2018.03.02

Egymillió magyar emberre várnak a biztosítók

Mit szól az MNB biztosításpiaci jövőképéhez? Mi lesz a baleseti adó és a biztosítási adó - különböző piaci pletykákban gyakran előkerülő - csökkentésével? Mekkora visszaesést hozott az életbiztosítások értékesítésében az etikus koncepció? Többek között ezekről is megkérdeztük Pandurics Anettet, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnökét, aki jövő heti biztosítási konferenciánk nyitóelőadója. A biztosítóvezér a brüsszeli döntéshozatallal szemben határozott kritikát fogalmaz meg interjúnkban.

A MABISZ elnökeként Ön tartja a nyitóelőadást a Portfolio március 8-i Biztosítás 2018 konferenciáján. Dióhéjban mit tart ma a szektor előtt álló legfontosabb kihívásnak és lehetőségnek?

A legfontosabb kihívás egyben lehetőség is - tovább kell növelni a biztosítási penetrációt. Reális célnak tartom a 3%-os penetráció elérését 10 éves időtávon. Az MNB 10 éves stratégiai terve 1 millió új nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező ügyfelet vizionál, ez szép eredmény lenne. Ehhez a jelenlegi átlag 42-43 éves korosztályt nagyobb arányban el kell tudnunk érni, s emellett az ennél 5-10 évvel fiatalabbakat is sikeresen meg kellene tudni szólítani nyugdíjcélú megtakarításokkal. A megvalósításnak most kedvezhet az alacsony kamatkörnyezet - nem nagyon találni más, vonzóbb megtakarítási terméket a piacon, de az érdemi mentalitásváltáshoz még sok teendője van a szektornak.

Az MNB első háromnegyed évi adatai alapján a nyugdíjbiztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adta a tavalyi díjemelkedés döntő részét. Milyen hangsúlyeltolódást hozhat ebben az idei év a piacon?

A már említett kamatkörnyezetben a nyugdíjbiztosítások mellett előtérbe kerülhetnek a kockázati életbiztosítások. A lakásértékesítések felfutásának természetes következményként lehet számolni az új lakásbiztosítások terén is növekedéssel. Fontos lenne a vállalati biztosítások számának emelkedése is, ám e téren egyelőre kevés előrelépés történik - persze, az uniós pályázatokból megvalósuló beruházások mellett ésszerűen itt is lehet némi előrelépést várni. A gépjármű-biztosítások pedig szintén növekedni fognak - hiszen növekvő autóeladásról szólnak a szakmai vélemények, a számok.

Ahogy az imént utalt rá, 10 éves jövőképet állított össze az MNB a biztosítási szektor számára. Nyilván sok mindenben egyetért a jegybank céljaival, ami viszont ennél sokkal érdekesebb: mi az, amiben vitatja, ellenzi az elképzeléseket?

Az alapelvek többsége teljesen összhangban van a szakma érdekeivel, elképzeléseivel. Vitánk legfeljebb abban lehet, hogy a további költségcsökkentések fedezetének előteremtése nem könnyű feladat akkor, amikor továbbra is egy sor szabályozási változás implementációja zajlik. Ezek egy része valóban az ügyfelek érdekét szolgálja, ám sok közülük csak az adminisztrációt, a papírmunkát és a költségeket növeli - az IFRS-átállástól egyetlen ügyfél sem számíthat helyzetét javító változásra - hogy csak egy példát mondjak. Egyébként a múlt és a jelen helyzet elemzésére vonatkozó megállapításokkal egyetértek, és nincs okunk sem vitatni, sem ellenezni a jegybanknak a szektorra vonatkozó, előremutató vízióját. Inkább abba az irányba mozdulnék el, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a felvázolt pozitív jövőkép meg is valósulhasson. A siker nem csupán a biztosítókon múlik, hanem azon is, hogy a célokhoz milyen eszközrendszert, szabályozói környezetet kíván társítani a felügyelet, illetve a gazdaságpolitika. Hiszen egyértelmű, hogy például a nyugdíjcélú öngondoskodásnak az elmúlt években tapasztalt, kedvező irányba történő elmozdulása elválaszthatatlan az adópolitikai ösztönzéstől.

A tanulmány talán legérzékenyebb pontját a szektor jövedelmezőségével kapcsolatos megállapításai jelentik. Többen felvetették, hogy ezt a kérdést egy versenyző környezetben egyszerűen a piacra, illetve a tulajdonosokra kellene bízni. Én azt tartom fontosnak, hogy erről a kérdésről is nyílt, szakmai vita folyhat, s a szektor megismerhette a jegybank álláspontját ebben a kérdésben.

Ilyen rövid idő alatt még nem születhetett meg a szakma véleménye, de a makro-trendeket figyelembe véve szektorszinten én nem tartom irreálisnak a megfogalmazott 10-15%-os ROE-sávot. Egyedi társasági szinten ugyanakkor biztosan lesznek eltérések akár az adottságoknak, a különböző életciklusnak, az eltérő stratégiáknak és tulajdonosi elvárásoknak köszönhetően.

Több mint egy éve a felügyelet etikus életbiztosítási koncepciója alapján fejlesztik és értékesítik a hazai biztosítók megtakarítási célú életbiztosításaikat. Ez a TKM-szintek jelentős csökkenését hozta, vagyis összességében csökkent a biztosítók és a közvetítők közös tortája. Az értékesítési költségek (főleg jutalékok) vagy a biztosítói profit látta ennek kárát elsősorban?

A hatás mindkét oldalon érezhető volt, a piac minden szempontból egészségesebb lett, mivel az etikus életbiztosítási koncepció a társaságok részéről a korábbi termékportfóliójuk áttekintését és racionalizálását követelte meg.

Egy biztos: a tavaly lebonyolított TKM-audit azt mutatta, hogy a piacon elérhető megtakarítási biztosítások száma az egy évvel korábbinak a felére csökkent és kétharmad részükben az új feltételeknek alapból megfelelő termékek jelentek meg a piacon. A sikeres végrehajtás hatásai kapcsán úgy gondolom, hogy az etikus koncepció már rövid távon jó az ügyfeleknek, hosszabb távon pedig az egész szektor számára is kedvező lesz.

Bár nyilvános adatok erről nincsenek, a piaci szereplők tapasztalatai alapján hozott-e visszaesést az etikus koncepció az új értékesítésben? Vár-e hasonlót a szerzésijutalék-korlát (idén januártól 13 havi díjnak, jövő évtől 12 havi díjnak megfelelő szintre) csökkentésétől?

Egyrészt az MNB adatai azt mutatják, hogy az értékesítésben 10-12 százalékkal visszaesett ugyan az új szerzések darabszáma, ugyanakkor a szerződések átlagdíja hasonló mértékben - a tavalyi év első félévében 11,5 százalékkal - nőtt, azaz a bevezetés nem okozott a piacon látható szintű visszaesést. Én erre is számítottam, s 2018-ban sem várok drámai hatást a jutalékszabályok változása miatt.

