2023.04.26
Fájdalmas kártérítést fizethetnek a társasházban élő magyarok: sokan időzített bombán ülnek
Noha az egyéni lakásbiztosítások terén viszonylag jól áll Magyarország, a társasházi biztosítások piacán már korántsem ilyen kedvező az összkép. A hazai társasház-állomány jelentős része egyáltalán nem rendelkezik közös biztosítással, ha pedig mégis, számos esetben az alulbiztosítás veszélye áll fenn. Az elmúlt egy év magas inflációs környezete, a duplájára emelkedő építőipari árak miatt több tízezer társasház válhatott alulbiztosítottá, így érdemes lehet a lakóközösségnek felülvizsgálatot kérnie, ezzel is minimalizálva a jövőbeni káreseteknek való kitettség mértékét.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint a 4,6 milliós, hazai lakásállomány 73-74 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással, ami európai viszonylatban is kiemelkedőnek számít. A viszonylag magas érték szinten tartását segíti, hogy amennyiben valaki hitelt vesz fel lakás, ház vásárláshoz, akkor kötelezően elvárják a bankok, hogy lakásbiztosítással rendelkezzen. Márpedig a legtöbb magyar család az utóbbi években csak hitelfelvétel segítségével tudott saját ingatlanhoz jutni, így a biztosítások aránya szinte párhuzamosan növekedhetett az új akvizíciókkal.
Az egyéni biztosítások mellett azonban van egy másik fontos biztosítási forma, melyről lényegesen kevesebb szó esik, holott egy nagyobb káreset során kritikus fontosságú lehet: ez a társasházakra kötött közös biztosítás, mely jellemzően az érintett épület közös területeire vonatkozik és alapjaiban határozhatja meg egy lakóközösség jövőjét. A KSH adatai alapján 2016-ban 35 452, társasházakra között biztosítás volt nyilvántartva, 2022-ben pedig már 47 972-re emelkedett a darabszám, vagyis egy jelentős, több mint tízezer darabszámos növekedésről beszélhetünk.
A javuló tendencia ellenére mégsem lehetünk elégedettek a megkötött biztosítások mértékével. A KSH 2015. október–novemberben végrehajtott felmérése szerint 98 800 társasház volt Magyarországon. Ezek szerint viszont több tízezer nagyságrendű lehet azon társasházak száma, melyek továbbra sem rendelkeznek közös biztosítással. Sajnos az erre vonatkozó friss adatok meglehetősen hiányosak, így nehéz pontos képet kapni arról, hogy pontosan mekkora mértékű lehet a biztosítatlan társasházak aránya.
Mi számít társasháznak?
A társasház a közös tulajdon speciális formája, amelyben a tulajdonostársakat az épület meghatározott, önálló részei (lakások) tekintetében külön, míg az ingatlan egyéb részei tekintetében együttesen illeti meg a tulajdonjog. Társasház alapításához legalább két külön tulajdonossal rendelkező lakás, illetve helyiség szükséges egy épületen belül. Létrehozása egy alapító okirattal valósul meg, mely rögzíti, hogy mi tartozik közös tulajdonba, mi tartozik külön tulajdonba és hogy a tulajdonosokat mekkora tulajdoni hányad illeti meg a közös tulajdonból. A közös tulajdon jellemzően (és a teljesség igénye nélkül) a lépcsőház, folyosók, padlástér, pince és tetőszerkezet.
A társasház közösségének ügyeit a közös képviselő, vagy az intézőbizottság bonyolítja. A közös képviselő hívja össze a közgyűlést is, ahol a társasházat érintő legfőbb témák, például a költségvetéssel kapcsolatos kérdések, illetve a közös képviselő megválasztása. A társasház közgyűlése a tulajdonosok közösségének legfőbb döntéshozó szerve, amelyen valamennyi tulajdonos részt vehet. A MABISZ elmondta: „Általában a közgyűlés határozza meg a társasház biztosítás szempontjait is. Ezeket jelzik a biztosításközvetítő felé, hogy milyen fedezetekre, milyen biztosítási összegre van igény. A közvetítő felé jelezni kell a társasházi specialitásokat is.
Miért fontos a közös biztosítás?
A közelmúltban számos példát találunk arra, amikor egy nagyobb káresetet követően egy társasház közös területében/vagyonában esett kár. A Kodály Köröndnél egy tűzeset pusztította el a tetőszerkezetet, míg egy Jókai utcai bérházban a homlokzat egyes elemei omlottak le, megrongálva ezzel az alatta parkoló autókat is. „Egy alkalommal a Generali Biztosító is érintett volt egy ilyen esetben - a kárösszeg 2 milliárd forint közeli volt, melyen felül csak az épületről lehulló égő elemek nagyságrendileg 200 milliós kárt okoztak parkoló autókban és más vagyontárgyakban” – mondta el lapunknak a Generali.
A biztosítótársaság szerint „amennyiben a lakóközösség nem rendelkezik többlakásos lakóépület biztosítással, akkor csak a lakásbiztosítások nyújthatnak fedezetet. Ez több biztosító társaság bevonását, kárrendezését jelenti, melyeknek összehangolása nagy kihívás a közös képviseletnek."
"Általában ilyenkor a teljes helyreállítási összeg sem kerül megtérítésre, hiszen a lakóközösség minden tagja feltehetően nem rendelkezik lakásbiztosítási fedezettel, így a közös tulajdonban lévő tetőszerkezet nem biztosított teljeskörűen."
Természetesen ennél kevésbé súlyos és gyakrabban bekövetkező események miatt is szükség lehet közös biztosításra. Az Aegon szerint a leggyakoribb ilyen esetek közé a csőtörések, leáztatások, üvegtörések, kisebb-nagyobb rongálások, graffitik, vandalizmus, illetve az idei első negyedévben szokatlanul sok volt a viharkár tartozik. Ha a társasház nem rendelkezik közös biztosítással, akkor az egyéni biztosításokat kell figyelembe venni, ám ezek összehangolása lényegesen bonyolultabb és több szervezést igényel, hiszen különböző biztosítótársaságok eltérő konstrukcióit kell összehasonlítani. Ehhez ráadásul érdemes hozzávenni azt is, hogy egy lakóközösségben (főként a régebbi lakások estében) szinte borítékolható, hogy nem lesz mindenkinek egyéni biztosítása.
