2018.03.02
Egymillió magyar emberre várnak a biztosítók
Mit szól az MNB biztosításpiaci jövőképéhez? Mi lesz a baleseti adó és a biztosítási adó - különböző piaci pletykákban gyakran előkerülő - csökkentésével? Mekkora visszaesést hozott az életbiztosítások értékesítésében az etikus koncepció? Többek között ezekről is megkérdeztük Pandurics Anettet, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnökét, aki jövő heti biztosítási konferenciánk nyitóelőadója. A biztosítóvezér a brüsszeli döntéshozatallal szemben határozott kritikát fogalmaz meg interjúnkban.
A MABISZ elnökeként Ön tartja a nyitóelőadást a Portfolio március 8-i Biztosítás 2018 konferenciáján. Dióhéjban mit tart ma a szektor előtt álló legfontosabb kihívásnak és lehetőségnek?
A legfontosabb kihívás egyben lehetőség is - tovább kell növelni a biztosítási penetrációt. Reális célnak tartom a 3%-os penetráció elérését 10 éves időtávon. Az MNB 10 éves stratégiai terve 1 millió új nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező ügyfelet vizionál, ez szép eredmény lenne. Ehhez a jelenlegi átlag 42-43 éves korosztályt nagyobb arányban el kell tudnunk érni, s emellett az ennél 5-10 évvel fiatalabbakat is sikeresen meg kellene tudni szólítani nyugdíjcélú megtakarításokkal. A megvalósításnak most kedvezhet az alacsony kamatkörnyezet - nem nagyon találni más, vonzóbb megtakarítási terméket a piacon, de az érdemi mentalitásváltáshoz még sok teendője van a szektornak.
Az MNB első háromnegyed évi adatai alapján a nyugdíjbiztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adta a tavalyi díjemelkedés döntő részét. Milyen hangsúlyeltolódást hozhat ebben az idei év a piacon?
A már említett kamatkörnyezetben a nyugdíjbiztosítások mellett előtérbe kerülhetnek a kockázati életbiztosítások. A lakásértékesítések felfutásának természetes következményként lehet számolni az új lakásbiztosítások terén is növekedéssel. Fontos lenne a vállalati biztosítások számának emelkedése is, ám e téren egyelőre kevés előrelépés történik - persze, az uniós pályázatokból megvalósuló beruházások mellett ésszerűen itt is lehet némi előrelépést várni. A gépjármű-biztosítások pedig szintén növekedni fognak - hiszen növekvő autóeladásról szólnak a szakmai vélemények, a számok.
Ahogy az imént utalt rá, 10 éves jövőképet állított össze az MNB a biztosítási szektor számára. Nyilván sok mindenben egyetért a jegybank céljaival, ami viszont ennél sokkal érdekesebb: mi az, amiben vitatja, ellenzi az elképzeléseket?
Az alapelvek többsége teljesen összhangban van a szakma érdekeivel, elképzeléseivel. Vitánk legfeljebb abban lehet, hogy a további költségcsökkentések fedezetének előteremtése nem könnyű feladat akkor, amikor továbbra is egy sor szabályozási változás implementációja zajlik. Ezek egy része valóban az ügyfelek érdekét szolgálja, ám sok közülük csak az adminisztrációt, a papírmunkát és a költségeket növeli - az IFRS-átállástól egyetlen ügyfél sem számíthat helyzetét javító változásra - hogy csak egy példát mondjak. Egyébként a múlt és a jelen helyzet elemzésére vonatkozó megállapításokkal egyetértek, és nincs okunk sem vitatni, sem ellenezni a jegybanknak a szektorra vonatkozó, előremutató vízióját. Inkább abba az irányba mozdulnék el, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a felvázolt pozitív jövőkép meg is valósulhasson. A siker nem csupán a biztosítókon múlik, hanem azon is, hogy a célokhoz milyen eszközrendszert, szabályozói környezetet kíván társítani a felügyelet, illetve a gazdaságpolitika. Hiszen egyértelmű, hogy például a nyugdíjcélú öngondoskodásnak az elmúlt években tapasztalt, kedvező irányba történő elmozdulása elválaszthatatlan az adópolitikai ösztönzéstől.
A tanulmány talán legérzékenyebb pontját a szektor jövedelmezőségével kapcsolatos megállapításai jelentik. Többen felvetették, hogy ezt a kérdést egy versenyző környezetben egyszerűen a piacra, illetve a tulajdonosokra kellene bízni. Én azt tartom fontosnak, hogy erről a kérdésről is nyílt, szakmai vita folyhat, s a szektor megismerhette a jegybank álláspontját ebben a kérdésben.
Ilyen rövid idő alatt még nem születhetett meg a szakma véleménye, de a makro-trendeket figyelembe véve szektorszinten én nem tartom irreálisnak a megfogalmazott 10-15%-os ROE-sávot. Egyedi társasági szinten ugyanakkor biztosan lesznek eltérések akár az adottságoknak, a különböző életciklusnak, az eltérő stratégiáknak és tulajdonosi elvárásoknak köszönhetően.
Több mint egy éve a felügyelet etikus életbiztosítási koncepciója alapján fejlesztik és értékesítik a hazai biztosítók megtakarítási célú életbiztosításaikat. Ez a TKM-szintek jelentős csökkenését hozta, vagyis összességében csökkent a biztosítók és a közvetítők közös tortája. Az értékesítési költségek (főleg jutalékok) vagy a biztosítói profit látta ennek kárát elsősorban?
A hatás mindkét oldalon érezhető volt, a piac minden szempontból egészségesebb lett, mivel az etikus életbiztosítási koncepció a társaságok részéről a korábbi termékportfóliójuk áttekintését és racionalizálását követelte meg.
Egy biztos: a tavaly lebonyolított TKM-audit azt mutatta, hogy a piacon elérhető megtakarítási biztosítások száma az egy évvel korábbinak a felére csökkent és kétharmad részükben az új feltételeknek alapból megfelelő termékek jelentek meg a piacon. A sikeres végrehajtás hatásai kapcsán úgy gondolom, hogy az etikus koncepció már rövid távon jó az ügyfeleknek, hosszabb távon pedig az egész szektor számára is kedvező lesz.
Bár nyilvános adatok erről nincsenek, a piaci szereplők tapasztalatai alapján hozott-e visszaesést az etikus koncepció az új értékesítésben? Vár-e hasonlót a szerzésijutalék-korlát (idén januártól 13 havi díjnak, jövő évtől 12 havi díjnak megfelelő szintre) csökkentésétől?
Egyrészt az MNB adatai azt mutatják, hogy az értékesítésben 10-12 százalékkal visszaesett ugyan az új szerzések darabszáma, ugyanakkor a szerződések átlagdíja hasonló mértékben - a tavalyi év első félévében 11,5 százalékkal - nőtt, azaz a bevezetés nem okozott a piacon látható szintű visszaesést. Én erre is számítottam, s 2018-ban sem várok drámai hatást a jutalékszabályok változása miatt.
Egyrészt a szektor az elmúlt időszakban többször bizonyította kiváló alkalmazkodóképességét, másrészt ez egyes szereplőknél várható jutalékcsökkenés mellett ügyfélértéktöbblet is keletkezik, így 2018-ra is inkább mérsékelt erősödésre számíthatunk. Nem szabad elfelejteni, hogy a jutalék egy költségelem, s az ügyfél számára az adott termék teljes költsége (és teljesítménye) sokkal fontosabb.
Mivel egyre magasabbak a kgfb-díjak, terjed a piacon a baleseti adó csökkentésére vonatkozó kívánság, pletyka. Mekkora esélyét látja annak, hogy erről idén döntés születik? Kiterjedhet-e ez a casco biztosítási adójának csökkentésére is?
A számok azt mutatják, hogy a kgfb-hez kapcsolt balesetiadó-bevétel 5 év alatt 80 százalékkal növekedett a gépjárművek számának növekedése és a szektorkockázatokat jelentősen csökkentő díjemelések hatására. A kgfb-díjak növekedése az emelkedő gépkocsi- és alkatrészárakkal, valamint a szervizdíjak változásával áll összefüggésben. A megnövekedett gépjárműforgalom hatásáról sem szabad elfeledkeznünk, mely következtében ismét több a koccanásos baleset. Ráadásul egy, az európai környezetben is kedvező, kirívóan alacsony szintről indult el a növekedés. Ma a harminc százalékos baleseti hozzájárulás terhe hozzáadódik a biztosítási díjhoz.