Egyrészt a szektor az elmúlt időszakban többször bizonyította kiváló alkalmazkodóképességét, másrészt ez egyes szereplőknél várható jutalékcsökkenés mellett ügyfélértéktöbblet is keletkezik, így 2018-ra is inkább mérsékelt erősödésre számíthatunk. Nem szabad elfelejteni, hogy a jutalék egy költségelem, s az ügyfél számára az adott termék teljes költsége (és teljesítménye) sokkal fontosabb.

Mivel egyre magasabbak a kgfb-díjak, terjed a piacon a baleseti adó csökkentésére vonatkozó kívánság, pletyka. Mekkora esélyét látja annak, hogy erről idén döntés születik? Kiterjedhet-e ez a casco biztosítási adójának csökkentésére is?

A számok azt mutatják, hogy a kgfb-hez kapcsolt balesetiadó-bevétel 5 év alatt 80 százalékkal növekedett a gépjárművek számának növekedése és a szektorkockázatokat jelentősen csökkentő díjemelések hatására. A kgfb-díjak növekedése az emelkedő gépkocsi- és alkatrészárakkal, valamint a szervizdíjak változásával áll összefüggésben. A megnövekedett gépjárműforgalom hatásáról sem szabad elfeledkeznünk, mely következtében ismét több a koccanásos baleset. Ráadásul egy, az európai környezetben is kedvező, kirívóan alacsony szintről indult el a növekedés. Ma a harminc százalékos baleseti hozzájárulás terhe hozzáadódik a biztosítási díjhoz.

Természetesen a fogyasztó szempontjából a baleseti adó kulcsának csökkentése azonnali pozitív élményt hozva, díjmérséklésként jelentkezne, viszont tekintettel arra, hogy a biztosítási összegek emelkedtek, nominálisan a költségvetés sem járna rosszabbul az alacsonyabb kulccsal. Ezt a kérdést természetesen a kormánynak kell eldöntenie - a gazdaság teljesítőképességének figyelembe vételével.

A casco esetében a díjnövekedés hajtóerői jórészt ugyanazok, mint a kgfb-nél. Ebben a termékkörben a tizenöt százalékos biztosítási adó közvetlenül a termék árába épül be, s kétségtelenül magasabb öt százalékponttal, mint a vagyonbiztosításokra vonatkozó adókulcs.

Ezen termék esetében sem vállalkoznék a kormányzati szándékok megjósolására, mert erről nincs információnk, de az nem kérdés, hogy a szakma üdvözölné a biztosítási adó kulcsának csökkentését és egységesítését.

Szintén az értékesítést érintő kérdés az IDD nevű EU-s direktív hatályba lépésének elhalasztása február 23-áról október 1-jére, miközben a magyar parlament már az előbbi határidővel elfogadta a szabályokat. Megelőzzük ezek szerint az implementációval Európa többi részét, vagy egyfajta könnyített időszak jön addig nálunk is? Mekkora a bizonytalanság a piacon?

A kormányzat ezen a területen is (miként a psd2 szabályozásnál) szeretett volna biztos pontokat meghatározni, amelyhez a piaci szereplők alkalmazkodni tudnak.

Abból a szempontból nincs semmilyen bizonytalanság, hogy az új szabályozás Magyarországon 2018. február 23-án hatályba lépett. Magyarország tehát nehezített pályán elvégezte a házi feladatát.

Az IDD európai születése, majd - éppen folyamatban lévő - halasztása (október 1-re) ugyanakkor kiválóan rámutat a brüsszeli döntéshozatali mechanizmus gyenge pontjaira. Már nem először történik az meg, hogy miután elhúzódó, kompromisszumokkal terhes folyamatok eredményeképpen születik meg egy direktíva, a részletszabályok sem születnek meg időben, majd a végrehajtásra egyszerűen nem marad elegendő idő. Az IDD körüli turbulencia európai szinten élesen rávilágít erre a problémára.

Itt lenne az ideje, hogy a kitűzött bevezetési dátumok mind az élethez, mind pedig a felkészülés időszükségletéhez igazodnának. Miért is vezetünk be valamit amúgy február 23-án, pénteken? Ez vajon mennyire szükséges vagy életszerű? S miért nem kaphat az érintett szektor legalább fél éves felkészülési időt? Itt lenne az ideje napirendre venni ezeket a kérdéseket Brüsszelben.

Dinamikusan bővül a hazai magán-egészségügyi szektor, az egészségbiztosítások területén viszont továbbra sincs áttörés. Vár-e előrelépést szabályozási oldalon az áprilisi választások után, ami felgyorsíthatja e szegmens bővülését?

Az egészségügyi reform kormányzati ciklusokon átívelő koncepcionális és politikai kérdés. Többször megfogalmazta a szektor, hogy úgy látja, hozzá tudna tenni az egészségügyi rendszer fejlesztéséhez, s ezért szívesen vállalna nagyobb szerepet a kiegészítő egészségbiztosítási piac felépítésében. A biztosítók fontos szereplők lehetnek a szervezésben és a finanszírozásban is. Nemzetközi összehasonlításban vizsgálva a kérdést, kétségtelen, hogy az egészségbiztosítások piacán nagyok a lehetőségek, ez lehet az egyik terület, amely segíthet megvalósítani azt a szándékot, hogy tíz év alatt megduplázódjon a biztosítási piac. Egy közelmúltbeli kutatás szerint jelenleg csak minden nyolcadik munkavállalónak van ilyen biztosítása a vállalati cafetéria vagy csoportos biztosítás keretében, a magánszemélyek kötéseit illetően pedig még rosszabb a helyzet. Vegyük mindehhez, hogy ma ezen biztosítások körében is főként az összegbiztosítások dominálnak, vagyis meghatározott orvosi beavatkozások esetén tételesen megjelölt összeghez jut a kedvezményezett. Szolgáltatásfinanszírozó biztosítást egyelőre valóban kevesen kötnek. Ám keresleti oldalon érzékelhetően növekszik az igény, s már ma is közel tíz társaság verseng a piacon és jelentkezik egyre újabb termékekkel. Az ezek iránti érdeklődés növekedését a gazdaság és a fogyasztás gyorsuló ütemű bővülése már önmagában elősegítheti. Mikor lesz valós áttörés? Ez jelentős részben kormányzati szándék kérdése.

Úgy tűnik, megindult a hozamemelkedés az állampapírpiacon, különösen a biztosítók szempontjából érdekes hosszú lejáratokon. Összességében jó vagy rossz hír a hozamemelkedés a biztosítási szektor számára rövid-, közép- illetve hosszú távon?

Ha a folyamat tartós lesz, az természetesen kedvező lesz a szakma számára, hiszen a biztosítástechnikai tartalékok döntő része kötvényekben fekszik. Az alacsony hozamkörnyezet minden esetben felértékeli a hosszú időtáv és a professzionális kockázatkezelést, ez pedig kedvezhet a biztosítótársaságoknak.

