CLB

Felmérést készített a Portfolio, hogy kiderítse, hogyan választanak a magyarok a biztosítások között és milyen megítéléssel rendelkeznek ezek a termékek a hazai piacon. Érdekes dolgokra derült fény, többek között arra, hogy a válaszadók kétharmada már most is rendelkezik valamilyen biztosítással, de arra havi szinten nem sokan hajlandóak tízezer forintnál többet költeni. A fővárosiak hasznosnak tartják a műtárgy- és sportbiztosításokat, míg a községben élők inkább a kisállat-biztosításra esküsznek. A nők jobban félnek a súlyos betegségektől, mint a férfiak, emellett a károkra is sokkal érzékenyebbek - csak, hogy néhányat említsünk az érdekes eredményekből.

Idén kilencedik alkalommal rendezte meg a Portfolio Biztosítás 2016 konferenciáját, amelyen a biztosítási piacot érintő szabályozásokról, stratégiákról és ügyféligényekről egyaránt szó esett március elsején, a Hilton Budapestben. A konferencia előtt a Portfolio a Gemius segítségével felmérte, hogy a hazai lakosság hogyan vélekedik a biztosításokról, illetve melyek jelenleg a legnépszerűbb termékek a piacon.

10-ből 9 felnőttnek van valamilyen biztosítása

A felmérésben részt vevők kétharmada rendelkezik már lakásbiztosítással és kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb), emellett viszonylag sokan vannak azok is, akik kockázati és megtakarítási/befektetési jellegű életbiztosítással rendelkeznek. Mint kiderült, 10-ből 9 felnőtt internetezőnek van valamilyen biztosítása jelenleg is, a felsőfokú végzettségűeknél pedig jellemző, hogy mindegyik felsorolt biztosítással rendelkeznek.

A felmérés kérdései arra is kiterjedtek, hogy van-e olyan biztosítás, amelyet a következő három évben tervezik megkötni. A válaszok alapján kiderült, hogy a válaszadók harmada tervezi, hogy a jövőben köt valamilyen biztosítást, a legtöbben az utas- és lakásbiztosításon gondolkodnak. Beszédes adat az is, hogy a 18-29 évesek inkább a lakás-, kgfb-, casco-, élet- és utasbiztosítás megkötésén gondolkodnak, míg a felmérésben résztvevő 60 éven felüliek 78%-a egyáltalán nem tervez biztosítást kötni a következő három évben.

A biztosítások térnyerésében az egészségbiztosítások is kivették a szerepüket, a válaszadók között egyre nagyobb jelentőséggel bírnak az egészségbiztosítási szolgáltatások. 2013-hoz képest jelentősen megnőtt a szerepe a diagnosztikai vizsgálatoknak, a válaszok alapján felállított fontossági sorrend dobogósai között vannak még emellett a szűrésekre és balesetekre köthető biztosítások is. Három év alatt jelentősen visszaesett ugyanakkor az egynapos sebészethez kapcsolódó egészségbiztosítás fontossága, míg például a járóbeteg ellátás nagyjából ugyanakkora prioritást élvez, mint 2013-ban.

Csak kisebb összegeket vagyunk hajlandóak fizetni

A válaszadók többsége havi szinten csak kisebb összegeket hajlandó áldozni biztosításaira, ez főként a speciális biztosításoknál rajzolódik ki. Ötvenezer feletti havi biztosítási összeget már csak nagyon kevesen fizetnek, gyakori ugyanakkor az ötezer forint alatti, illetve az öt-tízezer forint közötti biztosítási összeg. A speciális biztosítások kapcsán a férfiak inkább hajlandóak 10-20 ezer forint közötti összeget költeni, míg a nők jellemzően alacsony, ötezer forint alatti összeget fordítanának csak ere a kiadásra.

