Fájdalmas kártérítést fizethetnek a társasházban élő magyarok: sokan időzített bombán ülnek
Noha az egyéni lakásbiztosítások terén viszonylag jól áll Magyarország, a társasházi biztosítások piacán már korántsem ilyen kedvező az összkép. A hazai társasház-állomány jelentős része egyáltalán nem rendelkezik közös biztosítással, ha pedig mégis, számos esetben az alulbiztosítás veszélye áll fenn. Az elmúlt egy év magas inflációs környezete, a duplájára emelkedő építőipari árak miatt több tízezer társasház válhatott alulbiztosítottá, így érdemes lehet a lakóközösségnek felülvizsgálatot kérnie, ezzel is minimalizálva a jövőbeni káreseteknek való kitettség mértékét.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint a 4,6 milliós, hazai lakásállomány 73-74 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással, ami európai viszonylatban is kiemelkedőnek számít. A viszonylag magas érték szinten tartását segíti, hogy amennyiben valaki hitelt vesz fel lakás, ház vásárláshoz, akkor kötelezően elvárják a bankok, hogy lakásbiztosítással rendelkezzen. Márpedig a legtöbb magyar család az utóbbi években csak hitelfelvétel segítségével tudott saját ingatlanhoz jutni, így a biztosítások aránya szinte párhuzamosan növekedhetett az új akvizíciókkal.
Az egyéni biztosítások mellett azonban van egy másik fontos biztosítási forma, melyről lényegesen kevesebb szó esik, holott egy nagyobb káreset során kritikus fontosságú lehet: ez a társasházakra kötött közös biztosítás, mely jellemzően az érintett épület közös területeire vonatkozik és alapjaiban határozhatja meg egy lakóközösség jövőjét. A KSH adatai alapján 2016-ban 35 452, társasházakra között biztosítás volt nyilvántartva, 2022-ben pedig már 47 972-re emelkedett a darabszám, vagyis egy jelentős, több mint tízezer darabszámos növekedésről beszélhetünk.
A javuló tendencia ellenére mégsem lehetünk elégedettek a megkötött biztosítások mértékével. A KSH 2015. október–novemberben végrehajtott felmérése szerint 98 800 társasház volt Magyarországon. Ezek szerint viszont több tízezer nagyságrendű lehet azon társasházak száma, melyek továbbra sem rendelkeznek közös biztosítással. Sajnos az erre vonatkozó friss adatok meglehetősen hiányosak, így nehéz pontos képet kapni arról, hogy pontosan mekkora mértékű lehet a biztosítatlan társasházak aránya.
Mi számít társasháznak?
A társasház a közös tulajdon speciális formája, amelyben a tulajdonostársakat az épület meghatározott, önálló részei (lakások) tekintetében külön, míg az ingatlan egyéb részei tekintetében együttesen illeti meg a tulajdonjog. Társasház alapításához legalább két külön tulajdonossal rendelkező lakás, illetve helyiség szükséges egy épületen belül. Létrehozása egy alapító okirattal valósul meg, mely rögzíti, hogy mi tartozik közös tulajdonba, mi tartozik külön tulajdonba és hogy a tulajdonosokat mekkora tulajdoni hányad illeti meg a közös tulajdonból. A közös tulajdon jellemzően (és a teljesség igénye nélkül) a lépcsőház, folyosók, padlástér, pince és tetőszerkezet.
A társasház közösségének ügyeit a közös képviselő, vagy az intézőbizottság bonyolítja. A közös képviselő hívja össze a közgyűlést is, ahol a társasházat érintő legfőbb témák, például a költségvetéssel kapcsolatos kérdések, illetve a közös képviselő megválasztása. A társasház közgyűlése a tulajdonosok közösségének legfőbb döntéshozó szerve, amelyen valamennyi tulajdonos részt vehet. A MABISZ elmondta: „Általában a közgyűlés határozza meg a társasház biztosítás szempontjait is. Ezeket jelzik a biztosításközvetítő felé, hogy milyen fedezetekre, milyen biztosítási összegre van igény. A közvetítő felé jelezni kell a társasházi specialitásokat is.
Miért fontos a közös biztosítás?
A közelmúltban számos példát találunk arra, amikor egy nagyobb káresetet követően egy társasház közös területében/vagyonában esett kár. A Kodály Köröndnél egy tűzeset pusztította el a tetőszerkezetet, míg egy Jókai utcai bérházban a homlokzat egyes elemei omlottak le, megrongálva ezzel az alatta parkoló autókat is. „Egy alkalommal a Generali Biztosító is érintett volt egy ilyen esetben - a kárösszeg 2 milliárd forint közeli volt, melyen felül csak az épületről lehulló égő elemek nagyságrendileg 200 milliós kárt okoztak parkoló autókban és más vagyontárgyakban” – mondta el lapunknak a Generali.
A biztosítótársaság szerint „amennyiben a lakóközösség nem rendelkezik többlakásos lakóépület biztosítással, akkor csak a lakásbiztosítások nyújthatnak fedezetet. Ez több biztosító társaság bevonását, kárrendezését jelenti, melyeknek összehangolása nagy kihívás a közös képviseletnek."
