A casco-szerződés megszüntetésének jogi kérdései

A casco-szerződés megszüntetése több ok miatt is történhet. Például: egy másik biztosító kedvezőbb díjszabása, vagy az a tény, hogy járművünk értéke az idők folyamán olyannyira lecsökken, hogy egyszerűen nem gazdaságos casco-t kötni rá. Netán azért, hogy egyszerűen nem lesz rá szükségünk – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A biztosítás automatikusan megszűnik akkor, ha a járművet értékesítjük, kivéve, ha a jármű például üzembentartói vagy kölcsönszerződéssel már korábban is az új tulajdonos birtokában volt – fejtette ki dr. Gombolai Éva.

Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős.

A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel mondhatja fel, de erre a határidőre ügyelni kell, elmaradása esetén ugyanis legközelebb csak a biztosítási évfordulóra mondhatjuk fel szerződésünket.

Casco-szerződés megszüntetése esetén mindig ügyeljünk arra, hogy a – határozatlan időre kötött – szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel mondhatják fel. Ez a biztosítóra is vonatkozik.

A felmondási jog legfeljebb három évre zárható ki. A felmondási jog három évnél hosszabb időre történő kizárása a három évet meghaladó részében semmis.

Az írásbeli felmondás azt jelenti, hogy rendes levélben, vagy a biztosítónál személyesen benyújtva tehetjük meg. Ügyeljünk arra, hogy az évforduló előtt beérkezzen a biztosítóhoz, és a felmondás pontosan tartalmazza azokat az adatokat, amelyek alapján a szerződésünk beazonosítható.

Amennyiben a biztosítótól a casco szerződés hosszabb tartamára tekintettel díjkedvezményt kaptunk, azt a biztosító követelheti, ha az adott idő előtt mondjuk fel.

Sokan arra számítanak, hogy a díjnemfizetéssel akkor szüntetik meg a szerződést, amikor csak akarják.
Fontos szem előtt tartani, hogy hogy a díj meg nem fizetése részünkről szerződésszegés. Ilyen esetben a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja.

A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal valóban megszűnik, de a biztosítónak lehetősége van arra is, hogy bírósághoz forduljon, és a díjat így érvényesítse. Ebben az esetben a szerződés nem szűnik meg.

Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése miatt a fenti módon mégis megszűnik, százhúsz napon belül írásban kérhetjük a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására.

A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetjük – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

forrás: origo.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók elérhető casco ajánlatait oldalunkon, és kösse meg biztosítását a határidők betartásával! CASCO Kalkulátor >>

Koronavírus - CLB: Mit fizetnek, és mit nem tudnak megtéríteni a biztosítók a járvány idején

Megrohamozták az emberek a biztosítókat a koronavírussal kapcsolatos kérdéseikkel, legtöbben a kockázatosnak minősített országokba történő kiutazásokra, s az esetleges karanténban rekedésre vonatkozó feltételekről érdeklődnek. Egyre többen kérdezik, fizet-e kártérítést a biztosító a vírus miatt lemondott, de már befizetett sí utakra. A válasz egyértelműen: nem. Ugyanakkor az úgynevezett storno biztosítások fedezhetik a félbe maradt kikapcsolódások, idő előtti hazautazások költségeit - figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz cég.

A biztosítók is egyre tudatosabban készülnek a koronavírus hatásaira, mivel a járvány közeledése sok utazásra készülő magyart érint. Ezekben a napokban leginkább azokat, akik éppen síelni mennének, például Olaszországba. A legtöbben az iránt érdeklődnek, ha van útlemondás biztosításuk is, ezen a címen kaphatnak-e kártérítést, amennyiben a járvány miatt, akár a Külügyminisztérium figyelmeztetésének hatására lemondanak egy már befizetett utazást. A válasz egyértelműen: nem – közölte a CLB független biztosítási alkusz cég. Az útlemondás olyan tétel a biztosításban, amely akkor lép életbe, ha magával a biztosítottal vagy közvetlen hozzátartozójával történik valami – például, igazoltan beteg lesz –, ami miatt nem tud elutazni – magyarázza Németh Péter. A cég kommunikációs igazgatója felhívja a figyelmet a Külügyminisztérium által kiemelten kockázatosnak minősített országokba való utazás veszélyeire is. Egy esetleges vesztegzár területén bajba került ügyfeleken ugyanis a biztosítók sem tudnak segíteni, nem tudják érvényesíteni a szerződésben vállalt szolgáltatásokat. Vagyis, nem a szándék, hanem a teljesítés feltételei hiányoznak.

Nagyon sokan azt is kérdezik, hogy ha karanténba kerülnek, hogyan fog rajtuk segíteni a biztosító. A válasz sajnos erre is az, hogy közvetlenül sehogy. Ugyanis erre a helyzetre is az érvényes, hogy egy lezárt területen a biztosítók sem képesek megfelelő szolgáltatást nyújtani. Viszont a külföldön karanténba került magyarok legalább számíthatnak a kórházi napi térítésre és a megfigyelés idején kiesett aktív kereset és táppénz különbözetének a megtérítésére, ha van ilyen kitétel a biztosításukban. Németh szerint ezekben a napokban érdemes különösen gondosan átnézni az utasbiztosítási szerződéseket, s ha kell, inkább egyeztetni a biztosítóval, hogy minden szükséges tétel szerepel-e benne.

