CLB

Mennyi a casco egy új autóra?

Hogyan alakulnak Magyarország legnépszerűbb új és használt autótípusainak casco biztosítási díjai – ezt számolta ki a Genertel legújabb elemzésében. Casco biztosítást megéri kötni idősebb járművekre is. A 2 éves kocsik cascója ugyanis évente átlagosan 61 000 Ft, ám 12 évesen ez az összeg akár már 34 000 Ft körüli éves összegre is csökkenhet.

2017. első hónapjaiban száz eladott hazai használt autóból 14 Opel, további 10-10 pedig a Suzuki és a Volkswagen márkát viseli. Ezt a három márkát a Ford (8 százalék) és a Renault (6 százalék) követi. Összességében ez az öt márka biztosítja a teljes hazai használtautó-forgalom közel felét. Ezen legnépszerűbb modellek casco díja miként változik a leggyakoribb életkorukban, vagyis 2, 5 és 12 évesen? Két éves járművek közül egyértelműen a Suzuki Swift 1,2 benzines kerül a legkevesebbe –évente már 58 573 Ft-ért elérhető – a casco biztosítása. Idősebb autóknál, teljes körű casco esetében jelentős változás figyelhető meg az árban; 5 vagy 10 éven felüli gépkocsinál akár több tízezer forinttal is kevesebbet fizetünk évente, mint egy alig néhány éves autónál.

„Érdemes megnézni a casco ajánlatokat akkor is, ha idősebb gépjárművet vásárolunk, mert egyes típusok esetén olyan alacsony a teljes körű változatok díja, hogy feltétlenül érdemes megkötni” – mondja Csikós Dániel, a Genertel értékesítési igazgatója. A szakértő hozzátette; idősebb autóknál jelentős hozzáadott értékkel bírnak a csupán kis éves díjjal rendelkező kiegészítő biztosítások. Ilyen lehet a mobilitást garantáló assistance szolgáltatás, mely átvállalja az ügyféltől a helyi javíttatást vagy elszállítást, a letárolás gondját és költségét. Az új autók piacának márkasorrendje a következő volt ugyanebben az időszakban a Datahouse adatai alapján: Suzuki (11,65 százalék), Ford (10,7 százalék), Skoda (9,39 százalék), Opel (9 százalék) és Toyota (7,93 százalék). A koncentráció mértéke ezen a piacon is hasonló: öt márka adja a piac forgalmának majdnem felét. A legnépszerűbb új autó típusok esetén a példaként vett ügyfél esetében az elérhető éves casco biztosítások nagyjából 58 ezer –103 ezer Ft között vannak, ezek közül a legmagasabb díjjal a Skoda Octavia típus rendelkezik, a legalacsonyabbal pedig a Suzuki Swift.

A Genertel korábbi lekérdezéséből az is kiderült hogy a válaszadó autósok döntő többségének – közel 90 százalékuknak! – fontos szerepet játszik az ár a döntés meghozatalnál: közülük 30 százalék mondta azt, hogy kizárólag ár alapján dönt egy-egy casco biztosítás mellett, azaz a legolcsóbbat választja, 59 százalék pedig ott köti meg biztosítását, ahol már meglévő egyéb biztosításai révén kedvezményt kap az árból. Csupán 12 százalékuk vesz figyelembe egyéb szempontot, mint például a a biztosító ismertségét, a „brandet”, amikor döntést hoz. Arra a kérdésre, hogy milyen típusú casco biztosítást érdemes megkötni; nem meglepően, a válaszadók 78 százaléka válaszolta azt, hogy kizárólag teljes körű biztonságot nyújtó cascot, csupán 12 százalék szerint lenne elégséges csak töréskárra, míg 10 százalék szerint csupán lopáskárra biztosítást kötni. Nem adott meglepetésre okot az sem, hogy a Genertel felmérésben megkérdezettek közül a válaszadók 40 százaléka bármilyen korú, 33 százalék pedig 5-8 éves autóra is kötne casco biztosítást és csak 19 százalék szerint lenne bőven elég új autók esetében erre pénzt szánni.

Forrás: www.vg.hu

Forrás: Casco biztosítás kalkulátorunk segítségével összehasonlíthatja a biztosítók casco ajánlatait. Casco biztosítás kalkulátor >>

Vihar adott munkát a tűzoltóknak

A meteorológia által jelzett vihar tegnap délután az ország több pontján is lecsapott, a legtöbb kárt a fővárosban és Pest megye egyes részein okozta. A legtöbb helyen a nagy mennyiségben felgyűlt víz és a kidőlt, vagy meglazult gyökérzetű fák okozták. A katasztrófavédelem műveletirányítási központjaiba hatszáznál is több bejelentés érkezett, beavatkozni azonban ennél kevesebbszer kellett.

