Rommá törték, ellopták? Ha ezt teszi, akár az autó teljes vételárát visszakaphatja

Hiába van casco az autón, ha totálkáros lesz vagy meglovasítják, a biztosító általában nem fizet annyit, amennyiből ugyanolyat lehetne vásárolni. Különösen akkor járunk rosszul, ha gépkocsinkat hitelre vettük vagy lízingeltük.

Alig egy óráig élvezhette egy brit fiatalember idén júliusban azt az érzést, hogy van egy Ferrarija. Miközben ugyanis tesztelte, mit is tud a közel 260 ezer fontért (kb. 90 millió forintért) vásárolt sportverda, elvesztette uralmát a jármű felett és egy mezőn kötött ki. Az igazi megpróbáltatások azonban csak ezután kezdődtek: a gyönyörű kocsi ugyanis lángra kapott és csaknem porig égett, mindössze néhány alkatrész maradt belőle. Még szerencse, hogy hősünknek egy haja szála sem görbült.

Nem kell azonban 510 lóerő ahhoz, hogy valaki ne tudja féken tartani négykerekűjét. A Ferrarinál jóval kisebb teljesítményű, egyúttal olcsóbb, Renault Lagunát tört rapityára egy magyar fiatalember – fél órával azután, hogy birtokba vette. Ő egy állítólagos gumidefekt miatt járt pórul, de ez a lényegen nem változtat: a biztosító ugyanúgy totálkárossá minősítette a gépkocsit.

A hazai szabályok szerint egy személygépkocsi akkor totálkáros, ha javítása többe kerül annál, mint amennyiből egy hasonló korú és felszereltségű autót venni lehetne. Ha tehát egy olyan autó megy gallyra, amely például 1 millió forintért cserélt gazdát, de javítása 1,5 millióba kerülne, akkor azt a biztosító totálkárossá nyilvánítja. Ami azt jelenti, hogy még ha kötöttek is rá cascót, akkor is csak az önrésszel csökkentett úgynevezett káridőponti forgalmi értékét kapja kézhez az ügyfél. Példánknál maradva: ha a totálkáros autó tulajdonosának van egy 10 százalékos önrészesedésű cascója, akkor a biztosító csak 900 ezret fizet neki. Vagyis ha meg akarja javíttatni a kocsiját, akkor 600 ezer forintot a saját zsebéből kell állnia. Vagy nyel egy nagyot, és 900 ezerből vesz egy másik autót, ami értelemszerűen nem lesz ugyanolyan, mint az előző.

Finanszírozott autónál még rosszabbul járunk

Szűkebb a mozgástere a pórul járt magánszemélynek vagy vállalkozásnak, ha gépkocsiját lízingeli vagy hitelre vásárolta. Ugyanis totálkárossá minősítés esetén, vagy ha ellopják az autót, a fennálló hiteltartozást vagy lízingdíjat azonnal, egy összegben ki kell fizetni.

Vegyünk egy jellemző példát: 5 millió forintért vásároltunk autót, de a vételárnak csak 20 százalékát szurkoltuk le készpénzben, 4 milliót pedig hitelből fedeztünk, amit 6 év alatt kell törlesztenünk. A vásárlás óta eltelt három évben ugyan 2,9 milliót törlesztettünk, de a kamatok miatt még ugyanennyit vissza kellene fizetnünk. Most, hogy az autó totálkáros lett vagy ellopták, hirtelen az egész maradék esedékessé vált.

A vásárláskor még 5 millió forintba kerülő új autó jelenleg már csak 3 milliót forintot ér papíron, azaz a biztosító 10 százalékos casco-önrész esetén mindössze 2,7 milliót forintot fizet, így a hitel rendezéséhez még 200 ezret elő kell teremtenünk. Tehát nemcsak, hogy autónk nem marad, de még fizetnünk is kell és pénzünk sem lesz arra, hogy újabb autót vegyünk… Mindez különösen akkor bosszantó, ha önhibánkon kívül kerülünk ilyen helyzetbe, mert, teszem azt, meglovasítják gépjárművüket.