Természetesen a fogyasztó szempontjából a baleseti adó kulcsának csökkentése azonnali pozitív élményt hozva, díjmérséklésként jelentkezne, viszont tekintettel arra, hogy a biztosítási összegek emelkedtek, nominálisan a költségvetés sem járna rosszabbul az alacsonyabb kulccsal. Ezt a kérdést természetesen a kormánynak kell eldöntenie - a gazdaság teljesítőképességének figyelembe vételével.
A casco esetében a díjnövekedés hajtóerői jórészt ugyanazok, mint a kgfb-nél. Ebben a termékkörben a tizenöt százalékos biztosítási adó közvetlenül a termék árába épül be, s kétségtelenül magasabb öt százalékponttal, mint a vagyonbiztosításokra vonatkozó adókulcs.
Ezen termék esetében sem vállalkoznék a kormányzati szándékok megjósolására, mert erről nincs információnk, de az nem kérdés, hogy a szakma üdvözölné a biztosítási adó kulcsának csökkentését és egységesítését.
Szintén az értékesítést érintő kérdés az IDD nevű EU-s direktív hatályba lépésének elhalasztása február 23-áról október 1-jére, miközben a magyar parlament már az előbbi határidővel elfogadta a szabályokat. Megelőzzük ezek szerint az implementációval Európa többi részét, vagy egyfajta könnyített időszak jön addig nálunk is? Mekkora a bizonytalanság a piacon?
A kormányzat ezen a területen is (miként a psd2 szabályozásnál) szeretett volna biztos pontokat meghatározni, amelyhez a piaci szereplők alkalmazkodni tudnak.
Abból a szempontból nincs semmilyen bizonytalanság, hogy az új szabályozás Magyarországon 2018. február 23-án hatályba lépett. Magyarország tehát nehezített pályán elvégezte a házi feladatát.
Az IDD európai születése, majd - éppen folyamatban lévő - halasztása (október 1-re) ugyanakkor kiválóan rámutat a brüsszeli döntéshozatali mechanizmus gyenge pontjaira. Már nem először történik az meg, hogy miután elhúzódó, kompromisszumokkal terhes folyamatok eredményeképpen születik meg egy direktíva, a részletszabályok sem születnek meg időben, majd a végrehajtásra egyszerűen nem marad elegendő idő. Az IDD körüli turbulencia európai szinten élesen rávilágít erre a problémára.
Itt lenne az ideje, hogy a kitűzött bevezetési dátumok mind az élethez, mind pedig a felkészülés időszükségletéhez igazodnának. Miért is vezetünk be valamit amúgy február 23-án, pénteken? Ez vajon mennyire szükséges vagy életszerű? S miért nem kaphat az érintett szektor legalább fél éves felkészülési időt? Itt lenne az ideje napirendre venni ezeket a kérdéseket Brüsszelben.
Dinamikusan bővül a hazai magán-egészségügyi szektor, az egészségbiztosítások területén viszont továbbra sincs áttörés. Vár-e előrelépést szabályozási oldalon az áprilisi választások után, ami felgyorsíthatja e szegmens bővülését?
Az egészségügyi reform kormányzati ciklusokon átívelő koncepcionális és politikai kérdés. Többször megfogalmazta a szektor, hogy úgy látja, hozzá tudna tenni az egészségügyi rendszer fejlesztéséhez, s ezért szívesen vállalna nagyobb szerepet a kiegészítő egészségbiztosítási piac felépítésében. A biztosítók fontos szereplők lehetnek a szervezésben és a finanszírozásban is. Nemzetközi összehasonlításban vizsgálva a kérdést, kétségtelen, hogy az egészségbiztosítások piacán nagyok a lehetőségek, ez lehet az egyik terület, amely segíthet megvalósítani azt a szándékot, hogy tíz év alatt megduplázódjon a biztosítási piac. Egy közelmúltbeli kutatás szerint jelenleg csak minden nyolcadik munkavállalónak van ilyen biztosítása a vállalati cafetéria vagy csoportos biztosítás keretében, a magánszemélyek kötéseit illetően pedig még rosszabb a helyzet. Vegyük mindehhez, hogy ma ezen biztosítások körében is főként az összegbiztosítások dominálnak, vagyis meghatározott orvosi beavatkozások esetén tételesen megjelölt összeghez jut a kedvezményezett. Szolgáltatásfinanszírozó biztosítást egyelőre valóban kevesen kötnek. Ám keresleti oldalon érzékelhetően növekszik az igény, s már ma is közel tíz társaság verseng a piacon és jelentkezik egyre újabb termékekkel. Az ezek iránti érdeklődés növekedését a gazdaság és a fogyasztás gyorsuló ütemű bővülése már önmagában elősegítheti. Mikor lesz valós áttörés? Ez jelentős részben kormányzati szándék kérdése.
Úgy tűnik, megindult a hozamemelkedés az állampapírpiacon, különösen a biztosítók szempontjából érdekes hosszú lejáratokon. Összességében jó vagy rossz hír a hozamemelkedés a biztosítási szektor számára rövid-, közép- illetve hosszú távon?
Ha a folyamat tartós lesz, az természetesen kedvező lesz a szakma számára, hiszen a biztosítástechnikai tartalékok döntő része kötvényekben fekszik. Az alacsony hozamkörnyezet minden esetben felértékeli a hosszú időtáv és a professzionális kockázatkezelést, ez pedig kedvezhet a biztosítótársaságoknak.
Felgyorsult a digitalizáció a biztosítási piacon is, emellett egy új slágertéma hódít: a blockchain. Reálisan mikor vezethetik be magyar biztosítók is ezt a technológiát, és milyen jövőt lát előtte?
A digitalizáció évtizedek óta velünk él - nem volt szó még se fintechről, sem insurtechről, amikor a biztosítók a kgfb kapcsán megtapasztalhatták, mit jelent az online összehasonlítás. Csak akkor a közvetítőrendszert forradalmian átalakító változást még senki nem hívta insurtech-megoldásnak. Ma már annak neveznénk. Közhelyesen fogalmazva, ma már napi életünket teljesen átszövi a bitek világa. Mégis valószínűleg nehezen tud nekem olyan iparágat mondani, amely több mint egy évtizede komoly, esetenként 10-20 százalékos díjkedvezményt ad az elektronikus ügyintézésre az ügyfeleknek. A biztosítók rengeteg energiát tettek abba, hogy ügyfélkapcsolati és kárrendezési folyamataikat modernizálják.
A MABISZ keretein belül pedig folyik a munka, amely a híres "kék-sárga baleseti bejelentő" modernizálásán dolgozik - az elsők között Európában.
A blockchain technológia az elmúlt időszakban lett "divatos", elsősorban a kriptovaluták népszerűségének növekedésével párhuzamosan. A blockchain technológia már adott, de alkalmazási területeit illetően ma még a helyét keresi a világban, így a biztosítási területen is. Egyelőre a felderítési, kísérletezési szakaszban járunk, néhány kisebb jelentőségű gyakorlati alkalmazást látunk a világban (okosszerződések, járatkésés-biztosítás, stb.) - de még ezeknél is gyakran felmerül a kérdés, hogy valójában mekkora hozzáadott értéke van a blockchain technológia használatának. Úgy tudom, hogy a biztosítótársaságoknál zajló innovációk mellett a pénzügyi-biztosítási piac prudens működésére figyelő hatóságok is készülnek az új logika megjelenésére.
Forrás: www.portfolio.hu
Viharkár: tízezer bejelentés érkezett
2020 február 10.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Kárrendezés
Viharkár: tízezer bejelentés érkezett
A múlt heti viharok után közel tízezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz – adta hírül a MABISZ. A társaságok szerint a kárkifizetések összege akár az egymilliárd forintot is elérheti.
