2020.07.17
Érdemes rendszeresen felülvizsgálni az ingatlanbiztosításunk értékét
Hiába biztosított a lakásunk, házunk, ha nem növeljük védelmünk összegét az évek során végzett fejlesztések, beszerzett új ingóságok értékével. Ha bekövetkezik a kár, kiderülhet, hogy a biztosító nem fizet mindent, mert alulbiztosított volt az ingatlanunk. Célszerű ezért elfogadni a biztosítónak az értékkövetésre vonatkozó javaslatait, s ügyfélként is jelezni az új beszerzéseket, lakáskorszerűsítéseket. Léteznek egységáras biztosítási összegre vonatkozó biztosítási szerződések is.
Manapság számos lakásbiztosítás közül választhat az ügyfél, és laikusként sokszor nehéz eldönteni, hogy ezek melyike védi leginkább a biztosítani kívánt ingatlanunkat és egyéb vagyontárgyainkat. A lakásbiztosítás jellemzően hosszútávú kapcsolatot hoz létre a biztosítóval, amely - a mindenkor megfelelő védelem fenntartása érdekében - folyamatos együttműködést feltételez mindkét fél részéről.
A megfelelő lakásbiztosítás kiválasztásánál érdemes átgondolni, hogy mely vagyontárgyakra és milyen biztosítási kockázatokra, kárfajtákra terjedjen ki a fedezet. A jelenlegi lakásbiztosítási termékeknél többféle kárra, biztosítási eseményre is kiterjed a biztosítás. A biztosítások jellemzően fedezetet nyújtanak az alapkockázatként megjelölt elemi károkra (pl. vihar, felhőszakadás, tűz, földrengés, árvíz stb.) és műszaki okú károkra (pl. vezetékes vízkár). A modulokból álló biztosítások esetén az ajánlattételkor a szerződő maga választhatja meg, hogy mely károkra terjedjen ki a védelem.
A biztosítási szerződések másik alapvető eleme a biztosítási összeg. Amíg a biztosított vagyontárgyak és a veszélynemek megjelölése a biztosítás terjedelmét, addig utóbbi a szolgáltatás maximális mértékét határozza meg. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa, azaz azt mutatja meg, hogy a biztosított vagyontárgy károsodása esetén legfeljebb mekkora összeget fizet a biztosító a helyreállításra vagy pótlásra.
A biztosítási összegek a lakásbiztosítási szerződésben a biztosítható vagyontárgyak pénzbeli értékét kell, hogy tükrözzék, amelyet külön-külön vagyoncsoportonként (pl. lakóingatlan, melléképület, háztartási ingóságok, értéktárgyak stb.) rögzítenek a szerződésben. A védelem teljessége érdekében nagyon fontos, hogy a biztosítási összegeket a tényleges piaci viszonyoknak, a biztosított vagyontárgyak tényleges értékének megfelelően határozzák meg.
A biztosítási összeget nem a vagyontárgyak aktuális forgalmi értéke, hanem azt az ún. újérték elv alapján kell megállapítani. Ha például a keresleti és kínálati viszonyok következtében csökken az adott ingatlan forgalmi értéke, a biztosítási összeg nem csökken automatikusan. Ezt ugyanis nem a piaci értékhez képest kell meghatározni, hanem ingatlanok esetén az újjáépítési értékhez, amelyet alapvetően az aktuális építőanyagárak és munkabérek határoznak meg. Ingóságok esetén ez az újrabeszerzési értéknek felel meg. E meghatározási módnak azért van kiemelt jelentősége, hogy ha a biztosított vagyontárgy károsodik, megsemmisül, a biztosítási szerződésnek elegendő fedezetet kell nyújtania ahhoz, hogy a vagyontárgyat a káreseményt követően az eredeti állapotnak megfelelően kijavítani, vagy (totálkár esetén) pótolni lehessen.
A lakásbiztosítások egyik alapelve a túlbiztosítás tilalma. Mivel a biztosító a kár megtérítésére köteles, ezért az úgynevezett kárbiztosítások körében általánosan tiltják a káronszerzést. Magyarul a biztosító kárkifizetése nem haladhatja meg az ügyfél által elszenvedett kár mértékét. Ennek alapján törvényi alapvetés, hogy a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. Az afölötti részre vonatkozóan a biztosítási összeget illető megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani.
A biztosítási összeg pontatlan meghatározása akkor okozza a legjelentősebb problémákat, ha emiatt a biztosított ingatlan, egyéb vagyontárgy alulbiztosítottá válik. Erről akkor beszélünk, ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél, tehát a vagyontárgy újjáépítési/újrabeszerzési értékénél alacsonyabb. Ilyenkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni.
Ha pl. egy lakóingatlan biztosítási összegét a szerződésben 15 millió forintban jelölték meg, azonban a tényleges újjáépítési értéke 20 millió forint, úgy az ingatlan 25 százalékkal alulbiztosított. Ha ez az ingatlan pl. tűzkár miatt károsodik, amelynek helyreállítási költsége 4 millió forint, úgy a biztosító emiatt csak a helyreállítási költségek arányos részét (az adott példában 75 százalékát) téríti meg a tulajdonosnak. Ő ezért csak 3 millió forint összegű biztosítási szolgáltatásra jogosult.
Alulbiztosítottság esetén a tulajdonos hiába rendelkezik biztosítással, a tényleges kárt a biztosító csak részlegesen fogja megtéríteni. Ezért kiemelten fontos a biztosítási összeg megfelelő meghatározása.
