2016.06.29

Sokan a megtakarítási célú (vegyes és unit-linked) biztosításokat tartják az egyik legösszetettebb és legátláthatatlanabb befektetési terméknek Magyarországon, hiszen annyiféle költségtípus, szerződéses változó és bónusz létezik, hogy szinte lehetetlen két hasonló célú terméket személyre szabottan összehasonlítani. Az MNB (korábban a PSZÁF) a biztosítókkal karöltve évek óta dolgozik már a megoldáson, ennek fontos mérföldköve a biztosítók által önszabályozó módon 2009-ben létrehozott Teljes Költségmutató (TKM), ami a unit-linked termékeket egy objektív mérőszám alapján összehasonlíthatóvá tette. A következő fontos lépés ezen a lépcsőn a mutató klasszikus termékekre való alkalmazása lesz júliustól, valamint a biztosítások szerződéseiben lévő költségek elnevezésének egységesítése és a nyugdíjcélú termékekre vonatkozó ajánlás egyes rendelkezéseinek kiterjesztése lesz 2017 januárjától.

Mi alapján változik a megtakarítási biztosítások költsége?

Az egységes költségmutató alkalmazása leginkább azért indokolt, mert a megtakarítási célú biztosítások számos költségeleme, eltérő vonatkozási alapja és változója miatt egy laikus ügyfél nehezen tudja kiszámítani, hogy a több évtizedes futamidejű szerződése alatt mennyi lesz az éves költsége és a vélhető nettó hozama.

Egy megtakarítási célú életbiztosítás költségeit elsősorban olyan változók befolyásolják, mint hogy:

  • Milyen gyakorisággal (havonta, évente, vagy félévente) fizetjük a szerződést, jellemzően az éves díjfizetés a legolcsóbb.
  • Mennyit teszünk félre havonta (van olyan biztosító, amely sávosan von el költségeket és nagyobb szerződések esetén a terhelés alacsonyabb).
  • Milyen idősek vagyunk, mi a foglalkozásunk, egészségi állapotunk, ez az alapbiztosítás és a kiegészítők díját módosíthatja.
  • Milyen időtávra teszünk félre: jellemzően a kezdeti költségek arányaiban annál alacsonyabbak, minél tovább teszünk félre, viszont van olyan biztosító, amely hosszabb futamidejű szerződések esetén nominálisan magasabb költséget számít fel. Számos megtakarítási biztosítás fizeti vissza bónusz formájában a futamidő alatt elvont költségek egy részét vagy egészét egy bizonyos idő eltelte után, ha mindig minden díjat időben, rendszeresen befizetünk.
  • Indexálás (rendszeres díjnövelés) esetén a kezdeti költségek aránya szintén alacsonyabb lehet, a nominális költségeket azonban a növekvő díjjal arányos vagyonkezelési költség növelheti.
  • Milyen gyakran módosítjuk a befektetési rész portfólióját unit-linked szerződések esetén; általában néhány átváltás ingyenes egy évben, azonban a legtöbb termék a harmadik, negyedik átváltás esetén már számít fel költséget.
  • Visszavásárlás esetén pedig több havi díjat is elkérhet a biztosító, hogy fedezze a tranzakció költségeit, persze gyakran ez is attól függ, hogy mennyi ideje fut a szerződés, amikor visszavesszük belőle a pénzünket.

Nehezíti a termékek összehasonlítását még, hogy szinte minden költség eltérő néven szerepel minden biztosító szerződésében. Egy egyszerű példával élve: a szerződés élettartamának elején fizetendő költséget van olyan biztosító, amely értékesítési költségnek, vagy szerződésköltési költségnek hívja, de olyan is van, amely félrevezetően bónuszalapba kerülő díjrészként tünteti fel az egyébként költséget jelentő elvonást (a leggyakoribb elnevezés a kezdeti költség erre a költségelemre).

Még kevesebb biztosító van, amely a klasszikus, vagy más néven vegyes életbiztosítások esetén is teljes körű transzparenciát biztosít, ugyanis sok esetben ezeknek a termékeknek a tételes költsége teljesen ismeretlen, (a biztosítási összeg és a visszavásárlási érték ugyanakkor ennél a terméknél is orientációt ad).

Egy nagy biztosító népszerű nyugdíjtermékének költségszerkezete egyébként a következőképpen néz ki; ez a költségelvonási modell viszonylag átlagosnak mondható, a költségelemeket viszont a szokásosnál transzparensebben tálalja a szolgáltató:

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

A számításban szereplő ügyfél havi 20 000 forintos díjat fizet, az eszközalapok nettó éves hozama 5%, mögöttes kezelési költségeket nem tartalmaz a számítás.

Milyen intézkedések segítik a transzparenciát?

Az elmúlt években jelentős lépéseket tettek a biztosítók és a felügyelet is arra, hogy a megtakarítási életbiztosításokat egyszerűbbé, átláthatóbbá tegyék. Talán a legjelentősebb ezek közül a Teljes Költségmutató (TKM) bevezetése volt unit-linked termékekre, amelyet 2009-ben dolgozott ki és 2010-ben tett közzé először a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), 2015-ben pedig az MNB is átvette és rendeletet adott ki róla. A TKM lényege, hogy összehasonlíthatóvá tegye a megtakarítási célú biztosításokat egy modellszámítás segítségével, ez jelenleg Magyarországon az egyetlen olyan költségmutató, amely egy befektetési termék minden lehetséges elvonását magában foglalja (beleértve a mögöttes befektetési eszközök kezelési költségeit is).

A mutató úgy teszi összehasonlíthatóvá a biztosításokat, hogy az összes változót behelyettesíti egy konkrét, átlagosnak mondható ügyfél paramétereivel, aki:

  • 35 éves,
  • kockázati kiegészítőt nem vesz igénybe, csak az alapbiztosítást fizeti,
  • 210 000 forintos éves díjat fizet rendszeres szerződések esetén (éves díjfizetéssel), 2 200 000 forintot egyszeri díjas szerződések esetén, csoportos beszedéssel,
  • 10, 15 vagy 20 évre indítja a szerződést, és a szerződést a lejáratig megtartja,
  • megkapja az összes bónuszt a futamidő alatt, ami jár, ha rendszeresen fizeti az ügyfél a szerződését.

Bár a szerződésünk konkrét, személyre szabott költségeit nem ismerjük meg a mutató alapján, a különféle biztosítási termékek relatív költségterhelését már össze tudjuk hasonlítani, sőt, idén unit-linked biztosítások esetén április 1-jétől eszközalapokra lebontva megtehetjük ezt az MNB adatai alapján.

