2018.03.02
Egymillió magyar emberre várnak a biztosítók
Mit szól az MNB biztosításpiaci jövőképéhez? Mi lesz a baleseti adó és a biztosítási adó - különböző piaci pletykákban gyakran előkerülő - csökkentésével? Mekkora visszaesést hozott az életbiztosítások értékesítésében az etikus koncepció? Többek között ezekről is megkérdeztük Pandurics Anettet, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnökét, aki jövő heti biztosítási konferenciánk nyitóelőadója. A biztosítóvezér a brüsszeli döntéshozatallal szemben határozott kritikát fogalmaz meg interjúnkban.
A MABISZ elnökeként Ön tartja a nyitóelőadást a Portfolio március 8-i Biztosítás 2018 konferenciáján. Dióhéjban mit tart ma a szektor előtt álló legfontosabb kihívásnak és lehetőségnek?
A legfontosabb kihívás egyben lehetőség is - tovább kell növelni a biztosítási penetrációt. Reális célnak tartom a 3%-os penetráció elérését 10 éves időtávon. Az MNB 10 éves stratégiai terve 1 millió új nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező ügyfelet vizionál, ez szép eredmény lenne. Ehhez a jelenlegi átlag 42-43 éves korosztályt nagyobb arányban el kell tudnunk érni, s emellett az ennél 5-10 évvel fiatalabbakat is sikeresen meg kellene tudni szólítani nyugdíjcélú megtakarításokkal. A megvalósításnak most kedvezhet az alacsony kamatkörnyezet - nem nagyon találni más, vonzóbb megtakarítási terméket a piacon, de az érdemi mentalitásváltáshoz még sok teendője van a szektornak.
Az MNB első háromnegyed évi adatai alapján a nyugdíjbiztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adta a tavalyi díjemelkedés döntő részét. Milyen hangsúlyeltolódást hozhat ebben az idei év a piacon?
A már említett kamatkörnyezetben a nyugdíjbiztosítások mellett előtérbe kerülhetnek a kockázati életbiztosítások. A lakásértékesítések felfutásának természetes következményként lehet számolni az új lakásbiztosítások terén is növekedéssel. Fontos lenne a vállalati biztosítások számának emelkedése is, ám e téren egyelőre kevés előrelépés történik - persze, az uniós pályázatokból megvalósuló beruházások mellett ésszerűen itt is lehet némi előrelépést várni. A gépjármű-biztosítások pedig szintén növekedni fognak - hiszen növekvő autóeladásról szólnak a szakmai vélemények, a számok.
Ahogy az imént utalt rá, 10 éves jövőképet állított össze az MNB a biztosítási szektor számára. Nyilván sok mindenben egyetért a jegybank céljaival, ami viszont ennél sokkal érdekesebb: mi az, amiben vitatja, ellenzi az elképzeléseket?
Az alapelvek többsége teljesen összhangban van a szakma érdekeivel, elképzeléseivel. Vitánk legfeljebb abban lehet, hogy a további költségcsökkentések fedezetének előteremtése nem könnyű feladat akkor, amikor továbbra is egy sor szabályozási változás implementációja zajlik. Ezek egy része valóban az ügyfelek érdekét szolgálja, ám sok közülük csak az adminisztrációt, a papírmunkát és a költségeket növeli - az IFRS-átállástól egyetlen ügyfél sem számíthat helyzetét javító változásra - hogy csak egy példát mondjak. Egyébként a múlt és a jelen helyzet elemzésére vonatkozó megállapításokkal egyetértek, és nincs okunk sem vitatni, sem ellenezni a jegybanknak a szektorra vonatkozó, előremutató vízióját. Inkább abba az irányba mozdulnék el, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a felvázolt pozitív jövőkép meg is valósulhasson. A siker nem csupán a biztosítókon múlik, hanem azon is, hogy a célokhoz milyen eszközrendszert, szabályozói környezetet kíván társítani a felügyelet, illetve a gazdaságpolitika. Hiszen egyértelmű, hogy például a nyugdíjcélú öngondoskodásnak az elmúlt években tapasztalt, kedvező irányba történő elmozdulása elválaszthatatlan az adópolitikai ösztönzéstől.
A tanulmány talán legérzékenyebb pontját a szektor jövedelmezőségével kapcsolatos megállapításai jelentik. Többen felvetették, hogy ezt a kérdést egy versenyző környezetben egyszerűen a piacra, illetve a tulajdonosokra kellene bízni. Én azt tartom fontosnak, hogy erről a kérdésről is nyílt, szakmai vita folyhat, s a szektor megismerhette a jegybank álláspontját ebben a kérdésben.
Ilyen rövid idő alatt még nem születhetett meg a szakma véleménye, de a makro-trendeket figyelembe véve szektorszinten én nem tartom irreálisnak a megfogalmazott 10-15%-os ROE-sávot. Egyedi társasági szinten ugyanakkor biztosan lesznek eltérések akár az adottságoknak, a különböző életciklusnak, az eltérő stratégiáknak és tulajdonosi elvárásoknak köszönhetően.
Több mint egy éve a felügyelet etikus életbiztosítási koncepciója alapján fejlesztik és értékesítik a hazai biztosítók megtakarítási célú életbiztosításaikat. Ez a TKM-szintek jelentős csökkenését hozta, vagyis összességében csökkent a biztosítók és a közvetítők közös tortája. Az értékesítési költségek (főleg jutalékok) vagy a biztosítói profit látta ennek kárát elsősorban?
A hatás mindkét oldalon érezhető volt, a piac minden szempontból egészségesebb lett, mivel az etikus életbiztosítási koncepció a társaságok részéről a korábbi termékportfóliójuk áttekintését és racionalizálását követelte meg.