A múlt heti szélviharok pusztításai után az észak-dunántúli megyéktől kezdve Békésig és Hajdú-Biharig érkeztek nagyszámú kárbejelentések a biztosítókhoz. A lakossági bejelentések mellett jelentős számban és nagyobb kárösszeget megjelölve futottak be ipari létesítmények, illetve középületek megrongálódásáról szóló értesítések is. Az eddig összesen mintegy 9500 bejelentés nyomán a várható kárösszeg elérheti az egymilliárd forintot – adta hírül a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Nem ilyenkor tombolnak a viharok
Az évnek ebben a szakában mind a kárbejelentések száma, mind pedig a várható kárösszeg szokatlanul nagynak számít. Tekintettel arra, hogy az elkövetkező napokban is nagy erejű szélviharokra kell felkészülni az ország több térségében, február hónap biztosítási szempontból előreláthatólag felzárkózik majd a hagyományos május-augusztusi viharszezon által okozott károkhoz.
Az Aegon Biztosítóhoz péntek reggelig 2190 kárbejelentés érkezett, a viharkárok értéke pedig megközelíti a 200 millió forintot. Az Allianz Biztosítónál is több mint 2000 káresetet jelentettek. A Groupama Biztosítóhoz csütörtök reggelig 800 kárbejelentés érkezett, de a biztosító több mint 2000 bejelentésre számít.
Az elmúlt tíz évben a nyári időszakban összesen egy és negyedmillió kárt regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben. A tavalyi május-augusztusi viharmérleg körülbelül 4,1 milliárd forintnyi kifizetéssel zárult közel százezer, egyéni és társasházak részéről érkezett bejelentés nyomán. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben stb. keletkezett rongálódások.)
Azonnal kérik a bejelentést
A biztosítók arra kérik ügyfeleiket, hogy amint szembesülnek a viharok által okozott károkkal, tegyék meg bejelentéseiket személyesen, telefonon vagy akár e-mailen is. Több biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési lehetőséget is kialakított a honlapján, sőt, akár élő videós kárbejelentésre is van már lehetőség némelyiküknél. A kárszemléig – amit a társaságok a bejelentést követően néhány napon belül igyekeznek elvégezni – csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével. A kisebb összegű lezárt károk esetén számíthatunk arra, hogy a kifizetések napokon belül megtörténnek, mint a múlt heti viharok nyomán is tapasztalhatták a károsultak.
Vizsgáljuk felül a biztosítást!
A MABISZ ezúttal is arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után vizsgáljuk felül a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra vagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.
A több mint négymilliónyi hazai lakóingatlan 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A piacon erős a verseny: tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások (otthonunk méretétől és típusától függően) már havi néhány ezer forintért is elérhetőek.
Forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Vizsgálja felül lakásbiztosítását évfordulójakor: Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Csak a koronavírus-járvány kitörése előtt kezdődött utazásoknál fedezheti a biztosító az orvosi ellátást
2020 február 10.
Kategória:
Utasbiztosítás, Kárrendezés
Csak a koronavírus-járvány kitörése előtt kezdődött utazásoknál fedezheti a biztosító az orvosi ellátást
A Magyar Biztosítók Szövetsége szerint, ha a külügyminisztérium által utazásra nem javasolt térségbe indul valaki, a biztosító elutasíthatja a kárigényét.
Amennyiben az út során betegszik meg az ügyfél, akkor a legalapvetőbb utasbiztosítás is fedezi az orvosi ellátást vagy az esetleg szükségessé váló útmegszakítás költségeit, feltéve, hogy az utazás a járvány kihirdetése előtt kezdődött – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
Arra is felhívták azonban a figyelmet, hogy ha az ügyfél annak ellenére utazik az adott országba, régióba, hogy az szerepel a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által utazásra nem javasolt térségek között, akkor számolnia kell azzal, hogy a biztosító elutasíthatja az esetleges kárigényt, függetlenül a szerződéskötés időpontjától.
Mindez pedig azért fontos, mert a KKM Kína teljes Hupej tartományát az I. utazásra nem javasolt biztonsági kategóriába sorolta. Mivel a beutazás és az ott tartózkodás fokozott biztonsági kockázattal jár, ezért Kína egész területe a II. fokozott biztonsági kockázatot rejtő térségek kategóriába került, ahova csak halaszthatatlan ügyben javasolt utazni.
A közlemény szerint a legtöbb útlemondás biztosítás valószínűleg nem nyújt fedezetet a Kínába tervezett utazások lemondásának költségeire, mert az nem biztosítási esemény, ha az ügyfél a megbetegedéstől való félelme miatt nem utazik el.
Azt is elmondták ugyanakkor, hogy az utazási csomagra és az utazási szolgáltatás együttesre vonatkozó kormányrendelet kimondja: ha az utazásszervező azért mondja fel az utazási szerződést, mert a célország felkerült az utazásra nem javasolt térségek közé, akkor az utazó az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt. Akkor pedig, ha az utazásszervező helyettesítő szolgáltatás nyújtására nem képes, vagy az utazó a felkínált lehetőséget nem fogadja el, az utazásszervező köteles a teljes befizetett díjat azonnal visszafizetni.
A legtöbb utas- és útlemondási biztosítás tartalmazza a kizárások között a geopolitikai, éghajlati, ökológiai és járványügyi helyzet miatt kialakuló káreseményeket, beleértve egy esetleges karanténból adódó többletköltségek térítését is. A Mabisz szerint ennek oka egyrészt az, hogy az ilyen események kockázatát és költségeit nehéz beárazni, másrészt, hogy a biztosító nem tudja garantálni szolgáltatásának egyik legfontosabb elemét, az asszisztenciát. Az orvosi segítség, a betegszállítás, továbbá a kapcsolódó költségek átvállalása nem garantálható ezekben az élethelyzetekben.
Mindezek miatt a szövetség azt javasolja, hogy azok, akik a térségbe utazást terveznek mindenképpen tájékozódjanak a Konzuli Szolgálat honlapján a koronavírussal összefüggő legfrissebb hírekről, információkról és korlátozásokról.
Forrás: hvg. hu
D.A.S. JogSzerviz: ki téríti meg ezeknek a szeles napoknak a kárát?
2020 február 10.
Kategória:
Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Kárrendezés
D.A.S. JogSzerviz: ki téríti meg ezeknek a szeles napoknak a kárát?
Február első hete meglepően erős széllel búcsúztatta a telet: több helyen megdőltek a legerősebb széllökésekre vonatkozó értékek, ingóságok, ingatlanok rongálódtak a zord időjárási körülmények között. A károk körülbelül 10 százalékát a vihar miatt kidőlt fák okozzák – de vajon megtérülnek-e valamilyen módon a veszteségek? A D.A.S. JogSzerviz szakértői válaszolnak.
Amennyiben a szomszéd telkén vagy éppen közterületen ültetett fa kidőlése okoz kárt autónkban vagy otthonunkban, látszólag könnyű dolgunk van: a tulajdonossal szemben léphetünk fel.
A tulajdonos lehet magánszemély (például a mellettünk lakó szomszéd), de akár önkormányzat is (közterület esetén).
Ha a tulajdonos rendelkezik felelősségbiztosítással (ez egyéb biztosítási konstrukciók kiegészítő szolgáltatásként is megjelenhet), abban is bizakodhatunk, hogy nagyobb teljesítőképességgel találkozunk. De vajon megalapozott lesz-e az igényünk?
Bármilyen furcsán hangzik is, ez nagyrészt a kidőlt fa állapotán múlik. Ha ugyanis megállapítható, hogy a fa korhadt vagy egészségtelen volt, s a tulajdonosa nem gondoskodott róla megfelelően, akkor a kárért való felelősség fennáll.
Ellenkező esetben ugyanakkor nem beszélhetünk kártérítési kötelezettségről: ha az egészséges fát az óránkénti 70 kilométeres szél döntötte ki, egyértelműen elháríthatatlan külső körülményről (vis maior) beszélünk.
A fa állapotának minősítése meglehetősen nehezen eldönthető bizonyítási kérdés, és arra kompetens szakértő állásfoglalását igényli, így kompromisszumos megoldás hiányában hosszan elhúzódó perre és szakértői vizsgálatokra számíthatunk.
Természetesen nem kizárt, hogy a saját kertünkben álló, szívünknek kedves fa adja meg magát az elemek erejének.
Ebben az esetben egyértelműen csak akkor számíthatunk a károk megtérítésére, ha rendelkezünk olyan kárbiztosítással, melynek szerződési feltételei lehetővé teszik az ilyen károk megtérítését.