Klasszikus biztosítások esetén július 1-jétől lesz elérhető nem-nyugdíjcélú termékekre vonatkozóan is a Teljes Költségmutató, a nyugdíjcélú klasszikus biztosításokra már 2015 július 1-óta számolnak TKM értéket a biztosítók.

Ha mégis ki szeretnénk számolni a szerződésünk konkrét költségeit, ezt két jelentős változás könnyíti majd meg:

  • Május 24-én fogadott el a parlament egy törvényt, amely megköveteli a biztosítóktól, hogy a megtakarítási célú biztosítások költségelnevezései egységesek legyenek és pontosan feltüntessék, hogy melyik költségelem mire megy el. Várhatóan a konkrét megnevezéseket és az erre vonatkozó utasításokat június végén, vagy a jövő év elején ismerjük majd meg. A szerződésünk személyre szabott költségeit már most is persze ki tudjuk számolni, ez az intézkedés mindössze az összehasonlítást teszi könnyebbé.
  • 2017. január 1-jétől lép életbe a megtakarítási célú életbiztosítások esetén fiktív egységek kimutatását betiltó rendelkezés, amely alapján az ügyfél pontosan látni fogja, hogy a kezdeti időszakban mekkora költséget von el a biztosító, nem tudja majd a szolgáltató vélt kezdeti egységek kimutatásával kozmetikázni az elvont költségeket. Ugyanekkor egyébként a TKM számítási módszertana is módosul, összhangban az új európai PRIIPs szabályozással.

Összességében már most is ki tudjuk számolni a szerződésünk konkrét költségeit és össze tudjuk TKM alapján hasonlítani az összes biztosító minden termékét (kivéve egyelőre a nem-nyugdíj típusú klasszikus biztosításokat), az új intézkedések ezt a folyamatot teszik még egy fokkal egyszerűbbé.

Átlátható, de mennyire?

Más befektetési termékek esetén viszont sajnos továbbra is fennmarad az anomália, hogy számos költségelemet nem ismerünk, nagy része ezeknek árfolyamveszteségként jelentkezik és nem is érzékeljük ezért költségnek, pedig az adott pénzintézet, vagy partnere bevételét növeli. Egységes mutatók pedig szinte csak elvétve léteznek a különféle befektetési termékek esetén, ezek jelentős része még csak nem is tartalmaz minden költséget - ellenben a TKM-mel, vagy nem alkalmas arra, hogy előremutató döntések meghozatalát segítse:

  • Önkéntes nyugdíjpénztárak esetén mindössze a befizetéseire vonatkozó költségek ismertek az ügyfél számára, az alapkezelési költség, ami a teljes tőkéjét terheli, nem. Létezik a nyugdíjpénztári megtakarításokra vonatkozóan is egy díjterhelési mutató névre hallgató adat, azonban ez a pénztárak múltban levont éves összköltségét mutatja meg, nem pedig a jövőben várható költségeket, egyénre és portfóliókra lebontva.
  • Befektetési alapok esetén a TER-mutató mutatja meg, hogy melyek azok a folyó költségek, amelyek a befektetést érintik, ezeket minden alapnál a Kiemelt Befektetői Információs (KIID) dokumentumokban megtaláljuk, viszont ezek is csak a múlt évben levont költségeket mutatják meg (kivéve, ahol előremutató, becsült értéket tüntetnek fel, mert az alapnak nincs egyéves track-recordja). A tranzakciós költségeket viszont nem tartalmazza ez az érték, amelyeknek pontos mértékét a forgalmazók döntik el. Alapok alapja konstrukciók esetén a mögöttes alapok költségeit szintén nem ismerjük, mivel ezek teljesítménye az alapon magán árfolyamveszteségként jelentkezik.
  • A fix hozamú bankbetétek és lakástakarékok esetén az EBKM megmutatja a megtakarítási termékünk nettó, költségekkel ütköztetett hozamát, egységes költségmutató viszont itt sem létezik.

Forrás: Portfolio

Biztosítás fajta: 

  • Életbiztosítás
  • Általános
Állattenyésztési fronton is jöhet a díjtámogatott biztosítás
2017 május 15.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás, Kárrendezés

Állattenyésztési fronton is jöhet a díjtámogatott biztosítás

Elérheti a 11 milliárd forintot a madárinfluenza-járvány kapcsán megítélt kártérítés összege, ebből eddig 8,1 milliárd forintot fizettek ki az érintett gazdaságoknak – közölte Czerván György.

A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a baromfi világnapja alkalmából szervezett rendezvényen elmondta, a közelgő kínai látogatásán a magyar baromfiágazat exportlehetőségei­ről is tárgyalni fog minisztériumi és állategészségügyi vezetőkkel. ­Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint a madárinfluenza-járvány ráirányította a figyelmet arra, hogy megoldást kell találni az ilyen problémák kezelésére, főként a károk minél nagyobb arányú mérséklésére.

A madárinfluenza-járvány felgyorsította a gondolkodást arról, hogy a növénytermesztés mintájára az állattenyésztésben is égetően szükség van díjtámogatott biztosításra. Ennek előkészítése a kamarai elnök szerint már folyamatban van. A Magyar Biztosítók Szövetsége kezdeményezésére a minisztériumok, különböző szakmai műhelyek, terméktanácsok és a biztosítók részvételével megkezdte működését egy munkacsoport a díjtámogatott állatbiztosítások keretrendszerének kidolgozására.

Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója a távirati irodának elmondta, a madárinfluenza-járvány ellenére mintegy 3-4 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye 2016-ban, így elérte a 250 milliárd forintot.

Forrás: www.magyaridok.hu

Közeleg a támogatott biztosítás igénylés határideje
2017 május 10.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Közeleg a támogatott biztosítás igénylés határideje

Az idei díjtámogatásban mindazok a gazdálkodók részesülhetnek, akik május 31-ig az egységes támogatási kérelem kitöltése során külön jelzik, hogy a támogatott növénybiztosítást igénybe kívánják venni.

A tavalyi díjtámogatások kifizetésének megkezdése jótékonyan hatott a mezőgazdasági szerződések idei megújítására: a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) várakozása szerint idén már több mint 8 milliárd forint lesz a támogatott mezőgazdasági biztosítások díjbevétele, ami 6-7 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A támogatásra jogosultság feltételeiről, a várható felosztási mértékekről, illetve a főbb idei tendenciákról tájékoztat a FBAMSZ alábbi összefoglalója.

Az idei díjtámogatásban mindazok a gazdálkodók részesülhetnek, akik május 31-ig az egységes támogatási kérelem kitöltése során külön jelzik, hogy a támogatott növénybiztosítást igénybe kívánják venni (ez a nyilatkozat utólag nem pótolható). A lépést a legcélszerűbb május 15-ig megtenni, ezt követően ugyanis a támogatási összeget munkanaponként egy-egy százalékkal csökkentett mértékben fogadják csak el.

