Nem lesz kötelező a márkaszerviz

A jövőben az autógyárak nem kötelezhetik az autósokat arra, hogy kizárólag márkaszervizben végezzék járműveik felülvizsgálatát és javítását.

Új autóipari versenypolitikai szabályozásról döntött csütörtökön az Európai Bizottság, ezek alapján a jövőben például az autógyárak nem kötelezhetik az autósokat arra, hogy kizárólag márkaszervizben végezzék járműveik felülvizsgálatát és javítását. Ez utóbbi alól kivételt képeznek azonban azok a karbantartási műveletek, amelyek az anyacég által fedezett garanciák feltételei.
   
A szabályok elsősorban arról rendelkeznek, hogy a független karbantartó- és szerelőműhelyek, illetve alkatrész-kereskedők könnyebben hozzájussanak a szükséges gyári műszaki információkhoz, valamint jobb hozzáférésük legyen a márkapiacokhoz.
   
Joaquín Almunia, az Európai Bizottság versenyügyi felelőse brüsszeli sajtótájékoztatóján úgy vélte, az új szabályok elsősorban a fogyasztóknak kedveznek, mert jelentős kiadásmegtakarítást eredményezhetnek. Szerinte javítja a döntés az uniós cégek nemzetközi versenyhelyzetét is, például a kelet- és dél-ázsiai feltörekvő piacokkal szemben.
   
Sajtótájékoztatóján a spanyol biztos hangoztatta, hogy miközben a legtöbb fogyasztónak a lakását leszámítva az autó a legnagyobb értékű tulajdona, megállapításuk szerint nem túlságosan erős a verseny a javítás, karbantartás és alkatrészek kereskedelmének területén. Az elmúlt években ráadásul a javítás és átvizsgálás költségei emelkedtek is, jóllehet az autóárak nem nőttek - ezek a költségek átlagosan az autóval kapcsolatos teljes kiadások 40 százalékára rúgnak. Az új szabályok egyik célja, hogy a gyártóktól független műhelyek bevonásával növeljék a versenyt a piacon.

Szintén rendelkezett a bizottság arról, hogy megszünteti a versenyszabályok alóli, úgynevezett csoportos mentességet olyan gyártók esetében is, amelyek piaci részesedése az alkatrész- és a szervizpiacon túllépi a 30 százalékot.

Az új intézkedések már a jövő héten életbe lépnek, de a bizottság úgy döntött, hogy az érintetteknek hároméves átmeneti időt biztosít, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott szabályozáshoz.

Forrás: Privátbankár.hu

A biztosítók már győztek a focivébén

A hétvégén kezdődő focivébéhez kapcsolódóan összesen 6,2 milliárd font (kilencmilliárd dollár) értékben kötöttek biztosításokat a rendezők, a csapatok és az eseményhez kötődő vállalatok.

A Lloyd's biztosítótársaság jelentése szerint csak a stadionokat és az edzőpályákat 3,2 milliárd fontra biztosították. Biztosítást kötöttek a médiacégek is, például arra, hogy amennyiben a meccsek csúsznak, akkor abból káruk adódik, ugyanis ez érintheti előre eladott reklámidejüket.

A rendezők fő aggodalma, hogy ha elmaradnak a meccsek, akkor a nézők visszakövetelik a jegyárat.

A Lloyd's összesítése nem tartalmazza az egyes játékosok saját biztosításait, amelyeket sérülésekre, illetve betegségekre kötnek.

Peter Thompson, a Beazley biztosítótársaság szakértője szerint a sztárfocisták biztosítása karrierjük csúcsán elérheti a 40 millió fontot. A bevételeket növelő szuvenírek, mezek eladhatósága jelentősen függ a csapatok legjobbjainak teljesítményétől - a nevükben testet öltő márka értéke elérheti a 10 millió fontot.

Forrás: Hír24.hu

A ravatalozó is megrongálódott: alulbiztosított önkormányzatok

A levonulóban lévő árvíz az önkormányzati vagyonban is százmilliós károkat okozott. A vihar, felhőszakadás és árvíz gyakorlatilag minden piaci szereplő alaptermékeiben is megtalálható kockázat, így szinte minden vagyonbiztosítási termék fedezi ezeket a kockázatokat - írja a Napi Gazdaság.

Nincs pontos összegzés arra, hogy a közösségi intézmények, például a polgármesteri hivatalok vagy az iskolák mekkora százalékát biztosítják a helyhatóságok. Hajas Gábor, a Generali vagyonbiztosítási üzletágának igazgatója szerint kevés önkormányzat rendelkezik biztosítási védelemmel, Cserkuti Nándor, az Aegon vállalati vagyon üzletágának vezetője viszont úgy véli, 70-75%-ra becsülhető a biztosított önkormányzatok, vidéki közintézmények aránya, és az igény évről évre növekszik. A szakember szerint jellemzően a helyi önkormányzatok kötnek biztosítást, a polgármesteri hivatalon kívül a kezelésükben vagy üzemeltetésükben lévő egyéb intézményekre is (óvoda, orvosi rendelő, gimnázium vagy akár ravatalozó).