Alulbiztosítottsághoz vezethet, ha a szerződő már a szerződéskötéskor helytelenül határozza meg a biztosítási összeget. Ilyen eset, ha pl. az ingatlan alapterületét, az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak körét vagy a vagyontárgyak értékét helytelenül veszi számításba. Az alulbiztosítottság azonban leggyakrabban a biztosítás tartama alatt alakul ki: az eredetileg megfelelő értéken biztosított vagyontárgyak (vagy az azok helyébe lépő új vagyontárgyak) az évek során alulbiztosítottá válnak.
Számos esetben az ingatlant a tulajdonos a biztosítás megkötését követően bővíti, korszerűsíti (pl. új lakrészt épít hozzá vagy modern fűtési rendszert épít ki), amelynek újjáépítési költsége így nyilvánvalóan magasabb lesz, mint korábban. Az ingóságoknál hasonló eredményre vezet a korábbi elavult berendezések (pl. hűtőszekrény, tévé) és bútorok új, nagyobb értékűre cserélése, új nagyértékű ingóságok vásárlása. Ezeknél a pótlási érték lesz magasabb a korábbinál. Ha a szerződő a módosítást, módosulást nem jelzi a biztosító felé, alulbiztosítottság alakul ki.
A biztosítók az árszínvonal-változás (így például az építőanyagáraké, munkabéreké) alulbiztosítottságra gyakorolt hatását az éves értékkövetéssel igyekeznek kiküszöbölni. Ennek során a szerződőnek javaslatot tesznek a következő biztosítási időszakra vonatkozó indexálásra, azaz a biztosítási összegek arányos növelésére. Bár az indexálás a biztosítási díjat is arányosan növeli, azonban annak visszautasítása az alulbiztosítottság kockázatát rejti magában.
Ez az értékkövetés csak az átlagos árindexváltozást veszi figyelembe, hiszen a biztosítónak bejelentés nélkül nincs tudomása az esetleges értéknövelő beruházásokról.
Ügyfélként ezért az indexálástól függetlenül is érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat néhány évenként, hogy az megfelelő veszélynemekre nyújt-e biztosítási fedezet és különösen, hogy a biztosítási összegek megfelelően tükrözik-e az ingatlan és az ingóságok újjáépítési, illetve újrabeszerzési értékét. Ha nem, a módosításokat mielőbb célszerű jelezni a biztosítónak.
Több biztosító lakásbiztosítási szerződése tartalmazza annak lehetőségét, hogy ha a szerződő elfogadja a biztosító által ajánlott egységárat a biztosítási összegre, úgy
a biztosító kár esetén (szűkkörű kivételektől eltekintve) nem vizsgálja az alulbiztosítottságot és nem alkalmazza az arányos térítést.
A lakásbiztosításunk esetében célszerű folyamatosan figyelemmel követni a biztosítási összegeket! Enélkül azt kockáztatjuk, hogy kár esetén a biztosító nem téríti meg a teljes veszteségünket.
Forrás: hvg.hu
CLB tipp: Aktualizálja lakásbiztosítását, vagy évfordulóval kalkuláljon oldalunkon! Lakásbiztosítás ajánlatok >>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Rohamot indítottak az astrás károsultak
2016 augusztus 02.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Rekordmennyiségű kárigény érkezett tavaly Mabisz Kártalanítási Számlához (KSZ), és rekordmennyiségű kifizetésre is készülhetnek az alapnál. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint 2015-ben ugyanis 4093 fedezetlen káresemény volt, vagyis ennyi balesetet okoztak olyan autósok, akiknek nem volt olyan érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk (kgfb), amelynél a biztosító helytállt volna. Egy átlagos évben körülbelül kétezer ilyen esemény történik, a rekordév 2005 volt, amikor 2678 autós okozott kárt biztosítás nélkül.
A tavalyi csúcs mögött egyértelműen az Astra Biztosító csődje áll. Az astrás kgfb-károkat ugyanis a KSZ-nek kell kifizetnie. Ennek kapcsán a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) korábbi közlése szerint összesen 2223 kárigény érkezett be a KSZ-hez. A becsült kárérték 2,5 milliárd forint körül volt, ennek is látszik már a nyoma a statisztikában. Míg a korábbi években a tárgyévi tételes függőkár-tartalékok volumene általában bőven egymilliárd forint alatt maradt, sőt 2014-ben a félmilliárd forintot sem érte el, tavaly 2,13 milliárd forintot kellett elkülöníteni a 2015-ben történt károkra.
A teljes kártartalék persze nagyobb, hiszen a korábbi években keletkezett vagy az ismeretlen autósok által okozott károkra is kell félretenni. Az Astra-bukás miatt mindenesetre a KSZ tartalékait jócskán át kellett rendezni. A bruttó 14,56 milliárd forintnyi tartalékból 4,39 milliárdot kellett a felmerült, de még ne nem jelentett károkra elkülöníteni, ez csaknem a két és félszerese a 2014-esnek.
A statisztikákból ugyanakkor az is kiderül, hogy az astrás károk elenyésző részét rendezhette csak a KSZ 2015-ben. A fedezetlen károknál a kárkifizetések összege ugyanis mindössze 438,7 millió forint volt, kevesebb, mint 2014-ben. A KSZ mentségére szól, hogy a csődbe ment biztosítónál lévő adatok feldolgozásával kapcsolatban nehézségei voltak, nem mindig tudta például, hogy egy bejelentett kárnál volt-e már kárelőleg-kifizetés.
A KSZ a fedezetlen károk mellett olyankor is fizethet kártérítést, ha ismeretlen autós okozta a kárt. Ilyenkor azonban csak akkor térítik meg a kárt, ha nemcsak pléhkár volt, de súlyos személyi sérülés is történt. Ebben az esetben nemcsak a személyi sérülésekre, de az autóban keletkezett károkra is jár kártérítés. Tavaly egyébként a szokásosnál tisztességesebbek voltak az autósok. Csupán 196 olyan eset fordult elő, hogy egy károkozó sofőr otthagyta a sérült és vétlen áldozatot. 2014-ben még csaknem ezer alkalommal történt hasonló eset.