Felgyorsult a digitalizáció a biztosítási piacon is, emellett egy új slágertéma hódít: a blockchain. Reálisan mikor vezethetik be magyar biztosítók is ezt a technológiát, és milyen jövőt lát előtte?

A digitalizáció évtizedek óta velünk él - nem volt szó még se fintechről, sem insurtechről, amikor a biztosítók a kgfb kapcsán megtapasztalhatták, mit jelent az online összehasonlítás. Csak akkor a közvetítőrendszert forradalmian átalakító változást még senki nem hívta insurtech-megoldásnak. Ma már annak neveznénk. Közhelyesen fogalmazva, ma már napi életünket teljesen átszövi a bitek világa. Mégis valószínűleg nehezen tud nekem olyan iparágat mondani, amely több mint egy évtizede komoly, esetenként 10-20 százalékos díjkedvezményt ad az elektronikus ügyintézésre az ügyfeleknek. A biztosítók rengeteg energiát tettek abba, hogy ügyfélkapcsolati és kárrendezési folyamataikat modernizálják.

A MABISZ keretein belül pedig folyik a munka, amely a híres "kék-sárga baleseti bejelentő" modernizálásán dolgozik - az elsők között Európában.

A blockchain technológia az elmúlt időszakban lett "divatos", elsősorban a kriptovaluták népszerűségének növekedésével párhuzamosan. A blockchain technológia már adott, de alkalmazási területeit illetően ma még a helyét keresi a világban, így a biztosítási területen is. Egyelőre a felderítési, kísérletezési szakaszban járunk, néhány kisebb jelentőségű gyakorlati alkalmazást látunk a világban (okosszerződések, járatkésés-biztosítás, stb.) - de még ezeknél is gyakran felmerül a kérdés, hogy valójában mekkora hozzáadott értéke van a blockchain technológia használatának. Úgy tudom, hogy a biztosítótársaságoknál zajló innovációk mellett a pénzügyi-biztosítási piac prudens működésére figyelő hatóságok is készülnek az új logika megjelenésére.

Forrás: www.portfolio.hu

Itt tuti nem keresnek értéket a betörők: elárulták a titkokat a volt tolvajok
2019 szeptember 17.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Itt tuti nem keresnek értéket a betörők: elárulták a titkokat a volt tolvajok

Korántsem a fiókban, vagy a széfben vannak a legnagyobb biztonságban az értékeink: ugyanis a betörők pont itt keresik őket először. Most korábbi tolvajok javasoltak tuti rejtekhelyeket, ahová érdemes eldugni a cuccokat.

Hihetetlen, de a legnagyobb biztonságban a tészták között, a gabonapelyhes dobozban, illetve a gyerekjátékok közé eldugva vannak az értékeink - legalábbis erre jutott egy hat egykori betörőkből felállított testület. A korábbi bűnelkövetők a Daily Mailnek elmondták, hogy a legtöbben a fiókokba, serpenyőkbe, edényekbe próbálják eldugni az értékeiket: persze sikertelenül, hiszen a tolvajok nagyjából ezeket a helyeket nézik meg először. A másik nagy hiba, amit rendszeresen elkövetnek az emberek, hogy ugyan széfbe rakják az értékeket, de az nincs rögzítve se a falhoz, se a padlóhoz.

A John Lewis csoport szerint a gyerekszoba mellett a kanapé, vagy a bútorok alá is jó eldugni a cuccokat - hiszen a betorők igyekeznek viszonylag gyorsan és csendben dolgozni, így nem vesződnek a bútorok tologatásával.

A volt tolvajok arról is beszéltek, hogy az autó, vagy a ház kulcsait nem érdemes külön erre a célra árult szekrényben tárolni: ehelyett jobb a spájzba, hűtőbe eldugni a kulcsokat az ételek közé. Nem fogják átkutatni az összes kaját, ahogyan például a DVD-tokokba sem néznek bele, így oda is el lehet dugni az értékeket.

Emellett a betörők igyekeznek kifigyelni, hogy melyik lakás üres: árulkodó jel lehet a teli postaláda, az üres parkoló vagy garázs, és az is, ha napokig sötét van esténként. Így a korábbi bűnözőkből álló szakértőgárda azt javasolja, hogy ha hosszabb ideig távol vagy otthonról, akkor mindig legyen valaki, aki üríti a postaládát. És olyan időzítős kapcsolókat is érdemes beszerezni, amik néha felkapcsolnak egy lámpát - így nem lehet biztosan tudni, hogy üres-e a kégli.

Mindez azért fontos, mert a korábbi betörők szerint a bűnözők akár 1-2 hónapig és képesek megfigyelni egy-egy ingatlant, mielőtt kirabolják - ilyenkor pedig nagyjából 5 percet töltenek bent.

Claire Nee, a Portsmouth Egyetem Nemzetközi Igazságügyi Pszichológiai Kutatóközpontjának igazgatója több száz betörővel készített interjút a bűncselekmények mintáinak elemzése céljából. Ő a Daily Mailnek arról beszélt, hogy a személyazonosító okmányok is nagyon értékesek a bűnözőknek, hiszen így könnyen ellophatják identitásunkat.

Ezekre utaznak a magyar betörők

Korábban a Pénzcentrum a hazai biztosítókat kérdezte arról, hogy mire utaznak itthon a bűnözők: bár a közhiedelem szerint a betörők mindent visznek, amit érnek, ennél azért egyszerűbb a helyzet. Kiderült ugyanis, hogy a sláger továbbra is a készpénz és az ékszer, emellett a kisebb, de értékes műszaki cikkekre utaznak a tolvajok (például telefon, tablet, laptop).

Azt is fontosnak tartották kiemelni, hogy a kertben sem érdemes nagyobb értékű tárgyakat elől hagyni, hiszen ezek kifejezetten csalogatják a betörőket. Nem beszélve például egy kerti létráról, ami a házba való bejutást is megkönnyítheti.

Még kárt is tesznek Azt sem szabad elfelejteni, hogy a betörés gyakorta jár rongálással is, aminek az utólagos költségével is számolni kell. Így például szerencsésebb esetben lehet, hogy csak egy zárat tesznek tönkre az elkövetők vagy betörnek egy ablakot. Ám, ha egy drága nyílászárót feszítenek szét azért, hogy bejussanak, akkor már sokkal magasabb lehet a kár.

A szórás tehát a nyílászárók, zárak káresetében is nagy, megközelítőleg azonban úgy számolhatunk, hogy "a rongálási kár általában az eltulajdonított vagyontárgyak értékének a 10 százalékát teszi ki" - mondta el lapunknak az Aegon Biztosító.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Lakásbiztosítással nyugodtabban utazhat el akár hosszabb időre is, hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait, és kösse meg az Önnek tetszőt! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Több milliárdos kárt okoztak az idei nyári viharok
2019 szeptember 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Több milliárdos kárt okoztak az idei nyári viharok

Az idei viharszezon biztosítási szempontból belesimul az elmúlt évek átlagába, nem számít kiemelkedőnek. Ugyanakkor a villámcsapások másodlagos hatásai nyomán okozott károkra egyre többet fizetnek ki a biztosítók - állapítja meg a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleménye.

