Egymillió magyar emberre várnak a biztosítók
Mit szól az MNB biztosításpiaci jövőképéhez? Mi lesz a baleseti adó és a biztosítási adó - különböző piaci pletykákban gyakran előkerülő - csökkentésével? Mekkora visszaesést hozott az életbiztosítások értékesítésében az etikus koncepció? Többek között ezekről is megkérdeztük Pandurics Anettet, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnökét, aki jövő heti biztosítási konferenciánk nyitóelőadója. A biztosítóvezér a brüsszeli döntéshozatallal szemben határozott kritikát fogalmaz meg interjúnkban.
A MABISZ elnökeként Ön tartja a nyitóelőadást a Portfolio március 8-i Biztosítás 2018 konferenciáján. Dióhéjban mit tart ma a szektor előtt álló legfontosabb kihívásnak és lehetőségnek?
A legfontosabb kihívás egyben lehetőség is - tovább kell növelni a biztosítási penetrációt. Reális célnak tartom a 3%-os penetráció elérését 10 éves időtávon. Az MNB 10 éves stratégiai terve 1 millió új nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező ügyfelet vizionál, ez szép eredmény lenne. Ehhez a jelenlegi átlag 42-43 éves korosztályt nagyobb arányban el kell tudnunk érni, s emellett az ennél 5-10 évvel fiatalabbakat is sikeresen meg kellene tudni szólítani nyugdíjcélú megtakarításokkal. A megvalósításnak most kedvezhet az alacsony kamatkörnyezet - nem nagyon találni más, vonzóbb megtakarítási terméket a piacon, de az érdemi mentalitásváltáshoz még sok teendője van a szektornak.
Az MNB első háromnegyed évi adatai alapján a nyugdíjbiztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adta a tavalyi díjemelkedés döntő részét. Milyen hangsúlyeltolódást hozhat ebben az idei év a piacon?
A már említett kamatkörnyezetben a nyugdíjbiztosítások mellett előtérbe kerülhetnek a kockázati életbiztosítások. A lakásértékesítések felfutásának természetes következményként lehet számolni az új lakásbiztosítások terén is növekedéssel. Fontos lenne a vállalati biztosítások számának emelkedése is, ám e téren egyelőre kevés előrelépés történik - persze, az uniós pályázatokból megvalósuló beruházások mellett ésszerűen itt is lehet némi előrelépést várni. A gépjármű-biztosítások pedig szintén növekedni fognak - hiszen növekvő autóeladásról szólnak a szakmai vélemények, a számok.
Ahogy az imént utalt rá, 10 éves jövőképet állított össze az MNB a biztosítási szektor számára. Nyilván sok mindenben egyetért a jegybank céljaival, ami viszont ennél sokkal érdekesebb: mi az, amiben vitatja, ellenzi az elképzeléseket?
Az alapelvek többsége teljesen összhangban van a szakma érdekeivel, elképzeléseivel. Vitánk legfeljebb abban lehet, hogy a további költségcsökkentések fedezetének előteremtése nem könnyű feladat akkor, amikor továbbra is egy sor szabályozási változás implementációja zajlik. Ezek egy része valóban az ügyfelek érdekét szolgálja, ám sok közülük csak az adminisztrációt, a papírmunkát és a költségeket növeli - az IFRS-átállástól egyetlen ügyfél sem számíthat helyzetét javító változásra - hogy csak egy példát mondjak. Egyébként a múlt és a jelen helyzet elemzésére vonatkozó megállapításokkal egyetértek, és nincs okunk sem vitatni, sem ellenezni a jegybanknak a szektorra vonatkozó, előremutató vízióját. Inkább abba az irányba mozdulnék el, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a felvázolt pozitív jövőkép meg is valósulhasson. A siker nem csupán a biztosítókon múlik, hanem azon is, hogy a célokhoz milyen eszközrendszert, szabályozói környezetet kíván társítani a felügyelet, illetve a gazdaságpolitika. Hiszen egyértelmű, hogy például a nyugdíjcélú öngondoskodásnak az elmúlt években tapasztalt, kedvező irányba történő elmozdulása elválaszthatatlan az adópolitikai ösztönzéstől.
A tanulmány talán legérzékenyebb pontját a szektor jövedelmezőségével kapcsolatos megállapításai jelentik. Többen felvetették, hogy ezt a kérdést egy versenyző környezetben egyszerűen a piacra, illetve a tulajdonosokra kellene bízni. Én azt tartom fontosnak, hogy erről a kérdésről is nyílt, szakmai vita folyhat, s a szektor megismerhette a jegybank álláspontját ebben a kérdésben.
Ilyen rövid idő alatt még nem születhetett meg a szakma véleménye, de a makro-trendeket figyelembe véve szektorszinten én nem tartom irreálisnak a megfogalmazott 10-15%-os ROE-sávot. Egyedi társasági szinten ugyanakkor biztosan lesznek eltérések akár az adottságoknak, a különböző életciklusnak, az eltérő stratégiáknak és tulajdonosi elvárásoknak köszönhetően.
Több mint egy éve a felügyelet etikus életbiztosítási koncepciója alapján fejlesztik és értékesítik a hazai biztosítók megtakarítási célú életbiztosításaikat. Ez a TKM-szintek jelentős csökkenését hozta, vagyis összességében csökkent a biztosítók és a közvetítők közös tortája. Az értékesítési költségek (főleg jutalékok) vagy a biztosítói profit látta ennek kárát elsősorban?
A hatás mindkét oldalon érezhető volt, a piac minden szempontból egészségesebb lett, mivel az etikus életbiztosítási koncepció a társaságok részéről a korábbi termékportfóliójuk áttekintését és racionalizálását követelte meg.
Egy biztos: a tavaly lebonyolított TKM-audit azt mutatta, hogy a piacon elérhető megtakarítási biztosítások száma az egy évvel korábbinak a felére csökkent és kétharmad részükben az új feltételeknek alapból megfelelő termékek jelentek meg a piacon. A sikeres végrehajtás hatásai kapcsán úgy gondolom, hogy az etikus koncepció már rövid távon jó az ügyfeleknek, hosszabb távon pedig az egész szektor számára is kedvező lesz.
Bár nyilvános adatok erről nincsenek, a piaci szereplők tapasztalatai alapján hozott-e visszaesést az etikus koncepció az új értékesítésben? Vár-e hasonlót a szerzésijutalék-korlát (idén januártól 13 havi díjnak, jövő évtől 12 havi díjnak megfelelő szintre) csökkentésétől?
Egyrészt az MNB adatai azt mutatják, hogy az értékesítésben 10-12 százalékkal visszaesett ugyan az új szerzések darabszáma, ugyanakkor a szerződések átlagdíja hasonló mértékben - a tavalyi év első félévében 11,5 százalékkal - nőtt, azaz a bevezetés nem okozott a piacon látható szintű visszaesést. Én erre is számítottam, s 2018-ban sem várok drámai hatást a jutalékszabályok változása miatt.
Egyrészt a szektor az elmúlt időszakban többször bizonyította kiváló alkalmazkodóképességét, másrészt ez egyes szereplőknél várható jutalékcsökkenés mellett ügyfélértéktöbblet is keletkezik, így 2018-ra is inkább mérsékelt erősödésre számíthatunk. Nem szabad elfelejteni, hogy a jutalék egy költségelem, s az ügyfél számára az adott termék teljes költsége (és teljesítménye) sokkal fontosabb.
Mivel egyre magasabbak a kgfb-díjak, terjed a piacon a baleseti adó csökkentésére vonatkozó kívánság, pletyka. Mekkora esélyét látja annak, hogy erről idén döntés születik? Kiterjedhet-e ez a casco biztosítási adójának csökkentésére is?