Forrás: vg.hu
Drágább a kötelező, de még mindig veszteséget hoz
2016 augusztus 02.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
A kötelező még mindig ráfizetéses üzletág a biztosítóknál. A kamionok és a buszok gyakran okoznak balesetet, a nagymotorok ritkán, de akkor nagy kár keletkezik.
Hiába drágult sokat a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb), ez az üzletág még mindig veszteséget termel a biztosítóknak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint tavaly csaknem 4,48 millió kgfb-szerződés volt a hazai piacon, ezek után 105,8 milliárd forintnyi díjat szedtek be a biztosítók. Az átlagos éves díj így – a 30 százalékos baleseti adó nélkül számolva – 23 633 forint lett, ami 15 százalékkal magasabb a 2014-esnél.
Ez az áremelkedés sem volt elegendő azonban ahhoz, hogy biztosítástechnikai szinten nyereségessé váljon a kötelező biztosítás: a szektor több mint 7,7 milliárd forintos veszteséggel zárta az évet.
Ez egyébként lényegesen jobb a 2014-es és 2013-as eredményhez képest, tavalyelőtt ugyanis 11,8 milliárd, 2013-ban pedig 18,7 milliárd forintos mínuszt hozott össze ez az üzletág. Az idén pedig az eddigi adatok alapján tovább javulhatnak az eredmények. A kgfb-díjak ugyanis 20-25 százalékkal magasabbak az egy évvel korábbinál, és az árverseny is csökkent valószínűleg, miután az Astra kiszállt a piacról.
Nem csak a díjbevétel nő azonban a biztosítóknál, a károkra is egyre többet kell fizetniük. Tavaly a tárgyévi károkra 32,6 milliárd forintot fizettek ki, ez 7 százalékkal több, mint 2014-ben. A függőkár-tartalék eközben 9 százalékkal 33,8 milliárd forintra nőtt. A felmerült, de még be nem jelentett károkra is 11 százalékkal több, 15,6 milliárd forintos tartalékot képeztek a biztosítók. A teljes kárfelhasználás így megközelítette a 89 milliárd forintot.
A friss adatokból az is kiderül, egyre több magyar jár nagy autóval. A legtöbb kgfb-t még mindig 51–70 kW teljesítményű kocsira kötik meg, több mint egymillió szerződés esik ebbe a szegmensbe. A kisebb teljesítményű autók száma azonban rohamosan fogy, míg a nagyobbaké nő. Például tavaly már több mint 29 ezren jártak 180 kW-osnál is nagyobb teljesítményű autóval, kétszer annyian, mint 2013-ban. A statisztikák szerint pedig minél erősebb motorú autót használ valaki, annál több kárt okoz, a 100–180 kW-os autóknál a kárgyakoriság 4,3 százalék fölött van, a még nagyobb kocsiknál pedig meghaladja a 4,5 százalékot is. Az átlagosnál kisebb, 50 kW alatti autóknál viszont bőven 3 százalék alatt van a kárhányad. Egy átlagos károkozó személyautós egyébként 420 ezer forint körüli kárt okoz, de minél nagyobb autóval jár, jellemzően annál nagyobb a kár.
A legveszélyesebben egyébként a kamionosok és a buszsofőrök közlekednek. Tavaly nagyjából minden negyedik kamion okozott úgy kárt, hogy ő volt a hibás. Ezek ráadásul jellemzően nagyok, átlagosan egymillió forint fölötti értékűek. A buszoknál a kárhányad 14,4 százalék fölött van, a troliknál meghaladta a 36,7 százalékot. Az okozott károk átlagos értéke azonban kisebb, mint a kamionoknál, egy karambolozó busz átlagosan 521 ezer, egy troli pedig 288 ezer forintos kárt okozott tavaly.
A motorosok továbbra is jó biztosítós ügyfélnek számítanak, a kárgyakoriság náluk rendkívül alacsony, a 0,6 százalékot sem éri el. A nagy motorokat vezetők egyébként gyakrabban okoznak kárt, mint a kis robogókon ülők. Ha viszont egy motoros hibás félként balesetet okoz, az sokba is kerül. Az áltagos motoros kgfb-károk értéke 660 ezer forint, a 70 kW-osnál nagyobb gépekkel viszont átlagosan csaknem egymillió forintos kárt okoznak a felelőtlen vezetők, ennél csupán a kamionos balesetek után nyújtanak be nagyobb számlákat a biztosítóknak.
Forrás: vg.hu
Hurrá, nyaralunk! Bezzeg a betörők nem
2016 augusztus 01.
Kategória:
Lakásbiztosítás
A nyaralás időszaka a betörések szempontjából különösen veszélyes, a MABISZ adatai szerint tavaly több mint 47 ezer lakásbetörés történt. Különösen veszélyeztetett térségnek számít ebből a szempontból a közép-magyarországi régió, ahol tavaly közel 10 ezer betörést regisztráltak, ebből 6200-at Budapesten. Egy nem megfelelő zárral ellátott ajtót mindössze 15 másodperc alatt ki tudnak nyitni a betörők – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
Egy közelmúltban végzett felmérés szerint a válaszadók 86 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az ideális lakásbiztosítás kiterjed a betöréses lopásra is. Egy átlagos méretű lakásra akár már havi egy-két ezer forintos díjjal köthető lakásbiztosítás, azonban előfordulhat, hogy ezek a biztosítások nem minden esetben térítenek betöréses lopás esetén. Ezért, ha valaki a betörés ellen is biztosítani szeretné otthonát, akkor érdemes a biztosítás megválasztásakor erre is figyelemmel lenni – hívja fel a figyelmet Deliága Judit, a Mabisz Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke.
