2020.07.17
Érdemes rendszeresen felülvizsgálni az ingatlanbiztosításunk értékét
Hiába biztosított a lakásunk, házunk, ha nem növeljük védelmünk összegét az évek során végzett fejlesztések, beszerzett új ingóságok értékével. Ha bekövetkezik a kár, kiderülhet, hogy a biztosító nem fizet mindent, mert alulbiztosított volt az ingatlanunk. Célszerű ezért elfogadni a biztosítónak az értékkövetésre vonatkozó javaslatait, s ügyfélként is jelezni az új beszerzéseket, lakáskorszerűsítéseket. Léteznek egységáras biztosítási összegre vonatkozó biztosítási szerződések is.
Manapság számos lakásbiztosítás közül választhat az ügyfél, és laikusként sokszor nehéz eldönteni, hogy ezek melyike védi leginkább a biztosítani kívánt ingatlanunkat és egyéb vagyontárgyainkat. A lakásbiztosítás jellemzően hosszútávú kapcsolatot hoz létre a biztosítóval, amely - a mindenkor megfelelő védelem fenntartása érdekében - folyamatos együttműködést feltételez mindkét fél részéről.
A megfelelő lakásbiztosítás kiválasztásánál érdemes átgondolni, hogy mely vagyontárgyakra és milyen biztosítási kockázatokra, kárfajtákra terjedjen ki a fedezet. A jelenlegi lakásbiztosítási termékeknél többféle kárra, biztosítási eseményre is kiterjed a biztosítás. A biztosítások jellemzően fedezetet nyújtanak az alapkockázatként megjelölt elemi károkra (pl. vihar, felhőszakadás, tűz, földrengés, árvíz stb.) és műszaki okú károkra (pl. vezetékes vízkár). A modulokból álló biztosítások esetén az ajánlattételkor a szerződő maga választhatja meg, hogy mely károkra terjedjen ki a védelem.
A biztosítási szerződések másik alapvető eleme a biztosítási összeg. Amíg a biztosított vagyontárgyak és a veszélynemek megjelölése a biztosítás terjedelmét, addig utóbbi a szolgáltatás maximális mértékét határozza meg. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa, azaz azt mutatja meg, hogy a biztosított vagyontárgy károsodása esetén legfeljebb mekkora összeget fizet a biztosító a helyreállításra vagy pótlásra.
A biztosítási összegek a lakásbiztosítási szerződésben a biztosítható vagyontárgyak pénzbeli értékét kell, hogy tükrözzék, amelyet külön-külön vagyoncsoportonként (pl. lakóingatlan, melléképület, háztartási ingóságok, értéktárgyak stb.) rögzítenek a szerződésben. A védelem teljessége érdekében nagyon fontos, hogy a biztosítási összegeket a tényleges piaci viszonyoknak, a biztosított vagyontárgyak tényleges értékének megfelelően határozzák meg.
A biztosítási összeget nem a vagyontárgyak aktuális forgalmi értéke, hanem azt az ún. újérték elv alapján kell megállapítani. Ha például a keresleti és kínálati viszonyok következtében csökken az adott ingatlan forgalmi értéke, a biztosítási összeg nem csökken automatikusan. Ezt ugyanis nem a piaci értékhez képest kell meghatározni, hanem ingatlanok esetén az újjáépítési értékhez, amelyet alapvetően az aktuális építőanyagárak és munkabérek határoznak meg. Ingóságok esetén ez az újrabeszerzési értéknek felel meg. E meghatározási módnak azért van kiemelt jelentősége, hogy ha a biztosított vagyontárgy károsodik, megsemmisül, a biztosítási szerződésnek elegendő fedezetet kell nyújtania ahhoz, hogy a vagyontárgyat a káreseményt követően az eredeti állapotnak megfelelően kijavítani, vagy (totálkár esetén) pótolni lehessen.
A lakásbiztosítások egyik alapelve a túlbiztosítás tilalma. Mivel a biztosító a kár megtérítésére köteles, ezért az úgynevezett kárbiztosítások körében általánosan tiltják a káronszerzést. Magyarul a biztosító kárkifizetése nem haladhatja meg az ügyfél által elszenvedett kár mértékét. Ennek alapján törvényi alapvetés, hogy a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. Az afölötti részre vonatkozóan a biztosítási összeget illető megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani.
A biztosítási összeg pontatlan meghatározása akkor okozza a legjelentősebb problémákat, ha emiatt a biztosított ingatlan, egyéb vagyontárgy alulbiztosítottá válik. Erről akkor beszélünk, ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél, tehát a vagyontárgy újjáépítési/újrabeszerzési értékénél alacsonyabb. Ilyenkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni.
Ha pl. egy lakóingatlan biztosítási összegét a szerződésben 15 millió forintban jelölték meg, azonban a tényleges újjáépítési értéke 20 millió forint, úgy az ingatlan 25 százalékkal alulbiztosított. Ha ez az ingatlan pl. tűzkár miatt károsodik, amelynek helyreállítási költsége 4 millió forint, úgy a biztosító emiatt csak a helyreállítási költségek arányos részét (az adott példában 75 százalékát) téríti meg a tulajdonosnak. Ő ezért csak 3 millió forint összegű biztosítási szolgáltatásra jogosult.
Alulbiztosítottság esetén a tulajdonos hiába rendelkezik biztosítással, a tényleges kárt a biztosító csak részlegesen fogja megtéríteni. Ezért kiemelten fontos a biztosítási összeg megfelelő meghatározása.
Alulbiztosítottsághoz vezethet, ha a szerződő már a szerződéskötéskor helytelenül határozza meg a biztosítási összeget. Ilyen eset, ha pl. az ingatlan alapterületét, az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak körét vagy a vagyontárgyak értékét helytelenül veszi számításba. Az alulbiztosítottság azonban leggyakrabban a biztosítás tartama alatt alakul ki: az eredetileg megfelelő értéken biztosított vagyontárgyak (vagy az azok helyébe lépő új vagyontárgyak) az évek során alulbiztosítottá válnak.