Egy biztos: a tavaly lebonyolított TKM-audit azt mutatta, hogy a piacon elérhető megtakarítási biztosítások száma az egy évvel korábbinak a felére csökkent és kétharmad részükben az új feltételeknek alapból megfelelő termékek jelentek meg a piacon. A sikeres végrehajtás hatásai kapcsán úgy gondolom, hogy az etikus koncepció már rövid távon jó az ügyfeleknek, hosszabb távon pedig az egész szektor számára is kedvező lesz.
Bár nyilvános adatok erről nincsenek, a piaci szereplők tapasztalatai alapján hozott-e visszaesést az etikus koncepció az új értékesítésben? Vár-e hasonlót a szerzésijutalék-korlát (idén januártól 13 havi díjnak, jövő évtől 12 havi díjnak megfelelő szintre) csökkentésétől?
Egyrészt az MNB adatai azt mutatják, hogy az értékesítésben 10-12 százalékkal visszaesett ugyan az új szerzések darabszáma, ugyanakkor a szerződések átlagdíja hasonló mértékben - a tavalyi év első félévében 11,5 százalékkal - nőtt, azaz a bevezetés nem okozott a piacon látható szintű visszaesést. Én erre is számítottam, s 2018-ban sem várok drámai hatást a jutalékszabályok változása miatt.
Egyrészt a szektor az elmúlt időszakban többször bizonyította kiváló alkalmazkodóképességét, másrészt ez egyes szereplőknél várható jutalékcsökkenés mellett ügyfélértéktöbblet is keletkezik, így 2018-ra is inkább mérsékelt erősödésre számíthatunk. Nem szabad elfelejteni, hogy a jutalék egy költségelem, s az ügyfél számára az adott termék teljes költsége (és teljesítménye) sokkal fontosabb.
Mivel egyre magasabbak a kgfb-díjak, terjed a piacon a baleseti adó csökkentésére vonatkozó kívánság, pletyka. Mekkora esélyét látja annak, hogy erről idén döntés születik? Kiterjedhet-e ez a casco biztosítási adójának csökkentésére is?
A számok azt mutatják, hogy a kgfb-hez kapcsolt balesetiadó-bevétel 5 év alatt 80 százalékkal növekedett a gépjárművek számának növekedése és a szektorkockázatokat jelentősen csökkentő díjemelések hatására. A kgfb-díjak növekedése az emelkedő gépkocsi- és alkatrészárakkal, valamint a szervizdíjak változásával áll összefüggésben. A megnövekedett gépjárműforgalom hatásáról sem szabad elfeledkeznünk, mely következtében ismét több a koccanásos baleset. Ráadásul egy, az európai környezetben is kedvező, kirívóan alacsony szintről indult el a növekedés. Ma a harminc százalékos baleseti hozzájárulás terhe hozzáadódik a biztosítási díjhoz.
Természetesen a fogyasztó szempontjából a baleseti adó kulcsának csökkentése azonnali pozitív élményt hozva, díjmérséklésként jelentkezne, viszont tekintettel arra, hogy a biztosítási összegek emelkedtek, nominálisan a költségvetés sem járna rosszabbul az alacsonyabb kulccsal. Ezt a kérdést természetesen a kormánynak kell eldöntenie - a gazdaság teljesítőképességének figyelembe vételével.
A casco esetében a díjnövekedés hajtóerői jórészt ugyanazok, mint a kgfb-nél. Ebben a termékkörben a tizenöt százalékos biztosítási adó közvetlenül a termék árába épül be, s kétségtelenül magasabb öt százalékponttal, mint a vagyonbiztosításokra vonatkozó adókulcs.
Ezen termék esetében sem vállalkoznék a kormányzati szándékok megjósolására, mert erről nincs információnk, de az nem kérdés, hogy a szakma üdvözölné a biztosítási adó kulcsának csökkentését és egységesítését.
Szintén az értékesítést érintő kérdés az IDD nevű EU-s direktív hatályba lépésének elhalasztása február 23-áról október 1-jére, miközben a magyar parlament már az előbbi határidővel elfogadta a szabályokat. Megelőzzük ezek szerint az implementációval Európa többi részét, vagy egyfajta könnyített időszak jön addig nálunk is? Mekkora a bizonytalanság a piacon?
A kormányzat ezen a területen is (miként a psd2 szabályozásnál) szeretett volna biztos pontokat meghatározni, amelyhez a piaci szereplők alkalmazkodni tudnak.
Abból a szempontból nincs semmilyen bizonytalanság, hogy az új szabályozás Magyarországon 2018. február 23-án hatályba lépett. Magyarország tehát nehezített pályán elvégezte a házi feladatát.
Az IDD európai születése, majd - éppen folyamatban lévő - halasztása (október 1-re) ugyanakkor kiválóan rámutat a brüsszeli döntéshozatali mechanizmus gyenge pontjaira. Már nem először történik az meg, hogy miután elhúzódó, kompromisszumokkal terhes folyamatok eredményeképpen születik meg egy direktíva, a részletszabályok sem születnek meg időben, majd a végrehajtásra egyszerűen nem marad elegendő idő. Az IDD körüli turbulencia európai szinten élesen rávilágít erre a problémára.
Itt lenne az ideje, hogy a kitűzött bevezetési dátumok mind az élethez, mind pedig a felkészülés időszükségletéhez igazodnának. Miért is vezetünk be valamit amúgy február 23-án, pénteken? Ez vajon mennyire szükséges vagy életszerű? S miért nem kaphat az érintett szektor legalább fél éves felkészülési időt? Itt lenne az ideje napirendre venni ezeket a kérdéseket Brüsszelben.
