2020.07.17
Érdemes rendszeresen felülvizsgálni az ingatlanbiztosításunk értékét
Hiába biztosított a lakásunk, házunk, ha nem növeljük védelmünk összegét az évek során végzett fejlesztések, beszerzett új ingóságok értékével. Ha bekövetkezik a kár, kiderülhet, hogy a biztosító nem fizet mindent, mert alulbiztosított volt az ingatlanunk. Célszerű ezért elfogadni a biztosítónak az értékkövetésre vonatkozó javaslatait, s ügyfélként is jelezni az új beszerzéseket, lakáskorszerűsítéseket. Léteznek egységáras biztosítási összegre vonatkozó biztosítási szerződések is.
Manapság számos lakásbiztosítás közül választhat az ügyfél, és laikusként sokszor nehéz eldönteni, hogy ezek melyike védi leginkább a biztosítani kívánt ingatlanunkat és egyéb vagyontárgyainkat. A lakásbiztosítás jellemzően hosszútávú kapcsolatot hoz létre a biztosítóval, amely - a mindenkor megfelelő védelem fenntartása érdekében - folyamatos együttműködést feltételez mindkét fél részéről.
A megfelelő lakásbiztosítás kiválasztásánál érdemes átgondolni, hogy mely vagyontárgyakra és milyen biztosítási kockázatokra, kárfajtákra terjedjen ki a fedezet. A jelenlegi lakásbiztosítási termékeknél többféle kárra, biztosítási eseményre is kiterjed a biztosítás. A biztosítások jellemzően fedezetet nyújtanak az alapkockázatként megjelölt elemi károkra (pl. vihar, felhőszakadás, tűz, földrengés, árvíz stb.) és műszaki okú károkra (pl. vezetékes vízkár). A modulokból álló biztosítások esetén az ajánlattételkor a szerződő maga választhatja meg, hogy mely károkra terjedjen ki a védelem.
A biztosítási szerződések másik alapvető eleme a biztosítási összeg. Amíg a biztosított vagyontárgyak és a veszélynemek megjelölése a biztosítás terjedelmét, addig utóbbi a szolgáltatás maximális mértékét határozza meg. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa, azaz azt mutatja meg, hogy a biztosított vagyontárgy károsodása esetén legfeljebb mekkora összeget fizet a biztosító a helyreállításra vagy pótlásra.
A biztosítási összegek a lakásbiztosítási szerződésben a biztosítható vagyontárgyak pénzbeli értékét kell, hogy tükrözzék, amelyet külön-külön vagyoncsoportonként (pl. lakóingatlan, melléképület, háztartási ingóságok, értéktárgyak stb.) rögzítenek a szerződésben. A védelem teljessége érdekében nagyon fontos, hogy a biztosítási összegeket a tényleges piaci viszonyoknak, a biztosított vagyontárgyak tényleges értékének megfelelően határozzák meg.
A biztosítási összeget nem a vagyontárgyak aktuális forgalmi értéke, hanem azt az ún. újérték elv alapján kell megállapítani. Ha például a keresleti és kínálati viszonyok következtében csökken az adott ingatlan forgalmi értéke, a biztosítási összeg nem csökken automatikusan. Ezt ugyanis nem a piaci értékhez képest kell meghatározni, hanem ingatlanok esetén az újjáépítési értékhez, amelyet alapvetően az aktuális építőanyagárak és munkabérek határoznak meg. Ingóságok esetén ez az újrabeszerzési értéknek felel meg. E meghatározási módnak azért van kiemelt jelentősége, hogy ha a biztosított vagyontárgy károsodik, megsemmisül, a biztosítási szerződésnek elegendő fedezetet kell nyújtania ahhoz, hogy a vagyontárgyat a káreseményt követően az eredeti állapotnak megfelelően kijavítani, vagy (totálkár esetén) pótolni lehessen.
A lakásbiztosítások egyik alapelve a túlbiztosítás tilalma. Mivel a biztosító a kár megtérítésére köteles, ezért az úgynevezett kárbiztosítások körében általánosan tiltják a káronszerzést. Magyarul a biztosító kárkifizetése nem haladhatja meg az ügyfél által elszenvedett kár mértékét. Ennek alapján törvényi alapvetés, hogy a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. Az afölötti részre vonatkozóan a biztosítási összeget illető megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani.
A biztosítási összeg pontatlan meghatározása akkor okozza a legjelentősebb problémákat, ha emiatt a biztosított ingatlan, egyéb vagyontárgy alulbiztosítottá válik. Erről akkor beszélünk, ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél, tehát a vagyontárgy újjáépítési/újrabeszerzési értékénél alacsonyabb. Ilyenkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni.
Ha pl. egy lakóingatlan biztosítási összegét a szerződésben 15 millió forintban jelölték meg, azonban a tényleges újjáépítési értéke 20 millió forint, úgy az ingatlan 25 százalékkal alulbiztosított. Ha ez az ingatlan pl. tűzkár miatt károsodik, amelynek helyreállítási költsége 4 millió forint, úgy a biztosító emiatt csak a helyreállítási költségek arányos részét (az adott példában 75 százalékát) téríti meg a tulajdonosnak. Ő ezért csak 3 millió forint összegű biztosítási szolgáltatásra jogosult.
Alulbiztosítottság esetén a tulajdonos hiába rendelkezik biztosítással, a tényleges kárt a biztosító csak részlegesen fogja megtéríteni. Ezért kiemelten fontos a biztosítási összeg megfelelő meghatározása.