Számos esetben az ingatlant a tulajdonos a biztosítás megkötését követően bővíti, korszerűsíti (pl. új lakrészt épít hozzá vagy modern fűtési rendszert épít ki), amelynek újjáépítési költsége így nyilvánvalóan magasabb lesz, mint korábban. Az ingóságoknál hasonló eredményre vezet a korábbi elavult berendezések (pl. hűtőszekrény, tévé) és bútorok új, nagyobb értékűre cserélése, új nagyértékű ingóságok vásárlása. Ezeknél a pótlási érték lesz magasabb a korábbinál. Ha a szerződő a módosítást, módosulást nem jelzi a biztosító felé, alulbiztosítottság alakul ki.
A biztosítók az árszínvonal-változás (így például az építőanyagáraké, munkabéreké) alulbiztosítottságra gyakorolt hatását az éves értékkövetéssel igyekeznek kiküszöbölni. Ennek során a szerződőnek javaslatot tesznek a következő biztosítási időszakra vonatkozó indexálásra, azaz a biztosítási összegek arányos növelésére. Bár az indexálás a biztosítási díjat is arányosan növeli, azonban annak visszautasítása az alulbiztosítottság kockázatát rejti magában.
Ez az értékkövetés csak az átlagos árindexváltozást veszi figyelembe, hiszen a biztosítónak bejelentés nélkül nincs tudomása az esetleges értéknövelő beruházásokról.
Ügyfélként ezért az indexálástól függetlenül is érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat néhány évenként, hogy az megfelelő veszélynemekre nyújt-e biztosítási fedezet és különösen, hogy a biztosítási összegek megfelelően tükrözik-e az ingatlan és az ingóságok újjáépítési, illetve újrabeszerzési értékét. Ha nem, a módosításokat mielőbb célszerű jelezni a biztosítónak.
Több biztosító lakásbiztosítási szerződése tartalmazza annak lehetőségét, hogy ha a szerződő elfogadja a biztosító által ajánlott egységárat a biztosítási összegre, úgy
a biztosító kár esetén (szűkkörű kivételektől eltekintve) nem vizsgálja az alulbiztosítottságot és nem alkalmazza az arányos térítést.
A lakásbiztosításunk esetében célszerű folyamatosan figyelemmel követni a biztosítási összegeket! Enélkül azt kockáztatjuk, hogy kár esetén a biztosító nem téríti meg a teljes veszteségünket.
Forrás: hvg.hu
CLB tipp: Aktualizálja lakásbiztosítását, vagy évfordulóval kalkuláljon oldalunkon! Lakásbiztosítás ajánlatok >>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Jól döntött Hende, amikor felmondta a katonák biztosítását?
2016 július 11.
Kategória:
Életbiztosítás, Általános
A biztosító mindig keresni akar, és a szakértő is úgy gondolja, egy-egy nagyobb állami szervezet jobban járhat, ha maga áll jót a működési körében keletkezett károkért.
Akár még racionális döntés is lehetett az, hogy a korábbi honvédelmi miniszter felmondta a katonák javára kötött csoportos élet- és balesetbiztosítási szerződést – mondta kérdésünkre Németh Péter, a CLB független biztosítási alkuszcég kommunikációs igazgatója. A múlt heti tűzszerészbaleset kapcsán derült ki, hogy a HM évekkel ezelőtt megszüntette a katonákra kötött biztosítást, amit Hende Csaba a Magyar Nemzetnek kedden azzal magyarázott, hogy százmilliót fizettek ki, miközben a kedvezményezettek csak ötmilliónyi kártérítést kaptak. A szakértő ezeket a számokat nem tartja reálisnak, de azt nem vitatja, hogy a biztosítók üzleti alapon működnek, és szeretnének a bevételeiknél kevesebbet kifizetni.
Amikor valaki egy adott kockázatközösségre – például katonákra, rendőrökre vagy bármely más foglalkozási csoportra – kér ajánlatot, minden esetben vizsgálják, hogy az érintettek az átlagemberekhez képest milyen veszélynek vannak kitéve – hangsúlyozta Németh. A díjtétel ettől függ, ami szerinte egy tűzszerész vagy missziós katona esetében a szokásos összeg többszöröse is lehet, míg mások után – a honvédség működésének szigorú szabályozottsága okán, ami csökkenti például a munkabaleset kockázatát – esetleg kevesebbet kérnek.
Azt, hogy végül mi lesz a tarifa, a „varázslók", tehát az aktuáriusok határozzák meg, amit a múltban bekövetkezett, illetve a jövőben várható események alapján kalkulálnak úgy, hogy nyereség is keletkezzék – közölte a kommunikációs vezető. Arról azonban, hogy mekkora haszonnal számolnak, nem árult el részleteket, ám nem vitatta, hogy bizonyos esetekben egy nagy, több tízezer főt foglalkoztató állami szervezet esetleg jobban járhat, ha felvesz maga egy „varázslót", aki elvégzi a szokásos kockázatelemzést, és csak utána döntenek róla, igénybe veszik-e biztosítók szolgáltatásait.
Jelezte ugyanakkor, hogy a biztosítási szerződések mindig tételesen tartalmazzák, egy-egy eseménynél mekkora kártérítés jár. Ezzel tiszta viszonyokat teremtenek, és szerinte ott, ahol inkább házon belül akarják rendezni a károkat, hasonlóan egyértelmű belső szabályokat kell alkotni, hogy elejét vegyék a későbbi jogvitáknak.
Egyébként Németh Péter szerint az élet- és balesetbiztosítási üzletág az átlagosnál nagyobb nyereséget hoz. Gyakran a nullszaldóhoz közelít viszont a kötelező, ami tömeges ügyfélkört érinthet, és ezért a cégek bízhatnak benne, hogy az autósoknak más, rentábilisabb termékeket is értékesíteni tudnak. Ám ha a felelősségbiztosítás tényleg nem vagy alig hoz hasznot, felvetődik, hogy a HM-nek érdemes volt-e ezt is felmondania.