"Általában ilyenkor a teljes helyreállítási összeg sem kerül megtérítésre, hiszen a lakóközösség minden tagja feltehetően nem rendelkezik lakásbiztosítási fedezettel, így a közös tulajdonban lévő tetőszerkezet nem biztosított teljeskörűen."
Természetesen ennél kevésbé súlyos és gyakrabban bekövetkező események miatt is szükség lehet közös biztosításra. Az Aegon szerint a leggyakoribb ilyen esetek közé a csőtörések, leáztatások, üvegtörések, kisebb-nagyobb rongálások, graffitik, vandalizmus, illetve az idei első negyedévben szokatlanul sok volt a viharkár tartozik. Ha a társasház nem rendelkezik közös biztosítással, akkor az egyéni biztosításokat kell figyelembe venni, ám ezek összehangolása lényegesen bonyolultabb és több szervezést igényel, hiszen különböző biztosítótársaságok eltérő konstrukcióit kell összehasonlítani. Ehhez ráadásul érdemes hozzávenni azt is, hogy egy lakóközösségben (főként a régebbi lakások estében) szinte borítékolható, hogy nem lesz mindenkinek egyéni biztosítása.
A lappangó veszélyfaktor - az alulbiztosítás
A biztosítás hiánya mellett van azonban egy másik fontos szempont, melyre még kevesebben figyelnek és ami az utóbbi egy évben hatványozottan hangsúlyossá vált – ez az alulbiztosítás. Ez a jelenség kértféleképpen következhet be. Az egyik eset az, amikor a biztosítás megkötésekor eleve alacsonyabb a biztosítási összeg a védeni kívánt lakás vagy társasház értékénél. A másik eset pedig az, amikor nem kalkuláljuk újra rendszeresen a biztosításunkat.
Az újrakalkulálás, vagy felülvizsgálat egyéni felelősség kérdése és az utóbbi egy évben minden eddiginál hangsúlyossabbá vált.
A probléma súlyát jól szemlélteti, hogy az OECD 2021-es alulbiztosítottságot bemutató jelentése Magyarországot a vizsgált harminckét ország közül a huszonharmadik helyre sorolta. A közel harminc évet átfogó, göngyölített adatokat tartalmazó jelentés szerint, a magyarországi katasztrófa károknak mindössze 27%-a volt biztosítva az 1990-től 2019-ig terjedő időszakban. Lapunk érdeklődött a MABISZ-tól, hogy a hazai társasházállomány mekkora részét érintheti az alulbiztosítás, de erre vonatkozó pontos adattal nem tudta szogálni, így csak találgathatunk, hogy hány milyen kiterjedt problémával van dolgunk.
A rendkívül magas inflációs környezet, a majdnem duplájára drágult építőipari árak, a növekvő munkaköltségek és a biztosítótársaságokra kivetett különadók (ebből kettő is volt az utóbbi időben) jelentősen megemelték a költségeket. Egy tíz éve, fix összegre megkötött biztosítás az imént felsorolt tényezők miatt már nem fedezi a biztosított ingatlant, érdemes néhány évente felülvizsgáltatni a jelenlegi biztosításunkat vagy egy gyors online kalkulációval meggyőződni arról, hogy a jelenlegi lakásbiztosításunk továbbra is a legkedvezőbb konstrukció-e számunkra. Társasházak esetén pedig a lakóközösségnek kell egyeztetnie a közös képviselővel és együtt megszavazni, hogy melyik az ideális konstrukció.
A Generali a kérdésünkre elmondta, hogy határozatlan idejű szerződések esetén a biztosító értékkövetéssel élhet, melynek mértékét és számítását a biztosítási feltétel szabályozza. Az értékkövetés nem egyenlő a biztosítás aktualizálásával. A biztosítási összegek szinten tartását ugyanis a biztosítók évente kezdeményezik – ám az elmúlt időszak meredek áremelkedéseit a biztosító által javasolt értékkövetés sem feltétlenül tudja ellensúlyozni.
A 2023-as évben épületek esetében ez az érték 22,8 %, ennek megfelelően a biztosítási összegek ebben a mértékben nőnek, melyek átlagosan 21-22%-os díjnövekedést eredményeznek társasházak esetén – foglalta össze a biztosítótársaság. Hozzátették, az értékkövetést nem kötelező elfogadni, azonban ebben az esetben az esetleges alulbiztosítottság következményeivel számolnia kell a lakóközösségnek. Extrém inflációs időszakban pedig az alulbiztosítottság elkerülése még nagyobb szerepet kap.
forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Nézze meg a biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait kalkulátorunkban:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Nagy bukta lehet nyári gumival közlekedni
Nem szabhat ki büntetést és nem is figyelmeztetheti a rendőr az autóst, ha a járművén nincs téli gumi. A törvény ezt a kérdést továbbra sem szabályozza. Baleset esetén azonban igencsak rosszul járhat az autós.
Útlefagyások nehezítették az autósok közlekedését a napokban a reggeli órákban, több baleset is történt. Sokan még mindig nyári gumival közlekednek, de a szerelőműhelyekben az látszik, hogy egyre többen cseréltetik le az autójuk abroncsait. Általában már csak előre egyeztetett időpontban lehet menni, van olyan műhely, ahol több napot is várni kell a kerékcserére.