Az idei nyári viharmérleg első összesítése szerint több mint 4,1 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók a május elseje és augusztus 31 közötti időszakban.
A társaságokhoz ebben a periódusban közel százezer bejelentés érkezett egyéni és társasházak részéről vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén, harmadával több, mint tavaly. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)

Az adatok alapján ebben az évtizedben továbbra is a 2010-es nyári időszak volt a katasztrófákkal legerősebben sújtott, amikor május-augusztusi időszakban 312 ezer kárbejelentésre, 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az elmúlt tíz évben összesen egy és negyedmillió kárt regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben.
Idén a legtöbb bejelentés június elején és végén, valamint a július végi viharokat követően futott be, elsősorban Budapestről, valamint Baranya, Borsod és Szabolcs megyékből. Az okok között az átlagosnál többször szerepelt a felhőszakadás, ami például Fejér megyében milliós nagyságrendű egyedi kárt is okozott.

Egyre több gondot jelentenek a villámcsapások, amelyek külön tételt képeznek és 2010 óta több mint harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Igaz, ezeket a károkat a MABISZ nem szezonális jelleggel, hanem éves szinten összesíti. Tavaly egész évben közel két és félezer elsődleges és majdnem 35 ezer másodlagos hatás nyomán 3,3 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok, idén az első nyolc hónap után közel kétmilliárdnál tartanak. Baranya megyében például egy nagyösszegű villámcsapáskár utáni kifizetés megközelítette a 2,4 millió forintot.

Mint az adatokból is kitűnik, egyre több a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemény, amikor a közelben lesújtó villám számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre. Ennek oka az is, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében.
Ezzel kapcsolatban a biztosítók szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy az ilyen károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére.

Az éves adatok kapcsán még néhány dolgot mindenképpen érdemes megemlíteni: így például azt, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak.
Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy valóban kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.

A biztosítói adatokhoz hozzátartozik az is, hogy a valóságban ezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak,hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. Holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizenhárom társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek.

forrás: origo.hu

CLB TIPP: Ne bízza a véletlenre otthona biztonságát! Kalkulátorunkban percek alatt személyre szabott ajánlatot kaphat számos biztosítótól, melyek közül ugyanilyen egyszerűen meg is kötheti a saját igényeinek tetszőt: Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Beázott a lakásunk, mégsem kapunk kártérítést: mikor nem fizet a lakásbiztosító?
2019 szeptember 11.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Beázott a lakásunk, mégsem kapunk kártérítést: mikor nem fizet a lakásbiztosító?

– Alulról beázott a házunk a nagy esők után, a biztosító mégsem állja a kárt. Miért? – fordult panasszal J. Ottó Bajáról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőihez.

Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára gyűjtötte össze azokat az eseteket, amelyekben az ügyfelek veszteségét egyáltalán nem vagy csak részben téríti a lakásbiztosítás.

Feltételekhez kötött

A biztosítók számos káreseménynél – az általuk kínált konstrukcióktól, azon belül is az ügyfél által választott, eltérő díjú csomagtól függően – feltételeket szabnak a kifizetésekre. Emellett jellemzően 15-30 napos várakozási időt kötnek ki a szerződéskötés után kockázatvállalásuk megkezdésére. Egyes esetekben pedig az ügyfelek által fizetendő önrészt írnak elő, illetve limitálják kárkifizetésük maximumát.

Vannak kizáró okok

- Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosított vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója szándékosan vagy súlyosan gondatlanul (pl. alkohol hatása alatt) okozta a kárt.

- Nem fizetnek akkor sem, ha kiderül, hogy a biztosított lakóingatlant teljes egészében vállalkozás céljára használták, vagy abban az ottlakás mellett veszélyes – pl. vegyi anyagokkal történő – cégtevékenységet folytattak.

- Viharkárnál sok biztosító kizárja szerződéses feltételeiben a talajvíz megemelkedése miatti vagy a belvíz okozta károk megtérítését. Nem, vagy csak külön biztosítás esetén számíthatunk kifizetésre, ha a felhőszakadás, jégverés, hónyomás vagy villámárvíz (a hőszigetelő elemek kivételével) az ingatlan külső vakolatában, burkolatában, napelemeiben, üveg- vagy polikarbonát tetejében vagy korlátjában tesz kárt.

- A helyiségeken belül pedig még a huzat okozta károkra sem jár minden esetben térítés.

- Vezetékes vízkárnál általában egyik biztosító sem fizeti meg a kárt okozó és elromló háztartási gép (pl. bojler, kazán, mosógép, mosogatógép, csaptelep, fűtőtest) javításának vagy cseréjének árát. Kizárt, korlátozott vagy külön díjas a sérült vezetékszakasz javításának, cseréjének térítése, csakúgy, mint – kertes házaknál – az elfagyott vízóra pótlása és a csőtörés miatt elfolyt víz költségének megfizetése.

- Kő- és földomlás esetén sok biztosítónál nem jár kártérítés, ha az épület alapja süllyedt meg, illetve, ha a kár bekövetkezéséért felelős közeli támfal szerkezete elavult volt vagy hibásan tervezték.

Szaktanácsadó segít

A biztosítók részletes lakásbiztosítási feltételei gyakran 100 oldalasak, a piaci szereplők által kötelezően elkészítendő (nagyon hasznos) 2 oldalas terméktájékoztatók pedig a konstrukciók alapjellemzőit mutatják be. A szerződés megkötése előtt szánjunk időt a feltételek és egyéb írásbeli tájékoztatók áttanulmányozására, ismerjük meg a biztosító mentesülésének szabályait, a szolgáltatás korlátozásának feltételeit, s az alkalmazott kizárásokat!

Biztosításközvetítővel vagy független szaktanácsadóval is áttekinthetjük, hogy milyen kockázatokra szeretnénk szerződni, s melyek feleslegesek számunkra!

Bírósághoz is fordulhatunk

Ha egy, a szomszédban váratlanul keletkezett olyan üreg repeszti meg az épületünk falát, amelyet tudatos emberi tevékenység (pl. alagútépítés) okozott, vagy ha ott építési engedély nélkül dolgoztak, a biztosítók jellemzően nem nyújtanak szolgáltatást. Ilyen esetekben azonban közvetlenül a felelőshöz fordulhatunk, és követelhetjük kárunk megtérítését. Ha ez nem történik meg, végső esetben bírói úton kényszeríthetjük ki költségeink megfizettetését.