Dinamikusan bővül a hazai magán-egészségügyi szektor, az egészségbiztosítások területén viszont továbbra sincs áttörés. Vár-e előrelépést szabályozási oldalon az áprilisi választások után, ami felgyorsíthatja e szegmens bővülését?
Az egészségügyi reform kormányzati ciklusokon átívelő koncepcionális és politikai kérdés. Többször megfogalmazta a szektor, hogy úgy látja, hozzá tudna tenni az egészségügyi rendszer fejlesztéséhez, s ezért szívesen vállalna nagyobb szerepet a kiegészítő egészségbiztosítási piac felépítésében. A biztosítók fontos szereplők lehetnek a szervezésben és a finanszírozásban is. Nemzetközi összehasonlításban vizsgálva a kérdést, kétségtelen, hogy az egészségbiztosítások piacán nagyok a lehetőségek, ez lehet az egyik terület, amely segíthet megvalósítani azt a szándékot, hogy tíz év alatt megduplázódjon a biztosítási piac. Egy közelmúltbeli kutatás szerint jelenleg csak minden nyolcadik munkavállalónak van ilyen biztosítása a vállalati cafetéria vagy csoportos biztosítás keretében, a magánszemélyek kötéseit illetően pedig még rosszabb a helyzet. Vegyük mindehhez, hogy ma ezen biztosítások körében is főként az összegbiztosítások dominálnak, vagyis meghatározott orvosi beavatkozások esetén tételesen megjelölt összeghez jut a kedvezményezett. Szolgáltatásfinanszírozó biztosítást egyelőre valóban kevesen kötnek. Ám keresleti oldalon érzékelhetően növekszik az igény, s már ma is közel tíz társaság verseng a piacon és jelentkezik egyre újabb termékekkel. Az ezek iránti érdeklődés növekedését a gazdaság és a fogyasztás gyorsuló ütemű bővülése már önmagában elősegítheti. Mikor lesz valós áttörés? Ez jelentős részben kormányzati szándék kérdése.
Úgy tűnik, megindult a hozamemelkedés az állampapírpiacon, különösen a biztosítók szempontjából érdekes hosszú lejáratokon. Összességében jó vagy rossz hír a hozamemelkedés a biztosítási szektor számára rövid-, közép- illetve hosszú távon?
Ha a folyamat tartós lesz, az természetesen kedvező lesz a szakma számára, hiszen a biztosítástechnikai tartalékok döntő része kötvényekben fekszik. Az alacsony hozamkörnyezet minden esetben felértékeli a hosszú időtáv és a professzionális kockázatkezelést, ez pedig kedvezhet a biztosítótársaságoknak.
Felgyorsult a digitalizáció a biztosítási piacon is, emellett egy új slágertéma hódít: a blockchain. Reálisan mikor vezethetik be magyar biztosítók is ezt a technológiát, és milyen jövőt lát előtte?
A digitalizáció évtizedek óta velünk él - nem volt szó még se fintechről, sem insurtechről, amikor a biztosítók a kgfb kapcsán megtapasztalhatták, mit jelent az online összehasonlítás. Csak akkor a közvetítőrendszert forradalmian átalakító változást még senki nem hívta insurtech-megoldásnak. Ma már annak neveznénk. Közhelyesen fogalmazva, ma már napi életünket teljesen átszövi a bitek világa. Mégis valószínűleg nehezen tud nekem olyan iparágat mondani, amely több mint egy évtizede komoly, esetenként 10-20 százalékos díjkedvezményt ad az elektronikus ügyintézésre az ügyfeleknek. A biztosítók rengeteg energiát tettek abba, hogy ügyfélkapcsolati és kárrendezési folyamataikat modernizálják.
A MABISZ keretein belül pedig folyik a munka, amely a híres "kék-sárga baleseti bejelentő" modernizálásán dolgozik - az elsők között Európában.
A blockchain technológia az elmúlt időszakban lett "divatos", elsősorban a kriptovaluták népszerűségének növekedésével párhuzamosan. A blockchain technológia már adott, de alkalmazási területeit illetően ma még a helyét keresi a világban, így a biztosítási területen is. Egyelőre a felderítési, kísérletezési szakaszban járunk, néhány kisebb jelentőségű gyakorlati alkalmazást látunk a világban (okosszerződések, járatkésés-biztosítás, stb.) - de még ezeknél is gyakran felmerül a kérdés, hogy valójában mekkora hozzáadott értéke van a blockchain technológia használatának. Úgy tudom, hogy a biztosítótársaságoknál zajló innovációk mellett a pénzügyi-biztosítási piac prudens működésére figyelő hatóságok is készülnek az új logika megjelenésére.
Forrás: www.portfolio.hu
Bővül a támogatott növénybiztosítási díjak állománya
2017 december 06.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás
Bővül a támogatott növénybiztosítási díjak állománya
Tavalyhoz képest idén 33 százalékkal bővülhet és akár a 10 milliárd forintot is meghaladhatja a gazdálkodók által befizetett támogatott növénybiztosítási díjak állománya.
A kérelmekben szereplő díjtámogatások maximális mértéke a fizetett díj 65 százaléka, az előre megállapított 4 milliárd forintos díjtámogatási keretösszeghez viszonyított túligénylés mértéke 2,5 milliárd forint, a keret 63 százaléka lesz - közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége.
A kétpilléres rendszert 2012-ben vezették be
A kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert 2012 januárjában vezették be, az egyik pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer, míg a másik a biztosítási díjtámogatás, amelynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát támogatásként visszakapják. Ösztönző elem a rendszerben, hogy csak az üzleti agrárbiztosítást kötők válnak jogosulttá a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, a többiek csupán annak 50 százalékából részesülnek.
