Támadnak a szupercellák: te hogyan védekezel a károk ellen?

Idén is megérkezett a viharszezon, s a tapasztalatok alapján ebben az évben is jellemző, hogy az egyre intenzívebbé váló viharok, zivatarok, jégverések, villámlások jelentős károkat okoznak a vagyontárgyakban. De vajon az emberek menyire készítik fel otthonukat erre a viharos időszakra?

A Groupama Biztosító megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által készített reprezentatív kutatásból kiderült, hogy a legtöbben rendkívül tudatosak ezen a téren: a válaszadók 91%-a megteszi a szükséges óvintézkedéseket − például védett helyre viszi a teraszon, erkélyen hagyott tárgyakat, ha vihar várható. Ugyancsak sokan, ötből négyen áramtalanítják a nem használt elektromos készülékeiket, így a tévét, mikrohullámú sütőt, asztali lámpát is kihúzzák a hálózatból, ha hosszabb időre mennek el otthonról.

Nyáron természetesen sokan alszanak nyitott ablaknál, jó időben a megkérdezettek 83%-a nyitja ki éjszakára az ablakot. A házat, lakást úgy érdemes azonban elhagyni, hogy a szellőztetésre nyitva hagyott nyílászáról becsukásáról is gondoskodunk. Szerencsére csupán a válaszadók ötöde mondta azt, hogy előfordul, hogy nyitva hagyja az ablakokat akkor is, ha elmegy otthonról.

Bíztató, hogy az emberek ennyire elővigyázatosak, szükség is van erre, hiszen új jelenség a viharok egyre hevesebb lefolyása.

Tavaly nyáron megszaporodtak a szupercellák, és arra is volt példa, hogy egyetlen éjszaka alatt 140 ezer villámcsapás történt.

A viharok intenzitása idén is hasonló: a tegnapi extrém erősségű, néhol 157 km/h-s széllel átvonuló vihar a közlekedésben is fennakadásokkal járt, sőt személyi sérülést is okozott, és az előrejelzések szerint a mai napon is előfordulhatnak akár 90 kilométer/órás széllökésekkel és jégesővel járó heves zivatarok - hívta fel a figyelmet dr. Máhig Attila, a cég szolgáltatási ügyvezető igazgatója.

Az országra tegnap lecsapott nagy erejű vihar után jelentős kárbejelentési hullámra számít a biztosító társaság. A második legtöbb lakásbiztosítási szerződést kezelő biztosítótársaság becslése szerint akár 2-3000 kárbejelentés is érkezhet a hét eleji extrém időjárás miatt. A heves széllökések, felhőszakadások, villámárvizek által okozott károk területi eloszlásáról még nincsenek pontos információk, de látható, hogy az ország jelentős területén keletkeztek károk. A biztosító kárszakértői azonnal megkezdték a károk felmérését, a legutóbbi események szempontjából egyelőre kiemelten érintett területnek bizonyul a Balaton térsége és Budapest.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Robogóra is kell kötelező?! – Sokan még ezt sem tudják, vagy nem is érdekli őket

A biztosítók szövetsége szerint a robogósok alig 15-20 százaléka fizeti ki a pár ezer forintos díjat.

A nyári időszakban évről évre egyre több robogó jelenik meg a hazai utakon. Jelenleg már több mint félmillió robogó üzemel az országban, ezeknek mintegy 55 százalékára kötöttek már valaha kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb). Ugyanakkor a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) becslése szerint mindössze 15-20 százalékuk után fizetik ki rendszeresen az átlagosan évi 3 ezer forintnyi díjat. A mulasztók az évi néhány ezer forint spórolásával sokat veszíthetnek: rendőri igazoltatás során büntetés jár a mulasztásért, ugyanakkor károkozás esetén átlagosan 350 ezer forintnyi átlagos kárösszeget kell saját zsebből kifizetniük.

„Sok esetben a tulajdonosok sem tudják, hogy a segédmotoros kerékpárokra (a robogók nagy része ebbe a kategóriába tartozik) kötelező kgfb-t kötni, amennyiben azok részt vesznek a közúti közlekedésben – magyarázza Papp Lajos, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke. – Más esetben szándékosan kerülik meg a díjfizetést, melynek meglétét (rendszám vagy más, jól látható azonosító hiányában) a hatóságok csak közúti ellenőrzés keretében tudják ellenőrizni.”