A fővárosi egységek éjfélig negyvenhét esetben vizet távolítottak el, nyolc esetben kidőlt fát. Éjfél és reggel öt óra között további harminc alkalommal vonultak a felgyűlt víz okozta károkat felszámolni. Pest megyében éjfélig adtak munkát ilyen események, tizennégy esetben kellett az egységeknek nagy mennyiségű víz, egyszer pedig kidőlt fa miatt beavatkozniuk.

Nyolc személyautó és egy trolibusz akadt el az összegyűlt csapadékvíz miatt Budapest tizennegyedik kerületében, a Podmaniczky és a Dózsa György út kereszteződésénél, a Vágány utcai vasúti felüljárónál. A műszaki mentést a fővárosi hivatásos tűzoltók végezték el, csörlő és tűzoltógépjármű segítségével húzták ki a vízben rekedt járműveket. A fővárosra lecsapott vihar nyomán a főváros számos pontján tört be víz épületek alagsorába, pincéjébe, földszinti helyiségeibe. A károk felszámolásán dolgozó hivatásos tűzoltók munkáját önkéntes egységek is segítették. Több mint egy méter magasan állt a víz egy második kerületi óvoda alagsori helyiségében, a Vérhalom téren pedig egy épület pincéjéből kellett eltávolítaniuk a vizet a fővárosi tűzoltóknak. Zuglóban, az Álmos vezér útján egy mélygarázst öntött el a víz, a tizenharmadik kerületi Béke téren pedig pincéből szivattyúzták ki a magas vízoszlopot a rajok. Szintén garázst öntött el a víz Zuglóban, a Királyhida utcában. A mintegy háromszáz négyzetméter alapterületű garázsban másfél méter magasan álló vízoszlopot a fővárosi hivatásos tűzoltók szivattyúzták ki. A víz három gépkocsit veszélyeztetett. A csapadékvíz mellett a kidőlt fák is károkat okoztak, a főváros több pontján is gépkocsikat és felsővezetéket rongáltak meg. A tizedik kerületi Kőrösi Csoma Sándor úton egy terebélyes fa dőlt egy személyautóra, de a 8. kerületi Százados úton is kidőlt fa rongált meg egy parkoló személygépkocsit. A fővárosi hivatásos tűzoltók munkáját önkéntes tűzoltó egyesületek és önkéntes mentőszervezetek, valamint polgárőrök is segítették. A Városligetben ötven-hatvan centiméter mély pocsolya nehezítette a trolibusz közlekedését. A pocsolyában egy mentőautó is elakadt. A tűzoltók a csatornaszemek megtisztításával szüntették meg a káresetet. Mindeközben a solymári, a pilisvörösvári önkéntes tűzoltókat és a fővárosi hivatásos tűzoltókat is riasztották egy pilisvörösvári 150 négyzetméteres családi ház tetőterében keletkezett tűzhöz. A házba vélhetően villám csapott. Négyen menekültek ki a lakásból, személyi sérülés nem történt. Húsz tűzoltó fékezte meg a lángokat.

A helyi óvodába folyt be a hirtelen lezúduló csapadékvíz a Pest megyei Péterin. Mintegy harminc centiméternyi víz állt a helyi óvoda udvarán, a csapadékvíz az épületbe is befolyt. A gyermekeket az ablakon át menekítették ki az épületből és adták át a szülőknek. A kicsik biztonságba helyezésében a műszaki mentést végző monori hivatásos tűzoltók is részt vettek. Az egységek homokzsákokkal torlaszolták el a víz útját és kiszivattyúzták a csapadékvizet. A település több pontján is gondot okozott a lezúduló esővíz, családi házak pincéjébe folyva be a mezőgazdasági területekről. A vízeltávolítást végző monori hivatásos tűzoltók munkáját a sülysápi önkéntes egységek is segítették a településen. Szentendre több pontján is küzdöttek a vízzel a tűzoltók. A Halász utcában az egyik, utcaszint alatti étterembe tört be a víz. Az épületből, amelyben mintegy egy méter magasan állt a víz, a helyi hivatásos tűzoltók hat embert menekítettek ki, takarókkal és száraz ruhákkal segítve őket. A Bogdányi úton szintén egy éttermet veszélyeztetett a víz, innen három embert menekítettek ki a rajok. Az egységek a környező utcákat is átvizsgálták, az egyik pincéből további három embert vittek biztonságos helyre a rajok. Családi ház pincéjébe folyt be az esővíz Csobánkán, a Béke utcában. A hetven négyzetméteres pincében mintegy fél méter magasan állt a víz, amelyet a pomázi önkormányzati tűzoltók távolítottak el szivattyú segítségével.