A válaszokból kiderült az is, hogy a résztvevők 44%-a rendelkezett már valamilyen speciális biztosítással, ezek közül is a leggyakoribb a kiterjesztett garancia (pl. háztartási gépekre) és elektronikus készülék (pl. okostelefon, laptop) biztosítás. A nemek közötti különbséget mutatja, hogy a férfiak inkább sportra, a nők pedig inkább a munkanélkülivé válás esetén fizetendő és női biztosításra költöttek.

A legkevésbé fontosnak a kisállat- és műtárgybiztosítást tartották a válaszadók a speciális biztosítások között, a leghasznosabbnak pedig a munkanélkülivé válás esetén fizetendő, a kiterjesztett garancia és a kegyeleti biztosításokat gondolják. Érdekes különbség az is, hogy a fővárosiak a sport- és műtárgybiztosítást, a községben élők pedig a kisállat-biztosítást tartják hasznosabbnak.

Százezres kárnál már sokan kötnének biztosítást

A válaszadók fele szerint már félmilliós kár alatt is érdemes lehet biztosítást kötni, a nők ilyen szempontból érzékenyebbek a férfiaknál, ők ugyanis már 50 ezer, illetve 50-100 ezer közötti kár estén is biztosítást kötnének. A férfiak ezzel szemben inkább nagyobb kár, 100-500 ezer forint esetén gondolnának a biztosításra.

A felmérésben résztvevők ötöde nem tudta megválaszolni, mitől fél igazán, a válaszok összesítéséből azonban kiderül, hogy a legtöbben a nyugdíjrendszer összeomlásától tartanak, ezt követik a súlyos betegségekkel és a természeti csapásokkal kapcsolatos félelmek. Ami még kiderült, hogy a nők sokkal inkább tartanak a súlyos betegségektől, mint a férfiak.

(A felmérés 1700 fő válaszait tartalmazza a február 12. - február 19. közötti időszakot felölelve.)

Forrás: Portfolio

Tavaly 4 ezer forinttal drágult egy átlagos casco, mégis 25 ezerrel többen kötöttek ilyen biztosítást, mint 2014-ben. Az ok: több az új autó, és a részcasco sem olyan kelendő már.

Egyre drágább a casco, de ez sem riasztja el az autótulajdonosokat, hogy biztosítást kössenek. Tavaly év végén a jegybank adatai szerint már 796 ezer autósnak volt ilyen biztosítása, 25 ezerrel többnek, mint egy évvel korábban. Az éves díjbevétel is 7,7 százalékkal nőtt, és meghaladta a 67 milliárd forintot. A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai még magasabb számokat tartalmaznak, 821 ezer szerződésről tudnak a szervezetnél.

Ezzel úgy tűnik, tényleg elindult a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) mellett a cascopiac kilábalása is. Ez a biztosítási szegmens 2013-ban és 2014-ben járt a mélyponton, akkor az éves díjbevétel 62 milliárd forint körül alakult, az átlagdíj pedig alig érte el a 80 ezer forintot, ami azért különösen alacsony, mivel 2013 óta 15 százalékos biztosítási adó is terheli ezt a szolgáltatást. Ez az adónem egyébként azóta sem épült be teljesen a díjakba – mondja Szabó Imre , a Groupama Biztosító gépjármű-biztosítási főosztályvezetője. Tavaly ugyanis a díjemelkedések dacára is csupán 84 ezer forint körül volt egy átlagos casco éves díja, az utolsó biztosítási adó előtti évben, 2012-ben pedig 83 ezer forint körül alakult az átlagdíj, ez viszont az adóval együtt 95 ezer forint körüli tarifát jelentene.