Évről évre dinamikusan növekszik a támogatott mezőgazdasági biztosítások állománya: míg az induló évben, 2012-ben még másfél milliárd forint alatt maradt a teljes állománydíj, idénre ez az érték várhatóan meghaladja a 8 milliárd forintot.

A díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának meghatározott százalékát kapják vissza utólagos díjtámogatásként. Amennyiben a kérelmekben szereplő díjtámogatási összegek meghaladják a támogatási keretet, a felosztást biztosítási típusonként eltérő mértékben végzik el. Az „A” típusba tartozó, szántóföldi növényekre, borszőlőre és almára kötött csomagbiztosítások esetében az idénre várt díjállomány-növekedés miatt a FBAMSZ becslése szerint a díj 55-60 százalékát fizetik majd vissza. A „B” típusba tartozó jégeső-, fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások esetében 40, míg a többi („C” típusú) támogatott biztosítások esetében szintén 40 százalék körüli mértékű lehet a visszatérítés.

„A díjtámogatások komoly részének visszafizetése tehát mindhárom kategóriában biztosítottnak látszik az idei évben is, ezért idén is megéri majd élni ezekkel a lehetőségekkel” – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Ráadásul továbbra is érvényes az a szabály, hogy az egységes kárenyhítési alapból csak azok juthatnak a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegéhez, akik a művelésükben lévő termőterület termelési értékének legalább 50 százalékára üzleti biztosítást kötnek.

A FBAMSZ szakembere szerint kedvezőtlen tendencia, hogy egyre többen csupán a legolcsóbb tűzkárbiztosítást kötik meg az üzemi hozamérték felére. Ezzel jogosultakká válnak ugyan a kárenyhítési rendszer által biztosított térítés maximumára, de minimális biztosítási fedezetet szereznek. Az idei évben jelentősen enyhítették a kárenyhítési rendszer szabályait, ami könnyen azt eredményezheti, hogy több igénylő terheli majd a rendszert, így ebből a forrásból a korábbinál kevesebb térítéshez jutnak az időszak végén a gazdák.

Így lehetne még jobb a rendszer

  • A folyósítás kedvezőbb ütemezése – Miközben a gazdálkodónak október 31-ig be kell fizetnie a biztosítás teljes összegét, a visszatérítés csak mintegy fél év múlva jelenik meg a számláján. Főként a szőlő és gyümölcskultúrák és más, nagy értékű ültetvények termelőinek sokszor akár több tízmilliós összeget kell előfinanszírozniuk, amire igen kevesen képesek. Az ütemezés változtatása, vagy áthidaló lehetőségek megteremtése további jelentős gazdálkodói rétegeket tudna bevonni a konstrukcióba.
  • Egyszerűsített adminisztráció – Nehezen magyarázható például, hogy miért van szükség a támogatott biztosítás igénybevételének évenként ismételt megkövetelésére, amelynek véletlen elmaradása az adott évre végérvényesen jogvesztő hatású. A NAK adatai szerint tavaly adategyezőségi hibák, vagy a támogatásigénylés hiánya miatt a biztosítottak öt százaléka, közel ezer gazdálkodó nem részesülhetett biztosítási díjtámogatásban.
  • Állatbiztosítások bevonása – Jelenleg a támogatás kizárólag növénybiztosítási konstrukciókra vehető igénybe, ám egyes állatbiztosítások – például kiemelt kockázatú állatbetegségek – bevonása a rendszerbe szintén komolyan hozzájárulhatna a gazdálkodói öngondoskodás erősödéséhez
  • Termékfejlesztés – Különösen a szőlő és más gyümölcsök tavaszi fagykárainak biztosítása területén volna szükség a módozatok bővítésére, illetve változtatására. A biztosítókra vár e probléma orvoslása, mert a jelenlegi biztosítások körében számos feltétel ma még nem garantálja hatékonyan a termelők gazdálkodási és anyagi biztonságának megőrzését.
  • Erdőbiztosítások – Jelentős probléma, hogy a több mint 2 millió hektáros magyar erdőterületnek ma kevesebb mint 5 százaléka biztosított. Ezért az erdőtulajdonosok zöme természeti csapások esetén jelenleg semmilyen biztosítási fedezetre nem számíthat. Legutóbb, néhány hete a már kilombosodott fákra rakódott hó okozott jelentős károkat a magasabban fekvő erdőségekben.

Immár negyedik éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatnak a gazdálkodók. A gyakran eltérő fedezeteket és kárrendezési sajátosságokat, illetve speciális kockázatokat és nyújtó ajánlatok közti eligazodásban egyre nagyobb szerepet kapnak az optimális ár-érték arányú döntést segítő, a biztosítóktól független alkuszok.

Forrás: www.piacesprofit.hu

CLB TIPP: Mezőgazdasági biztosításokkal kapcsolatban keresse kollégáinkat! Mezőgazdasági biztosítás ajánlatkérés >>

Autósok! Figyelem: avulás miatt csökkenhet a biztosítási összeg
2017 május 09.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Kárrendezés

Autósok! Figyelem: avulás miatt csökkenhet a biztosítási összeg

Egy közúti balesetben totálkáros lett a tízéves autóm. Új korában 5 millió forintért vettem, de a biztosító az „avulásra” hivatkozva most csak 1 milliót akar kifizetni. Megteheti? T. László, Szeged

Válaszol: Szabó József, az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának igazgatója, a Blikk jegybankára: Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) kifizetésnél a biztosító totálkár esetén mindig az adott gépjármű balesetének időpontjában számított – vagyis nem az újkori – forgalmi értéke alapján térít. Ehhez piaci értékelési rendszereket (például Eurotax-katalógust) vesz alapul. Ebből az összegből a biztosító levonja a roncs értékét, s ez alapján téríti meg a kárt.

Ugyanígy számolnak akkor is, ha nincs totálkár, de a baleset miatt tönkrement alkatrészt kell pótolni. Ilyenkor a biztosító – az autó s a cserélendő alkatrész korától, baleset előtti műszaki állapotától függően – az új alkatrész árának csak egy részét állja (vagy egy használt alkatrész teljes árát).

A biztosítók azért fizetnek avult értéken – esetleges visszaéléseket is megelőzve –, s igazítják ehhez a fizetendő s így alacsonyabb KGFB-díjakat, mert a jogszabály előírásai szerint tilos a „káron gazdagodás”. Vagyis a károsultat a baleset után csak a kár tényleges értéke illeti meg, ebből anyagi előnye nem lehet. Egy új alkatrész beépítése a korábbi régi helyére növelné az autó értékét, így a károsult a korábbinál kedvezőbb helyzetbe kerülne. Márpedig biztosítása nem erre szól.