A biztosítók a robogókra rendszám híján alvázszámra kötik a kötelezőt, melynek díja általában évi 2,5-3 ezer forint közé esik. Ugyanakkor az MNB statisztikái szerint mind a 12kW alatti, mind a 13-35kW közötti teljesítménykategóriába eső motorok által okozott károk átlagos összege eléri a 350 ezer forintot, de személyi sérülés esetén nem ritka a milliós összeg sem. Fontos könnyebbség a károsultaknak, hogy amennyiben biztosítatlan robogó okoz kárt, a károkozó helyett a MABISZ Kártalanítási Számlája fizeti ki a kárösszeget, majd utólag behajtja a károkozón.

Gyakori eset azonban, hogy a károkozó robogó elhagyja a helyszínt, és ilyenkor utólag szinte lehetetlen az elkövető beazonosítása. Mind ezen, mind a biztosításkötési arányon jelentősen javítana egy olyan rendelkezés, amely kötelezően rendszámmal látná el a robogókat is. A forgalomba helyezés és kivonás lehetőségével sikerülne kiszűrni azokat a robogókat is, amelyek tulajdonságaik alapján (50 cm3 feletti motortérfogat) már nem is a segédmotoros kerékpár kategóriába tartoznak, vagyis a kötelező megfizetése mellett esetükben első forgalomba helyezéskor regisztrációs adót is fizetni kell, emellett használatukhoz külön motoros jogosítványra is szükség van.

Forrás: www.hvg.hu

CLB TIPP: Robogóval rendelkezik? Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók KGFB ajánlatait kalkulátorunk segítségével! Kötelező biztosítás kalkulátor >>

A villámhárító és számítógép kihúzása sem véd meg mindig a villámcsapástól

Benne vagyunk a nyár sűrűjében, ami a hőség és a napsütés mellett azt is jelenti, hogy időről időre viharok csapnak le ránk. Tegnap éjjel a Balatonnál komoly károkat okoztak a tomboló elemek, de Budapesten felett is órákon keresztül cikáztak a villámok, és kedden is bármikor elszabadulhat az ítéletidő.

A legfrissebb károkról még nincsenek pontos adatok, a legutóbbi viharokban gazdag időszakban, június 24. és július 3. között viszont 13 ezer kárbejelentés érkezett a magyar biztosítókhoz – írta a MABISZ.

Házunk, lakásunk vihar idején különösen veszélyben lehet a villámcsapások miatt, és elektromos készülékeink is megsérülhetnek, tönkre mehetnek. Aki már tapasztalta, az tudja, mekkora bosszúság, ha ilyen történik, és milyen sok pénzbe kerülhet a helyreállítás.

Lantos Tivadar villamosmérnököt, a Villanyszerelők Lapja szerkesztőjét arról kérdeztük, pontosan miben áll a veszély, kivédhetjük-e, és mit segíthet az a macerás házi praktika, hogy vihar előtt húzzunk ki minden elektromos készülékeket a konnektorból.

Először is megtudtuk, hogy a villámcsapásnak kétféle hatása van:

• Közvetlen (vagy elsődleges) – amikor közvetlenül a házba csap be a villám. Ez tűzet okozhat.

A közvetlen hatás ellen a villámhárító védhet. (Családi házakra nem kötelező.)

• Közvetett (vagy másodlagos) – nem feltétlenül közvetlen villámcsapásnál lép fel, hanem akkor is, ha a közelben történik a dolog; a vezetékekben fellépő hirtelen csúcsfeszültség miatt tönkre mehetnek a háztartási készülékek, leginkább a mikroelektronikai (programozható) eszközök.

Veszélyeztetett lehet például a számítógép, LED-tévé, beltéri egység, programozható mosógép, kazán vezérlése, rádió, modem, mikro, stb. Szóval elég sok minden.

Amit nem árt tudni:

• A villámhárító nem véd meg a másodlagos hatásoktól.
• Valóban jó megoldás lehet, ha a készülékeket kihúzzuk a fali csatlakozókból. Fontos, hogy az antennacsatlakozóról is válasszunk le mindent.