A biztosítók tapasztalatai szerint a nyári időszak és a hosszú hétvégék idején a leggyakoribbak a betöréses lopások. A betörők leggyakrabban az ajtók, ablakok felfeszítésével jutnak be az ingatlanokba. A leggyakrabban eltulajdonított javak az ékszerek, illetve a készpénz, valamint az olyan műszaki cikkek, mint a laptop, a fényképezőgép és a mobiltelefon.
Az Országos Kriminológiai Intézet által készített kutatásban 139, betörés miatt börtönbüntetésre ítélt fogvatartottat kérdeztek meg a „betörési szokások”-ról, illetve arról, hogy milyen szempontok alapján választották ki az ingatlant. A válaszokból kiderült, hogy egy „ideális” betörés időtartama átlagosan maximum 10-15 percet vesz igénybe, utána már jelentősen megnő a lebukás kockázata. A kiválasztási szempontoknál a befolyásoló tényezők között szerepel a szemtanúk esetleges felbukkanásának lehetősége, a riasztó, a rács, valamint a megfigyelési eszközök megléte, az ingatlan minősége és a könnyű ki- és bejutás lehetősége.
Egy zárt, de gyengébb minőségű zárral ellátott ajtót nagyjából 15 másodpercbe telik kinyitni. Emellett még számos módja lehet a betörésnek, mint például az ablakok, erkélyajtók befeszítése, a hengerzár-törés, a zár felfúrása, vagy extrémebb esetekben a fal-, vagy tető kibontása. „Teljes körű, 100 százalékos védelem nem létezik, de a megelőző lépéseket meg lehet és meg kell tenni. A Magyar Biztosítók Szövetségének szakértői az idei nyaralási szezon kezdetére összeállítottak és a szövetség honlapján elérhetővé tették a Betörésvédelmi tájékoztató-t. A dokumentum a biztosítási alapfogalmak megértésében, valamint a megfelelő vagyonvédelmi megoldások kiválasztásában nyújt segítséget” – mondta Deliága Judit.
Forrás: adozona.hu
Nyáron ugrásszerűen növekszik a lakásbetörések száma
2016 július 29.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Nyáron ugrásszerűen megnő a lakásbetörések száma, tavaly több mint 47 ezer lakásbetörés történt, különösen veszélyeztetett térségnek számít a közép-magyarországi régió, ahol a múlt évben mintegy 10 ezer betörést regisztráltak, ebből 6200-at Budapesten - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) pénteken az MTI-vel.
A biztosítók tapasztalatai szerint a nyári időszak és a hosszú hétvégék idején a leggyakoribbak a betöréses lopások, a betörők leggyakrabban az ajtók, ablakok felfeszítésével jutnak be az ingatlanokba, a leggyakrabban eltulajdonított javak az ékszerek, illetve a készpénz, valamint az olyan műszaki cikkek, mint a laptop, a fényképezőgép és a mobiltelefon - írja közleményében a Mabisz.
A szövetség felhívja a figyelmet arra, hogy az Országos Kriminológiai Intézet által készített kutatásban 139, betörés miatt börtönbüntetésre ítélt fogvatartottat kérdeztek meg, a válaszokból kiderült, hogy egy "ideális" betörés időtartama átlagosan maximum 10-15 percet vesz igénybe, utána már jelentősen megnő a lebukás kockázata.
A kiválasztási szempontoknál a befolyásoló tényezők között szerepel a szemtanúk esetleges felbukkanásának lehetősége, a riasztó, a rács, valamint a megfigyelési eszközök megléte, az ingatlan minősége és a könnyű ki- és bejutás lehetősége.
Deliága Judit, a Mabisz Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke a közleményben kiemelte: szakértőik az idei nyaralási szezon kezdetére összeállítottak és a szövetség honlapján elérhetővé tették a Betörésvédelmi tájékoztató-t, a dokumentum a megfelelő vagyonvédelmi megoldások kiválasztásában nyújt segítséget.
Szerző: MTI
Forrás: vg.hu
A szabály, amit sok autós nem ismer, pedig mindenkit érint
2016 július 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
A kgfb-díjak a bonus-malus rendszeren alapulnak, amelynél ha balesetet okozunk a biztosítónk visszasorol minket. Emiatt a következő évtől alapvetően többet kellene fizetnünk, viszont egy trükkel elkerülhetjük a biztosítási díjak emelkedését.
A kötelező gépjármű felelősség biztosítások (kgfb) díjai a bonus-malus rendszeren alapulnak Magyarországon, azonban a biztosítóknak lehetősége van arra, hogy eltérjenek az átlagos díjazástól és ezzel egyes autósoknak kedvezményeket nyújtsanak. A kgfb díjak az utóbbi évben egyre magasabbak, így sokakat izgat, vajon hogyan spórolhatunk a biztosításunkon.
Hogyan kerüljük el a visszasorolást?
Amikor kárt okozunk, a biztosító nem tesz különbséget aszerint, hogy az okozott kár mekkora értékű volt, azonban az ilyenkor rendszerint bekövetkező visszasorolást megúszhatjuk: ha fél éven belül kifizetjük a kárt a biztosítónak, akkor megtarthatjuk a bónusz fokozatunkat. Mindenek előtt viszont számoljunk utána, hogy megéri-e az éves díjkedvezményért cserébe kifizetni az okozott kárt. Ha úgy döntünk, hogy nem fizetünk, akkor a következő biztosítási évtől már magasabb biztosítási díjjal kell számolnunk.