A konstrukció népszerűsége egyre nő
A konstrukció népszerűsége egyre nő, tavaly óta újra visszatérhettek a rendszerbe egyes nagyvállalatok, valamint állami és önkormányzati szereplők is, a támogatandó díjak összege a tavalyi 7,5 milliárdról 9,8 milliárd forintra emelkedett. Mivel a bekövetkező káresetek miatt a biztosítók számos ügyfélnél még javában vezetik vissza az előzetes kármentességi kedvezményeket, a díjak végösszege az év végére jó eséllyel átlépheti a 10 milliárdos határt - írta az FBAMSZ.
A legfontosabbak a szántóföldi növények
A túligénylés miatt a díjtámogatás felosztása biztosítási típus szerint meghatározott séma szerint történik: a legfontosabbak szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre az almára és a körtére kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében az FBAMSZ becslése szerint idén 47 százalék, a jórészt zöldség- és gyümölcskultúrára, illetve a legfontosabb szántóföldi kultúrákra köthető jégeső, fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások (B típus) esetén 34 százaléknyi a támogatás, míg a többi növény (C típus) esetén szintén 34 százalékos visszatérítés várható.
Az országban négy biztosító - az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító - mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatnak a gazdálkodók.
Forrás: www.origo.hu
Nagy bukta lehet nyári gumival közlekedni
2017 december 01.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Nagy bukta lehet nyári gumival közlekedni
Nem szabhat ki büntetést és nem is figyelmeztetheti a rendőr az autóst, ha a járművén nincs téli gumi. A törvény ezt a kérdést továbbra sem szabályozza. Baleset esetén azonban igencsak rosszul járhat az autós.
Útlefagyások nehezítették az autósok közlekedését a napokban a reggeli órákban, több baleset is történt. Sokan még mindig nyári gumival közlekednek, de a szerelőműhelyekben az látszik, hogy egyre többen cseréltetik le az autójuk abroncsait. Általában már csak előre egyeztetett időpontban lehet menni, van olyan műhely, ahol több napot is várni kell a kerékcserére.
Magyarországon a törvény szerint nem kötelező a téli gumi használata, a hiányáért a rendőrség nem szabhat ki büntetést, csak felhívhatja az autós figyelmét a téli gumi használatára – mondta az InfoRádió korábbi műsorban Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti főosztályának vezetője, Óberling József.
„A közúti közlekedésben való részvételhez sem a KRESZ-ként ismert jogszabály, sem a járművek műszaki tulajdonságairól szóló miniszteri rendelet sem tartalmaz olyan kötelező szabályt, ami szerint téli időjárási viszonyok között Magyarországon csak téli gumival lehetne közlekedni. Nem jár szankcióval a nyári gumi használata, hiszen nem jogsértő.”
A gépjárművezetők 75 százaléka kötelezővé tenné a téli gumi használatát – olvasható egy gumiabroncs gyártásával foglalkozó cég felmérésében. A társaság szakértője Mikolai Béla azt mondta az InfoRádiónak, hogy növekedett a téli gumit használók száma.
„Van egyfajta tudatosság. Azt azonban még mindig sokan nem tudják, milyen a jó téli gumi, és az időpont megválasztása sem mindig tudatos, sokan várják meg, hogy leessen az első hó.”
Rosszul járhat az autós, ha baleset esetén a szakértők azt állapítják meg, hogy nem az időjárásnak megfelelő volt a gumik állapota. Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési igazgatója szerint a biztosítási törvény szerint az autósnak a mindenkori útviszonyoknak megfelelő állapotú gépjárművel kell részt vennie a közlekedésben
„Ha a helyszínelés, vagy a rendőri intézkedés, vagy később a műszaki szakértői szemle azt állapítja meg, hogy a gumi túl kopott volt, vagy a nagy hideg miatt alkalmatlan volt a szabályos közlekedésre, a biztosító Casco-biztosítás esetén megtagadhatja a kárkifizetést. Kötelező esetén ugyan fizet a károsultnak, de utána akár be is hajthatja a károkozón a kifizetett összeget.”
Ausztriában a november 1-je és április 15-e közötti időszakban, télies útviszonyok esetén kötelező a téli gumi használata, és az autósoknak rendelkezniük kell hólánccal is. Németországban a jéggel vagy hóval borított útszakaszokon kötelező a téli abroncs használata. A szabályt megszegő autósokat megbírságolhatják, ha balesetet okoztak, a bírság összege pedig kifejezetten magas. Romániában is kötelező a téli gumi, Csehországban azonban szintén nem szabályozza ezt a kérdést a törvény.
Forrás: www.inforadio.hu
Erdőre alig kötnek biztosítást
2017 december 01.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás
Erdőre alig kötnek biztosítást
Idén akár a 10 milliárd forintot is meghaladhatja a gazdálkodók által befizetett támogatott növénybiztosítási díjak állománya Magyarországon, ami 33 százalékos bővülést jelent az előző évi 7,5 milliárd forinthoz képest, derül ki a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) adataiból.
Bár az előző években jelentősen emelkedett a szőlő- és gyümölcskultúrákat ért természeti károk nagysága, a biztosítások zömét továbbra is a szántóföldi növényekre kötik – mondta Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. Pedig az értékesebb ültetvényekben sokkal nagyobb összegű károk tudnak keletkezni, így a biztosítás elhagyásával a termelők magasabb kockázatot vállalnak.
Ráadásul biztosítás nélkül a kárenyhítési alapból megítélt térítésnek is csak a felére lesznek jogosultak.
