2016.06.29

Sokan a megtakarítási célú (vegyes és unit-linked) biztosításokat tartják az egyik legösszetettebb és legátláthatatlanabb befektetési terméknek Magyarországon, hiszen annyiféle költségtípus, szerződéses változó és bónusz létezik, hogy szinte lehetetlen két hasonló célú terméket személyre szabottan összehasonlítani. Az MNB (korábban a PSZÁF) a biztosítókkal karöltve évek óta dolgozik már a megoldáson, ennek fontos mérföldköve a biztosítók által önszabályozó módon 2009-ben létrehozott Teljes Költségmutató (TKM), ami a unit-linked termékeket egy objektív mérőszám alapján összehasonlíthatóvá tette. A következő fontos lépés ezen a lépcsőn a mutató klasszikus termékekre való alkalmazása lesz júliustól, valamint a biztosítások szerződéseiben lévő költségek elnevezésének egységesítése és a nyugdíjcélú termékekre vonatkozó ajánlás egyes rendelkezéseinek kiterjesztése lesz 2017 januárjától.

Mi alapján változik a megtakarítási biztosítások költsége?

Az egységes költségmutató alkalmazása leginkább azért indokolt, mert a megtakarítási célú biztosítások számos költségeleme, eltérő vonatkozási alapja és változója miatt egy laikus ügyfél nehezen tudja kiszámítani, hogy a több évtizedes futamidejű szerződése alatt mennyi lesz az éves költsége és a vélhető nettó hozama.

Egy megtakarítási célú életbiztosítás költségeit elsősorban olyan változók befolyásolják, mint hogy:

  • Milyen gyakorisággal (havonta, évente, vagy félévente) fizetjük a szerződést, jellemzően az éves díjfizetés a legolcsóbb.
  • Mennyit teszünk félre havonta (van olyan biztosító, amely sávosan von el költségeket és nagyobb szerződések esetén a terhelés alacsonyabb).
  • Milyen idősek vagyunk, mi a foglalkozásunk, egészségi állapotunk, ez az alapbiztosítás és a kiegészítők díját módosíthatja.
  • Milyen időtávra teszünk félre: jellemzően a kezdeti költségek arányaiban annál alacsonyabbak, minél tovább teszünk félre, viszont van olyan biztosító, amely hosszabb futamidejű szerződések esetén nominálisan magasabb költséget számít fel. Számos megtakarítási biztosítás fizeti vissza bónusz formájában a futamidő alatt elvont költségek egy részét vagy egészét egy bizonyos idő eltelte után, ha mindig minden díjat időben, rendszeresen befizetünk.
  • Indexálás (rendszeres díjnövelés) esetén a kezdeti költségek aránya szintén alacsonyabb lehet, a nominális költségeket azonban a növekvő díjjal arányos vagyonkezelési költség növelheti.
  • Milyen gyakran módosítjuk a befektetési rész portfólióját unit-linked szerződések esetén; általában néhány átváltás ingyenes egy évben, azonban a legtöbb termék a harmadik, negyedik átváltás esetén már számít fel költséget.
  • Visszavásárlás esetén pedig több havi díjat is elkérhet a biztosító, hogy fedezze a tranzakció költségeit, persze gyakran ez is attól függ, hogy mennyi ideje fut a szerződés, amikor visszavesszük belőle a pénzünket.

Nehezíti a termékek összehasonlítását még, hogy szinte minden költség eltérő néven szerepel minden biztosító szerződésében. Egy egyszerű példával élve: a szerződés élettartamának elején fizetendő költséget van olyan biztosító, amely értékesítési költségnek, vagy szerződésköltési költségnek hívja, de olyan is van, amely félrevezetően bónuszalapba kerülő díjrészként tünteti fel az egyébként költséget jelentő elvonást (a leggyakoribb elnevezés a kezdeti költség erre a költségelemre).

Még kevesebb biztosító van, amely a klasszikus, vagy más néven vegyes életbiztosítások esetén is teljes körű transzparenciát biztosít, ugyanis sok esetben ezeknek a termékeknek a tételes költsége teljesen ismeretlen, (a biztosítási összeg és a visszavásárlási érték ugyanakkor ennél a terméknél is orientációt ad).

Egy nagy biztosító népszerű nyugdíjtermékének költségszerkezete egyébként a következőképpen néz ki; ez a költségelvonási modell viszonylag átlagosnak mondható, a költségelemeket viszont a szokásosnál transzparensebben tálalja a szolgáltató:

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

A számításban szereplő ügyfél havi 20 000 forintos díjat fizet, az eszközalapok nettó éves hozama 5%, mögöttes kezelési költségeket nem tartalmaz a számítás.

Milyen intézkedések segítik a transzparenciát?

Az elmúlt években jelentős lépéseket tettek a biztosítók és a felügyelet is arra, hogy a megtakarítási életbiztosításokat egyszerűbbé, átláthatóbbá tegyék. Talán a legjelentősebb ezek közül a Teljes Költségmutató (TKM) bevezetése volt unit-linked termékekre, amelyet 2009-ben dolgozott ki és 2010-ben tett közzé először a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), 2015-ben pedig az MNB is átvette és rendeletet adott ki róla. A TKM lényege, hogy összehasonlíthatóvá tegye a megtakarítási célú biztosításokat egy modellszámítás segítségével, ez jelenleg Magyarországon az egyetlen olyan költségmutató, amely egy befektetési termék minden lehetséges elvonását magában foglalja (beleértve a mögöttes befektetési eszközök kezelési költségeit is).

A mutató úgy teszi összehasonlíthatóvá a biztosításokat, hogy az összes változót behelyettesíti egy konkrét, átlagosnak mondható ügyfél paramétereivel, aki:

  • 35 éves,
  • kockázati kiegészítőt nem vesz igénybe, csak az alapbiztosítást fizeti,
  • 210 000 forintos éves díjat fizet rendszeres szerződések esetén (éves díjfizetéssel), 2 200 000 forintot egyszeri díjas szerződések esetén, csoportos beszedéssel,
  • 10, 15 vagy 20 évre indítja a szerződést, és a szerződést a lejáratig megtartja,
  • megkapja az összes bónuszt a futamidő alatt, ami jár, ha rendszeresen fizeti az ügyfél a szerződését.

