CLB

Drasztikus díjemelés várható a biztosításoknál

Veszteségessé vált a nem életbiztosítási szektor a második negyedévre. A kárráfordítás kétszer olyan gyorsan nő, mint a díjbevétel, az infláció az egekben, a díjemelés a biztosításoknál borítékolható. Fel kell készülni a két számjegyű mértékben emelkedő tarifákra.

Drasztikus áremelkedés várható a biztosítási szektorban a következő hónapokban. Szinte borítékolható, hogy az ügyfelek fizetik meg hamarosan a kivetett különadó és a magas infláció miatt a biztosítókra háruló többletköltségeket. A borús jelek tisztán kiolvashatók a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból is. A hazai biztosítási szektor az első félévet fele akkora adózott eredménnyel zárta, mint a tavalyit. Ez még nem olyan nagy probléma, de a két ágazat közül a nem életág biztosítástechnikai eredménye alig a harmada lett a 2021-es első félévinek, a második negyedében pedig konkrétan mínuszba fordult. Erre utoljára 2013-2014 körül volt példa.

"Az MNB által szeptember elején közzétett adatok szerint a biztosítók nem-életbiztosítási díjbevétele 14 százalékkal, míg a bruttó kárráfordítások ennek duplájával, 28 százalékkal emelkedtek ez év második negyedéve végére az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva. Minél nagyobb a két mutató közötti eltérés, annál inkább égető kérdés a díjszint további alakulása, a szükséges díjkorrekció. A jövedelmezőségre hatást gyakorol a rendkívüli ágazati adó, valamint a kárinfláció" - magyarázza a számokat a K&H Biztosító.

Szemérmes hallgatás

Az világos, hogy tartósan nem maradhat veszteséges a nem életbiztosítási ág, az ágazatot eddig is terhelte már mintegy 115 milliárd forintnyi adó, ezt most mintegy 50 milliárd forinttal fejelte meg az extraprofitadó, amit ki kell gazdálkodni. Az is evidens, hogy a díjbevételnek hasonló ütemben kell növekednie, amint a kárráfordításoknak ahhoz, hogy az intézmények hosszútávon is biztonságosan tudjanak működni.

Már tavaly is viszonylag magas, 5,1 százalékos volt az infláció, az idén szinte minden ügyfél, akinek ehhez indexálták a biztosítási díját, ennyivel magasabb számlát kapott. Az idén pedig most már szinte biztosan két számjegyű inflációval kell számolni, vagyis jövőre legalább ennyivel nőnek majd a díjak a legtöbb esetben.

Arról viszont, hogy ehhez képest pontosan mekkora díjemelés várható, minden cég szemérmesen hallgat. "A biztosító árazási szempontjaira, valamint a piaci árazási várakozására vonatkozó kérdésekre, üzleti-, és versenyjogi szempontokat is figyelembe véve sajnos nem áll módunkban válaszolni" - közölte például az Uniqa. Nik Vincke, a K&H Biztosító vezérigazgatója ugyanakkor lapunk kérdésére válaszolva egy sajtótájékoztatón nemrég sejttette, hogy két számjegyű drágulás várható a piacon, persze a verseny és más tényezők ezt még befolyásolhatják.

Még nagyobb áremelkedést lehet sejteni a Generali válaszából. "Hasonlóan azokhoz a vállalatokhoz, ahol termelő tevékenységet végeznek, a termékeknek van egy bekerülési költségük, ez a biztosítás esetében a károk fedezete. Az általános infláció a KSH adatai alapján 15,6 százalék. A fogyasztói árindex a járműalkatrész esetén 18,2 százalékos, a járműjavítás, -karbantartás esetén 18,1 százalékos, míg az építőipari termelőiár-index 25 százalék. A piacon az általános inflációnál nagyobb mértékben növekednek a gépjármű-alkatrészek, rezsióradíjak, az építőipari anyagárak, a szakmunka ára. Ez azt jelenti, hogy a káresemények kifizetése is egyre többe kerül. Ezzel összhangban, bár változó, hogy a biztosítási piacon a szereplők mekkora díjemeléseket realizáltak, a folyamatnak, azaz a kárinfláció ellensúlyozásának még nincs vége, hiszen ahhoz, hogy olyan kártérítési összegeket tudjunk kifizetni, amelyek az ügyfelek valós kárát fedezik, a díjon is emelni szükséges. Ennek oka is alapvetően az inflációra vezethető vissza, de alakítják a díjemelés mértékét a keresleti forgalom, az energiahordozók áremelkedése, az alapanyaghiány, vagy a szakember-elvándorlás is" - közölte a biztosító a Napi.hu-val.