A lappangó veszélyfaktor - az alulbiztosítás
A biztosítás hiánya mellett van azonban egy másik fontos szempont, melyre még kevesebben figyelnek és ami az utóbbi egy évben hatványozottan hangsúlyossá vált – ez az alulbiztosítás. Ez a jelenség kértféleképpen következhet be. Az egyik eset az, amikor a biztosítás megkötésekor eleve alacsonyabb a biztosítási összeg a védeni kívánt lakás vagy társasház értékénél. A másik eset pedig az, amikor nem kalkuláljuk újra rendszeresen a biztosításunkat.
Az újrakalkulálás, vagy felülvizsgálat egyéni felelősség kérdése és az utóbbi egy évben minden eddiginál hangsúlyossabbá vált.
A probléma súlyát jól szemlélteti, hogy az OECD 2021-es alulbiztosítottságot bemutató jelentése Magyarországot a vizsgált harminckét ország közül a huszonharmadik helyre sorolta. A közel harminc évet átfogó, göngyölített adatokat tartalmazó jelentés szerint, a magyarországi katasztrófa károknak mindössze 27%-a volt biztosítva az 1990-től 2019-ig terjedő időszakban. Lapunk érdeklődött a MABISZ-tól, hogy a hazai társasházállomány mekkora részét érintheti az alulbiztosítás, de erre vonatkozó pontos adattal nem tudta szogálni, így csak találgathatunk, hogy hány milyen kiterjedt problémával van dolgunk.
A rendkívül magas inflációs környezet, a majdnem duplájára drágult építőipari árak, a növekvő munkaköltségek és a biztosítótársaságokra kivetett különadók (ebből kettő is volt az utóbbi időben) jelentősen megemelték a költségeket. Egy tíz éve, fix összegre megkötött biztosítás az imént felsorolt tényezők miatt már nem fedezi a biztosított ingatlant, érdemes néhány évente felülvizsgáltatni a jelenlegi biztosításunkat vagy egy gyors online kalkulációval meggyőződni arról, hogy a jelenlegi lakásbiztosításunk továbbra is a legkedvezőbb konstrukció-e számunkra. Társasházak esetén pedig a lakóközösségnek kell egyeztetnie a közös képviselővel és együtt megszavazni, hogy melyik az ideális konstrukció.
A Generali a kérdésünkre elmondta, hogy határozatlan idejű szerződések esetén a biztosító értékkövetéssel élhet, melynek mértékét és számítását a biztosítási feltétel szabályozza. Az értékkövetés nem egyenlő a biztosítás aktualizálásával. A biztosítási összegek szinten tartását ugyanis a biztosítók évente kezdeményezik – ám az elmúlt időszak meredek áremelkedéseit a biztosító által javasolt értékkövetés sem feltétlenül tudja ellensúlyozni.
A 2023-as évben épületek esetében ez az érték 22,8 %, ennek megfelelően a biztosítási összegek ebben a mértékben nőnek, melyek átlagosan 21-22%-os díjnövekedést eredményeznek társasházak esetén – foglalta össze a biztosítótársaság. Hozzátették, az értékkövetést nem kötelező elfogadni, azonban ebben az esetben az esetleges alulbiztosítottság következményeivel számolnia kell a lakóközösségnek. Extrém inflációs időszakban pedig az alulbiztosítottság elkerülése még nagyobb szerepet kap.
forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Nézze meg a biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait kalkulátorunkban:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Időskori szegénység alakulhat ki 2030-ra
2017 október 09.
Kategória:
Életbiztosítás
Időskori szegénység alakulhat ki 2030-ra
A kötelező emelések ellenére tovább nyílik az olló a legkisebb és a legnagyobb nyugdíjak között. Ráadásul szakértők szerint 25 év múlva fenntarthatatlanná válhat a jelenlegi állami nyugdíjrendszer – a helyzetet súlyosbítja, hogy egyre több fiatal külföldön vállal munkát.
„Devizahiteles voltam, és nem tudtam már fizetni a részleteket, mert abban az évben, amikor a végtörlesztést lehetővé tették, akkor maradtam egyedül, akkor lettem munkanélküli, csoportos létszámleépítés keretében elbocsátottak, és gondolkodnom kellett, hogy hogyan tovább, és ez az egy megoldás volt” – mondta Jakab Lászlóné, akinek a nyugdíj mellett is dolgoznia kell. Titkárságvezetőként tevékenykedik, nyugdíja ugyanis nem lenne elég a hitelek fizetésére. Sok nyugdíjas társa van hasonló helyzetben. A legtöbben részmunkaidős állásokat keresnek a nyugdíjas szövetkezeteknél.
„Szegeden két igazán nagy munkáltató van, bár ezen a területen azért vannak változások a piacon. Pozitív változások látszanak. Nyilvánvalóan az egyik az önkormányzat és annak cégei, a másik az egyetem. Mi most elsősorban az igény oldaláról látjuk azt, hogy a nyugdíjasok részéről milyen igények vannak” – mondta Horváth András, az Éltes Mester Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet vezetője.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság januári adatai szerint majd 5 ezren kapnak 10 ezer forintnál is kevesebb nyugdíjat havonta. Hat embernek viszont a nyugdíjplafon 2013-as eltörlése miatt havi 1 milliónál többet utal a nyugdíjbiztosítás. A legkisebb nyugdíj összege csaknem egy évtizede változatlan, 28 ezer 500 forint. Ennél kevesebbet csak a résznyugdíjasok kapnak, vagyis azok, akik 20 évnél rövidebb ideig dolgoztak.
A Szegedi Tudományegyetem professzora szerint sürgős változtatásokra lenne szükség. „Hogy ne legyen időskori szegénység 2030–2035 körül Magyarországon, mindenképpen reformot kell bevezetni. A reform nem azt jelenti, hogy a mostani nyugdíjasok jelenlegi nyugdíját érinti. Lehet, hogy ezt egy másik szakértő gárdának kell megvizsgálni, a jelenlegi aránytalanságok kiküszöbölése érdekében a mostani munkanyugdíjrendszeren is kellene bizonyos változtatásokat eszközölni” – hangsúlyozta Botos Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora.