Bár a szerződésünk konkrét, személyre szabott költségeit nem ismerjük meg a mutató alapján, a különféle biztosítási termékek relatív költségterhelését már össze tudjuk hasonlítani, sőt, idén unit-linked biztosítások esetén április 1-jétől eszközalapokra lebontva megtehetjük ezt az MNB adatai alapján.

Klasszikus biztosítások esetén július 1-jétől lesz elérhető nem-nyugdíjcélú termékekre vonatkozóan is a Teljes Költségmutató, a nyugdíjcélú klasszikus biztosításokra már 2015 július 1-óta számolnak TKM értéket a biztosítók.

Ha mégis ki szeretnénk számolni a szerződésünk konkrét költségeit, ezt két jelentős változás könnyíti majd meg:

  • Május 24-én fogadott el a parlament egy törvényt, amely megköveteli a biztosítóktól, hogy a megtakarítási célú biztosítások költségelnevezései egységesek legyenek és pontosan feltüntessék, hogy melyik költségelem mire megy el. Várhatóan a konkrét megnevezéseket és az erre vonatkozó utasításokat június végén, vagy a jövő év elején ismerjük majd meg. A szerződésünk személyre szabott költségeit már most is persze ki tudjuk számolni, ez az intézkedés mindössze az összehasonlítást teszi könnyebbé.
  • 2017. január 1-jétől lép életbe a megtakarítási célú életbiztosítások esetén fiktív egységek kimutatását betiltó rendelkezés, amely alapján az ügyfél pontosan látni fogja, hogy a kezdeti időszakban mekkora költséget von el a biztosító, nem tudja majd a szolgáltató vélt kezdeti egységek kimutatásával kozmetikázni az elvont költségeket. Ugyanekkor egyébként a TKM számítási módszertana is módosul, összhangban az új európai PRIIPs szabályozással.

Összességében már most is ki tudjuk számolni a szerződésünk konkrét költségeit és össze tudjuk TKM alapján hasonlítani az összes biztosító minden termékét (kivéve egyelőre a nem-nyugdíj típusú klasszikus biztosításokat), az új intézkedések ezt a folyamatot teszik még egy fokkal egyszerűbbé.

Átlátható, de mennyire?

Más befektetési termékek esetén viszont sajnos továbbra is fennmarad az anomália, hogy számos költségelemet nem ismerünk, nagy része ezeknek árfolyamveszteségként jelentkezik és nem is érzékeljük ezért költségnek, pedig az adott pénzintézet, vagy partnere bevételét növeli. Egységes mutatók pedig szinte csak elvétve léteznek a különféle befektetési termékek esetén, ezek jelentős része még csak nem is tartalmaz minden költséget - ellenben a TKM-mel, vagy nem alkalmas arra, hogy előremutató döntések meghozatalát segítse:

  • Önkéntes nyugdíjpénztárak esetén mindössze a befizetéseire vonatkozó költségek ismertek az ügyfél számára, az alapkezelési költség, ami a teljes tőkéjét terheli, nem. Létezik a nyugdíjpénztári megtakarításokra vonatkozóan is egy díjterhelési mutató névre hallgató adat, azonban ez a pénztárak múltban levont éves összköltségét mutatja meg, nem pedig a jövőben várható költségeket, egyénre és portfóliókra lebontva.
  • Befektetési alapok esetén a TER-mutató mutatja meg, hogy melyek azok a folyó költségek, amelyek a befektetést érintik, ezeket minden alapnál a Kiemelt Befektetői Információs (KIID) dokumentumokban megtaláljuk, viszont ezek is csak a múlt évben levont költségeket mutatják meg (kivéve, ahol előremutató, becsült értéket tüntetnek fel, mert az alapnak nincs egyéves track-recordja). A tranzakciós költségeket viszont nem tartalmazza ez az érték, amelyeknek pontos mértékét a forgalmazók döntik el. Alapok alapja konstrukciók esetén a mögöttes alapok költségeit szintén nem ismerjük, mivel ezek teljesítménye az alapon magán árfolyamveszteségként jelentkezik.
  • A fix hozamú bankbetétek és lakástakarékok esetén az EBKM megmutatja a megtakarítási termékünk nettó, költségekkel ütköztetett hozamát, egységes költségmutató viszont itt sem létezik.

Forrás: Portfolio

Biztosítás fajta: 

  • Életbiztosítás
  • Általános
Március 1-jéig kell befizetni az új gépjármű-biztosítás első díjrészletét
2021 február 22.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Legkésőbb március 1-jén éjfélig kell rendezniük az első díjrészletet azoknak a gépjármű-tulajdonosoknak, akik január 1-jével új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) kötöttek – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

A szervezet becslése szerint ez a határidő mintegy 130 ezer gépjármű, köztük több mint 80 ezer személygépkocsi üzembentartóját érinti.

Az FBAMSZ tájékoztatójában kiemelte: a március 1-jei határidőre a díjnak már meg kell jelennie a biztosító számláján, ezért az utolsó napokban arra is oda kell figyelni, hogy milyen módon történik a befizetés.

Az azonnali átutalás bevezetése óta a banki átutalás az utolsó napon is megfelelő lehet, ahogy a biztosító pénztárába történő személyes befizetés is biztos megoldás még március 1-jén. A csekkes és az interneten kezdeményezett bankkártyás fizetésnek azonban több nap az átfutási ideje, emiatt ezeket február 25-e után már semmiképpen nem célszerű igénybe venni, ha az ügyfél biztosra szeretne menni – jelezte a szövetség.

A díjat késve fizetők nem hivatkozhatnak arra, hogy a díjfizetésről nem kaptak értesítést, a szabályozás értelmében ennek számon tartása egyértelműen a gépjármű-üzembentartók felelőssége - hangsúlyozták.

Papp Lajos, a FBAMSZ gépjárműszekciójának elnöke a közleményben kifejtette: a késedelmes ügyfelek szerződéseit a biztosítóknak kötelező törölniük, így a mulasztók automatikusan biztosítási védelem nélkül maradnak, a szerződés újrakötésekor pedig a megszűnés és az újrakötés közötti időszakra vonatkozó, kiemelkedően magas fedezetlenségi díjat is meg kell fizetniük.