Alulbiztosítottsághoz vezethet, ha a szerződő már a szerződéskötéskor helytelenül határozza meg a biztosítási összeget. Ilyen eset, ha pl. az ingatlan alapterületét, az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak körét vagy a vagyontárgyak értékét helytelenül veszi számításba. Az alulbiztosítottság azonban leggyakrabban a biztosítás tartama alatt alakul ki: az eredetileg megfelelő értéken biztosított vagyontárgyak (vagy az azok helyébe lépő új vagyontárgyak) az évek során alulbiztosítottá válnak.
Számos esetben az ingatlant a tulajdonos a biztosítás megkötését követően bővíti, korszerűsíti (pl. új lakrészt épít hozzá vagy modern fűtési rendszert épít ki), amelynek újjáépítési költsége így nyilvánvalóan magasabb lesz, mint korábban. Az ingóságoknál hasonló eredményre vezet a korábbi elavult berendezések (pl. hűtőszekrény, tévé) és bútorok új, nagyobb értékűre cserélése, új nagyértékű ingóságok vásárlása. Ezeknél a pótlási érték lesz magasabb a korábbinál. Ha a szerződő a módosítást, módosulást nem jelzi a biztosító felé, alulbiztosítottság alakul ki.
A biztosítók az árszínvonal-változás (így például az építőanyagáraké, munkabéreké) alulbiztosítottságra gyakorolt hatását az éves értékkövetéssel igyekeznek kiküszöbölni. Ennek során a szerződőnek javaslatot tesznek a következő biztosítási időszakra vonatkozó indexálásra, azaz a biztosítási összegek arányos növelésére. Bár az indexálás a biztosítási díjat is arányosan növeli, azonban annak visszautasítása az alulbiztosítottság kockázatát rejti magában.
Ez az értékkövetés csak az átlagos árindexváltozást veszi figyelembe, hiszen a biztosítónak bejelentés nélkül nincs tudomása az esetleges értéknövelő beruházásokról.
Ügyfélként ezért az indexálástól függetlenül is érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat néhány évenként, hogy az megfelelő veszélynemekre nyújt-e biztosítási fedezet és különösen, hogy a biztosítási összegek megfelelően tükrözik-e az ingatlan és az ingóságok újjáépítési, illetve újrabeszerzési értékét. Ha nem, a módosításokat mielőbb célszerű jelezni a biztosítónak.
Több biztosító lakásbiztosítási szerződése tartalmazza annak lehetőségét, hogy ha a szerződő elfogadja a biztosító által ajánlott egységárat a biztosítási összegre, úgy
a biztosító kár esetén (szűkkörű kivételektől eltekintve) nem vizsgálja az alulbiztosítottságot és nem alkalmazza az arányos térítést.
A lakásbiztosításunk esetében célszerű folyamatosan figyelemmel követni a biztosítási összegeket! Enélkül azt kockáztatjuk, hogy kár esetén a biztosító nem téríti meg a teljes veszteségünket.
Forrás: hvg.hu
CLB tipp: Aktualizálja lakásbiztosítását, vagy évfordulóval kalkuláljon oldalunkon! Lakásbiztosítás ajánlatok >>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Nem fizet a biztosító, ha "közös megegyezéssel" válnak meg a dolgozótól
2010 szeptember 13.
Kategória:
Munkanélküliség biztosítás
Nem fizet a biztosító, ha "közös megegyezéssel" válnak meg a dolgozótól
Nem fizet a biztosító annak, aki „közös megegyezéssel” válik meg a cégétől, hiába van érvényes, munkanélküliség támogatásra szóló biztosítása az ügyfélnek. Ez a bejegyzés – is – kizárja ugyanis a teljesítést, amelytől sokan büszkeség, vagy a múlt rossz beidegződése miatt esnek el. Ugyanis a hoppon maradtak többsége 50 év körüli munkanélkülivé vált ügyfél, ők azok, akik szégyellik a kirúgásukat, s ezért beleegyeznek – szinte kérik – a munkaadó számára kedvezőbb „közös megegyezéssel” bejegyzést. Ezzel viszont megfosztják magukat a jövedelem-kiegészítéstől. Ez az egyik oka annak, hogy ezt a biztosítási formát többnyire a fiatalabbak, 30-40 év közötti ügyfelek veszik igénybe - derül ki a CLB biztosítási alkusz cég és Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének is.
Köztisztviselők ezrei is utcára kerülhetnek még az idén, ezért nekik sem árt komolyan megfontolniuk a munkanélküliség esetére szóló biztosítást, amíg nem késő. A szerződés részleteit azonban érdemes átolvasni azoknak is, akiknek már van ilyen kötvényük, mert előfordulhat, hogy hiába van biztosítás, nem fizet a szolgáltató, mert a szerződés valamely pontjának nem felel meg az ügyfél – figyelmeztet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. igazgatója. Sokan nem gondolják – mert nem tájékozódtak elég alaposan –, hogy mekkora kárt tesznek maguknak azzal, ha a munkáltatói felmondás helyett közös megegyezésre törekednek volt cégükkel, még akkor is, ha ez az egyezség csak papíron történik. Egyesek, főleg az 50 év körüliek hiúságból egyeznek bele a „közös megegyezéssel” bejegyzésbe – a múltban a „felmondás a munkaadó részéről” szégyen volt -, holott ez eleve kizárja őket a biztosítás kifizetéséből. Németh szerint érdemes mindenkinek bebiztosítania magát létszámleépítés esetére, ám gondosan át kell tanulmányozni a szerződés minden pontját.