A szakértő hozzátette: a fiatalok elvándorlása jelentős problémát okoz, ráadásul az adatok szerint túl kevés gyermek születik még most is Magyarországon. A jelenleg munkaképes lakosságnak pedig 15-20 százaléka tesz csak félre idős korára.
„Most már 165 ezer forint éves átlagdíjnál tartanak a nyugdíjbiztosítások, ez mindenképpen egy előremutató dolog. Ugyanakkor viszont az összes felmérés, ami az utóbbi egy-két-három évben született, az mind arról szól, hogy meglehetősen későn kapnak észbe úgymond a hazai munkavállalók, tehát gyakorlatilag a 40 éves kor felett kezdenek el a nyugdíjas korukra előtakarékoskodni” – mondta Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs főosztályvezetője.
A szakértők szerint, ha marad a mostani állami nyugdíjrendszer, a leendő nyugdíjasok jelentős életszínvonalbeli csökkenést fognak tapasztalni.
Forrás: www.hirtv.hu
CLB TIPP: Kezdjen el időben gondoskodni nyugdíjas éveiről! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
7 hiba, ami elronthatja az utazást - ezekre figyeljen, hogy felhőtlen legyen a pihenés
2017 október 09.
Kategória:
Utasbiztosítás
7 hiba, ami elronthatja az utazást - ezekre figyeljen, hogy felhőtlen legyen a pihenés
Mindannyian türelmetlenül várjuk a szabadságot, még akkor is, ha idén már csak néhány napunk maradt a pihenésre.
Éppen ezért tegyünk meg mindent azért, hogy ez az időszak valóban felhőtlenül teljen. Nézzük meg azokat a gyakori hibákat, amelyek miatt kellemetlen emlékeink maradhatnak az utazásról.
1. Ragaszkodunk az eredeti elképzeléseinkhez
Helyette: Legyünk rugalmasak!
Ha például rossz az időjárás, akkor nincs mese, változtatni kell a terveinken. Emellett bárhová is megyünk, mindig hagyjunk elég időt a pihenésre. Ha túl sűrű programot szervezünk, aminek esetleg nem érünk a végére, akkor úgy érezzük majd, hogy befejezetlen maradt a szabadságunk.
2. Túl sok és nehéz csomagot viszünk
Helyette: Csak a legfontosabb dolgokat vigyük magunkkal!
Gondoljuk át, hogy valóban mire lesz szükségünk. Miután bepakoltunk, ismét ellenőrizzük a csomagot – esetleg kérdezzük meg a család többi tagját is, – meglátjuk, még mindig akad egy-egy olyan holmi, amelyet nyugodtan otthon hagyhatunk.
3. Megfeledkezünk a biztosításról
Helyette: Ezen ne spóroljunk! Ne induljunk el biztosítás nélkül!
Ha nyugodt pihenést szeretnénk, akkor indulás előtt érdemes egy személyre szabott, az úti célunknak megfelelő biztosítást választani. Ne feledjük, hogy bármikor adódhatnak váratlan helyzetek: például elveszhetnek a csomagjaink vagy sürgősen orvosi ellátásra lehet szükségünk, ilyenkor jól jön a segítség.
4. Felkészületlenül indulunk el
Helyette: Tájékozódjunk az interneten, olvassunk el minél több véleményt!
Csak akkor érezhetjük igazán jól magunkat egy helyen, ha pontosan tudjuk, mire számíthatunk, és kiderítjük, hogy milyen programok várnak ránk. A kutatás során könnyen előfordulhat, hogy gyönyörű helyekre vagy érdekes látnivalókra, nevezetességekre bukkanunk, amelyeket nem szabad kihagyni.
5. Meggondolatlanul szórjuk a pénzt
Helyette: Vezessük pontosan a napi kiadásainkat!
Az anyagiak terén nem lehetünk rugalmasak, ragaszkodnunk kell ahhoz a pénzügyi tervhez, amelyet indulás előtt gondosan kiszámoltunk, kivétel ez alól, ha valamit olcsóbban tudunk beszerezni. Emellett úgy készüljünk, hogy váratlan kiadásokra is maradjon vésztartalékunk.
6. Nem figyelünk az értékeinkre
Helyette: Tegyük biztonságos helyre a pénzünket, és ne hordjunk drága ékszereket!
Amire nincs szükségünk – például csillogó arany ékszerekre – egy városnézés vagy egy strandolás során, azt ne is vigyük magunkkal. A fényképezőgépet és az okostelefont pedig – különösen nagy tömegben – tartsuk a belső zsebünkben vagy zárható kézitáskánkban. Jobb, ha a készpénzünket sem egyetlen tárcában tartjuk, hanem szétosztjuk, így több biztonságos helyre is elrakhatjuk.
7. Túlságosan nagyok az elvárásaink
Helyette: Ne idegesítsük fel magunkat jelentéktelen dolgokon, elvégre pihenünk!
Sokkal jobban fogjuk érezni magunkat, ha nem várjuk el, hogy minden tökéletesen sikerüljön. Sőt megkímélhetjük magunkat a csalódástól, ha nem képzelünk el előre minden apró részletet az adott helyről. Jobban járunk, ha nyitottak vagyunk, és élvezzük a szabadság minden egyes pillanatát.
Nem muszáj messzire menni
Ki mondta, hogy kötelező távoli országokba utazni? Nyugodtan megcélozhatunk az otthonunkhoz közelebbi helyeket is. Lehet, hogy meglepődünk majd, milyen nagyszerű lehetőségeket találunk, esetleg sokkal olcsóbban.
Forrás: www.blikk.hu
CLB TIPP: Ne bízza a véletlenre, hasonlítsa össze és válassza ki az Önnek megfelelő utasbiztosítást! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Ők kapták idén a Biztosítási Nagydíjat
2017 október 04.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Utasbiztosítás, Vállalkozói biztosítás, Általános
Ők kapták idén a Biztosítási Nagydíjat
A szakmai berkekben régóta nagy elismerésnek számító Biztosítási Nagydíjat idén négy helyett immár öt kategóriában ítélték oda az alkuszok.