A 2005–2006 környékén szokásos 120 ezer forintos tarifák még fényévekre vannak, de a biztosítási adót is beárazó díjszinthez már egyre közelebb kerülnek a biztosítók. Szabó Imre például az idén a tavalyinál nagyobb növekedést vár a cascopiacon. Ennek egyik oka, hogy a gazdasági növekedéssel együtt egyértelműen bővülésnek indult a gépjárműpiac is, ami magával hozza a szerződésszám emelkedését. Tavaly csaknem 200 ezer autót helyeztek forgalomba a KSH adatai szerint, 22 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ebből a Datahouse statisztikái szerint több mint 71 ezer új autó volt, ami azt jelenti, hogy az újautó-eladások is nőttek tavaly több mint 14 százalékkal. Az idén pedig még több új autót visznek el a szalonokból, januárban és februárban összesen 12 193 vadonatúj személygépkocsit adtak el, 13 százalékkal többet, mint 2015 első két hónapjában.

Emellett a cascós károk száma, és a kártalanítások összege is nő, hasonlóan a kgfb-hez. Tavaly 37,5 milliárd forintot fizettek ki az autósoknak ilyen címen, ez 4,4 százalékkal több, mint 2014-ben. Az átlagdíjak emelkedését hozhatja az is, hogy csökken a részcascotermékek népszerűsége. A teljes cascónál jóval olcsóbb biztosítások általában csak valamelyik részkockázatra, például csak lopásra vagy csak törésre és rongálásra nyújtottak fedezetet. Egy sok millió forintos új autóra viszont a tulajdonos szívesebben megköti a teljes körű, drágább biztosítást is. A növekedésnek van tere, a cascopenetráció ugyanis mindezek ellenére 18 éves mélyponton áll. 2015 végén a kgfb-vel rendelkező szárazföldi gépjárművek csupán 17,8 százalékának volt casco biztosítása. A penetráció 2005–2008 között volt a csúcson, 23 százalék fölött, amikor sokan vásároltak hitelből gépkocsit, amelyre kötelező volt biztosítást kötniük.

Forrás: Világgazdaság

Egyre népszerűbbek a magánkórházak a magyar betegek körében, egy komolyabb betegség kezelése azonban hatalmas költségeket jelenthet. Itt lépnek be a képbe az egészségbiztosítások, ezeknek viszont jelenleg még nem túl jelentős a szerepük itthon - hangzott el a Portfolio Biztosítás 2016 konferenciáján, ahol a biztosítók és a magán-egészségügyi szolgáltatók szinergiájáról volt szó.

Egyre népszerűbbek a magánkórházak

Lantos Gabriella (Róbert Károly Magánkórház) elmondta, hogy ha valaki magánszolgáltatás vesz igénybe, gyakorlatilag kétszer fizet a szolgáltatásért, mert befizeti a TB-t és magánszolgáltatóhoz megy.

Szerinte a páciensek azért választják ennek ellenére egyre nagyobb számban a magánegészségügyet, mert nagyon világosan meg tudják határozni a páciensek, hogy mit szeretnének és mi az, amit nem kapnak meg az állami szolgáltatóktól:

• Ilyen az idő (várólisták hosszúsága),
• a személyes törődés (ügyfélként, nem kiszolgáltatott alattvalóként jelennek meg) - megszervezik az útjukat, mi mennyibe kerül és mi a menete a szolgáltatásnak,
• valamint hogy nem kell hálapénzt fizetni, számlát kapnak a szolgáltatásért.

Lantos szerint komoly gondot jelentenek a nozokómiális (kórházban tartózkodás alatt kialakuló) fertőzések is. Szerinte a gond egyik forrása az, hogy a magyar finanszírozási rendszer azt támogatja, hogy a beteg minél tovább van a kórházban, így annál nagyobb az esélye a fertőzésnek is.

Schiszler István (Duna Medical Center) szerint probléma az is, hogy Magyarországon nem áll a betegek rendelkezésére olyan statisztika, amely alapján az egészségügyi intézményeket össze lehetne hasonlítani. Szerinte a nozokomiális jelentések is működnek, a probléma az, hogy az esetek jelentős része a kórházi menedzsmentig sem jutnak el, ezért az adatok nem feltétlen hitelesek. Schiszlerék most egy olyan rendszeren dolgoznak, amely az összehasonlítást lehetővé teszi.