Olvassuk végig

A biztosítók a szerződéses feltételekben tételesen rögzítik, hogy mikor mentesülnek a kifizetés alól és milyen kockázatok vállalását zárják ki eleve, vagy vállalják csak borsosabb tarifáért, akár az alapbiztosítás mellé köthető kiegészítő biztosítással.

forrás: blikk.hu

CLB TIPP: Oldalunkon bármikor összehasonlíthatja a különböző biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait, pár kattintással: Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Ha magától is megy, akkor az már nem bicikli
2019 szeptember 09.
Kategória:
Gépjármű biztosítás

Ha magától is megy, akkor az már nem bicikli

Jó, ha pontosan tudja a közlekedő, hogy elektromos kerékpáron vagy robogón ül, az utóbbihoz kell sisak, a jogosítvány és a kötelező biztosítás hiányáért is felelnie kell. A rend­őrök először jellemzően csak figyelmeztetnek a ,,helytelen besorolásért".

Néhány napja a Petőfi Sándor sugárúti kerékpárúton félelmetes tempóban és veszélyesen halkan előzött meg egy villanyrobogó, ketten ültek rajta, bukósisak nélkül. Rájuk még nem kötelező, hogy figyelmeztető hangot adjanak, miközben nagyon sokan nincsenek tisztában azzal, hogy biciklin vagy segédmotoros kerékpáron ülnek.

– Kerékpár olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet em­beri erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor se­­gíti, rajta a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen – válaszolta kérdésünkre Szabó Szilvia, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Ami mellettem elszáguldott, az ekkora teljesítménnyel szinte biztosan nem a kerékpárok családjába tartozott.

Jó tudni, hogy az olyan járművek, amelyek pedálozás nélkül elindulnak, önerejükből, tekerés nélkül is képesek ha­­ladni, azok nem kerékpárok, tehát rendőri igazoltatáskor a sisak, a jogosítvány és a kötelező biztosítás hiányáért is felelnie kell a vezetőnek. Kü­­lön csavar, hogy ha az egyébként szabályos e-kerékpáron a vezető a motort is használja, akkor alkoholfogyasztás szempontjából motorosnak mi­nő­sül, vagyis – a biciklisekkel ellentétben – egy kortyot sem ihat.

Ennek ellenére sok kereskedésben úgy árulják a 250-300 wattos elektromos robogókat, hogy azok egyszerű kerékpárok, mivel teljesítményük nem haladja meg a 0,3 kW-ot. Ez tehát nem igaz, és akár nagyon sokba is kerülhet!

– Amennyiben rendőrök a közúti ellenőrzés során megállapítják, hogy az intézkedés alá vont jármű nem minősül ke­­rékpárnak, úgy erről szóban tájékoztatják a tulajdonost. Ezenkívül írásos figyelmeztetésben részesíthetik a vezetőt, amelyben pontosan megnevezik a KRESZ azon szakaszát, az 1. számú függelék II. részét, amely szerint a jármű nem kerékpár – részletezte a szóvivő.

Mivel az ilyen gépek jellemzően 30-45 km/órás sebességre képesek, támogatható, hogy csak sisakban vezethessék őket és legyen rajtuk érvényes biztosítás. Azt azért nem lehet állítani, hogy a szabályozás tökéletesen követte volna az elektromobilitás fejlődését – az e-rollerekkel Európa sem nagyon tud mit kezdeni –, mindenesetre a vékony kerék, és a kipufogó hiánya arra utal, egy elektromos kerékpáron ülünk, ám ha nincs rajta pedál, akkor a KRESZ szerint segédmotornak minősül.

Rákérdeztünk az elektromos rokkant kocsikra is. Kiderült, a mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló gépi mozgatású kerekes szék – ha sík úton önerejéből maximum 10 kilométer/óra sebességre képes – nem minősül járműnek. Szabó Szilvia hangsúlyozta, mielőtt valaki elektromos járművet vásárol, használatának szabályairól tájékozódjon a KRESZ-ből.

forrás: delmagyar.hu

CLB TIPP: Pár kattintással kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait, és ugyanilyen könnyen meg is kötheti a kiválasztott biztosítást: KGFB kalkulátor >>

A külföldre utazó magyarok 12 százalékának már lopták el holmiját
2019 szeptember 02.
Kategória:
Utasbiztosítás

A külföldre utazó magyarok 12 százalékának már lopták el holmiját

A külföldre utazó magyarok többsége utasbiztosítással indul útnak.

A külföldre utazó magyarok többsége utasbiztosítással indul útnak, 67 százalékuk minden esetben köt biztosítást, 19 százalékuk viszont csak hosszabb utazás esetében teszi meg ezt. Az előbbi az 50 éves korosztályra, utóbbi pedig a 30-asokra jellemző leginkább - derül ki a K&H felméréséből.

A K&H és a Free Association közvélemény-kutató cég reprezentatív felmérése a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban 500 fő vett részt, az adatfelvétel 2019. március 1. és 12. között zajlott.

Az MTI-hez eljuttatott összegzés szerint az utazók 79 százaléka használ internetes összehasonlító oldalakat, 65 százalék kéri ki rokonok véleményét, 50 százalék tájékozódik biztosítók honlapjáról is. A megkérdezettek 39 százaléka mindig ugyanazt a biztosítót, 38 százaléka mindig mást választ.

A K&H-nál 2019 első hat hónapjában több mint 22 ezer utasbiztosítást kötöttek, a díjbevétel pedig közel 9 százalékkal 149,4 millió forintra nőtt. Átlagosan egy-egy utas több mint 6500 forintért kötött utasbiztosítást, a társaság 2019 első félévében közel 59 millió forintot fizetett ki utasbiztosítási károkra.

A felmérés alapján a magyarok 47 százaléka tart attól, hogy az utazás során ellopják az értékeit, és ugyanennyien aggódnak amiatt is, hogy megsérül a csomagjuk. Az iratok elvesztését a megkérdezettek 35 százaléka említette kockázatként, 34 százalékuk pedig egy esetleges balesettől fél.

Viszonylag kevesen számolnak azzal a rizikóval, hogy kórházi ápolásra vagy jogi képviseletre lenne szükségük, előbbit 28 százalék, utóbbit 25 százalék sorolta a kockázatok közé. Az utazási irodák csődjétől sem tartanak sokan: a megkérdezettek mindössze 28 százalékát aggasztja ez. Még kevesebben, a válaszadók 18 százaléka tartja reálisnak, hogy másnak kárt okozna.

Az aggodalmakat igazolja, hogy az elmúlt 3 évben külföldön nyaraló magyarok 12 százalékának lopták el a holmiját, vagy sérült a csomagja. Értékek elvesztése miatt 8 százalékukat érte kár. Minden 20. utazó szorult már sérülés miatt kórházi ellátásra.