Szintén probléma, hogy a több mint 2 millió hektár hazai erdőterületnek csupán mintegy 5 százaléka biztosított. Az igénybe vétel annak ellenére ilyen csekély, hogy a tűzesetek mellett idén is bőven előfordult jég-, árvíz- és szélviharkár, hónyomás, emellett bizonyos rovarkártevők is tetemes károkat okoztak. Mindezekre összetett, helyzetre szabható konstrukciók állnak rendelkezésre, az igénybe vétel azonban továbbra is szinte elenyésző.
Az idén jelentősebb téli és tavaszi fagykárokat is jelentettek a gazdálkodók.
A lokálisan a bekövetkező károk intenzitása évről évre egyre erősebb, ami az időjárás szélsőséges jellegének fokozódását jelzi. A lokális jellegű természeti csapások ráadásul általában még a bekövetkezésük előtt néhány órával sem jelezhető előre, ahhoz a korábbi kártörténeti adatbázisok sem képesek megfelelő támpontot nyújtani.
Forrás: www.uzletresz.hu
CLB TIPP: Ne hagyja, hogy az időjáráson múljon, kérje szakértő kollégáink segítségét mezőgazdasági biztosítással kapcsolatban! Mezőgazdasági vagyonbiztosítás ajánlatok >>
Online kötnek biztosítást a fiatalok, de valamiben konzervatívak
2017 november 27.
Kategória:
Utasbiztosítás, Életbiztosítás
Online kötnek biztosítást a fiatalok, de valamiben konzervatívak
A 18 és 39 év közötti magyar fiatalok az egyszerűbb biztosításokat szívesen megkötik online is, de az élet- és nyugdíjbiztosításoknál az idősebb korosztályhoz hasonlóan tanácsadó segítségét kérik – derül ki a Századvég által, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából készített közvélemény-kutatásból.
A negyven év alatti generáció körében jóval elterjedtebb a mobilalkalmazások használata, mint az idősebb korosztályban – mondta az InfoRádiónak Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője. A 18-29 év közöttiek 41 százaléka, 30-39 éveseknek pedig a 39 százaléka használ vezetéstámogató, utazássegítő, egészséggel kapcsolatos vagy okos otthon applikációkat. Ez a korcsoport ugyanígy nyitottabb arra, hogy megosszák az adataikat biztosítókkal, nagyjából a felük hajlandó arra, hogy különböző kedvezményekért cserébe megtegyék ezt.
Az Y generáció nem annyira nyitott a biztosításokra, nehezebb őket megszólítani ezzel kapcsolatban. Ha kötnek is biztosítást – elsősorban utasbiztosítást –, azt is szüleik nyomására teszik. Akkor találkoznak igazán ennek szükségével, amikor elkezdenek dolgozni, és felelősségteljesebb, összetettebb kérdésekben kell döntést hozniuk. Jellemzően azonban ekkor is későbbre hagyják a biztosítás megkötését, miután már több tapasztalattal és információval rendelkeznek az életről és magukról a biztosításokról.
A 18 és 39 év közötti korosztály főként az egyszerű biztosításokat köti meg, gyakran azokat is online. Élet- és nyugdíjbiztosításokhoz hasonlóan bonyolult szolgáltatásokkal kapcsolatban azonban ugyanolyan konzervatívak mint az idősebb korosztály: személyes tanácsadókat kérdeznek meg, a hosszútávú döntések meghozatala előtt.
Forrás: www.inforadio.hu
Ezért fut egyre kevesebb autó biztosítás nélkül az utakon
2017 november 27.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Ezért fut egyre kevesebb autó biztosítás nélkül az utakon
A nyilvántartási rendszerek közötti szoros átvezetés, valamint a komoly büntetések miatt csökkent a biztosítatlan gépjárművek száma az országban.
Két fő oka van a csökkenésnek, az egyik, hogy a jármű-nyilvántartási rendszer, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) nyilvántartási rendszere között rendszeres, szoros átvezetés van, ezért kiderülnek azok az adatok, amelyek alapján az illetékes önkormányzati jegyző lépni tud a biztosítatlanokkal szemben. A másik ok, hogy a jogszabályalkotó nagyon komoly büntetéseket alkalmaz arra az esetre, ha valakinek nincs kgfb-szerződése - mondta a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) szóvivője vasárnap az M1-en az MTI tudósítása szerint.
Ha balesetet okoz valaki, akinek nincs biztosítás az autóján, a Mabisz garanciaalapja kifizeti a kárt annak, aki vétlen volt a balesetben, de visszaköveteli a károkozótól, és ez adott esetben nagyon nagy összeg lehet - hangsúlyozta Gilyén Ágnes.
Az öt évvel korábbi 5,8 százalékkal szemben idén szeptemberben a járművek mindössze 1,8 százaléka nem rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. Ez azt jelenti, hogy a segédmotoros kerékpárok nélkül számított 4,7 millió magyarországi gépjárműből több mint 86 ezer nem rendelkezik érvényes biztosítással.
Forrás: www.napi.hu
Csak 37,5 milliárdot fizet a biztosító, ha felrobban a paksi erőmű
2017 november 23.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás
Csak 37,5 milliárdot fizet a biztosító, ha felrobban a paksi erőmű
100 millió SDR-t, vagyis nagyjából 37,5 milliárd forintot fizetne a biztosító egy paksi atomerőművet érintő nagyobb káresemény után, írta a g7.hu. Ha egy évben több ilyenre is sor kerülne, akkor a másodikra már kevesebb pénz jutna, a nukleáris kárfelelősség-biztosítás éves limitje ugyanis összesen 125 millió SDR (47 milliárd forint).
A paksi létesítmény biztosítására hét cég állt össze. A még júliusban kiírt közbeszerzésre az Allianz, a CIG Pannónia, a Generali, a Groupama, a HDI Versicherung AG, az Union és az Uniqa adott be közös ajánlatot.