A számok azt mutatják, hogy a kgfb-hez kapcsolt balesetiadó-bevétel 5 év alatt 80 százalékkal növekedett a gépjárművek számának növekedése és a szektorkockázatokat jelentősen csökkentő díjemelések hatására. A kgfb-díjak növekedése az emelkedő gépkocsi- és alkatrészárakkal, valamint a szervizdíjak változásával áll összefüggésben. A megnövekedett gépjárműforgalom hatásáról sem szabad elfeledkeznünk, mely következtében ismét több a koccanásos baleset. Ráadásul egy, az európai környezetben is kedvező, kirívóan alacsony szintről indult el a növekedés. Ma a harminc százalékos baleseti hozzájárulás terhe hozzáadódik a biztosítási díjhoz.
Természetesen a fogyasztó szempontjából a baleseti adó kulcsának csökkentése azonnali pozitív élményt hozva, díjmérséklésként jelentkezne, viszont tekintettel arra, hogy a biztosítási összegek emelkedtek, nominálisan a költségvetés sem járna rosszabbul az alacsonyabb kulccsal. Ezt a kérdést természetesen a kormánynak kell eldöntenie - a gazdaság teljesítőképességének figyelembe vételével.
A casco esetében a díjnövekedés hajtóerői jórészt ugyanazok, mint a kgfb-nél. Ebben a termékkörben a tizenöt százalékos biztosítási adó közvetlenül a termék árába épül be, s kétségtelenül magasabb öt százalékponttal, mint a vagyonbiztosításokra vonatkozó adókulcs.
Ezen termék esetében sem vállalkoznék a kormányzati szándékok megjósolására, mert erről nincs információnk, de az nem kérdés, hogy a szakma üdvözölné a biztosítási adó kulcsának csökkentését és egységesítését.
Szintén az értékesítést érintő kérdés az IDD nevű EU-s direktív hatályba lépésének elhalasztása február 23-áról október 1-jére, miközben a magyar parlament már az előbbi határidővel elfogadta a szabályokat. Megelőzzük ezek szerint az implementációval Európa többi részét, vagy egyfajta könnyített időszak jön addig nálunk is? Mekkora a bizonytalanság a piacon?
A kormányzat ezen a területen is (miként a psd2 szabályozásnál) szeretett volna biztos pontokat meghatározni, amelyhez a piaci szereplők alkalmazkodni tudnak.
Abból a szempontból nincs semmilyen bizonytalanság, hogy az új szabályozás Magyarországon 2018. február 23-án hatályba lépett. Magyarország tehát nehezített pályán elvégezte a házi feladatát.
Az IDD európai születése, majd - éppen folyamatban lévő - halasztása (október 1-re) ugyanakkor kiválóan rámutat a brüsszeli döntéshozatali mechanizmus gyenge pontjaira. Már nem először történik az meg, hogy miután elhúzódó, kompromisszumokkal terhes folyamatok eredményeképpen születik meg egy direktíva, a részletszabályok sem születnek meg időben, majd a végrehajtásra egyszerűen nem marad elegendő idő. Az IDD körüli turbulencia európai szinten élesen rávilágít erre a problémára.
Itt lenne az ideje, hogy a kitűzött bevezetési dátumok mind az élethez, mind pedig a felkészülés időszükségletéhez igazodnának. Miért is vezetünk be valamit amúgy február 23-án, pénteken? Ez vajon mennyire szükséges vagy életszerű? S miért nem kaphat az érintett szektor legalább fél éves felkészülési időt? Itt lenne az ideje napirendre venni ezeket a kérdéseket Brüsszelben.
Dinamikusan bővül a hazai magán-egészségügyi szektor, az egészségbiztosítások területén viszont továbbra sincs áttörés. Vár-e előrelépést szabályozási oldalon az áprilisi választások után, ami felgyorsíthatja e szegmens bővülését?
Az egészségügyi reform kormányzati ciklusokon átívelő koncepcionális és politikai kérdés. Többször megfogalmazta a szektor, hogy úgy látja, hozzá tudna tenni az egészségügyi rendszer fejlesztéséhez, s ezért szívesen vállalna nagyobb szerepet a kiegészítő egészségbiztosítási piac felépítésében. A biztosítók fontos szereplők lehetnek a szervezésben és a finanszírozásban is. Nemzetközi összehasonlításban vizsgálva a kérdést, kétségtelen, hogy az egészségbiztosítások piacán nagyok a lehetőségek, ez lehet az egyik terület, amely segíthet megvalósítani azt a szándékot, hogy tíz év alatt megduplázódjon a biztosítási piac. Egy közelmúltbeli kutatás szerint jelenleg csak minden nyolcadik munkavállalónak van ilyen biztosítása a vállalati cafetéria vagy csoportos biztosítás keretében, a magánszemélyek kötéseit illetően pedig még rosszabb a helyzet. Vegyük mindehhez, hogy ma ezen biztosítások körében is főként az összegbiztosítások dominálnak, vagyis meghatározott orvosi beavatkozások esetén tételesen megjelölt összeghez jut a kedvezményezett. Szolgáltatásfinanszírozó biztosítást egyelőre valóban kevesen kötnek. Ám keresleti oldalon érzékelhetően növekszik az igény, s már ma is közel tíz társaság verseng a piacon és jelentkezik egyre újabb termékekkel. Az ezek iránti érdeklődés növekedését a gazdaság és a fogyasztás gyorsuló ütemű bővülése már önmagában elősegítheti. Mikor lesz valós áttörés? Ez jelentős részben kormányzati szándék kérdése.
Úgy tűnik, megindult a hozamemelkedés az állampapírpiacon, különösen a biztosítók szempontjából érdekes hosszú lejáratokon. Összességében jó vagy rossz hír a hozamemelkedés a biztosítási szektor számára rövid-, közép- illetve hosszú távon?
Ha a folyamat tartós lesz, az természetesen kedvező lesz a szakma számára, hiszen a biztosítástechnikai tartalékok döntő része kötvényekben fekszik. Az alacsony hozamkörnyezet minden esetben felértékeli a hosszú időtáv és a professzionális kockázatkezelést, ez pedig kedvezhet a biztosítótársaságoknak.
Felgyorsult a digitalizáció a biztosítási piacon is, emellett egy új slágertéma hódít: a blockchain. Reálisan mikor vezethetik be magyar biztosítók is ezt a technológiát, és milyen jövőt lát előtte?
A digitalizáció évtizedek óta velünk él - nem volt szó még se fintechről, sem insurtechről, amikor a biztosítók a kgfb kapcsán megtapasztalhatták, mit jelent az online összehasonlítás. Csak akkor a közvetítőrendszert forradalmian átalakító változást még senki nem hívta insurtech-megoldásnak. Ma már annak neveznénk. Közhelyesen fogalmazva, ma már napi életünket teljesen átszövi a bitek világa. Mégis valószínűleg nehezen tud nekem olyan iparágat mondani, amely több mint egy évtizede komoly, esetenként 10-20 százalékos díjkedvezményt ad az elektronikus ügyintézésre az ügyfeleknek. A biztosítók rengeteg energiát tettek abba, hogy ügyfélkapcsolati és kárrendezési folyamataikat modernizálják.
A MABISZ keretein belül pedig folyik a munka, amely a híres "kék-sárga baleseti bejelentő" modernizálásán dolgozik - az elsők között Európában.