Ez ingatlan esetén lehet lakásbiztosítás, gépjármű esetén casco biztosítás lehet. Mindezek hiányában sajnos a károsult viseli a maga kárát, nincs kire tovább hárítania azt – hangsúlyozták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.
Forrás: origo.hu
CLB TIPP: Évfordulójakor aktualizálja lakás- és cascobiztosítását, kalkuláljon weboldalunkon: Utasbiztosítás kalkulátor >>, Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Jó-e síelésre a hitelkártyás biztosítás?
2020 február 05.
Kategória:
Utasbiztosítás
Jó-e síelésre a hitelkártyás biztosítás?
Több hitelkártya mellé automatikusan jár valamilyen utasbiztosítás, vagyis a kártyabirtokos nyugodtan utazgathat külön biztosítás nélkül is. De mire elég egy ilyen biztosítás? Alapvetően nem sokra. Mielőtt elvinnénk az egész családot a Grand Canyonba, érdemes elolvasni a kártyás biztosításhoz járó apróbetűs részeket.
Ha vad sivatagi túrára nem is valószínű, hogy elmennénk, a síszezon közepén adódik a kérdés, elegendő védelmet nyújt-e a kártyás biztosítás síelés alatt? A Bank360.hu Mfor számára készített összesítése szerint a rövid válasz: nem. A hosszú válasz: bizonyos bankok bizonyos kártyáit választva igen, de ez a ritka eset, vagyis inkább nem.
A hitelkártyás utasbiztosítások csak nagyon alapszintű szolgáltatást és védelmet nyújtanak a Bank360 adatai szerint. Szinte csak a városnézős utazás fér bele, bizonyos esetekben pedig a napszúrás és az alkoholos befolyásoltság miatt megesett baleset is le van húzva a listáról. Ez azt jelenti, hogy a sportbalesetek jellemzően nem tartoznak bele abba a körbe, amit a biztosítás lefed. Ilyen esetben csak a sportolásra is érvényes utasbiztosítás fedezi a kockázatot.
Tuning
Egyes bankok ugyanakkor többfajta csomagot is kínálnak a hitelkártya mellé. Az Erste Bank háromfajta biztosítástípust ad a kártyákhoz, az alapcsomagban nincs sportbiztosítás, de a közepesben már igen. A biztosításokat nem lehet külön megvásárolni vagy kiegészítő biztosítást vásárolni az alapcsomaghoz, ráadásul csak egy főre érvényes. Vagyis a házastárs és a gyerekek számára mindenképpen meg kell kötni a külön utasbiztosítást.
A Budapest Bank jóval rugalmasabb konstrukciót talált ki. Az alapcsomag - amelyben egyébként benne van az amatőr sportolás, így a síelés is - bármikor felturbózható. Így egy közepes csomaggal már a családra is ki lehet terjeszteni a biztosítást.
Egyéni szempontok
Utazás előtt mindenképpen érdemes átböngészni a tájékoztatót, és megnézni, mire elég a kártyás biztosítás. Amit számba kell venni: mentés, ellátás, kórházi napidíj és eszközök biztosítása, hazaszállítás költsége. A mentés minden síbiztosításban benne van, fontos azonban ellenőrizni, milyen pályákra vonatkozik. Ha olyan pályáról kell bennünket kimenteni, amelyre nem terjed ki a biztosítás, sokba fog kerülni a kirándulás.
Az eszközök biztosítása akkor lehet fontos, ha saját felszereléssel megyünk. A helyben bérelt eszközök esetében ez mellékes. A hazaszállítás költsége, az ellátás és a kórházi napidíj fontossága egyénileg jelentősen eltérő lehet. Nem mindegy, hogy hol síelünk, mennyire egyszerű megoldani és lebonyolítani a hazajutást egy baleset után. Ha bármilyen esetben többet szeretnénk, inkább kössünk utasbiztosítást.
Az sem mindegy, hogy egyedül, illetve baráti társasággal utazunk vagy családdal. Ha egyedül, akkor nem kell azzal törődni, hogy a kártyához tartozó biztosítás csak egy főre szól, ellenben ha a család is jön, és a kártyás biztosítás nem terjed ki rájuk, számukra külön utasbiztosítást kell kötni.
forrás: mfor.hu
CLB TIPP: Számolja ki néhány kattintással, milyen ajánlatokat kínálnak a biztosítók konkrét utazására szabva és kösse meg az igényeinek igazán megfelelőt! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Autósok, figyelem: óva intenek a biztosítók a Brexit miatt
2020 február 04.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Autósok, figyelem: óva intenek a biztosítók a Brexit miatt
A Brexit a nemzetközi gépjármű kárrendezés terén is érezteti hatásait. A MABISZ azt tanácsolja, hogy különösen az átmeneti időszakot követően minden, Nagy-Britanniába induló gépjármű csak érvényes zöldkártyával keljen útra. A magyar autósoknak egyébként ma a szomszédos országok közül csak az Ukrajnába való belépéshez kell zöldkártyával rendelkezniük.
Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból a nemzetközi gépjármű kárrendezési rendszerek működését is érinteni fogja: a Zöldkártya Rendszerrel és a gépjármű-biztosítási irányelvvel (MID) kapcsolatos következményeket évek óta folyamatosan elemezte az illetékes nemzetközi szervezet, a Council of Bureaux (CoB) erre a célra létrehozott munkacsoportja, és igyekezett olyan eljárásokat kidolgozni, melyek a Brexit esetleges kedvezőtlen hatásait csökkentik. A CoB megítélése szerint a Brexit a brit gépjárművek által Magyarországon okozott károk kárrendezési folyamataira csak korlátozott hatást gyakorol majd.
A Brexit átmeneti időszakát (a 2020. február 1. és 2020. december 31. közötti időszakot) követően azonban a gépjármű-biztosítási irányelv károsultvédelmi rendszere várhatóan nem lesz alkalmazható Nagy-Britannia vonatkozásában, így pl. egy Nagy-Britanniában balesetet szenvedett magyar állampolgár elveszíti azt az irányelvből következő jogát, hogy kárát Magyarországon, anyanyelvén érvényesítse a brit biztosító magyarországi kárrendezési megbízottjánál. Jelenleg még nem világos, hogy mely országok vonatkozásában lesznek hatályban olyan megállapodások, melyek az irányelvhez hasonló védelmet biztosítanak a Brexit után bekövetkezett balesetek áldozatainak, ezen a CoB és brit partnerei folyamatosan dolgoznak.
Mivel az átmeneti időszakban az uniós jog továbbra is él a Nagy-Britanniával fennálló kapcsolatokban, a munkacsoport ezért azt valószínűsíti, hogy az irányelv előírásaival összhangban az év végéig a Nagy-Britanniából az unióba, valamint az unióból Nagy-Britanniába belépő járművek tekintetében a hatóságok nem fogják külön ellenőrizni a biztosítási fedezet fennállását.
Ettől függetlenül a Zöldkártya Rendszer hazai szervezete, a MABISZ által működtetett Nemzeti Iroda továbbra is határozottan azt javasolja, hogy minden, Nagy-Britanniába induló jármű érvényes zöldkártyával induljon útnak.
A zöldkártya rendszer lényege, hogy az abban résztvevő országok ezzel igazolják a gépjármű felelősségbiztosítási garanciájának fennállását. A rendszerben résztvevő egyes országok (köztük az összes uniós tagállam) külön megállapodás alapján a fedezet igazolásául elfogadják a gépjármű forgalmi rendszámtábláját, így a zöldkártya nem szükséges a határátlépéshez. A magyar autósoknak ma a szomszédos országok közül például csak az Ukrajnába való belépéshez kell zöldkártyával rendelkezniük, a többi szomszédos ország részese a már előbb említett rendszámegyezménynek. Vannak azonban olyan országok, ahol a MABISZ annak ellenére javasolja, hogy vigyünk zöldkártyát, hogy azok a rendszámegyezmény részesei. Ezen országok köréről a MABISZ a honlapján rendszeresen tájékoztatást ad.