A 40 ezer tagot számláló Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Székely Tamás szerint a kormányprogramban egyelőre nincsenek a dolgozók védelmére épült elemek, ezért az elnök szerint sem árt, maguknak a munkavállalóknak is gondolniuk az esetleges munkanélküliség időszakára, akár egy jó biztosítással. Az érdekképviselő úgy véli, a kormány beváltja a köztisztviselőkkel kapcsolatos létszám-leépítési terveit, így az elkövetkező időszakban még tömegek kerülhetnek utcára. Bár a szakszervezetek – így a VDSZ is – mindent megtesznek ennek megakadályozására, nem árt a legrosszabbra is felkészülni. Székely is úgy véli, hogy az 50-es a leginkább veszélyeztetett, a legérzékenyebb, s a legkevésbé „védett” korosztály.
A munkanélküli biztosítás iránt fokozatosan növekszik az érdeklődés, ám a CLB összegzéséből kiderült, hogy jellemzően a 30-35 évesek kötnek 9 hónapon keresztül havi 100 ezer forintot térítő módozatot. A fiatalok körében vélhetően azért népszerűbb ez a biztosítási fajta, mert gyerekeket tartanak el, s hiteleik vannak, s ezeknek a költségeknek legalább egy részét fedezi a 6 vagy 9 hónapra szóló – ez tetszőlegesen választható – jövedelempótló támogatás.
Az alkuszcég adatai szerint – noha munkanélküliség esetére igen széles határok között, 50 ezertől 250 ezer forintig választható a havi jövedelemtérítés összege – a legjellemzőbb a 100 ezer forintos biztosítási összeg. Az ügyfelek havonta átlagosan mintegy 2500 forintot fizetnek, miközben a legolcsóbb és legdrágább munkanélküli biztosítás havi díja között – az elérhető módozatok széles skálájának megfelelően - több mint 7000 forint különbség van:
A még viszonylag újnak számító biztosítási termék, a 22 és 55 év közötti, legalább 1 éve alkalmazásban álló, a munkaerőpiac mintegy kétharmadát kitevő, aktív keresőket célozza meg; valós alternatívát kínálva a munkakereséssel töltött hónapok pénzügyi nehézségeinek átvészelésére.
A munkanélküliségi havi kifizetés összegét a szerződő fél határozza meg, de ez nem lehet nagyobb, mint az előzetesen igazolt nettó jövedelem 70 százaléka. A baleset vagy betegség miatti átmeneti keresőképtelenség esetére szóló havi kifizetés mindig ennek a fele, a baleseti maradandó egészségkárosodás és a baleseti halál esetére pedig a fenti összeg hússzorosa.
Noha a munkaerő-piaci helyzet romlásával párhuzamosan a munkanélküliségi biztosítás iránti kérelmek elbírálása is szigorodott valamelyest, a CLB tapasztalatai szerint 10 alkalmazottból átlagosan hét továbbra is megfelel a szerződéskötéshez szükséges feltételeknek - adta hírül a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének és a 25 biztosító ajánlatát vizsgáló CLB Biztosítási Alkusz Kft közös közleménye.
Egy autókereskedő csak egy hitelt kínálhat októbertől
2010 szeptember 07.
Kategória:
Általános
Egy autókereskedő csak egy hitelt kínálhat októbertől
Az október elsejétől hatályos törvénymódosítás szerint csak azok az autókereskedések szerződhetnek több bankkal is, amelyek hitelközvetítővé válnak, vagyis független többes ügynöknek regisztráltatják magukat, ellenkező esetben csak egy bank hitelét kínálhatják - mondta Mészáros György, a CLB-Hitelinfo Kft. ügyvezetője. Ez az autóvásárlóknak azért fontos, mivel nem tudják, hogy a kereskedő valóban a legjobb konstrukciójú hitelt kínálja, vagy pedig azt az egyet, amelyre leszerződött az adott bankkal. Ezért azt javasolja az ügyvezető, hogy erre a vevő mindenképpen kérdezzen rá.
Miután a többes ügynöki regisztráció megszerzése a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által meghatározott személyi feltételtől függ, majd a működés során folyamatos költséggel jár, ezt kevés kereskedő cég vállalja magára. Egy közelmúltban tartott szakmai konferencián 150 autókereskedő egybehangzóan úgy vélekedett, hogy a kereskedők és a vásárlók számára is a független közvetítők bevonása lenne a legjobb megoldás. Ekkor az autókereskedő a független közvetítő alvállalkozójaként tevékenykedne, és több bank hitelét ajánlhatná a vevőjének.
Újabb PSZÁF-intézkedések biztosítók ellen
2010 szeptember 03.
Kategória:
Általános
Újabb PSZÁF-intézkedések biztosítók ellen
Egy biztosítóra 100 ezer forint bírságot rótt ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a fogyasztóvédelmi szabályok megsértése miatt, egyet pedig azok betartására kötelezett, míg a harmadiknak a nyilvántartását kell aktualizálnia - a határozatok a felügyelet honlapján jelentek meg.
A Wabard Biztosítót azért bírságolta 100 ezer forintra a PSZÁF, mivel a panaszkezelés során nem tartotta be a jogszabályba foglalt válaszadási határidőket.
A másik két biztosítóra nem rótt ki bírságot a felügyelet. Az Allianz Hungáriát arra kötelezte, hogy tartsa be a kárrendezési határidőket. A Groupama Garanciának úgy kell aktualizálnia a nyilvántartásait, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) bonuszok napra készek legyenek abban.