A szinte óránként változó helyzetben sajnos az is előfordulhat, hogy egy tegnap még biztonságosnak gondolt külföldi várost mára lezárnak, ott rekednek a turisták, s a régió státuszát is veszélyessé minősíti a Külügyminisztérium. Nem árt tudni – magyarázza a szakértő -, hogy attól kezdve ott sem adottak a feltételek ahhoz, hogy működjenek az utasbiztosítási szolgáltatások. Azok viszont, akiknek van storno biztosításuk, s esetleg megbetegedés miatt, még a lezárás előtt hazautaznak, számíthatnak rá, hogy a tervezett program bizonyíthatóan visszamaradt költségeit – szállodai díj, befizetett programok, már megvásárolt síbérletek, stb. – megtérítik a biztosítók.

Németh felhívja a figyelmet a biztosítás meghosszabbításának fontosságára is: azok, akik már nem tudnak hazajönni, gondoskodjanak a szerződésük meghosszabbításáról, hogy a zárlat feloldása utáni hazaúton ne maradjanak védtelenül. Ehhez a szolgáltatóval közös megegyezés szükséges, ezért a biztosítóval akár telefonon is egyeztetni kell – figyelmeztet a szakértő.

CLB TIPP: További információkat a koronavírussal kapcsolatban weboldalunkon ITT >> talál.

Veszélyes éjszakai síelés, kockázatos szánkózás

Lesiklás zárás után: új orosz rulett. Sokan még nappal sem tudják felmérni, mire képesek sílécen, hogyan kell viselkedni a pályán és mi az, ami határozottan tilos a hegyoldalon – írja közleményében a CLB. A biztosítási alkusz cég felhívja a figyelmet a főként a gyerekek számára kitalált úgynevezett „fun” pályák veszélyeire is. A cég összeszedte a síbalesetek leggyakoribb okait.

Nem tudni, hogy a sötét hegyoldal romantikája vagy az adrenalinfüggőség-e az ok, ám az biztos, hogy egyre többen hódolnak az éjszakai síelésnek. Ez egyértelműen életveszélyes kísérlet, amibe az utóbbi hetekben már többen - sajnos magyarok - is belehaltak – közölte a CLB biztosítási alkusz cég kommunikációs igazgatója. Németh Péter és kollégái maguk is rendszeresen síelnek – jól jön ez a munkájukhoz tapasztalatszerzésnek is –, ám eszükbe sem jutna pályazárás után, sötétben kimenni a terepre. Már csak azért sem, mert nem ajánlott a hatalmas karbantartó gépekkel – ratrakokkal – ütközni, amelyek éppen zárás után egyengetik a sípályákat. Egy ilyen monstrummal szemben csak veszíteni lehet, a kérdés csak az, hogy ennek a kalandnak az ára "mindössze" egy sérülés vagy akár egy élet lesz. Ezért szinte öngyilkosságnak számít sötétben síelni – szögezi le Németh. Mégis egyre többen megteszik, pedig ez a kísérlet felér az orosz rulettel: csak a szerencsén múlik, hogy meg lehet-e úszni – magyarázza. De még ratrak sem kell ahhoz, hogy valaki éjszakai síelés közben megsérüljön, hiszen elég, ha csak „benéz” egy kanyart, netán nekimegy egy fának, s máris megvan a baj – érvel a szakértő, aki szerint gyakran éppen ez történik.

Sok magyar nappal is megsérül a külföldi sípályákon, ezért a CLB szakértői figyelmeztetésül összeszedték a leggyakoribb baleseti okokat. A kommunikációs vezető hangsúlyozza: ebben az összeállításban kivételesen nem a biztosítás fontosságára hívják fel a figyelmet – bár sajnálatos tapasztalat, hogy a kiutazó magyaroknak alig több mint a fele köt balesetbiztosítást, s egy sérülés kapcsán gyakran több százezer sőt, milliós kórházi számlát kell saját zsebükből kiegyenlíteni –, hanem arra, hogy alap fegyelmezettséggel és a sípályákon érvényes KRESZ betartásával milyen könnyen el lehetne kerülni a baleseteket, s életeket lehetne megmenteni.