A zöldkártyákkal kapcsolatban fontos tudnivaló, hogy a hagyományos, papír alapú igazolások néhány éve bevezetett elektronikus terjesztésének lehetőségével több biztosító is él, több tízezer zöldkártya jutott el ily módon az ügyfelekhez problémamentesen. A zöldkártyák használatának további egyszerűsítése érdekében a CoB engedélyezte, hogy a nemzeti zöldkártya irodák a zöldkártyákat 2020. július 1-jétől szabad döntésük szerint fekete-fehér alapon bocsássák ki, valamint azokat az ügyfelek részére elektronikus úton továbbítsák.
A MABISZ álláspontja szerint az új zöldkártya-kibocsátási gyakorlat bevezetése a magyar piac számára egyértelműen ajánlott. Több szempontból, de elsősorban a növekvő ügyféligény miatt is előnyös lenne, ha a magyar biztosítók az új gyakorlatot egységesen és a lehető legkorábbi időpontban (2020. július 1-jével) vezethetnék be.
Tekintettel arra, hogy új zöldkártya-kibocsátási gyakorlat bevezetéséhez egyéb feltételeknek is teljesülnie kell, pl. jogszabály-módosítás is szükséges, a bevezetésről hivatalos döntés még nem születhetett.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Kösse meg kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását oldalunkon néhány kattintással! Kgfb kalkulátor >>
Koronavírus - A biztosítók is keresik a megoldást
2020 január 30.
Kategória:
Utasbiztosítás
Koronavírus - A biztosítók is keresik a megoldást
A hazai biztosítókat is felkészületlenül érte a koronavírus, legalábbis a kérdés: hogyan segítsenek a karanténban rekedt ügyfeleiken. Hiszen teljesítenének akár járat kimaradás, meghosszabbított külföldi tartózkodás, vagy éppen extra költségekkel járó hazajutás okokból, viszont mégsem tudnak szolgáltatni, mert nincs másik induló repülő, amire a biztosító fel tudja juttatni az ügyfelét. Ha viszont egy katasztrófa miatt lezárt területről valaki önállóan kimenekül – kocsit bérel, másik országba jut, stb. – annak a költségeit kármentés címen megtérítheti a biztosító.
"A hazai biztosítók korábban nem találkoztak még a koronavírus miatt kialakult helyzethez hasonlót, ezért nincs is gyakorlatuk karanténban rekedt ügyfelek kártérítésére. Utoljára talán a csaknem tíz évvel ezelőtti izlandi vulkánkitörés blokkolta a fél világ közlekedését és okozott ezzel óriás káoszt egy időre, a mostani helyzet a légiközlekedés szempontjából ahhoz lehet hasonló. Az viszont már elsőre is biztos, hogy olyan országból vagy településről ahonnan a zárlat miatt nem lehet kijutni – és bejutni sem – a biztosító sem tudja kimenekíteni az ügyfeleit, hiszen nincs másik gép, amelyre egyébként egy járat-kimaradási szerződés keretében alapból feljuttatná az ügyfelét" – magyarázza Németh Péter. A CLB független biztosítási alkuszcég kommunikációs igazgatója szerint azonban már egészen más a helyzet, ha valaki maga törvényesen kijut a közlekedési szempontból lebénult területekről és magánúton, saját költségén utazik haza. Ez az extrém eset ugyanis már kármentésnek is minősülhet, s ezzel járó, igazolható költségeket megtérítik a biztosítók – szögezi le a CLB szakértője. És persze azoknak az esetleg most kint rekedt ügyfeleknek is fizetnek, akik gyakori üzleti utak miatt eleve kötnek elmaradt tárgyalásokra, s üzleti haszon kiesésére szóló extra kártérítési szerződést is.
"A hazai biztosítóknak még nem volt karanténban rekedt ügyfelük – és kártérítési ügyük sem –, ám ezúttal magyarok is vannak a lezárt Vuhan tartományban, ezért a társaságok felkészülnek a jogszabályok alapján várható igények teljesítésére. Annak ellenére, hogy Kína egyelőre biztosítási szempontból nem embargós, a vírus gócpontjának számító Vuhan tartományba utazók nem kapnának kártérítést akkor sem, ha bejutnának a területre, s ott bajuk esne, hiszen ez szándékosságnak minősül, s a biztosítók az ilyen magatartást eleve azzal büntetik, hogy nem fizetnek kártérítést. Vagyis, katasztrófaturisták most kizárólag a saját kockázatukra próbálkozzanak" – jegyezte még Németh.
Durván drágul a kötelező biztosítás
2020 január 30.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Durván drágul a kötelező biztosítás
Az év elején 60 ezer forint fölé emelkedett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások átlagos díja. Tavaly ilyenkor még 50 ezer forint alatt volt az éves díj. A nagycsaládok autóvásárlási kedvezménye is szerepet játszhat a növekedésben.
A Napi.hu azt írja, a múlt héten egy átlagos autós 61 559 forintos éves díjjal tudott biztosítást kötni, ez 23,4 százalékos áremelkedést jelent egy év alatt. Tavaly ilyenkor még 50 ezer forint alatt volt az átlagos éves tarifa, igaz, csak egy paraszthajszállal.
A B10-es bónuszosztályba tartozó autósok díja viszonylag szerény mértékben emelkedett. A legmagasabb besorolású bónuszosztályban egy kisautót (75 kilowatt alatti teljesítményű) üzemben tartó átlagdíja 23 444 forint volt, 75-150 kilowatt között 28 007 forint, annál nagyobb autónál 34 872 forint az átlagdíj.
Az A0-s osztályokban jóval nagyobb volt a díjemelkedés. Ennek köszönhetően egy kisautó átlagos kötelezője most már 68222 forint, a közepesé 82270, egy nagyé pedig 115394 forint. A kezdő, A0-s osztályba pedig egyre több autó kerül be - mondja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. Ennek az egyik oka az, hogy a családok új autókat vásárolnak. Ha ilyenkor eladnák a régit, át lehetne vinni a bónuszát az újra, de ha megtartják mindkét járművet, akkor az újnak A0 lesz a bónusza.
Az új autóvásárlásokat a családi autóvásárlási kedvezmény is pörgeti - mondja a szakember. Ezek a hétszemélyes autók pedig jellemzően nem a legkisebb kategóriába tartoznak, eleve magasabb a biztosítási díjuk.
Emellett egyre több, szintén nagy teljesítményű prémium kategóriás autó kerül be az országba Nyugat-Európából, ezek kötelezője is drágább.
A változó gépjárműpark mellett a szervizek javítási díjai is megemelik az átlagdíjat. A munkaerőhiány az autószerelő műhelyeket is sújtja, kevés a jó szakember, aki Magyarországon maradt, az pedig egyre magasabb bért követel nem csak az Audinál, de bármelyik kis műhelyben is. Az emelkedő költségeket a biztosítók beárazzák a díjakba.
forrás: atv.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze az elérhető biztosítók kgfb ajánlatait és kösse meg az Önnek megfelelő biztosítást könnyedén, online! KGFB Kalkulátor >>
A biztosítók állítják, szükség van a károkozói pótdíj intézményére
2020 január 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
A biztosítók állítják, szükség van a károkozói pótdíj intézményére
Komoly díjemeléssel büntetik a hibát elkövető sofőröket.
Nagyon sokan kiakadtak azon, hogy a magyar piacon tevékenykedő biztosítók a hagyományos bonus-malus besoroláson túl egyéb tényezőket is figyelembe vesznek a következő évi KGFB (Kötelező Gépjármű Felelősség Biztosítás) meghatározásokor. A biztosítók viszont azt állítják, hogy a 15 fokozatú bonus-malus rendszer egyszerűen nem jó ahhoz, hogy megfelelően árazzák a KGFB-t.
A károkozói pótdíj miatt a Magyar Autóklub is kiverte a balhét, Magyarország egyik legnagyobb autós civilszervezete az Alapvető Jogok Biztosához fordult az ügyben. A pótdíjjal felturbózott KGFB akár háromszorosa is lehet az eredetileg meghatározott alapdíjnak, és akkor is kivetik, ha a kárt okozó autós visszatérítette biztosítójának a kártérítést. A pótdíjjal kiegészített KGFB mértéke függhet az életkortól, a lakhelytől, a bónusz besorolástól, valamint a károkozás gyakoriságától és számától.