Eltérő kedvezményt adnak a biztosítók
A bonus fokozatok a megváltozása után a kedvezmény mértéke eltérhet az átlagos 5 százaléktól fokozatonként, viszont a maximum kedvezmény mértéke egységesen 50 százalék maradt a kötelező biztosításoknál
- mondta korábban a Pénzcentrum kérdésére Cselovszki Zsolt, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) gépjárműszekciójának elnöke. Amikor először kötünk kgfb-t az A00 kategóriából indulunk, majd évente egy besorolással kerülhetünk feljebb, ha nem okozunk balesetet.
Ha viszont a mi hibánkból történik autóbaleset, akkor visszasorolhatnak minket:
- Egy éven belül egy kár esetén két fokozattal
- Egy éven belül két kár esetén négy fokozattal
- Egy éven belül három kár esetén hat fokozattal sorolják vissza,
- Míg négy vagy több kár esetén a legrosszabb, M04 (malus 04) kategóriába kerülünk.
Ha tíz bonus kategóriát lépünk felfele, akkor összesen 50 százalékos biztosítási díjkedvezményt kaphatunk, amely minden biztosítónál egységes. Eltérés lehet viszont abban, hogy a mekkora lépésközökkel jutunk el idáig, az átlagos, 5 százalékos lépésköz helyett akár 7-8 százalékos lépéseket is alkalmazhatnak a biztosítók.
Ha autót váltunk elbukjuk a kedvezményt?
Amikor autóváltásra kerül sor, nem mindegy, hogyan tesszük ezt meg, ugyanis ha két éven keresztül nincs a nevünkön kgfb, akkor a besorolásunk megszűnik. Ezzel az összes kedvezményt elbukhatjuk, és a besorolásunk A00-ról indul újra, amikor autót veszünk. Persze ha malus 04 kategóriánk van, akkor ezzel a kis trükkel hamarabb érhetjük el az A00 szintet (két év után négy év helyett).
Gyakran feltett kérdés és az ügyfelek sokszor nem értik, hogy miért van ez így, de egy második autó vásárlásakor annak biztosítása nulláról (A00) indul
- tette hozzá Cselovszki Zsolt. Ennek oka, hogy Magyarországon a személyhez köthető kötelező biztosítás van érvényben, így amikor az autónkat eladjuk, akkor az új tulajdonos nem kapja meg az általunk összegyűjtött jó besorolást, de persze a malus fokozatot sem "örökölheti" tőlünk. Mi viszont az új autó vásárlásakor megkapjuk a korábbi besorolásunkat, hiszen ez a személyünkhöz köthető (ez alól persze kivételt képez, ha kifutunk a két éves határidőből).
A második autó megvásárlásakor viszont az autó az A00 fokozatról indul, ennek elsődleges oka, hogy (értelemszerűen) két kocsit nem tudunk egyszerre vezetni. Ez alól van egyébként kivétel: az oldtimer (OT-s rendszámú) gépjárművekre speciális biztosítási szabályok vonatkoznak, feltéve, ha nincsenek napi felhasználásban.
Jó ez a rendszer?
Hazánkban megbízhatóan működik a bonus-malus rendszer, azonban a rendszeren lehetne még finomítani. Jelenleg ugyanis előfordulhat, hogy ugyanúgy két kategóriával kerül lejjebb az, aki tíz éve volt B10-es kategóriában, és aki csupán egy éve kapta meg a legmagasabb kedvezményt nyújtó besorolást. Ez ugyanis felvethet egyenlőtlenségi kérdéseket, a rendszer bonyolítása árán jóval igazságosabb rendszert hozhatnánk létre. Németországban például 40 kategória van érvényben, így a fenti probléma nem merül fel általánosan.
Előfordul egyébként olyan európai ország, ahol nem személyhez köthető a kgfb, mint hazánkban, hanem az autóhoz. Ennek előnye és hátránya egyaránt van:
- Az előnye, hogy új autó vásárlásakor lenullázódik a negatív besorolás és a második kocsi vásárlásakor megkaphatjuk a korábbi pozitív besorolást (ez valószínűleg az autó árán is érződik). Az autó besorolásán ezáltal jól nyomon követhető, hogy mennyi balesete volt korábban az autónak.
- A hátránya, hogy új autónál nullázódik a pozitív besorolás, és a jó besorolású használt autók drágábbak. Előbb-utóbb persze le kell cserélni a gépjárművünket és ilyenkor elveszik a jó besorolásunk is.
Forrás: penzcentrum.hu
10+1 alig ismert tény az utasbiztosításokról
2016 július 28.
Kategória:
Utasbiztosítás
Az utasbiztosítás szinte már elengedhetetlen része a nyaraláshoz köthető kiadásainknak, de nem mindegy, mennyibe kerül. Sokan nem is gondolnák, de sokat lehet spórolni az utasbiztosításon, de ehhez nem árt odafigyelni néhány alapvető dologra. A legtöbbet egyébként akkor spórolhatjuk, ha megfelelő védelemmel vágunk neki a nyaralásnak.
1. Ne kössük meg az első ajánlatot!
Ha utazási irodában foglaltuk le az utunkat, akkor valószínűleg utasbiztosítási ajánlatot is adnak nekünk. Ugyan az árakról és a feltételekről érdemes érdeklődni, azonban elsőként nem érdemes elfogadni azt, ha kedvező, később akkor is megköthetjük azt. Mielőtt megkötnénk az utasbiztosítást érdemes több helyen is érdeklődni a szolgáltatások és az árak miatt.
2. Használjunk online kalkulátort!
Az összehasonlításhoz használjunk online kalkulátort! Ez lehet egy gyűjtőoldal, vagy akár a biztosító saját oldala is, ezek között ugyanis nincs jelentős eltérés, ahogy erről korábban részletesen írtunk. Az online összehasonlítás gyorsan megy, így ezt akár az utazási irodából is megtehetjük, így a biztosítás kötése miatt biztos, nem kell kétszer fáradni.