A blockchain technológia az elmúlt időszakban lett "divatos", elsősorban a kriptovaluták népszerűségének növekedésével párhuzamosan. A blockchain technológia már adott, de alkalmazási területeit illetően ma még a helyét keresi a világban, így a biztosítási területen is. Egyelőre a felderítési, kísérletezési szakaszban járunk, néhány kisebb jelentőségű gyakorlati alkalmazást látunk a világban (okosszerződések, járatkésés-biztosítás, stb.) - de még ezeknél is gyakran felmerül a kérdés, hogy valójában mekkora hozzáadott értéke van a blockchain technológia használatának. Úgy tudom, hogy a biztosítótársaságoknál zajló innovációk mellett a pénzügyi-biztosítási piac prudens működésére figyelő hatóságok is készülnek az új logika megjelenésére.
Forrás: www.portfolio.hu
Az utasbiztosítással akár milliókat spórolhatunk
Kössünk biztosítást utazás előtt, vagy ne? Úgyse történik semmi baj, csak városnézés, tengerpartozás lesz, ha pedig lezuhan a repülő, úgyis mindegy – szól gyakran a magyarázat. Az esetek többségében természetesen valóban nem történik semmi, vagyis a biztosítás díja ablakon kidobott pénznek tűnik. De biztos, hogy ezen kell spórolni?
Ha nem akarunk egy fillért sem kifizetni egyetlen társaságnak sem, célszerű kiváltani az európai egészségbiztosítási kártyát. Ennek birtokában gond nélkül igénybe lehet venni az adott EGT-ország egészségügyi rendszerét (az Európai Gazdasági Térség országainak listáját itt találja). De ha fizetős vagy részben fizetős a rendszer, akkor nekünk is csengetni kell, azonnal, helyben. Legyen szó akár kórházi napidíjról, fogászati ellátásról vagy bármilyen más egészségügyi szolgáltatásról.
Nem mindegy, mivel töltjük a nyaralást
Eggyel jobb, ha a bankkártyánkhoz kapcsolódik automatikusan utasbiztosítás. Ma már nem minden kártyához jár ilyen, jellemzően a drágább kártyákhoz adják a bankok, vagyis érdemes utánanézni, a miénkhez jár-e. Ez jellemzően csak a kártyabirtokosnak nyújt biztosítást, a hozzátartozóknak, gyerekeknek nem.
Az átlagos kártyához járó biztosítás az alapokat fedezi, így a hazaszállítást, alapvető ellátásokat, kárfizetéseket, de csak minimális értékben. Ha beüt a ménkű, ennél valószínűleg borsosabb lesz a számla.
Ha nem akarunk kockáztatni, illetve a család minden tagjára szeretnénk biztosítást kötni, akkor érdemes valamelyik netes összehasonlító oldalt megkeresni, és ott kiválasztani a megfelelő biztosítást. Fontos számításba venni, hogy mit csinálunk majd az utazás alatt, minden extra tevékenység külön kockázati tényező ugyanis.
Ha csak mászkálunk egy városban, akkor kevesebb a kockázat, de ha túrázni, búvárkodni, evezni vagy futóversenyre megyünk (versenysportolókra nem érvényesek a szimpla biztosítások), ezeket is tartalmazó csomagot érdemes választani. Ellenkező esetben hiába van biztosítás, a hegyi balesetre nem fog kiterjedni.
Az extrém eseteket külön ellenőrizni kell, például hogy hegymászáskor hány méteres magasságig érvényes a biztosítás.
Értelemszerűen nem minden ország ugyanolyan kockázatú, ezt is le kell ellenőrizni. Európa e tekintetben egységes, nincs kockázatosabb és biztonságosabb besorolású állam.
A csomagjainkra is köthetünk biztosítást
A testi épség mellett a csomagjainkra is kiterjedhet a biztosítás. Itt érdemes észszerűen gondolkodni, és nem azonnal több milliós értékre biztosítani a bőröndöt. Biztos, hogy egy használt, valaha 50 ezer forintért vett telefon miatt rendőrségi jegyzőkönyvet fogunk felvenni egy olyan országban, amelynek a nyelvét nem beszéljük jól? Spanyolországban, Görögországban például nem feltétlenül találunk angolul flottul beszélő rendőrt.
Ha spéci sporteszközeink vannak, annak biztosítása külön feladat lehet, ennek is érdemes utánanézni.
A biztosítások ára úti céltól és a nyaralás fajtájától függően eltérő, a legolcsóbbak naponta kevesebből kijönnek, mint egy korsó sör. A speciális biztosítások ennél jóval többe kerülhetnek, ugyanakkor síeléskor, raftingoláskor, hegymászáskor ne ezen spóroljunk, mert elég egy kis hiba, és akár milliós számlát csinálhatunk magunknak.
Forrás: www.origo.hu
CLB TIPP: Ne induljon el Ön sem utasbiztosítás nélkül, kalkulátorunk segítségével kiválaszthatja az Önnek megfelelő biztosítást! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Kgfb-károk: az ügyfeleknek jó a biztosítók gyakorlata
A magyar gépjármű tulajdonosok elégedettek a kapott kgfb és casco biztosítási szolgáltatásokkal - derült ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából a Századvég Alapítvány által készített felmérésből. A kutatás szerint a felnőtt magyar lakosság közel háromnegyede (73%) él személygépjárművel rendelkező háztartásban. A megkérdezettek 71 százalékának saját, 8 százalékának céges autója, míg 6 százalékuk mind céges, mind saját autót is használ, 2 százalékuk csak vállalati autót hajt. (A megkérdezettek 26 százalékánál ugyanakkor nincs a családban autó.)
Az immár rendszeres MABISZ-felmérésben komoly mértékben, a tavalyi 50,3 százalékról 67,3 százalékra emelkedett a kgfb-biztosítójuk szolgáltatásaival teljes mértékben elégedett ügyfelek száma. Természetesen esetükben az elégedettség vélhetően a kedvező díjak mellett a szerződéskötési eljárás rugalmasságára, illetve egyéb adminisztrációs könnyebbségre vonatkozik, hiszen a kgfb-szerződések sajátja, hogy a szolgáltatást igénybe vevő balesetet szenvedett autós, nem a biztosítóval szerződött ügyfél.
Épp ezért lehet fontosabb a kutatás azon eredménye, amit a MABISZ kérésére a kárt szenvedett autótulajdonosok körében végzett a Századvég. A biztosítási eseményről beszámoló válaszadók kétharmada volt teljesen vagy inkább elégedett a károkozó biztosítójának szolgáltatásával, 85 százalékuk pedig saját biztosítójával.
A kárt szenvedett autótulajdonosok 40 százalékának számla alapján, 38 százalékának pedig egyezségi kárrendezés alapján fizetett a biztosító. Gazdasági totálkárt – amikor a roncsérték és a kárrendezés költsége meghaladja a baleset idején kimutatható forgalmi értéket – a bajba jutott ügyfelek 13 százaléka esetében mondott ki a biztosító.