Mi a biztosítók szerepe?

Lantos szerint a kórháza 30 000 tavalyi betegének mindössze 300-nak volt egészségbiztosítási fedezete, ezért a biztosítók nem jelentős szereplők az egészségügyi szektorban. Schiszler szerint jelenleg lehet, hogy nem jelentős ez a szerep, a jövőben viszont egyre fontosabb lesz.

Bóna Katalin (Union) és Vadas-Földvári Anett (Vienna Life) szerint a biztosítói szolgáltatásokban a járóbeteg-ellátások és a diagnosztikai szolgáltatások vesznek részt elsősorban, ezért valójában fontosabbak a biztosítók, mint az Lantos statisztikájából kiderül. Vadas-Földvári kiemelte, hogy körülbelül 300 kórház az ügyfelük, amelyhez irányíthatják a betegeiket.

Zahal Levy (MediHelp) szerint a biztosítók és egészségügyi szolgáltatók kapcsolata elengedhetetlen, mert a gyógyszerek drágulnak, a népesség öregszik, a régió kormányai pedig titkolják a nép elől, hogy nincs pénzük a közegészségügyet megfelelő minőségben finanszírozni. Szerinte egy mellrákkal való tízéves küzdelem félmillió euróba is kerülhet, amely szinte minden anyagi helyzetben megterhelő költség, így egyre inkább a magánszférának kell átvennie az egészségügy finanszírozását, amellyel a szakemberek részben vagy egészben egyetértettek.

Forrás: Portfolio

Jönnek a robottanácsadók, de vajon megváltoztatják-e a biztosítási piacot? Az önvezető autókra milyen biztosítást lehet kötni? A P2P biztosításokkal foglalkozó startupok egyáltalán lehetnek életképesek? Hogyan lehet a közösségi médiából származó adatokkal vagy agilis szoftverfejlesztéssel felkészülni a kihívásokra? Többek között ezeket a témákat boncolgattuk Biztosítás 2016 konferenciánk informatikai szekciójában.

A biztosítási piacra is rendkívül sok külső, nem biztosítási szereplő pályázik a legkisebb startupoktól kezdve a gigászi multikig, mint például a Google. Ezért is fontos, hogy a biztosítók olyan értékesítési és marketing csatornákat építsenek ki, amelyekkel a korábbinál hatékonyabban és eredményesebben tudnak ügyfeleket szerezni - hívta fel a figyelmet előadásában a biztosítókat fenyegető veszélyekre Roland Blösch (hybris Software, SAP SE). Ezután Földvári Csaba (Shiwaforce) az agilis szoftverfejlesztésről adott elő, amivel a biztosítók a kis, piacukra törő insurtech cégek rugalmasságát szerezhetik meg.

Világszerte összesen 12 ezer olyan fintech startup van, amely a pénzintézetek piacaira tör, ami ezen belül érdekes, hogy ebből 1000 biztosítási piacon tevékenykedik. Ha minden startupnál csak 3 ember dolgozik, akor minimum 3000 ezer ember dolgozik komolyan azon, hogy a biztosítók kenyerét elvegye - vezette fel Biztosítás 2016 konferenciánk informatikai panelbeszélgetését Kurtisz Krisztián (Uniqa). A felvezető után arról volt szó, hogy a vagyonkezelésben már egyre elterjedtebb robottanácsadók vajon hogyan integrálódnak majd a biztosítóknál, illetve hogyan változhat meg emiatt az értékesítés.