Ha a fogyasztó vitatja a KGFB-kártérítés összegét, elsőként a biztosítónál tehet írásbeli panaszt. Ha ez eredménytelen, anyagi jogvita esetén a Pénzügyi Békéltető Testülethez, pénzügyi tárgyú törvénysértés gyanújával pedig az MNB-hez fordulhat panaszával.

Magasabb díjért teljes kártalanítás

Az avulás miatti KGFB-levonásokkal szemben megoldást jelenthet egy olyan kiegészítő casco biztosítás, amely – több díjért – a gépjármű új értékén nyújt kártérítést.

Forrás: www.blikk.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók kötelező és casco biztosításait kalkulátorunk segítségével! Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>

Fontos határidő közeleg: akár 100 ezer forint állami ingyenpénzt is kaphatunk
2017 május 09.
Kategória:
Életbiztosítás

Fontos határidő közeleg: akár 100 ezer forint állami ingyenpénzt is kaphatunk

2016 végéig már összesen 194 ezren kötöttek államilag támogatott nyugdíjbiztosítást, közülük 79 ezren első alkalommal vehetik igénybe az előző évi befizetéseik után járó adójóváírást. A május 22-ig benyújtandó szja-bevallásban ezt az igényt külön fel kell tüntetni ahhoz, hogy az adóhatóság átutalja az előző évi befizetések után járó összeget.

A 2014. év elején bevezetett államilag támogatott nyugdíjbiztosítás keretében az állam az ügyfelek tárgyévi befizetéseinek 20 százaléka után évi 130 ezer forintig adójóváírást fizet. Az adójóváírás azonban nem kerül automatikusan az ügyfelek szerződésére, azt a május 22-ig benyújtandó személyijövedelemadó-bevallás keretében kell igényelni.

Az UNION és az ERSTE Biztosító adatai szerint minden harmadik ügyfél mulasztja el ezt az egyszerű lépést, piaci szinten ez a mulasztás 65-70 ezer szerződést is érinthet.

Az adójóváírás igénylését a biztosító által legkésőbb február közepéig megküldött igazolás alapján kell kitölteni. Az szja-bevallásokat idén legkésőbb május 22-ig lehet benyújtani, vagyis aki valamilyen okból nem találkozott ezzel az igazolással, annak még maradt ideje arra, hogy a pótlásról intézkedjen biztosítójának ügyfélszolgálatán. Akkor sincsen veszve az összeg, ha valaki a bevallás benyújtását követően vette észre, hogy elmulasztotta az adójóváírás igénylését: ez a lépés az elévülési időn belül önellenőrzés keretében utólagosan pótolható.

A nyugdíjbiztosítási szerződéseikre az ügyfelek átlagosan évi 200 ezer forint körüli összeget fizetnek be, ami azt jelenti, hogy figyelmetlenségük miatt az adott évben szerződésenként mintegy 40 ezer forintról kell lemondaniuk. Ez piaci szinten akár több mint 2 milliárd forint veszteséget jelenthet ügyféloldalon - mutat rá Bárdos Tamás, az Erste Biztosító termékfejlesztési vezetője. - Az szja-bevallás megfelelő rovatának kitöltésén kívül érdemes arra is odafigyelni, hogy a szerződő rendezze esetleges adó- vagy járuléktartozását, mivel ez is akadályozhatja, hogy az adóhivatal átutalja az összeget.

Tavalyhoz képest kedvező változás, hogy az adóhatóság az ezer forintnál alacsonyabb összegű adótartozások esetében nem tartja vissza az adójóváírásokat. Ennek köszönhetően a kisebb, jobbára technikai jellegű, adminisztratív okokból fellépő eltérések nem befolyásolják az összegek folyósítását, amelyekre egyébként az adóbevallás beérkezésének napjától számított 30 napon belül sor kerül. Továbbá ezentúl azt sem kell az ügyfélnek külön jeleznie, hogy időközben rendezte fennálló tartozását, mivel a NAV a feltételek teljesülését követően automatikusan teljesíteni fogja a kifizetést.

Szintén kedvező irányba mozdítja a helyzetet, hogy idén a NAV adóbevallási tervezetet készít az adózók bizonyos köre számára. A tervezet összeállításakor az adóhatóság felhasználja a kifizetőktől érkezett adatokat, köztük például az üzleti nyugdíjbiztosításokra vonatkozóakat is. Természetesen ebben az esetben sem árt ellenőrizni, hogy ezek a tervezetben szereplő adatok (az igényelt összeg, a biztosító bankszámlaszáma, stb.) hibátlanok-e.

Nem gyakori eset, de alacsonyabb fizetések esetében előfordulhat, hogy más adókedvezmények igénybe vétele miatt az adó már nem elegendő a teljes körű adójóváíráshoz. Ekkor a visszaigénylésben csak csökkentett összeg igényelhető.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Durva károkat okozott a vihar: ezt kell tenned, hogy fizessen a biztosító
2017 május 08.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Kárrendezés

Durva károkat okozott a vihar: ezt kell tenned, hogy fizessen a biztosító

A heves esőzések és az erős szél miatt több mint 100 kárbejelentés érkezett a K&H biztosítójához szerda óta, a károk átlagértéke pedig meghaladta az 55 ezer forintot.

A heves esőzéssel érkező viharos időjárás országszerte károkat okozott. A K&H biztosítójának összegzése szerint péntek reggelig 103 kárbejelentés érkezett a társasághoz. A károk becsült értéke összesen 5,7 millió forint, így az egy káreseményre jutó átlagos kárösszeg több mint 55 ezer forint.

A biztosító adatai szerint 2017 első két hónapjában a viharokhoz, nagy esőzésekhez kapcsolódóan a lakás és vagyonbiztosításokhoz köthetően összesen 307 darab kárbejelentés érkezett, ezen belül a lakásbiztosításoknál átlagosan 52 ezer forint volt a tényleges kárösszeg. A leggyakoribb káreset idén az eddig tapasztalatok szerint a tetőbeázás volt.

Kaszab Attila, a társaság vezérigazgató-helyettese, a nem-életbiztosításokért felelős vezetője szerint érdemes elővigyázatosnak lenni, ellenőrizni a tetőt, a vízelvezetőket, nyílászárókat még a viharszezon előtt, ha pedig mégis bekövetkezik a kár, akkor kulcsfontosságú a megfelelő dokumentálás.

