál több egészségügyi problémánk adódhat. A diagnosztizált betegségek miatt pedig a biztosító esetleg csak megemelt díjjal köt velünk szerződést, de akár az is előfordulhat, hogy elutasítanak bennünket, mert túl kockázatosnak ítélik a szerződéskötést. Az is problémákat okozhat, hogy az előzménybetegségeket minden biztosító kizárja. Ez azt jelenti, hogy a szerződéskötést megelőzően kialakult betegségekre nem fog térítést nyújtani a biztosítás.
forrás: privatbankar.hu
CLB TIPP: Weboldalunkon életbiztosítás ajánlatokat is össze tud hasonlítani, illetve meg is kötheti a kiválasztottat:
Életbiztosítás kalkulátor >>
Óriásit bukhat rengeteg lakástulajdonos, ha beüt a krach: nem elég, hogy van biztosítás, erre is figyelni kell
2023 május 18.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Óriásit bukhat rengeteg lakástulajdonos, ha beüt a krach: nem elég, hogy van biztosítás, erre is figyelni kell
Magyarországon a biztosított lakások aránya megközelíti a 75 százalékot, amivel Európa élmezőnyéhez tartozunk. Javítanivaló, tennivaló azért ezen a területen is akad, az igazi kihívást azonban az ingatlanok alulbiztosítottságának felszámolása jelenti. A probléma abból fakad, hogy a tulajdonosok nem követik a lakások építési vagy éppen a felújítás, korszerűsítés eredményeként jelentkező értéknövekedését a biztosítási szerződésekben.
Az OTP Bank tapasztalatai szerint 2023-ban az ügyfelek csaknem egyharmada már módosította a korábban megkötött szerződését, hogy elkerülje az alulbiztosítottságot, a tájékoztatási kampányra érkezett visszajelzések is kedvezőek, de bőven van még tennivaló.
A cél az, hogy minél többen felismerjék, ha a biztosításuk nem követi az ingatlan újraépítési értékét akkor az nem nyújt megfelelő fedezetet az esetlegesen bekövetkező károk elhárítására, felszámolására. A lakások értékét alapvetően két tényező növeli: az elmúlt években különösen kiugró drágulás, illetve a felújítási, korszerűsítési beruházások.
Bár az elmúlt időszakot jellemző folyamatos és erőteljes drágulás tavaly, az utolsó negyedévben veszített a lendületéből, a hazai lakáspiacon, és az otpotthon.hu-n eladásra meghirdetett lakóingatlanoknál az idei első negyedévben azt tapasztaljuk, hogy az infláció alatt maradt az árnövekedés, a korábbi, dinamikus drágulás miatt könnyen előfordulhat az, hogy káresemény esetén az akár öt-tíz éve megkötött lakásbiztosítás ma már nem nyújt fedezetet az ingatlan újraépítési értékére - – összegezte tapasztalatait Lipták Zsuzsa, az OTP Otthonmegoldások Kft. ügyvezető igazgatója.
Ami a konkrét számokat, adatokat illeti, a lakások árnövekedésében Európa éllovasai közé tartozunk. Az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat 2022 utolsó negyedévében 16.5 százalékos magyarországi áremelkedést mutatott ki a megelőző év azonos időszakához képest, amivel Horvátország és az észtek mögött a harmadik helyen álltunk az EU-ban.
A lakásfelújításokat, korszerűsítéseket tavaly az állami támogatások is segítették. A Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint 2022 harmadik negyedévének végén az otthonfelújítási programban az Államkincstárhoz beérkezett és elfogadott számlák értéke 76 milliárd forintot tett ki (összesen mintegy 190 ezer lakóingatlan felújításához kapcsolódóan), amelynek 41 százalékát az ingatlanok energetikai korszerűsítésére fordították.
A lakásbiztosítási piac komoly változások előtt áll, április 30-án léptek életbe az új szabályok, amelyek célja, hogy a fogyasztók a biztosítók erősödő versenyében találják meg a számukra legkedvezőbb megoldásokat, amelyek között kiemelt szerepük van a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosításoknak (MFO).
forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: A CLB lakásbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Ezekhez a mezőgazdasági biztosítási szerződésekhez jár a támogatás
2023 május 02.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás
Ezekhez a mezőgazdasági biztosítási szerződésekhez jár a támogatás
Négy biztosítóról mondta ki az Irányító Hatóság, hogy reálisak a biztosítási díjak.
A palyazat.gov.hu-n megjelent az Irányító Hatóság tájékoztatása a VP3-17.1.1.-16 – A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás című felhívás és a vonatkozó irányító hatósági tájékoztató keretében meghatározott kárhányadvizsgálat alapján megfelelt biztosító társaságokról.
Az európai uniós támogatások nyújtása esetén az ellenőrzéseknek ki kell terjedniük a költségek észszerűségének vizsgálatára. A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás című felhívás alapján azon biztosítási szerződések díjához nyújtható támogatás, amelyek esetében a biztosítási díjak reálisak, észszerűek.