A fedezetlenségi díj mértéke idén személyautóknál – teljesítménytől függően – naponta 560-1210 forint között alakul, teherautóknál pedig elérheti a napi 4260 forintot. A biztosítást ugyanannál a biztosítónál kell megkötni, és a fedezetlenségi díj mellett választási lehetőség nélkül a teljes évre vonatkozó kötelező biztosítási díjat is egyszerre kell befizetni. Ennél is sokkal súlyosabb következmény azonban, hogy ha az autós a fedezetlenség időszakában okoz kárt, nem számíthat a biztosító térítésére – figyelmeztet a FBAMSZ.

forrás: teol.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt kiszámolhatja és összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait, majd egyszerűen meg is kötheti az Önnek megfelelőt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>

Érdemes körültekintőnek lenni, ha a kötelező biztosításról van szó
2021 február 18.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Érdemes körültekintőnek lenni, ha a kötelező biztosításról van szó

Az autótulajok élete nem csak játék és mese, hiszen amellett, hogy nagy figyelmet kell szentelniük a folyamatos karbantartási feladatokra, számos – a kötelező biztosítás körüli hercehurcával az élen – jogi és pénzügyi teendőik is vannak. Ráadásul a KGFB-t érintő ügyeket senki nem odázhatja el, mivel ahogyan azt a neve is mutatja, kötelező, tehát nem választás kérdése.

A kötelező biztosításról nagy vonalakban

A kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás egy olyan védelmi szolgáltatás, amely felhatalmazza a biztosított személyt arra, hogy az általa okozott károk megtérítésének egy részét maga a társaság állja. Amennyiben a baleseti károkért a másik fél tehet, akkor természetesen az ő biztosítója kell, hogy fedezze a javítási költségeket. Gyakran fordulhat elő olyan szituáció is, amikor mindkét személy felelősségre vonható. Az ilyen ügyek végére viszont a legtöbbször bírósági döntés tesz pontot.

Legyünk rugalmasak a biztosítással!

A KGFB alapvetően határozatlan ideig szól, a biztosítás időtartama viszont minden esetben egy év. A díjszabás számos feltétel függvénye, ráadásul a biztosítótársaságok is más-más árakkal operálnak, kiélezett versenyt folytatva a gépkocsi-tulajdonosok kegyeiért. Ne lepődjön meg tehát, ha egy kis utánajárással a jelenleginél jóval kedvezőbb díjazású kötelező biztosítás lehetőségére talál. Szerencsére az autó üzembentartója évente egyszer megszüntetheti az aktuális biztosítását, hogy aztán egy másik cégnél keressen vigaszt.

Mik a teendők a kötelező biztosítás váltásakor?

Ahogyan a kötelező biztosítás megkötése, úgy annak megszüntetése is szigorú szabályokhoz kötött. A biztosítás váltása kizárólag a KGFB szerződésének évfordulóján tehető meg. Amennyiben a gépkocsi 2010. január 1-je előtt lett vásárolva, a szerződés évfordulója december 31-e. Ha a kocsi viszont az adott dátum után lett az Öné, akkor az évforduló a tulajdonszerzés napjára esik. Rendkívül fontos továbbá megjegyezni, hogy a kötelező biztosítás megszüntetését legalább 30 nappal az évforduló előtt jelezni kell a jelenlegi biztosítónál.

forrás: nemzetisport.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt kiszámolhatja és összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait, majd egyszerűen meg is kötheti az Önnek megfelelőt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>

Jogsi nélküli baleset és búvárkodás: 7+1 eset, amikor nem fizet az életbiztosítás
2021 február 15.
Kategória:
Életbiztosítás

A kockázati életbiztosítás az egyik legegyszerűbb biztosítás: akkor fizet, ha a biztosított meghal, a biztosítási összeget pedig a szerződésben megjelölt kedvezményezett kapja meg. A kifizetést tekintve azonban lehetnek kivételek, vagyis dönthet úgy a biztosító, hogy nemet mond, és nem fizeti ki a biztosítási összeget. A Bank360.hu elemzői annak jártak utána, hogy mikor és miért tagadhatja meg a biztosító haláleset után a biztosítási összeg kifizetését.

Bár meglehetősen lehangoló téma, a felelős pénzügyi magatartás nem áll ott meg, hogy megkötünk egy életbiztosítást, hanem az is fontos, hogy ne keveredjünk olyan helyzetbe, amikor a biztosító megtagadhatja a szolgáltatást. Fontos, hogy az alábbi esetek a kockázati életbiztosításokra vonatkoznak, a megtakarítással – például nyugdíjbiztosítással – egybekötött életbiztosításokra más kritériumok érvényesek. Nézzük meg, mely élethelyzetek jelenthetnek problémát a kedvezményezettnek:

1. Öngyilkosság: nem minden esetben kizáró ok

Meglepő módon a biztosítók többsége kifizeti a biztosítási összeget, ha valaki önkézzel vet véget az életének, feltéve, hogy a biztosítási szerződés ekkor már legalább két éve fennállt - ennél előbb azonban nem. Ezenkívül az is befolyásolhatja az összeg kifizetését a kedvezményezett részére, hogy a biztosítottnak volt-e olyan mentális betegsége, ami az öngyilkossághoz vezetett - nemleges válasz esetén nagyobb esély van a kifizetésre.

2. A szándék a fontos

Külön pontban emelik ki általában a biztosítók a szándékosságot - ez lehet egy szándékosan okozott baleset, de az is ide sorolható, ha valaki nem hajlandó igénybe venni az orvosi ellátást, és ezért következik be a haláleset. Kizáró ok lehet továbbá, ha a biztosított bűncselekmény elkövetése közben sérül meg vagy veszíti életét.

3. Adrenalinfüggők hátrányban

Rossz hír az extrém sportolóknak, hogy az adott sporttevékenység során bekövetkező halálesetek után is van rá esély, hogy nem fog fizetni a biztosító. Ide tartozhat például a sárkányrepülőzés, a sziklamászás, sőt akár a búvárkodás is, ha túl mélyre merészkedünk – a biztosító ugyanis a merülés mélységének tekintetében is megszabhatja a pontos határt.
Akik szeretnék bebiztosítani magukat veszélyes helyzetekben is, választhatnak kifejezetten extrém sportolókra szabott biztosítást, ez azonban biztosan drágább lesz, mint egy hagyományos életbiztosítás. Néhány biztosító emellett a versenyszintű sporttevékenység során bekövetkezett sérülések vagy halálesetek után sem fizet.

4. Kábítószer, alkoholfogyasztás

Nagymértékű alkoholfogyasztás vagy kábítószer-fogyasztás miatt bekövetkező halálesetek után szinte biztos, hogy nem fizet a biztosító. Itt nemcsak egy esetleges túladagolásra kell gondolni, hanem például a szerhasználat miatt bekövetkező balesetekre is.