3. A netbankunkat is nézzük meg!
Ha lehetőségünk van rá, akkor nézzük meg a saját netbankunkat is, itt ugyanis sokszor találunk kedvező ajánlatot, ráadásul a szerződéskötés is sokszor gyorsan megy, hiszen az alapadataink már megvannak a szolgáltatónak.
4. Elfelejtettük a biztosítást, most mi legyen?
Ha elfelejtettünk utasbiztosítást kötni, akkor sincs minden veszve, ezt a fajta biztosítást ugyanis interneten (vagy telefonon) keresztül is megköthetjük, nem kell hozzá a személyes jelenlét. Ezt megtehetjük netbankban, kalkulátor oldalon és telefonos ügyfélszolgálaton egyaránt (ez utóbbinál persze a telefonhívás költségével nem árt számolni.
5. Mire térjen ki a fedezet?
A legfontosabb, hogy az egészségügyi szolgáltatásokra térjen ki a fedezet, sok országban ugyanis jelentős összegeket emészthetnek fel az egyszerűbb kórházi ellátás költségei is. Ilyenkor érdemes az adott célország költségeivel számolni, sokszor egy kevésbé fejlett országban is annyiba kerülhet az egészségügyi ellátás, mint a legdrágább országokban.
Lényeges a poggyász biztosítása is, különösen akkor, ha valamilyen nagy értékű tárgyat viszünk magunkkal. kellemetlen lehet, ha a drága (akár több százezer forintos) profi fényképezőgép elveszik, vagy a (többek között szállás lefoglalására használt) laptopot nyúlják le, az nem csak kellemetlen, hanem anyagilag is megterhelő lehet.
6. A bankkártya nem elegendő?
Sok bankkártyához jár utasbiztosítás is, ezek azonban nem minden esetben nyújtanak megfelelő fedezetet egy családi nyaraláshoz. A bankkártyás utasbiztosítások elsősorban arra alkalmasak, hogy akkor legyünk biztosítva, ha elmegyünk bevásárolni vagy tankolni egy szomszédos országba vagy advent idején egy napos kirándulásra megyünk Bécsbe.
Egy családi nyaraláshoz viszont nem árt magasabb fedezetet nyújtó biztosítást kötni, a bankkártyák (a presztízs értékű arany és platina kártyák kivételével) általában alacsony biztosítási összegeket adnak, ráadásul ezek jellemzően csupán a kártyatulajdonosra vonatkoznak.
7. Az autó biztosítása is fontos
Ha autóval kelünk útnak, akkor a jármű biztosítása is fontos. Ha külföldön robban le a kocsi, akkor a vontatásért borsos összegeket is elkérhetnek, nem is beszélve arról, ha haza kell vontatni, akkor kisebb vagyonokat is kifizethetünk emiatt.
A biztosítók egyébként az utasbiztosítás mellé szokták ajánlani a külföldi autóasszisztencia biztosítást, az alapvető javítási, autószállítási költségeket mindegyik biztosítás tartalmazza, azonban van, amelyik a javítás helyén szálláshelyet és az utazók szálláshelyre továbbszállítását, illetve hazahozását is fedezi.
8. Ne felejtsük otthon a kötvényt!
Akár személyesen, akár interneten kötöttük a biztosításunkat, a kötvényt ne felejtsük otthon, erre ugyanis az orvosi ellátás során szükségünk lehet. Amikor a káreset bekövetkezik, akkor ezen általában a biztosító telefonszáma is megtalálható ezen. Érdemes a kötvényt kinyomtatni, mivel ha a telefonunk elromlik, akkor nehezen tudunk hozzájutni a szükséges adatokhoz.
9. Vigyük magunkkal a kék kártyát!
Ha EU-tagállamba készülünk, akkor érdemes magunkkal vinni az európai egészségbiztosítási kártyánkat (kék kártya), ugyanis sok kórházban a kezelés többségét is fedezheti. Ez azonban kórházfüggő, ezért érdemes tájékozódni arról, hogy az úti célunk közelében elfogadják-e a kék kártyát.
10. A sportoláshoz másfajta biztosítás kell
A nyaralás során sokan különleges sportolási lehetőségeket is kipróbálhatunk (pl: búvárkodás, banánozás stb.) ilyenkor viszont nem árt olyan biztosítást kötni, amely akkor is fizet, ha ezeket az "extrém sportokat" űzzük. Az alap utasbiztosítások nem minden esetben fizetnek ezután, így ha különleges sportokat szeretnénk űzni, akkor tájékozódjuk előre a fedezetről. Van azonban olyan fedezet, amit az extrém esetek sem fednek le minden esetben, ha
például hegyet mászni indulunk, akkor olyan biztosítást kössünk, amely a helikopteres mentést, illetve a hegyi- és vízimentést is tartalmazza.
Ez utóbbi egyébként a vízisportok szerelmeseinek is fontos kiegészítő szolgáltatás lehet. Erre egyébként érdemes lehet a célország alpinisztikai szövetségét felkeresni, ahol különleges, kifejezetten hegyi túrákra és hegymászásra kifejlesztett biztosítást is köthetünk.
+1. Mi a teendő kár esetén?
Kár esetén érdemes minél előbb felhívni a biztosítót telefonon, ahol a segélyvonal diszpécsere akár a kórház megtalálásában is tud nekünk segíteni, illetve a beteg esetleges hazaszállításáról is tud információt adni. Ehhez viszont feltétlenül szükség van a kötvényszámra és a személyes adatainkra, ez alapján tud ugyanis beazonosítani minket a biztosítónk.