Az Allianznál 29 százalékos áremeléssel kalkulálhat az is, aki mondjuk csak egyetlen alkalommal okoz kárt három éven belül (három vagy több kár okozása esetén az ötszörösére ugrik a díj). De a K&H, az UNIQA, az Aegon, az UNION, a Groupama Biztosító és a Signal is alkalmazza a károkozói pótdíjat, utóbbinál 65 százalékos drágulást eredményez az, ha három éven belül kárkifizetésre került sor.
„A jelenlegi bonus-malus rendszer az okozott károk darabszámától függően határozza meg a következő biztosítási időszakra vonatkozó besorolást. Ezt a besorolást az okozott kár mértéke nem befolyásolja. Akár egy pár tízezer forintos dologi kárt okozó koccanásról, akár több millió forintos kárkifizetéssel járó személyi sérüléses balesetről van szó, a bónuszfokozat meghatározása ugyanúgy történik. Egy - a kifizetett kár nagyságától függő - differenciálás igazságosabbá tehetné a rendszert” – állítják az UNIQA szakértői.
A jegybank statisztikái szerint több százezerre tehető azoknak a személyautósoknak a száma, akik számolhatnak a károkozói pótdíjjal.
Magyarországon egyébként 2018-ban meghaladta az 509 ezer forintot az egy-egy káreseményre jutó kárérték nagysága, ezért a biztosítók igyekeznek megszabadulni a fakezű sofőröktől, akik még magas tarifadíjak mellett is csak veszteséget jelentenek a cégeknek. A sok kárt okozó autósokat ijesztően magas díjszabással próbálják elrettenteni a biztosítók, hátha akkor a konkurenciát választják.
forrás: alapjarat.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban összehasonlíthatja a különböző biztosítók Önnek adott ajánlatait, hogy kiválaszthassa a saját igényeinek legkedvezőbbet: KGFB Kalkulátor >>
Kötelező biztosítás: kilistázzák a rossz sofőröket
2020 január 24.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Kötelező biztosítás: kilistázzák a rossz sofőröket
Több százezer autós szembesülhet azzal, hogy a károkozói pótdíj miatt a normál tarifa másfél-kétszeresét, extrém esetben akár az ötszörösét számítják fel a biztosítók. A rossz sofőrök ajánlatát is kötelező befogadni a biztosítóknak, amelyek - érthetően - nem kapkodnak az ilyen ügyfelek után.
Hatalmas felháborodást váltott ki jó néhány autósból a biztosítók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál (kgfb) alkalmazott díjszabása. A biztosítók ugyanis néhány évvel ezelőtt bevezették az úgynevezett károkozói pótdíjat, ami azt jelenti, hogy bónusz-fokozattól függetlenül megemelik a díját annak az autósnak, akinek a kgfb-szerződésének a terhére az elmúlt 3-5 évben kárkifizetés történt. A pótdíj mértéke akár a bónusz-fokozatban ajánlott éves díj többszöröse lehet. Az Allianznál például az az autós, aki 2017. január 1-je óta háromszor is kárt okozott a saját hibájából, ötszörös szorzóval számolhat.
Az Autóklub kiakadt
A gyakorlatot nem csak az autósok, de a Magyar Autóklub is kifogásolta. A szervezet az alapvető jogok biztosához fordult, hogy indítson vizsgálatot a biztosítók eljárásával kapcsolatban. A vizsgálat, amelynek során az ombudsman a Magyar Biztosítók Szövetsége mellett a Pénzügyminisztériumot és a Magyar Nemzeti Bankot is megkereste, még mindig tart.
A biztosítók pedig azt állítják, ez a gyakorlat helyes, mivel kockázatosabbak azok az ügyfelek, akik az elmúlt években kárt okoztak. A 15 fokozatú bonus-malus rendszer nem elég pontos ahhoz, hogy megfelelően árazzák a kgfb-t. Épp ezért jóformán mindegyik piaci szereplő alkalmazza a károkozói pótdíjat, amely alapján a saját hibájukból kárt okozó autósok díját durván megemelik.
"A jelenlegi bonus-malus rendszer az okozott károk darabszámától függően határozza meg a következő biztosítási időszakra vonatkozó besorolást. Ezt a besorolást az okozott kár mértéke nem befolyásolja. Akár egy pár tízezer forintos dologi kárt okozó koccanásról, akár több millió forintos kárkifizetéssel járó személyi sérüléses balesetről van szó, a bónuszfokozat meghatározása ugyanúgy történik. Egy - a kifizetett kár nagyságától függő - differenciálás igazságosabbá tehetné a rendszert" - mondták lapunknak az Uniqa szakértői.
Nem a jármű, a vezető számít
A bónusz osztályokhoz tartozó díjak viszont arányosak a tényleges kockázattal - mondta Flamich Gábor, a Signal Iduna főosztályvezetője. "Nézzünk erre egy konkrét példát. Nem azonos a kockázat két B8-as kategóriában lévő ügyfél esetén, ha az egyikük B10-ből károkozás miatt esett vissza B8-ba, míg a másik A0-ból fokozatosan érdemelte ki a B8 kategóriát. Ezért vezették be a biztosítók a károkozói pótdíjat" - magyarázza a szakember.
A biztosítóknak nagyon nehéz pontosan lekövetni a kockázattal arányos díjszükségletet. Sok próbálkozás van a piacon. Ezekből azt látni, hogy a fókusz egyre inkább eltolódik a jármű paraméterei felől a használók paraméterei felé. Megfigyelhető, hogy az üzembentartó/tulajdonos paraméterei mellett megjelentek a vezető személy paraméterei is a tarifákban - mondja Flamich.
Az Uniqa és a Signal is alkalmazza a károkozói pótdíjat. Az Uniqánál egyetlen kötelezős káresemény az elmúlt három évben megduplázza a biztosítási díjat, aki pedig kettő vagy több kárt csinált, annak háromszoros díjat kell fizetnie. A Signalnál jelenleg 65 százalékkal nő a díj, ha három éven belül kárkifizetésre került sor.
Lapátra kerülnek a dodzsemezők
Vannak biztosítók, amelyeknél kisebb ez a szorzó, a K&H például csak 10-25 százalékkal növeli meg a hibázó autósok díját, ha az elmúlt évben kárt okoztak, ami szerény mérték ahhoz képest, hogy az Allianznál például egyetlen kár három éven belül 29 százalékos áremeléssel kár, két kár után pedig a háromszorosára, három vagy több kár után az ötszörösére ugrik a díj.
A legtöbb biztosítónál e között a két érték között alakul a pótdíjazás. Az Aegonnál is három évet vesznek figyelembe, aki hibázott, annak a másfélszeresére nő a díja. Az Unionnál 35 százalék a pótdíj mértéke, és szintén 3 év számít. A Groupamánál a bónusz-fokozattól függ a károkozói szorzó, a legmagasabb bónuszfokozatban 24,9 százalék, a malusos ügyfeleknek (M1-M4) kétszeres díjat kell fizetniük, ha három éven belül okoztak kárt.
Az díjszabások alapján egyértelműnek tűnik: az elmúlt években kárt okozó ügyfelek nem kellenek a biztosítóknak. Azokat az ügyfeleket, akik sok kárt okoztak az elmúlt években, egyébként is lapátra tehetik a cégek, felmondhatják a szerződésüket. A biztosítók saját bevallásuk szerint ritkán ugyan, de élnek ezzel a lehetőséggel, az Union például évente 10-20 ügyfelétől köszön el így, de a többi cégnél is van erre példa. Azok az ügyfelek, akik kétszer-háromszor is kárt okoztak néhány éven belül, új indexdíj helyett évfordulóra általában felmondó levelet kapnak.
Muszáj befogadni a rossz ügyfelet
Ez érthető is a jegybank statisztikái alapján, amelyek szerint az egy-egy káreseményre jutó kárérték egyre magasabb, 2018-ban már meghaladta az 509 ezer forintot, ami történelmi csúcs. Egy olyan ügyfélnél, aki az elmúlt két-három évben két-három kárt okozott, nagy a kockázat, hogy a következő években is karambolozik majd, így a biztosítása nagyon magas tarifa mellett is veszteséget eredményez.