A hatályos szabályozás szerint ezt a honvédelmi miniszter megtehette, mert rendeletével e kötelezettség alól a járműflottát felmenthette. Így amennyiben katonák másnak kárt okoznak, az ügyintézést az egyik hazai biztosítóintézet, a Groupama végzi, majd benyújtja a számlát a honvédelmi tárcának. A szakértő úgy látja, ez sem lehetett rossz döntés, mert a honvédség járműveit gyakran nem közúton, hanem gyakorlatok során használják, amikor nemigen veszélyeztetnek senkit.
Másként gondolkodik a Belügyminisztérium. A tárca több mint 120 milliót költ évente a hivatásos állomány biztosítására, és fel sem vetődött, hogy ez üzleti szempontból megéri-e. Forrásaink szerint egyébként megéri, mert évente több mint kétezer biztosítási esemény történik, és a számításaik szerint volt nem egy olyan esztendő, amikor a biztosítók nyilvánvalóan ráfizettek.
A döntést azonban nem pénzügyi megfontolások alapján hozták. A tárca fontosabbnak tartja, hogy a gyakran fokozott veszélynek kitett hivatásos állomány számára nyilvánvalóvá tegyék: mi jár nekik, ha bekövetkezik a baj. Amikor pedig tragédia történik, a BM a biztosítási szerződésben foglaltakon túl is jótáll, s – a HM-hez hasonlóan – gondoskodik például az árván maradt gyermekekről, s vállalja a temetési költségeket.
A belügy a kötelező biztosítást is fizeti, ami évente a tízezernél több járműre 1,4 milliárd forint körüli összeg. Ott nem is próbálkoztak számításokat végezni, így azt nem tudtuk meg, hogy gazdaságos megoldás-e, hogy nem maguk fizetik a kárt, ám a tárca járműparkja kizárólag közúton közlekedik, s egy-egy autó évente százezer kilométert is fut. A kockázat tehát jóval nagyobb, mint a katonáknál, és lehetséges, hogy a biztosítást nem lenne érdemes felmondani.
A HM-től szerettük volna megtudni, évente átlagosan hány közlekedési baleset következik be katonák hibájából, mekkora összegű kártérítést fizetnek a vétlen feleknek, s mennyi lenne a kötelező biztosítás díja, ha nem mondják azt fel. Kérdéseinkre azóta sem kaptunk választ.
Forrás: NOL
Az autós nyaralás és a kötelező biztosítás
2016 július 11.
Kategória:
Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Általános
Ha autóval utaznánk nyaralni, ennek a gépjármű műszaki állapotának felülvizsgálata mellett része a kötelező felelősségbiztosítás meglétének ellenőrzése is. A kis problémából ugyanis nagy kellemetlenség adódhat, egy tévedésből be nem fizetett részlet, vagy emelkedés miatt – hívta fel a figyelmet a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
A KRESZ előírja, hogy a közlekedésben csak olyan jármű vehet részt, amely rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással – mondta el dr. Rózsa Petra.
Erről a tulajdonos (vagy az üzembentartó) kötelessége gondoskodni, és a közúti ellenőrzések során a biztosítás fennállását igazolni is tudni kell. Ennek hiányában szabálysértést követünk el, ami bírságot vonhat maga után.
Még nagyobb a baj, ha esetleg meg is szűnt a szerződés, ekkor ugyanis az általunk okozott károkért mi felelünk; emellett a biztosítással nem fedezett napokra a MABISZ által megállapított fedezetlenségi díjat is kell fizetnünk.
A biztosító köteles figyelmeztetni
Annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg, biztosítónk köteles minket figyelmeztetni, ha bármilyen okból díjhátralékunk keletkezik – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Ez nem csak akkor történhet meg, ha elfelejtünk egy esedékes részletet befizetni; a biztosítási díj emelkedhet például a szerződéses ajánlatban foglalt összeghez képest akkor is, ha esetleg az előző biztosítási időszakban kárt okoztunk, erre azonban csak később derült fény.
Ez kisebb összeg is lehet, a befizetés elmulasztása azonban ugyanúgy a biztosítás díj nemfizetéssel való megszűnését vonja maga után. Ha a biztosító észleli, hogy a díj vagy annak egy része az esedékességig nem érkezett be, 30 napon belül a következményekre történő figyelmeztetés mellett felszólítást kell, hogy küldjön, melyben 60 napos póthatáridőt kell tűzni.
Nekünk is figyelni kell
Ez a 60 nap a türelmi idő, melynek eredménytelen elteltével a szerződés az esedékességtől számított 60. napon megszűnik. A megszűnésről a biztosítónak szintén igazolható módon értesítést kell küldenie 15 napon belül.
Érdemes tehát nagyon figyelni a biztosítótól érkezett levelekre, illetve, ha beleegyeztünk az elektronikus kapcsolattartásba, az e-mailekre is – tanácsolta dr. Rózsa Petra.
Mindemellett magunknak is jegyezzük fel a díjfizetés esedékességét, mert ha a biztosító elmulasztja a tájékoztatási kötelezettségét, akkor ugyan felügyeleti eljárásra számíthat, a mi szerződésünk azonban ugyanúgy megszűnik.
Ugyanez a helyzet akkor is, ha például csekkes fizetési módot választottunk, de nem küldött csekkszelvényeket a biztosítónk. A mi fizetési kötelezettségünk ebben az esetben is fennáll, elvárt tehát, hogy mi is ügyeljünk a biztosítás fenntartására.
Érdemes feljegyezni a díj esedékességét
Azt is tudni kell, hogy amennyiben egy biztosítási időszakon belül szűnik meg kötelező felelősség-biztosítási szerződésünk díj nemfizetéssel, úgy csak ugyanannál a biztosítónál köthetjük újra a biztosítást – a fedezetlenségi díj megfizetése mellett.
Ez azonban nem csak nekünk, hanem a biztosítónak is kötelezettség, ajánlatunkat tehát a biztosítási díj megfizetése esetén be kell fogadnia. Ebben a helyzetben számítanunk kell biztosítási díjunk emelkedésére is.