A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, mi alapján döntik el az autósok, hogy a bajba jutott autójuk javításakor a számla alapján történő javítást, vagy az egyezségi kárrendezést választanák. Nos, egyértelműnek látszik, hogy a kárérték emelkedésével az autósok egyre inkább ragaszkodnának a szervizek által kiállított számla alapján történő javításhoz – 73 százalékuk nagyobb kár esetén fontosnak látja, hogy papíron kimutatható legyen az összes költség –, míg a kisebb károk esetében inkább hajlanak arra, hogy a biztosító a kárszemle alapján megállapított, esetleg alkuban kialakított összeget fizesse ki. Itt vélhetően visszaköszön az a gondolkodás, amely szerint az autótulajdonos a kisebb, a gépjármű használhatóságában, biztonságában változást nem okozó, ám gyakran előforduló károkkal – például a meghúzott lökhárító, „rányitásos lemezsérülés”, stb. – huzamosabb ideig együtt tud élni, anélkül, hogy folyamatosan tíz- és százezrekbe kerülő munkát adna a szervizeknek. Ilyen esetben persze, a nem az autóra költött kártérítés csökkenti a gépjármű piaci értékét, ám ezt a kockázatot az ügyfélnek és nem a kártérítési összeget kifizető, ekképp a javítás költségeit megtérítő biztosítónak kell felvállalnia. „A biztosítók álláspontja az, hogy a kárt térítik meg, nem a javíttatást. Ellenkező esetben a javíttatási költségekkel párhuzamosan a felelősségbiztosítási díjak is elszállnának, ez pedig nem érdeke a jelenleg 4,8 millió kgfb-díjfizetőnek” – mondja Hangyási István a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Bizottság elnöke. A szakember ugyanakkor fontosnak nevezte annak közlését is, hogy azokban az esetekben sincs kizárva a teljes kár megtérítésétől az az ügyfél, ha induláskor egyezségi megállapodást kötött a biztosítóval, ám később kiderül, hogy mindenképp javítás szükséges – a biztosító ilyen esetben a szervizszámla által igazolt és a ténylegesen kifizetett kártérítés közötti összeget a legtöbb esetben megtéríti az autósnak.
A komolyabb károk esetén a számlás-szervizes megoldást a biztonság érdekében választják inkább az autósok – erre lehet következtetni a felmérés azon kérdésére adott válaszból, amely szerint a gépjármű szervizelésekor a szerviz kiválasztásánál a legfontosabb szempont – 80 százalékos súly mellett –, hogy az autó megbízhatóan, biztonságosan működjön. Az ügyfelek fontosnak tartják, hogy olyan szervizt válasszanak, ahol biztosak lehetnek abban, hogy eredeti alkatrészt építenek be a járműbe, s hasonló mértékű (28%) azon válaszok aránya, ahol a gyors szervizelést tartják a előnynek. A gépjármű tulajdonosok mindössze 14 százaléka számára fontos, hogy számlát kapjon a javításról – holott anélkül a garanciális/jótállási jogérvényesítés is akadályokba ütközhet. s ugyancsak beszédes, hogy az autótulajdonosok csak 14 százalékának fontos, hogy márkaszervizben javítsák az autót.
Forrás: www.vg.hu
Ezek lehetnek egy utazás nem várt hátulütői
Egy nem várt esemény könnyen akár milliós plusz költséget is jelenthet a pihenni vágyóknak. Ezért az utazási irodák is javasolják biztosítás megkötését elutazás előtt. A problémák ritkán adódnak szervezési hiányosságokból, mint inkább egy nem várt betegség vagy baleset okán.
Egyre többen kötnek biztosítást külföldre utazás előtt, felkészülve a váratlan helyzetekre. A statisztikák szerint azonban még mindig többen kötnek baleset- és poggyászbiztosítást külföldi, mint belföldi út előtt.
Egy utazás során a leggyakrabban előforduló események, a kisebb-nagyobb megbetegedések és balesetek, amely miatt az utasok orvosi vagy egészségügyi ellátásra szorulnak. Ezek teszik ki a káresetek 60-70 százalékát. Kisebb számban fordulnak elő a poggyásszal kapcsolatos károk, ezek többsége rablás, gépjármű vagy szállodai szoba feltörés. Ritkán szól a poggyász eltűnéséről vagy meg nem érkezéséről.
Az utas-, poggyász- és balesetbiztosítás mellett újdonságnak számít a felelősség- és jogvédelmi biztosítás, melyet az utasbiztosítás kiegészítőjeként kérhetünk. Tartalmazza a külföldi ügyvédi költségeket és az esetleges óvadékdíjat is.
Nem minden számlát tudunk itthon érvényesíteni
Hegyes Enikő, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főosztályvezetője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában kiemelte, hogy az EU-s egészségbiztosítási kártya nem jó minden esetben. Tévesen terjed ez a hír. Csupán az orvosilag szükséges ellátásokra nyújt fedezetet az EGT területén, átmeneti tartózkodás idején és csak az államilag finanszírozott szolgáltatóknál. Magán szolgáltatók esetében a kártya nem ér semmit – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a legtöbb uniós országban létezik önrész. Erre szintén nem nyújt fedezetet a kártya, ezért érdemes mellé kiegészítő biztosítást kötni.
Az Európai Egészségbiztosítási Kártya használatáról azt is megjegyezte, hogy minden esetben a külföldi szolgáltató orvosa az, aki eldönti, milyen fajta ellátást ítél szükségesnek. Ha az ügyfél ezen felül szeretne bármilyen szolgáltatást igénybe venni, fizetni kell érte. Ezek a számlák utólag, Magyarországról már nem vitathatóak.
Amikor nem lehet reklamálni
Meglehetősen közkedveltek mostanában a fapados légitársaságok által kínált olcsó repülőjegyek. Dr. Horváth György, a Budapesti Békéltető Testület elnökhelyettese felhívta arra figyelmet, hogy még ezek a légitársaságok is kínálnak útlemondás-biztosítást. Az emberek többsége azonban az olcsón megvásárolt repülőjegy mellett nem költ kiegészítő szolgáltatásra. Pedig egy távolabbi úti célnál érdemes lenne erre is odafigyelni – mondta.
Megjegyezte, hogy rendszerint a szerződés feltételeit sem olvassuk végig, az emberek többsége automatikusan ikszeli a papíron az elolvasta és elfogadta rubrikát. Pedig az aláírás után már nem lehetséges a reklamáció.
Hogyan válasszunk megfelelő biztosítást?
Mindig azt kell nézni hova utazunk, milyen céllal, mennyi ideig tartózkodunk ott és milyen értékű csomagot viszünk magunkkal. Ehhez válasszunk magunknak biztosítást a rendelkezésre álló hatalmas kínálatból – mondta Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a műsorban.
Hozzátette, hogy a szabályzat áttanulmányozását követően minden ügyfél pontosan tisztában lesz azzal, hogy mik a feltételei annak, hogy a biztosító teljes körűen átvállalja a kockázatot. Az egyik ilyen feltétel például az, hogy minden, a biztosítás tárgyát képező eseményről a biztosítót értesíteni kell.
Erre általában egy éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű ügyfélszolgálat áll az utazók rendelkezésére, a hívás költségeit pedig visszatérítik. A bejelentést követően a biztosító intézkedik – emelte ki.
Horváth György szerint érdemes nem a legolcsóbb biztosítást választani, a középkategóriásokkal már szinte mindenki jól jár.
Mennyit ér a csomagunk?
Akinek nem érkezik meg vagy a repülőtéren tűnik el a poggyásza, a lost and found pultnál kell jegyzőkönyvet felvetetnie. Minden káreseményről érdemes jegyzőkönyvet felvetetni – figyelmeztetett a szakember.
Elsődlegesen a légitársaság felel a csomagért, amelynek eltűnéséért 1100 eurónak megfelelő összeget térítenek az EU-ban. Ez természetesen függ a bejelentett kártól is. Az EU-n kívül pedig 20 dollár/kilót fizetnek ki. Ez az összeg felett pedig még az utasbiztosítási fedezet is belép – mondta. Amennyiben a légitársaság nem térítette meg a teljes kárt, az utasbiztosítási fedezet további összegeket fizet ki.