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) által szervezett kétnapos Biztosításszakmai Konferencia és Kiállítás gálaestjén átadták az elmúlt évben legszínvonalasabb szolgáltatást nyújtó biztosítóknak járó, immár jelentős hagyománnyal rendelkező díjakat, amelyek közül 2017-ben hármat a Generali, egy-egy díjat pedig az AIG és a Mapfre vihetett haza – írja az FBAMSZ közleményében.
A szakmai berkekben régóta nagy elismerésnek számító Biztosítási Nagydíjat idén négy helyett immár öt kategóriában ítélték oda az alkuszok. A szavazáson résztvevő szakemberek a különféle értékelő kérdésekre összesen közel 18 ezer választ adtak, melyek alapján 2017-ben az alábbi biztosítók bizonyultak a legjobbnak:
BIZTOSÍTÁSI NAGYDÍJ 2017
| Lakossági vagyonbiztosítás | Vállalati vagyonbiztosítás |
| 1. Generali | 1. Generali |
| 2. Aegon | 2. Aegon |
| 3. Signal | 3. Uniqa |
| Személybiztosítás | Gépjárműbiztosítás |
| 1. AIG | 1. Generali |
| 2. CIG Pannónia | 2. Aegon |
| 3. Colonnade | 3. Allianz |
| Utasbiztosítás | |
| 1. Mapfre Asistancia | |
| 2. Vienna Life | |
| 3. AIG |
BIZTOSÍTÁSI NÍVÓDÍJ 2017: Generali
A lakossági, valamint vállalati vagyonbiztosítások, illetve a gépjármű-biztosítás kategóriában a Generali Biztosító Zrt, a személybiztosítás kategóriában az AIG Europe Limited magyarországi fióktelepe, míg az idén első alkalommal meghirdetett utasbiztosítás kategóriában a Mapfre Asistencia S.A. magyarországi fióktelepe kapta meg az alkuszszövetség első díját. A biztosítói összteljesítményt értékelő Biztosításszakmai Nívódíjat az idei évben a Generali Biztosító Zrt. vehette át.
Forrás: www.vg.hu
40 százalék retteg ettől: az állam lenyúlja a nyugdíjmegtakarításait
2017 október 02.
Kategória:
Életbiztosítás
40 százalék retteg ettől: az állam lenyúlja a nyugdíjmegtakarításait
Továbbra is sokan tartanak a nyugdíjas évektől: a 30-59 éves korosztály 40 százaléka arra számít, hogy nagyon nehezen tud majd megélni az állami nyugdíjból, 31 százalékuk szerint pedig a nyugdíj semmire nem lesz elég - derül ki egy banki friss banki kutatásból. Bár valamelyest csökkent a leginkább pesszimisták aránya, de a megkérdezettek 14 százalék még mindig egyáltalán nem számít állami nyugdíjra. A harmincas éveikben járók körében különösen sokan gondolkodnak így: közel 30 százalék nem is reménykedik az állami nyugdíjban. A legtöbben továbbra is attól tartanak, hogy az állam elveszi a nyugdíjcélú megtakarításaikat.
A többség továbbra is pesszimista forgatókönyvre számít, ha eléri a nyugdíjas kort. A K&H biztos jövő indexéből kiderül, hogy a 30-59 éves korosztály tagjainak 85 százaléka szerint nehézséget okoz majd megélni az állami nyugdíjból. 40 százalékuk szerint ugyanis nagyon nehezen fognak boldogulni kizárólag az állami nyugdíjból, 31 százalék szerint pedig ez semmire sem lesz elég. Bár arányuk minimálisan, 16 százalékról 14 százalékra csökkent, vannak, akik egyáltalán nem számítanak arra, hogy kapnak majd állami nyugdíjat. A 30-asok között még ennél is rosszabb a helyzet, minden negyedik 30-as számol ezzel a lehetőséggel.
Továbbra is kevesen tekintenek optimistán a jövőbe: az előző negyedévek eredményeivel megegyezően mindössze 15 százalék gondolja úgy, hogy valahogy meg fog tudni élni majd a nyugdíjából. A kutatásból kiderül az is, hogy a legborúsabban a 30-as korosztály látja a helyzetet: 64 százalékuk pesszimista, míg az 50 éveseknél az arányuk csak 20 százalékos.
A hosszabb távú anyagi kockázatok közül a legtöbben (42 százalék) még mindig nagyon valószínűnek tartja, hogy az állam elveszi a nyugdíjcélú megtakarításokat. A megtakarításaikat féltők aránya 2015 harmadik negyedévében volt a legmagasabb (47 százalék), azóta minimálisan csökken az arányuk.
Ezzel párhuzamosan az első negyedévhez képest 21-ről 23 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint ezzel a forgatókönyvvel egyáltalán nem kell számolni. Bár 2016 harmadik negyedéve óta egyre kevesebben, de a válaszadók 38 százaléka még mindig fél attól, hogy a megtakarításai keveset fognak érni. 33 százalék pedig valószínűnek tartja, hogy nyugdíjasként nélkülözni fog. Utóbbi leginkább a 30-as és 40-es korosztályt aggasztja. Hasonló az arányuk azoknak, akik attól tartanak, hogy nem tudják majd fenntartani a lakásukat. A legkevesebben azt tartják valószínűnek, hogy állandó gondozásra, vagy a gyerekeikre szorulnak majd idősebb korukban.
"A kutatásból is jól látszik, hogy a legtöbben tisztában vannak az öngondoskodás fontosságával, és tudják, hogy a gondtalan időskorhoz nem támaszkodhatnak kizárólag az állami nyugdíjra. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy érdemes a lehető legkorábban megkezdeni a takarékoskodást, hiszen minél előbb kezdünk hozzá, annál nagyobb összegből tudunk gazdálkodni a későbbiekben" - mondta Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője.