Az elmúlt napokban több biztosítóra rótt ki fogyasztóvédelmi bírságot a felügyelet.
Forrás: Vg.hu
Menő az online köthető munkanélküli biztosítás
2010 szeptember 01.
Kategória:
Munkanélküliség biztosítás
Menő az online köthető munkanélküli biztosítás
Az online biztosításközvetítő cégek manapság a máshol "uborkaszezonnak" számító nyári hónapokban is jelentős forgalmazással bírnak, ellentétben az öt évvel ezelőtti időszakhoz képest, amikor bevételük nagyobb részét kizárólag a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kampány idején könyvelhették el.
Bár a legtöbb biztosító rendelkezik webes felülettel, mégis az alkuszcégek birtokolják az online biztosítási piac nagyobb részét, vagyis - bármilyen meglepő - az internetes kötésben a direkt biztosítók szerepe minimális. Az egyik legismertebb online kötésre szakosodott biztosító a Genertel, az alkuszcégek közül pedig a Netrisk, a Biztosítás.hu és a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft.
Kis Ervin Egon, e-commerce tanácsadó szerint az internetes biztosításkötésnek egyértelműen a "nagy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási verseny" adta meg a lendületet az elmúlt öt évben. "Ennek köszönhető a Netrisk nagy sikere, mivel elsőként állt rá erre az területre. Ha már kifejlesztették az online üzletágat, ésszerű volt, hogy ne csak az év kis részét kitevő kgfb-váltásra kínáljanak termékeket, hanem próbáljanak meg egész évben biztosításokat értékesíteni. Így jött a casco, az utazási és a lakásbiztosítás." - mondja a szakértő.
Nemcsak novemberben számolnak bevétellel
Egyre inkább jellemző az ügyfelekre, hogy online kötnek biztosítást és nem csak gépjárműre szerződnek. Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési igazgatója szerint az internetes penetráció már ötven százalék feletti, és ezzel arányosan növekszik a webes vásárlások és az online biztosításkötések száma is. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tavasszal készült felmérése alapján az elmúlt kampányidőszakban több mint másfélmillió járműre kötöttek új felelősségbiztosítási szerződést, és az esetek közel 60 százalékában internetes - jellemzően alkuszi - csatornán történt a biztosítóváltás.
Németh Péter elmondta, az online alkuszoknál a nyári időszakban sem csökken a látogatottság, csupán az érdeklődési kör változik. Sokkal többen érkeznek utasbiztosítás kötési szándékkal, illetve a viharos időszakokban, kiemelkedően sokan néznek új lakásbiztosítás után. Természetesen az alkuszok is tesznek róla, hogy a látogatottság év közben is megmaradjon, e-mail felhívásokkal és hírlevelekkel értesítik ügyfeleiket az éppen aktuális biztosítási termékekről és lehetőségekről, ennek hatására egyre többen szerződnek interneten casco és lakásbiztosításra, de a CLB-nél elégedettek a kockázati életbiztosítások weben kötött mennyiségével is, sőt a gazdasági környezet még az online köthető munkanélküliség- és keresőképtelenség biztosítások iránti keresletet is élénkítette.
Rácz István, a Biztosítás.hu ügyvezető igazgatója szerint akárcsak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében, az utasbiztosítási piacot is átrendezi, hogy a vásárlók az interneten hasonlíthatják össze és választják ki az utasbiztosítási terméket. Az alkuszcég adatai szerint azok a biztosítótársaságok tudták növelni az elmúlt időszakban a bevételeiket, akik a termékeiket az utazók igényeihez igazították és megfeleltek a termék összehasonlítás támasztotta új versenyhelyzetnek. Mivel nem minden biztosító korszerűsítette a termékeit, így előfordul, hogy az egyes utasbiztosítások között tíz-, vagy akár hússzoros szolgáltatásbeli különbségeket is találunk, érdemes tehát körülnézni. Szerencsére az online felületeken pár perc alatt megismerhetők a díjak és a szolgáltatások, és néhány kattintással megrendelhető a számunkra leginkább megfelelő biztosítás.
Próbálják kiismerni az ügyfeleket
Németh Péter szerint az online megoldás másik előnye, hogy meggyorsítja az adminisztrációt, hiszen a szerződéskötés után a kommunikáció e-mailben történik az ügyféllel, így kapja meg a kötvényt, az igazolásokat és az értesítéseket, nem is beszélve arról, hogy a szerződő online igényelhet dokumentumokat és az esetleges kárbejelentéseket akár weben is megteheti.
Ezen előnyöket egyre többen ki is használják az utazók közül. A Biztositas.hu legfrissebb felmérése szerint - a gazdasági válság és az általában csökkenő utazási kedv ellenére - az interneten megkötött utasbiztosítások száma 2010. eddig eltelt időszakában mintegy 64 százalékkal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest, ami azt mutatja, hogy egyre jobban megnézzük, mit mennyiért veszünk.
Az internetes szerződéskötések térhódításával ugyanakkor egyre inkább csökken az utazási irodák utasbiztosítási forgalma, ahol általában csak egy-két biztosító ajánlatával találkozhatunk, ami ma már kevésnek számít.
Különösen igaz ez a rövidesen aktuálissá váló síszezonban, ahol az egyszerűen és gyorsan beszerezhető utasbiztosításra még nagyobb az igény, hiszen a hóhelyzethez igazodva sokszor csak a hét utolsó napjaiban hozzuk meg a hétvégi kiruccanásról szóló döntésünket. Érdekesség, hogy az interneten sí-biztosításokat kötő ügyfelek közel 70 százaléka Budapestről és Pest megyéből került ki.