A biztosítójuktól elküldött autósok kénytelenek másik szolgáltatót keresni, az ajánlatukat pedig a kgfb-ről szóló törvény alapján el kell fogadnia az új biztosítónak. Kötelező biztosítás nélkül nem maradhat egyetlen gépjármű sem, akkor sem, ha a tulajdonosa vagy használója úgy közlekedik, mintha dodzsemet vezetne a vurstliban. A rossz ügyfélért pedig nem lelkesedik a konkurencia. Mivel direktben elküldeni nem lehet, indirekt módon próbálják elijeszteni, például azzal, hogy igyekeznek felsrófolni a díját jó magasra, hátha másik céget választ.
A jegybank adatai alapján több százezer személyautós lehet most, aki a biztosítóknál károkozói pótdíjjal számolhat. 2018 végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint több mint 5,26 millió járműnek volt kgfb-szerződése, ebből 3,6 millió volt a személyautó. Utóbbiaknál a kárgyakoriság 3,26 százalékos volt, ami nem számít magasnak. 2018-ban ez alapján körülbelül 117 ezer személyautós kgfb-s kár volt. 2017-ben szintén 117 ezer, 2016-ban 114 ezer volt a károk száma. Lehetnek persze ezek között olyan autósok is, akik többször is hibáztak, ez alapján, ez alapján 300-350 ezer autóst is érinthet a büntetőszorzó.
forrás: napi.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban bármikor kiszámolhatja az elérhető biztosítók aktuális kgfb ajánlatait, és néhány kattintással meg is kötheti a kívánt biztosítást. Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Robotok álltak munkába a legnagyobb magyar biztosítónál, 12-szer gyorsabbak az embernél
2020 január 24.
Kategória:
Általános
Robotok álltak munkába a legnagyobb magyar biztosítónál, 12-szer gyorsabbak az embernél
A legnagyobb hazai nem-élet biztosítónál, vagyis az Allianznál már a mindennapok része, hogy az alkalmazottak robotokkal dolgoznak együtt, akik pontosan ugyanazt csinálják, mint amit ők. Amit az ember 4 perc alatt végez el, azt a robot 20 másodperc alatt befejezi, és az alkalmazottak ezt ma már el is fogadják. Ugyanakkor a biztosító digitalizációs startégiája nem csak erről szól: az elektronikus termékcsaládok kialakítása, a kárrendezés és a kárbejelentés digitalizációja, a papírmentesítés, a kiberbiztonság megerősítése mind ide tartozik, ráadásul a világ egyre inkább elmozdul a belső hálózatok által uralt működésből a cloud alapú működés irányába - véli Végh István, az Allianz informatikáért felelős vezérigazgató-helyettese.
Hogy néz ki az Allianz digitalizációs stratégiája, melyek voltak az elmúlt időszak legfontosabb digitalizációs projektjei?
A digitalizációs stratégia egyik fő eleme a termék, ugyanis a biztosítók tradicionális, komplex megoldásait nagyon nehéz digitálisan kezelni. A mi esetünkben minden termékcsaládra vonatkozóan lehetőség van a klasszikus kommunikációs csatornákat előnyben részesítő termékverziók eladására, és emellett e-termékek is szerepelnek a repertoárunkban, amelyek kifejezetten a digitális értékesítést és kiszolgálást könnyítik meg. Ezek tipikusan egyszerűbb felépítésűek, kizárólag a digitális kommunikációt engedik szerződéses feltétel szintjén is az ügyfeleknek. A digitalizáció fontos alapfeltétele a technológiai háttér megléte: ebbe beletartoznak az értékesítési felületek, az ügyfélportál felületek és funkciók, a webservice-ek, a munkafolyamat-vezérlő rendszerek, de ide sorolhatjuk a dokumentumkiküldést és tárolást is. Mi jó pár évvel korábban teljes mértékben eltüntettük a papírt a belső folyamatainkból: vagy áttereltük a csatornákat a digitális irányba, ahol a kommunikáció már alapjaitól digitális; vagy pedig, ami mégis papír alapon érkezik hozzánk, azt teljes egészében digitalizálja egy partnerünk, majd így kerül a belső feldolgozási folyamatba. A stratégia fontos része, hogy a digitális kiszolgálás a GDPR-nak és az IT-biztonsági szabályoknak is megfeleljen, biztosítani kell az ügyféladatok védelmét, a dokumentumok integritásvédelmét, főleg ha arra gondolunk, hogy a világ egyre inkább elmozdul a belső hálózatok által uralt működésből a cloud alapú működés irányába.
Milyen technológiákat alkalmaznak a digitalizációban?
A kiszervezett tevékenység jelen pillanatban még a szkennelésen alapul, de a partner ezentúl már elsőszintű adatfeldolgozást is végez. A papírról kinyerhető adatokat rögzítik, és ha ezek értékelhető adatokat tartalmaznak, azokat a robotok nagyon szépen fel tudják dolgozni, nem kell hozzá manuális interakció.
Az elmúlt két évben mintegy félmillió anyagot kapott meg a nálunk dolgozó hat robotfej, melyek átlagosan 70 százalékos feldolgozási sikerarányt értek el.
A teljes tranzakciós volumenünk éves szinten megközelítőleg 1,5 millió, vagyis a robotokat még jobban is kihasználhatnánk. Ezért elkezdtünk egy nagyon mély analízist annak érdekében, hogy kiderítsük, miért áll meg ott, ahol elvileg még tudna működni. Nagyon érdekes felfedezéseket tettünk, mert volt, ahol a mi belső szabályrendszereink voltak olyan rosszul beállítva, hogy a robot nem tudta elvégezni a munkát. Egy ember nemes egyszerűséggel átlépte volna ezt a pontot, de egy kódolt robot erre nem képes. Voltak továbbá olyan pontok is, ahol a robot szabályai voltak helytelenül megfogalmazva. Ahogy az üzlet változik, a belső folyamatainkat és a saját működési szabályainkat is rendre felül kell vizsgálni. Ennek eredményeként azt várom, hogy egy éven belül megduplázzuk ezt a feldolgozási volument.
Néhány évvel ezelőtt a robottechnológia még olyan drága volt, hogy sok területen egyszerűen nem érte meg kiváltani vele az emberi munkaerőt. Most hol tartunk ebben?
A technológia valóban nem olcsó, de messze nem olyan drága, mint például a mesterséges intelligencia alkalmazása. Mi a robotot nem tiszta adatok feldolgozására akartuk használni. Amikor egy szabad szöveg alapján azt vártuk, hogy a robot találja meg, mit kellene megcsinálnia, a tapasztalatok alapján nem működött. Nálunk az ügyfélküldemények egy jelentős része nem sztenderd. Nagyon drága lett volna megtanítani a robotot arra, hogy ezeket képes legyen értelmezni, és nagyon drága lett volna ellenőrizni, hogy a feladatot, amit a maga tudása alapján feltételezett, valóban helyesen választotta-e ki. Ehelyett megmondjuk a robotnak, hogy mit csináljon meg.
Megkapja az adatokat, lépked a feldolgozó rendszerek képernyői között, végezze el a tranzakciót részben vagy egészében, ha levelet kell kiküldeni, indítsa el a folyamatot. Azt csinálja, mint amit az ember.
A mostani fázisban ezt fejlesztjük tovább az elmúlt közel másfél év tapasztalatai alapján.
Melyek a robotok legnagyobb előnyei?
Amíg egy embernek egy adott típusú változásjelentés feldolgozása példaként megközelítőleg 4 perces feladat, ez a robotnak nagyjából 20 másodpercet vesz igénybe. A másik előnye, hogy nem 8 órában dolgozik, hanem 0-24-ben. A robotjainkat a korábbi csúcsterhelésre optimalizálva vettük meg: a hat robotfej helyett a mostani optimalizáció mellett kettő is bőven elég lenne. A kompozit motorbiztosítóknál az éves csúcsidőszak az év utolsó negyedéve a mai napig. Abban az időszakban a feldolgozandó volumen nagyjából a háromszorosa a megszokottnak, mi a csúcsra lőttünk, ez volt a tanulópénz, most megpróbáljuk munkával ellátni a robotokat.
A csúcsidőszakokat hogyan kezelik a biztosítók, ilyenkor kiszervezik a munkát, felvesznek diákokat?