A szakember hozzátette, hogy a nyugdíjbiztosítási konstrukció esetében havi 15 ezer forint megtakarítással 25 év alatt az adójóváírást is figyelembe véve, a hozamoktól függően nagyságrendileg 8 millió forintnyi tőke halmozható fel. A K&H Biztosítónál valamivel több, mint 3 éve került bevezetésre a rendszeres díjas nyugdíjbiztosítás; ezen ügyfelek havonta átlagosan 12 530 forintot tesznek félre nyugdíj célra, és az idei második negyedéves adatok alapján fejenként átlagosan közel 350 ezer forintos megtakarítással rendelkeztek. Az egyszeri díjas nyugdíjbiztosítások esetében, melyeknél ritkábban ugyan, de jellemzően nagyobb összegek kerülnek befizetésre, a K&H-s ügyfelek június végén átlagosan több mint 1 millió forintos összeggel rendelkeztek.
Forrás: www.penzcentrum.hu
Fontos változás jöhet a kötelező biztosításban – az ön (leendő) autóját is érintheti
2017 október 02.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Fontos változás jöhet a kötelező biztosításban – az ön (leendő) autóját is érintheti
A Magyar Autóklub kezdeményezésére módosíthatják a gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényt, mert sok autót vásárló sofőr lehet veszélyben a jelenlegi rendszerrel.
A használtautó-vásárlásnál szinte mindenki elkövet egy hibát, annak ellenére, hogy jóhiszeműen akar eljárni. A vevő ugyanis azt gondolja, 15 napja van arra, hogy kötelező biztosítást kössön az autójára, ám a valóságban ez nem így van – írta meg az Inforádió.
A Magyar Autóklub jogi és érdekvédelmi bizottságának elnöke, Kovács Kázmér szerint az új tulajdonosnak nem a kötelező biztosítás megkötésére van 15 napja, hanem arra, hogy átírassa az autót. A kötelező biztosítás ugyanis az eladás napján megszűnik, így gyakorlatilag a legtöbb használtautó-vásárló úgy közlekedik egy-két hétig az utakon, hogy semmilyen biztosítás nincs az autóján.
Ez komoly probléma, mert ha ebben az időszakban valaki kárt okoz, azt egy az egyben neki kell megtérítenie. A Magyar Autóklub ezért német mintára olyan törvénymódosítást kezdeményez, amely az adásvétel időszakára egy átmeneti biztosítást adna az új tulajdonosnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az autón a korábbi tulajdonos biztosítása lenne rajta, de a felelősség már egy az egyben az új tulajdonost terhelné.
Forrás: www.hvg.hu
Tudta, hogy a gyerekének van állami biztosítása?
2017 szeptember 29.
Kategória:
Általános
Tudta, hogy a gyerekének van állami biztosítása?
Kevés szülő tudja, de a gyermekek számára létezik egy Állami Gyermekbaleset Biztosítás, amely például csonttörésre háromezer forintot fizet, és amelyet 3 és 18 éves kor közötti gyermekre az állam finanszíroz.
Már lassan 14 éve, egy 2003 augusztusi kormányrendelet hatályba lépése óta jár minden 3-18 év közötti gyerekre az ingyenes állami balesetbiztosítás. Ez limitált összegeket jelent ugyan, de bizonyos kockázatokra jár az állam által finanszírozott biztosítás. Ilyen kockázat a csonttörés, a baleseti rokkantság és a baleseti halál - mondta Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) kommunikációs főosztályvezetője.
Igényelni a biztosítókon és a kormányhivatalokon keresztül lehet, ennek mikéntjéről és a szükséges dokumentumokról az illetékes kormányhivatalnál kell tájékozódni.
Gilyén Ágnes felhívta a figyelmet, hogy ezek meglehetősen limitált összegek, ugyanis 2003 óta nem emelkedtek, ezért érdemes hozzá valamelyik biztosítónál egy kiegészítő, illetve valamilyen típusú tanulóbiztosítást kötni. Vannak ugyanis már komoly fedezeteket nyújtó üzleti biztosítások is.
Nyáron történik a gyerekbalesetek harmada a rendőrségi adatok tanúsága szerint, és leggyakrabban egy közlekedési balesetben utasként sérülnek meg a gyerekek. A második helyen állnak a kerékpáros balesetek, és - ez már egy WHO-s jelentésből származó adat - az előbbiek mellett a fulladással, égéssel, leeséssel és mérgezéssel kapcsolatos balesetek a leggyakoribbak - sorolta a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs főosztályvezetője.
Azt nem tudni, mennyien veszik igénybe ezt a biztosítást. Sok szülő azonban nem is tudja, hogy létezik ez a konstrukció, amit egyébként minden három évben megpályáztat az állam, és így mindig valamelyik üzleti biztosító nyújtja a szolgáltatást.
Forrás: www.inforadio.hu
Több mint ötezer gyerek vett részt a biztonság hete rendezvénysorozaton
2017 szeptember 28.
Kategória:
Általános
Több mint ötezer gyerek vett részt a biztonság hete rendezvénysorozaton
A múlt heti Biztonság Hete témahéten több mint ötezer látogató – többségében felső tagozatos gyerek - vett részt. A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) kezdeményezésére az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságával közösen szervezett témahetet „nagyon jó kezdeményezésnek” minősítette Palkovics László oktatási államtitkár. A remények szerint jövőre akár szélesebb körben is meg lehet majd rendezni a programokat, állapítja meg a MABISZ sajtóközleménye.
Szeptember 18-22 között tizenegy budapesti és Pest megyei helyszínen két tucat iskola kb. 5200 tanulójának a figyelmét hívták fel látványos bemutatókkal és előadásokkal a mindennapi kockázatokra, veszélyekre, azok helyes kezelésére, a balesetek megelőzésének fontosságára és módjára a rendőrség, a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat, a vöröskereszt és számos egyéb, önzetlenül közreműködő szervezet szakdolgozói valamint biztosítási szakemberek. (Az együttműködők listája a mabisz.hu honlapon tekinthető meg.) „Az idei év első nyolc hónapjában a tavalyi hasonló időszak 367 főjével szemben már 377-en szenvedtek halálos kimenetelű közúti balesetet. Magyarországon az utakon egymillió lakosra vetítve az európai uniós átlagnál többen halnak meg, hatvanöten szemben az ötvennyolcas átlaggal” – indokolta a Biztonság Hete kezdeményezés létjogosultságát Pandurics Anett, a MABISZ elnöke az esemény apropóján rendezett sajtótájékoztatón. Emellett évente közel háromszor annyi személy veszti életét otthonában, mint közúti balesetben. A balesetek ranglistáját is a háztartási sérülések vezetik, őket követik a munkahelyi, közlekedési, majd a sportbalesetek.