Az atomerőművet már jó ideje ez a konzorcium biztosítja, igaz az évek során volt változás a csapat összetételében, az Uniqa például csak 2013-ban csatlakozott. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2018-ra 1,29 millió eurót (jelenlegi árfolyamon 404 millió forintot) fizet a biztosításért, pont annyit, mint az előző három évben is. A díj korábban sem mozgott jelentősen: 2012-ben 1,17 millió euróról indult.
Forrás: www.index.hu
Ilyen költségekkel számolj a nyugdíjas éveidre
2017 november 23.
Kategória:
Életbiztosítás
Ilyen költségekkel számolj a nyugdíjas éveidre
A jelenleg aktív korú lakosság nagyobb része elképzelhetőnek tartja, hogy idős korában már a napi háztartási rutin elvégzése is nehézségekbe fog ütközni, és arra is számít, hogy ezek kiváltására pénzt is kell áldoznia a nyugdíjából. Már ha egyáltalán képes lesz megfizetni a szolgáltatás árát.
A Groupama Biztosító megbízásából készített országos reprezentatív kutatást az NRC Marketingkutató a 18-59 évesek körében. A megkérdezetteknek azon kellett elgondolkodniuk, hogy idős korukban miként fogják megoldani az olyan napi teendőket, mint a bevásárlás, takarítás és az utazást. A megkérdezettek 29 százaléka, vagyis az aktív korú felnőtt lakosság közel egyharmada gondolja úgy, hogy segítséget kell majd kérnie idős korában a lakása rendben tartásához, takarításához. A lakosság 25-27 százaléka számít arra, hogy a bevásárlást, vagy a mindennapi közlekedést sem lesz képes mindig önmaga megoldani. Még talán a főzés az egyedüli háztartási tevékenység, amelyet maguk végeznének a mostani aktívak: mindössze 19 százalékuk tart attól, hogy képtelen lesz saját maga gondoskodni a napi egyszeri főtt ételről.
A most aktív korúak azzal számolnak, hogy ezekért a szolgáltatásokért majd fizetniük kell, ugyanakkor a takarításra, bevásárlásra vagy az utazásban való segítségre szánt keret jellemzően nem haladná meg mai értéken a havi 10-10 000 forintot. Csak a főzés kiváltásán gondolkodók jelöltek meg ennél nagyobb összeget: ők, ha úgy alakulna az életük, havi 20 000 forintot fordítanának ételrendelésre. A kutatás rámutat arra is: e kiadások szükségességét a mai 50-59 évesek minden más fiatalabb korosztályhoz képest alacsonyabbra becsülik, mintha a közvetlenül nyugdíj előtt állók jobban bíznának abban, hogy nem szorulnak rá fizetett segítségre.
Leginkább a mai negyvenesek félnek attól, hogy nem fogják bírni a háztartási munkát, így ők nagyobb arányban terveznek a kiadásokkal is.
A kutatásból kiderült az is, hogy minden ötödik aktív korú magyar számol annak az esélyével, hogy majd beköltözik olyan időseknek fenntartott otthonba, amely megfelelő egészségügyi ellátást is biztosít a számára. Ezekből az otthonokból ugyanakkor már most sincs elég: az 54 000 idősek otthonában elhelyezettre 26 000 várakozó jut, vagyis a várólista már több mint 50 százalékra duzzadt. És a feketeleves: a kutatásban megkérdezettek jellemzően 55 000 forintot költenének idősotthoni ellátásra, miközben a legolcsóbb intézmények 70-80 000-et kérnek havonta, de nem ritka a havi 180 000 forintba kerülő otthon sem.
A kutatás fontos tanulsága volt számunkra, hogy az emberek reálisan felmérik: idős korukban akár egyszerű dolgok elvégzéséhez is segítséget kell majd kérniük. Egy korábbi kutatásunk szerint havonta 100 000 forint hiányzik majd az állami nyugdíjon felül a biztos megélhetéshez. Aki tehát segítségre, netán teljes ellátásra szorulna idős korában, annak mindenképpen az aktív éveiben kell megteremtenie az ehhez szükséges fedezetet - hívta fel a figyelmet Csonka István, a Groupama Biztosító értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettese.
Forrás: www.penzcentrum.hu
CLB TIPP: Nyugdíjbiztosítással a gondtalan nyugdíjas évekért. Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
Biztonságot jelent az új kötelező biztosítás a családiház-tervezőknek és építőknek
2017 november 21.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás
Biztonságot jelent az új kötelező biztosítás a családiház-tervezőknek és építőknek
Nagyot lendített az otthonteremtők építési kedvén az a könnyítés, mely a 300 négyzetméternél kisebb alapterületű családi házak építését, illetve az ekkorára való bővítését egyszerű bejelentéshez kötötte. A módosítás sok terhet levett az építtetők válláról, egyúttal az eddiginél lényegesen nagyobb felelősséget helyezett a folyamatban részt vevő tervezők és kivitelezők vállára. Az aggodalmak elsimításának eszköze az egyszerű bejelentéshez kötött kötelező tervezői és kivitelezői biztosítás.
Építész tervezők, kivitelezők egyaránt felhördültek, amikor az otthonteremtés fellendítése jegyében megszületett az a rendelet, amely eltörölte az építési engedélyezést a 300 négyzetméternél kisebb alapterületű, saját célra épülő új családi házak, a meglévő családi házak 300 négyzetméteresig történő bővítése és a kapcsolódó támfalépítések esetén, pontosabban az engedélyezés helyére az egyszerű bejelentés lépett.
Az építési engedélyezést helyettesítő folyamatban a tervező az összes előírt dokumentumot feltölti az elektronikus építési naplóba, az építéshatóság ellenőrzi a szükséges iratok meglétét, a tartalmát nem, és megkezdhető a kivitelezés.
