CLB

Kártérítési roham várható a biztosítók vidéki kirendeltségein, az árvíz okozta károkat ugyanis mielőbb, 5-10 napon belül érdemes bejelenteni. Az értékmentést viszont addig is, haladéktalanul meg kell kezdeni, ezt a biztosítók legalább annyira megkövetelik az ügyfelektől, mint a megfelelő védekezést – figyelmeztet egy biztosítási alkusz. Tapasztalatok szerint ilyenkor akadnak ügyeskedők, akik megpróbálnak vesztegetésével, a valóságos kár „felturbózásával” több pénzt kicsikarni a biztosítókból. Ez csalásnak minősül, nem éri meg kockáztatni, mert mindent el lehet bukni – figyelmeztet a szakértő.

Becslések szerint összesen 600 millió forintos kárt okozott 15 megyében az elmúlt napok viharsorozata, s mivel már nincs közvetlen veszély, az ingatlanokban, ingóságokban keletkezett kárt a lehető leggyorsabban, legkésőbb 5-10 napon belül célszerű bejelenteni a biztosítóknak – tanácsolja Németh Péter. A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója azonban figyelmeztet: a víz alá került értékeket a lehetőségekhez képest azonnal menteni kell, a biztosítók ugyanis a szándékosan napokig áztatott vagyontárgyakban keletkezett kárt nem fizetik ki, a kárfelmérők viszonylag pontosan felismerik a szándékosságot. Nem érdemes felturbózni a valós veszteségeket, de szerénykedni sem szabad, mert annak később nagy ára lehet – figyelmeztet a szakértő. A kárlistára érdemes a legapróbb tételt is felvetetni, mert egy most keletkezett hajszálrepedés a falon később komoly problémát is okozhat, s utólag nem fogja árvízkárnak minősíteni a biztosító, ezért nem is fog fizetni. Nem szabad viszont erőn felül próbálkozni, hiba lenne például egy régi spontán állagromlást a friss káresemény számlájára írni, mert ha ez kiderül, akkor megeshet, hogy egyetlen fillért sem kap a károsult. Ezt ugyanis a biztosítók csalásnak minősíthetik, s elállhatnak minden további kártérítési kötelezettségtől.

A biztosítók azonban elvárják, hogy az ügyfelek a biztosítás mellett megfelelően védjék is az értékeiket, ezért a kárfelméréskor vizsgálják azt is, hogy ennek eleget tettek-e a károsultak. A kárfelmérők mérlegelik például azt is, hogy ahol minden évben kiszámíthatóan megérkezik a pincékbe a víz, ott van-e homokzsák, felvitték-e a ház magasabban fekvő részeibe az értékes gépeket, szerszámokat, s kivitték-e még időben – ha volt rá idő – például olyan mélygarázsból a kocsit, amelybe rendszeresen, minden évben betör a víz. A biztosító az ilyen óvintézkedéseket elő is írhatja a kiemelten rizikós térségekben, a különösen veszélyeztetett ingatlanokra.
Tapasztalatok szerint még ilyen tragikus helyzetben is mindig akad olyan, aki a kárszakértők megvesztegetésével próbál több kártérítéshez jutni. Németh óva int mindenkit ettől a próbálkozástól, mert ha kiderül, akkor biztosítási csalás lehet a vád, s ennek súlyos jogi következménye van. Németh szerint az teszi jól, aki betartja az előírásokat, de kihasználja a biztosítási lehetőségeket, mert így legalább hozzájut a biztosítási szerződése alapján jogos kártérítéshez.

Forrás: hirportal.clb.hu

Átlagosan minden tízedik magyar turista rossz műszaki állapotú járművel vág neki a világnak megkockáztatva, hogy esetleg tréleren hozzák vissza az autót, vagy külföldi szervizben vagyonokért javíttatják – derül ki egy gyors felméréséből. Nyáron havonta csaknem tízezren hívják a világ minden tájáról a hazai segélykérő vonalakat. Akinek van rá biztosítása, annak akár a benzint is a helyébe viszik, sőt telefonos tolmács segíthet még a shoppingolásban is. Az viszont, aki megfelelő biztosításról sem gondoskodik egy hosszabb útra, nagy árat fizethet a gondatlanságáért. 