5. Az autó is bekavarhat

Az előző ponttal összefüggésben akkor sem fogja megkapni a kedvezményezett a biztosítási összeget, ha a biztosított ittas vezetés közben szenved balesetet. Kizáró ok továbbá, ha a biztosított jogosítvány nélkül vezet, vagy ha a járműnek nincs érvényes forgalmi engedélye. Ezek a körülmények tehát nemcsak az autóhoz kapcsolódó kötelező és casco biztosításokat befolyásolhatják, hanem a kockázati életbiztosítást is.

6. Munkahelyi balesetek

Munkahelyi baleseteknél is találhatunk kizáró okokat. Ha például a sérülést vagy a halálesetet nem megfelelő védőfelszerelés, például egy sisak hiánya okozta, akkor a biztosító megtagadhatja a szolgáltatást. Bizonyos esetekben az is problémát okozhat, ha más jellegű munkavégzés közben ér valakit baleset, mint amiről a biztosító tud - erre ugyanis rákérdeznek szerződéskötésnél. Ha a biztosító úgy tudja, hogy irodai munkát végez valaki, de egy gyárban vagy egy építkezésen éri baleset, akkor probléma lehet a kifizetéssel. Amennyiben tehát szektort váltunk, érdemes lehet megkeresni azt a biztosítót, ahol az életbiztosításunkat kötöttük, és érdeklődni, hogy továbbra is fedezetet nyújtanak-e megváltozott élethelyzetünkre.

7. Egyéb körülmények

Vannak olyan egyéb különleges esetek, amelyekre szintén nem fizet a biztosító - ilyen lehet például egy atomkatasztrófa vagy egy háborús konfliktus miatt bekövetkezett haláleset. További érdekesség, hogy a legtöbb biztosító akkor is megtagadja a biztosítási összeg kifizetését, ha a biztosított HIV-vírussal fertőződik meg, és emiatt veszíti életét. Mindemellett olyan triviális oka is lehet a szolgáltatás elutasításának, mint hogy a kedvezményezett későn jelentette be a biztosított elhalálozását, igaz, erre jellemzően több év áll rendelkezésre.

+1 A hazug embernek nem jár pénz?

A biztosító akkor is elállhat a biztosítási összeg kifizetésétől, ha valamivel kapcsolatban nem mondtunk igazat a szerződéskötésnél - ilyen lehet például egy már ismert betegség eltitkolása. A félrevezetésre az alacsonyabb biztosítási díj elérése lehet a motiváció, hiszen minél kevesebb bajunk van és minél biztonságosabban élünk, annál alacsonyabb havidíjjal kalkulálhatunk - a biztosítónak ugyanis kisebb kockázattal jár a szerződéskötés. Ezt azonban nem éri meg kijátszani: ha a biztosítási esemény után derül ki, hogy nem mondtunk igazat az egészségi állapotunkról vagy az életvitelünkről, a biztosító megtagadhatja a biztosítási összeg kifizetését.

forrás: hvg.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt kiszámolhatja és összehasonlíthatja a biztosítók életbiztosítási ajánlatait, majd egyszerűen meg is kötheti az Önnek megfelelőt:
Életbiztosítás ajánlatok>>

Új MNB index: átlagosan kilenc százalékkal, negyvenötezer forintra nőtt a személyautók KGFB-díja tavaly
2021 február 10.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Új MNB index: átlagosan kilenc százalékkal, negyvenötezer forintra nőtt a személyautók KGFB-díja tavaly

Az MNB új KGFB-indexe a fogyasztók és a közvélemény minél pontosabb és átláthatóbb tájékoztatását szolgálja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjainak alakulásáról. Tavaly a személyautók átlagdíja 9 százalékkal, 44 523 forintra nőtt. 2019-ig többnyire együtt mozgott a kár- és díjindex, ám a járvány miatt lecsökkent forgalom, kevesebb baleset miatt tavaly szétnyílt az olló – derül ki az ezután negyedévente közzéteendő KGFB-indexből. A jelenséget a biztosítási szektor egyszeri hatásként kezeli.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezentúl negyedévente a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) díjak alakulását bemutató indexet tesz közzé, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló tételes KGFB szerződés- és káradatbázis (KKTA) segítségével – jelentette be Kandrács Csaba alelnök a jegybank online sajtótájékoztatóján. Az MNB honlapjának külön e célra létrehozott színes, könnyen átlátható felületén mutatja be a friss adatokat. A negyedévente közzéteendő KGFB index 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzi a személygépkocsik díjszint változását, illetve információt ad a negyedéves elmozdulásról is.

A KGFB piac szerződésszámának 69 százalékát adó személyautókra vonatkozó mutató - az eddigi piaci kalkulációkkal szemben – a teljes piac adatai alapján kalkulál, figyelembe veszi a biztosítót váltók, maradók és az újonnan KGFB-t kötők szerződéseit, illetve „kisimítja” a naptári évfordulós szerződések torzító hatását is (utóbbi biztosításokra ugyanis a teljes piac átlagához képest magasabb bónuszfokozatok és kisebb teljesítményű járművek jellemzők). Az index az egyedi használatú (nem flottás), normál üzemmódú és szerződésű (pl. nem taxi, nem határozott idejű biztosítás) autókra vonatkozó díjváltozásokat jelzi.

E nominális díjváltozást jelző mutatószámon túl az olyan MNB korrigált személyautós indexet is közzétesz, amely a biztosítási adóval, illetve a biztosítói kárkifizetések és tartalékolások levonásával a nettó díjváltozást mutatja be.

A személyautókon túli egyéb járműtípusok esetében – amelyek egy részénél (pl. vontatók, pótkocsik, nagyobb buszok) a flottás szerződések a jellemzők – a szerződésszámok, átlagdíjak éves változását mutatják be az adatok a flotta és egyedi szerződésekre egyaránt. E körben a taxikra, motorkerékpárokra, segédmotorkerékpárokra, (kisebb és nagyobb) buszokra, teherautókra, vontatókra és nehéz pótkocsikra vonatkozó adatsorok érhetők el.