A GAP lefedi az árrést

Kevésbé ismert, hogy Magyarországon is van olyan biztosítás, ami totálkár (nemcsak baleset, de tűz és elemi kár is előidézheti) vagy lopás esetén kipótolja a casco által térített összeget az autó vételárának mértékéig. Ha tehát az 5 millió forintért vásárolt, de 3 év után totálkárossá vált vagy ellopott autó után csak 2,7 millió forintot kapnánk, akkor is megkapjuk a hiányzó 2,3 milliót, feltéve, ha erre is kötünk külön biztosítást. Ennek a speciális konstrukciónak stílszerűen „GAP” a neve, ami rést jelent angolul, noha valójában a garantált autóvédelem (Guaranteed Auto Protection) betűszót takarja.

Fontos tudni, hogy csak olyan autókra lehet GAP-et kötni, amelyek teljes körű cascóval rendelkeznek. Emellett a gépkocsi 25 millió forintnál nem lehet magasabb vételárú, 6 évesnél nem lehet idősebb, illetve 3,5 tonnánál nem lehet nagyobb a saját tömege. Ez azt jelenti, hogy az olyan luxusmárkák és luxuskategóriák (mint például az Aston Martin, Bentley, vagy a cikkünk elején említett Ferrari) szóba sem jöhetnek, de mondjuk az átlagos céges flottaautók védelme már kényelmesen belefér. A biztosítható gépjárművek sorából a professzionális célra használt járműveket is ki szokták zárni – ilyenek például a taxik, az autósiskolák által vagy autómentőként üzemeltetett gépjárművek.

Továbbá a kizárt károk között általában szerepel a kockázatviselés kezdete előtt bekövetkezett totálkár vagy lopás, a gépjármű eltulajdonítása, amennyiben nem történik rendőrségi feljelentés; az elhanyagolt műszaki állapotból adódó károk; az autóversenyen, vagy arra való felkészülésen történt káreset; vagy ha a baleset folytán totálkáros járművet alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltság alatt vezették.

Mivel a GAP biztosítás a gépjármű számlaértékét téríti meg totálkár vagy lopás esetén, az csak és kizárólag az autó vásárlásától számított 3 hónapon belül köthető meg. Legjobb mindjárt a vásárláskor élni ezzel a lehetőséggel, hiszen attól kezdve bármikor történhet olyan esemény, amely az autó teljes elvesztéséhez vezet – hívja fel a figyelmet Dénes Attila, az Aegon Biztosító Corporate Üzletág igazgatója.

A GAP-et csak akkor fizet ki a biztosító a biztosítottnak, ha az elsődleges biztosító – vagyis az, amelyiknél a cascót vagy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást megkötötték – elfogadja a kárbejelentést és kártérítést fizet. Amint a „cascós” biztosító megállapította a jogalapot és a kárt totálkár vagy lopás (megsemmisülés) jogcímén rendezi, a GAP kártérítést 15 napon belül utalják. A vételár-biztosítás alapján legfeljebb 10 millió forintot vagy a biztosítási kötvényben szereplő vételár 60 százalékát kaphatja meg a kedvezményezett.

Forrás: www.hvg.hu

Forradalom a magyar biztosítóknál: megjelentek a felforgatók

A biztosítóknál is digitális forradalom zajlik, van olyan terület - például a KGFB - , amely teljesen átalakul már most, és a biztosítókon is múlik, hogy ugyanez az átalakulás lezajlik-e más területeken is - mondta Pandurics Anett MABISZ elnök a szövetség konferenciáján tartott előadásban. Az elnök a biztosítók előtt álló kihívásokat, illetve a biztosítási piac legfontosabb eredményeit foglalta össze.

