CLB

Jó hozam, vagy biztos jövő, az itt a kérdés

Míg három évvel ezelőtt arról beszéltek a biztosítási szektor szereplői, hogy csökkennek a díjak, és a piac stagnál, tavaly a trend megfordult, ami elsősorban az öngondoskodási és nem életbiztosítási jellegű termékeknek köszönhető. Ebből viszont bőven van a hazai piacon, kérdés, az emberek többsége melyik mellett voksol.

A hazai kínálatban felsorakozó öngondoskodási célú hosszú távú megtakarítások – nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla és az önkéntes nyugdíjpénztár – struktúrája nagyon hasonló: minden hónapban be kell fizetni egy összeget, amit gyarapít az adójóváírás, és van egy kötelező futamidő. A különbség csupán annyi, hogy a szolgáltatás hátterében biztosító, bank vagy éppen önkéntes pénztár áll. A választást pedig alapvetően a megtakarító hozamvárakozása határozza meg a Bankmonitor összehasonlítása szerint.

"Úgy látjuk, a lakosság kifejezetten érzékeny a hozamokra. Kérdés, hogy az emberek a hosszú távú megtakarításokat megtakarításként vagy a későbbi évek anyagi biztonsága érdekében tett öngondoskodási lépésként fogják-e fel. Összességében a magyar lakosság GDP-hez mért megtakarítása nem marad el a régiós átlagtól, de a megtakarítások szerkezete eltérő. Magyarországon magas a készpénz aránya, viszont a biztosítások és a nyugdíjpénztári megtakarítások volumene nagyon alacsony. Abban is komoly a lemaradásunk, hogy a biztosítási tartalékok a teljes megtakarítás arányában hány százalékot képviselnek. Az uniós átlag 20 százalék, ettől, de még a visegrádi országok átlagától is elmarad a hazai tartalékszint" – mutat rá Mérth Balázs, a Deloitte partnere.
Szakértők úgy látják, hosszú távon a biztosítási piac motorja az életbiztosítási üzletág, azon belül is a nyugdíj- és egészségbiztosítás lehet. Ezt erősítheti az etikus életbiztosítási koncepció is, amely hatására az MNB várakozása szerint a hazai életbiztosítási termékpaletta legalább kétharmada az eddiginél kedvezőbb költségstruktúrával újul meg.

Valami elkezdődött

Az egészségbiztosítási piacon jelenleg alapvetően kétféle terméket kínálnak a biztosítók: az egyik az úgynevezett összegjellegű biztosítás, amely után meghatározott összeget fizetnek, ha az ügyfél beteg lesz, vagy ellátásra szorul. A másik az úgynevezett szolgáltatásfinanszírozó biztosítás, ez nem ad közvetlenül pénzt az ügyfélnek, viszont fizeti az ellátások és a vizsgálatok költségeit a különféle magánintézményekben. 2015-ben a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint 13,85 milliárd forint díjbevétel kapcsolódott ehhez a szegmenshez, ez 22,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A szerződések száma is nőtt valamelyest: tavaly év végén már több mint 33,5 ezer ügyfélnek volt ilyen biztosítása.

Idén további növekedést vár a szakma (bár a magán-egészségbiztosítások aránya és az önkéntes egészségpénztárakba érkező egyéni tagdíjak mértéke is azt mutatja, jobbára csak akkor nyúlunk a zsebünkbe, ha már nagyon fáj), ám a bővülés nemcsak az öngondoskodási hajlandóság emelkedésének függvénye, hanem a kínálati oldal is befolyásolja.

"Kevés az országos lefedettséggel rendelkező, egységes szolgáltatási színvonalat nyújtó magánintézmény, amellyel a biztosító ellátási szerződést tud kötni. Budapest jobb helyzetben van, de a fővároson kívül alig van széles spektrumú, egységes kezelést kínáló magánintézmény" – mondta el korábban a Piac & Profitnak Juhos András, az UNIQA vezérigazgató-helyettese.