A személyautós KGFB index szerint a 2016 I. negyedévi bázisidőszaktól tavaly decemberig 73 százalékkal lett magasabb az autós szerződések díjainak átlaga, míg az adók, károk hatásától megtisztított index 40 százalékkal nőtt. Az elmúlt egy évben országosan 9 százalékkal, 44 523forintra emelkedett az átlagdíj a személyautóknál, ezen belül a budapestieknél viszont 15 százalékkal 63 213 forintra. Utóbbi a magasabb kárvalószínűséggel áll összefüggésben.

A díjak változása a 2019-ig összhangban volt a károk és adók alakulásával (vagyis a korrigált index 3-4 éven át 100 százalék körül alakult). Tavaly azonban a járvány - és nyomában az alacsonyabb közúti forgalom és kevesebb kár – miatt a díjak javára szétnyílt az olló. Ez azt jelzi, hogy a biztosítók egyszeri hatásként tekintenek a kijárási korlátozások miatti alacsonyabb kárráfordításokra, beárazzák viszont az alkatrész- és szervízdíj emelkedést. Ezek végleges hatását középtávon lehet majd megítélni, amelyre a jövőben negyedévente publikálandó index is lehetőséget biztosít.

Az egyéb kiemelt járműkategóriákban a növekedés nem haladta meg a 10 százalékot, sőt egyes tíz-százezres darabszámú járműkategóriában (pl. flottás személyautók, nagy buszok és nehéz pótkocsik) 1-8 százalék közötti díjcsökkenés látható az elmúlt egy évben.

A fenti számok az átlagos változást mutatják, az egyes szerződések esetében ettől eltérő díjváltozások történhettek. Fontos azonban, hogy amennyiben egy ügyfél sokallja a díját, az évfordulón lehetősége van a számára legkedvezőbb ajánlat kiválasztására, ezzel is elősegítve a verseny élénkítését ezen a piacon.

forrás: mnb.hu

CLB TIPP: Évfordulós váltáshoz kalkulátorunkban néhány perc alatt kiszámolhatja és összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait, majd egyszerűen meg is kötheti az Önnek megfelelőt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>

A járvány hatással volt a lakosság pénzügyi tudatosságára is
2021 január 29.
Kategória:
Életbiztosítás

A járvány hatással volt a lakosság pénzügyi tudatosságára is

A pandémia egyértelműen megnövelte a magyar lakosság pénzügyi tudatosságát a kiadások racionalizálása és a megtakarítások erősítése terén

– derül ki az NN Biztosító legutóbbi kutatásából. A válaszadók harmada a biztosításokat is a válságkockázatot enyhítő lehetőségek között említi. Ugyanakkor erősen megoszlanak a vélemények a válság nyomán, hogy érdemes-e hosszabb távra tervezni pénzügyeinkben.

A biztosító közleménye szerint a január klasszikusan a felkészülés, a gazdasági tervezés és újratervezés időszaka, 2021-ben azonban a járvány- és válsághelyzet új kihívásai miatt különösen igaz ez. Egy korábbi OECD-tanulmány szerint idehaza a pénzügyi döntések tudatossága – például a háztartási költségvetés készítésében, a számlák időben történő befizetésében, a megtakarítások és a hitelfelvétel tervezésében – elmarad a vizsgált 26 ország átlagtól. Emiatt a hazai háztartások jobban ki vannak téve az olyan gazdasági hatásoknak, mint a világjárvány okozta pénzügyi nehézségek.

Az NN reprezentatív felmérése alapján azonban Magyarországon a pandémia látványos változást hozott ezen a téren:

a lakosság jelentős részében jobban tudatosította a pénzügyekről való felelős gondoskodás fontosságát.

A 24-59 évesek közül például minden második emberben felmerült a kiadások racionalizálásának szándéka. A nagyobb költések későbbre tolásával és a napi kiadások csökkentésével a válaszadók 41 százaléka élt az utóbbi hónapokban: főként az autóvásárlást, a lakás vagy ház bővítését/megvásárlását halasztották későbbre.

Még pozitívabb jel, hogy a megkérdezettek közül 50 százalék tervezi valamilyen rendszeres megtakarítás elindítását.

A válság hatásait megtapasztalva az eddiginél jelentősebb rendszeres megtakarítást leginkább a fiatalabb korosztály tervez: a 24-34 évesek 29 százaléka készül a havonta megspórolt összeg növelésére, csaknem negyedük pedig újonnan kezdene rendszeres megtakarításba. A válaszadók közel egyharmada mondta, hogy egy meglévő biztosítás segített (11 százalék), vagy segített volna (21 százalék) átvészelni a nehéz időket. Ennek szellemében nagyobb értékű biztosítás kötése, mint válságkezelési eszköz a 35-45 évesek között számít relatíve a legnépszerűbbnek. Kockázati életbiztosítás kötését 22 százalék, megtakarítással egybekötött életbiztosítás kötését 20 százalék, egyéb (például jövedelempótló) biztosítás kötését szintén a válaszadók 20 százaléka nevezte meg olyan megoldásként, amellyel már élt, vagy a tervei szerint élni fog a válság hatásainak enyhítése érdekében.

A pénzügyi tudatosság ilyesfajta erősödése mellett azonban továbbra is erősen megoszlanak a vélemények, hogy mennyire érdemes hosszabb távra terveznünk a pénzügyeinkben. Összesen a megkérdezettek 46 százalékának módosította a hozzáállását a pandémia:

25 százalék inkább hosszabb, 21 pedig inkább rövid távra gondolkozna.

Az NN kutatásában a válaszadók negyede vélekedett úgy, hogy amikor nagyobb a bizonytalanság, érdemesebb hosszabb távra előretekinteni, 21 százalékuk viszont úgy gondolta, hogy pont a kiszámíthatatlanság miatt csak a közeljövőre érdemes koncentrálni. Ezen a téren a 24-34 és a 35-45 évesek véleménye változott leginkább a pandémia hatására. A legfiatalabbaknál inkább a hosszabb távra történő tervezés erősödött (28 százalék), míg a 35-45 éveseknél fej fej mellett van a két álláspont (28-28 százalék). A 46 év fölöttiek vélekedése a legtöbbeknél nem változtatott.

forrás: vg.hu

CLB TIPP: Ha Ön is előre gondolna a jövőre, kalkulátorunk segítségével a biztosítók életbiztosítás ajánlatait is könnyen összehasonlítja:
Életbiztosítás ajánlatok>>

Mennyibe kerül a casco biztosítás motorra?
2021 január 25.
Kategória:
Casco biztosítás

Mennyibe kerül a casco biztosítás motorra?