Az ország más részein is lecsapott a vihar. Vas megyében kétszer is villámcsapás okozott kárt. Az intenzív zivatarral együttjáró villámlás egy melléképületet és egy kéményt ért el. Emellett pincéből kellett vizet eltávolítaniuk az egységeknek. Köcskön, az Árpád utcában egy huszonöt négyzetméteres melléképület gyulladt ki. A tüzet a sárvári hivatásos, a celldömölki önkormányzati és a köcski önkéntes tűzoltók oltották el. Káldon, a Deák Ferenc utcában pedig a kémény egy része dőlt le és cserepek hullottak le a villámcsapás miatt egy lakóház tetejéről. A sérült kémény és a tető nem jelentett veszélyt. Egy panzió pincéjébe betört a csapadék Sárváron, a Rákóczi Ferenc utcában. A százhúsz négyzetméteren fél méter magasan álló vizet a sárvári hivatásos tűzoltók szivattyúval távolították el. Egyik esetnél sem sérült meg senki.

Villám csapott Komárom-Esztergom megyében egy tarjáni családi ház kéményébe kedden este, a Rózsa utcában. A villámcsapás következtében kigyulladt a tetőszerkezet, a tüzet a lakók azonnal eloltottak. A tarjáni önkéntes tűzoltók áramtalanították az épületet és visszahűtötték az izzó részeket. Személyi sérülés nem történt.

A keddi viharból adódó károk miatt kétszer riasztották Nógrád megyében a tűzoltókat este. Nógrádkövesden egy családi ház udvarában álló huszonöt méteres fenyőfába csapott a villám, ennek következtében a közvetlen mellette lévő oszlopon húzódó telefonvezeték is kigyulladt. Az égő vezetéket a berceli katasztrófavédelmi őrs hivatásos tűzoltói eloltották, a villámcsapás miatt veszélyessé vált fa eltávolításához pedig magasból mentő gépjármű érkezett a helyszínre. A folyamatos villámlások és a heves szél miatt nem tudták a veszélyes fát eltávolítani, így ideiglenesen körbekordonozták azt, majd a ma kora reggeli órákban ismét a helyszínre vonultak és eltávolították a veszélyes fát. Csitáron két fa villanyoszlopot és egy nagy méretű fát döntött az úttestre az erős szél. A balassagyarmati hivatásos tűzoltók a teljes útzárat képező kidőlt fát motoros láncfűrésszel távolították el, majd az áramszolgáltató helyszínre érkezését követően a két villanyoszlopot is eltávolították az úttestről. A villanyvezeték sérülése miatt a település egy részén egy órán át szünetelt az áramszolgáltatás.

Megdőlt egy nagy méretű fenyőfa a kedd reggeli eső után Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Kunszentmártonban. A talaj felázott, emiatt dőlt a tizenkét méter magas fenyő egy lakóház felé, a Bémer László utcában. A helyi hivatásos tűzoltók létrával jutottak fel a koronáig, majd lefűrészelték a veszélyes ágakat, végül a törzset is. Az épület nem károsodott.

Heves megyében villám csapott egy szilvásváradi családi házba tegnap késő délután, a Rákóczi Ferenc úton. Az egri hivatásos, a bélapátfalvai önkormányzati és a helyi önkéntes tűzoltókat riasztották a tűzesethez. Amikor kiérkeztek, a tetőtér szigetelése és a gerenda izzott. A tűzoltók megbontották a tetőt, a még parázsló részeket fél óra alatt eloltották. A tűzeset során senki nem sérült meg.

Forrás: www.katasztrofavedelem.hu

CLB TIPP: Ne hagyja, hogy az időjáráson múljon, kalkulátoraink segítségével összehasonlíthatja és kiválaszthatja az Önnek megfelelő védelmet!

• Lakásbiztosítás kalkulátor >>
• Cascobiztosítás kalkulátor >>

Meglepte a biztosítókat a GVH

A biztosítók szerint a kampányidőszak újbóli bevezetése nem járulna hozzá a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak csökkenéséhez, amelyek egyébként Európában sereghajtóknak számítanak.