A Biztosítás.hu szerint ennek hátterében az állhat, hogy amíg a fővárosiak inkább az egyéni sí utakat választják (saját autójukkal megközelítve a legközelebbi terepeket), addig vidéki társaik a szervezett (buszos) utakat részesítik előnyben, melynek árában már sokszor benne van valamiféle utasbiztosítás. A Biztosítás.hu a téli szezonra a nyárihoz hasonló emelkedést prognosztizál az internetes utasbiztosítási piacon, és mintegy 300 ezer utasbiztosítás értékesítésére számít idén a világhálón.
A CLB értékesíti igazgatója szerint a jövőben az ügyfelek és az alkuszok között még intenzívebb kommunikációra lehet számítani. Bővülhet az online szolgáltatások köre, várhatóan a fiatalabb generációknak új termékek jelennek meg az online piacon, valamint az ügyfelek szokásainak alaposabb megismerésével a biztosításközvetítők egyre inkább élnek majd a keresztértékesítés lehetőségével. A biztosítási szektort érintő állami elvonások pedig felgyorsíthatják a költséghatékony adminisztráció elterjedését, amire az internet a legjobb eszköz.
Az online cégeket máshogy értékelik...
Kis Ervin Egon egyik korábbi cikkünkben úgy nyilatkozott, hogy az online biztosítási piacban még most is hatalmas a potenciál. "Az online cégek vagyonának értékelése különbözik a hagyományos cégekétől, mivel itt jellemzően nincsenek épületek, azaz nincs ingatlanvagyon, nincsenek olyan látható eszközök, amelyek termelik a jövedelmet. Vannak viszont olyan virtuális online eszközök, amelyek a könyvelésben nem számszerűsíthetők, a piac viszont értékeli őket. Az online cégek értékét emiatt nem csak az eredmény határozza meg, hanem az árbevétel, annak növelése, valamint a felhasználószám és annak bővülése."
A Netrisk hatékonyságát jól mutatja, hogy a cég árbevétel arányos nyeresége 2008-ban 44 százalékos, 2009-ben 50 százalékos volt, vagyonarányos jövedelmezősége pedig a 2008-as 1348 százalékról 2009-re 2047 százalékra ugrott. A cég a tavalyi évet közel 1,4 milliárdos nettó árbevétellel és közel 600 millió forintos adózott eredménnyel zárta - az összeget osztalék formájában teljes egészében ki is fizették a tulajdonosoknak. A cég a 2008-as évben is kiemelkedő eredményt produkált; akkor 977 milliós nettó árbevétellel és 361 milliós adózott eredménnyel zártak, amit ugyancsak teljes egészben osztalék-kifizetésre fordítottak.
Továbbra is érkeznek a kárbejelentések a biztosítókhoz
2010 augusztus 05.
Kategória:
Általános
Továbbra is érkeznek a kárbejelentések a biztosítókhoz
Felsőzsolca -
Úgy számolják, minden tizedik ember érintett. A biztosító másfél millió forint támogatást nyújt a felsőzsolcai óvoda helyreállítására. A Generali május 5-
Vereczki András, az Aegon Magyarország vezérigazgató-
A vezérigazgató közölte: a biztosítónál összesítették a május-
Számításaink szerint minden tizedik ember érintett ebben a katasztrófában -
A legnagyobb pusztítás az árvíz miatt Felsőzsolcán volt, ott több mint kétszáz ház dőlt össze, vagy vált lakhatatlanná. A hétfői határidőig 171 háztulajdonos jelezte, igénybe szeretné venni az állami támogatást -
Arról jövő hét elejéig döntenek, ki mennyit kap. Mindez attól is függ, hogy a biztosítással rendelkezőknek mennyit fizetnek a biztosítók. Az ügyintézés azonban sok biztosítónál lassú -
A május elején kezdődő viharok és esőzések miatt továbbra is folyamatosan érkeznek a kárbejelentések a Generali biztosítóhoz is -
A szóvivő hozzátette: a jelenlegi adatok alapján a leggyakoribb kártípus egyértelműen a vihar, a bejelentett viharkárok száma meghaladta a 38 ezret. Több mint 17 ezer bejelentéssel komoly arányt képviselnek a felhőszakadás okozta károk is.
Olt Boglárka kiemelte: a biztosító szakemberei folyamatosan mérik fel a károkat. Arra kérik az ügyfeleket, hogy a vihar következményei, a közvetlen élet-
A Generali a kárbejelentés megkönnyítése érdekében a 48 órás kárbejelentési kötelezettséget 2 hétre növelte. A cascóval rendelkező autótulajdonosok is számíthatnak segítségre.
Forrás: Független Hírügynökség
Minden eddiginél szigorúbb szabályozás az autókereskedőknél
2010 augusztus 03.
Kategória:
Általános
Minden eddiginél szigorúbb szabályozás az autókereskedőknél
Minden eddiginél szigorúbb törvény szabályozza októbertől az autókereskedések működését - az érintettek szerint vállalhatatlan az új kihívás.
Minden eddiginél szigorúbb törvény szabályozza októbertől az autókereskedések működését: egyszerre több hitelkonstrukciót csak felsőfokú szakirányú, vagy a törvényben előírt végzettséggel rendelkező kereskedő ajánlhat ügyfeleinek, s ezt is csak akkor, ha maga és cége is megfelel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) előírásainak, illetve megfizeti annak díjait. Az új anyagi és szellemi kihívást, a mintegy kétezer nehéz helyzetben lévő kereskedés vállalhatatlannak tartja - olvasható a CLB- Hitelinfo Kft. közleményében.