A szakmai aggályokat a következő aggodalmak táplálták: mi lesz akkor, ha csak az építkezés végén, vagy nagyon előrehaladott szakaszában derül ki valamilyen szabálytalanság? Lehet, hogy kész házakat kell majd lebontani, polgári perek dömpingje jöhet, s ki viseli majd az iszonyatos kártérítések terheit?
Egyes önkormányzatok előremenekülésükben külön szabályozták, hogy az egyszerű bejelentéssel épülő házak minél kevésbé rombolhassák a település képét.
Nem alaptalanok az aggodalmak
A félelmek nem alap nélküliek, egy építkezésnél számtalan olyan tényező van, amelyet különféleképpen értelmezhet az építésfelügyelet, illetve hatóság és a tervező, vagy a kivitelező. Problémás lehet a telekmegosztás, a nem tisztázott tulajdonviszonyok és még nagyon sok olyan terület, amely a menetközbeni elmaradás miatt a beruházás végére óriási károkat okozhat.
A felelősségvállalás terheinek könnyítését szolgálta az a 2016-os 353 kormányrendelet, amely előírta, hogy 2017 januárjától az egyszerű bejelentéssel megvalósuló építkezések tervezői és kivitelezői is csak kötelező felelősségbiztosítás birtokában vállalhatják el a megbízást. A biztosítás szerződésszámát fel kell tölteni az e-építési naplóba. Azok, akik már rendelkeznek felelősségbiztosítással - ilyen korábban is volt, csak nem kötelező jelleggel - meg kell feleltessék meglévő biztosításukat az új szabályoknak. A biztosítás megkötése ilyeténképpen megkerülhetetlenné vált az egyszerű bejelentéssel megvalósuló lakóépületek tervezőinél és kivitelezőinél, ami meg is látszik a biztosítók bevételén.
Az Aegon Biztosítónál például a januártól hatályos rendelet következtében 60 százalékkal ugrott meg a tervezők és kivitelezők kötelező biztosítása miatt a szakmai felelősségbiztosítások volumene, jelenleg mintegy ezer új ügyféllel szerződtek ebben a szegmensben - tudtuk meg Varga Zoltán vállalati vagyonbiztosítási igazgatótól.
A teljes szakmai felelősségbiztosítási piac 2016 végén mintegy 8 milliárd forintra rúgott, ebből 2 milliárdnyi az építész szakmához köthető, a teljes szakmai felelősségbiztosítási piacból az Aegon részesedése 5 százalék - tette hozzá Dénes Attila, az Aegon vállalati-, utas- és viszontbiztosítási igazgatója.
A szolgáltatás színvonalával versenyeznek
A kormányrendelet hatására több biztosító is kidolgozta a maga csomagját, a piaci szereplők között a verseny most inkább a szolgáltatás minősége terén zajlik, mintsem a díjtétel nagyságában. A termékeket értékesítő alkuszoknál elsődleges értékelési szempont, hogy melyik biztosítóval szereztek pozitív kárrendezési tapasztalatot, s a cég imidzse is sokat nyom a latban.
Az Aegon egyszerűsített bejelentésre kidogozott új termékeiről megtudtuk, projektre és éves keretre is köthetőek, s a családi házakkal foglalkozó, 50-100 milliós éves árbevételű tervezőknek évi átlag 100 ezer forint körüli költséget jelentenek, a nagyobb, 300 milliós árbevételű tervezőirodák 3-400 ezer forintos éves díjjal kalkulálhatnak átlagosan. Ez egyébként a jellemző szerződéses összeg az Aegonnál, ahol céges és egyéni partnerek aránya 80-20 százalék körül alakul - sorolta a számokat Dénes Attila.
A piacélénkítőnek szánt egyszerű bejelentéshez kötött építés kissé megrostálta a tervezőket, azok, akik korábban csak egy-két családi házzal foglalkoztak egy évben, inkább a kollégáikra hagyják a feladatot, mondván, a díjazásához képest túl sok a munka, s a biztosítás miatt a költség vele - mondták a lapunknak nyilatkozó tervezők. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke úgy véli, a kötelező tervezői és kivitelezői biztosítás valójában minden, az építésben részt vevő szereplőnek kedvező, és biztonságot jelent a megrendelőnek okozott kár esetén.
Forrás: www.napi.hu
CLB TIPP: Kérjen ajánlatot szakértő kollégáinktól felelősségbiztosításra! Tervezői és kivitelezői biztosítás ajánlatkérés >>
Még kényelmesebbé vált a kgfb-szerződések megkötése
2017 november 21.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Még kényelmesebbé vált a kgfb-szerződések megkötése
Félidejéhez érkezett az év végi kgfb-átkötési időszak, melynek során egyes szakértők az átlagosan 15-20 százalék közötti díjnövekedés ellenére sem várnak 100 ezernél több lakossági szerződésváltót. Hétfőn kihirdették azt a törvénymódosítást, amely a jövőben lehetővé teszi, hogy a többi lakossági biztosításformához hasonlóan a kgfb-szerződéseket is teljesen elektronikusan lehessen megkötni.
Félidejéhez érkezett az év végi kgfb-átkötési időszak, melynek során az átlagosan 15-20 százalék közötti díjnövekedés ellenére sem vár 100 ezernél több lakossági szerződésváltót a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
"Az idei kampány aktivitását erősítheti, hogy az alkuszcégek az előző évhez képest átlagosan 15-20 százalékos díjnövekedést tapasztalnak. Ugyanakkor egy év alatt az autósok újabb 5-6 százaléka került ki az év végi váltók köréből: a személyautóknak például immár csupán 32 százaléka érintett a kampányban - mutat rá Papp Lajos, a FBAMSZ gépjárműszekciójának elnöke. - Ezért a váltók száma összességében (a flották nélkül) 100 ezer körül alakul majd."