A leggyakoribb síbaleseti okok:

- túlértékelt sítudás – nem a képességeknek megfelelő pályatípus, vagy sebesség választása

- száguldozás miatti ütközés – nem ritkán több embert, akár egész családokat – gyerekeket – is letarolnak a tömegben felelőtlenül száguldozó síelők,

- tilosban, pályán kívüli síelés –, amely miatt a biztosítók megtagadhatják a kártérítést, de a balesetveszély mindenképpen nagyobb és az esetleges mentés költségei is „húzósabbak” lehetnek,

- síelés ittasan – mivel alkoholos befolyásoltság alatt sokkal gyakoribbak a sérülések, több régióban már tervezik a sípályán való alkoholfogyasztás betiltását,

- fáradtság, pályazárás előtti „még egy utolsó lesiklás” – amikor már úgy érezzük, hogy pihenni kellene, akkor tényleg tegyük meg,

- szánkózás tiltott területen – a sípályák egyértelműen egyik legveszélyesebb eleme a szánkózás, amely miatt minden évben több komoly baleset történik ebből az okból, még a kijelölt területeken is.

A CLB szakértője felhívja a figyelmet: amennyiben a biztosítók egy balesetről bebizonyítják, hogy az egyértelműen a sérült szándékos és felelőtlen kockáztatása miatt következett be, megtagadhatják a kártérítést.

Németh Péter a magyarok körében is egyre kedveltebb úgynevezett „fun” sí-parkok és pályák veszélyeire is figyelmeztet. Ezeket az ügyességi feladatokkal is tűzdelt zónákat elsősorban gyerekek számára alakítják ki, ám néhány helyen kisebb ugratókkal nehezített szakaszokat is, amelyeken nagyot lehet esni, s gyakori a baleset. A szakértő szerint a gyerekeket ezekre a pályákra is csak felügyelettel érdemes kiengedni, mert a felhőtlen szórakozás egy szerencsétlen ugratás miatt balesettel, s végül kórházban végződhet.

CLB TIPP: Soha ne induljon el biztosítás nélkül síelni! A kötés néhány kattintás, elmaradása baj esetén azonban vészesen sokba kerülhet. Kalkuláljon és kössön oldalunkon: Utasbiztosítás kalkulátor >>

Viharkárok: sok helyen még mindig nem végeztek a helyreállítással

Magyarországon a biztosítók eddigi adatai szerint a hárommilliárd forintot is elérheti az elmúlt két hét viharainak kárértéke. Nyáron már megszokhattuk, hogy egy-egy komolyabb zivatarlánc ehhez hasonló nagyságú károkat okoz, de télen ez ritkább. Sok helyen még mindig nem végeztek a helyreállítással – hangzott el az M1 Híradójában.

Tetőket téptek le, jelzőlámpákat szakítottak le és fákat is kicsavartak az elmúlt két hét viharai. Veszprém megyében az egyik kidőlt jegenyefa egy arra haladó autóra dőlt, a sofőr halálát okozva.

A helyenként 80-100 kilométer per órás szél az egyik törökszentmiklósi középiskola tornacsarnokának tetejét szakította le még február elején. Szerencsére nem sérült meg senki. Az épületet azóta lefóliázták, de egyelőre csak szélcsendes időben használhatják a diákok.

Orosházán egy héttel a károk után is javában folyt a helyreállítás, nem csak a vásárcsarnok, hanem a mellette lévő társasház épületén is. Ugyanis a csarnok lefújt tetődarabjai légkondicionálókat szakítottak le és több lakás ablakát is betörték. Az utóbbi években ez a harmadik eset, hogy az erős szél megbontja a vásárcsarnok tetejét, így ezúttal megerősítik a szerkezetet.

Fóliával terítették le a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház egyik telephelyét is. A vihar 300 négyzetméteren rongálta meg a tetőt, de a teljes 550 négyzetméteres felületet cserélni kell. A tetőn napelemek is voltak, ezeket le kellett szerelni, így kevesebb áramot tud termelni a létesítmény, ami tovább növeli a kárt. A kárenyhítésre már több mint tízmillió forintot fordított a kórház, de a teljes helyreállításhoz további tízmilliókra lesz szükség.

A Magyar Biztosítók Szövetségének összegzése szerint több mint 32 ezer lakáskárra 2,2 milliárd forintot fizettek ki a társaságok. Ipari létesítményekből és közintézményekből pedig kétezer kárbejelentés érkezett, ami 750 millió forintos kárösszeget jelent. Ezek a számok vetekszenek egy-egy viharos nyári hónap adataival.

„Februárban szokatlannak számít ez az időjárás, a viharok okozta károk nagyjából a nyári viharokhoz mérhetőek. A tavalyi évben például a biztosítók a május-augusztusi viharszezonban összesen 4,1 milliárd forintot fizettek ki, különösen a júniusi viharok számítanak hasonló nagyságrendűnek”–fogalmazott Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője.

A tapasztalatok szerint a szélsőséges időjárási jelenségek után sokan kötnek új biztosítást, ám még így is mintegy egymillió lakásnak – a hazai ingatlanok több mint negyedének – nincs semmilyen biztosítása.

forrás: hirado.hu

CLB TIPP: Ne bízza a szerencsére otthona védelmét! Kösse meg lakásbiztosítását pár perc alatt, hogy ne maradjon anyagi segítség nélkül a viharok pusztítása után! Lakásbiztosítás kalkulátor >>