Ebben a szférában is előfordulnak a bankok által előírt, hitelfedezetként kötött vagyonbiztosítások, sőt több kistérségben az önkormányzatok összeállnak és alkuszokon keresztül közösen vásárolnak biztosítási fedezetet, ezáltal komoly díjengedményt tudnak elérni - mondta el Kaszab Attila, K&H Biztosító nem életbiztosítási üzletágának vezetője. Lázár István, a Groupama Garancia vagyon-, felelősség- és mezőgazdasági biztosítási főosztályvezetője úgy véli, a biztosítottság arányában nincs látványos különbség az árvíz sújtotta és az egyéb területek között.

Egyes hírek szerint ahol van biztosítás, sok helyen ott is inkább csak jelképes a védelem, gyakran a könyv szerinti értékre biztosították az épületeket. Kaszab Attila szerint ez már a múlté, ma inkább valós értéken vagy új értéken kötik a biztosításokat, Lázár István pedig úgy véli, ez akkor áll fenn leginkább, ha a szerződés már többéves, ilyenkor valószínűbb, hogy alulbiztosítottak a vagyontárgyak.

Cserkuti Nándor szerint 3-5 éve még valóban általános tendencia volt a könyv szerinti nettó értéken kötött biztosítás, ami az infláció miatti értékkövetés helyett az értékcsökkenési leírással csökkentett összegen határozta meg egy-egy biztosított ingatlan vagy vagyontárgy értékét (biztosítási összegét). A korábbi évekre jellemző volt az önkormányzati szektorban az alulbiztosítottság, hiszen a települések jó részénél az alacsonyabb biztosítási összegek alacsonyabb díjat jelentettek, ami a szerződés megkötésekor még ma is fontos szempont.

Az Aegon vállalati vagyon üzletágának vezetője az elmúlt évek változó tendenciáinak tudja be, hogy már "csak" 30-40%-ra becsülhető az önkormányzati szektor alulbiztosítottsága. Piaci szakértők szerint az előrelépést hátráltatja az is, hogy a kormányzat szereplői a mostani árvíz kapcsán is kilátásba helyezték: teljes mértékben átvállalják az intézményekben keletkezett károkat.

Alulbiztosításnak nevezzük, amikor a biztosított ingatlan újraépítési értéke nagyobb a biztosítási szerződésben meghatározott összegnél. Ebben az esetben egy esetleges kárra a biztosító csak arányos kártérítést alkalmazhat.

Forrás: Pénzcentrum.hu

Cégautós vakáció: mire figyeljünk?

Különösen külföldi út esetén érdemes előre meggyőződni arról, mire terjed ki a céges autó biztosítása, illetve a kocsi tartozékai, engedélyei rendben vannak-e - hívja fel a figyelmet a KBC Autolease.

Megkezdődött a nyári szabadságok időszaka, sokan pedig nyaralásuk alatt is a céges autót használják. A vállalkozások cégautókra vonatkozó szabályozása határozza meg, lehetséges-e, és ha igen, milyen mértékben magáncélokra is igénybe venni a vállalati gépkocsikat – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

A képet tovább árnyalja, hogy van, ahol a belföldi utat igen, de a határátlépést már nem engedélyezik a munkatársaknak. A flottakezelők – akik lízingkonstrukció esetén a gépjármű tulajdonosai – külföldre utazáshoz kiviteli engedélyt adnak ki az autóhoz. A schengeni határok létrejötte óta ugyan kisebb a jelentősége ennek az engedélynek, de vannak olyan európai országok, ahol a határátlépéskor szigorúan ellenőrzik a meglétét. Közúti ellenőrzés során pedig bárhol kérhetik az igazolást arról, hogy a vezető jogosult használni az autót. Érdemes indulás előtt áttekinteni azt is, miről szól a használati engedély. Vezető beosztású munkatársak esetén az autópark-kezelők igény szerint már az autó átadásakor kiadnak egy meghatalmazást, ami a házastárs részére is lehetővé teszi a gépjármű használatát - jelzik.

Az üzemanyagkártyák többnyire országhatáron belül érvényesek, a flottakezelők az autókat a magyarországi előírásoknak megfelelő tartozékokkal adják át a cégeknek. A külföldre utazó munkatársnak kell arról gondoskodniuk, hogy az adott ország egyedi előírásainak megfelelően készítsék fel az autót az útra. A kézi poroltó például hazánkban nem kötelező tartozék, egyes európai országokban viszont ezt is kérik az autósoktól - hívják fel rá a figyelmet.

Céges flották esetén a biztosításokat rendszerint az autópark-kezelők kötik meg, az autóvezetőknek azonban ajánlatos tájékozódni a biztosítási és az assistance szolgáltatások részletes feltételeiről: baleset esetén mire kell figyelni, milyen segítséget vehetnek igénybe, számíthatunk-e például csereautóra. Európában az ún. rendszámegyezményhez csatlakozott országokban – az Európai Unió országai, valamint Izland, Norvégia és Liechtenstein – a zöldkártya bemutatása nem szükséges, a rendszám és az országjelzés is  igazolja a felelősségbiztosítás meglétét.  Ha más ország az úti cél, a cégek a flottakezelőtől vagy a biztosítótársaságtól kérhetik a zöldkártya kiállítását.

Forrás: Privátbankár.hu