Ennek ellenére a magyar turisták jelentős része nincs tisztában kocsija műszaki állapotával, ezért derült égből villámcsapásként éri, ha a városi körülmények között még viszonylag jól működő járműve az országúton felmondja a szolgálatot, s már nem „lábon”, hanem trailerrel jön haza, vagy kinti szervizben köt ki. A felkészületlenség következménye mindkét esetben kisebb vagyon, több százezer forintnyi javíttatási vagy szállítási költség – hivatkozott a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. tapasztalataira Németh Péter kommunikációs vezető. A cég a közelmúltban gyors felmérést végzett ügyfelei körében, s kiderült, még a rutinos külföldre járók között sincs mindenkinek úgynevezett assistance biztosítása, holott az egy évre köthető, valamivel több, mint 13 ezer forintos szolgáltatás ára az említett műszaki problémák esetében busásan megtérül.

A CLB felmérése szerint azok, akik mindig is használt, kevésbé jó kocsival jártak, óvatosabbak, sokkal gondosabban készítik a kocsijukat is a nagy útra, mint azok, akik megélhetésük érdekében a luxuskocsiból ültek át egy használtba. Ők ugyanis megszokták, hogy mindig tökéletes autó gurul alattuk, s teljesen felesleges egy hosszabb út előtt alaposabb átvizsgálásra vinni. Őket különösen váratlanul éri, ha a kocsi külföldön felmondja a szolgálatot. A helyzetet tovább komplikálják a nyelvi nehézségek - köztudott, hogy a magyarok egy jelentős része semmilyen idegen nyelven nem beszél -, s ez újabb megpróbáltatást jelent annak az egyébként is szerencsétlenül járt autósnak, akinek egy idegen országban, egyedül kell intézkednie. Tapasztalatok szerint még mindig nem elegen tudják, hogy az, akinek van assistance szerződése – különösen a Europ Assistance új, AutoSOS szolgáltatása - annak, a biztosító minden műszaki hibával kapcsolatos költségét megtéríti, ráadásul a nap 24 órájában telefonos tolmácsot is garantál. Üdítő kivétel az olyan utas – meséli Németh -, aki nemcsak megköti a szerződést a szolgáltatásra, hanem indulás előtt ki is próbálja: például felhívja a tolmácsot induláskor, hogy meggyőződjön róla, számíthat-e rá.

A segélyvonalat egyébként idén már szokatlanul sokan, 11 ezernél többen hívták, aminek elsősorban a március 15-i emlékezetes havazás az oka, amikor autók ezrei rekedtek az autópályákon a hó fogságában. Abban a helyzetben sokan kérték a

Europ Assistance munkatársainak a segítségét – nyilatkozta Kalmár László a cég ügyvezető igazgatója. Volt, aki benzint kért, mert a hóban rekedve 24 óráig fűtött, elfogyott az üzemanyag, s legnagyobb meglepetésére kapott is, hiszen a segélyszolgálat munkatársai akár 10 liter benzint is kiszállítanak a pórul járt autósnak. Nyáron viszont országúton rekedt autókhoz riasztják legtöbbször az AutoSOS-t, csaknem minden szezonban előfordul, hogy a rekkenő hőségben kisgyerekes családok rekednek valahol az országúton a kocsiban. Ilyen esetekben a segélyközpont munkatársai különösen gyorsan intézkednek azért, nehogy a gyerekek bármiféle veszélybe kerüljenek – összegezte Kalmár László.

Az Europ Assistance adatai szerint a legtöbb segítséget – évente több ezerszer – a hazai utakon kérnek az autósok, de egyre többször hívják a segélyvonalat a környező országokból, például Romániából, Szerbiából, Horvátországból és Ausztriából, de Európán belül mindenhol működik a szolgáltatás. Az AutoSOS-t egyébként kevesebb, mint havi 700 forintért is meg lehet rendelni, s ezért egy éven belül többször is jár a segítség. A központban 24 órás ügyelet van, a bajbajutott autósokon a nap bármely órájában segítenek.

Forrás: hirportal.clb.hu

Miért nem kell a gazdáknak a támogatás?

Százmilliók maradnak az államilag támogatott mezőgazdasági biztosításban, a gazdák ugyanis feliratkoznak a kedvezményes rendszerre, de végül csak töredékük igényli vissza a díj 65 százalékát, holott ez a konstrukció lényege. Még három napig lehet kérni a kedvezményt, bár e speciális „termékkel” foglalkozó három biztosító közül egy már bejelentette, átmenetileg szünetelteti a kötéseket. Ha jön a jég, a többi is bármikor felfüggesztheti a növénybiztosítás értékesítését, hogy elkerülje a garantáltan nagy kockázatot. A mintegy 4 milliárd hektárnyi mezőgazdasági területnek a felére sincs biztosítás.