Forrás: www.penzcentrum.hu

CLB TIPP: Ne hagyja, hogy az időjáráson múljon, hasonlítsa össze és válassza ki az Önnek megfelelő lakásbiztosítási ajánlatot kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Erre figyeljen, ha őstermelőként nyugdíjat szeretne
2017 május 08.
Kategória:
Életbiztosítás

Erre figyeljen, ha őstermelőként nyugdíjat szeretne

Mezőgazdasági őstermelőként voltam bejelentve az elmúlt években, de súlyos, visszafordíthatatlan betegségem miatt egyre kevesebbet tudok dolgozni. Milyen rokkantsági ellátásra vagyok jogosult? Hogyan kaphatok majd nyugdíjat?

A mezőgazdasági őstermelők táppénzre való jogosultsága alapvetően ugyanaz, mint az egyéb jogcímen biztosított személyeké, tehát mindenki kaphat táppénzt, aki az idő alatt válik keresőképtelenné, amíg a biztosítása fennáll és pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

A mezőgazdasági őstermelő abban az esetben biztosított, ha a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év. Azt fontos tudni, hogy mezőgazdasági őstermelőként a járulék megfizetése még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a biztosítotti jogviszonya is fennáll. Az őstermelőkre a kötelező biztosítás csak akkor terjed ki, azaz az őstermelő csak akkor minősül biztosítottnak, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig tud annyi szolgálati időt szerezni – a meglévő szolgálati ideje mellett –, hogy az a 20 évet elérje.

Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a járulékfizetés ellenére sem fog az őstermelő biztosítottnak számítani. Ha az érintett életkora indokolja (így ha a nyugdíjkorhatár eléréséig már 20 évnél kevesebb van hátra), célszerű a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási hivatalnál adategyeztetési eljárás keretében kezdeményezni a megszerzett szolgálati idő megállapítását. Abban az esetben, ha az igénylő mezőgazdasági őstermelőként biztosítottnak minősül (pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettsége is fennáll), táppénzre jogosult lehet.

A rokkantsági/rehabilitá­ciós­ ellátásra való jo­gosultság – hasonlóan a táppénzhez – szintén biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátási forma. A rokkantsági/rehabilitációs ellátásra az lehet jogosult, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki a kérelem benyújtását megelőző években meghatározott számú napon, például 5 éven belül legalább 1095 napon át a Tbj. 5. § szerint biztosított volt, továbbá keresőtevékenységet nem végez és rendszeres pénzellátásban nem részesül. Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor a mezőgazdasági őstermelő a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra – egészségi állapotától függően – jogosultságot szerezhet.

Ha az őstermelői tevékenységéből származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni, akkor az igénylő kereső tevékenységet folytat, tehát nem lesz jogosult az ellátás igénybevételére csak akkor, ha ez a tevékenysége megszűnik.

Érdemes arra ügyelni, hogy aki a rokkantsági ellátás folyósítása mellett keresőtevékenységet végez és a munkáját betegsége, kórházi kezelése miatt – orvos által igazoltan – nem tudja ellátni, a rokkantsági ellátás folyósítása mellett táppénzt is kaphat.

Forrás: www.baon.hu

Kötelező lehet a felelősségbiztosítás az iskolai kirándulások alkalmával
2017 május 08.
Kategória:
Általános

Kötelező lehet a felelősségbiztosítás az iskolai kirándulások alkalmával

Pontosan definiálnák az iskolai kirándulásokat és a balesetek esetén az objektív kártérítési felelősség fogalmát a köznevelési törvény tervezett módosításában - mondta Palkovics László oktatási államtitkár az MTI-nek.

Az államtitkár félreértésnek nevezte a kártérítés értelmezésével összefüggésben a sajtóban megjelenteket. Palkovics László kifejtette: eddig alapvetően azt tekintették iskolai kirándulásnak, amit tartalmazott az intézmények pedagógiai programja. Most ezt pontosítják, és rögzítenék azt is, hogy mi számít külföldi iskolai kirándulásnak.

A formálódó javaslatban - amely jövő héten kerülhet az Országgyűlés elé - az szerepel, hogy külföldi iskolai kirándulásnak az minősül, amit egy nevelési-oktatási intézmény legalább hét tanulójának részvételével szerveznek. Rögzítenék, hogy a diákokat felügyelő személy az oktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban áll, s azt is, hogy a térítésköteles kirándulás nem a szomszédos országokban élő magyarokról szóló, 2001-es törvény alá tartozó államokba irányul.

Palkovics László elmondta, hogy a veronai buszbalesetnél nem nagyon lehetett tudni, ki érintett a balesetben. Az iskoláknak ezért pontosan rögzíteniük kellene, kik azok, akik egy adott kiránduláson részt vesznek.

A többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetében - külön jogszabályban meghatározott - felelősségbiztosítást kell kötni az iskolának vagy a szervezőnek, amelynek kedvezményezettje a tanuló.

Az esetleges balesetek során a kártérítéssel összefüggésben meghatároznák, hogy a tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetén a köznevelési intézmény a tanulónak okozott kárért a kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel.

A javasolt módosítás a köznevelési intézmény objektív kártérítési felelősségét azokra a káreseményekre korlátozza, amelyek elhárítására az intézménynek módja és lehetősége van - mutatott rá az oktatási államtitkár, aki félreértésnek nevezte a sajtóban az intézmények, illetve Klik korlátozott felelősségéről megjelenteket.

Kiemelte: az intézmény érdekkörén kívül eső, jellemzően külföldi iskolai kirándulás, illetve több napos iskolai kirándulás esetén az általános kárfelelősségi szabályok alkalmazása javasolt, azzal hogy a köznevelési intézmény, vagy a közreműködő, illetve más által a tanulónak okozott károk fedezete céljából olyan felelősségbiztosítás kötése szükséges, amelynek kedvezményezettje a tanuló.

Palkovics László, aki szerdán Zsámbékon az Országos Személyszállítási Szakmai Konferencián tartott előadást, jelezte, egyeztetés kezdődik a szakmai szervezetekkel, s az a kormány álláspontja, hogy az emberi tényezők közlekedési balesetekben betöltött szerepét csökkenteni kell. Ennek érdekében a járművezetők alkalmasság-vizsgálatát és vezetéstechnikai felkészítését, az ehhez szükséges infrastruktúra fejlesztése és biztosítása mellett hatékonyabbá kell tenni.

Szigorítani kell a gyermekeket szállító járművek, iskolabuszok műszaki alkalmassági követelményeit. Az iskolásokat szállító járművek és vállalkozások, utazásszervezők kiválasztása során a jogszabályoknak és a tevékenység végzésére vonatkozó előírásoknak való megfelelésen túl fokozott figyelemmel kell eljárni a vezetést támogató rendszerek, valamint a gyermekek biztonságát célzó szolgáltatások, aktív és passzív rendszerek megkövetelésekor.