Ezeknek a feladatoknak egy része viszonylag könnyen megtanulható, de a tapasztalatok vegyesek. Ahhoz, hogy betanítsuk az új kollégákat a csúcsterheléses időszakra, fel kell venni őket szeptemberben, de a normál fluktuáció következtében egy részük hamar elhagyja a vállalatot, míg a diákok esetében pontosan erre az időszakra esik a vizsgaidőszak is, ami szintén korlátozza a rendelkezésre állást. Korábban irattárazásra, kampányhívások kezelésére és más nagyon egyszerű feladatokra vettük fel a diákokat, de ezek a feladatok jelentős része az iratkezelés kiszervezésével megszűnt, a tranzakció-feldolgozáshoz pedig mélyebb üzleti tudásra van szükség. Miután a kollégák jelentős része teljesítménybérben dolgozik, nem ütközött nagy ellenállásba, hogy túlórával oldjuk meg a feladatot: ebben az időszakban sokan simán keresnek meg a havi átlagot jelentősen meghaladó bért. Ezzel párhuzamosan jelentek meg nálunk a robotok, melyek ezeken a területeken szép eredményeket értek el. Ezzel a két hatással elég jól tudtuk kompenzálni a csúcsterhelést. Ettől függetlenül továbbra is alkalmazunk ideiglenes munkaerőt, és el kell mondjam, hogy nagyon ügyes és használható munkatársakra is sikerült szert tennünk ebből a körből.
Az alkalmazottak hogyan viszonyulnak a robotokhoz?
Az elején a robotok bevezetésének és optimalizációjának belső támogatottsága elég csekély volt, de mára elfogadták őket. Mi azt mondtuk, hogy innentől kezdve, ha a robot megcsinál egy feladatot, akkor is fizetünk az alkalmazottnak, például a feltöltési feladatokért is. Azok az esetek, amiket a robot valamiért visszadob, komplexebbek, ezért ezekre felemeltük a benchmark-értéket. Nyilván a robotok miatt voltak negatív létszámbeli hatások rövidtávon, ami fájdalmas, de ez a szervezetben hosszú távon nem okozott tartós hatást.
A digitalizáció mekkora költségcsökkentést jelent a cégnek, ezt hogyan lehet mérni?
2019-ben a digitalizált forgalom, beleértve az e-maileket, a portálforgalmat, az elektronikus küldeményeket, az sms kommunikációt, nagyjából a teljes forgalom 80 százalékát tette ki, papír alapon a maradék megközelítőleg 20 százalék zajlott. Az operációs költségek megoszlását tekintve viszont a működési költségeinknek már több mint a 40 százaléka kapcsolódik papírhoz. Sajnos a papíralapú működéshez kapcsolódó költségek folyamatos emelkedése a digitalizáció eredményének egy részét felemészti. Magyarországon sajnos az a tendencia, hogy a papíralapú kiszolgáláshoz kapcsolódó, részben monopol szolgáltatói kör üzleti volumene csökken, ezzel szemben folyamatosan emelkednek a költségek a bevételi célok teljesítése érdekében. Ezen kívül a digitalizációból fakadó költségmegtakarításból tudtuk fedezni a jelentős béremelkedést.
További ráfordítást indukál, hogy beruházás nélkül nincs digitalizáció. De úgy gondolom, ha valaki tudatosan halad előre, akkor nem lineárisan, hanem exponenciálisan tudja csökkenteni a költségeit.
Honnan jönnek az új ötletek, insurtech fejlesztések egy nagy hagyományos biztosítónál? Csoportszintről kapják a támogatást vagy inkább magyar cégekkel dolgoznak?
A régióban egy nagyon határozott egységesítési stratégiát követünk, elmozdultunk abba az irányba, hogy a csoport kész eszközöket ad a lokális vállalatoknak. Tapasztalataim alapján korábban megközelítőleg 80-20 százalékos arányban lehetett azt mondani, hogy lokális/csoportszintű fejlesztések zajlanak, ez az arány most megfordult. Az a megfigyelésem, hogy a biztosítók nagyon tradicionálisak és prudens működési modellt követnek, ha összehasonlítom a bankokkal, itt kevesebb az innováció. A biztosítás egy hosszú, tartós ügyfélkapcsolat. Nem az a jellemző, hogy az ügyféllel minden hónapban akár többször kapcsolatba kerülünk, hanem csak akkor, amikor megkötik a biztosítást, és amikor káruk van. Ebből a szempontból a biztosítói üzletmenet egy lassabb üzletmenet, a biztosítók innovációs affinitása is lassabb. Ez nemcsak Magyarországon van így, hanem az egész világon is igaz. Az Allianz sok szempontból piacvezető Magyarországon a digitalizációban, de ha összehasonlítom egy fintech vagy egy telekommunikációs céggel, ahhoz képest mi egy tartályhajó vagyunk. Ennek megfelelően ugyan magabiztosan megyünk előre, de az innovációs képességünk jóval lassabb. Ugyanakkor, ha van egy kialakult megoldás, ami jól használható, arra vevő a biztosítói kör. A jövőben ez mindenképpen változni fog véleményem szerint, ebben az iparágban is gyorsulást várok az innovatív megoldások keresése és bevezetése terén.
Mely területeken működik a távoli kárfelmérés szolgáltatás?
A folyamatot októberben élesítettük, nagyjából november eleje óta működik konszolidáltan. Ez egy teljesen új technológia, melyet az egész kárrendezési üzletmenetben, a szakértői munkában is be kellett vezetni. Három területen használjuk: a lakossági vagyon, illetve a lakossági gfb és casco biztosításoknál. Jelenleg az elvégzett szemlék kétharmada a lakossági vagyonbiztosítási károkhoz kapcsolódik. Ez nem okozott meglepetést, mert itt egyrészt kisebb kárösszegek jellemzők, nagy a tranzakciószám, és a motor-kárrendezés jelentős része javítói körhöz kapcsolódik. Ezekben az esetekben a javítók gyakran maguk végzik el a kárfelmérést. Az összes alkalmas kárnak jelen pillanatban megközelítőleg 10 százaléka zajlik távoli kárfelméréssel, ami kezdő aránynak nem rossz, de minimum az arány duplázását várom ebben az évben.
Hogyan zajlik a távoli kárfelmérés folyamata?
Az ügyfél a kárbejelentési folyamat során a rendszer által vezérlet feltételek alapján kiválasztja ezt az innovatív megoldást és a számára alkalmas időpontot a szemléhez. Ezt követően kiküldünk neki egy linket, ami temporálisan letölt egy kisebb alkalmazást. Amikor az előre egyeztetett időpontban elindul a szemle, onnantól kezdve a károsult mobil eszközén futó alkalmazás segítségével a szakértő élőben látja a helyszínt, és tud fix képeket rögzíteni, melyek a rendszerben tárolódnak. A munkatársunk a szemle alapján el tudja végezni az automata kalkulációt. Az alkalmazással sikeresen rendezett károk száma már ezer felett van. Mivel a kár bekövetkezése után nagyon gyorsan ott vagyunk az ügyfélnél, nem kell kimenni, akár másnap el lehet végezni a szemlét, ráadásul a hagyományos kárrendezéshez viszonyítva lényegesen magasabb az egyezségi arányunk is. Az első tapasztalatok nagyon jók, tanulunk belőlük, és a motor-üzletág esetében abban látjuk a további potenciált, ha a nem szerződött javítói oldal is bekapcsolódik ebbe a folyamatba.
A kék-sárga baleseti bejelentő lapnak is van már digitális verziója, mennyien használják ezt, és milyenek a visszajelzések ezzel kapcsolatban?
A letöltési arány nagyon jó, viszont a használati arány tekintetében még bőven van fejlődési lehetőség. Úgy gondolom, hogy ennek két oka van. Az egyik, hogy motor-kárrendezéshez kapcsolódik, és ott nagyon sok esetben a szervizek indítják a kárbejelentést. Benne van az is, hogy hiába tölti le 200 ezer ember, a baleseti kárgyakoriság relatív alacsony, így évek kellenek, amíg ez felfut.
Mindezekkel együtt az ügyféltapasztaltok kedvezőek, a MABISZ koordinációja mellett már ebben az évben további, a használatot jelentősen könnyítő fejlesztési javaslatok vannak napirenden.
forrás: portfolio.hu