Forrás: penzcentrum.hu
Tudja, mit kell tenni, ha elüt egy őzet?
2016 július 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Kezdődik az őzek násza, ami nagy veszély lehet az utakon: augusztus közepéig nagyobb eséllyel ugorhat az autónk elé egy őz, de kellő körültekintéssel és a megfelelő szabályok betartásával elkerülhetjük az őzgázolást és az autótörést.
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet közleményében figyelmezteti az autósokat, hogy az elkövetkezendő hetekben igencsak nagy figyelemmel vezessenek, mert július közepétől közel egy hónapon át tart az őzek násza: ekkor a vadak sokkal figyelmetlenebbek, egész nap mozognak, így gyakrabban bukkannak fel a közutakon.
Ebben az időszakban nem csupán a vadveszélyt jelző táblák utáni szakaszokon kell éberebbeknek lenniük a sofőröknek: az őzek szinte bárhol előfordulhatnak. Ez leginkább annak is köszönhető, hogy a magyar őzállomány igencsak kismagasló: a becslések szerint körülbelül 360 000 egyed fordul elő szerte az országban.
Mit tegyünk, ha őzet látunk az úton?
Különösen azokon a részeken vezessünk lassabban, figyelmesebben, ahol az út rosszul belátható, a szélén erdő, bozótos van! Ha messzebbről látjuk, hogy kiugrik a sűrűből egy őz, számíthatunk arra, hogy egy másik is követi. Ilyen helyzetben lassítsunk, várjunk pár másodpercet, esetleg dudáljunk!
Ha vadat látunk az úton, az egyetlen helyes megoldás a fékezés, ha szükséges, a vészfékezés. Kikerülni ne próbáljuk, mert úgy jó eséllyel lehajtunk az útról vagy áttérünk a szembejövő sávba, és mindkét lehetőség potenciálisan komolyabb veszélyt hordoz, mint a vaddal való ütközés.
Mit tegyünk, ha megtörtént a baj?
A vadelütések is közúti balesetnek minősülnek, ezért bekövetkezésük esetén feltétlenül hívni kell a rendőrséget, a helyszínelés adatai nagyban segíthetik a vitás kérdések eldöntését. Emellett a terület vadászatra jogosult szervezetének képviselőjét is értesíteni kell (elérhetőségeit a rendőrség tudja).
Amennyiben egyik fél sem vétkes, a járműben okozott kárt csak teljes körű CASCO biztosítás téríti meg (az EU országainak többségében a vad és gépjármű ütközések biztosítási eseménynek minősülnek, és a biztosítást az autós köti).
Fontos megjegyezni, hogy egy vadelütésnél a vadászatra jogosult kára is tetemes lehet: egy őzbak vadászati értéke több mint egymillió forint is lehet.
Forrás: hvg.hu
Csak júliusban 53 ezer viharkár-bejelentést kaptak a biztosítók
2016 július 27.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Több mint 53 ezer vihar kárbejelentés érkezett a biztosítótársaságokhoz július 1-25. között, ezek becsült kárértéke megközelíti a 4,5 milliárd forintot - mondta Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) szóvivője. Számítanak rá, hogy a kárbejelentések száma még bővül.
A kár érzékelése és bejelentése között általában 2-5 napot engedélyeznek a biztosítók, amit a szerződésben rögzítenek, de ezt az extrém helyzet miatt a biztosítótársaságok nem veszik minden esetben nagyon szigorúan, de az fontos, hogy a kárfelmérő tudja rekonstruálni a történteket. Az idén júliusban koncentrált viharokról lehet beszélni, a legtöbb kárbejelentés főleg Veszprém, Vas, Borsod megyéből, illetve Szombathely, Pécs, Baja, Miskolc, Balatonfüred környékéről érkezett. Júliusban a legtöbb bejelentés jégverés okozta kárra vonatkozott, ezt követi a viharkár, illetve a beázás.
A szóvivő beszélt arról, hogy Magyarországon a lakás alapbiztosítások tartalmaznak elemi károkra vonatkozó kitételt, ide tartozik egyebek közt a jégverés, árvíz, földrengés, felhőszakadás és a vihar. Gilyén Ágnes elmondta: a nyár a biztosítás szempontjából kiemelt időszak, a legtöbb káresemény május 1. és augusztus 30. között történik. Öt éves átlagban 115 ezer kárbejelentés érkezik ezekben a hónapokban, bár ez tavaly 222 ezer, az azt megelőző egy évben majdnem 135 ezer volt. Átlagban a biztosítótársaságok évi 8-8,5 milliárd közötti kárösszeget fizettek ki a lakossági lakásbiztosításokra - közölte a szóvivő.
Forrás: nepszava.hu
Meglepő dolog derült ki a magyar rendőrautókról
2016 július 19.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás
Nem köt casco-biztosítást a rendőrautókra az ORFK, ami miatt állítólag sokan nem is mernek beülni a drága kocsikba - írja a ATV.hu.
A portál azt írja, hogy kötelező felelősség-biztosítása minden rendőrautónak van. Ezt az üzemeltető területi rendőri szerv (megyei kapitányságok, készenlétiek, reptériek, stb.) kötik és fizetik. Casco-juk azonban még a rendőrautóknak sincs.
Korábban a lízing miatt szükségképpen volt Casco a rendőrautókon, ám amióta a szervezet saját tulajdonába kerültek a flották, nincs fedezet a sok százmilliós tételt jelenő biztosításokra - mondta a portálnak Dávid Tibor, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkár-helyettese.
Mivel ma már jóval drágább, olykor 8-10 milliós autókat vezetnek a kollégák, több visszajelzés is érkezett a szakszervezethez az állományból, hogy inkább átkérik magukat gyalogos járőrszolgálatra, minthogy egy 12-órás műszak végén bekövetkező figyelmetlenséggel többmilliós kárt okozzanak.