Egységbe tömörítette a riválisokat és piaci ellenfeleket az autókereskedések működésére vonatkozó új, az eddiginél jóval szigorúbb törvény, amely októberben lép életbe. A téma megvitatására összehívott konferencián szokatlanul sok, mintegy 150 márka- és használtautó-kereskedés képviselője vett részt – mondta Mészáros György, a szervező cég, a CLB-Hitelinfo Kft. ügyvezetője, a Lízingszövetség korábbi elnöke.
szervezők jól gondolták, hogy megrázza az autókereskedőket az új szabályozás, amely szerint szeptember 30-a után csak olyan autókereskedő ajánlhat több finanszírozási konstrukciót, aki Független Többes Ügynöknek regisztráltatja magát – cégét – a PSZÁF rendszerében. Ez a komoly anyagi, rendszerhasználati, adattárolási és adatszolgáltatási, illetve felelősségvállalási kötelezettség a ma működő autókereskedők számára új kihívás, aminek nem egyszerű megfelelni.
A CLB-Hitelinfo Kft. ügyvezetője szerint az autókereskedőkre kirótt új kötelezettségek és elvárások nem teljesíthetetlenek, de kellemetlen változtatásokkal és persze anyagi ráfordítással járnak. Az amúgy is nehéz helyzetben lévő kereskedők nehezen, vagy egyáltalán nem tudnák az új feltételeket teljesíteni. Azonban ebben az esetben csak függő ügynökei lehetnek valamelyik pénzintézetnek, ami ugyan nem jár a fenti kötelezettségekkel, de kizárólag egyetlen bank ajánlatát értékesíthetik termékeik mellé. Ez a függőség egyben kiszolgáltatottságot is jelent a mind a kereskedő, mind az ügyfél számára.
Szerző: CLB- Hitelinfo Kft.
Nagy-Britanniában biztosítás nélkül maradhatnak házak az áradások miatt
2010 július 30.
Kategória:
Általános
Nagy-Britanniában biztosítás nélkül maradhatnak házak az áradások miatt
A biztosítási díjak drámai növekedéséhez, és egyes területek biztosíthatatlanná válásához vezethet Nagy-Britanniában az áradások éghajlatváltozás miatt növekvő száma.
A brit biztosítókat tömörítő szövetség (ABI) szerint az árvizek veszélye jelenti a legnagyobb katasztrófakockázatot, az éghajlatváltozás fokozott veszélyeket rejt magában az áradások miatt. Nagy-Britanniában 2007-ben jelentettek súlyos, a biztosítóknak 3 milliárd fontjába kerülő áradásokat, tavaly Anglia észak-nyugati részét, Cumbriát sújtotta árvíz.
Nick Starling, az ABI általános- és egészségügyi biztosításokért felelős igazgatója elmondta: a szövetség tagjai attól tartanak, a megnövekedett kockázatok miatt egyes területek biztosítása lehetetlenné válik. A biztosítócégek már figyelmeztettek: előfordulhat, hogy nem kötnek szerződést az árvizek által fenyegetett területeken épült olyan új ingatlanokra, amelyek terveit a környezetvédelmi ügynökség véleménye ellenére hagyták jóvá. Az ügynökség becslései szerint Angliában és Walesben minden hatodik ház veszélyeztetett árvíz idején.
Az éghajlatváltozást felmérő legújabb adatok szerint a kockázat a tengerszint emelkedése és a mind gyakoribbá váló heves viharok miatt a jövőben tovább nő. Az ABI előrejelzése azt mutatja, ha a hőmérséklet 2 Celsius-fokkal emelkedik, a károk éves átlagban 47 millió fonttal növekednének. A váratlan és nagy horderejű katasztrófák kockázata miatt a biztosítási díjak 16 százalékkal emelkednének. Komolyabb, 4 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedés esetén a veszteségek 80 millió fonttal, a díjak 27 százalékkal emelkednének.
Hat fokos növekedésnél a veszteségek 138 millió fonttal nőnének, az árak 47 százalékkal szöknének magasabbra. Starling figyelmeztetett: a kiadások lefaragása helytelen politika lenne az árvízvédekezés terén. Az iskolákban, kórházakban és üzletekben, illetve a lakóházakban keletkezett károk rendezése milliárdokat emészthet fel. Számítások szerint a települések árvízvédelmére fordított minden 1 font 8-at spórol a gazdaságnak. (MTI)
Biztosítás totálkár ellen
2010 július 28.
Kategória:
Vételár biztosítás
Biztosítás totálkár ellen
Sokan a már nem létező autóért kénytelenek fizetni
Évente több tízezer hitelből vásárolt autót törnek totálkárossá vagy lopnak el. A járművek gyors értékvesztése és a gyenge forint miatt megugrott tartozás következtében sokan olyan autóért kénytelenek ilyenkor fizetni, amely már meg sincs.
A casco fontosságára legutóbb a májusi–júniusi viharok és árvizek hívták fel a figyelmet. Ugyan darabszám alapján a károk döntő többsége az otthonokban keletkezett, az egy eseményre jutó kárérték azonban a járművek esetében volt a legmagasabb. Míg a lakásokban átlagosan százezer forint kár keletkezett, a cascóval biztosított autóknál meghaladta a 400 ezer forintot. Egy jégeső okozta felületi és üvegkárok javítása a tapasztalatok szerint rendre meghaladja a félmillió forintot, de akár egy háztetőről lecsúszó cserép is komoly sérüléseket okozhat a járművekben.