A legtöbb baleset ugyanakkor tudatos magatartással, megfelelő odafigyeléssel és néhány alapszabály betartásával megelőzhető. Éppen erre kívánta ráirányítani a figyelmet – és elsősorban a gyerekek révén a családok figyelmét – a MABISZ és az ORFK OBB közös kezdeményezése, a Biztonság Hete, amelynek keretében a legfiatalabb generációk játékos formában kaphattak ízelítőt a biztonságos élet alapjairól. A témahét apropóját az adta, hogy szeptember 20-a 1954. óta a gyermekek világnapja, és 1993. óta biztosítási világnap is. Szeptember 21-e pedig egy új európai kezdeményezés napja, az Európai Nap Közúti Áldozatok Nélkül, angol rövidítéssel az EDWARD Day, amelyet 2016-ban a TISPOL (European Road Police Network) hirdetett meg.
A témahét egyes helyszínein készült filmek, beszámolók a www.baleset-megelozes.eu és a www.mabisz.hu honlapokon, valamint a Biztonság Hete YouTube csatornán tekinthetők meg. Az első alkalommal tartott rendezvénysorozat iránti érdeklődés alapján pedig a szervezők abban reménykednek, hogy sikerül hagyományt teremteni. „Bízom benne, hogy ez a kezdeményezés a jövőben is folytatódik, az ideinél még szélesebb, idővel országos szinten” – jelentette ki Pandurics Anett. Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára is „nagyon jó kezdeményezésnek” minősítette a Biztonság Hetét a múlt heti tájékoztatón. „Az iskola a biztonságra nevelés legfontosabb terepe, egyúttal biztonságos közeg a gyerekek számára, ezért az ottani biztonságot az iskolán kívülre is ki kell terjeszteni” – tette hozzá. Egyben bejelentette, hogy mivel a felelős közlekedésre nevelést gyermekkorban kell elkezdeni, a jogosítványt szerző fiatalok KRESZ-oktatását pedig hatékonyabbá kell tenni, ezért a kormány azt szeretné, ha az első jogosítványhoz tartozó KRESZ-vizsgát mindenki ingyenesen tudná letenni.
A szeptemberben kezdődött tanév, illetve az esetleg bekövetkező balesetek kapcsán a MABISZ arra hívja fel a figyelmet, hogy az állam által minden 3 és 18 év közötti gyermekre kötött balesetbiztosítás nem csupán az óvodákban, iskolákban elszenvedett balesetekre vonatkozik, hanem azon túl is, egész évben és a nap 24 órájában. Játék, sport, közlekedés, nyaralás során vagy az otthonukban szerzett sérülésekre is, és a Föld valamennyi országára érvényes. Mivel viszont korhoz, és nem iskolába járáshoz kötött, a közoktatásban idén vagy jövőre végző diákok jelentős része kimarad belőle. A biztosítottak száma évről évre változik, a 2017/2018. tanévi statisztikai adatok alapján például az óvodákban és a nappali rendszerű általános iskolai, szakiskolai, gimnáziumi és szakközépiskolai oktatásban a gyermek- illetve tanulólétszám közel 1,494 millió fő. Átlagosan naponta több mint 30 gyermek balesetét jelentik be a szüleik az állami ifjúsági balesetbiztosítás keretében, ezek 85 százaléka csonttöréshez vagy csontrepedéshez kapcsolódik. Az állami mellé köthető a biztosítótársaságoknál egyéni és csoportos balesetbiztosítások is. Ezek többféle baleset után és az államinál magasabb összegeket fizetnek, így égési sérülésnél is, baleset miatti műtét esetén, sőt kórházi napi térítés is elérhető. A szolgáltatás összege függ a választott csomagtól. A legolcsóbb csomag már évi 600 forinttól kérhető, a legdrágább éves díja 12 ezer forint. És míg az állami biztosításból 18 évesen kikerülnek a tanulók, üzleti biztosítás 23-25 éves korig köthető rájuk.
Forrás: www.biztositasiszemle.hu
Autósok, figyelem: könnyen bajba kerülhet!
2017 szeptember 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás
Autósok, figyelem: könnyen bajba kerülhet!
Az őszi hónapokban különösen megnő a vaddal történő autós ütközés veszélye, évente több ezer vadelütés történik a magyarországi utakon. A vadbalesetek elkerülése érdekében ilyenkor különösen fontos az elővigyázatosság, illetve ha mégis bekövetkezne a baleset, a casco-, illetve a vadkár-kiegészítő biztosítás jelent segítséget – hívta fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint évente több mint 5200 vadelütés történik a magyarországi utakon. Az őszi időszakban a nagyvadak mozgása megváltozik, így az évnek ebben az időszakában különösen gyakoriak a vadelütések.
A vadveszélyes területeken, az utak mentén az illetékes vadásztársaságok vadveszélyre figyelmeztető táblákat helyeznek ki, ezzel híva fel a gépjárművezetők figyelmét arra, hogy az adott területen az átlagosnál jóval nagyobb a valószínűsége a vadak felbukkanásának.
Figyeljen a táblára!
A figyelmeztető táblákra az őszi időszakban fokozottan ajánlatos figyelni. A vadveszélyre figyelmeztető tábla annyit jelent, hogy a gépjármű vezetőjének úgy kell megválasztania a gépjármű sebességét, hogy a vad hirtelen felbukkanása esetén is el tudja kerülni az ütközést. Ez este, egy kivilágítatlan erdei, és a vadak által sűrűn látogatott területen akár igen lassú, 20 km/órás sebességet is jelenthet.