Magyarországon a törvény szerint nem kötelező a téli gumi használata, a hiányáért a rendőrség nem szabhat ki büntetést, csak felhívhatja az autós figyelmét a téli gumi használatára – mondta az InfoRádió korábbi műsorban Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti főosztályának vezetője, Óberling József.
„A közúti közlekedésben való részvételhez sem a KRESZ-ként ismert jogszabály, sem a járművek műszaki tulajdonságairól szóló miniszteri rendelet sem tartalmaz olyan kötelező szabályt, ami szerint téli időjárási viszonyok között Magyarországon csak téli gumival lehetne közlekedni. Nem jár szankcióval a nyári gumi használata, hiszen nem jogsértő.”
A gépjárművezetők 75 százaléka kötelezővé tenné a téli gumi használatát – olvasható egy gumiabroncs gyártásával foglalkozó cég felmérésében. A társaság szakértője Mikolai Béla azt mondta az InfoRádiónak, hogy növekedett a téli gumit használók száma.
„Van egyfajta tudatosság. Azt azonban még mindig sokan nem tudják, milyen a jó téli gumi, és az időpont megválasztása sem mindig tudatos, sokan várják meg, hogy leessen az első hó.”
Rosszul járhat az autós, ha baleset esetén a szakértők azt állapítják meg, hogy nem az időjárásnak megfelelő volt a gumik állapota. Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési igazgatója szerint a biztosítási törvény szerint az autósnak a mindenkori útviszonyoknak megfelelő állapotú gépjárművel kell részt vennie a közlekedésben
„Ha a helyszínelés, vagy a rendőri intézkedés, vagy később a műszaki szakértői szemle azt állapítja meg, hogy a gumi túl kopott volt, vagy a nagy hideg miatt alkalmatlan volt a szabályos közlekedésre, a biztosító Casco-biztosítás esetén megtagadhatja a kárkifizetést. Kötelező esetén ugyan fizet a károsultnak, de utána akár be is hajthatja a károkozón a kifizetett összeget.”
Ausztriában a november 1-je és április 15-e közötti időszakban, télies útviszonyok esetén kötelező a téli gumi használata, és az autósoknak rendelkezniük kell hólánccal is. Németországban a jéggel vagy hóval borított útszakaszokon kötelező a téli abroncs használata. A szabályt megszegő autósokat megbírságolhatják, ha balesetet okoztak, a bírság összege pedig kifejezetten magas. Romániában is kötelező a téli gumi, Csehországban azonban szintén nem szabályozza ezt a kérdést a törvény.
Forrás: www.inforadio.hu
Erdőre alig kötnek biztosítást
Idén akár a 10 milliárd forintot is meghaladhatja a gazdálkodók által befizetett támogatott növénybiztosítási díjak állománya Magyarországon, ami 33 százalékos bővülést jelent az előző évi 7,5 milliárd forinthoz képest, derül ki a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) adataiból.
Bár az előző években jelentősen emelkedett a szőlő- és gyümölcskultúrákat ért természeti károk nagysága, a biztosítások zömét továbbra is a szántóföldi növényekre kötik – mondta Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. Pedig az értékesebb ültetvényekben sokkal nagyobb összegű károk tudnak keletkezni, így a biztosítás elhagyásával a termelők magasabb kockázatot vállalnak.
Ráadásul biztosítás nélkül a kárenyhítési alapból megítélt térítésnek is csak a felére lesznek jogosultak.
Szintén probléma, hogy a több mint 2 millió hektár hazai erdőterületnek csupán mintegy 5 százaléka biztosított. Az igénybe vétel annak ellenére ilyen csekély, hogy a tűzesetek mellett idén is bőven előfordult jég-, árvíz- és szélviharkár, hónyomás, emellett bizonyos rovarkártevők is tetemes károkat okoztak. Mindezekre összetett, helyzetre szabható konstrukciók állnak rendelkezésre, az igénybe vétel azonban továbbra is szinte elenyésző.
Az idén jelentősebb téli és tavaszi fagykárokat is jelentettek a gazdálkodók.
A lokálisan a bekövetkező károk intenzitása évről évre egyre erősebb, ami az időjárás szélsőséges jellegének fokozódását jelzi. A lokális jellegű természeti csapások ráadásul általában még a bekövetkezésük előtt néhány órával sem jelezhető előre, ahhoz a korábbi kártörténeti adatbázisok sem képesek megfelelő támpontot nyújtani.
Forrás: www.uzletresz.hu
CLB TIPP: Ne hagyja, hogy az időjáráson múljon, kérje szakértő kollégáink segítségét mezőgazdasági biztosítással kapcsolatban! Mezőgazdasági vagyonbiztosítás ajánlatok >>
Online kötnek biztosítást a fiatalok, de valamiben konzervatívak
A 18 és 39 év közötti magyar fiatalok az egyszerűbb biztosításokat szívesen megkötik online is, de az élet- és nyugdíjbiztosításoknál az idősebb korosztályhoz hasonlóan tanácsadó segítségét kérik – derül ki a Századvég által, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából készített közvélemény-kutatásból.