Az említett esetekben a javítások költségét a biztosítók fizetik, az ügyfeleknek csak az önrészt kell állniuk, ám ha egy fa dől az autóra, vagy egy közúti baleset következtében válik totálkárossá, esetleg ellopják, akkor előfordulhat, hogy a casco önmagában már nem nyújt elegendő fedezetet. A biztosítók mind a casco, mind a felelősségbiztosítások esetében csak az autó káridőpont szerinti értékét térítik meg.
Egy hitelből vásárolt jármű esetén pedig ilyenkor a fennálló tartozás sokszor meghaladja a kártérítés mértékét, hiszen egy új autó értéke az első három évben akár 40-50 százalékkal is csökkenhet, miközben a gyengébb forintárfolyam miatt nőttek a jellemzően devizaalapú hitelben felvett kölcsönök. Az Union becslése szerint az elmúlt másfél évben mintegy 60-70 ezer finanszírozott autó válhatott totálkárossá, s jelentős részük után a tulajdonosok továbbra is törlesztik a tőke- és kamattartozás fennmaradó részét – mondja Zsoldos Miklós, a biztosító elnök-vezérigazgatója.
Az ilyen esetekre nyújt megoldást a gépjármű-vételárbiztosítás (GAP). A GAP egy másodlagos biztosítás, amelylyel a károsult a saját casco, illetve a vétkes fél kötelező vagy más típusú felelősségbiztosítása terhére rendezett kárkifizetést követően szerezhet érvényt követelésének. Például ha valaki három éve vett egy alsó középkategóriás autót négymillió forintért úgy, hogy ehhez hárommillió forint svájcifrankalapú hitelt vett fel, akkor az árfolyammozgás miatt a tartozása – folyamatos törlesztés mellett – 3,5 millió forint. A jármű piaci értéke azonban már csak 2,5 millió, ezért ha egy harmadik személy az autót totálkárosra töri, akkor az okozó felelősségbiztosítása csak ennyit térít.
A kettő különbözetét, vagyis egymillió forintot tehát az ügyfélnek saját zsebből kell állnia. Ha azonban a károsult kötött GAP-ot, akkor biztosítója megtéríti a jelenlegi 2,5 milliós érték és az eredeti négymilliós vételár közötti különbséget. Így a károsultnak nem kell olyan autót törlesztenie, melyet már nem is tud használni, illetve marad még félmillió forintja – érzékelteti egy példával a biztosítás lényegét Papp Lászlóné, az Aegon gépjármű-biztosítási üzletágának igazgatója.
Magyarországon a GAP még viszonylag új szolgáltatásnak számít: a 830 ezer cascóval szemben eddig alig négyezer ilyen biztosítást kötöttek eddig. Nyugat-Európában azonban már jó ideje sikeresen alkalmazzák, több országban is eléri a 40 százalékot a finanszírozott autókra kötött vételárbiztosítások aránya. Az Unionnál azonban arra számítanak, hogy az elmúlt időszak negatív tapasztalatai miatt a GAP-ban még komoly fejlődési lehetőség van.
Forrás:Nol.hu
Rogán: a biztosítók nem mentesülnek a bankadó alól
2010 július 27.
Kategória:
Általános
Rogán: a biztosítók nem mentesülnek a bankadó alól
Két terület lesz mentes csupán a bankadó megfizetése alól: a takarékszövetkezetek és a - postát is beleértve - a pénzügyi szolgáltatók; a három évnél nem régebben alakult biztosítók végül nem kapják meg ezt a lehetőséget - mondta Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke, azt követően, hogy a nap folyamán két ellentétes hír is megjelent arról, fennmarad-e a lex Járai néven ismertté vált, a egyes biztosítók bankadó alóli mentességét szolgáló javaslatról.
Csütörtökön reggel Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője az MTI-nek azt mondta: a kormány nem lép vissza a "lex Járaitól", azzal együtt szavazza meg délután az Országgyűlés a gazdasági és pénzügyi tárgyú törvénycsomagot. Kiemelte: a kormány továbbra is támogatja, hogy fennmaradjon azon kivételek köre a banki adó fizetési kötelezettsége alól, amelyeket már megszavaztak, hogy mindenki, így a kistelepüléseken élők számára is könnyen elérhetők legyenek a pénzügyi szolgáltatások, illetve hogy a piacra új szereplőként belépők ne lehetetlenedjenek el. Csütörtökön délután azonban felkerült az Országgyűlés honlapjára a nemzetgazdasági miniszter által beterjesztett, zárószavazás előtti módosítócsomag, amely szerint a tevékenységi engedélyüket első alkalommal 2007. június 1-jét követően megszerző biztosítóknak is meg kell fizetniük a különadót, vagyis nem lesz lex Járai. Ezt a módosító javaslat azzal indokolja, hogy a törvényjavaslat fizetési kötelezettséget írna elő normatív jelleggel, így indokolatlan a kivétel alkalmazása; és az eredeti jogszabálytervezethez képest a biztosítók adókulcsa 5,8-ról 6,2 százalékra nő. Eltörli a takarékszövetkezetekre vonatkozó kedvezményt is a javaslat, kedvezményezésüket úgy éri el, hogy a hitelintézetek esetében a korábbi általános 0,45 százalék helyett az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre 0,5 százalék az adó. A módosító javaslat kiveszi az adófizetési kötelezettség alól a pénzügyi közvetítőket, amit azzal indokol, hogy a nettó árbevétel alapján történő adófizetés többségüknél jelentős veszteségeket okozna, a közvetítők egy részét ellehetetlenítené. A pénzügyi közvetítők csoportja nem egységes, hitelközvetítőkből és biztosításközvetítőkből áll, az egységes adóalap alkalmazása ezért ebben az esetben nem megfelelő - áll az indoklásban. A pénzügyi vállalkozások adókulcsa 6 százalékról 6,5 százalékra emelkedik.