Azonban ha túl közel vannak a falhoz, a csatlakozókhoz a berendezések, akkor áramtalanított állapotban is megsérülhetnek – tudtuk meg Lantos Tivadartól.

• Az áramtalanításon kívül túlfeszültség-levezetővel (az elosztókhoz hasonlóan néz ki) is megvédhetjük háztartási gépeinket.

Lantos ezzel kapcsolatban elmondta, nem mindegy, hogy milyen eszközt vásárolunk. Az olcsóbbak nem valószínű, hogy megvédenek a villámtól, a drágábbaktól (20-25-30 ezer forint körüli árban, 30-32 kiloamper körüli védelemmel) viszont jó eséllyel várhatjuk ezt. A rossz hír az, hogy minden használt konnektornál szükség van a nem túl olcsó az eszközökre, ha tényleg biztonságban szeretnénk tudni az összes berendezésünket.

• A legbiztosabb megoldás pedig az lehet, ha az elosztódobozba túlfeszültség-levezetőt telepíttetünk egy villámvédelmi szakemberrel.

Ezt a módszert inkább intézmények használják, családi házakban nemigen jellemző. Hatékonyságáról annyit, hogy léteznek ugyan extrém esetek, amikor ez sem véd meg, de 99 százalékban biztosak lehetünk – írta Lantos a témáról készült blogbejegyzésében.

Amit még fontosnak tart: akár villámhárítót telepíttetnénk, akár túlfeszültség elleni védelmet szeretnénk, fontos, hogy szakemberhez forduljunk, ha valóban megnyugtató védelmet szeretnénk.

Lantos arra is felhívta a figyelmet, hogy tapasztalata szerint a másodlagos villámkárokat az épületbiztosítás nem feltétlenül fedezi, illetve nem biztos, hogy az alapcsomagban benne van a háztartási készülékekre a térítés. A biztosítókat is megkérdeztük, mire számítsunk. Kiderült, a részletekben valóban lehetnek eltérések.

Benne van az alapcsomagban

Az Aegon lakásüzletágának vezetője, Szurgyi Nándor a 24.hu-nak azt mondta, náluk minden lakásbiztosítási szerződésnek (alapcsomagnak) része a villámkár, így az elsődleges és másodlagos károkra is térítenek. Utóbbi oka, hogy az ingatlanbiztosítások 99 százalékánál az ingóságok is biztosítottak, ami garantálja, hogyha a háztartási berendezések villám miatt hibásodnak meg, akkor az ügyfélnek a biztosító megtéríti az okozott kárt. Vagyis minden villámkár térül.

Ami még fontos: a kártérítésnek nem feltétele, hogy külön védekezzünk a villám ellen. Ha nem húztuk ki a készülékeket a falból, illetve nincs túlfeszültség elleni védelmünk, az sem zárja ki, hogy fizessenek. Ettől függetlenül ajánlják mindkét fajta védekezést.

Amire még számítsunk: mielőtt fizetnének, szakértővel megvizsgáltatják a sérült berendezést.

Van egy villámfigyelő rendszerük is, amivel nagy biztonsággal ki tudják szűrni, ténylegesen hol okozhatott kárt a túlfeszültség.

A biztosító többnyire (90 százalékban) új értéken térít – ha a károsodott készülék kapható kereskedelmi forgalomban, akkor az ügyfél megkapja az újra megvásárláshoz szükséges összeget (nem minden esetben kell számla). Ha már nem kapható, akkor pedig forgalmi értéken (szabadpiaci áron) számolják el – tudtuk meg.

250 ezer forint felett

A Genertelnél is benne van a lakásbiztosítási alapcsomagban a villámkár-biztosítás, és ez vonatkozik az árammal működő háztartási berendezésekben keletkezett károkra is, amennyiben az ingóságok is biztosítottak.

Náluk tehát arra kell figyelni, hogy az ingóságok is biztosítva legyenek. És amennyiben valakinek 250 ezer forint feletti értékű egyedi értékű híradástechnikai készüléke van (pl. nagy értékű TV-készülék, számítógép-konfiguráció) akkor azokat is be kell vonni a fedezet alá, kiemelt értékű ingóságként.

A kártérítéshez ez a biztosító sem ír elő kármegelőzést. De szintén ajánlják, hogy nagy elektromos vihar esetén áramtalanítsuk a készülékeinket.