Az alkuszok szerint az áremelés már megkezdődött. Az idén már 15 százalékkal emelkedek a díjak, jövőre pedig még jelentősebb díjemelésre lehet számítani - mondja Németh Péter, a CLB értékesítési igazgatója.

Sokan már meglepődtek

Hiába nem beszélnek erről a biztosítók, az ügyfelekhez érkező ajánlatok és új díjak néha sokkolóan magasak. "Megjöttek a jövő évi autós biztosítási díjaink, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításé 95 százalékkal, a cascóé 23 százalékkal emelkedett, semmilyen kárunk nem volt" - panaszkodott egy ügyfél az egyik közösségi portálon.

Mások azzal szembesültek, hogy éltek az állami otthonfelújítási program lehetőségével, ami után arra figyelmeztette őket a biztosító szakértője, nem ártana megújítani a lakásbiztosítást is, mivel napelemeket szereltek fel, és a többi felújítás miatt is többet ér az ingatlan. Emellett az építőanyagok ára, a munkadíj is nőtt, ami az újjáépítési költséget is jócskán megnöveli. A régi biztosítás mellett erősen alulbiztosított maradt volna az ingatlan, az újnak a díja viszont a korábbi mintegy két és félszerese lett. A Pest megyei családi háznál a korábbi 80 ezerről csaknem 200 ezer forintos éves díjra akarta emelni a biztosító a tarifát.

Az MNB adatai szerint 2021 első féléve és 2022 első féléve között a fontosabb vagyonbiztosítások mindegyikében nőtt az egy szerződésre jutó díjbevétel, vagyis emelkedett az átlagdíj. A lakossági vagyonbiztosításoknál több mint 8,5 százalékos volt az emelkedés, ez meghaladja az inflációt, a vállalati vagyonbiztosításoknál ennél jóval nagyobb, 20 százalék fölötti emelkedés olvasható ki a számokból. A kkv-s vagyonbiztosítások átlagos díja 9, a kgfb-é 5,5, a cascóé több mint 11 százalékkal nőtt. A Netrisk kgfb-kalkulátora 2021. december 1. óta most szeptemberig, vagyis 10 hónap alatt 16,65 százalékos tarifaemelkedést mért, az átlagos kgfb-díj már közel jár az 50 ezer forinthoz.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait és válassza ki az Ön számára megfelelőt, legyen szó gépjármű-, lakás-, élet-, baleset- vagy utasbiztosításról:
Kössön biztosítást okosan >>

Durván felmentek ezek a biztosítói költségek: ennyit kaptak a bajba jutott nyaralók idén

Míg 2019-ben átlagosan körülbelül 150 ezer forintot fizetett ki azoknak, akikkel valamilyen baj történt a nyaralás alatt, addig az idei szezonban már a negyedmillió forintot is elérheti a külföldön betegség vagy baleset miatt orvosi kezelésre szoruló, vagy például a poggyász eltűnése, esetleg az autó meghibásodása miatt anyagi kárt szenvedett ügyfelek ellátásának és kártérítésének átlagos költség.

Hetente akár több százan is hívják a biztosítót

Idén eddig több mint 50 ezren kötöttek utasbiztosítást, átlagosan 10 napra, 15700 forintos díjért. A magyarok körében továbbra is Horvátország, Görögország és Olaszország vezeti a népszerűségi listát, de egyre többen mennek hazánkból Bulgária, Törökország és Montenegró tengerpartjaira is. A biztosítóhoz a legsűrűbb nyári időszakban heti több száz kárbejelentés érkezik az ügyfelektől – írja közleményében az UNION biztosító.