Az iskolások szállításának megtervezése során fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy mind a járművezetők, mind pedig az utazó tanulók kipihenten közlekedjenek és kerülni kell az éjszaka történő utazást.

A köznevelési intézményben tanulók utazásának biztonsága és a helyes magatartásformák megismertetése érdekében gondoskodni kell és rendszeressé kell tenni a közlekedés biztonságát szolgáló nevelést, felvilágosítást - mutatott rá előadásában Palkovics László.

Forrás: www.biztositasiszemle.hu

Segítünk választani! Utasbiztosítás, vagy Európai kártya?
2017 május 04.
Kategória:
Utasbiztosítás

Segítünk választani! Utasbiztosítás, vagy Európai kártya?

Utazni jó! A készülődés bizsergető izgalma közepette azonban egy dolgot sokan elfelejtenek: mi lesz, ha megbetegszünk, vagy netán baleset ér minket külföldön. Pedig a költségek a milliós nagyságrendet is könnyen elérhetik. Alapvetően két lehetőség között választhatunk.

Sokan már lázasan tervezgetnek, sőt szervezik is a nyári külföldi vakációt. A lehetőségeknek a pénztárca vastagsága szab határt. A kiadások mérlegelése közben egy valamin nem érdemes spórolni. Ez pedig a biztosítás arra az esetre, ha valami váratlan dolog történne.

Akik Európába utaznak két lehetőség között választhatnak. Az egyik, az ingyenesen kiváltható Európai Egészségbiztosítási Kártya, amely az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban, valamint Svájcban, sőt Grönlandon és a Feröer-szigeteken is érvényes. De mire is jó ez a kis plasztik lapocska, amely kormányhivatalnál személyesen, vagy meghatalmazott útján – kiskorúak esetén a törvényes képviselő közreműködésével – továbbá postai úton, valamint ügyfélkapun keresztül írásban igényelhető ingyenesen.

A kártyát arra találták ki, hogy az egyik tagországban egészségbiztosítási díjat fizető állampolgár a többi tagországban is kedvező költségű, vagy ingyenes orvosi ellátásban részesülhessen anélkül, hogy vissza kellene térnie a biztosításáért felelős tagország orvosi ellátási rendszerébe.

2016. január 1-je óta ez az egyetlen ilyen egészségügyi kártya az Európai Unión belül. Nem árt tudni, hogy Belgiumban, Franciaországban, Luxemburgban és bizonyos típusú egészségügyi szolgáltatók esetében Finnországban úgynevezett visszatérítéses rendszer működik. Ezekben az országokban az egészségügyi ellátások, gyógyszerek költségeit az ellátásban részesülő személy köteles megelőlegezni. Az illetékes biztosító a hatályos tagállami jogszabályok alapján a visszatéríthető összeget utólag megtéríti. Az önrész visszatérítésére itt sincs lehetőség.

Fontos megjegyezni, hogy a kártya hatálya mentésre és hazaszállításra nem terjed ki. Aki ilyen kockázatokra is szeretne fedezetet, utasbiztosítást kell kötnie.

És akkor rá is térhetünk az utasbiztosításokra. Többen sajnálják rá a pénzt, pedig a költsége elenyésző az utazás árához képest. Az utasbiztosítás története 1905-ben kezdődött, amikor egy pécsi üzletember, Cserkúti Engel Miksa a luzerni pályaudvaron felfigyelt arra, hogy milyen könnyen lángra lobbanhat a peronon álló bőrönd egy gőzmozdony szikrájától. Utánajárt és megtudta, hogy a kárért a vasúttársaság csak jelképes kártérítést fizet.

Ez adta az ötletet egy olyan biztosító társaság létrehozására, amely az utazók poggyászára és baleseti káraira vállal fedezetet. Így született meg 1907-ben Magyarországon az Európai Áru és Podgyászbiztosító Rt., a világ legelső, erre szakosodott biztosítója.

Minden magyar biztosító utasbiztosítási terméke tartalmazza a 24 órás, anyanyelven elérhető asszisztenciaszolgáltatást, melynek keretében telefonon nyújtanak segítséget betegség vagy baleset esetén. Telefonon kínálnak felvilágosítást az egészségügyi ellátás lehetőségeiről is.

Az utasbiztosítást kizárólag Magyarország területén, az utazás megkezdése előtt lehet megkötni. Nem köthető biztosítás a külföldön életvitelszerűen élőkre, illetve a külföldön munkát vállalókra. A betegségbiztosításoknál természetesen nem biztosított az utazás előtt már meglévő betegség külföldi kezelése, a terhességgel kapcsolatos események. Poggyászbiztosításnál a biztosítók kizárják a kockázatból a nemesfémeket, gyűjteményeket, szőrméket, készpénzt, sporteszközöket ideértve a kerékpárt is.

A Lokál találomra próbált keresni egy legolcsóbb és egy legdrágább biztosítási csomagot arra a képzeletbeli utazásra, melyben egy négytagú család egy hetes vakációra indul repülővel Görögországba. A gyerekek 4 és 8 évesek. Az általunk választott legolcsóbb biztosítás a család összes tagjára 11604 forintért vehető igénybe. Ezért a pénzért mind a négy főnek egyenként 100 millió forintos összeghatárig jár orvosi ellátás, az útipoggyász esetleges kárát 400 ezer, míg a műszaki cikkeket 150 ezer forintig fizetik. Nézzük a legdrágább lehetőséget. Ez 29 ezer forint a négytagú családnak. Itt igazából csak az orvosi ellátás térítésében van különbség, ugyanis a felső limit 500 ezer euró, vagyis nagyjából 159 millió forint. Lássuk be, valóban nem egy nagy összeg az utasbiztosítás, de baj esetén hatalmas segítség. Korábban még tévéműsorok is foglalkoztak azzal a férfival, aki egy nyaralás alkalmával lebénult és a gyógykezelés, majd a rehabilitáció költsége elvitte a családi házát. Ugyanis Nyugat-Európában már egy hetes kórházi kezelés ára is milliós nagyságrendű lehet.

Mi a különbség a kártya és az utasbiztosítás között?

Európai Egészségbiztosítási Kártya

  • Csak szerződött szolgáltatóhoz lehet fordulni vele
  • Csak az orvosilag szükséges ellátásokat fedezi
  • Szükséges ellátások korlátlanul az árra
  • Az önrészt a biztosítottnak kell kifizetni
  • Bizonyos államokban az ellátás költségeit a biztosított előlegezi meg

Utasbiztosítás

  • Magán szolgáltatóhoz is lehet fordulni
  • Fedezi a poggyászkárt, halottszállítást, stb.
  • Az ellátások költségeit csak fix összegig vállalja
  • Az önrészt is fedezi
  • Minden tagállamban fizet a biztosító

Forrás: www.lokal.hu

Építtetők biztonságban, avagy melyek az új szabályozás felelősségi aspektusai?
2017 május 02.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás, Általános

Építtetők biztonságban, avagy melyek az új szabályozás felelősségi aspektusai?