Turista útra leginkább Ausztriába, Horvátországba, Szlovákiába és Olaszországba mennek a magyarok, ezek az országok a legnépszerűbb célpontok. Ha munkáról van szó, akkor változik a sorrend: Németország és Ausztria áll az élen, a harmadik helyen pedig holtversenyben szerepel Lengyelország és Szlovákia - olvasható a K&H kutatásában.

forrás: alon.hu

CLB TIPP: Már napi 1 kávé áráért köthet utasbiztosítást, akár 2 perc alatt, online. Ne mulassza el külföldi utazás előtt! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Filléres tétel, mégsem kell a magyaroknak: milliókat buknak, ha beüt a baj
2019 augusztus 29.
Kategória:
Utasbiztosítás

Filléres tétel, mégsem kell a magyaroknak: milliókat buknak, ha beüt a baj

Nem várt esemény, egy szörnyű baleset életünk bármelyik pillanatában megtörténhet velünk, ám ha minden nem idehaza, hanem külföldön, éppen nyaralás közben esik meg, akár több millió forintunkat is felemésztheti a szerencsétlen eset. Persze fel lehet készülni a legrosszabbra is, napi egy napi pár százforintba kerülő biztosítás megkötése sok kellemetlenségtől megkímélhet bennünket.

Múlt héten értesülhettünk a szörnyűtragédiáról, mely során egy magyar fiatalember életét vesztette a Kanári-szigetek egyik népszerű üdülőhelyén: megcsúszott egy sziklán, a vízbe esett, és a hullámok elsodorták. Hiába úszott a part felé, egyre messzebb került.

És ez még nem minden, a fiatalembernek nem volt utasbiztosítása, így a családnak kell kifizetnie a holttest hazaszállítását, ami akár milliós tétel is lehet. Mivel erre nincs pénzük, gyűjtést indítanak, arra kérik az embereket, hogy járuljanak hozzá a költségekhez.

Felelőtlenség

Ahogy arra a Pénzcentrum már számos alkalommal felhívta a figyelmet, felelőtlenség biztosítás nélkül útra kelni, hiszen a baj pillanatokon belül megvan. Egy friss kutatás szerint külföldi nyaralás alatt a leggyakrabban a kisebb, orvosi ellátást nem igénylő betegségek és a poggyászunkban esett károk okoznak kellemetlenséget: az elmúlt években külföldre turistaként utazó magyarok csaknem fele (47%) számolt be arról, hogy érte valamilyen káreset. De sajnos előfordulnak komolyabb esetek is.

Egy beteg hazaszállítás gondos tervezést és előkészületeket igényel. Előtte folyamatosan egyeztetni kell az ellátó kórházzal/intézménnyel, és csak akkor kezdhető meg a manőver, ha az kiállítja a "fit to fly", azaz utazásra alkalmas igazolást. Adott esetben az ügyfélért kiutazik a biztosító asszisztencia partnerének orvosa is, aki a hazautazás során folyamatosan felügyeli az állapotát. Sokszor olyan tényezők is közrejátszanak, amelyekkel nehéz tervezni - az elmúlt években, két ízben is túlsúlyos, 150 kilogrammnál nehezebb ügyfelek esetében jelentkeztek komplikációk a légi és szárazföldi szállítás során - nem minden hordágy van ugyanis ilyen súlyra kalibrálva. Az utasbiztosítás mögött álló közreműködők feladata, hogy ezeket az egyedi esteket megoldják, és az ügyfél mielőbb, biztonságban hazajusson - mondta el a Pénzcentrumnak Szabó Tamás, az Union Biztosító utasbiztosítási üzletágának vezetője.

Akad munkájuk a biztosítóknak

Az elmúlt években számos esetben, a tengerentúlról is szervezett a Europ Assistance Magyarországra hazautaztatást. Sajnos minden korosztályból volt már erre példa. Idén, 2019-ben csupán egy 80-85 éves elhunyt holttestének hazaszállításáról kellett gondoskodni. A halál oka sok esetben baleset, de még mindig túlsúlyban vannak a hirtelen megbetegedések miatti halálesetek (agyvérzés, akut szívhalál) - derült ki az Uniqa Biztosító Pénzcentrumnak küldött válaszaiból.

A koporsós hazaszállítás költsége (Európán belül) 1,5-2,5 millió forint. Európán kívül magasabb, 3-4 millió forint összegű költséggel kell számolni, mivel ilyen esetekben a szállítás mindig légi úton történik. A hamvak hazaszállítása hasonló összegű, hacsak nem a család maga hozza haza az elhunyt hamvait (erre a megoldásra speciális szabályok vonatkoznak, de megoldható ilyen formában is).

Az Union Biztosítónál 2018-ban minden hétre esett egy vagy több hazaszállítás, szakszóval repatriáció. Náluk a költséget alapvetően két tényező befolyásolja: a beteg egészségügyi állapota és a földrajzi távolság. A környező országokból is 100 000 forint feletti összeg egy-egy könnyebb sérült mentőautóban történő hazahozatala - a tengerentúlról viszont ez milliós tétel is lehet. Menetrendszerű légi járaton megeshet, hogy speciális helyet kell biztosítani az ügyfél számára - például egy lábsérült esetén, és ez extra költséget jelent. Súlyos esetekben mentőrepülőt küld a Biztosító a betegért - a tavalyi évben az UNION Biztosító több mint 25 millió forintot fizetett ki egy ügyfél ilyen típusú, USA-ból történő hazaszállításáért. A holttest hazaszállítása jellemzően kisebb távolságról is magas költséggel jár, átlagosan 1-1,5 millió forint

Árak
Ehhez képest az utasbiztosítás költségei szinte eltörpülnek, az UNIQA Biztosítónál már 552 forintért köthető olyan biztosítás, amiben szerepel a holttest hazaszállítása, limitmentesen. (Fontos megjegyeznünk, hogy a bankkártyák mellé kapott utasbiztosítások gyakran nem tartalmazzák ezt a szolgálatást, vagy a limitek nem elegendőek, ezért mindenképpen érdemes utasbiztosítást kötni.)

Az UNION Biztosító legolcsóbb terméke is 100 százalékban téríti a hazaszállítás, holttest hazaszállítás szolgáltatás összes felmerülő költségét. A legolcsóbb termékünk egy napra 430 forintba kerül egy felnőttnek, 18 év alattiak esetében pedig már 260 forintos napidíjat is tudunk nyújtani.

A Groupamánál a honlap szerint online legkevesebb 423 forintért lehet utasbiztosítást kötni egy napra, az Allianznál 490 forintért.

forrás: penzcentrum.hu

CLB tipp: Hasonlítsa össze a különböző biztosítók ajánlatait és kösse meg utasbiztosítását külföldre indulás előtt! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Rengeteg a buktató az utasbiztosításoknál, elmondjuk, mire kell nagyon figyelni
2019 augusztus 21.
Kategória:
Utasbiztosítás

Rengeteg a buktató az utasbiztosításoknál, elmondjuk, mire kell nagyon figyelni

Nem elég utazás előtt megkötni az adott biztosítás(oka)t, oda kell figyelni az apró betűs részekre is, hogy aztán a károkat meg is térítsék a társaságok - figyelmeztet a Portfólió elemzője. A biztosítók az ittasan elkövetett baleset vagy terrortámadás esetén is széttárhatják a kezüket.

Ha utasbiztosítást akar kötni az ember, a legfontosabb az, hogy ár-érték arányban a számára legmegfelelőbb, legideálisabb terméket válassza. Jelenleg igen sok a szolgáltató, ezek különböző kockázatokra kiterjedően nyújtanak különböző fedezeteket.