Alaposan meglepte a biztosítási szakmát a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) legfrissebb elemzése, melyben a hivatal a gépjármű-forgalmazás és -javítás piacának feltérképezése mellett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piac működésével kapcsolatban is észrevételeket tett. A GVH szerint a kgfb-díjak elmúlt években tapasztalt emelkedésében a kampányidőszak eltörlése is szerepet játszik, mivel ennek köszönhetően „csökkent a fogyasztók váltásra való ösztönzöttsége és ébersége, hiszen a biztosítási évfordulók a forgalomba helyezéshez igazodnak, így a biztosítóváltást nem előzi meg a korábbi, igen jelentős tájékoztatási és sajtókampány”. A GVH ezért a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) javaslatot tett a kgfb-törvény módosítására és a kampányidőszak újbóli bevezetésére. Szerintük a koncentrált váltási időszak hozzájárulhat a verseny élénküléséhez és a biztosítási díjak csökkenéséhez.

Hat év után tavaly volt először magasabb a biztosítók kgfb-üzletágból származó bevétele, mint a kártérítésekhez és a biztosításokhoz kapcsolódó költségek összege. Korábban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) többször is jelezte: immár rendszerszintű kockázatokat okoz az alacsony díjszint a kgfb-piacon, aminek következménye, hogy a társaságok nem, vagy nem az elvárt színvonalon tudnak majd szolgáltatást nyújtani a pórul járt autósoknak. A kgfb különleges biztosítás: a kárt szenvedő ebben az esetben nem a biztosítást kötő ügyfél, hanem egy vétlen harmadik személy. Emiatt pedig a vétlen károsultak védelmében fontos, hogy rendszerszinten biztonságosan tudjon működni az üzletág.

Ami igazán meglepő: a GVH az NGM-nek javasolta, hogy forduljon a felügyeletet ellátó MNB-hez, holott a versenyhivatal és az NGM között stratégiai együttműködés van, vagyis a hivatal kérhette volna a felügyelet szakmai segítségét.

Bár az MNB álláspontja szerint a jelenlegi díjszint további emelése már nem indokolt, nemzetközi összehasonlításban még mindig rendkívül alacsonyak a kgfb-díjak. A számítások szerint az átlagdíj tavaly 17 százalékkal, 28 ezer forintra nőtt, ám még mindig sereghajtónak számítunk Európában. Az éves átlagdíj még Romániában is 100 euró felett van, Szlovákiában még most is közel a kétszerese a kgfb díja a magyarnak, tőlünk nyugatabbra pedig általában 200-300 euróba kerül egy évre a kötelező biztosítás.

A biztosítók véleménye szerint a kampány visszahozatala már csak azért sem járul hozzá a díjak csökkentéséhez, mert tavaly a parlament elfogadta azt a szabályozást, mely szerint a társaságoknak nem szabad kedvezőbb (kampány)díjat meghirdetniük a megszerezni kívánt új ügyfeleknek, hanem csak ugyanakkora díjat kínálhatnak, mint a már velük szerződésben álló autósoknak. Korábban a kampánydíjak szorították lejjebb az átlagdíjat – emlékeztetnek alkuszok is, akik hiányolják, hogy miért nem a fenti szabályozás bevezetésekor jelezte a GVH, hogy csorbul a verseny.

A GVH szerint megfontolandó, hogy évente egynél több koncentrált váltási időszak legyen, ám ezzel ugyanúgy megoszlana a figyelem. A biztosítók érvelése szerint a jegybank által előírt ügyfél-tájékoztatási rendszer megfelelő: a cégeknek a biztosítási évforduló előtt 60 nappal levélben kell értesíteniük ügyfelüket az évfordulóról és a következő időszakban fizetendő díjról. Ennek betartását a felügyelet folyamatosan ellenőrzi.

Forrás: www.vg.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók KGFB ajánlatait kalkulátorunk segítségével! Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Eladta az autóját, átverte a vevő, egy fillérje sem maradt

Mindenki befejezett történetnek tekinti az autóeladást, miután a vevő fizetett, megírták az adásvételi szerződést, majd egymás tenyerébe csaptak és elbúcsúztak. Pedig a magyar törvények szerint az eladó nevén marad az autó, amíg nem íratják át. Olvasónk egymillió forintot veszített egy öreg tragacs eladása után, most harcol a pénzéért.

Zsolt bankszámlájáról múlt héten 937 ezer forintot emelt le a végrehajtó. Pontosabban valamivel több mint háromszázezret azonnal, a különbözettel pedig előre megterhelte a számlát, ezért ha Zsolt mostanában bárhonnan pénzt kap, az csupán a tartozását csökkenti majd.