A negyven év alatti generáció körében jóval elterjedtebb a mobilalkalmazások használata, mint az idősebb korosztályban – mondta az InfoRádiónak Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője. A 18-29 év közöttiek 41 százaléka, 30-39 éveseknek pedig a 39 százaléka használ vezetéstámogató, utazássegítő, egészséggel kapcsolatos vagy okos otthon applikációkat. Ez a korcsoport ugyanígy nyitottabb arra, hogy megosszák az adataikat biztosítókkal, nagyjából a felük hajlandó arra, hogy különböző kedvezményekért cserébe megtegyék ezt.
Az Y generáció nem annyira nyitott a biztosításokra, nehezebb őket megszólítani ezzel kapcsolatban. Ha kötnek is biztosítást – elsősorban utasbiztosítást –, azt is szüleik nyomására teszik. Akkor találkoznak igazán ennek szükségével, amikor elkezdenek dolgozni, és felelősségteljesebb, összetettebb kérdésekben kell döntést hozniuk. Jellemzően azonban ekkor is későbbre hagyják a biztosítás megkötését, miután már több tapasztalattal és információval rendelkeznek az életről és magukról a biztosításokról.
A 18 és 39 év közötti korosztály főként az egyszerű biztosításokat köti meg, gyakran azokat is online. Élet- és nyugdíjbiztosításokhoz hasonlóan bonyolult szolgáltatásokkal kapcsolatban azonban ugyanolyan konzervatívak mint az idősebb korosztály: személyes tanácsadókat kérdeznek meg, a hosszútávú döntések meghozatala előtt.
Forrás: www.inforadio.hu
Ezért fut egyre kevesebb autó biztosítás nélkül az utakon
A nyilvántartási rendszerek közötti szoros átvezetés, valamint a komoly büntetések miatt csökkent a biztosítatlan gépjárművek száma az országban.
Két fő oka van a csökkenésnek, az egyik, hogy a jármű-nyilvántartási rendszer, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) nyilvántartási rendszere között rendszeres, szoros átvezetés van, ezért kiderülnek azok az adatok, amelyek alapján az illetékes önkormányzati jegyző lépni tud a biztosítatlanokkal szemben. A másik ok, hogy a jogszabályalkotó nagyon komoly büntetéseket alkalmaz arra az esetre, ha valakinek nincs kgfb-szerződése - mondta a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) szóvivője vasárnap az M1-en az MTI tudósítása szerint.
Ha balesetet okoz valaki, akinek nincs biztosítás az autóján, a Mabisz garanciaalapja kifizeti a kárt annak, aki vétlen volt a balesetben, de visszaköveteli a károkozótól, és ez adott esetben nagyon nagy összeg lehet - hangsúlyozta Gilyén Ágnes.
Az öt évvel korábbi 5,8 százalékkal szemben idén szeptemberben a járművek mindössze 1,8 százaléka nem rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. Ez azt jelenti, hogy a segédmotoros kerékpárok nélkül számított 4,7 millió magyarországi gépjárműből több mint 86 ezer nem rendelkezik érvényes biztosítással.
Forrás: www.napi.hu
Csak 37,5 milliárdot fizet a biztosító, ha felrobban a paksi erőmű
100 millió SDR-t, vagyis nagyjából 37,5 milliárd forintot fizetne a biztosító egy paksi atomerőművet érintő nagyobb káresemény után, írta a g7.hu. Ha egy évben több ilyenre is sor kerülne, akkor a másodikra már kevesebb pénz jutna, a nukleáris kárfelelősség-biztosítás éves limitje ugyanis összesen 125 millió SDR (47 milliárd forint).
A paksi létesítmény biztosítására hét cég állt össze. A még júliusban kiírt közbeszerzésre az Allianz, a CIG Pannónia, a Generali, a Groupama, a HDI Versicherung AG, az Union és az Uniqa adott be közös ajánlatot.
Az atomerőművet már jó ideje ez a konzorcium biztosítja, igaz az évek során volt változás a csapat összetételében, az Uniqa például csak 2013-ban csatlakozott. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2018-ra 1,29 millió eurót (jelenlegi árfolyamon 404 millió forintot) fizet a biztosításért, pont annyit, mint az előző három évben is. A díj korábban sem mozgott jelentősen: 2012-ben 1,17 millió euróról indult.
Forrás: www.index.hu
Ilyen költségekkel számolj a nyugdíjas éveidre
A jelenleg aktív korú lakosság nagyobb része elképzelhetőnek tartja, hogy idős korában már a napi háztartási rutin elvégzése is nehézségekbe fog ütközni, és arra is számít, hogy ezek kiváltására pénzt is kell áldoznia a nyugdíjából. Már ha egyáltalán képes lesz megfizetni a szolgáltatás árát.
A Groupama Biztosító megbízásából készített országos reprezentatív kutatást az NRC Marketingkutató a 18-59 évesek körében. A megkérdezetteknek azon kellett elgondolkodniuk, hogy idős korukban miként fogják megoldani az olyan napi teendőket, mint a bevásárlás, takarítás és az utazást. A megkérdezettek 29 százaléka, vagyis az aktív korú felnőtt lakosság közel egyharmada gondolja úgy, hogy segítséget kell majd kérnie idős korában a lakása rendben tartásához, takarításához. A lakosság 25-27 százaléka számít arra, hogy a bevásárlást, vagy a mindennapi közlekedést sem lesz képes mindig önmaga megoldani. Még talán a főzés az egyedüli háztartási tevékenység, amelyet maguk végeznének a mostani aktívak: mindössze 19 százalékuk tart attól, hogy képtelen lesz saját maga gondoskodni a napi egyszeri főtt ételről.