Nem mindegy, milyen csomagot választunk

A Groupama Biztosító lakásbiztosítási csomagjai szintén fedezetet nyújtanak a villámcsapás, illetve a villámcsapás másodlagos hatása okozta károkra is.

Azt viszont érdemes megfontolni, milyen csomagot választunk. Magasabb szintű lakásbiztosítási szolgáltatáscsomag mellett ugyanis magasabb összeghatárig, vagy akár limit nélkül téríti a biztosító a villámcsapás másodlagos hatása miatt keletkezett károkat.

Tapasztalataik szerint egyébként a villámcsapások másodlagos hatása miatt nagyságrendekkel több kárbejelentés érkezik, mint a villámcsapások közvetlen hatása miatt. 2016-ban például a májusi-júniusi időszakban a 1540 villámlással kapcsolatos kárbejelentés több mint 90 százaléka a villámcsapások másodlagos hatásához kapcsolódott, és hasonló volt az arány náluk a korábbi években is.

Külön védekezési feltételek náluk sincsenek, azonban vagyontárgyaink védelme érdekében ők is ajánlják, hogy például elutazás, vagy vihar előtt húzzuk ki a konnektorból a nagy értékű műszaki cikkek vezetékeit. Kitértek arra is, amit a villamosmérnök mondott, vagyis hogy az elektromos készülékeknél villámvédelemmel ellátott elosztókkal is csökkenthetjük a károk mértékét. De hozzátették: telefon-, internet- vagy TV-kábelcsatlakozáson keresztül még így is kárt tehet egy közeli villámlás az eszközökben. Amennyiben a készülék csatlakozója (pl. cirkó, elektromos kapu) nem húzható ki a konnektorból a károk többlépcsős túlfeszültség-védelmi rendszer kialakításával csökkenthetők – tették hozzá.

A vagyontárgyakat be kell vonni a biztosításba

Mint az Allianz írta, korszerű lakásbiztosítási termékenk már alapfedezetben tartalmazzák a villámcsapáskárokra és a villámcsapás indukciós hatása által okozott károkra szóló fedezetet.

A biztosítás megkötésekor azonban nem elég arra ügyelni, hogy a szerződés milyen kockázatokra nyújt fedezetet, hiszen megfelelő szolgáltatást ők is csak abban az esetben tudnak nyújtani, ha a biztosítani kívánt valamennyi vagyontárgyunkat megfelelő értéken bevontuk a fedezetbe. Vagyis a háztartási berendezésekben keletkezett villámcsapás miatti károkat náluk is csak abban az esetben tudja a biztosító feltételek szerint megtéríteni, amennyiben azokra is kiterjed a biztosítás.

Hozzáttették: amennyiben a lakásbiztosítási szerződésben biztosítottak az otthon folytatott vállalkozás eszközei, gépei, készletei is, akkor az ezekben keletkező villámcsapás okozta veszteségek is térülnek.

A biztosítási fedezet kiterjeszthető a kockázatviselés helyén elhelyezett napkollektorokra, napelemekre, hőszivattyúkra, a kerti dísz- és termesztett növényekre és háziállatokra is. Biztosíthatók a szabadban lévő kerti bútorok, berendezések, pl. árnyékolók, mobil jakuzzi, kerti játékok is.

A lakásbiztosítási megkötésekor érdemes az ingatlant és az ingóságokat is biztosítani, hiszen a villámlás nemcsak az elektromos berendezéseket károsíthatja, hanem esetlegesen azzal is számolni kell, hogy egy villámkár következtében tűz is keletkezhet, amelyben akár a teljes otthonunk és vagyontárgyaink is károsodhatnak.

Az általános szerződési feltételek tartalmazzák a kármegelőzési, és kárenyhítési kötelezettséget, azonban a villámcsapással kapcsolatos károkra vonatkozó külön előírások náluk sincsenek. Sok esetben azonban nem csak a közvetlen károkkal, hanem járulékos veszteségekkel is számolni kell, pl. a számítógépek adatainak elvesztéséből fakadóan.