Idén nyáron a bajba jutott ügyfelek 51 százaléka valamilyen egészségügyi probléma kapcsán vette igénybe utasbiztosítását, a szerencsétlenül járt utazók 15 százaléka pedig baleset miatt tárcsázta a biztosító segélyvonalát. Az autós nyaralások számának növekedésével megnőtt a gépkocsik meghibásodásával kapcsolatos bejelentések aránya is: ezek az összes káresemény 11 százalékát tették ki, míg a kifizetett összegek nagyjából tizede kapcsolódott a koronavírus-járványhoz: Covid-fertőzés (vagy annak gyanúja) miatt a biztosító káreseményeként átlagosan 290 ezer forintot fizetett ki útlemondás-védelemre ezen a nyáron.

A gyomorrontástól a majomharapáson át a tízmilliós kórházi számláig

“Egy ügyfelünk egy közel-keleti országban szervezett terepjárós túrán szenvedett súlyos sérülést, ami miatt térítettük a külföldi, több mint tízmillió forint értékű műtétjét, azonban már egy lázzal és hasi görcsökkel járó rosszullét kórházi ellátása is 800 ezer forintba került nemrég” - mondja Szabó Tamás, az utasbiztosítási üzletág vezetője. „Egzotikus utazások során nagyon gyakori a rovarcsípés, a majomharapás vagy a kígyómarás okozta káresemény. Egy-egy ilyen helyi ellátás (a tetanusz, a kórházi kezelés és az antibiotikum) akár 100 ezer forintba is kerülhet” – teszi hozzá.

De nem kell messzire menni a bajért, ugyanis a magyarok körében népszerű nyaralóhelyeken gyakran kell orvoshoz fordulni egy nem túl friss kagylós tészta elfogyasztása után, és rendszeresek a kisebb-nagyobb balesetek is: sokan kerülnek fájdalmas kapcsolatba a strandon vagy a vízben kagylókkal, medúzákkal vagy tengeri sünökkel, esetleg a víz alatti sziklákkal. Ezek ellátása általában 100-300 euró, de például Bulgáriában és Törökországban már 500-1000 euró közötti összegbe kerül.

gy megfelelő biztosítás azonban fedezheti többek között az esetleges kórházi önrész, a vizitdíj és a kórházi napidíj összegét, a magánkórházi ellátást, egy balesetnél a mentés (például a helikopteres szállítás) költségeit, a vizes sportok (például a rafting, a jet-ski,a búvárkodás vagy a banánozás) miatt szükséges ellátást, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árát, beteglátogatás esetén a családtagok kiutazásának és szállásának a költségét, illetve a beteg hazaszállítását is.

Szálloda helyett karanténhotel

Bár 2022-ben már jóval szabadabban lehet utazni, még idén is gyakran felmerülő kérdés, hogy az utasbiztosítás fedezi-e a koronavírus-fertőzést. Érdemes ezért olyan konstrukciót választani, amely téríti a külföldi egészségügyi ellátást, illetve a karanténhotel és a kényszerű hazautazás költségeit is, ha esetleg a nyaralás alatt elkapjuk a koronavírust.

A csípőficamos kutya ellátása

Az utasbiztosítás a háziállat balesete vagy betegsége esetén térítheti a kutyák és cicák külföldi orvosi ellátását és gyógyszereit is. „Fizettük már csípőficamos kutya ellátását, idén pedig olyan is előfordult, hogy egy 6 hónapos yorki megfázott a tengerparton, neki az állatorvosi költségeit álltuk a limit erejéig” - mondja Szabó Tamás.

Ha elmarad vagy előbb véget ér a nyaralás

Ha egy betegség vagy baleset miatt elmarad vagy előbb véget ér a nyaralás, sokan bukják az előre kifizetett szállás díját, a repülőjegy vagy az autóbérlés költségét, esetleg egy program – például egy sportesemény, a múzeumi belépők, egy fesztivál vagy a tevegelés – ugyancsak borsos árát. Egy jól megválasztott utasbiztosítás viszont térítheti ezeket is.