Olvasónk nem értette, mi történt, én viszont nem hittem neki, hiszen nem életszerű, hogy valaki a tudtán kívül bárkinek tartozik közel egymillió forinttal. Kikérte a végrehajtási lapot, így megtudta, hogy a hirtelen jött milliós ügy két éve kezdődött, miután szabályosan eladta az autóját egy ismeretlennek.

Bár az öreg Mitsubishi Carisma akkoriban sem ért többet 250 ezer forintnál, Ernő, a vevő részletfizetést kért, így mindössze százezerért kapta meg az autó papírjait és a kulcsokat. A hátralékkal a mai napig tartozik, de ez mellékes.

A 2015. áprilisi adásvételi szerződés teljesen szabályosnak tűnik. Szerepel benne az átadás hónapja, napja, sőt az óra és a perc is. Néhány sorral feljebb olvasom, hogy a törvény szerint az eladónak 8 napon belül be kell jelentenie az okmányirodában, hogy megvált az autótól, míg a vevőnek 15 napja van, hogy elintézze az átíratást. Zsolt nem tagadja, hogy nem rohant azonnal a hivatalba a szerződésmásolattal, de ezzel nincs egyedül. Az erre vonatkozó jogszabályi passzus egy úgynevezett lex imperfecta, vagyis bár minden autótulajdonost kötelez az eladás bejelentésére, semmilyen szankciót nem helyez kilátásba, ha ezt elmulasztják.

A nyolcnapos határidőt szinte senki nem veszi komolyan. A magyar piacon teljesen általánossá vált, hogy bizonyos vevők késve, vagy egyáltalán nem íratják nevükre az autójukat, mert ezzel is spórolni akarnak néhány tízezer forintot. Évente több mint félmillió használt autó cserél gazdát Magyarországon, és egyetlen állami forrásom sem tudta megmondani, hogy pontosan hányszor mulasztanak az eladók vagy a vevők, mert erről nem készül összesített statisztika.

Miközben az adásvételi szerződés aláírásának pillanatától hivatalosan megszűnik az addigi kötelező biztosítás, ha egyik fél sem megy el a hivatalba, az autó továbbra is az eladó nevén szerepel a nyilvántartásban. Pontosan ez történt Zsolt esetében is. Mivel már az eladás előtt sem használta a Mitsubishit, egy idő után felmondta a saját biztosítását az Uniqua. Ezért egyébként meg is büntették, de azt időben kifizette. Így viszont tényleg semmilyen biztosítás nem volt a Carismán, amikor a vevő megkapta a kulcsokat, majd néhány héttel később két autót is összetört az autóval egy budapesti P+R parkoló közelében. Ernő megnyugodhatott, hiszen nem vette a nevére a Carismát, mielőtt balesetet okozott vele.

A napokban az is világossá vált, hogy a MABISZ többször próbálta ajánlott levélben értesíteni Zsoltot a két eset után, de mivel időközben elköltözött a korábban bérelt lakásából, a lakás tulajdonosa pedig nem jelezte, hogy ajánlott levelei érkeztek, a múltheti végrehajtásig egyszerűen semmit nem tudott az egykori autójával okozott balesetekről.

Az ajánlott leveleket kétszer viszi ki a postás a címzettnek, ám ha az nem veszi át, és nem is megy be a postára, a kézbesítést teljesítettnek tekintik. Vagyis bár a biztosítók szövetsége "címzett nem jelentkezett" jelzéssel kapta vissza a Zsoltnak küldött felszólítóleveleket, más módon, például e-mailben nem értesítette őt a tartozásáról. Talán nem is volt meg nekik az e-mail címe, mert azt viszont nem kapja meg a szövetség automatikusan a biztosítótársaságoktól. A biztosítók szövetsége egyébként úgy nyilatkozott, hogy összesen négyszer próbálkoztak, majd jött a fizetési meghagyás, amelyben közjegyzővel kerestették Zsoltot, hiába.

Zsolt egy másik típushibát is elkövetett. Az autó új tulajdonosa 2015. júliusában, vagyis három hónappal a tényleges eladás után ismét megkereste őt, hogy írjanak egy második szerződést. Beleegyezett. Segíteni akart az anyagi gondokkal küzdő Ernőnek, hátha hálából kifizeti végre a hátralévő 150 ezer forintot. A vevő viszont nemhogy nem fizetett, nem szólt neki a hetekkel korábban okozott balesetekről és a több százezer forintos kárról sem, pedig jó eséllyel eleve ezért akart új szerződést írni Zsolttal, ne neki kelljen megtérítenie a kárt.