Szakértők szerint az áttörést majd az jelentheti, ha a fekvőbeteg-ellátás piaci alapú biztosíthatósága megoldódik széles körben. Ehhez viszont az kell, hogy Magyarországon is elterjedjenek a fekvőbeteg-ellátást kínáló magánkórházak. Mindenesetre, ha a fejlődés a várt ütemben halad, a ma alig több mint tízmilliárdos magán egészségbiztosítási piac néhány év múlva akár 40–50 milliárdra bővülhet. Nyugat-Európában átlagban az emberek 90 százaléka rendelkezik valamilyen magán egészségbiztosítással.

Célba érnek a riogatások

Úgy tűnik, egyre többen kezdik komolyan venni, hogy az állami nyugdíjrendszer hosszú távon nem fog megfelelő megélhetést kínálni a nyugdíjasoknak. (Bár az OTP felmérésének eredményei szerint a hazai lakosság 67 százaléka nem rendelkezik nyugdíjcélú megtakarításokkal, és nem is tervez félretenni idősebb éveire.) A mai negyvenesek valószínűleg már komoly gondban lesznek, ha nem gondoskodnak időben pótlólagos jövedelemről. Biztató, hogy az elmúlt évben nőtt a nyugdíjbiztosítások volumene, ami azt mutatja, egyre többek számára fontos az öngondoskodás azzal párhuzamosan, hogy nő a bizonytalanság az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatban. Létezik hozam- vagy tőkevédett nyugdíjbiztosítás. A megtakarítók általában a maximális adókedvezmény kihasználását szem előtt tartva fizetnek be éves szinten, de nagy azon ügyfelek aránya is, akik a cafeteria keretén belül utalnak megtakarítási számlájukra (azonban ez változhat a 2017-es adózási törvénymódosítás következtében).

A piacon rendelkezésre álló termékportfólióban viszont nincs olyan nyugdíjbiztosítás, amelynek lenne jelentős kockázati eleme. Ebben az esetben a biztosítók ma annak függvényében határoznák meg, hogy kinek mekkora összeget kell havonta befizetnie, hogy előreláthatólag hány évet fog nyugdíjasként eltölteni, és azalatt mekkora összeget szeretne járadékként kapni. Ezzel szemben a létező konstrukciók nem veszik figyelembe a várható élettartamot, sem az elvárt járadék mértékét. Csupán azt tudjuk, hogy körülbelül mekkora hozamra számíthatunk, vagyis amikor nyugdíjba megyünk, mennyi pénz lesz a megtakarítási számlánkon.

"A mostani fellendülés hátterében az ezekre a termékekre járó adókedvezmény, valamint a csökkenő költségek állnak, de ahhoz, hogy ez a piac tovább növekedhessen, komoly edukációra van szükség a magyar társadalomban, amely az öngondoskodás fontosságát tudatosítja" – mutat rá Mérth Balázs, aki szerint a kereslet és kínálat egymást húzza majd, vagyis ahogyan nő a megtakarítók tudatossága, úgy bővül a termékportfólió is.

Kétes dinamika

Amennyiben az alacsony kamatkörnyezet megmarad, a hazai életbiztosítási szektor akár 3-6 százalékkal is nőhet éves szinten az MNB korábbi tanulmánya szerint. A Deloitte szakembere szerint viszont ez még önmagában nem elegendő, figyelembe véve a várható 5-6 százalék körüli nominális GDP növekedést.

"A három–hat százalék jobban hangzik, mint az elmúlt évek trendje, de ha megnézzük a nemzetközi biztosítási penetrációkat, azt látjuk, hogy minél fejlettebb egy ország, annál többen rendelkeznek különféle biztosításokkal. Mivel Magyarországon elmarad a biztosítottság szintje az európai átlagtól, optimista jövőkép szerint jóval a nominális GDP-növekedés felett kéne, hogy bővüljön a piac. Ha csak az MNB-s jóslat teljesül, biztos, hogy nem hozzuk be a lemaradást" – véli Mérth Balázs. Azért némi bizakodásra adhat okot, hogy a Deloitte biztosításiindex-kutatása szerint a biztosítást kötők körében az öngondoskodási motiváció már 51 százalékra nőtt.