Egy apró hiba is sok kellemetlenséget okozhat, érdemes tehát feljegyezni a naptárba a díj esedékességét és inkább megelőzni a bajt – mutatott rá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Forrás: Origo
Összetörte magát a gyereked biciklizés közben? Tudtad, hogy van biztosítása?
2016 július 11.
Kategória:
Általános
Idehaza évente 1500 gyermek sérül meg súlyos közlekedési balesetekben, a gyermekbalesetek harmada nyáron történik.
Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kommunikációs főosztályvezetője az M1-nek elmondta: a balesetek döntő része járművekben ülő gyermekekkel történik, de a kerékpáros balesetek is nagyon gyakoriak.
Nem elég az állami segítség
Kitért arra, hogy Magyarországon a 3-18 év közötti korosztálynak ingyen jár állami gyerekbaleset-biztosítás, amelynek azonban limitált a fedezete, ezért érdemes mellé kiegészítő biztosítást is kötni - írja az MTI.
Az általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosításról szóló 119/2003. (VIII. 14.) Kormányrendelet alapján minden 3 és 18 év közötti gyermeknek alanyi jogon jár állami balesetbiztosítás.
Az állami balesetbiztosítás mellett fél tucat biztosító kínál akár már néhány ezer forintos éves díjért az államinál jóval magasabb biztosítási összeget tartalmazó termékeket. Ezek a biztosítások nemcsak a gyermek 18 éves koráig nyújtanak szolgáltatást, hanem az egyetemi tanulmányok végéig, 23-25 éves korig is kiterjeszthetők. Ugyanakkor a tanulóbiztosítás megkötése előtt érdemes utánanézni, hogy ha a családnak van lakásbiztosítása, akkor az is tartalmazhat a családtagokat ért balesetekre szóló biztosítási fedezetet - olvasható a Mabisz közleményében.
Forrás: Privátbankár.hu
Olcsó maradt motorra a kgfb
2016 június 29.
Kategória:
Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Általános
Az autós kötelező gyors tempóban drágul, a motorosok díjai viszont nem emelkedtek az elmúlt években. A motoros a biztosítók szerint jó ügyfél, van biztosítani való vagyona, és kárt sem okoz.
Szeretik a motorosokat a biztosítók, a kötelező biztosításuk díját legalábbis nem emelik – állítják az alkuszcégek. Miközben a személyautók díjai az elmúlt 12 hónapban több mint 20 százalékot drágultak, a motoros kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál (kgfb) meglepő módon elmaradt az áremelés. A Biztosítás.hu adatai szerint 2012 óta minden évben 6500–7000 forint között volt egy átlagos motoros kgfb éves tarifája, az idén valamivel 6900 forint alatt alakult az átlagdíj. A CLB Biztosítási Alkusznál is hasonlók a tapasztalatok. A motoros piacon jelentősebb szereplőnek számító cégek nem emelték a motorosok tarifáit.
"A motoros kgfb megmaradt belépő terméknek” – mondja Rácz István, a Biztosítás.hu ügyvezetője. Minden évben van egy-két olyan biztosító, amelyik ügyfélszerzési okból olcsón adja a kgfb-t. „A motorosok jó ügyfélnek számítanak” – teszi ehhez hozzá Németh Péter, a CLB értékesítési igazgatója. Akinek motorja van, az általában az átlagosnál jobb anyagi helyzetben van, rendelkezik autóval, lakással is, így többféle biztosítást el lehet neki adni. A kötelezős kárhányadok is jók a motoroknál, ezeket a járműveket ugyanis rossz időben ritkán használják, általában csak nyáron és száraz időben ülnek rájuk. A viszonylag kis tömegű gépjárművel egyébként is csak kisebb károkat lehet okozni, mint egy nagyobb autóval, a más járművek utasainak okozott személyi sérülések is ritkábbak. A kárgyakoriság is jobb a motoroknál, ezer motorosból évente csupán 5-6 okoz kárt, míg az autósoknál ez az arány 30 körül van.
A motoros kgfb-piacon egyébként kisebb a verseny, mint az autós biztosításokén. Bár több cég is kínál biztosítást kétkerekű járművekre, az átlagdíjak alapján egy kézen meg lehet számolni, hány biztosító vesz részt valóban a versenyben. A CLB adatai szerint például az idén a Groupama, a K&H, a Signal és az Union kínálta a legjobb díjakat, 3-4 ezer forint közötti átlagos tarifával lehetett náluk motorra kötelezőt kötni. Az Allianznál és a Köbénél kétszer ennyibe került egy átlagos biztosítás, de voltak olyan piaci szereplők is, amelyek bőven 10 ezer forint fölötti átlagdíjat kínáltak, vagyis gyakorlatilag kiárazták magukat ebből a szegmensből. A legolcsóbb szereplők többségénél egyébként a CLB adatai szerint tavalyhoz képest nemhogy nem nőtt, de csökkent is a biztosítási díj.
Az átlagos díjat persze az is lejjebb szoríthatja, ha a motorosok elkezdenek tömegesen biztosítást kötni az 50 köbcentiméteresnél kisebb motorú, rendszám nélküli robogókra és segédmotorokra. A 3 millió személygépkocsihoz képest viszonylag kevés, csupán 163 ezer rendszámos motor fut a hazai utakon – hívja fel a figyelmet a Biztosítás.hu. Robogóból jóval több van forgalomban, a számuk a becslések szerint 600-700 ezer darab is lehet. Ezekre 3000 forintos díjon lehet kötelezőt kötni, sokan azonban ezt a minimális összeget sem fizetik ki, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint viszont 2014-ben csupán 317 ezer segédmotornak volt biztosítása.
A biztosítás nélkül robogózók komoly kockázatot futnak. Ha kárt okoznak egy másik autóban, már annak a javítása is több százezer forintba kerülhet, egy személyi sérülés pedig még drágább lehet. Egy elütött gyalogos ugyanis könnyen beperelheti a balesetet okozó robogóst, és követelheti, hogy fizesse ki a kórházi kezelését, a kieső munkabérét, de maradandó sérülés esetén akár járadékot is követelhet tőle.