A most aktív korúak azzal számolnak, hogy ezekért a szolgáltatásokért majd fizetniük kell, ugyanakkor a takarításra, bevásárlásra vagy az utazásban való segítségre szánt keret jellemzően nem haladná meg mai értéken a havi 10-10 000 forintot. Csak a főzés kiváltásán gondolkodók jelöltek meg ennél nagyobb összeget: ők, ha úgy alakulna az életük, havi 20 000 forintot fordítanának ételrendelésre. A kutatás rámutat arra is: e kiadások szükségességét a mai 50-59 évesek minden más fiatalabb korosztályhoz képest alacsonyabbra becsülik, mintha a közvetlenül nyugdíj előtt állók jobban bíznának abban, hogy nem szorulnak rá fizetett segítségre.
Leginkább a mai negyvenesek félnek attól, hogy nem fogják bírni a háztartási munkát, így ők nagyobb arányban terveznek a kiadásokkal is.
A kutatásból kiderült az is, hogy minden ötödik aktív korú magyar számol annak az esélyével, hogy majd beköltözik olyan időseknek fenntartott otthonba, amely megfelelő egészségügyi ellátást is biztosít a számára. Ezekből az otthonokból ugyanakkor már most sincs elég: az 54 000 idősek otthonában elhelyezettre 26 000 várakozó jut, vagyis a várólista már több mint 50 százalékra duzzadt. És a feketeleves: a kutatásban megkérdezettek jellemzően 55 000 forintot költenének idősotthoni ellátásra, miközben a legolcsóbb intézmények 70-80 000-et kérnek havonta, de nem ritka a havi 180 000 forintba kerülő otthon sem.
A kutatás fontos tanulsága volt számunkra, hogy az emberek reálisan felmérik: idős korukban akár egyszerű dolgok elvégzéséhez is segítséget kell majd kérniük. Egy korábbi kutatásunk szerint havonta 100 000 forint hiányzik majd az állami nyugdíjon felül a biztos megélhetéshez. Aki tehát segítségre, netán teljes ellátásra szorulna idős korában, annak mindenképpen az aktív éveiben kell megteremtenie az ehhez szükséges fedezetet - hívta fel a figyelmet Csonka István, a Groupama Biztosító értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettese.
Forrás: www.penzcentrum.hu
CLB TIPP: Nyugdíjbiztosítással a gondtalan nyugdíjas évekért. Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
Biztonságot jelent az új kötelező biztosítás a családiház-tervezőknek és építőknek
Nagyot lendített az otthonteremtők építési kedvén az a könnyítés, mely a 300 négyzetméternél kisebb alapterületű családi házak építését, illetve az ekkorára való bővítését egyszerű bejelentéshez kötötte. A módosítás sok terhet levett az építtetők válláról, egyúttal az eddiginél lényegesen nagyobb felelősséget helyezett a folyamatban részt vevő tervezők és kivitelezők vállára. Az aggodalmak elsimításának eszköze az egyszerű bejelentéshez kötött kötelező tervezői és kivitelezői biztosítás.
Építész tervezők, kivitelezők egyaránt felhördültek, amikor az otthonteremtés fellendítése jegyében megszületett az a rendelet, amely eltörölte az építési engedélyezést a 300 négyzetméternél kisebb alapterületű, saját célra épülő új családi házak, a meglévő családi házak 300 négyzetméteresig történő bővítése és a kapcsolódó támfalépítések esetén, pontosabban az engedélyezés helyére az egyszerű bejelentés lépett.
Az építési engedélyezést helyettesítő folyamatban a tervező az összes előírt dokumentumot feltölti az elektronikus építési naplóba, az építéshatóság ellenőrzi a szükséges iratok meglétét, a tartalmát nem, és megkezdhető a kivitelezés.
A szakmai aggályokat a következő aggodalmak táplálták: mi lesz akkor, ha csak az építkezés végén, vagy nagyon előrehaladott szakaszában derül ki valamilyen szabálytalanság? Lehet, hogy kész házakat kell majd lebontani, polgári perek dömpingje jöhet, s ki viseli majd az iszonyatos kártérítések terheit?
Egyes önkormányzatok előremenekülésükben külön szabályozták, hogy az egyszerű bejelentéssel épülő házak minél kevésbé rombolhassák a település képét.
Nem alaptalanok az aggodalmak
A félelmek nem alap nélküliek, egy építkezésnél számtalan olyan tényező van, amelyet különféleképpen értelmezhet az építésfelügyelet, illetve hatóság és a tervező, vagy a kivitelező. Problémás lehet a telekmegosztás, a nem tisztázott tulajdonviszonyok és még nagyon sok olyan terület, amely a menetközbeni elmaradás miatt a beruházás végére óriási károkat okozhat.