A szakemberek számára érthetetlen a mezőgazdaságból élők egy részének a viselkedése: becslések szerint több százmilliós állami támogatást hagynak a kasszában, pedig csak igényelniük kellene az őket illető részt, a biztosítási díj 65 százalékát. Ez ugyanis a támogatott konstrukció lényege. Azoknak, akik befizetik a növénybiztosítási díj teljes összegét, s megfelelnek a minisztérium által előírt egyéb feltételeknek – egyebek mellett, hogy regisztrált termelők -, s jelzik a biztosítónál, hogy részt akarnak venni a programban, visszajár a díj 65 százaléka. Persze csak akkor, ha miután megfeleltek a feltételeknek, s bekerülhettek a rendszerbe, igénylik a támogatási részt. Ám tapasztalatok szerint sok gazda éppen ezt a végső, fontos lépést nem teszi meg. Befizetik a teljes díjat, felvetetik magukat a programba, s végül bennhagyják a pénzüket a közös kasszában – olvasható a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. közleményében. Németh Péter értékesítési vezető szerint ezt a reakciót a biztosítási szakma sem érti. Igaz, a speciális terméket nem is kínálja a teljes szakma, összesen három cégnél lehet a növényeket jégverés és egyéb elemi csapások pusztításai ellen biztosítani. Pontosabban, pillanatnyilag már csak két biztosító ajánlja ezt a szolgáltatást, az egyik ugyanis bejelentette, átmenetileg – értesítésig – nem köt új szerződést erre a termékre. A másik két társaságnál még fogadják a gazdákat, igaz, bármikor bejelenthet szüneteltetést mindkettő, akár egyszerre is. A CLB tapasztalatai szerint ugyanis – kis túlzással –, amint beborul az ég, a gazdák kopogtatnak a biztosítóknál, ám az egyértelműen elkerülhetetlen kockázatot minden társaságnak jogában áll elkerülni, ezért ha beáll a tavaszi jégverések ideje, átmenetileg lehúzzák a rolót a növénybiztosításért jelentkező ügyfelek előtt. A felfüggesztés azonban a már meglévő szerződéseket nem érinti.

Az időjárás mellet a határidő is sürgeti azokat, akik szeretnének bekerülni a támogatott biztosítási rendszerbe: a Vidékfejlesztés Minisztérium május végéig fogadja a jelentkezéseket. Igaz, a későn érkezőket sem zárja ki, ám nekik a késedelemmel arányosan csökkentett díj jár majd vissza. Feltéve, ha kérik.

Németh elmondta, hogy a magyarországi mintegy 4 milliárd hektárnyi mezőgazdasági területnek még a felét sem biztosítják a gazdák, s az időjárási viszonyoknak kiszolgáltatva kockára teszik az egész éves megélhetésüket. Éppen a biztosítási kedv élénkítésére született a támogatott konstrukció, amelyet tavaly alig 1-2 ezer gazdálkodó vett igénybe, miközben milliárdokat – idén 3 milliárdot – szánt a kormány erre a célra. A CLB szakértője szerint érthetetlen a közöny, a hektáronként alig több mint 2 ezer forintért köthető biztosítási díjon spórolnak a termelők, miközben a téli és a tavaszi fagy, az egyre gyakoribb kora nyári jégverés, a tomboló szél és az aszály évente több milliárd forintnyi kárt okoz a földeken. A tavaszi jégverés és vihar általában Hajdú, Szabolcs, Szolnok és Zala megyében pusztít a leggyakrabban és a legnagyobb anyagi kár is ezekben a megyékben okozza.

Háttér

Ki kaphat támogatás?

A díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosítás támogatási rendszerét a 2011. évi CLXVIII számú, a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény szabályozza, valamint a 143/2011 számú Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete együttesen a 125/2012 VM rendeletben szereplő módosításokkal. A fenti törvény értelmében a biztosítás szerződője a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél nyilvántartásba vett mezőgazdasági termelő lehet, mezőgazdasági támogatást csak regisztrált mezőgazdasági termelő kaphat.

Forrás: hirportal.clb.hu