Az internet elterjedése megváltoztatta a biztosítási szakmát is. 10 éve még papíron hirdettek KGFB-tarifát, egy telefonkönyv méretű kiadványt adtak ki. Most már minden a neten zajlik, a személyes értékesítés teljesen eltűnt ezen a piacon, a teljes üzleti modell átalakult.

"Hogy ez a forradalom lezajlik-e más területeken is, az rajtunk is múlik" - mondta Pandurics Anett MABISZ elnök a szövetség konferenciáján.

A biztosítók nincsenek lemaradva a bankokhoz képest az innovációban, csak mások a folyamatok. Jóval kevesebb a tranzakció az ügyfelek és egy biztosító között, ezért két dolgot várnak el, jó értékesítési ügyfélélményt, és hatékony kárrendezést. A magyar piacon is léteznek insuretech cégek, és egyre gyakrabban már nem csak IT-beszállítóként, hanem mint versenytársak.

Az életbiztosítási piac motorja jelenleg a nyugdíjbiztosítási piac, részben a nemzeti bank ösztönzésére a biztosítási szektor komoly összeget fordított a nyugdíjbiztosítások népszerűsítésére. Ennek meg is lett az eredménye: 2016-ban közel 150 ezer ember vett igénybe nyugdíjbiztosítási adóvisszaigénylést.

A három nyugdíj-előtakarékossági termékben (NYESZ, önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás) 2016-ban 95 milliárd forintot helyeztek el az emberek:

• nyugdíj-előtakarékossági számlára 35 ezer ügyfél fejenként 130 ezer forintot fizetett be,
• önkéntes nyugdíjpénztárba 378 ezer fő 355 ezer forintot,
• nyugdíjbiztosítási termékbe 148 ezer ember 217 ezer forintot helyezett el.

A PRIIPS eu-direktíva elhalasztására halvány remény merült fel, a biztosítók nem azért örülnének ennek, mert nem értenek egyet a szabályokkal, hanem azért, mert nagyon rövid a felkészülési idő. A biztosítók előtt álló kihívásként említette még Pandurics Anett a GDPR-nak (az új uniós általános adatvédelmi rendeletnek) való megfelelést.

Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos nyitotta meg a konferenciát, előadásában a magyar gazdaság digitalizációjának fontosságára hívta fel a figyelmet, szerinte sikeresen végrehajtott digitalizációs stratégia nélkül elképzelhetetlen egy gazdaság versenyképességének javítása.

Forrás: www.portfolio.hu

A betörésből többet tanulunk, mint egy autóbalesetből

Mit félt a legjobban a hazai lakosság, és mivel veszélyezteti leginkább mások életét az utakon? A Generali kutatása* többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ. Az eredmények meglepő módon azt mutatják, hogy míg az autóbalesetet szenvedőknek csupán a fele (49%) vallotta, hogy az eset után változtatott vezetési szokásain, a betörést átélt válaszadók közel 80%-a tett valamit azért, hogy a jövőben elkerülje a bajt.

Az autópályától az otthonunkig szinte mindenhol előfordulnak „biztonsági rések” az életünkben: a magyar autóvezetők jelentős része saját bevallása szerint olykor az alapvető szabályokat is megszegi. A Generali kutatása alapján a megkérdezettek több mint felével (55%) előfordul egy átlagos hónapban, hogy túl gyorsan hajtanak az autópályán, és 54%-ukkal esik meg, hogy nem állnak meg a stoptáblánál.

A gyorshajtás okozza a legtöbb balesetet

2015-höz képest – amikor a válaszadók 39%-a vallotta, hogy volt már autóbalesete –2017-ben ugyanez a szám már 45% volt. Míg 2015 első felében 25 000, az idei év azonos időszakában mintegy 24 000 kárbejelentéssel éltek a Generali biztosító felé. Az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságának adatai szerint 2015 első felében több mint 7000 személysérüléses közúti baleset történt*, ami sajnos 2017 azonos időszakára levetítve sem változott: ugyanennyi esetet regisztráltak itthon*, és a Generali felmérésével összhangban a gyorshajtás okozza a legtöbb balesetet (közel 30%).