Forrás: www.hirado.hu
CLB TIPP: Ne felejtsen el Ön se utasbiztosítást kötni utazása előtt! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Ezért nem fedezi a kgfb a javítattási költségeket
Ha a javítási költségek meghaladják a pótlás költségeit, a biztosítók totálkárossá nyilvánítják a gépjárművet - jelentette ki Hangyási István, a Mabisz Gépjármű Kárrendezési Bizottság elnöke a Világgazdaságnak adott interjúban.
Hangyási elmondta, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) arra nyújt fedezetet, hogy a balesetben vétlenül károsult gépkocsit a baleset előtti állapotúra állítsák helyre, amennyiben a javítás még gazdaságosnak tekinthető. Ha a helyreállítási költségek magasabbak, mint amennyiből hasonló korú és felszereltségű használt autó megvásárolható, kimondják a gazdasági totálkárt.
Hangyási István elmondta, a biztosítók álláspontja az, hogy a káresemény bekövetkeztekor a kárt térítik meg, nem a javíttatást, ellenkező esetben a javíttatási költségekkel párhuzamosan a felelősségbiztosítási díjak is elszállnának. Hozzátette, hogy az utóbbi nem érdeke a jelenleg 4,8 millió kgfb-díjfizetőnek.
Forrás: www.penzcentrum.hu
Más árat kap a biztosító a szervizben
Három évvel ezelőtt egy biztosító már harcba szállt a szervizekkel, amiért a biztosítós javításoknál nem adják tovább az alkatrész-kereskedőktől kapott kedvezményeiket; most a GVH jutott közel azonos álláspontra a kgfb-piacot átfogó vizsgálata nyomán.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) néhány hete piacelemzést készített a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piac helyzetéről (Világgazdaság, 2017. május 10.). A vizsgálat bizonyos pontjai ugyanakkor nem a szorosan vett biztosítással, hanem a javítói piac helyzetével kapcsolatban fogalmaztak meg fajsúlyos észrevételeket. A figyelem érthető: a kgfb-piacon a legmeghatározóbb tétel a kárráfordítás, amely alapjaiban szabja meg a díjszintet.
A korábbi években a kgfb-piacon olyan díjverseny kezdődött, amelynek köszönhetően a károkat és költségeket a díjbevétel szintjéhez mérő úgynevezett kombinált mutató éveken keresztül 100 százalék felett volt, vagyis a biztosítók által beszedett díjak nem fedezték az üzletág kiadásait. (A mélypont 2012-ben volt, amikor a kombinált mutató értéke 122 százalék volt, ezen belül a kárhányad – a kárkifizetések díjbevételhez viszonyított összege – 87 százalékon állt.)
Az elmúlt években a felügyeleti jogkörrel is rendelkező Magyar Nemzeti Bank (MNB) épp emiatt aggályokat fogalmazott meg, jelezve: prudenciális kockázatokat hordoz a kgfb-piac. A huzamosabb ideig 100 százalék felett álló kombinált mutató ugyanis arra kényszeríti a biztosítókat, hogy más területekről keresztfinanszírozzák a kgfb-üzletág veszteségeit.
Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a biztosítók más biztosítási termékek (pl. lakásbiztosítás) szolgáltatási színvonalának csökkentésével igyekeznek majd kompenzálni az üzletági veszteségeiket – ez pedig az ügyfelek számára jelenthet problémát, hisz ők abban a hiszemben szerződnek, hogy teljes szolgáltatást kapnak.
A piacon a kgfb-átlagdíj 2014 óta emelkedik, ám fontos látni, hogy az MNB adatai szerint a tavalyi mérték is csak a 2010-ben fizetett biztosítási díj 86 százalékát teszi ki a személyautók esetében. A díjak emelkedése is közrejátszott abban, hogy az iparági kárhányad tavaly már csak 67 százalék volt, ami EU-szinten is átlagosnak mondható.
Nem a károsult fizet
Ugyanakkor bizonyos piaci anomáliák továbbra is fennállnak, s ezekre a GVH tanulmánya is rávilágít. A versenyhivatal megállapításai szerint lényegében nincs árverseny a kgfb-alapú javítási szolgáltatások tekintetében. Mindezt azzal magyarázzák, hogy a kgfb esetében más a megrendelő (károsult) és más a szolgáltatásért konkrétan fizető személy (biztosító). Mivel a biztosító és a javító között csak elszámolási viszony van, ezért a biztosító nincs abban a helyzetben, hogy a javítóval piaci körülmények között egyezzen meg a szolgáltatásról és annak ellenértékéről. Ha a javítást utcáról betérő magánszemélyként rendeli meg valaki, akkor a szervizek az ügyfelekért folytatott árversenyben akár jelentős összegű kedvezményt is adnak a szolgáltatás megrendelése esetén (alkatrész-árengedmény, egyedi árszabás, egyéb szolgáltatások) – szögezi le a tanulmány, hozzátéve, hogy a biztosítós számlás javításoknál azonban a javítást végző vállalkozások ösztönzöttek arra, hogy a javításokat a lehető legmagasabb áron számlázzák ki, amit a biztosító kénytelen kifizetni.
A GVH másik komoly megállapítása az, hogy a különböző kárrendezési eljárások során a biztosítók, valamint a javítóműhelyek nagymértékben támaszkodnak különböző kalkulációs rendszerekre, ám az e rendszerekben szereplő adatok – a biztosítói vélemények alapján – nem minden esetben tükrözik a tényleges piaci árakat, tekintve, hogy a kalkulációs rendszerekhez az alkatrész- és festékgyártók, illetve -importőrök kiskereskedelmi adatot szolgáltatnak, míg az egyéni megrendelők részére jelentős kedvezményeket nyújtanak. Mindez azt jelenti – állapította meg a GVH is –, hogy miközben a javítóműhelyek esetenként jelentős kedvezményekkel szerzik be a gépjármű javításához szükséges alkatrészeket, festékanyagokat, a biztosítók felé kiállított számla a kalkulációs rendszerekben szereplő árak alapján történik.
Túlszámlázás?
A történet nem új, sőt talán ideje emlékeztetni az olvasót arra, hogy volt már biztosító, amely harcot hirdetett a „túlszámlázás” ellen. Három éve nagy port kavart, hogy az egyik biztosító arról értesítette szervizpartnereit, hogy csak azokkal szerződik automatikus kárelszámolásra, akik vállalják, hogy a kárkalkulációkban az alkatrészek árát meghatározó, úgynevezett Audatex árkalkulációs rendszerben szereplő áraknál 10 százalékkal alacsonyabb díjakat határoznak meg. (A biztosító öt országos alkatrész-beszállítóval megállapodott arról, hogy legalább 10 százalékos kedvezménnyel szállítják ki a termékeket a szervizeknek, de természetesen azt nem írhatta elő, hogy a szervizek a szóban forgó beszállítókkal szerződjenek.) A biztosító előzetes felmérése szerint a szervizek esetenként 20-40 százalékos kedvezményt is kapnak az Audatex-árakhoz képest a beszállítóiktól, azaz a 10 százalékos csökkentés lényegében csak az így keresett extraprofit egy részét veszi el. (Az alkatrészek áraiból összerakott gépkocsi – fényezés és munkadíj nélkül – rendre 6-7-szer drágább, mint amennyiért a kész kocsikat listaáron kínálják a kereskedők.)
Miután a GVH egy korábbi vizsgálata nyomán a javítási munkák elszámolásánál már viszonylagos rend honol (bár az Audatex itt is hoz standard javítási időket), igen érdekes helyzet alakult ki a javítások terén: maga a szervizmunka tényleges költsége a végső számla nagyjából 30 százalékát teszi ki, a fennmaradó 70 százaléknyi költség az alkatrészeké. Ha csak 20 százalékos kedvezménnyel számolunk, ez azt jelenti, hogy a számlaösszegek 14 százaléka mögött semmilyen teljesítés sincs.