Amikor tegnap reggel felhívtam Ernőt, azt mondta, emlékszik a 2015. tavaszán vásárolt Carismára, de az autót már rég eladta. Éjjel dolgozik, még álmos, ismételgette a következő percekben, ezért nem tudta felidézni nekem a milliós karambolok történetét. Zsolt délután szintén felhívta, akkor is álmos volt, és szintén nem emlékezett a két karambolra, vagy akár arra, hogy miért nem rendezte a kárt és miért nem szólt Zsoltnak erről az egészről.

Hiába adja el ma, Magyarországon bárki az autóját, az állami nyilvántartás szerint egészen addig a tulajdonosa marad (vagyis nem vezetik át a rendszerben a tulajdonjog-változást), amíg a vevő nem intézi el az átíratást. Bár a Belügyminisztériumhoz tartozó járműnyilvántartó hivatal és az okmányirodák elvileg akár a 15 napos határidő lejárta után rögtön kivonathatják a forgalomból az át nem íratott autókat, ez nem jellemző, még ha minden évben meg is történik néhány alkalommal. Többre nincs kapacitásuk, és a számítógépes nyilvántartás sem jelez automatikusan, a megfelelő időpontban.

Így működik a rendszer ma, Magyarországon, ezért aki eladná az autóját és szeretné elkerülni, hogy a vevő átverje, két dolgot tehet - egyik sem tökéletes megoldás. Egyrészt az autó átadása után azonnal menjen be a szerződés egy példányával a közeli okmányirodába, hagyjon ott egy másolatot, és pecsételtessen le egy másikat az ügyintézővel, hogy legyen nyoma a rendszerben az ügyletnek, ha később szükség lesz rá. A másik lehetőség, amelyre olvasóim a cikk megjelenése után emlékeztettek, a Magyarorszag.hu-s, on-line bejelentés, amely kényelmesebb és percek alatt megoldható, bár előtte regisztrálnunk kell hozzá a rendszerben.

Ezzel biztosan elkezd ketyegni a tizenöt napos határidő, vagyis a vevő lépéskényszerbe kerül. A másik megoldás ebből következik. A lepecsételt szerződésmásolatot érdemes elvinni az eladó biztosítójához is, amely szintén rögzíti a rendszerében, hogy mikor szűnt meg a régi kötelező biztosítás.

Mindkettő részmegoldás csupán, hiszen ha az autó új tulajdonosa a vásárlást követő napokban-hetekben balesetet okoz, tankolás után nem fizet a benzinkútnál, bliccel a fizetős utakon, nem fizet parkolási díjat a belvárosban, esetleg bármilyen közlekedési szabálysértést, illetve bűncselekményt követ el, a hatóságok és a cégek először biztosan az eladót fogják megkeresni. Az ő nevét kapják meg az állami nyilvántartásból. Ha az eladó lakcíme eközben megváltozik, könnyen ugyanabba a helyzetbe kerülhet, mint Zsolt.

Az ügy kapcsán megkerestem Németh Pétert, a CLB Független Biztosítási alkuszcég szakértőjét is, aki szerint magánokirathamisítási ügybe keveredik, aki hajlandó dupla, vagy tripla adásvételi szerződést írni egy autóeladás után. A törvény bizonyos esetekben nem zárja ki ezt a lehetőséget, de Németh szerint teljesen felesleges egy vadidegen vevő kedvéért vállalni a kockázatot, hiszen eleve gyanús, hogy valaki nem számol az átíratási költségekkel, amikor vesz egy használt autót.

A Mitsubishi vevője tegnap azt ígérte Zsoltnak, hogy "nem fogja letagadni az ügyet, mert nagyon rendes gyereknek tartja Zsoltot és nem akarja, hogy ő húzza a rövidebbet". Annyit mondott még, hogy beszéljenek máskor és próbálják normális emberek módjára megoldani az ügyet. Zsolt szerint Ernő hárítani próbált a telefonban, miután előre kitervelt módon becsapta őt, ezért nem tudja, mikor látja viszont a pénzét.

Ha történetük így vagy úgy folyatódik, arról szintén beszámolunk majd, de ideje volna kitalálni valamit a jóhiszemű eladók védelmében, mert ez a csalás bármikor megismétlődhet.

Forrás: www.totalcar.hu