Mint Huszák Dániel, a Portfólió elemzője az InfoRádióban elmondta, van olyan biztosítás, ami automatikusan aktiválódik, ha az ember külföldön utazik, és van olyan is, amit az ember pár kattintással megköthet, mielőtt elhagyja az országhatárt.

"Eléggé sok minden van, amire figyelni kell. Jó, hogy ha az ember kicsit részletesebben is elolvassa a feltételeket, mielőtt megköti a biztosítását. Bekövetkezhetnek olyan események, amire a biztosító nem feltétlenül fizet; alapvetően arra külön kell figyelnünk, hogy sok biztosító kizárja a veszélyes sportok űzése során keletkező baleseteket.Ha eltörjük a lábunkat sízés közben, nem automatikus a fizetés, ez olykor külön szolgáltatás" - húzta alá Huszák Dániel, ilyen esetekre külön biztosítást kell kötni.

Mint hozzátette, vannak olyan országok is, amiket kizárnak a biztosítók. "Ezek jellemzően a konzuli szolgálatok által utazásra nem javasolt országok" - mondta a szakember.

Van, hogy kizárják az ittas, drogos befolyásoltság alatt bekövetkezett balesetek kártérítését, de még a terrortámadás is kizáró ok lehet. Előfordulhat az is, hogy az ember kicsúszik a biztosítási kárbejelentés időintervallumából, erre azt tanácsolja Huszák Dániel, hogy mihamarabb jelentsünk, ugyanígy műszaki meghibásodás, közlekedési baleset esetén.

"Lehet olyan, hogy poggyászkárok esetén a biztosítók türelmesebbek, akár az is elég lehet, hogy ha hazaérkezés után jelentünk, de vannak olyan balesetbiztosítások, ahol 30 nap a határidő, érdemes minél korábban bejelenteni a káreseményt" - hangsúlyozta Huszák Dániel.

forrás: infostart.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban könnyedén megtekintheti számos biztosító ajánlatát és össze is hasonlíthatja őket néhány kattintással: Utasbiztosítás ajánlatok >>

Leginkább a poggyászkárok borzolják a magyar turisták kedélyeit
2019 augusztus 15.
Kategória:
Utasbiztosítás

Leginkább a poggyászkárok borzolják a magyar turisták kedélyeit

Egy friss kutatás szerint külföldi nyaralás alatt a leggyakrabban a kisebb, orvosi ellátást nem igénylő betegségek és a poggyászunkban esett károk okoznak kellemetlenséget. A Groupama Biztosító megbízásából készült kutatásból az is kiderült, hogy a repülős utazások a poggyászkésedelmek és a járatkésések, járattörlések miatt jócskán megnövelik a bosszúságok számát.

A felhőtlen nyaralásnak nem csak a váratlan rossz idő állhat útjába. Az elmúlt években külföldre turistaként utazó magyarok csaknem fele (47 százalék) számolt be arról, hogy érte valamilyen káreset vagy kellemetlenség. Minden tizedik turista beszámol kisebb, orvosi ellátást nem igénylő betegségről vagy balesetről, és ugyanennyien valamilyen poggyászkárról.

A repülővel utazó turisták ugyancsak sok váratlan helyzettel szembesülhetnek: az utazók 15 százaléka számolt be arról, hogy poggyásza később érkezett meg, vagy járatkéséssel, esetleg járattörléssel kellett szembesülnie. A több órás járatkésések esetén gyakran merülnek fel nem várt kiadások, ha pedig csomagunk egy vagy akár több nappal utánunk érkezik csak meg, ezek jelentősek is lehetnek. A poggyászkárokkal kapcsolatos ügyek 60-70%-a poggyászkésedelem miatt merül fel – mondta el Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.
Egy több órás késés alkalmával gyakran jelentkeznek extra kiadások, például tisztálkodási szerek, fehérnemű, vagy egy váltás ruha beszerzése miatt. Az utasbiztosítás a választott szolgáltatási csomag alapján megtéríti ezeket a kiadásokat, ehhez azonban mindenképpen szükség van a vásárláskor kapott eredeti számlára, illetve még egy fontos dokumentumra: arra az igazolásra, ami a poggyászok átvételének pontos időpontját jelöli. Ez utóbbi dokumentumot a reptéri szolgáltatók gyakran elmulasztják átadni, ezért érdemes erre az utazóknak is figyelniük, és ha szükséges, külön elkérniük.

A kórházi ellátást nem igénylő betegségek között a biztosító tapasztalatai szerint a leggyakoribbak az az ételektől, italoktól eredő hányással, hasmenéssel járó gyomor-, bélfertőzéses esetek. Ezek főleg a tengerentúli, távol-keleti utak során merülnek föl. Gyakori még a napégés, napallergia, és ugyancsak tengerentúli utak esetében a hosszú távú repülés miatt előforduló légúti fertőzés. Fontos, hogy ha orvosi ellátást is igénybe kell vennünk – ez egyébként minden huszadik válaszadóval előfordult már külföldön – és receptet is ki kell váltanunk, akkor ezek számláját is őrizzük meg, mert a biztosító a receptre kiváltott gyógyszerek költségét is megtéríti.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Kalkuláljon oldalunkon percek alatt, és tekintse meg, milyen utasbiztosítás ajánlatokat adnak a különböző biztosítók! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Egy élet munkája ment tönkre
2019 augusztus 15.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Egy élet munkája ment tönkre

Elverte a tetőket, a veteményt és a kocsikat sem kímélte a jég.

Kedd délután megérkezett a hidegfront megyénkbe, de az időjárás ismét tartogatott kellemetlen meglepetést: jégeső zúdult több településre is. Szőlősardón sok ház maradt tető nélkül, a szerdai napjuk az ott lakóknak a károk elhárításával és atakarítással telt. Ebben segítségükre voltak többek között a katasztrófavédelem szakemberei, akik reggeltől dolgoztak a tető nélkül maradt házak fóliázásán. A megye minden pontjáról voltak kirendelve tűzoltók. Akikkel beszéltünk, azt mondták, hirtelen érkezett a jégeső, nem is tudták elképzelni, mire számíthatnak. Az ítéletidő 3 és 4 óra között csapott le Szőlősardóra, egy óra alatt végezte el az irtózatos pusztítást az ingatlanokban, amiért sokan egy életen át dolgoztak. Sokaknak nem csak a háza sérült, hanem a veteményes kertje és az autója is, a szerencsésebbeknek volt biztosításuk, de nem minden érintettnek. Érdekessége volt a jégnek, hogy nem kör alakú volt, hanem inkább tű szerűnek írták le a helyiek.