Ha elvész a poggyász vagy késik a repülő

2022 nyarán a járattörlések miatt utasok tömegei rekedtek a világ különböző repülőterein. Ugyanilyen gyakori hír az is, hogy a turista ugyan megérkezik, a csomagja azonban elkeveredett útközben. Ha eltűnik vagy megrongálódik a bőrönd, vagy az abban szállított holmik, a biztosító egy adott keretig téríti a személyes tárgyak értékét, míg a csomagok 6 vagy 12 órán túli késése esetén fizetheti például a piperecikkek, egy fürdőruha vagy egy váltás ruha beszerzését. Ha pedig a járattal akad probléma, általában a többletköltséget – például a szállást és az étkezést – állja.

Autómentés Franciaországból 350 ezerért

„Idén nyáron számos olyan bejelentésünk volt, amikor az autóval utazó ügyfelünk 15-18 éves járműve megadta magát. Nem haszontalan dolog áttekinteni tehát, mire is fizethet egy utasbiztosítás, ha az út szélén hagy a paripa - például egy baleset vagy műszaki hiba miatt. Nemrég például 350 ezer forintot fizettünk az ügyfelünk autójának Franciaországból történő hazaszállításáért” - jegyzi meg azutasbiztosítási üzletágának vezetője. Baleset vagy műszaki hiba esetén tehát a biztosító megszervezi és fizetheti helyettünk a helyszíni javíttatást vagy a szervizbe szállítást, az alkatrészcserét, a defektes gumiabroncs költségét, az autóbérlést vagy a hazautazást, sőt, akár még a szállást is a javítás idejére.

Kalóztámadás az Atlanti-óceánon

„Pár éve a vitorlás hajóval utazó biztosítottainkat egy atlanti-óceáni sziget kikötőjében kalózok támadták meg, akik elvitték az értékeiket” - mondja Szabó Tamás. „Ennél persze jóval gyakoribb a telepakolt gépjárművek feltörése, ilyenkor átlagosan 300 ezer forint értékű kár keletkezik” - teszi hozzá. Egy jól kiválasztott utasbiztosítás viszont a laptop vagy más műszaki cikkek, illetve a sportfelszerelések eltűnését is fedezheti.

Ha eltűnnek a papírok

Aligha kell magyarázni, hogy külföldön még nagyobb problémákat okoz, ha ellopják az iratainkat, úti okmányainkat. Ilyenkor a helyi magyar konzulátushoz kell fordulni: az útlevél vagy a személyi igazolvány ellopásának vagy elvesztésének bejelentése után a konzul állítja ki az ideiglenes hazatérési engedélyt. A biztosítóra ebben az esetben is érdemes gondolni, hiszen térítheti a konzulátusra utazás költségét és fizetheti a konzul által kiállított, ideiglenes úti okmány díját.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze az utasbiztosításokat pár perc alatt:
Utasbiztosítás kalkulátor >>

Durván drágulni fog a kötelező biztosítás

Húsz százalékkal is emelkedhetnek az árak.

Az év végéig 15-20 százalékkal, 50 ezer forint fölé ugorhat a kötelező biztosítás éves átlagdíja mondta Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési igazgatója az RTL Híradónak. A koronavírus okozta árcsökkenés miatt ez különösen fájni fog az autósoknak, ugyanis a járvány alatt csökkentek az árak, mivel kevesebben használták az autójukat.

A drágulást egyébként több tényező okozza, egyrészt egy év alatt 16,5 százalékkal kerülnek többe az alkatrészek és a javítás díja is 16,4 százalékkal növekedett a KSH adatai szerint. Ugyanakkor az orosz-ukrán háború is hatással van az árakra, mivel olyan nyersanyagokból van hiány, amelyek az alkatrészek előállításához is szükségesek. Ezen kívül a biztosítókat is érinti az extraprofit-különadó, ami szintén a kötelező biztosítás drágulását eredményezi.

forrás: magyarnarancs.hu

CLB TIPP: Számolja ki a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait, hogy kiválaszthassa az Ön számára kedvezőbbet:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Nagyon pórul járhat idén, akinek még biztosítása sem volt

Az idén nagyon pórul járhat, akinek még biztosítása sem volt. A kormány mellett a jegybank is figyeli majd, hogy mennyire gyorsak a biztosítók a kárügyintézésnél.