Forrás: Világgazdaság
Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!
2016 június 29.
Kategória:
Életbiztosítás, Általános
Sokan a megtakarítási célú (vegyes és unit-linked) biztosításokat tartják az egyik legösszetettebb és legátláthatatlanabb befektetési terméknek Magyarországon, hiszen annyiféle költségtípus, szerződéses változó és bónusz létezik, hogy szinte lehetetlen két hasonló célú terméket személyre szabottan összehasonlítani. Az MNB (korábban a PSZÁF) a biztosítókkal karöltve évek óta dolgozik már a megoldáson, ennek fontos mérföldköve a biztosítók által önszabályozó módon 2009-ben létrehozott Teljes Költségmutató (TKM), ami a unit-linked termékeket egy objektív mérőszám alapján összehasonlíthatóvá tette. A következő fontos lépés ezen a lépcsőn a mutató klasszikus termékekre való alkalmazása lesz júliustól, valamint a biztosítások szerződéseiben lévő költségek elnevezésének egységesítése és a nyugdíjcélú termékekre vonatkozó ajánlás egyes rendelkezéseinek kiterjesztése lesz 2017 januárjától.
Mi alapján változik a megtakarítási biztosítások költsége?
Az egységes költségmutató alkalmazása leginkább azért indokolt, mert a megtakarítási célú biztosítások számos költségeleme, eltérő vonatkozási alapja és változója miatt egy laikus ügyfél nehezen tudja kiszámítani, hogy a több évtizedes futamidejű szerződése alatt mennyi lesz az éves költsége és a vélhető nettó hozama.
Egy megtakarítási célú életbiztosítás költségeit elsősorban olyan változók befolyásolják, mint hogy:
- Milyen gyakorisággal (havonta, évente, vagy félévente) fizetjük a szerződést, jellemzően az éves díjfizetés a legolcsóbb.
- Mennyit teszünk félre havonta (van olyan biztosító, amely sávosan von el költségeket és nagyobb szerződések esetén a terhelés alacsonyabb).
- Milyen idősek vagyunk, mi a foglalkozásunk, egészségi állapotunk, ez az alapbiztosítás és a kiegészítők díját módosíthatja.
- Milyen időtávra teszünk félre: jellemzően a kezdeti költségek arányaiban annál alacsonyabbak, minél tovább teszünk félre, viszont van olyan biztosító, amely hosszabb futamidejű szerződések esetén nominálisan magasabb költséget számít fel. Számos megtakarítási biztosítás fizeti vissza bónusz formájában a futamidő alatt elvont költségek egy részét vagy egészét egy bizonyos idő eltelte után, ha mindig minden díjat időben, rendszeresen befizetünk.
- Indexálás (rendszeres díjnövelés) esetén a kezdeti költségek aránya szintén alacsonyabb lehet, a nominális költségeket azonban a növekvő díjjal arányos vagyonkezelési költség növelheti.
- Milyen gyakran módosítjuk a befektetési rész portfólióját unit-linked szerződések esetén; általában néhány átváltás ingyenes egy évben, azonban a legtöbb termék a harmadik, negyedik átváltás esetén már számít fel költséget.
- Visszavásárlás esetén pedig több havi díjat is elkérhet a biztosító, hogy fedezze a tranzakció költségeit, persze gyakran ez is attól függ, hogy mennyi ideje fut a szerződés, amikor visszavesszük belőle a pénzünket.
Nehezíti a termékek összehasonlítását még, hogy szinte minden költség eltérő néven szerepel minden biztosító szerződésében. Egy egyszerű példával élve: a szerződés élettartamának elején fizetendő költséget van olyan biztosító, amely értékesítési költségnek, vagy szerződésköltési költségnek hívja, de olyan is van, amely félrevezetően bónuszalapba kerülő díjrészként tünteti fel az egyébként költséget jelentő elvonást (a leggyakoribb elnevezés a kezdeti költség erre a költségelemre).
Még kevesebb biztosító van, amely a klasszikus, vagy más néven vegyes életbiztosítások esetén is teljes körű transzparenciát biztosít, ugyanis sok esetben ezeknek a termékeknek a tételes költsége teljesen ismeretlen, (a biztosítási összeg és a visszavásárlási érték ugyanakkor ennél a terméknél is orientációt ad).
Egy nagy biztosító népszerű nyugdíjtermékének költségszerkezete egyébként a következőképpen néz ki; ez a költségelvonási modell viszonylag átlagosnak mondható, a költségelemeket viszont a szokásosnál transzparensebben tálalja a szolgáltató:
A számításban szereplő ügyfél havi 20 000 forintos díjat fizet, az eszközalapok nettó éves hozama 5%, mögöttes kezelési költségeket nem tartalmaz a számítás.
Milyen intézkedések segítik a transzparenciát?
Az elmúlt években jelentős lépéseket tettek a biztosítók és a felügyelet is arra, hogy a megtakarítási életbiztosításokat egyszerűbbé, átláthatóbbá tegyék. Talán a legjelentősebb ezek közül a Teljes Költségmutató (TKM) bevezetése volt unit-linked termékekre, amelyet 2009-ben dolgozott ki és 2010-ben tett közzé először a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), 2015-ben pedig az MNB is átvette és rendeletet adott ki róla. A TKM lényege, hogy összehasonlíthatóvá tegye a megtakarítási célú biztosításokat egy modellszámítás segítségével, ez jelenleg Magyarországon az egyetlen olyan költségmutató, amely egy befektetési termék minden lehetséges elvonását magában foglalja (beleértve a mögöttes befektetési eszközök kezelési költségeit is).
A mutató úgy teszi összehasonlíthatóvá a biztosításokat, hogy az összes változót behelyettesíti egy konkrét, átlagosnak mondható ügyfél paramétereivel, aki:
- 35 éves,
- kockázati kiegészítőt nem vesz igénybe, csak az alapbiztosítást fizeti,
- 210 000 forintos éves díjat fizet rendszeres szerződések esetén (éves díjfizetéssel), 2 200 000 forintot egyszeri díjas szerződések esetén, csoportos beszedéssel,
- 10, 15 vagy 20 évre indítja a szerződést, és a szerződést a lejáratig megtartja,
- megkapja az összes bónuszt a futamidő alatt, ami jár, ha rendszeresen fizeti az ügyfél a szerződését.