Azt, hogy mennyibe kerül a casco biztosítás motorra, számos tényező befolyásolhatja; az alábbiakban összeszedtük ezeket.

A kötelező biztosítást a nevéből következően minden járműre meg kell kötni, de emellett érdemes a casco-n is elgondolkodni, még abban az esetben is, ha motorkerékpárról van szó. Aki motorozik, az tisztában van vele, hogy az év bizonyos szakaszaiban kiváló dolog így közlekedni, míg télen, ha nem is lehetetlen, de nem túl kellemes, épp ezért a hideg megérkezésekor a legtöbben leteszik a motort, és csak tavasszal veszik elő. A casco biztosítást motorra azonban erre az időre is fizetni kell – pontosabban kellene, mivel ez a biztosítástípus szezonálisan is megköthető.

Mennyibe kerül a casco biztosítás motorra?

A motoros casco díja többek között attól is függ, hogy milyen típusú járműre szeretnéd megkötni a szerződést, illetve hogy mekkora önrészt vállalsz, de emellett a konkrét összeget is meg kell adnod, amit ki kell fizetned, ha egy biztosítási esemény bekövetkezik. A kettő közül a nagyobb érték lesz az, amit a biztosító levon a kártérítés összegéből, tehát azt neked kell majd kifizetned, ha kár keletkezik a motorodban.

Hogy konkrétabbak legyünk: éves szinten akár 50.000 forint körüli összegért is találhatsz casco biztosítást motorra, de ez persze biztosítótársaságonként változik, és természetesen ebben az esetben is választhatsz a különféle csomagok közül, és kedvezményeket is kaphatsz, például az által, ha a casco biztosítást motorra a kötelező biztosítással együtt kötöd meg. Fontos még, hogy a motorok esetében is érvényes a bonus-malus rendszer, vagyis ez is befolyásolja azt, hogy milyen összegre fogod megkötni a casco biztosítást motorra.

Miért érdemes megkötni a casco biztosítást motorra?

Gyakorlatilag ugyanazért, amiért autóra is megkötnéd, azaz mindenféle káresemény, például lopás esetén nyújt némi anyagi biztonságot, de olyan esetekben is számíthatsz rá, ha a káresemény zárható garázsban történik – ilyenkor a biztosítók többnyire a motor aktuális értékét térítik meg.

forrás: delmagyar.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban könnyen összehasonlíthatja a biztosítók ajánlatait és a köthető kiegészítő biztosításokat is megtalálja:
Casco kalkulátor >>

Így igazolja, hogy kátyú okozta a kárt az autójában
2021 január 21.
Kategória:
Casco biztosítás

Így igazolja, hogy kátyú okozta a kárt az autójában

A téli idővel megszaporodtak a kátyúk, amelyek kárt tehetnek a gépjármûvében, amit csak akkor kártalanítanak, ha megfelelően igazolja az eseményt. A Bors megmutatja, mit kell pontosan tennie, hogy ne legyen ebben hiányosság.

Ha van tábla, esélytelen a kártérítés

A kátyúkárok kétharmadát az első negyed évben jelentik a gépjármű-tulajdonosok – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). A szervezet közleménye szerint a téli időjárás jelentősen megnövelte az országban található kátyúk számát, már százezres nagyságrendben fordulnak elő kockázatos úthibák a közutakon. A gödrös, kátyús utak a legnagyobb óvatosság mellett is komoly kihívás elé állítják még a rutinos sofőröket is.

Az őszi-téli csapadékos időben elég egy pocsolya ahhoz, hogy az úthiba mélységét ne tudjuk felmérni, és így súlyos károkat szenvedjünk el. A kátyúkárok nagy része defekt, az ilyen esetek egy részében a felnit is javítani kell. Emellett gyakran előfordul, hogy a futómű is sérül, és szélsőséges esetben személyi sérülés is bekövetkezhet. Kátyúbiztosítás hiányában az autósoknak az illetékes útkezelőnél kell bejelenteniük a kárt. Lakott területen kívül ez a Magyar Közút Zrt., míg lakott területen belül ilyen ügyekben az adott önkormányzat megfelelő szerve, illetve Budapest fő- és tömegközlekedési útjain a Budapest Közút Zrt. az illetékes.

Az elbírálás során az útkezelők a nem megfelelően dokumentált kártérítési igényeket általában elutasítják, de esélytelenül próbálkoznak azok is, akik úthibára figyelmeztető jelzőtáblával ellátott útszakaszon szenvedtek ilyen balesetet.

Ezt kell tennie

  1. Ha valaki kátyúkárt szenved el, azonnal álljon félre az autójával. A megfelelő dokumentáció a bizonyítás kulcseleme.
  2. Fontos, hogy az autós maradjon a helyszínen, mert tanúkat vagy hatósági jegyzőkönyvet csak így tud szerezni.
  3. Autópályán lehetőség szerint a legközelebbi biztonságos helyszínen kell megvárni az útellenőrt.
  4. Célszerű minél több fényképet készíteni a kátyúról és a sérülésről, ügyelve arra is, hogy a helyszín ezek alapján jól beazonosítható legyen.
  5. A fényképek mellett érdemes az esetleges tanúk elérhetőségét is megszerezni, a kártérítés folyósításáig pedig meg kell őrizni a sérült alkatrészeket is.
  6. A bizonyítási teher a bejelentőké, tehát a károsultnak kell igazolnia, hogy a kár ott és úgy következett be, ahogy ő bejelenti.
  7. Pontosan le kell írni, hogy hol, mikor, mi történt, ezért ajánlott alapfelszerelésként tollat és papírt is berakni az autóba.
  8. Nagy segítség az okostelefonra letölthető kárbejelentő applikáció.