Nincs biztosításuk

Ritó Lászlót az édesanyja házában találtuk, ahol a helyzet elég siralmas volt: betört ablak, tető nélküli ház és rengeteg törmelék fogadta az arra járókat. A házba belépve szembesültünk a beázott falakkal. A család és a barátok éppen a padlószőnyeget szedték fel, ami elázott, részben az ablakon át beesett, részben a tetőn befolyó víztől. Lászlótól megtudtuk, hogy az utcában lakók értesítették őt a károkról, azonnal indultak Miskolcról, és éjjelig dolgoztak, amikor az édesanyja házát lefedték, mentek tovább segíteni. A családnak a barátok is jöttek segíteni, az önkormányzat pedig adta a léceket és a fóliát, és a környező településekről is hoztak át munkásokat. Mint megtudtuk, biztosítás nem volt a házon, de a tetőt mindenképp meg kell csinálni, hiszen jön a tél, nem maradhat fedél nélkül a ház.

Szilvától nagyobb jég esett

"Először csak az eső jött, aztán érkezett a jég. 87 éves vagyok, de ilyen rettenetes kopogást még nem hallottam” – mondta Mészáros Jenő. Biztosítás van a házon, egyeztettek is a biztosítóval, de a szükséges munkálatokat már elkezdték. A családnak a barátok és szomszédok is segítenek. Mint mondták: a jegyző és a polgármester is meglátogatta őket, utóbbi körbe járta a károsultakat, és minden háznál megkérdezte, hogy hol tudnak segíteni és ahova kellett, küldtek ember. A Mészáros család szorgosan dolgozott ott jártunkkor, hogy minél hamarabb elhárítsák a károkat.

Újrakezdés

"Kedd délután 3 óra után olyan jégvihar érte el településünk nagy részét, ami 40 lakóházat érintett a melléképületekkel. Kaptunk önkéntes segítséget, megpróbáltunk fóliát és tetőlécet beszerezni. A környéken lévő Tigép készséggel állt rendelkezésünkre, amit tudtak megadtak. Éjszaka 1 óráig tudtuk a kárelhárítást végezni. Éjszaka ismét olyan vihar jött, hogy a munkát abba kellett hagyni. Szerda reggel kezdtük újra. A katasztrófavédelemtől, tűzoltóságtól három egységgel érkeztek. A kárelhárításban próbáljuk legelőször is a lakóépületeket lefedni fóliával és jelenleg is folynak a munkálatok. Ha az megvan, akkor még a melléképületeket is, úgyhogy ezzel vagyunk elfoglalva. A kár viszont jelentős. A palatetős házakon egyáltalán nem maradt fedél. A cserepes házakon is csak az új cserepek élték túl a pusztítást. A település északi részét érintette legsúlyosabban a vihar. A környező településekről jöttek emberek, ők segítenek a tetőfedésben, de anyagi felajánlást is kaptunk már.”– nyilatkozta Szőlősardó polgármestere Kollár István.

Forrás: boon.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze kalkulátorunkban a lakásbiztosítási ajánlatokat és kösse meg az Önnek megfelelőt! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Megrohanták a magyarok a biztosítókat: mindenki ezt keresi
2019 augusztus 12.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás

Megrohanták a magyarok a biztosítókat: mindenki ezt keresi

A nagycsaládosok számára július óta elérhető állami autóvásárlási támogatás a meglehetősen alacsony penetrációjú casco piacra is jótékony hatással lehet - állapítja meg a Magyar Biztosítók Szövetsége.

Július 1-je óta a legalább három gyermeket nevelő - az előírt feltételeket teljesítő - családok új vagy korábban bemutató autóként használt, legfeljebb 1 éves és maximum 2000 kilométert futott, legalább hétüléses személyautó vásárlására a vételár felét kitevő, de maximum 2,5 millió forint állami támogatást kaphatnak. Az első igénylők már át is vehették a családvédelmi akcióterv részeként autóvásárlási kedvezménnyel vásárolt gépkocsikat. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatása szerint július 1-óta már közel kilencezer család élt a lehetőséggel, a minisztérium pedig további hétezer támogatott autóvásárlással számol a következő két és fél évben.

Amennyiben mindez megvalósul, érzékelhető növekedéssel társulhat a casco biztosítások piacán is.
A nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásáról szóló kormányrendelet ugyan nem írja elő kötelező jelleggel casco biztosítás megkötését, ám ha a járművet hitelintézeti kölcsön, vagy pénzügyi lízing igénybevételével szerzik meg, úgy ezek a szerződések jellemzően tartalmaznak ilyen kikötést is. A várható nagycsaládos autóvásárlási rohamra mindenesetre a hazai biztosítók is készültek, több társaságnál elérhető olyan teljes körű "családbarát casco", amit meghatározott típusú, 7 üléses autókra lehet megkötni különböző kedvezményekkel, vagy ingyenes kiegészítőkkel.

Fontos tudnivaló, hogy a kormányrendelet szerint, ha a "megszerzéstől számított 3 éven belül casco biztosítás kötésére kerül sor, a biztosítási szerződésben a Kincstárt a szerzési támogatás és járulékai erejéig társbiztosítottként kell feltüntetni, és a biztosítónak a szerződéskötésről a Kincstárt tájékoztatnia kell, továbbá a szerződést meg kell küldenie a Kincstárnak. A személygépkocsi eltulajdonítása, illetve annak a forgalomból való végleges kivonását eredményező megrongálódása miatti kártérítés fizetése esetén annak összegéből a Kincstárt a szerzési támogatás 3 éves időtartamra számított időarányos részének megfelelő részösszeg, a jogosultat pedig a kártérítés e részösszeggel csökkentett összege illeti meg."

Magyarországon egyébként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján 2019 első negyedévében 941 530 darab casco szerződést tartottak nyilván. Ez közel 55 ezerrel, azaz 6 százalékkal több, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában, ám így is csak a hazai gépjárművek kevesebb, mint 18 százalékát fedi le. Tavaly év végén az átlagdíj évi 96 918 forint volt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy jellemzően új, illetve fiatalabb autókra kötnek biztosítást az autótulajdonosok, annak ellenére, hogy a casco biztosítások idősebb autókra is köthetők. Ez részben azzal is magyarázható, hogy az új gépjárműveket sok esetben hitelre vásárolják, és a finanszírozás feltétele a casco biztosítás megkötése.
A statisztikákban szereplő darabszám nem jelent ennyi teljes körű biztosítást, ugyanis sok az úgynevezett rész-casco, amely csak bizonyos típusú biztosítási eseményekre, például csak totálkár vagy lopás esetén térít. Emellett léteznek a piacon olyan casco-biztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítik csak meg a gépjárművekben esett károkat.

Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) idei első félévre vonatkozó adatai szerint az EU tagországaiban 8,2 millió új gépkocsit helyeztek üzembe, 3,1 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben hazánkban évek óta töretlenül emelkedik az új autó eladások száma, így az idei első félévben is több mint 74 ezer új autót helyeztek forgalomba, ami 5%-nál nagyobb éves növekedést jelent.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Kalkuláljon weboldalunkon és váltson évfordulójakor! Cascobiztosítás kalkulátor >>

Oldalak