A vadütközéssel kapcsolatos károk megtérítésére a Polgári törvénykönyv "veszélyes üzemek találkozásával" kapcsolatos része az irányadó. 2015 májusában a jogszabályalkotó módosította a vadgazdálkodásról szóló törvényt, s egyebek mellett megerősítette, hogy a vadgazdálkodás veszélyes üzemnek minősül.
Lopás lehet a vége
Ha bekövetkezik a vaddal történő ütközés, az közlekedési balesetnek számít. Azaz, mindenképpen ki kell hívni a rendőrséget, illetve értesíteni kell a helyileg illetékes vadásztársaságot. Fontos tudni, hogy a vadállomány az állam, illetve a vadásztársaság tulajdona, annak eltulajdonítása lopásnak minősül.
A veszélyes üzemek találkozása esetén, amikor a baleset részvevői, a gépjármű vezetője, illetve a vad mozgásáért felelős illetékes vadásztársaság is minden tőle megkövetelhetőt megtett a baleset elkerülésének érdekében - s így egyikük sem vonható felelősségre -, mindkét fél saját maga viseli a balesetben sérült javakban okozott károkat. A vadásztársaság a vadállományban esett kárt, a gépjárművezetője pedig a gépjárműben okozott kárt.
Mikor fizet a biztosító?
Vadütközéskor a gépjárműben esett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a gépjármű rendelkezett casco-biztosítással. Emellett az utóbbi években egyre több biztosítónál elérhető a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás mellé, kiegészítő biztosításként köthető, úgynevezett vadkár-kiegészítő biztosítás is, amely megoldást jelent ilyen esetekben.
Magyarországon alacsony a casco-biztosítási lefedettség. 2014-ben 819 ezer, 2015-ben 843 ezer, 2016 végén kevesebb, mint 868 ezer casco-biztosítást kezeltek a biztosító társaságok. Tavaly év végén a hazai gépjárművek alig több, mint 20 százaléka rendelkezett casco-biztosítással.
A becslések szerint a teljes körű casco-biztosítások száma ennél alacsonyabb, a szerződések egy része ugyanis csak a kockázatok egy bizonyos részét fedi le, pl. csak lopás, vagy csak totálkár esetén fizet. Emellett léteznek a piacon olyan casco-biztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítik csak meg a gépjárművekben esett károkat.
Sajnálatosan alacsony a casco-biztosítások elterjedtsége a magyarországi piacon, különösen igaz ez annak ismeretében, hogy volt idő, amikor a gépjárművek többsége rendelkezett ilyen típusú védelemmel is - véli Molnos Dániel, a Mabisz főtitkára. Véleménye szerint javítana a helyzeten, ha a terméktípusra vonatkozó 15 százalékos adó csökkenne.
Forrás: www.napi.hu
Kötelező, asszisztencia, casco: a legfontosabb tudnivalók
2017 szeptember 28.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Kötelező, asszisztencia, casco: a legfontosabb tudnivalók
Milyen károk esetén nyújtanak fedezetet az egyes gépjárműbiztosítás-típusok? A Budapesti Békéltető Testület által kiadott Mindennapi fogyasztóvédelem című magazin legfrissebb számának cikke.
Négy keréken közlekedve nemcsak az fontos számunkra, hogy jogszerű feltételrendszer mellett használjuk autónkat, de az is, hogy anyagi biztonságban tudhassuk magunkat, baleset vagy egyéb eredetű váratlan események alkalmával. Sokszor találkozunk azzal a problémával, hogy a közlekedők nincsenek tisztában azzal, hogy az egyes biztosítás típusok milyen károk esetén nyújtanak fedezetet – olvasható a Budapesti Békéltető Testület által kiadott Mindennapi fogyasztóvédelem című magazin legfrissebb számában megjelent cikkben.
A „kötelező” az kötelező…
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak. Azaz, ha a gépjárművünkkel történő közlekedés során másnak kárt okozunk, a károsult számíthat a kártérítésre, másrészt mi magunk is anyagi értelemben védelemben részesülünk, hiszen a kártérítési igények vonatkozásában helyettünk a biztosító áll helyt. Ez teljes kártérítést jelent a károsult irányában, kár és kártérítés alatt a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem is értendő.
Fontos közös érdek, hogy minden autós rendelkezzen ezzel, az egyébként megnevezéséből is következően kötelező biztosítási módozattal, mivel így garantálható a vétlen károsultak kárának megtérülése. Az ismert, de biztosítási fedezettel nem rendelkező károkozó esetén a MABISZ kártalanítási alapja gondoskodik a kár megfizetéséről. Külön kategória az ismeretlen károkozó által okozott károk köre, ami akkor fordulhat elő, ha a károkozó a helyszínt adatainak hátrahagyása nélkül elhagyja, vagy a gyakoribb eset, amikor a parkolóban sérülten találunk rá a kedvencünkre. Ez esetben, ha feljelentés folytán lebonyolított nyomozás is eredménytelen, és a nyomozás megszűntetésére „ismeretlen elkövető” mellett kerül sor, bizony pórul járhat a vétlen károsult, mert a kára nem térül meg.
Asszisztencia biztosítás
Az autózással kapcsolatos biztosítás típusok között a legújabb, amelyik a gépjármű meghibásodásának esetére nyújt védelmet már nem csak a gépjármű, hanem az abban ülők részére is. Ez a védelem különösen külföldi utazás esetén jelenthet nagy segítséget, mivel a gépjármű javításának idejére szállást biztosít, továbbutazási lehetőséget, alkatrész utánküldést, sofőr küldést, a hazautazás és a gépjárműért történő visszautazás költségeit fedezi. Ezen kívül sok egyéb apró segítséget biztosít, a szervezési feladatok átvételével pedig a nyelvi nehézségek áthidalásában is segítséget nyújthat.
Mi is az a casco biztosítás, milyen károk térülnek a segítségével?