A volán mögött számtalan dolog vonja el a figyelmünket nap mint nap: a megkérdezettek 88%-a szokott zenét hallgatni, 85% beszélget az utasokkal, de például a gyerekek is megoszthatják a figyelmünket (19%). A legaggasztóbb talán mégis az, hogy míg 2013-ban még csak 12% válaszolta azt, hogy használja a telefonját vezetés közben*, ez a szám 2017-re közel az ötszörösére, 59%-ra nőt*. Ráadásul az autóban mobilozók több mint 40%-a nem használ kihangosítót. Bár az ezzel kapcsolatos külföldi statisztikák elrettentőek, a Generali idei kutatása azt mutatja, hogy nálunk a másfajta, gépelést igénylő telefonos tevékenység szerencsére ritka, csetelni és sms-ezni például mindössze 8-8% szokott vezetés közben.

Kedvenc rejtekhelyek és okos megoldások

A kutatás szerint az autósok közel fele élt már át valamilyen formában balesetet, de csak a felük változtatott ennek hatására a vezetési szokásain. Más a helyzet viszont a betöréssel, ami úgy tűnik, nagyobb sokkot okoz, mint egy autóbaleset. Ennek bekövetkezése után ugyanis az érintettek 79%-a tesz valamit azért, hogy ne történhessen meg még egyszer. Leggyakrabban biztonságosabb zárat (54%) vagy ajtót (31%) szereltetnek fel, kutyát tartanak (22%), illetve rácsot rakatnak fel (17%), azaz a hagyományos, mechanikai megoldásokban bíznak.

A kutatásból a magyarok kedvenc rejtekhelyeire is fény derült: a legtöbben valamilyen nehéz bútor mögé rejtik otthon tárolt értékeiket (45%), a második helyen pedig meglepő módon a fagyasztó végzett 20%-kal. A padlószőnyeg alatti részt is sokan tartják bevált helynek (16%) és ruhakupac közé (9%) is szívesen dugják el, amit féltenek. Ahogy a Generali korábbi kutatásából kiderült, legféltettebb kincseink a készpénz (40%), a laptop (20%) és a mobil (12%)*, a betörést átélt idei válaszadók pedig utólag a műszaki cikkekre és ékszerekre kötnének biztosítást a legnagyobb arányban (39%). Többen vannak viszont azok, akik a történtek tükrében sem változtattak volna lakásbiztosításukon: az érintettek közel fele vallotta ezt.

Akár az autónkról, akár az otthonunkról van szó, az okos megoldások forradalmasíthatják, amit valaha gondoltunk a biztonságról. Az okosautók többek közt képesek automatikusan fékezni, segíteni a sávkövetést, jelezni a holtteret, vagy éppen navigálni, a szövegblokkoló applikációknak köszönhetően pedig elkerülhetjük, hogy vezetés közben nyúljunk a telefonunkhoz. Ha mégis megtörténne a baj, a real time kárrendezés segít a lehető leggyorsabban és legegyszerűbben megoldani a problémát: a bejelentést követően a kárszakértő 24 órán belül jelentkezik, az ügyfélnek ideális helyszínen és időben elvégzi a gépkocsi szemléjét, és segít az igényeinknek megfelelő, gyors eljárásmód kiválasztásában. Emellett egyszerű megítélésű esetekben akár rögtön, a helyszínről elindíthatják a kárkifizetést, ebben az esetben pedig már a kárfelmérést követő pár órán belül a pénzünkhez juthatunk, lakás- és gépjárműbiztosítás esetén is.