Pénztárgép – megoldás?
A szervizek szerint a fő gondot az jelenti, hogy a javítások nagyjából fele ma is mindenféle számla nélkül történik. Ezt szerintük hajtja az a biztosítói gyakorlat, ahol a biztosító egyezséget ajánl és fix összegű kártérítésben állapodik meg a pórul járt autóssal, aki maga dönthet róla, hogy a keletkezett kárt megjavíttatja-e, és ha igen, hol teszi. A fix összegű kártérítés nem feltétlenül jelenti, hogy a javítás olyan szervizben történik, ahol a javításról nem készül számla. Mindezt sokkal inkább az támogatja, hogy a károsult maga dönthet, meg kívánja-e javíttatni az autóját, és hogy biztosítják számára a szabad szervizválasztást.
A biztosítók vélekedése szerint ugyanakkor nem rajtuk – és az ügyfeleken – kell elverni a port, ha egy szakma szemmel láthatóan képtelen önszabályozni saját piaci környezetét és a területen dolgozó vállalkozókat, s a NAV-tól sem vehetik át az ellenőrzési tevékenységet. Egyébiránt – emlékeztetnek – idén január 1-jétől már minden autószerviz-szolgáltatást végző vállalkozásnak online pénztárgéppel kell rendelkeznie. A korábbi tapasztalatok szerint pedig az adóhatóság ma már képes arra, hogy felfigyeljen az olyan anomáliákra, ha például egy-egy kereskedőnél a nap bizonyos óráiban rendszerszerűen nem használják a pénztárgépet.
Forrás: www.vg.hu
Az Allianz biztosítja az Flirt motorvonatokat
Az eredetileg becsült 383,8 millió forint helyett 449,6 millió forintért az Allianz Hungária biztosíthatja a 15 darab új Flirt motorvonatot, a felhívásra másik két biztosító is tett ajánlatot.
Az eredményt az ajánlatkérő MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. tette közzé a Közbeszerzési Értesítőben. A biztosítás 4 évre szól és minden vagyoni kockázatra kiterjed. A biztosítási érték - vagyis a 15 vonat értéke - 27,3 milliárd forint.
A szerződést a MÁV-START május 18-án kötötte meg az Allianz-zal. Ajánlatot tett még a Generali Biztosító és az UNION Vienna Insurance Group Biztosító is.
Forrás: www.napi.hu
Csőd lehet a nyári tábor vége: ennyit ér az állami gyerekbiztosítás
Sok szülő nyári táborba küldi a gyerekét, akik ott olyan veszélyeknek vannak kitéve, amelyekkel a hétköznapokban nem is találkoznak. Ugyan minden szülő elmondja a gyereknek, hogy vigyázzon magára, azonban balesetek még így is történhetnek. Ilyenkor a szülőnek nagy segítség lehet, ha korábban kötött biztosítást, így legalább a baleset miatt felmerülő költségeket kifizetik helyettük.
Nyáron sokan táborokba küldik a gyerekeket, mivel itt vigyáznak rájuk, ráadásul akár fejleszthetik is egyes készségeiket egy kézműves- vagy sporttáborban. A szülők persze mindig mondják a gyereknek, hogy vigyázzon magára, a megszokottól eltérő aktivitás viszont gyakrabban vezet balesetekhez, mint a hétköznapokban. Ilyenkor a szülőnek gyakran el kell utaznia a gyerekért, és akár az orvosi költségeket is fizetni kell, ezt azonban akár a biztosítónk is állhatja.
Ilyenkor már nem véd az állami biztosítás?
A magyar tanulókra az állam idén is köt biztosítást, amely a köznevelésben résztvevő 3-18 év közöttieknek jár, a nyári szünet ideje alatt is. Ez azonban nem ad átfogó védelmet, ráadásul az összegek sem túl magasak:
Csonttörés esetén 3 ezer forint jár,
Baleseti rokkantságnál a rokkantság fokától függően 3-300 ezer forint,
Baleseti halál esetén pedig 200 ezer forint.
A csonttörésen kívül azonban számos olyan eset létezik, ami nem feltétlenül súlyos, mégis költséges, ezekre is fontos lenne biztosítást kötni, erről viszont már jellemzően nekünk kell gondoskodni, vagyis ezek ellen nem véd az állami biztosítás. Persze nincs veszve minden, számos módszerrel bevédhetjük a gyereket.
Általános balesetbiztosítás
Az egyik gyakori módszer, hogy egész évre szóló általános balesetbiztosítást kötünk, amely egész évben védelmet nyújt. Ezek jellemzően sokkal több fedezet esetén nyújtanak védelmet, mint az állami biztosítás, ráadásul jelentősen nagyobb összegre szólnak:
- Rokkantság vagy halál esetén akár 3-5 millió forintot is adnak a biztosítók.
- Fedezetet adnak műtétek esetén és kórházi napi térítést is nyújtanak.
- Kullancscsípés miatt kialakuló betegségnél is fizethet és állatharapásnál is kaphatunk pénzt a biztosítótól.
- Az elmaradt tanulmányok pótlását is segítheti.
- Napégés esetén is fizethet.
- Emellett 24 órás telefonos orvosi assistance szolgáltatás is járhat, sőt, akár második orvosi véleményt is kaphatunk a biztosítón keresztül.
A gyerekek balesetbiztosításait csomagokból válogathatjuk össze, eszerint alakul a védelem kiterjedtsége és a biztosítási összeg. Minél több elemet szeretnénk a csomagba tenni, annál magasabb összegre számíthatunk, igaz, ezért cserébe magasabb díjat is kell fizetni.
A biztosítási díjból viszont sokat faraghatunk, ha nem csak a saját gyerekeinkre kötjük meg (egyéni biztosítás), hanem csoportos biztosítást kötünk. Ezt akár a szülők is megszervezhetik az iskolai osztályban vagy a gyerek sportegyesületénél, sőt, akár az iskola igazgatója is kezdeményezheti ezt, persze minden esetben szükség van a szülői jóváhagyásra.
Olcsóbban is kijöhet a teljes védelem
Az általános biztosítások mellett köthetünk rendezvény biztosítást (van olyan biztosító, ahol ez az általános balesetbiztosítási termék rövidebb futamidőre megkötve), ami a tábor idejére szól, így sokkal olcsóbb lehet.
Az általános balesetbiztosításhoz hasonlóan ezt is meg lehet kötni csoportosan, ennek köszönhetően pedig olcsóbb lesz díjunk. Ezt akár a táborszervező is megteheti, így a kötvények eleve hozzájuk kerülnek, és baleset esetén rögtön intézhetik a kártérítést.
Jó, ha a szülőt is biztosítják
Ha az egyik szülőnek van életbiztosítása, akkor nincs kizárva, hogy emellé köthető olyan kiegészítő biztosítás, amely a gyerekek védelmét garantálja. Ez viszont nem köthető meg a csak egy adott rövid időszakra, legalább egy éves díjat ki kell fizetni (a többi kiegészítőhöz hasonlóan a biztosítási évforduló előtt lemondható) és persze a védelem is teljes évre vonatkozik.
Lakásbiztosítással is bevédhetjük a gyereket
Lakásbiztosítás kötésekor jellemzően többféle kiegészítőt is választanak az ingatlan védelmére. A modern termékek azonban ennél többet tudnak, már akár kiegészítő életbiztosítást vagy gyermekbiztosítást is választhatunk az otthonunk védelme mellé. Ez utóbbival a gyermekünk egész éves biztosításáról gondoskodhatunk.