Bácsfalvi Mihály (Groupama) leszögezte, hogy a biztosítási piac hatalmas változás előtt áll, de van itt pár probléma, ami komoly fékező tényezőként működik. A biztosítókra erős nyomás helyeződik a tulajdonosok és a felügyelet részéről is. Ahhoz, hogy az IT-fejlesztések nagyobb teret kapjanak, két dolgot kell figyelembe venni: az IT-szakemberek bére nagyon magas, másrészt a szabályozás oldalon egy csomó fék van beépítve a rendszerbe. Például egy aláírás helyett húsznál is több aláírás kell egy ügyfél megszerzéséhez, és az informatikát és adatokat a felhőbe áthelyezni is nagyon nehéz.

Kenesei János (Magyar Posta Biztosító) egy vallomással kezdte első felszólalását: "mi is néha csak a béklyóinkig látunk, és krokodilkönnyekkel üldözzük el a kreatív fejlesztéssel nálunk kopogtatókat". Majd hozzátette, azt látni kell, hogy az informatika is hard core módon üzleti kérdésekről szól már, nem csak szoftverekről és kiszolgálásról. Egy brazil testvérvállalatuknál már egy Sofi nevű robottanácsadó segíti az ügyfeleket a weboldalon, és ez segíti a tájékozódásban. Az első pár hónapban több mint 10 ezer kérdést válaszolt meg, és az ügyfelek így tovább is léptek azon a ponton, ahol egyébként megrekedtek volna. A mesterséges intelligencia fejlődésével már most ki lehetne alakítani egy olyan tanácsadókat, amelyek akár már komolyabb komplexebb kérdésekben is tudnak segíteni.

A P2P biztosítás is egy olyan terület, ami nagy növekedés előtt állhat, de egyelőre nem tudni, mennyire lesz működőképes. A kockázatközösségek úgy szerveződnek, hogy egy hasonló kockázatot szeretnének vállalni, de ez is akkor működőképes, ha elég nagy és homogén közösséget tudnak létrehozni. Lemák Gábor (Fintech Group) hozzátette, hogy a biztosítók számára a p2p irányából érkezik az egyik legnagyobb veszély, az insurtech cégek harmada ilyen területen mozog. Ugyanakkor jó hír a biztosítóknak, hogy ezek üzleti modellje még eléggé fejletlen.

Csikós Dániel (Genertel) a Friendsurance nevű német céget említette meg példaként, amely a terület egyik nagy úttörője. Ahogyan szállodát is az ismerőseink vagy éppen közösségek ajánlásai alapján keresünk, úgy elképzelhető, hogy biztosítást is az ismerőseink vagy más felhasználói értékelések alapján választunk majd. A Friendsurance mögött 70 biztosítótársaság áll, ennek a 70 cégnek az ügynöke. A biztosítók is felismerték, hogy ezek a platformok sokkal hatékonyabban tudnak ügyfelet akvirálni a digitális térben, mint ők. Lehet, hogy a jövőben ilyen cégek végzik majd az értékesítést a biztosítóknak.

A panelen szóba kerül az önvezető autók kérdése, hogy mi lesz, ha egyszer ezek nagy számban terjednek el az autnóm autók. A paneltagok szerint Magyarországon erre még sokat kell várni már csak azért is, mert a használtautók átlagos életkora 13 év, tehát eleve lassan fognak elterjedni. Egy hosszú átmeneti időszakra kell számítani, amikor az okosautók és a buta vezetők együtt közlekednek az utakon. Erre az időszakra a telematikus biztosítások jelenthetnek megoldást.

A panelbeszélgetést egy gyors kérdéssel zárták a beszélgetők. Mennyire lehet pontos a McKinsey becslése, miszerint a biztosítóknál dolgozók negyedének munkáját szünteti meg az automatizáció 2025-ig?
Kenesei János szerint pontos lehet: 25%

• Bácsfalvi Mihály és Csikós Dániel szerint egyharmad,
• Kurtisz Krisztián szerint akár 50 % is lehet,
• Lemák Gábor viszont kérdéssel válaszolt: lesz még olyan, hogy biztosító?

Forrás: Portfolio