Forrás: Hír3.hu
Felháborító: mások bűneiért fizetnek!
2010 július 26.
Kategória:
Általános
Felháborító: mások bűneiért fizetnek!
A MÁV Általános Biztosító Egyesület csalással, sikkasztással és hűtlen kezeléssel vádolt öt vezetője már otthon várhatja a jogi procedúrát, míg a volt ügyfelek egymásnak adják a kilincset a bíróságon. A cascós károsultak biztosítói ugyanis a MÁV-os ügyfeleken verik le a borsos javítási költségeket. Megtehetik. A törvény szerint a károsultak közvetlenül a károkozótól is követelhetik káruk megtérítését – függetlenül attól, hogy a vétkes autósoknak volt érvényes kötelező gépjármű felelősség biztosításuk. Több mint 22 ezer károsult vár a pénzére.
Zsuzsanna nemrég bukta el az ellene indított polgári pert. Egy 2007-es koccanás miatt került a bíróság elé. Mivel ő volt a vétkes, a másik autóst biztosító Allianz tőle akarja behajtani a casco alapján kifizetett kárt. Hiába volt érvényes kötelező felelősség-biztosítása, a bírósági végzés szerint 15 napon belül meg kell térítenie a több mint háromszázezer forintos kárt. A gyermekét egyedül nevelő anyuka részletfizetést kért és kapott, így a rossz biztosítóválasztás havi harmincezer forintot vesz ki a családi kasszából.
Nem Zsuzsanna az egyetlen, aki a MÁV ÁBE-ben történt bűncselekmények kárát nyögi. A vétkesen balesetet okozó MÁV-osok sorra veszítik el a pereket a bíróságon. A Polgári Törvénykönyv egyik passzusa ugyanis kimondja, hogy a károsult közvetlenül a károkozótól is követelheti kára megtérítését, nem kell annak biztosítójához fordulnia.
Nem csak a MÁV ÁBE volt ügyfelei, de a velük ütköző több ezer, cascóval nem rendelkező autós is csúnyán megjárta. Ők – hacsak nem vállalják a jogi procedúrát – valószínűleg bottal üthetik a nekik járó pénz nyomát. Több mint 22 ezeren várnak a pénzükre.
A MÁV ÁBE vagyonelszámolási eljárása még tart. A követelések kielégítésének sorrendjét – egyesületről lévén szó– a MÁV ÁBE alapszabálya határozza meg. E szerint elsőként a személyi sérüléses balesetek áldozatait kell kártalanítani – ezek jelentős részének kifizetése a tavaly megtörtént –, s csak azután következhetnek a „bádogkárosok”. Ezen igények teljes egészére azonban aligha futja majd az egyesület vagyonából. A PSZÁF szóvivője, Binder István ugyanakkor cáfolja a felröppent hírt, miszerint a kárigények teljesítésében előre vennék a külföldi kárigényeket:
– A vagyonrendezési eljárás azt követően zárulhat le, ha egyértelművé válik, hogy a hitelezői követelésekhez képest mekkora a MÁV ÁBE vagyona. Ehhez azonban még jó pár olyan bírósági pernek le kell zárulnia, ahol a MÁV ÁBE érintett. A május végi adatok szerint bő 1220 per volt folyamatban az ügyben – mondja Binder István.
A felügyeleti szerv felelősségét firtató kérdésünkre a szóvivő emlékeztet rá, hogy a PSZÁF a MÁV ÁBE csődjét megelőző években számos határozatban kötelezte a biztosítót a tapasztalt hiányosságok kijavítására. A kis méretű piaci szereplőből időközben jelentős biztosítóvá vált MÁV ÁBE azonban a PSZÁF egyre súlyosabb szankciói ellenére sem képzett megfelelő tartalékokat. Az ügy kapcsán belső vizsgálat is indult a szervezetben, e szerint a felügyelet a jogszabályoknak megfelelően járt el – a kockázatok azonosításában és kezelésében azonban történtek hibák.
Bár a befuccsolt MÁV ÁBE által okozott károkat – úgy tűnik – rá lehet verni a volt ügyfelekre, szó sincs arról, hogy az ügyben az olcsóbb biztosítást választó autósok hibáztak volna. A vonatkozó EU irányelvek szerint a biztosítóknak közös garanciaalapot kell létrehozniuk, mely az ilyen esetekben fedezi az ügyfelek kárát. Csakhogy nálunk valami okból csupán jóval az ügy kirobbanása után, tavaly született meg az erről szóló jogszabály.
A volt MÁV-osok ügyét felkaroló Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, valamint a Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesülete most azt szeretné elérni, hogy a január elsejétől életbe lépett, a kötelező felelősségbiztosításról rendelkező új törvény visszamenőlegesen is hatályos legyen, s a most létrehozott garancialapból fizessék ki a károkat. Az Alkotmánybírósághoz küldött beadványukban azt is kérik, hogy a testület állapítson meg utólagos alkotmányellenességet amiatt, hogy az állam nem gondoskodott a károk fedezetéről, s a biztosító egyesületek számára nem írt elő kötelező viszontbiztosítást az ilyesfajta károk megtérítésére.