A felelősségvállalás terheinek könnyítését szolgálta az a 2016-os 353 kormányrendelet, amely előírta, hogy 2017 januárjától az egyszerű bejelentéssel megvalósuló építkezések tervezői és kivitelezői is csak kötelező felelősségbiztosítás birtokában vállalhatják el a megbízást. A biztosítás szerződésszámát fel kell tölteni az e-építési naplóba. Azok, akik már rendelkeznek felelősségbiztosítással - ilyen korábban is volt, csak nem kötelező jelleggel - meg kell feleltessék meglévő biztosításukat az új szabályoknak. A biztosítás megkötése ilyeténképpen megkerülhetetlenné vált az egyszerű bejelentéssel megvalósuló lakóépületek tervezőinél és kivitelezőinél, ami meg is látszik a biztosítók bevételén.
Az Aegon Biztosítónál például a januártól hatályos rendelet következtében 60 százalékkal ugrott meg a tervezők és kivitelezők kötelező biztosítása miatt a szakmai felelősségbiztosítások volumene, jelenleg mintegy ezer új ügyféllel szerződtek ebben a szegmensben - tudtuk meg Varga Zoltán vállalati vagyonbiztosítási igazgatótól.
A teljes szakmai felelősségbiztosítási piac 2016 végén mintegy 8 milliárd forintra rúgott, ebből 2 milliárdnyi az építész szakmához köthető, a teljes szakmai felelősségbiztosítási piacból az Aegon részesedése 5 százalék - tette hozzá Dénes Attila, az Aegon vállalati-, utas- és viszontbiztosítási igazgatója.
A szolgáltatás színvonalával versenyeznek
A kormányrendelet hatására több biztosító is kidolgozta a maga csomagját, a piaci szereplők között a verseny most inkább a szolgáltatás minősége terén zajlik, mintsem a díjtétel nagyságában. A termékeket értékesítő alkuszoknál elsődleges értékelési szempont, hogy melyik biztosítóval szereztek pozitív kárrendezési tapasztalatot, s a cég imidzse is sokat nyom a latban.
Az Aegon egyszerűsített bejelentésre kidogozott új termékeiről megtudtuk, projektre és éves keretre is köthetőek, s a családi házakkal foglalkozó, 50-100 milliós éves árbevételű tervezőknek évi átlag 100 ezer forint körüli költséget jelentenek, a nagyobb, 300 milliós árbevételű tervezőirodák 3-400 ezer forintos éves díjjal kalkulálhatnak átlagosan. Ez egyébként a jellemző szerződéses összeg az Aegonnál, ahol céges és egyéni partnerek aránya 80-20 százalék körül alakul - sorolta a számokat Dénes Attila.
A piacélénkítőnek szánt egyszerű bejelentéshez kötött építés kissé megrostálta a tervezőket, azok, akik korábban csak egy-két családi házzal foglalkoztak egy évben, inkább a kollégáikra hagyják a feladatot, mondván, a díjazásához képest túl sok a munka, s a biztosítás miatt a költség vele - mondták a lapunknak nyilatkozó tervezők. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke úgy véli, a kötelező tervezői és kivitelezői biztosítás valójában minden, az építésben részt vevő szereplőnek kedvező, és biztonságot jelent a megrendelőnek okozott kár esetén.
Forrás: www.napi.hu
CLB TIPP: Kérjen ajánlatot szakértő kollégáinktól felelősségbiztosításra! Tervezői és kivitelezői biztosítás ajánlatkérés >>
Még kényelmesebbé vált a kgfb-szerződések megkötése
Félidejéhez érkezett az év végi kgfb-átkötési időszak, melynek során egyes szakértők az átlagosan 15-20 százalék közötti díjnövekedés ellenére sem várnak 100 ezernél több lakossági szerződésváltót. Hétfőn kihirdették azt a törvénymódosítást, amely a jövőben lehetővé teszi, hogy a többi lakossági biztosításformához hasonlóan a kgfb-szerződéseket is teljesen elektronikusan lehessen megkötni.
Félidejéhez érkezett az év végi kgfb-átkötési időszak, melynek során az átlagosan 15-20 százalék közötti díjnövekedés ellenére sem vár 100 ezernél több lakossági szerződésváltót a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
"Az idei kampány aktivitását erősítheti, hogy az alkuszcégek az előző évhez képest átlagosan 15-20 százalékos díjnövekedést tapasztalnak. Ugyanakkor egy év alatt az autósok újabb 5-6 százaléka került ki az év végi váltók köréből: a személyautóknak például immár csupán 32 százaléka érintett a kampányban - mutat rá Papp Lajos, a FBAMSZ gépjárműszekciójának elnöke. - Ezért a váltók száma összességében (a flották nélkül) 100 ezer körül alakul majd."
Törvénymódosítás: a kgfb-szerződéseket is teljesen elektronikusan lehet megkötni
Az év végi kampányidőszak során tízből kilenc szerződésváltás már most is az alkuszokon keresztül zajlik. (Ez az arány az évközi időszakban, amikor gépjármű-vásárláshoz kapcsolódóan is kötnek kgfb-szerződéseket, szintén meghaladja a 75 százalékot.)
"A kedden kihirdetett törvénymódosítás nyomán a jövőben az online intézett kgfb-s szerződéskötéseket és (megfelelő megállapodás esetén) a felmondásokat sem kell írásos formában is végrehajtani."- mondta Papp Lajos.