Extrém sportok ellen nem véd
Hiába kötjük meg a fent felsorolt biztosításokat, ennek ellenére, ha valamilyen extrém sportot szerte űzni a gyermek, az alap védelmek ezekre a balesetekre nem nyújtanak védelmet. A törvények egyébként meghatározzák, hogy mi számít extrém sportnak, az ezekből adódó balesteket az állami biztosítás nem, vagy csak részben finanszírozza.
Mi számít extrém sportnak a jogszabály szerint?
- Vízisízés
- Jet-ski
- Vadvízi evezés
- Hegy- és sziklamászás az V. foktól
- Magashegyi expedíció
- Bázisugrás, mélybe ugrás (bungee jumping)
- Falmászás
- Roncsautó (auto-crash) sport, rally
- Hőlégballonozás
- Félkezes és nyílttengeri vitorlázás
- Sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés
Az általunk megkérdezett biztosítók eltérő megoldásokat kínálnak az extrém sportok esetén szükséges védelemre:
- A Generalinak van kifejezetten extrém sportra fedezetet nyújtó biztosítása. Ennek érdekessége, hogy nemcsak gyermekekre, hanem felnőttekre is megköthető, akár csoportos konstrukcióban is.
- Az NN biztosítása is fedezetet nyújthat extrém sportok űzésekor, ebben az esetben a biztosítás kötésekor meg kell jelölni, milyen sportot fog űzni a gyermek. A Generalihoz hasonlóan az NN terméke is megköthető felnőttek számára is.
- Az Union egy adott biztosítását kínálja ilyen esetekre, amely az extrém sportok űzésekor is védelmet biztosít.
- A Signal Iduna kifejezetten extrém sportolóknak nyújtott termékeket kínál.
- Az Aegonnál az alap biztosítások erre nem nyújtanak fedezetet, a biztosító szerint a speciális kockázatokra érdemes felkutatni az ezekre is fedezetet adó speciális biztosításokat.
- A Groupama a magasabb szintű csomagjait ajánlja a kicsit nagyobb baleseti kockázatú sportoknál, viszont a törvény által extrém sportnak titulált esetekben ők is külön biztosítást ajánlanak erre.
Külföldre is kell biztosítás?
Ha külföldre készülünk, akkor az európai egészségbiztosítási kártya (kék kártya) mellett az utasbiztosításról sem érdemes megfeledkezni. Ilyenkor ugyanis a kék kártya csak korlátozott védelmet nyújt, vagyis a felmerülő költségekre mindenképp érdemes saját magunknak megkötni a biztosítást, vagy esetleg az utazásszervezőnél csoportos biztosítást kötni.
Forrás: www.penzcentrum.hu
Fontos tudnivaló a lakások biztonságáról
Az elektromos hálózat felújítására hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége Ipari-Technikai Bizottságának elnöke. Rádóczi László hozzátette, sokszor az elavult hálózat miatt keletkezik elektromos tűz a lakásban.
A biztosítás az előre nem látható, hirtelen eseményekre nyújt fedezetet – mondta el a MABISZ Ipari-Technikai Bizottságának elnöke. Rádóczi László hozzátette, ezek megelőzése érdekében ugyan sokat tehetünk, ha például karbantartjuk a vezetékeket, berendezéseket, mégis előfordulhat, hogy bekövetkezik a baj.
„A biztosítás a kockázatkezelés egyik, nagyon fontos eleme, de önmagában nem elég.”
Az ritkán, jellemzően akkor fordul elő, hogy a biztosító kár esetén nem fizet, ha súlyos gondatlanságot állapít meg – hangsúlyozta Rádóczi László.
„Ha tudatosan nincsenek betartva előírások, tudatosan szegnek meg üzemeltetési szabályokat. Ezeket a biztosítók a feltételeikben szabályozzák, de ezek nagyon ritkán fordulnak elő. A tűzbiztosítás szinte minden biztosítónál megtalálható és vannak kiegészítő megoldások is.”
A MABISZ Ipari-Technikai Bizottságának elnöke elmondta, a biztosítók kategorizálták a károkat, ennek alapján három fő okuk létezik: az elektromos hálózat, a készülék és az ember. Rádóczi László hozzátette, a hálózatot érdemes karbantartani, felújítani, az épületek korszerűsítésekor ez el szokott maradni.
„A technika fejlődésével nagy teljesítményű gépeket sokat használunk, amit a régi hálózat nem bír el. Összhangba kell ezeket hozni, alkalmassá kell tenni a hálózatot. Jó készülékeket használjunk, amelyeket ne hagyjunk felügyelet nélkül!”
Forrás: www.inforadio.hu
Mennyi a casco egy új autóra?
Hogyan alakulnak Magyarország legnépszerűbb új és használt autótípusainak casco biztosítási díjai – ezt számolta ki a Genertel legújabb elemzésében. Casco biztosítást megéri kötni idősebb járművekre is. A 2 éves kocsik cascója ugyanis évente átlagosan 61 000 Ft, ám 12 évesen ez az összeg akár már 34 000 Ft körüli éves összegre is csökkenhet.
2017. első hónapjaiban száz eladott hazai használt autóból 14 Opel, további 10-10 pedig a Suzuki és a Volkswagen márkát viseli. Ezt a három márkát a Ford (8 százalék) és a Renault (6 százalék) követi. Összességében ez az öt márka biztosítja a teljes hazai használtautó-forgalom közel felét. Ezen legnépszerűbb modellek casco díja miként változik a leggyakoribb életkorukban, vagyis 2, 5 és 12 évesen? Két éves járművek közül egyértelműen a Suzuki Swift 1,2 benzines kerül a legkevesebbe –évente már 58 573 Ft-ért elérhető – a casco biztosítása. Idősebb autóknál, teljes körű casco esetében jelentős változás figyelhető meg az árban; 5 vagy 10 éven felüli gépkocsinál akár több tízezer forinttal is kevesebbet fizetünk évente, mint egy alig néhány éves autónál.
„Érdemes megnézni a casco ajánlatokat akkor is, ha idősebb gépjárművet vásárolunk, mert egyes típusok esetén olyan alacsony a teljes körű változatok díja, hogy feltétlenül érdemes megkötni” – mondja Csikós Dániel, a Genertel értékesítési igazgatója. A szakértő hozzátette; idősebb autóknál jelentős hozzáadott értékkel bírnak a csupán kis éves díjjal rendelkező kiegészítő biztosítások. Ilyen lehet a mobilitást garantáló assistance szolgáltatás, mely átvállalja az ügyféltől a helyi javíttatást vagy elszállítást, a letárolás gondját és költségét. Az új autók piacának márkasorrendje a következő volt ugyanebben az időszakban a Datahouse adatai alapján: Suzuki (11,65 százalék), Ford (10,7 százalék), Skoda (9,39 százalék), Opel (9 százalék) és Toyota (7,93 százalék). A koncentráció mértéke ezen a piacon is hasonló: öt márka adja a piac forgalmának majdnem felét. A legnépszerűbb új autó típusok esetén a példaként vett ügyfél esetében az elérhető éves casco biztosítások nagyjából 58 ezer –103 ezer Ft között vannak, ezek közül a legmagasabb díjjal a Skoda Octavia típus rendelkezik, a legalacsonyabbal pedig a Suzuki Swift.