Az okosotthonok kora is a küszöbön áll. Ma már számtalan olyan digitális eszközt választhatunk, ami jelzi, ha baj van: a füst- és szén-monoxid-érzékelő mellett kamerák és applikációk segítségével akár a távolból is megfigyelhetjük otthonunkat. Sőt, a megfelelő eszközökkel akár szimulálhatjuk is, hogy otthon vagyunk, például lámpákat, illetve a tévét ki-be kapcsoló programmal. A biztonságunk a saját kezünkben van: csak rajtunk áll, hogy élünk-e az innovációk adta lehetőségekkel.

Forrás: biztositasiszemle.hu

Egyetlen pillanat alatt tönkremehet egy vállalkozás

Öt éve folyamatosan növekszik a három napon túli gyógyulással járó munkahelyi balesetek száma: 2016-ban meghaladta a 23 ezret. Idén csak az első félévben közel tízezer balesetet szenvedtek el a magyar munkavállalók. Logikus lépés volna, hogy az érintett vállalatok, vállalkozások kössenek munkáltatói felelősségbiztosítást. A Groupama Biztosító tapasztalatai szerint látszik is az erre való törekvés.

Ma Magyarországon a leginkább „veszélyeztetett” alkalmazottak az 50-249 főt foglalkoztató cégeknél dolgozó 35-54 éves férfiak. A munkavégzés során vagy azzal összefüggésben elszenvedett, súlyosnak minősülő balesetből − csonkulás, érzékszervi sérülés, maradandó károsodás és haláleset − 165 volt az idei év első félévében.

A fenti adatok ellenére a vállalkozások jelentős része ma Magyarországon munkáltatói felelősségbiztosítás nélkül működik. Ez azt jelenti, hogy egy munkahelyi balesetnél a munkáltatónak kell kigazdálkodnia a baleset következtében felmerült kiadásokat, vagy akár évtizedeken át fizetnie a járadékot. Ez rendkívül nagy anyagi terhet jelenthet, főleg, ha még a sérült munkatárs helyettesítésével, pótlásával járó költségeket is figyelembe vesszük.

A Groupama Biztosító egy korábbi felméréséből kiderült, hogy a munkavállalók kiesését okozó eseménytől minden hatodik cégnél tartanak, de az ehhez fűződő kártérítési igényt csak a vállalatok tizede tartja reális kockázatnak. A reprezentatív kutatásba bevont kis- és középvállalkozások válaszai alapján elmondható, hogy a kisebb cégek a biztosításokkal kapcsolatban általános információhiányban szenvednek. Közülük csak kétharmaduk vesz igénybe valamilyen biztosítást, ráadásul sokszor nem is a valódi kockázatokat kezelik. A megkérdezettek mindössze 40%-a rendelkezett vállalkozói vagyonbiztosítással, ugyanilyen arányban kötöttek élet-, baleset- vagy betegségbiztosítást a cég vezetőjére, de az alkalmazottakra már csak 18%-uk gondolt.

„A fentiek tükrében bíztató, hogy a kis- és középvállalkozók körében mérsékelt növekedést tapasztalunk a munkáltatói felelősségbiztosítás terén. Jelenleg a vállalkozói vagyonbiztosítással rendelkező ügyfeleink mintegy háromnegyede köt felelősségbiztosítást is, mely fedezetet nyújt a munkavállalót ért munkabalesetek esetén is” – tájékoztatott Kádár Péter a Groupama Biztosító nem-életbiztosítási igazgatója, majd hozzátette: „természetesen azok, akik még felelősségteljesebben gondolkodnak, alkalmazottaikra élet-, baleset-, vagy betegségbiztosítást kötnek. Ezek a biztosítások amellett, hogy pénzügyi segítséget nyújtanak a munkavállalóknak és családjuknak egy váratlan esemény bekövetkeztekor, egyben a munkahelyi jutalmazás, gondoskodás eszközei is.”

Forrás: www.biztositasiszemle.hu