Bár a szerződésünk konkrét, személyre szabott költségeit nem ismerjük meg a mutató alapján, a különféle biztosítási termékek relatív költségterhelését már össze tudjuk hasonlítani, sőt, idén unit-linked biztosítások esetén április 1-jétől eszközalapokra lebontva megtehetjük ezt az MNB adatai alapján.
Klasszikus biztosítások esetén július 1-jétől lesz elérhető nem-nyugdíjcélú termékekre vonatkozóan is a Teljes Költségmutató, a nyugdíjcélú klasszikus biztosításokra már 2015 július 1-óta számolnak TKM értéket a biztosítók.
Ha mégis ki szeretnénk számolni a szerződésünk konkrét költségeit, ezt két jelentős változás könnyíti majd meg:
- Május 24-én fogadott el a parlament egy törvényt, amely megköveteli a biztosítóktól, hogy a megtakarítási célú biztosítások költségelnevezései egységesek legyenek és pontosan feltüntessék, hogy melyik költségelem mire megy el. Várhatóan a konkrét megnevezéseket és az erre vonatkozó utasításokat június végén, vagy a jövő év elején ismerjük majd meg. A szerződésünk személyre szabott költségeit már most is persze ki tudjuk számolni, ez az intézkedés mindössze az összehasonlítást teszi könnyebbé.
- 2017. január 1-jétől lép életbe a megtakarítási célú életbiztosítások esetén fiktív egységek kimutatását betiltó rendelkezés, amely alapján az ügyfél pontosan látni fogja, hogy a kezdeti időszakban mekkora költséget von el a biztosító, nem tudja majd a szolgáltató vélt kezdeti egységek kimutatásával kozmetikázni az elvont költségeket. Ugyanekkor egyébként a TKM számítási módszertana is módosul, összhangban az új európai PRIIPs szabályozással.
Összességében már most is ki tudjuk számolni a szerződésünk konkrét költségeit és össze tudjuk TKM alapján hasonlítani az összes biztosító minden termékét (kivéve egyelőre a nem-nyugdíj típusú klasszikus biztosításokat), az új intézkedések ezt a folyamatot teszik még egy fokkal egyszerűbbé.
Átlátható, de mennyire?
Más befektetési termékek esetén viszont sajnos továbbra is fennmarad az anomália, hogy számos költségelemet nem ismerünk, nagy része ezeknek árfolyamveszteségként jelentkezik és nem is érzékeljük ezért költségnek, pedig az adott pénzintézet, vagy partnere bevételét növeli. Egységes mutatók pedig szinte csak elvétve léteznek a különféle befektetési termékek esetén, ezek jelentős része még csak nem is tartalmaz minden költséget - ellenben a TKM-mel, vagy nem alkalmas arra, hogy előremutató döntések meghozatalát segítse:
- Önkéntes nyugdíjpénztárak esetén mindössze a befizetéseire vonatkozó költségek ismertek az ügyfél számára, az alapkezelési költség, ami a teljes tőkéjét terheli, nem. Létezik a nyugdíjpénztári megtakarításokra vonatkozóan is egy díjterhelési mutató névre hallgató adat, azonban ez a pénztárak múltban levont éves összköltségét mutatja meg, nem pedig a jövőben várható költségeket, egyénre és portfóliókra lebontva.
- Befektetési alapok esetén a TER-mutató mutatja meg, hogy melyek azok a folyó költségek, amelyek a befektetést érintik, ezeket minden alapnál a Kiemelt Befektetői Információs (KIID) dokumentumokban megtaláljuk, viszont ezek is csak a múlt évben levont költségeket mutatják meg (kivéve, ahol előremutató, becsült értéket tüntetnek fel, mert az alapnak nincs egyéves track-recordja). A tranzakciós költségeket viszont nem tartalmazza ez az érték, amelyeknek pontos mértékét a forgalmazók döntik el. Alapok alapja konstrukciók esetén a mögöttes alapok költségeit szintén nem ismerjük, mivel ezek teljesítménye az alapon magán árfolyamveszteségként jelentkezik.
- A fix hozamú bankbetétek és lakástakarékok esetén az EBKM megmutatja a megtakarítási termékünk nettó, költségekkel ütköztetett hozamát, egységes költségmutató viszont itt sem létezik.
Forrás: Portfolio
Több mint ezer családi ház semmisült meg: mihez kezdenek most?
2016 június 23.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Általános
Kedden hajnalban jégeső söpört végig Magyarország keleti felén, emiatt több mint ezer családi házban keletkezett kár. A térségben egyelőre nem várható újabb vihar, azonban nem árt felkészülni a további viharokra, illetve a károk tovább terjedésére is érdemes ügyelni.
"A szatmári jégesőben megsérült csaknem ezer háztető többségégét, körülbelül nyolcvan százalékát már lefóliázták a kármentesítésben résztvevő tűzoltók és önkéntes mentőszervezetek" - mondta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője. Háromszázan dolgoznak a tetők lefóliázásán a jégveréssel érintett tizenhárom településen, a munkálatok várhatóan még szerdán, de legkésőbb csütörtökön befejeződnek. A megyei kormányhivatal harminc szakembere megkezdte az épületekben és a mezőgazdasági növényekben esett jégkárok felmérését.
A térségben egyelőre nem várható nagyobb zivatar, így a remények szerint a fóliázással minden sérült ingatlant meg tudnak védeni az esetleges csapadéktól. Uszkán egy családot ki is kellett telepíteni, a lakhatatlanná vált házba a tető megjavítása, az elektromos hálózat helyreállítása és az átázott falak száradása után térhetnek vissza a lakók.
Mi a teendő, ha viharkár keletkezik?