A Genertel korábbi lekérdezéséből az is kiderült hogy a válaszadó autósok döntő többségének – közel 90 százalékuknak! – fontos szerepet játszik az ár a döntés meghozatalnál: közülük 30 százalék mondta azt, hogy kizárólag ár alapján dönt egy-egy casco biztosítás mellett, azaz a legolcsóbbat választja, 59 százalék pedig ott köti meg biztosítását, ahol már meglévő egyéb biztosításai révén kedvezményt kap az árból. Csupán 12 százalékuk vesz figyelembe egyéb szempontot, mint például a a biztosító ismertségét, a „brandet”, amikor döntést hoz. Arra a kérdésre, hogy milyen típusú casco biztosítást érdemes megkötni; nem meglepően, a válaszadók 78 százaléka válaszolta azt, hogy kizárólag teljes körű biztonságot nyújtó cascot, csupán 12 százalék szerint lenne elégséges csak töréskárra, míg 10 százalék szerint csupán lopáskárra biztosítást kötni. Nem adott meglepetésre okot az sem, hogy a Genertel felmérésben megkérdezettek közül a válaszadók 40 százaléka bármilyen korú, 33 százalék pedig 5-8 éves autóra is kötne casco biztosítást és csak 19 százalék szerint lenne bőven elég új autók esetében erre pénzt szánni.
Forrás: www.vg.hu
Forrás: Casco biztosítás kalkulátorunk segítségével összehasonlíthatja a biztosítók casco ajánlatait. Casco biztosítás kalkulátor >>
Íme az új 12 pont: erre kell figyelni nyaraláskor idén
Egyre több online utazási, üdülési ajánlattal találkozhatunk az interneten és az utazási irodák kirakataiban is több akciós hirdetés kelti fel a figyelmünket, hiszen indul a nyaralási szezon. A Budapesti Békéltető Testület 12 pontban szedte össze, mire kell figyelnie az utazóknak.
- Az utazási szerződést írásban - papíron vagy elektronikus dokumentumban - kell megkötni, és a módosítása is csak ilyen formában történhet.
- Ha az utazás során igénybe vett szállásszolgáltatással kapcsolatban van kifogása, akkor terjesszen elő minőségi kifogást az utaskísérőnél, ha nincsen ilyen személy, akkor a helyszíni szolgáltatónál. Amennyiben ez sem orvosolja a panaszt, úgy közvetlenül azt az utazásszervezőt kell értesíteni, akivel megkötötte a szerződést, a közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó a felelős. Minőségi kifogással élhetnek például az utazási szolgáltatás bármilyen jellegű hibája miatt, így különösen a szoba komfortfokozatával, a programokkal, a rossz minőségű ételkínálattal, a takarítással, a wellness szolgáltatás hiányosságaival és az akadálymentességre vonatkozó megtévesztő nyilatkozattal összefüggésben. A hiányosságokat fényképekkel és egyéb okirati bizonyítékokkal kell dokumentálni.
- Az utazók ne törődjenek bele és ne hagyják magukat, ha "időhiány" vagy épp "elfoglaltság" miatt figyelembe sem veszik a személyesen (például az adott szálláson, szállodában, utazási szerződés esetén pedig az utazási irodában) közölt szóbeli panaszukat. A magyar vállalkozásoknak ugyanis törvényben előírt kötelezettségük a panaszt azonnal megvizsgálni és szükség szerint orvosolni. Ha nem elégedettek a személyesen közölt, szóbeli panaszra kapott válasszal vagy azt nem tudja a vállalkozás ott helyben kivizsgálni, akkor ragaszkodjanak a jegyzőkönyv felvételéhez. A vállalkozás ezt kérés nélkül köteles kitölteni és annak egy másolati példányát átadni a fogyasztó részére. Amennyiben a vállalkozás még a kérés ellenére sem vesz fel jegyzőkönyvet a szóban elmondott panaszról, és azt nem adja át vagy - telefonon közölt szóbeli panasz esetén - nem küldi meg később postai úton azt a fogyasztónak, vagy harminc napon belül írásban nem ad érdemi választ a megtett panaszra, a fogyasztók e tényt az illetékes járási hivatal, mint elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság felé jelezzék!
- Az online megrendelt utazásoknál a fogyasztók minden esetben őrizzék meg a megrendelésről szóló elektronikus levelezést, továbbá az utazási iroda vagy a szálláshely szolgáltatással foglalkozó vállalkozás reklámját, egyéb írásos tájékoztatásait az utazás részletes feltételeivel kapcsolatban!
- Online megrendelt repülőjegyeknél fontos annak ellenőrzése, hogy az utasfelvétel ténylegesen megtörtént-e, kinek a nevére szól, a név pontosan került-e rögzítésre és a beszállókártyát inkább nyomtassák ki a fogyasztók, mert előfordulhat, hogy a reptéren történő, helyszíni becsekkolásért a légitársaság már külön pótdíjat számít fel. Ellenőrizzék, hogy az utazáshoz igényelt poggyász-szolgáltatást is megrendelték.
- Mielőtt az adott légifuvarozóval megkötnék a szerződést az utasok, figyelmesen olvassák el a légitársaság weboldalán elérhető általános szerződési feltételeket. Ebből ugyanis konkrét információt kapnak az utazás pontos részleteiről, a kézipoggyász, illetve bőrönd méreteiről, az indulást megelőzően teljesítendő kötelezettségeikről, az esetleges átfoglalási, időpont-módosítási, névváltoztatási- vagy névátírási lehetőségekről, és azok költségeiről.
- Európai uniós utazásoknál, légijárat törlése vagy három órát meghaladó késése esetén a fogyasztókat kártalanítási jog illeti meg az adott légifuvarozóval szemben (bizonyos kivételekkel), éljenek ezzel a jogukkal.
- Megrendeléseiket annak fényében tegyék meg a fogyasztók, hogy az online vásárolt repülőjegyek, szállások és egyéb utazási szolgáltatások esetén nem illeti meg őket a tizennégy napos indokolás nélküli elállási jog.
- Ha a fogyasztók a szállást kupon vagy bónusz vásárlásával veszik igénybe, akkor mindig tájékozódjanak arról, hogy kivel kötnek szerződést és arról a vállalkozásról is, akinek a szolgáltatására beváltható a kupon.
- Az utazási szerződés hibás teljesítése esetén az utazásszervező a felelős, a fogyasztók az igényüket pedig mind az utazásszervezőnél, mind pedig az utazásközvetítőnél is bejelenthetik! Az utazási szerződés aláírása előtt alaposan tájékozódjanak az elállás lehetőségeiről és annak jogkövetkezményeiről!.
- Az utazás során minden esetben érdemes az utasoknak utas- és poggyászbiztosítást kötni, akár a rövidebb utakra is, mert így az esetlegesen felmerülő - nem a légitársaság felelősségi körébe tartozó - poggyászkárok és balesetek esetén a biztosító fedezheti a költségek megtérítését. Érdemes ún. sztornó biztosítást is kötni, mely esetén, ha bármilyen oknál fogva nem tud a fogyasztó elutazni, úgy a befizetett részvételi díj egészét vagy egy részét visszakaphatja.
- Vitás esetekben érdemes igénybe venni az ingyenes, békéltető testületeket. Az eljárás a fogyasztói jogérvényesítés hatékony módja, amelyben a vállalkozás köteles együttműködni a testületekkel. Tartsák szem előtt a fogyasztók, hogy a békéltető testületi eljárás előfeltétele annak igazolása: megkísérelték a vitát először közvetlenül a vállalkozással rendezni. A kérelemhez az erre vonatkozó bizonyítékot (például: panaszról felvett jegyzőkönyv másolata vagy épp a vállalkozásnak írt levél) és minden egyéb, az ügyhöz kapcsolódó dokumentumot mellékelni kell. Ez utóbbiak hiányában ugyanis a fogyasztók nagy valószínűséggel nem fogják tudni jogaikat hatékonyan érvényesíteni a békéltető testületi eljárásban
Forrás: www.penzcentrum.hu