Az Irányító Hatóság vizsgálata alapján az alábbi biztosító társaságokról állapították meg azt, hogy a biztosítási díjak észszerűnek tekinthetők:
- Agrár Biztosító, Österreichische Hagelversicherung
- Allianz Hungária Zrt.
- Generali Biztosító Zrt.
- Groupama Biztosító Zrt
forrás: agroinform.hu
CLB TIPP: Kérjen biztosítási ajánlatot vállalkozására a weboldalunkon található űrlap segítségével:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>
Fájdalmas kártérítést fizethetnek a társasházban élő magyarok: sokan időzített bombán ülnek
2023 április 26.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Fájdalmas kártérítést fizethetnek a társasházban élő magyarok: sokan időzített bombán ülnek
Noha az egyéni lakásbiztosítások terén viszonylag jól áll Magyarország, a társasházi biztosítások piacán már korántsem ilyen kedvező az összkép. A hazai társasház-állomány jelentős része egyáltalán nem rendelkezik közös biztosítással, ha pedig mégis, számos esetben az alulbiztosítás veszélye áll fenn. Az elmúlt egy év magas inflációs környezete, a duplájára emelkedő építőipari árak miatt több tízezer társasház válhatott alulbiztosítottá, így érdemes lehet a lakóközösségnek felülvizsgálatot kérnie, ezzel is minimalizálva a jövőbeni káreseteknek való kitettség mértékét.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint a 4,6 milliós, hazai lakásállomány 73-74 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással, ami európai viszonylatban is kiemelkedőnek számít. A viszonylag magas érték szinten tartását segíti, hogy amennyiben valaki hitelt vesz fel lakás, ház vásárláshoz, akkor kötelezően elvárják a bankok, hogy lakásbiztosítással rendelkezzen. Márpedig a legtöbb magyar család az utóbbi években csak hitelfelvétel segítségével tudott saját ingatlanhoz jutni, így a biztosítások aránya szinte párhuzamosan növekedhetett az új akvizíciókkal.
Az egyéni biztosítások mellett azonban van egy másik fontos biztosítási forma, melyről lényegesen kevesebb szó esik, holott egy nagyobb káreset során kritikus fontosságú lehet: ez a társasházakra kötött közös biztosítás, mely jellemzően az érintett épület közös területeire vonatkozik és alapjaiban határozhatja meg egy lakóközösség jövőjét. A KSH adatai alapján 2016-ban 35 452, társasházakra között biztosítás volt nyilvántartva, 2022-ben pedig már 47 972-re emelkedett a darabszám, vagyis egy jelentős, több mint tízezer darabszámos növekedésről beszélhetünk.
A javuló tendencia ellenére mégsem lehetünk elégedettek a megkötött biztosítások mértékével. A KSH 2015. október–novemberben végrehajtott felmérése szerint 98 800 társasház volt Magyarországon. Ezek szerint viszont több tízezer nagyságrendű lehet azon társasházak száma, melyek továbbra sem rendelkeznek közös biztosítással. Sajnos az erre vonatkozó friss adatok meglehetősen hiányosak, így nehéz pontos képet kapni arról, hogy pontosan mekkora mértékű lehet a biztosítatlan társasházak aránya.
Mi számít társasháznak?
A társasház a közös tulajdon speciális formája, amelyben a tulajdonostársakat az épület meghatározott, önálló részei (lakások) tekintetében külön, míg az ingatlan egyéb részei tekintetében együttesen illeti meg a tulajdonjog. Társasház alapításához legalább két külön tulajdonossal rendelkező lakás, illetve helyiség szükséges egy épületen belül. Létrehozása egy alapító okirattal valósul meg, mely rögzíti, hogy mi tartozik közös tulajdonba, mi tartozik külön tulajdonba és hogy a tulajdonosokat mekkora tulajdoni hányad illeti meg a közös tulajdonból. A közös tulajdon jellemzően (és a teljesség igénye nélkül) a lépcsőház, folyosók, padlástér, pince és tetőszerkezet.
A társasház közösségének ügyeit a közös képviselő, vagy az intézőbizottság bonyolítja. A közös képviselő hívja össze a közgyűlést is, ahol a társasházat érintő legfőbb témák, például a költségvetéssel kapcsolatos kérdések, illetve a közös képviselő megválasztása. A társasház közgyűlése a tulajdonosok közösségének legfőbb döntéshozó szerve, amelyen valamennyi tulajdonos részt vehet. A MABISZ elmondta: „Általában a közgyűlés határozza meg a társasház biztosítás szempontjait is. Ezeket jelzik a biztosításközvetítő felé, hogy milyen fedezetekre, milyen biztosítási összegre van igény. A közvetítő felé jelezni kell a társasházi specialitásokat is.
Miért fontos a közös biztosítás?
A közelmúltban számos példát találunk arra, amikor egy nagyobb káresetet követően egy társasház közös területében/vagyonában esett kár. A Kodály Köröndnél egy tűzeset pusztította el a tetőszerkezetet, míg egy Jókai utcai bérházban a homlokzat egyes elemei omlottak le, megrongálva ezzel az alatta parkoló autókat is. „Egy alkalommal a Generali Biztosító is érintett volt egy ilyen esetben - a kárösszeg 2 milliárd forint közeli volt, melyen felül csak az épületről lehulló égő elemek nagyságrendileg 200 milliós kárt okoztak parkoló autókban és más vagyontárgyakban” – mondta el lapunknak a Generali.