Törvénymódosítás: a kgfb-szerződéseket is teljesen elektronikusan lehet megkötni
Az év végi kampányidőszak során tízből kilenc szerződésváltás már most is az alkuszokon keresztül zajlik. (Ez az arány az évközi időszakban, amikor gépjármű-vásárláshoz kapcsolódóan is kötnek kgfb-szerződéseket, szintén meghaladja a 75 százalékot.)
"A kedden kihirdetett törvénymódosítás nyomán a jövőben az online intézett kgfb-s szerződéskötéseket és (megfelelő megállapodás esetén) a felmondásokat sem kell írásos formában is végrehajtani."- mondta Papp Lajos.
Forrás: www.penzcentrum.hu
CLB TIPP: Év végén van kötelező biztosításának évfordulója? Használja kalkulátorunkat az ajánaltok összehasonlításához! Kötelezőbiztosítás kalkulátor >>
Mégis mennyi a valós átlagdíj?
2017 november 14.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Mégis mennyi a valós átlagdíj?
3 millió autósnak átlagosan 30-40 ezer forint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) éves díja, ezért ők nem is értik a napok óta hallható 18 ezer forintos átlagtarifáról szóló híreket. Az értetlenkedés és a felháborodás jogos, a valós éves díj ugyanis a kampányban felkapottnak a sokszorosa – derül ki a CLB biztosítási alkusz cég első kampányösszegzéséből.
A magyarországi autósok mintegy 70 százaléka valószínűleg értetlenül kapkodja a fejét ezekben a napokban, amikor a kgfb kapcsán csak úgy röpködnek a 18 ezer forintos átlagdíjról szóló hírek. Igazuk van, ha értetlenkednek, az éves átlagdíj ugyanis nem az, amit ez a kampány sugall, hanem ennek akár a kétszerese, sőt annál több is lehet. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. óriás portfoliójának adatai alapján is egyértelműen és gyorsan kiszámolható, hogy a járműtulajdonosok legnagyobb részének akár 30-40 ezer forint között van a kötelező díja. Ráadásul ők nem is válthatnak biztosítót, hiszen nem most van a fordulójuk. A CLB-nél úgy vélik, a szakma is már csak megszokásból beszél kampányról, hiszen a jelen időszakban mindössze másfél millió jármű – 1 millió személyautó és félmillió motor, pótkocsi, utánfutó, s más közlekedési eszköz – az érintett. Az ilyen kis eszközök átlagdíja 5 ezer forint körül van, így a tulajdonosaikat valószínűleg nem érdekli, hogy 15- vagy 25 százalékkal emelkedik a díjuk, mert ez éves szinten nem éri el az ezer forintot sem – magyarázza Németh Péter értékesítési és kommunikációs igazgató.
A most váltok másik része pedig flottatulajdonos, vagy olyan, többnyire idős autósokból áll, akik már minimum 7 éve nem cserélték le a kocsijukat, s a CLB adatai szerint javarészt bónusz 10-ben – vagyis, igen jó besorolásban – vannak. Ők azok, akik nem használnak internetet, s vidéken laknak, ahol hagyományosan lényegesen alacsonyabbak a kgfb díjak. Így eshet meg, hogy ennek az „állománynak” az átlagdíja mindössze 18 ezer forint körül mozog, míg csaknem 3 millió autóstársuknak – akiknek már újabb és magasabb kategóriájú autójuk van, fiatalabbak, vagy nagyvárosi lakosok – az átlagdíja 30-40 ezer forint körül mozog.
A CLB szakértője emlékeztet: 2010 óta mindenkinek, aki lecserélte az autóját, vagy újat vett, a vásárlás dátuma – hónapja, napja – lett a fordulója. A változás bevezetésétől eltelt 7 év alatt a magyarországi autópark csaknem kétharmada lecserélődött, így a fordulók is eloszlottak a teljes évre. Ezek alapján is bátran ki lehet jelenteni, hogy a nagy kampány nem most, hanem egész évben zajlik. Ezért a biztosítók üzletpolitikáját sem ez az időszak határozza meg – magyarázza Németh. A CLB adatai szerint – is – az újkötések területén első három helyen áll a KH biztosító, az Allianz és az Union, ugyanakkor az is mérhető, hogy mennyi a saját portfolión belüli új szerződésük. Vagyis, mekkora számban forgatja vissza a saját állományát egy biztosító. E tekintetben a CLB-nél az első hét után első helyen az Allianz áll, ahol 44 százalékban a régi ügyfelek kötöttek újra. Második a KH és az Union 27 százalékkal, s őket követi az Aegon 25, a Groupmama 22, a Signal pedig 18 százalékkal. A régi ügyfelek „visszaforgatása” azonban koránt sem jelenti azt, hogy ezek a biztosítók ne tartanák be a szabályt, miszerint tilos a meglévőkkel szemben kedvezőbb helyzetbe hozni az új ügyfeleket. Az ok inkább az, hogy olyan új kedvezményeket vezetnek be, amelyek a régi ügyfelekre is vonatkozhatnak, de ezeket érvényesíteni számukra is néha úgy a legegyszerűbb, ha új kalkulációt készítenek, és új szerződést kötnek.
A CLB szakértői azt javasolják, hogy mindenki a saját évfordulóját figyelje és kalkulálja év közben is a díját, mert a valóság ma már teljesen más, mint amit például a most novemberi pillanatfelvétel mutathat.
CLB TIPP: Kalkulátorunk segítségével könnyedén összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait! KGFB kalkulátor >>