Forrás: piacesprofit.hu

CLB TIPP: Tervezzen előre, válassza ki az Ön számára megfelelő nyugdíjbiztosítást! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Új jelenségre hívta fel a lakosság figyelmét a Groupama Biztosító

A Groupama Biztosító szerint az idén a hozzájuk érkezett több mint 33 ezer lakásbiztosítási kárbejelentés nem számít rendkívülinek, vannak azonban új jelenségek, melyekre érdemes odafigyelniük a lakástulajdonosoknak is.

A társasághoz beérkezett több mint 33 ezer lakásbiztosítási kárbejelentés kárértéke mintegy 2 milliárd forintra rúg. 2016-ban elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, Veszprém, Vas, Békés megyékből, valamint Budapest térségéből érkeztek kárbejelentések. „Ez a kárbejelentési mennyiség éves szinten nem nevezhető rendkívülinek, de időbeli lefolyásuk az előző évekhez képest eltérő, jobban a nyár második felére koncentrálódnak. Kimagasló a jégverés kapcsán tett bejelentések száma, mely lényegesen meghaladja az elmúlt évek hasonló károkra tett bejelentéseinek mennyiségét” – mondta el dr. Máhig Attila, a Groupama Biztosító szolgáltatási ügyvezető igazgatója.

Új jelenség a viharok hevesebb lefolyása, illetve az un. szupercellák egyre gyakoribb kialakulása. Ez utóbbi meteorológiai jelenség azért is okoz gondot, mert jóval nagyobb károkat tud okozni, mint egy „közönséges” felhőszakadás. A szupercella legismertebb jellemzője, hogy hosszabb lefolyású egy átlagos zivatarnál, és a szél iránya is többször megváltozhat az érintett régióban. A tartósabb és hevesebb zivatarfelhőkből álló szupercella nagyobb mennyiségű csapadékot képes lezúdítani, amely nagy eséllyel okoz beázásokat. A hibás tetőszerkezetek és elavult szerkezeti elemek szintén nagyobb eséllyel rongálódnak meg egy ilyen hosszantartó és heves zivatarfelhők elvonulásától terhes esemény során, ezért a kárszakértők szerint érdemes az ingatlanokat még a „viharszezon” előtt átvizsgálni, szükség esetén kijavítani a már meglévő sérüléseket - írja a Groupama közleményében.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Készüljön fel a szupercelláka, ellenőrizze lakásbiztosítását! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
 

Szolid növekedés várható a biztosítási szektorban

Magyarországon átlagosan 1,1 biztosítás jut egy személyre
A biztosítási szektor szolid, moderált növekedésére számít a következő években Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) elnöke, aki szerint az egy személyre jutó biztosítások száma és az átlagos biztosítási költés alapján még van hová előrelépni.

A biztosítási világnap alkalmából az MTI-nek adott nyilatkozatban a szakember ismertette: Magyarországon átlagosan 1,1 biztosítás jut egy személyre, ami alacsony. A lakások biztosítottsága ugyanakkor kiemelkedő (4 lakásból 3 biztosított), és a kötelező gépjármű-biztosításokat is rendre megkötik a zömmel szabálykövető magyarok. Emellett a folyamatos díjas életbiztosítások száma - évtizedes csökkenés után - szintén növekszik. Hiányérzet lehet ugyanakkor például a casco szerződések, a baleset- és betegségbiztosítások terén.

Míg Európában az egy főre jutó életbiztosítási díj 223 euró volt 2014-ben, a nem-életbiztosítási jellegű biztosításokra pedig átlagosan 574 eurót költött egy európai polgár, addig Magyarországon az egy főre jutó élet- és nem-életbiztosítási díjbevétel együttesen is csak 274 eurót tesz ki. A biztosítottság szintje - a régió országaihoz hasonlóan - továbbra is alacsony Magyarországon, 2014-ben az összes díjbevétel bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya 2,7 százalék volt - mondta a MABISZ elnöke.