A biztosítótársaság szerint „amennyiben a lakóközösség nem rendelkezik többlakásos lakóépület biztosítással, akkor csak a lakásbiztosítások nyújthatnak fedezetet. Ez több biztosító társaság bevonását, kárrendezését jelenti, melyeknek összehangolása nagy kihívás a közös képviseletnek."
"Általában ilyenkor a teljes helyreállítási összeg sem kerül megtérítésre, hiszen a lakóközösség minden tagja feltehetően nem rendelkezik lakásbiztosítási fedezettel, így a közös tulajdonban lévő tetőszerkezet nem biztosított teljeskörűen."
Természetesen ennél kevésbé súlyos és gyakrabban bekövetkező események miatt is szükség lehet közös biztosításra. Az Aegon szerint a leggyakoribb ilyen esetek közé a csőtörések, leáztatások, üvegtörések, kisebb-nagyobb rongálások, graffitik, vandalizmus, illetve az idei első negyedévben szokatlanul sok volt a viharkár tartozik. Ha a társasház nem rendelkezik közös biztosítással, akkor az egyéni biztosításokat kell figyelembe venni, ám ezek összehangolása lényegesen bonyolultabb és több szervezést igényel, hiszen különböző biztosítótársaságok eltérő konstrukcióit kell összehasonlítani. Ehhez ráadásul érdemes hozzávenni azt is, hogy egy lakóközösségben (főként a régebbi lakások estében) szinte borítékolható, hogy nem lesz mindenkinek egyéni biztosítása.
A lappangó veszélyfaktor - az alulbiztosítás
A biztosítás hiánya mellett van azonban egy másik fontos szempont, melyre még kevesebben figyelnek és ami az utóbbi egy évben hatványozottan hangsúlyossá vált – ez az alulbiztosítás. Ez a jelenség kértféleképpen következhet be. Az egyik eset az, amikor a biztosítás megkötésekor eleve alacsonyabb a biztosítási összeg a védeni kívánt lakás vagy társasház értékénél. A másik eset pedig az, amikor nem kalkuláljuk újra rendszeresen a biztosításunkat.
Az újrakalkulálás, vagy felülvizsgálat egyéni felelősség kérdése és az utóbbi egy évben minden eddiginál hangsúlyossabbá vált.
A probléma súlyát jól szemlélteti, hogy az OECD 2021-es alulbiztosítottságot bemutató jelentése Magyarországot a vizsgált harminckét ország közül a huszonharmadik helyre sorolta. A közel harminc évet átfogó, göngyölített adatokat tartalmazó jelentés szerint, a magyarországi katasztrófa károknak mindössze 27%-a volt biztosítva az 1990-től 2019-ig terjedő időszakban. Lapunk érdeklődött a MABISZ-tól, hogy a hazai társasházállomány mekkora részét érintheti az alulbiztosítás, de erre vonatkozó pontos adattal nem tudta szogálni, így csak találgathatunk, hogy hány milyen kiterjedt problémával van dolgunk.
A rendkívül magas inflációs környezet, a majdnem duplájára drágult építőipari árak, a növekvő munkaköltségek és a biztosítótársaságokra kivetett különadók (ebből kettő is volt az utóbbi időben) jelentősen megemelték a költségeket. Egy tíz éve, fix összegre megkötött biztosítás az imént felsorolt tényezők miatt már nem fedezi a biztosított ingatlant, érdemes néhány évente felülvizsgáltatni a jelenlegi biztosításunkat vagy egy gyors online kalkulációval meggyőződni arról, hogy a jelenlegi lakásbiztosításunk továbbra is a legkedvezőbb konstrukció-e számunkra. Társasházak esetén pedig a lakóközösségnek kell egyeztetnie a közös képviselővel és együtt megszavazni, hogy melyik az ideális konstrukció.
A Generali a kérdésünkre elmondta, hogy határozatlan idejű szerződések esetén a biztosító értékkövetéssel élhet, melynek mértékét és számítását a biztosítási feltétel szabályozza. Az értékkövetés nem egyenlő a biztosítás aktualizálásával. A biztosítási összegek szinten tartását ugyanis a biztosítók évente kezdeményezik – ám az elmúlt időszak meredek áremelkedéseit a biztosító által javasolt értékkövetés sem feltétlenül tudja ellensúlyozni.
A 2023-as évben épületek esetében ez az érték 22,8 %, ennek megfelelően a biztosítási összegek ebben a mértékben nőnek, melyek átlagosan 21-22%-os díjnövekedést eredményeznek társasházak esetén – foglalta össze a biztosítótársaság. Hozzátették, az értékkövetést nem kötelező elfogadni, azonban ebben az esetben az esetleges alulbiztosítottság következményeivel számolnia kell a lakóközösségnek. Extrém inflációs időszakban pedig az alulbiztosítottság elkerülése még nagyobb szerepet kap.
forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Nézze meg a biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait kalkulátorunkban:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>