A casco biztosítás nem kötelező, az autós saját döntése alapján kerül megkötésére és a feltételrendszerét az ehhez kapcsolódó díjjal együtt a piaci feltételek alakítják. A casco biztosítás arra hivatott, hogy az ún. „saját hibás” károkat térítse. Ebbe a körbe tartozik a baleset bekövetkezéséért vétkes fél saját kára, az ismeretlen károkozó által okozott károk köre és az elemi csapások következtében elszenvedett károsodások, azaz minden olyan kár, amely máshonnan, illetve más biztosításból nem térül meg.
Ez a biztosítás nem a teljes kár megtérítésére vállalkozik, csupán a szerződésben szereplő körben nyújt védelmet, és igen széles skálán nyújt szolgáltatást, a „teljes körű” védelemtől a csak lopásra, vagy pont arra nem kiterjedő módozatig. Döntés előtt érdemes a szerződések tartalmát is összevetni, különben könnyen csalódás érhet egy-egy kártérítési igény esetén. A díjak mellett a biztosítók helytállási kötelezettsége is erősen differenciált, azaz nem elegendő egyszerűen kiválasztani a legolcsóbbat.
Forrás: www.kamaraonline.hu
Egyre több a vadbaleset Baranyában, ésszel vezessünk az esti órákban!
2017 szeptember 28.
Kategória:
Casco biztosítás
Egyre több a vadbaleset Baranyában, ésszel vezessünk az esti órákban!
Ősszel egyre több vadbaleset történik, néhány nappal ezelőtt is hasonló okokból kellett helyszínelnie a rendőröknek Lippónál az 5702-es úton. Kíváncsiak voltunk, hogy igaz-e, hogy ősszel történik a legtöbb ilyen jellegű baleset, továbbá megkérdeztük, mennyi vadelütéses karambol történt Baranyában tavaly, illetve idén. Hogyan előzzük meg az ilyen eseteket? Az alábbiakból kiderül.
Mint a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságtól megtudtuk, a megyénkben a tavalyi évben 171, míg idén mostanáig 113 vadelütéses közúti közlekedési balesethez kellett vonulniuk a hatóságoknak. Tavaly mindössze egy esetben történt könnyű sérülés, míg 2017-ben idáig két esetben súlyos, egyszer pedig könnyű sérülést kellett ellátniuk a mentőknek. Bár jelenleg is fokozott vadveszély van az utakon, a statisztika mégis azt mutatja, hogy Baranya megyében a nyári időszakban, az esti órákban történik a legtöbb ilyen jellegű baleset.
Popovic Dejan, a rendőrség sajtószóvivője felhívta arra a figyelmet, hogy a vadon élő állatokra figyelmeztető táblával jelzett útszakaszokon célszerű lassabban haladni. Alacsonyabb sebességgel haladva a gépkocsivezetőnek jóval több ideje van reagálni egy hirtelen felbukkanó vadon élő állatra.
A rendőrség azt javasolja, ha az utak mentén vadon élő állatot látunk, lassítsunk, dudáljunk. Ha őz, vagy szarvas bukkan fel, többre is számítani lehet, mert ezek az állatok általában nagyobb csoportokban vonulnak.
Ha megtörtént a baj…
A rendőrség hívását – attól függetlenül, hogy a vad elhullott-e vagy a baleset helyszínéről elment – minden esetben javasolják. A kiérkező balesethelyszínelő lefolytatja az elsődleges intézkedéseket. Ennek alkalmával vizsgálja, hogy a járművezető részéről megállapítható-e valamely KRESZ szabály megsértése. Ha igen, akkor azt szankcionálja, ha nem, akkor rögzíti a tényeket. Megállapítja továbbá, hogy melyik vadásztársaság illetékes a területen, és intézkedik annak kiértesítéséről, valamint az elhullott vad elszállíttatásáról. A későbbi kárrendezéshez a készített iratokat a gépkocsivezető kérésére a rendőrség kiadja.
Semmi esetben se próbáljuk meg lehúzni az úttestről; lehet, hogy még életben van, és egy rémült állat súlyos sérülést okozhat patáival, agancsával vagy harapásával. Fontos azt is tudni, hogy az elpusztult állatot ne vigyük magunkkal, mert az lopásnak számít – hívta fel a figyelmet a sajtószóvivő.
Többmilliós lehet a kár
Mint Gondos Gyulától, a baranyai vadászkamara titkárától megtudtuk, szeptember első napjaitól október végéig tart a szarvasbőgés. Ugyanezen időszakra esik az erdők közeli és attól távolabbi pontokon is a kukorica gépi betakarítása. A kukorica betakarításokat követően a nagyvad, így a szarvas, de a vaddisznó is igyekszik eredeti élőhelyének megközelítésére az erdősült területek irányába. Ezidőtájt a vadak sokkal figyelmetlenebbek, egész nap mozognak, így gyakrabban számíthatunk megjelenésükre a közutakon is.
A kamara titkára közölte, hogy körülbelül tízezer gímszarvas található Baranyában. Ebből vadászati szezonidőben közel ötezer egyed kerül vadászati hasznosításra. E kritikus időszakban nem csak a vadveszélyt jelző táblák utáni szakaszokon kell éberebbeknek lenniük a sofőröknek. Különösen azokon a részeken vezessünk lassabban, figyelmesebben, ahol az út rosszul belátható, a szélén erdő, bozótos van. Gondos Gyula hozzátette, hogy kikerülni ne próbáljuk, mert úgy jó eséllyel lehajtunk az útról vagy áttérünk a szembejövő sávba, és mindkét lehetőség potenciálisan komolyabb veszélyt hordoz, mint a vaddal való ütközés.
Közútra vadveszélyre figyelmeztető jelzőtábla kihelyezése a vadászatra jogosult feladata, a kihelyezés pontosítása és engedélyezése érdekében a megyei közútkezelő megkeresése szükséges.
Amennyiben egyik fél sem vétkes, a járműben okozott kárt csak teljes körű CASCO biztosítás téríti meg, ez azonban csak az autósok 15-20 százalékának van.
Egy vadelütésnél a vadászatra jogosult kára is tetemes lehet: egy értékes trófeájú gímszarvas bika vadgazdálkodási értéke több millió forint is lehet.
Forrás: www.bama.hu