Fontos jogszabályváltozások léptek életbe január 1-jétől az építtetés esetén a felelősségbiztosítási kötelezettségről. Ezekről a változásokról tájékoztatta a Rádió Orientet Püski András (Akademischer Versicherungsmakler WU), a kérdés szakértője.

A családok otthonteremtéséről szóló kormányrendelet felélénkítette az építési kedvet. A jogalkotókban megfogalmazódott az, hogy ezeknek a megnövekedett igényeknek a megvalósítását segíteni kell, ezért megszületett az egyszerű bejelentésről szóló kormányrendelet, ami kimondja, hogy a 300 négyzetméter hasznos alapterületet meg nem haladó lakóingatlanok esetében nem szükséges építési engedély – ismertette Püski András.

A szakember elmondta, "a bürokráciacsökkentés jegyében az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg."

Az építésügyi hatóság a bejelentésről ennek alapján értesül. Az érintettek köréből elsőként az építész-tervezőket kell kiemelni, akik számára kötelező lett a biztosítás megkötése a 300 négyzetméter hasznos alapterületet meg nem haladó ingatlanok esetében. A felelősségbiztosítás kiterjed a személyi sérülésekre, dologi és vagyoni károkra vagy akár a sérelemdíj megtérítésére.

Ha az építtetőnek vannak extra kívánságai a beruházásával kapcsolatban, amilyeneket a biztosító társaság az egyedi záradék formájában kínál, akkor azokra kérheti az építész-tervezőt. A Rádió Orient vendége kiemelte, hogy a tervezők által bevont alvállalkozókra is kitér a jogszabály, hiszen probléma esetén a tervező nem hivatkozhat arra, hogy azt a tervet az alvállalkozó készítette. A felelősségbiztosítási limit kérdése is nagyon fontos -tette hozzá. Ez nem más, mint az az összeg, amit egy vagyonbiztosításnál biztosítási összegnek hívunk. Nem korlátlanok ezek a számok, káronként és évenként limitálva vannak. Ezek a limitek három kategóriába sorolhatók, s mindenkinek ki kell választania a projektjének megfelelőt – tudtuk meg Püski Andrástól.

A szakértő a továbbiakban a kivitelezők felelősségbiztosítására tért ki, ugyanis "egy kivitelezőnek nem kis felelőssége van abban, hogy a jogszabályokat és a szakma szabályait betartva az ingatlan felépüljön."

Ezért mondja ki a kormányrendelet, hogy az építőipari kivitelezők számára is kötelező a felelősségbiztosítás megkötése. A jogszabály szerint a fővállalkozó kivitelezőnek legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkeznie a biztosítási szerződéssel. Ha ez nincs, akkor nem adható át neki a munkaterület.

A biztosítás vonatkozik az építőipari kivitelezői tevékenységre, illetve a felelős műszaki vezetői tevékenységre. Fedezetet nyújt a szerződés dologi károkra, harmadik személynek okozott károkra, illetve a felelős műszaki vezető által okozott károkra. Ha már korábban is rendelkeztek felelősségbiztosítással, akkor részükre a biztosítótársaságok lehetőséget adnak arra, hogy a korábbi meglévő szerződésüket módosítással megfeleltessék az új kormányrendeletnek – tájékoztatta a Rádió Orient hallgatóit Püski András.

Forrás: www.orientpress.hu

Eladta az autóját, átverte a vevő, egy fillérje sem maradt
2017 május 02.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Eladta az autóját, átverte a vevő, egy fillérje sem maradt

Mindenki befejezett történetnek tekinti az autóeladást, miután a vevő fizetett, megírták az adásvételi szerződést, majd egymás tenyerébe csaptak és elbúcsúztak. Pedig a magyar törvények szerint az eladó nevén marad az autó, amíg nem íratják át. Olvasónk egymillió forintot veszített egy öreg tragacs eladása után, most harcol a pénzéért.

Zsolt bankszámlájáról múlt héten 937 ezer forintot emelt le a végrehajtó. Pontosabban valamivel több mint háromszázezret azonnal, a különbözettel pedig előre megterhelte a számlát, ezért ha Zsolt mostanában bárhonnan pénzt kap, az csupán a tartozását csökkenti majd.

Olvasónk nem értette, mi történt, én viszont nem hittem neki, hiszen nem életszerű, hogy valaki a tudtán kívül bárkinek tartozik közel egymillió forinttal. Kikérte a végrehajtási lapot, így megtudta, hogy a hirtelen jött milliós ügy két éve kezdődött, miután szabályosan eladta az autóját egy ismeretlennek.

Bár az öreg Mitsubishi Carisma akkoriban sem ért többet 250 ezer forintnál, Ernő, a vevő részletfizetést kért, így mindössze százezerért kapta meg az autó papírjait és a kulcsokat. A hátralékkal a mai napig tartozik, de ez mellékes.

A 2015. áprilisi adásvételi szerződés teljesen szabályosnak tűnik. Szerepel benne az átadás hónapja, napja, sőt az óra és a perc is. Néhány sorral feljebb olvasom, hogy a törvény szerint az eladónak 8 napon belül be kell jelentenie az okmányirodában, hogy megvált az autótól, míg a vevőnek 15 napja van, hogy elintézze az átíratást. Zsolt nem tagadja, hogy nem rohant azonnal a hivatalba a szerződésmásolattal, de ezzel nincs egyedül. Az erre vonatkozó jogszabályi passzus egy úgynevezett lex imperfecta, vagyis bár minden autótulajdonost kötelez az eladás bejelentésére, semmilyen szankciót nem helyez kilátásba, ha ezt elmulasztják.

A nyolcnapos határidőt szinte senki nem veszi komolyan. A magyar piacon teljesen általánossá vált, hogy bizonyos vevők késve, vagy egyáltalán nem íratják nevükre az autójukat, mert ezzel is spórolni akarnak néhány tízezer forintot. Évente több mint félmillió használt autó cserél gazdát Magyarországon, és egyetlen állami forrásom sem tudta megmondani, hogy pontosan hányszor mulasztanak az eladók vagy a vevők, mert erről nem készül összesített statisztika.