A történelmi léptékű aszály okozta károk kezelését nemcsak a kormányzat kezeli kiemelt figyelemmel, hanem most már a Magyar Nemzeti Bank is. Miután az augusztus 8-i Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletek egyike gyorsított kárfelmérést és kifizetést ír elő a biztosítók számára, a jegybank is bejelentette, hogy rendkívüli adatbekéréssel, ezt követően folyamatos heti adatszolgáltatással, szükség esetén pedig külön témavizsgálat megindításával tekinti át, hogy a hazai mezőgazdasági biztosítók eleget tesznek-e az aszálykárok eddigiekhez képest gyorsítottabb felmérésére és kárkifizetésére vonatkozó friss előírásoknak.

Mivel a súlyosan csapadékhiányos időszak továbbra is folytatódik, ezért folyamatosan érkeznek a kárbejelentések is – ezek beérkezésére október vége a hivatalos határidő. Július közepén-végén az Index által megkeresett, az agrárbiztosítási piacon meghatározó három legnagyobb szereplő, az Allianz Hungária, a Groupama Biztosító és a Generali egyaránt arról számolt be, hogy folyamatosan érkeztek hozzájuk a kárbejelentések, és ennek nyomán folyamatos volt a kifizetés is. Az Allianzhoz és a Generalihoz is nagy számban érkeztek jég- és viharkár-bejelentések az őszi vetésű és tavaszi kultúrákra, túlnyomórészt a Dunántúlról. Utóbbinál megkeresésünkre úgy fogalmaztak, hogy a keleti régióban egyértelműen az aszály és a tűzkár pusztít. Az aszály többmegyényi területet érint, ez pedig a teljes biztosítási piacon több tízmilliárdos kárt okozhat majd.

Mindhárom cég arról számolt be, hogy bár évek óta egyre nagyobb károkat szenved el az agrárium az időjárás miatt, és az agrárkárenyhítési rendszer is a biztosításkötés felé tereli a gazdákat azzal, hogy akinek nincs szerződése, az az állami kárenyhítés felére jogosult, ha megfelel a kártérítési feltételeknek, mégis csak lassan nő a biztosított terület nagysága. Az évek óta 4-5 ezer növénybiztosítást kezelő Generali Biztosítónak lassú, de folyamatos a szerződésszám-bővülése, de arra is felhívták a figyelmet, hogy Magyarországon a különböző mezőgazdasági erőforrások egy jelentős része még mindig nem biztosított. Ha pedig szerződnek is a termelők, akkor a díjtámogatott konstrukciók iránt érdeklődnek, míg a piaci alapú agrárbiztosítások piaca és az így biztosításba vont terület nagysága stagnál.

A legpontosabb adatokat a Groupama adta: a cég közel 6 ezer termelővel kötött növénybiztosítást – ez 10-15 százalékos növekedést jelent a tavalyi szerződésszámhoz képest –, a biztosított terület pedig megközelíti a 450 ezer hektárt. A leginkább a jégesőtől félnek a gazdák, de egyre többen kötik a 8 kockázatra szóló, ún. „A” típusú csomagbiztosítást is. Július közepéig a Groupamához 1343 növénykár-bejelentés érkezett, a legtöbb kalászos gabonákra, kukoricára, napraforgóra, repcére és szójára szólóan. A bejelentett kárérték meghaladta a 2,2 milliárd forintot, de a biztosítónál arra számítottak, hogy az aszály miatt beérkező napi 30-40 új bejelentés feldolgozása után ennek a sokszorosára nő majd a kárérték és a kifizetés is.

Augusztus második hetére az Agrárminisztérium becslése szerint meghaladhatja az egymillió hektárt, a hazai szántóterület ötödét a gyakorlatilag kiszáradt termőterület. A kárértéket egyelőre szintén csak becsülni lehet: az már tudható, hogy a búza esetében legkevesebb 25 százalékos terméskiesést okozott a szárazság, de mostanra Közép-Magyarország és az Alföld jelentős részén megsemmisült a kukoricaállomány, és már a dunántúli termést is fenyegeti a szárazság.