Pandurics Anett a következő években az élet- és a gépjármű-biztosítások terén egyaránt növekedésre számít. A tudatosabb vállalati szerződőknek köszönhetően várhatóan nőni fog a munkáltatói biztosítások szerepe is, az egyéni szerződések között pedig továbbra is a nyugdíjbiztosítások jelenthetik a húzóágazatot.

Az öngondoskodás egyre többeknél a mindennapok része, a 20 százalékos adójóváírás 2014. évi bevezetése óta már több mint 150 ezren kötöttek nyugdíjbiztosítást, s egy átlagos ügyfél körülbelül évi 200 ezer forintot tett félre ebben a konstrukcióban. 2016 őszén a MABISZ lakossági felvilágosító kampányba kezdett annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a nyugdíjbiztosítások fontosságára és főbb jellemzőire.

Arra a kérdésre, mennyiben konkurenciái az állampapírok a biztosításoknak, az elnök kifejtette: a megtakarítási piacon a különböző megtakarítási formák versengenek egymással, és ez jól van így, hiszen a különböző termékek más-más ügyfélkörnek nyújtanak ideális megoldást, és adott esetben ki is egészíthetik egymást. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a biztosítás az egyetlen szektor, ahol akár évtizedekre előre garantált hozamot lehet kapni a hagyományos életbiztosítások segítségével. Hozzátette, a könnyen hozzáférhető megtakarítások hátránya, hogy azokból sok esetben nem nyugdíjkiegészítés lesz, hanem az eredetileg elhatározott nyugdíjcél helyett egy váratlan kiadás fedezésére vagy épp utazásra fordítják a félretett összeget.

Pandurics Anett kitért arra is, hogy az európai biztosítási szakma a szektor érdekei mellett az ésszerű fogyasztóvédelemért is küzd. A MABISZ a hazai jogalkotó képviselőivel és a felügyeleti hatósággal karöltve hallatta hangját az úgynevezett lakossági csomagolt befektetési és biztosítási termékek (PRIIPs) fogyasztóvédelmi szabályrendszerének minapi újragondolásáért.

A magyar szabályozásból kiemelte az etikus életbiztosítás koncepciót, amely a jogi szabályozás szigorításával és ajánlásokkal is törekszik az ügyfél-biztosító-közvetítő hármas hosszú távú szinergiáit előtérbe helyezni, az eredménye pedig a jobb átláthatóság, összehasonlíthatóság, csökkenő költségek és nagyobb ügyfélérték. "Olyan előremutató megoldások kerültek bevezetésre a magyar piacon, hogy nyugodtan állíthatjuk, több területen Európa előtt járunk" - jelentette ki.

A szeptember 20-i Biztosítási világnap megtartását 1993-ban az osztrák biztosítók kezdeményezték, hogy felhívják a figyelmet a biztosítások fontosságára és makrogazdasági szinten is pozitív, gazdaságstabilizáló szerepére.

Forrás: magyarhirlap.hu

Erre minden anyának gondolnia kell: miből fogják kifizetni?

A napokban jelenik meg a Bridget Jones filmek harmadik része, ami többek között a gyerekvállalás nehézségeiről szóló filmalkotás. A felmerülő problémák azonban a mindennapi életben is jelentkeznek, körüljártuk, hogy milyen pénzügyi nehézségek merülhetnek fel a gyerek érkezésekor és hogyan készülhetünk fel a csemete érkezésére.

A napokban kerül a mozikba a nagysikerű film, a Bridget Jones harmadik része, amelyben a gyerekvállalás nehézségeit fejtegetik. A boldog gyerekkor biztosítása minden szülő célja, ehhez viszont nem árt, ha pénzügyileg is felkészülünk a gyerek érkezésére.