Gyorsabban segít a biztosítás Létezik a Kátyúkár biztosítás, mindössze pár ezer forintos díj ellenében. Ez évente több eseményre is térít egy, a szerződésben lefektetett, igen magas összegű felső limit eléréséig. Fontos tudnivaló, hogy aki kátyúkár elszenvedője, és nincs még Kátyúkár biz­tosítása, a készített fotókat a kártérítési igény kíséretében elküldheti ugyan az érintett közút kezelőjének, és kérheti kárának megtérítését, de ez ilyenkor akár több hónap átfutási időt is igénybe vehet, és a kártérítés megítélése még így sem biztos. Ezért ajánlják minden gépjárművezetőnek, hogy a kötelező biztosítása mellé kössön mindjárt kiegészítő Kátyúkár biztosítást is, mert így megelőzhető a kellemetlen helyzet. Az előnyök között említik, hogy a kátyúbiztosítások egyes módozatai a figyelmeztető táblával jelölt útszakaszokra is fedezetet nyújtanak, az autósoknak nem kell kideríteniük az útkezelő kilétét, mert közvetlenül a biztosítójuknak jelentik a kárt, más biztosításokkal szemben pedig a térítést sem összegszerű, sem százalékos önrész nem terheli. Azonban a megfelelő dokumentáció ebben az esetben is fontos feltétel.

forrás: borsonline.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban könnyen összehasonlíthatja a biztosítók ajánlatait és a köthető kiegészítő biztosításokat is megtalálja:
Kötelező és casco kalkulátor >>

Kár esetén sokba kerülhet az alulbiztosítottság
2021 január 15.
Kategória:

Kár esetén sokba kerülhet az alulbiztosítottság

Az alulbiztosítottság jelenti a vagyonbiztosítások legnagyobb kockázatát. Márpedig mind a vállalkozói, mind a lakásbiztosítási szerződések esetében gyakran fordul elő, hogy a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a szerződésben rögzített biztosítási összeget, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A lakás- és társasház biztosításoknál szerződéskötéskor a biztosítók rendszerint felajánlják azt a minimális biztosítási összeget (négyzetméter árat), amit, ha az ügyfél elfogad, legtöbbször mentesül az alulbiztosítottság következményei alól.

Vállalati biztosításoknál azonban nincs ilyen lehetőség, mert az épületek, valamint az ingóságok tekintetében sem homogén a biztosított állomány. Pedig nagyon jelentős értékekről van szó: jóllehet a vállalati vagyonbiztosítások száma a lakossági vagyonbiztosításoknak alig hat százalékát érik el, de az előbbiből származó díjbevételek megközelítik az utóbbinak a felét.

Az alulbiztosítás következménye az úgynevezett pro rata (aránylagos) kártérítés, amikor a biztosított (károsult) a keletkezett kárnak csak egy részét kapja meg a biztosítótól. Például tegyük fel, hogy a biztosított épület tényleges értéke 150.000.000 Ft, ám a megkötött vagyonbiztosításban a biztosítási összege csak 75.000.000 Ft.

Ez esetben teljes kár esetén a biztosító legfeljebb ezt az összeget fogja kifizetni a károsult részére, és részkár esetén is mindig a kárösszeg 50 százalékát.

Azaz a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, amilyen mértékben a vagyontárgy tényleges értékét biztosították, hiszen a társaság a vagyontárgynak csak egy része után szedett biztosítási díjat.

(A biztosítási összeg a kár esetén fizethető legmagasabb szerződés szerinti összeg, a vagyontárgy tényleges értéke pedig az az összeg, amelyre a biztosításnak szólnia kell. A teljes körű kártérítéshez fontos tehát, hogy ez a két dolog egyezzen.)

A vagyontárgyak értékével, biztosítási összegével ráadásul nem csak szerződéskötéskor kell foglalkozni, hanem érdemes időt szentelni a folyamatos felülvizsgálatra, a biztosítási összegek aktualizálására.

Ennek elmaradása kellemetlen következményekkel járhat: sokan csak a káreseményt követően szembesülnek azzal, hogy a biztosító nem a teljes veszteséget téríti meg, mert a szerződés nem követte például az ingatlan bővítését vagy az ingóságok körének bővülését.

A helyes biztosítási összegnek, azaz a vagyontárgyak tényleges értékének a megállapításához többféle értékelési mód is használható. E tekintetben is jó tanácsokkal szolgál a MABISZ Ipari- és Technikai Biztosítási Bizottságának a tájékoztatója, amely a vállalati, közép- és kisvállalkozói szféra szereplői részére tartalmaz hasznos ismereteket az alulbiztosítás témájában.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a tájékoztató csak általánosan foglalkozik a témakörrel.

Az egyes társaságok biztosítási feltételei a jogszabály által meghatározott körben eltérhetnek. Bármely konkrét kérdésben teljes eligazítást csak az adott biztosítónál érvényesen megkötött vagy javasolt szerződés feltételeinek ismerete nyújt.

A tájékoztatóban összegyűjtött biztosítási ismeretek alkalmazása mindenesetre fontos lehet a közbeszerzési pályázatok biztosításra vonatkozó részeinek kiírásakor is. Segíthet ugyanis abban, hogy a projekthez leginkább illeszkedő biztosítás megkötését írják elő.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunk segítségével az összes biztosító ajánlatát kiszámolhatja és összehasonlíthatja egy helyen:
Biztosítási kalkulátorok >>

Egyre több utazást foglalnak le a magyarok, az utazási irodák optimisták
2021 január 15.
Kategória:
Utasbiztosítás

Egyre több utazást foglalnak le a magyarok, az utazási irodák optimisták

Egyre több utazást foglalnak le a magyarok, az utazási irodák pedig már készülnek a nyárra, kedvező előfoglalási akciókat hirdetnek. A Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke azt mondta: optimistán tekintenek a jövőbe, ugyanakkor mindenkinek azt javasolja: mindenképpen kössenek biztosítást, hogy ha mégsem tudnának elutazni, visszakaphassák a befizetett összegeket.

Már hirdetik az ajánlatokat a nyári szezonra az utazási irodák. A kérdés, hogy lesz-e nyári szezon, és hogy nem túl kockázatos-e már most lefoglalni egy utazást.

A Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnök híradónknak azt mondta: az utazási irodák optimisták, ugyanis úgy látják, hogy rendkívül nagy az utazási kedv. „Fel kell készülni a szezonra, ugyanis az irodák abban bíznak, hogy néhány hónapon belül megtörténhet a tömeges oltás” – fogalmazott Molnár Judit.

A Magyar Utazási Irodák Szövetsége kapcsolatban áll külföldi irodákkal is, és tudják, hogy a német utazásszervezők igyekeznek minél nagyobb kapacitásokat lekötni, a magyarok pedig nem szeretnének lemaradni, mert akkor a magyar vendégek nem tudják igénybe venni az utazásokat. Molnár Judit ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a nyaralni vágyók mindenképpen kössenek utasbiztosítást, ugyanis ha valami mégis közbejön, az útlemondási biztosítás terhére vissza tudja kapni a befizetett részvételi díját.