Forrás: www.penzcentrum.hu
CLB TIPP: Év végén van kötelező biztosításának évfordulója? Használja kalkulátorunkat az ajánaltok összehasonlításához! Kötelezőbiztosítás kalkulátor >>
Mégis mennyi a valós átlagdíj?
3 millió autósnak átlagosan 30-40 ezer forint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) éves díja, ezért ők nem is értik a napok óta hallható 18 ezer forintos átlagtarifáról szóló híreket. Az értetlenkedés és a felháborodás jogos, a valós éves díj ugyanis a kampányban felkapottnak a sokszorosa – derül ki a CLB biztosítási alkusz cég első kampányösszegzéséből.
A magyarországi autósok mintegy 70 százaléka valószínűleg értetlenül kapkodja a fejét ezekben a napokban, amikor a kgfb kapcsán csak úgy röpködnek a 18 ezer forintos átlagdíjról szóló hírek. Igazuk van, ha értetlenkednek, az éves átlagdíj ugyanis nem az, amit ez a kampány sugall, hanem ennek akár a kétszerese, sőt annál több is lehet. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. óriás portfoliójának adatai alapján is egyértelműen és gyorsan kiszámolható, hogy a járműtulajdonosok legnagyobb részének akár 30-40 ezer forint között van a kötelező díja. Ráadásul ők nem is válthatnak biztosítót, hiszen nem most van a fordulójuk. A CLB-nél úgy vélik, a szakma is már csak megszokásból beszél kampányról, hiszen a jelen időszakban mindössze másfél millió jármű – 1 millió személyautó és félmillió motor, pótkocsi, utánfutó, s más közlekedési eszköz – az érintett. Az ilyen kis eszközök átlagdíja 5 ezer forint körül van, így a tulajdonosaikat valószínűleg nem érdekli, hogy 15- vagy 25 százalékkal emelkedik a díjuk, mert ez éves szinten nem éri el az ezer forintot sem – magyarázza Németh Péter értékesítési és kommunikációs igazgató.
A most váltok másik része pedig flottatulajdonos, vagy olyan, többnyire idős autósokból áll, akik már minimum 7 éve nem cserélték le a kocsijukat, s a CLB adatai szerint javarészt bónusz 10-ben – vagyis, igen jó besorolásban – vannak. Ők azok, akik nem használnak internetet, s vidéken laknak, ahol hagyományosan lényegesen alacsonyabbak a kgfb díjak. Így eshet meg, hogy ennek az „állománynak” az átlagdíja mindössze 18 ezer forint körül mozog, míg csaknem 3 millió autóstársuknak – akiknek már újabb és magasabb kategóriájú autójuk van, fiatalabbak, vagy nagyvárosi lakosok – az átlagdíja 30-40 ezer forint körül mozog.
A CLB szakértője emlékeztet: 2010 óta mindenkinek, aki lecserélte az autóját, vagy újat vett, a vásárlás dátuma – hónapja, napja – lett a fordulója. A változás bevezetésétől eltelt 7 év alatt a magyarországi autópark csaknem kétharmada lecserélődött, így a fordulók is eloszlottak a teljes évre. Ezek alapján is bátran ki lehet jelenteni, hogy a nagy kampány nem most, hanem egész évben zajlik. Ezért a biztosítók üzletpolitikáját sem ez az időszak határozza meg – magyarázza Németh. A CLB adatai szerint – is – az újkötések területén első három helyen áll a KH biztosító, az Allianz és az Union, ugyanakkor az is mérhető, hogy mennyi a saját portfolión belüli új szerződésük. Vagyis, mekkora számban forgatja vissza a saját állományát egy biztosító. E tekintetben a CLB-nél az első hét után első helyen az Allianz áll, ahol 44 százalékban a régi ügyfelek kötöttek újra. Második a KH és az Union 27 százalékkal, s őket követi az Aegon 25, a Groupmama 22, a Signal pedig 18 százalékkal. A régi ügyfelek „visszaforgatása” azonban koránt sem jelenti azt, hogy ezek a biztosítók ne tartanák be a szabályt, miszerint tilos a meglévőkkel szemben kedvezőbb helyzetbe hozni az új ügyfeleket. Az ok inkább az, hogy olyan új kedvezményeket vezetnek be, amelyek a régi ügyfelekre is vonatkozhatnak, de ezeket érvényesíteni számukra is néha úgy a legegyszerűbb, ha új kalkulációt készítenek, és új szerződést kötnek.
A CLB szakértői azt javasolják, hogy mindenki a saját évfordulóját figyelje és kalkulálja év közben is a díját, mert a valóság ma már teljesen más, mint amit például a most novemberi pillanatfelvétel mutathat.
CLB TIPP: Kalkulátorunk segítségével könnyedén összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait! KGFB kalkulátor >>
KGFB-t, lakás- és utasbiztosítást kötnének leginkább online a magyarok
Minden második magyar hajlandó lenne valamilyen online csatornán biztosítást, - leginkább KGFB-t, lakás-, illetve utasbiztosítást - kötni, de még egy életbiztosítási szerződésre sem szánnának többet 32 percnél, derül ki abból a kutatásból, amelyet a Századvég végzett el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából.