Miközben az adásvételi szerződés aláírásának pillanatától hivatalosan megszűnik az addigi kötelező biztosítás, ha egyik fél sem megy el a hivatalba, az autó továbbra is az eladó nevén szerepel a nyilvántartásban. Pontosan ez történt Zsolt esetében is. Mivel már az eladás előtt sem használta a Mitsubishit, egy idő után felmondta a saját biztosítását az Uniqua. Ezért egyébként meg is büntették, de azt időben kifizette. Így viszont tényleg semmilyen biztosítás nem volt a Carismán, amikor a vevő megkapta a kulcsokat, majd néhány héttel később két autót is összetört az autóval egy budapesti P+R parkoló közelében. Ernő megnyugodhatott, hiszen nem vette a nevére a Carismát, mielőtt balesetet okozott vele.

A napokban az is világossá vált, hogy a MABISZ többször próbálta ajánlott levélben értesíteni Zsoltot a két eset után, de mivel időközben elköltözött a korábban bérelt lakásából, a lakás tulajdonosa pedig nem jelezte, hogy ajánlott levelei érkeztek, a múltheti végrehajtásig egyszerűen semmit nem tudott az egykori autójával okozott balesetekről.

Az ajánlott leveleket kétszer viszi ki a postás a címzettnek, ám ha az nem veszi át, és nem is megy be a postára, a kézbesítést teljesítettnek tekintik. Vagyis bár a biztosítók szövetsége "címzett nem jelentkezett" jelzéssel kapta vissza a Zsoltnak küldött felszólítóleveleket, más módon, például e-mailben nem értesítette őt a tartozásáról. Talán nem is volt meg nekik az e-mail címe, mert azt viszont nem kapja meg a szövetség automatikusan a biztosítótársaságoktól. A biztosítók szövetsége egyébként úgy nyilatkozott, hogy összesen négyszer próbálkoztak, majd jött a fizetési meghagyás, amelyben közjegyzővel kerestették Zsoltot, hiába.

Zsolt egy másik típushibát is elkövetett. Az autó új tulajdonosa 2015. júliusában, vagyis három hónappal a tényleges eladás után ismét megkereste őt, hogy írjanak egy második szerződést. Beleegyezett. Segíteni akart az anyagi gondokkal küzdő Ernőnek, hátha hálából kifizeti végre a hátralévő 150 ezer forintot. A vevő viszont nemhogy nem fizetett, nem szólt neki a hetekkel korábban okozott balesetekről és a több százezer forintos kárról sem, pedig jó eséllyel eleve ezért akart új szerződést írni Zsolttal, ne neki kelljen megtérítenie a kárt.

Amikor tegnap reggel felhívtam Ernőt, azt mondta, emlékszik a 2015. tavaszán vásárolt Carismára, de az autót már rég eladta. Éjjel dolgozik, még álmos, ismételgette a következő percekben, ezért nem tudta felidézni nekem a milliós karambolok történetét. Zsolt délután szintén felhívta, akkor is álmos volt, és szintén nem emlékezett a két karambolra, vagy akár arra, hogy miért nem rendezte a kárt és miért nem szólt Zsoltnak erről az egészről.

Hiába adja el ma, Magyarországon bárki az autóját, az állami nyilvántartás szerint egészen addig a tulajdonosa marad (vagyis nem vezetik át a rendszerben a tulajdonjog-változást), amíg a vevő nem intézi el az átíratást. Bár a Belügyminisztériumhoz tartozó járműnyilvántartó hivatal és az okmányirodák elvileg akár a 15 napos határidő lejárta után rögtön kivonathatják a forgalomból az át nem íratott autókat, ez nem jellemző, még ha minden évben meg is történik néhány alkalommal. Többre nincs kapacitásuk, és a számítógépes nyilvántartás sem jelez automatikusan, a megfelelő időpontban.

Így működik a rendszer ma, Magyarországon, ezért aki eladná az autóját és szeretné elkerülni, hogy a vevő átverje, két dolgot tehet - egyik sem tökéletes megoldás. Egyrészt az autó átadása után azonnal menjen be a szerződés egy példányával a közeli okmányirodába, hagyjon ott egy másolatot, és pecsételtessen le egy másikat az ügyintézővel, hogy legyen nyoma a rendszerben az ügyletnek, ha később szükség lesz rá. A másik lehetőség, amelyre olvasóim a cikk megjelenése után emlékeztettek, a Magyarorszag.hu-s, on-line bejelentés, amely kényelmesebb és percek alatt megoldható, bár előtte regisztrálnunk kell hozzá a rendszerben.

Ezzel biztosan elkezd ketyegni a tizenöt napos határidő, vagyis a vevő lépéskényszerbe kerül. A másik megoldás ebből következik. A lepecsételt szerződésmásolatot érdemes elvinni az eladó biztosítójához is, amely szintén rögzíti a rendszerében, hogy mikor szűnt meg a régi kötelező biztosítás.

Mindkettő részmegoldás csupán, hiszen ha az autó új tulajdonosa a vásárlást követő napokban-hetekben balesetet okoz, tankolás után nem fizet a benzinkútnál, bliccel a fizetős utakon, nem fizet parkolási díjat a belvárosban, esetleg bármilyen közlekedési szabálysértést, illetve bűncselekményt követ el, a hatóságok és a cégek először biztosan az eladót fogják megkeresni. Az ő nevét kapják meg az állami nyilvántartásból. Ha az eladó lakcíme eközben megváltozik, könnyen ugyanabba a helyzetbe kerülhet, mint Zsolt.

Az ügy kapcsán megkerestem Németh Pétert, a CLB Független Biztosítási alkuszcég szakértőjét is, aki szerint magánokirathamisítási ügybe keveredik, aki hajlandó dupla, vagy tripla adásvételi szerződést írni egy autóeladás után. A törvény bizonyos esetekben nem zárja ki ezt a lehetőséget, de Németh szerint teljesen felesleges egy vadidegen vevő kedvéért vállalni a kockázatot, hiszen eleve gyanús, hogy valaki nem számol az átíratási költségekkel, amikor vesz egy használt autót.

A Mitsubishi vevője tegnap azt ígérte Zsoltnak, hogy "nem fogja letagadni az ügyet, mert nagyon rendes gyereknek tartja Zsoltot és nem akarja, hogy ő húzza a rövidebbet". Annyit mondott még, hogy beszéljenek máskor és próbálják normális emberek módjára megoldani az ügyet. Zsolt szerint Ernő hárítani próbált a telefonban, miután előre kitervelt módon becsapta őt, ezért nem tudja, mikor látja viszont a pénzét.

Ha történetük így vagy úgy folyatódik, arról szintén beszámolunk majd, de ideje volna kitalálni valamit a jóhiszemű eladók védelmében, mert ez a csalás bármikor megismétlődhet.

Forrás: www.totalcar.hu

Oldalak