Van olyan ausztrál légitársaság, amely már bejelentette, hogy csak oltási igazolással engedi fel a fedélzetre az utazókat – árulta el híradónknak Kis Róbert Richárd, turisztikai szakújságíró mondta híradónknak. Ugyanakkor szerinte ezt nem lesz annyira egyszerű megvalósítani. Ráadásul úgy véli: annak nincs sok értelme, hogy a repülőn kérnek oltási könyvet, az autósoktól viszont nem, miközben esetleg az úti cél mindkét esetben ugyanaz lehet. Kis szerint egyébként az intézkedés fellendítheti az autós turizmust.

Szlávik János az ATV Start című műsorában arról beszélt, hogy talán az a turizmus jövője, hogy mindenkinél ott lesz a vakcinaútlevél. Az infektológus szerint azonban ez nem lesz egyszerű, ráadásul mint mondta nincs 100 százalékosos védettség, tehát hiába lesz oltási útlevél, néhány százalék esély megmarad arra hogy megfertőződhet az is, aki be van oltva.

forrás: atv.hu

CLB TIPP: Utasbiztosítás kalkulátorunkban feltüntetjük, mely biztosítási ajánlatok terjednek ki a koronavírus miatti utazásképtelenséggel kapcsolatos térítésekre:
Utasbiztosítás kalkulátor >>

Járvány idején is segít az életbiztosítás - MNB pénzügyi sarok
2021 január 11.
Kategória:
Életbiztosítás

A Magyar Nemzeti Bank MNB pénzügyi sarok rovat ezen cikke az alábbi kérdést járja körül: A Covid miatt kórházban kezelt ügyfél után jár-e kártérítés a betegségbiztosítójától? Van-e kifizetés akkor is, ha a beteg esetleg elhunyna? (G. Mihály, Edelény). Válaszol Kandrács Csaba, az MNB alelnöke.

Jelenleg a hazai vezető biztosítók döntő többsége nyújt egészség- vagy életbiztosítási kifizetést a koronavírus okozta megbetegedés vagy elhalálozás esetén. Legtöbbjük szerződéses feltételei eleve nem is zárják ki a járványhelyzetek miatti kártérítést. Olyan itthoni biztosító is akad, amelyik az elmúlt időszakban már módosított szerződéses feltételei alapján nem lenne köteles fizetni ilyenkor, ám nemrég méltányosságból mégis úgy döntött, hogy megteszi ezt.

Általánosságban tehát egy (élet)biztosítás megkötésénél két dologra érdemes nagyon figyelni:

ARRA, HOGY A SZERZŐDÉSES FELTÉTELEK SZERINT PONTOSAN MIKOR, MILYEN ESETRE TÉRÍT A BIZTOSÍTÓ, ILLETVE, HOGY MILYEN KIZÁRÁSOKAT KÖT KI MAGÁNAK E DOKUMENTUMBAN.

Utóbbiak azok az esetek (pl. már megbetegedés után kötött biztosítás), amikor tehát nem jár pénz nekünk.

Magyarországon a kockázati életbiztosítások csak a biztosított elhalálozása esetén nyújtanak kifizetést annak kedvezményezettje vagy örököse számára. Az úgynevezett vegyes életbiztosításoknál ugyancsak biztosítási esemény a haláleset, ám ha az ügyfél a szerződés lejártakor is jó egészségnek örvend, az eltelt időszakra megtakarított és hozammal növelt összeget is fizetnek neki. Mindkét típusú konstrukció jótáll a koronavírus okozta elhalálozás esetén.

A BIZTOSÍTÓ HELYTÁLLÁSA ALAPESETBEN FÜGGETLEN ATTÓL IS, HOGY A JÁRVÁNY KEZDETE ELŐTT VAGY UTÁN KÖTÖTTÜNK-E ÉLETBIZTOSÍTÁST.

Figyelni kell viszont arra, hogy a biztosítók a szerződéses feltételeikben a biztosítás kezdete után – maximum 6 hónapig tartó – várakozási időt is kiköthetnek. Ha ezen időszak alatt betegedne vagy hunyna el a biztosított, akkor vagy egyáltalán nem járna kifizetés, vagy csak csökkentett összegű.

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSOK RÉVÉN IS SZÁMÍTHATUNK KIFIZETÉSRE, HA A JÁRVÁNY MIATT BETEGEDÜNK MEG, ÉS LESZNEK ESETLEG SZÖVŐDMÉNYEINK.

A szerződéses feltételektől függően ilyenkor pl. kórházi napi térítésre, műtét miatti (akár nagyobb összegű) kifizetésre, esetleg akár a munkából való kiesés miatti jövedelempótlásra is jogosultak lehetünk.

Több egészségbiztosító korábban kizárta a fertőzés okozta betegségre való térítést, ám a Covid miatt itt is enyhítettek a feltételeken. Ennek része az is, hogy az eddigi akár 6 hónap helyett csak 14-30 nap türelmi időszakot kötnek ki. Ezzel együtt pár piaci szereplő a koronavírus okozta fertőzéssel kapcsolatos kockázati kizárás módosítását és várakozási idő csökkentését további feltételekhez kötheti, amelyekről célszerű az adott biztosítónál felvilágosítást kérni.

Friss kedvező változás, hogy sok biztosítónál immár nem kell személyesen intézni az egészség- vagy/és életbiztosítási szerződés megkötését.

TÖBB TÁRSASÁGNÁL UGYANIS A JÁRVÁNY NYOMÁN ONLINE SZERZŐDÉSKÖTÉSI LEHETŐSÉGEKET VEZETTEK BE.

Laptopunk, mobiltelefonunk vagy asztali számítógépünk segítségével élő videókapcsolat során, digitális aláírással köthetünk szerződést így a biztosítási ügyintézővel akár kockázati élet-, akár egészségbiztosításokra, illetve kiegészítő termékeikre is. Van, ahol még csak a meglévő (más biztosítással ott már rendelkező) ügyfélkörnek kínálnának ilyet, másutt viszont új érdeklődőket is várnak.

A cikk szerzője Kandrács Csaba, az MNB alelnöke.

forrás: origo.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunk segítségével az összes biztosító ajánlatát kiszámolhatja és összehasonlíthatja egy helyen:
Biztosítási kalkulátorok >>

Oldalak