- A további károk enyhítésére, illetve megelőzésére kárelhárítást kell végezni, ebben egyébként a katasztrófavédelem is segítségére volt a családoknak, együtt fóliázták le a megrongálódott tetőket.
- Ha más típusú kár is ért minket a jégverésen kívül, akkor ennek a továbbterjedését is próbáljuk megakadályozni.
- A lakásbiztosító felé két napon belül jelentsük be a kárunkat.
- Ha nem ért minket kár, akkor is érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat, hogy megfelelő-e a védelmünk. Ha alulbiztosított az ingatlanunk, akkor egy kár esetén alacsonyabb, a biztosítás fedezeti értékének erejéig kapunk biztosítási összeget.
Forrás: Pénzcentrum
Nyáron történik a gyerekbalesetek egyharmada
2016 június 22.
Kategória:
Általános
A nyár különösen veszélyes időszak a gyerekekre - hívta fel a figyelmet Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kommunikációs főosztályvezetője szerdán az M1 aktuális csatornán.
Elmondta, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a gyerekbalesetek egyharmada nyáron történik, a 2014-es rendőrségi adatok alapján a gyerekeket 1500 közúti baleset érintette.
Kiemelte: Magyarországon a 3-18 év közötti korosztálynak ingyen jár állami gyerekbaleset-biztosítás, erre építve több mint fél tucat biztosító további gyermekbaleset-biztosítási terméket fejlesztett ki, amelyek az államinál nagyobb kockázati kört fednek le, nagyobb összegű kárkifizetést tesznek lehetővé. Évi 10-12 ezer forint díjért magas biztosítási összeget kaphatnak a megsérült gyerekek, egy műtétre 100 ezer forintot is járhat a költségek fedezésére.
Forrás: ma.hu
Te is biztosítás nélkül utazol?
2016 június 14.
Kategória:
Utasbiztosítás, Általános
Évente több millió magyar utazik külföldre, azonban piaci adatok szerint csak minden harmadik utas gondoskodik biztosításról. A kényelmesen, akár néhány perc alatt interneten is megköthető utasbiztosítások ugyanakkor jelentős költségektől kímélhetik meg a külföldre utazókat baleset, betegség vagy poggyászkár esetén. Érdemes körültekintően választani, mivel a fedezetek köre és mértéke jelentősen eltérhet az egyes termékeknél.
Napi pár száz forint
Piaci becslések szerint az évente külföldre utazó több millió magyar közül csak minden harmadik köt utasbiztosítási szerződést. Ez annak ellenére így van , hogy egy átlagos európai nyaralásra – az utazás árának töredékéért – már napi pár száz forintért található biztosítás, de a magasabb összegű szolgáltatást nyújtó ajánlatok is elérhetőek jellemzően ezer forint alatt.
Az utasbiztosítások speciális termékek, melyek egyidejűleg nyújtanak fedezetet a külföldi utazás során bekövetkező betegségre, balesetre, poggyász kárra, s jellemzően magukba foglalják az utazási segítségnyújtást (asszisztencia szolgáltatás), a felelősségbiztosítást és a jogvédelem költségét is.
Jelentős eltérések az egyes biztosítók között
Az utasbiztosítás kiválasztásánál azonban érdemes körültekintően tájékozódni, az általános és egyedi szerződési feltételeket alaposan áttanulmányozni, mivel a hazai biztosítók termékei nem csak díjaikban, de a vállalt kockázatok körében és a fedezetek mértékében is jelentősen eltérhetnek. Figyelembe kell venni, hogy az úti cél, az utazás hossza, a közlekedési eszköz, a vagyontárgyak, és az utazás során végzett tevékenységek jellegétől függően az utasoknak más-más biztosítási szolgáltatásra lehet szükségük.
Egyes országokban (pl. USA) az egészségügyi ellátás rendkívül költséges, így az oda utazóknak érdemes magas vagy korlátlan fedezetet nyújtó biztosítási módozatot választaniuk. A sportolni vágyók számára hasznos lehet kiegészítő sportbiztosítást kötni, amely fedezetet nyújthat vadvízi evezés, búvárkodás és más sporttevékenység közben bekövetkezett baleset esetén. A nyaralás előre nem látható (pl. betegség miatti) meghiúsulására pedig célszerű útlemondási biztosítást is választani.
Érdemes előre tájékozódni
Fontos tudni, hogy valamennyi utasbiztosítási szerződés tartalmaz olyan eseteket (mentesülés, kizárt kockázat), melyre a biztosító nem vállalja a szolgáltatás nyújtását, továbbá fedezeti limiteket rögzíthet, és bizonyos esetekben az önrész vállalását is kikötheti. A napjainkban egyre jellemzőbb terrorveszélyből eredő biztosítási eseményeknél – kivéve, ha hivatalosan is utazásra nem javasolt országról van szó – a legtöbb biztosító nyújt szolgáltatást. A konkrét feltételekről azonban itt is érdemes előre tájékozódni.
Az egyéni utasbiztosítások mellett a fogyasztók igénybe vehetik az Európai Unió területén érvényes Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EEK), illetve a bankkártyákhoz kapcsolódó utazásbiztosításokat is. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál díjmentesen kiváltható EEK azonban csak korlátozottan – elsősorban sürgősségi ellátásra – használható, s azt kizárólag a helyi társadalombiztosítási szervvel szerződött szolgáltatók fogadják el. A bankkártyákhoz kapcsolódó utazási- és balesetbiztosítás tartalmáról javasolt részletesen tájékozódni a pénzügyi intézményeknél, ugyanis ezek a termékek nem személyre szabottak, sőt egyes esetekben a biztosítás csak akkor érvényes, ha a bankkártyát a célországban előzetesen használják.
Van, amire nem terjed ki a biztosítás
Az utasbiztosításokkal összefüggően jellemzően csekély számú fogyasztói beadvány vagy megkeresés érkezik a Magyar Nemzeti Bankhoz. Az elmúlt egy évben ezek leginkább a kárigények elutasítását, a kártérítések mértékét, valamint a poggyász,- és útlemondási biztosításokra vonatkozó ügyfél-tájékoztatást érintették.