Tudjuk majd fizetni a hitelünket?
A gyermek érkezésével plusz egy családtaggal is számolni kell, vannak olyan kiadások, amik minden hónapban fel fognak merülni. Az étkezéseken és a (kezdetben heti rendszerességű) ruhavásárláson kívül a pelenka ára is nagyobb szeletet hasíthat ki a családi költségvetésből. Érdemes a gyerek érkezése előtt kiszámolni, hogy tudjuk-e majd fizetni a hitelünket.

Ha nem jönnénk ki, akkor több lehetőség közül is választhatunk:

• Megtakarítást halmozunk fel a hitel fizetésére, amíg az anyuka (vagy apuka) otthon van a gyerekkel,
• Előtörlesztünk, amivel csökken a törlesztőrészlet,
• Túlfizetjük a hitelünket, vagy
• Átstrukturáljuk a hitelt, így hosszabb lesz a futamidő, de alacsonyabb a törlesztőrészlet.

Lőttek a megtakarításainknak?
A gyerekvállalásra érdemes már előre takarékoskodni. Az egyik szülő otthonmaradása ugyanis jelentős szeletet vesz el a család bevételeiből, az így keletkező lyukat pedig előtakarékossággal tömhetjük be.
Persze nem árt gyerekünk jövőjéről is gondoskodni, a születést követően nyithatunk a gyereknek Start-értékpapírszámlát, amelynél a befizetéseink után 10 százalékos állami támogatást kapunk, évente 6 ezer forintig (ez havi 5 ezer forint befizetésével érhető el).
Ennek előnye egyébként, hogy a számlán tárolt pénzhez csak a gyerek juthat, és ő is csupán 18 éves kora után. Az ide fizetett összegeket a Magyar Államkincstár Babakötvényekbe fekteti, amelyek az inflációt 3 százalékkal meghaladó kamatot fizetnek.

A biztosításokról se feledkezzünk meg!
A családfenntartóknak szinte kötelező a klasszikus, kockázati életbiztosítás megkötése, különösen akkor, ha hitelt is törleszteni kell. Egy ilyen biztosítással ugyanis nemcsak halál esetére, hanem súlyosabb baleset vagy betegség ellen is bevédhetjük a családunkat, még akkor sem viszi el a bank a lakást, ha nagy baj történik velünk.
A gyerek születése után már többen laknak a lakásban, ezt nem árt szólni a lakásunkat biztosító szolgáltatónak. Az autóbiztosításoknál (kgfb, casco) is mindenképp végezzünk kalkulációt a fordulónap előtt, a családosoknak ugyanis több biztosítónál járhat kedvezmény, így olcsóbb lehet a díjunk.

Figyeljünk oda, mit veszünk meg!
Ugyan vannak olyan dolgok, amiket jobb újonnan megvenni, azonban számos kelléket érdemes lehet használtan megvásárolni. A gyerekágyat vagy a babakocsit akár harmadáron is megkaphatjuk, ráadásul valószínűleg legfeljebb pár éve használják azt, így elhasználódva sincs.
Találhatunk kifejezetten a gyerekruha-cserére szakosodott oldalakat, vagy akár a Facebook egyik tematikus csoportját is felkereshetjük. Itt ugyanis sokszor fillérekért juthatunk márkás gyerekruhákhoz. A pelenkákat sokszor sokkal olcsóbb megvenni, ha nagy mennyiségben vásárolunk, persze a méretre érdemes figyelni, hiszen ezeket is hamar "kinövi" a kisbaba. A pelenkákat egyébként érdemes online vásárolni, itt általában olcsóbban juthatunk hozzá, ráadásul házhoz szállítják, így nem kell a nagy mennyiségű, sok helyet foglaló pelenkával vesződni a nagybevásárláskor.

Ne feledkezzünk mag a családi adókedvezményről sem, ez sem jár automatikusan. Be kell jelenteni, ráadásul az adóbevallásban is fel kell tüntetni a plusz pénzt.

Forrás: penzcentrum.hu