Ők is hozzátették azonban, hogy a károk bekövetkezési valószínűsége azonban szakszerű villámvédelmi intézkedésekkel jelentős mértékben csökkenthető: a tűz keletkezésével szemben a villámvédelmi rendszer (az elsődleges villámvédelmi intézkedésnek is nevezett „villámhárító”), a villamos és elektronikus készülékek meghibásodásával szemben pedig (a gyakran másodlagos villámvédelemként említett) ún. többlépcsős túlfeszültség-védelmi rendszer nyújt védelmet.

A biztosítás segíti az ügyfeleket a bekövetkezett károsodás helyreállításában és az anyagi veszteségek minimalizálásában is, azonban nem kímélheti meg őket a károk miatt ért kellemetlenségektől, valamint nem mentesíthet az ügyintézési folyamatoktól. Mindezeket szem előtt tartva, a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni – fejtették ki.

Saját tanácsaikon túl a Mabisz és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület által készített villámkár-megelőzésről szóló ajánlását is megemlítették.

Forrás: www.24.hu

CLB TIPP: Ön se bízza a véletlenre, hasonlítsa össze kalkulátorunkban a lakásbiztosítás ajánlatokat! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Nemcsak a gyorshajtásra figyelmeztet a jövő biztosítása

Néhány éven belül elterjedhetnek a használatalapú digitális gépjármű-biztosítások. A K&H őszre ígéri pilotprojektjének kiértékelését.

A digitális alapú biztosítások elterjedése új lehetőséget kínál a gépjármű-biztosítóknak arra, hogy ne csupán kárrendezést, de a mobilitással kapcsolatos szolgáltatásokat is nyújtsanak, így ne csak a díjak révén tudják növelni az ügyfélhűséget.

A Deloitte szerint a digitális alapú gépjármű-biztosítások európai piaca 2020-ra akár a 15 milliárd eurót is elérheti. A tízes skálán mérve a 2015-ös 3,7 pont után tavaly már 4,5 pontos átlagos értéket ért el azok aránya, akik biztosítót váltanának, ha a biztosító partner digitális szolgáltatást kínál.

Előbb-utóbb berobban majd a köztudatba a digitális, használatalapú gépjármű-biztosítás – hívta fel a figyelmet Mérth Balázs, a Deloitte Zrt. pénzintézetekért felelős partnere. Kérdés persze, hogy az ügyfelek mennyire lennének hajlandók megosztani adataikat a szolgáltatókkal, másrészt az is, hogy az egyes országokban milyen lemorzsolódási arány várható. Európán belül a belga, olasz, brit, francia, német és spanyol ügyfelek a legnyitottabbak a digitális alapú gépjármű-biztosítás iránt. De nekik is számos kedvező szolgáltatást kell kínálni ahhoz, hogy a változás mellett döntsenek. A Deloitte felmérése szerint a válaszadók több mint fele hajlandó lenne megosztani az adatait a biztosítókkal, ha cserébe bizonyos szolgáltatásokat kapna.

Hazánkban az Uniqa Biztosító tesztelt korábban digitális szolgáltatást, majd a Magyar Posta Biztosító indult tényleges üzleti modellel – kevés sikerrel. Őszre várható a K&H Biztosító éves tesztjének lezárása: Kaszab Attila, a biztosító nemélet-biztosításokért felelős vezérigazgató-helyettese a Világgazdaságnak elmondta: a több mint 200 eszközzel már túl vannak 3 millió kilométernyi vezetésen.

A gépjárműveket mobileszközön keresztül monitorozva az állapítható meg, hogy a magyar vezetők rendszeresen és jelentős mértékben túllépik a megengedett sebességet. A biztosító szerint az így kapott vezetési adatok felhasználásával, egyéni kockázatok szerint egyedi biztosítási díjakat tudnak számolni a jövőben azoknak az ügyfeleknek, akik vállalják mobil adattovábbító eszköz beszerelését a kocsikba. Cserébe az eszköz – azon túl, hogy a vezetéstechnikai figyelmeztetésekkel hatékonyabb és biztonságosabb vezetésre ösztönzi az ügyfeleket – segítséget nyújt a kocsi parkolóban történő megtalálásához, és riaszt, ha a járművet illetéktelenek elindítják. (A későbbiekben ez a szolgáltatás autóvadász szolgáltatókkal összekötve az ellopott autó rendkívül gyors kézre kerítésében is segíthet.)

Forrás: www.vg.hu