Előfordult, hogy a biztosító az utas külföldi kórházi ellátását még megtérítette, a hazaszállítás költségét viszont már nem fizette, illetve olyan eset is, ahol a meglévő útlemondási biztosítás ellenére az ügyfélnek 20 százalék önrészt kellett vállalni a repülőjegy törlése miatt. Gyakori fogyasztói kifogás továbbá, hogy a bűncselekménnyel (lopás, rablás) összefüggő esetekre, külföldi munkavállalásra, vagy például járatkésésre nem terjed ki az utasbiztosítás.Érdemes előre tájékozódni.
Forrás: TőzsdeFórum
Az utasbiztosítások fontosságára figyelmeztet az MNB
2016 június 14.
Kategória:
Utasbiztosítás, Általános
Az utasbiztosításokkal összefüggően kevés fogyasztói beadvány készül
Évente több millió magyar utazik külföldre, azonban piaci adatok szerint csak minden 3. utas gondoskodik biztosításról, az interneten is megköthető utasbiztosítások ugyanakkor jelentős költségektől kímélhetik meg a külföldre utazókat baleset, betegség vagy poggyászkár esetén - figyelmeztet a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben kiemelik: az utasbiztosítások speciális termékek, amelyek egyidejűleg nyújtanak fedezetet a külföldi utazás során bekövetkező betegségre, balesetre, poggyászkárra, és jellemzően magukba foglalják az utazási segítségnyújtást, a felelősségbiztosítást és a jogvédelem költségét is.
Közölték, az utasbiztosítás kiválasztásánál körültekintően kell tájékozódni, az általános és egyedi szerződési feltételeket áttanulmányozni, mivel a biztosítók termékei jelentősen eltérhetnek. Figyelembe kell venni egyebek között az úti célt, az utazás hosszát, a közlekedési eszközt, a vagyontárgyakat, és az utazás során végzett tevékenységek jellegét.
Az MNB kiemeli: valamennyi utasbiztosítási szerződés tartalmaz olyan eseteket - mentesülés, kizárt kockázat -, amelyekre a biztosító nem vállalja a szolgáltatás nyújtását, továbbá fedezeti limiteket rögzíthet, és bizonyos esetekben az önrész vállalását is kikötheti. Az egyre jellemzőbb terrorveszélyből eredő biztosítási eseményeknél - kivéve, ha hivatalosan is utazásra nem javasolt országról van szó - a legtöbb biztosító nyújt szolgáltatást, de a konkrét feltételekről érdemes előre tájékozódni - írták.
A tájékoztatás szerint az egyéni utasbiztosítások mellett a fogyasztók igénybe vehetik az EU területén érvényes európai egészségbiztosítási kártyát, illetve a bankkártyákhoz kapcsolódó utazásbiztosításokat is. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál díjmentesen kiváltható egészségbiztosítási kártya azonban csak korlátozottan - elsősorban sürgősségi ellátásra - használható, és azt kizárólag a helyi társadalombiztosítási szervvel szerződött szolgáltatók fogadják el.
A bankkártyákhoz kapcsolódó utazási- és balesetbiztosítás tartalmáról szintén érdemes részletesen tájékozódni a pénzügyi intézményeknél az MNB szerint, mert ezek a termékek nem személyre szabottak, sőt egyes esetekben a biztosítás csak akkor érvényes, ha a bankkártyát a célországban előzetesen használják.
A közlemény szerint az utasbiztosításokkal összefüggően csekély számú fogyasztói beadvány vagy megkeresés érkezik az MNB-hez. Az elmúlt egy évben ezek leginkább a kárigények elutasítását, a kártérítések mértékét, valamint a poggyász,- és útlemondási biztosításokra vonatkozó ügyfél-tájékoztatást érintették - közölték.
Forrás: Magyar Hírlap
Másfélmilliárd forintos kárt okoztak a viharok
2016 június 13.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Általános
Több, mint 22 ezer káreseményről érkezett bejelentés, a kifizetések, illetve az ezekre elkülönített tartalékok összege elérte az 1,47 milliárd forintot.
Az országszerte pusztító viharok májusban közel 1,5 milliárd forintnyi kárt okoztak a biztosított lakossági ingatlanokban. A kárbejelentések száma megközelítette a 23 ezret – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége az előzetes adatokat.
Az elmúlt évek tapasztalatai szerint nem számítanak rendkívüli eseménynek a hirtelen lecsapó, viszonylag rövid ideig tartó, ám annál intenzívebb viharok Magyarországon az évnek ebben a periódusában.
2016 május eleje és június eleje között a hazai biztosítókhoz összesen 22 595 lakásbiztosítási káreseményről érkezett bejelentés, a kifizetések, illetve a kifizetésekre elkülönített tartalékok összege elérte az 1,47 milliárd forintot. A legtöbb bejelentés a csapadékhoz volt köthető, a vihar, felhőszakadás és a jégeső miatt 14 318 esetben fordultak a lakosok a biztosítókhoz. A lakosság által becsült, illetve a biztosítók által már felmért károk értéke meghaladja a 777 millió forintot.
Nagyon sok, csaknem 8300 villámcsapás okozta kárt jelentett a lakosság májusban, ezek értéke megközelítette a 691 millió forintot. Feltűnő, hogy villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemények jelentős túlsúlyban voltak az elsődleges hatás okozta károkhoz képest. A villámok az elektromos rendszerekben, illetve elektronikai készülékekben több mint 7 ezer esetben okoztak kárt. A közvetlen villámcsapások több mint 1100 esetben okoztak sérüléseket az ingatlanokban. Az előbbi miatt közel 600 millió, az utóbbi miatt több mint 92 millió kárkifizetés történt.
A nyár hagyományosan a leginkább kárveszélyes periódusa az évnek. Az elmúlt öt évben évente átlagosan közel 115 ezer kár történt május eleje és augusztus vége között a biztosított ingatlanokban, az éves átlagos kárérték közel 7,5 milliárd forint volt.
Forrás: Világgazdaság