A friss kormányintézkedés szerint az aszály miatt kárt szenvedett kukorica és napraforgó termesztésével foglalkozó gazdálkodók a kárrendezési folyamat lezárulta előtt kárelőleget igényelhetnek, amelynek mértéke a növénybiztosítási szerződés szerint fizethető kártérítés legalább 50 százaléka. A kárbejelentést 2022. október 31-ig kizárólag elektronikus formában, rendeletileg meghatározott nyomtatványon lehet megtenni a biztosítók felé.

A kárbejelentésnél fontos figyelembe veendő szempont, hogy az elszenvedett kár üzemenként és növénykultúránként elérje a 80 százalékos kárátlagot. Egyéb esetben a gazdálkodó nem jogosult a kárelőlegre. A kárelőleget a biztosítóknak a kárbejelentéstől számított 14 napon belül ki kell fizetniük az érintett növénybiztosítási szerződéssel rendelkező biztosítottak számára. A kártérítés végleges összegének megállapításakor a kártérítési összeg és a kárelőleg különbözetével minden esetben el kell számolnia a biztosítónak és a gazdálkodónak. Ha ezen elszámolás eredményeként az érintett biztosítottat visszafizetési kötelezettség terheli, akkor e kötelezettségének a biztosító erre vonatkozó felhívásától számított 14 napon belül köteles eleget tenni.

A jegybank pedig vizsgálja majd, a mezőgazdasági biztosítók eleget tesznek-e az aszálykárok gyorsított felmérésére és kárkifizetésére vonatkozó kormányzati elvárásnak. Maga az agrárbiztosítási piac egyébként a mintegy 10 éve elérhető állami díjtámogatás miatt egyre nagyobbra nő. Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) statisztikai adatai szerint 2021-ben a mezőgazdasági biztosítások díjbevétele 22 milliárd forint, a kárkifizetés pedig 10,9 milliárd forint volt. Utóbbi közel 65 százalékos, ugrásszerű növekedést jelent az előző évi hasonló adathoz képest. A mezőgazdasági biztosításokon belül a gazdálkodók 19,2 milliárd forint növénybiztosítási díjat (ami 20 százaléknyi növekedés 2021-hez képest) fizettek be az itthon működő 3 agrárbiztosító, 1 fióktelep és számos biztosítóegyesület részére, amiből 17,2 milliárd forint (a befizetések közel 90 százaléka) után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást.

A mezőgazdasági biztosítások gerincét, az összes díjbevétel 87,1 százalékát tehát az aszálykárok mellett egyebek közt a fagyok, viharok stb. ellen is fedezetet nyújtó növénybiztosítások adják. A növénybiztosítások esetében tavaly a kárkifizetés 9,7 milliárd forintra rúgott (ami a 2020. évivel összevetve közel 64,4 százalékos bővülés). A biztosítási ágazat átlagos kárhányada így tavaly 50,5 százalékot tett ki.

Rekordveszteséget okoz az időjárás az agráriumnak

Júliusi becslések az akkori piaci árakkal számolva 400–1000 milliárd forintra tették a terméskiesés miatti veszteséget, és ebben a kertészet és szőlészet vagy az állattenyésztés kisült gyepek miatti veszteségei nem is szerepeltek, csak a főbb szántóföldi kultúráknál elszenvedett, aszály miatti veszteségek. Az idén bejelentett agrárkárok nagyságát azonban a nyár eleji dunántúli jégverések mellett a tűzesetek is növelik majd.

Az mindenesetre biztosra vehető, hogy a kárenyhítési alapban e célra elkülönített összeg kevés lesz, és bár ez felülről nyitott alap, az Agrárminisztérium már júliusban megkezdte a lobbizást azért, hogy a költségvetési zárolások ellenére a kormány a jövő februári kárenyhítés-kifizetési időszakra biztosítsa a szükséges többletforrást.

forrás: index.hu

CLB TIPP: Oldalunkon vállalkozói biztosítás ajánlatokat is kérhet:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>