(A szolgálati törvény szerint, amennyiben a hivatásos állomány tagjának felelőssége megállapítható, alapesetben legfeljebb egyhavi alapilletményének felével kell helytállnia, ám ha a károkozás neki felróható hibából következett be, akkor háromhavi alapilletménye erejéig felel, amire az állományilletékes parancsnok részletfizetést engedélyezhet.)
Vétlen károkozásnál felmérés történik, és igaz ugyan, hogy a keletkezett kárnak csak bizonyos százalékát fizeti a rendőr, egy 120-150 ezer forintos havi nettó keresetnél, 3 havi alapilletmény elvonás még részletekben is komoly érvégés a kollégák költségvetésén - mondta Dávid Tibor.
Forrás: napi.hu
Ne bízzunk vakon az utasbiztosításban
2016 július 19.
Kategória:
Utasbiztosítás
Kockázatos vakon megbízni a bankkártyás utasbiztosításokban külföldön, ezek többségét ugyanis valamilyen módon, például egy kinti vásárlással be kell élesíteni ahhoz, hogy működjön a szolgáltatás – állítja a CLB független biztosítási alkusz cég. De van olyan bank, amelyiknél előre be kell jelenteni a kiutazást, mert csak így lép életbe a pluszszolgáltatás, amely egyébként sokkal szűkebb körű fedezetet nyújt a balesetekre, mint egy külön kötött utasbiztosítás. Évente több millió magyar utazik külföldre, de csak minden harmadiknak van valamilyen biztosítása.
Még mindig nem természetes a magyarok körében az utasbiztosítás, akkor sem, ha külföldre indulnak – állítja tapasztalatok és az utazási szokások áttekintése kapcsán Németh Péter, a CLB független biztosítási alkuszcég értékesítési, és kommunikációs igazgatója. Az alkusz több biztosítótól és a felügyeletüket gyakorló Magyar Nemzeti Banktól kapott adatok alapján is állítja: a külföldre utazó több millió magyar közül csak minden harmadiknak van utasbiztosítása. Vagyis: a hazai utasok többsége nem tartja reális veszélynek a kinti balesetet, azzal pedig végképp nem számol, hogy egy bagatell, de szükséges orvosi beavatkozás – fogászat, sebek ellátása, kezelése, stb. – is végül több százezer forintra rúghat. Egy kórházi ápolás, netán műtét végösszege elérheti az egymillió forintot is – súlyosabb esetben ennél is többet –, amelyet a külföldi egészségügyi ellátók előbb, utóbb akkor is behajtanak a páciensen, ha nincs biztosítása.
Tapasztalat az is, hogy a külföldre utazók egy része legalább gondol a biztosításra, igaz, hátra is dől kényelmesen azzal, hogy a bankkártyájához „jár” ez a szolgáltatás. Azt azonban csak elenyészően kevesen tudják, hogy ez a plusz többnyire csak akkor lép életbe külföldön, ha egy ottani, bármilyen tranzakcióval – kártyás vásárlással vagy pénzfelvétellel – beélesíti a tulajdonosa. Úgy tűnik azonban, hogy bankja válogatja, miféle módon garantálja a kártya mellé az utasbiztosítást. Van, amelyik elvárja, hogy indulás előtt jelentse be a kártyatulajdonos az úti célt és az ott töltött időt is – napra pontosan -, s erre az időtartamra kiállít egy igazolást, mert csak így működik az utasbiztosítás. „A bakkártyás biztosítás praktikus szolgáltatás, ám a tapasztalatok alapján úgy tűnik, a beélesítésről külön, minden utazás alkalmával gondoskodni kell” – állítja Németh. A CLB szakértője arra is felhívja a figyelmet, hogy teljes körű biztonságot – számtalan helyzetre kártérítést és fedezetet nyújtó szolgáltatást – csak a klasszikus, külön megkötött utasbiztosítás nyújt, s nem kerül többe, mint a nyaralás idejére tervezett napi 1-2 korsó sör.
A CLB elemezte az eddig beérkezett utaspanaszokat is, s kiderült, a megkötött biztosításokhoz képest elenyészően kevesen kifogásolják a szolgáltatást. Az MNB felügyeleti osztályánál nyilvántartott bejelentésekben az ügyfelek jellemzően a kárigények elutasítását, a kártérítések mértékét, valamint a poggyász,- és útlemondási biztosításokra vonatkozó ügyfél-tájékoztatást kifogásolják – tudta meg a CLB. Ennek kapcsán Németh felhívja a figyelmet: valamennyi utasbiztosítási szerződés tartalmaz olyan helyzeteket, amelyekre a biztosító nem nyújt szolgáltatást vagy további „fedezeti limiteket” rögzíthet, és bizonyos esetekben az önrész vállalását is kikötheti. A napjainkban egyre jellemzőbb terrortámadásokra viszont már a legtöbb biztosítónak van ajánlata. Olyan országokra azonban, ahová a magyar hatóságok hivatalosan nem ajánlják a kiutazást, egyetlen biztosító sem szerződik.
Az egyéni utasbiztosítások mellett a fogyasztók igénybe vehetik az Európai Unió területén érvényes Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EEK) is. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál díjmentesen kiváltható EEK azonban csak korlátozottan – elsősorban sürgősségi ellátásra – használható, s azt kizárólag a helyi társadalombiztosítási szervvel szerződött szolgáltatók fogadják el.
CLB TIPP: Kössön utasbiztosítást okosan! Hasonlítsa össze az ajánlatokat és válasszon megfelelő utasbiztosítást! Utasbiztosítás kalkulátor >>