Csupán minden negyedik ember használ, vagy használt már vezetéstámogató, utazássegítő, fitness/egészség, illetve „okos otthon” applikációt. Az ő preferenciáik alapján egyértelműen a gépjármű, illetve az utasbiztosítások felé érdemes kijelölni a digitális termékfejlesztési irányokat. Előbbieket ugyanis már a pozitív választ adók 67, utóbbiakat pedig 53 százalékuk használta, állapította meg a Századvég kutatása. A MABISZ keddi konferenciáján ismertetett, s a szövetség megbízásából készített felmérést 2017 szeptemberében végezték el, ezer fős, országos, reprezentatív mintán.
A megkérdezések során kiderült, hogy a lakosság hat százaléka hallott már olyan biztosításról vagy kapcsolódó szolgáltatásról, amely a digitális technológiára épül. Továbbá a válaszadók 36 százaléka járulna hozzá ahhoz, hogy a biztosítók adatot gyűjthessenek egészségi állapotáról vagy épp vezetési szokásairól, és ezt leginkább csak díjkedvezmény, illetve személyre szabott ajánlatért cserébe tennék. Az sem mindegy, hogy pontosan milyen adatokról lenne szó. Lényegében nincs komoly különbség a vezetéshez, életvitelhez, egészséghez, illetve utazáshoz kapcsolódó adatok között. Ezeket átlagosan a megosztani hajlandó válaszadók 45 százaléka minden további nélkül engedélyezné. Az otthonaikkal kapcsolatos információkat azonban már csak alig 22 százalék.
Az alacsony megosztási hajlandóság oka az eredmények alapján leginkább az attól való félelem, hogy az adatokhoz mások is hozzáférhetnek, az adat tulajdonosának hozzájárulása nélkül. A válaszadók 56 százaléka nagyon, vagy inkább tart ettől, és mindössze 17 százalék gondolja úgy, hogy megosztott adatai teljes biztonságban vannak. Ugyanakkor 21 százalék azok aránya, akik nyitottnak bizonyultak egy adatlopás, illetve vesztés, adattal való visszaélés esetén kártérítést fizető biztosítás iránt.
Az innovatív biztosítási formákkal kapcsolatban az derült ki, hogy a kisebb kockázatközösségekben működő, vezetési szokások alapján kialakított biztosítás a válaszadók 36 százalékának kelti fel az érdeklődését valamilyen mértékben, míg 30 százalék teljesen, 25 százalék pedig inkább elutasítja azt. Valamivel jobb a helyzet az olyan lakásbiztosítások esetén, ahol a teljes ügyintézési, kárbejelentési folyamat mobilapplikáción keresztül történik, kifejezetten gyors a kártalanítás, és a kármentes időszakra fizetett díj egy részét karitatív célra utalja a biztosító. Ez a válaszadók 40 százalékának tetszett valamilyen mértékben, 50 százalék volt inkább elutasító. A leginkább az egyes értéktárgyakra, akár csak pár napos időre szóló biztosítások felé nyitott a hazai piac, ez a koncepció a megkérdezettek felének tetszett.
A válaszadók többsége az online kárbejelentésért cserébe kapott gyors kifizetést találta legvonzóbb termékjellemzőnek, a második helyen a teljesen mobilapplikáción keresztül zajló ügyintézés végzett. A legkevésbé a ki nem fizetett összegek karitatív célú felajánlását, illetve a kisebb kockázatközösségben kezelt, közösen fizetett biztosításokat találták vonzónak a válaszadók.
Minden második ember - 49 százalék - szívesen kötne valamilyen online csatornán biztosítást, leginkább KGFB, lakás-, illetve utasbiztosítást. A hosszabb távra szóló biztosítások esetén csökken ez a hajlandóság, az online biztosítások iránt nyitottak mindössze negyede kötne így életbiztosítást. Összességében nézve a jelek szerint leginkább a mindennapos ügyintézés, kárügyintézés, kötés előtti díjkalkuláció és előzetes tájékoztatás céljaira vennék igénybe az online csatornákat. Érdekes és érthető, hogy az ügyfelek nem szeretnének túlzottan sok időt fordítani egy biztosítás megkötésére: utasbiztosítást átlagosan maximum 16 perc, gépjármű biztosítást (KGFB és Casco) legfeljebb 21 perc alatt szeretnének kötni a kutatásban részt vevők. A komplexebb termékek esetében valamelyest emelkedik az ideális időintervallum, lakásbiztosításra átlagosan 30, életbiztosításra 32 percet szánnának legfeljebb a válaszadók.
A konferencián Windisch László, az MNB alelnöke ismertetett egy, a jegybank által készített felmérést. E szerint a lakosság 18 százaléka nyitott lenne újszerű digitális szolgáltatások kipróbálására, s mint az alelnök is utalt rá, ez egyáltalán nem elhanyagolható piac. Jelenleg az életbiztosítási területen még rendkívül alacsony az online értékesítés szerepe. Az utasbiztosításoknak azonban már ma is több, mint 74 százalékát, a KGFB-nek a 34 százalékát, a vagyonbiztosítás 18,4 százalékát, a Casco 8,8 százalékát online kötik az ügyfelek.
Forrás: www.biztositasiszemle.hu

