CLB

Hamarosan otthon hagyhatod a forgalmit és a jogosítványodat

A rendőr most még mérlegelhet ha otthon hagyod a menetokmányaidat és ha a bírság mellett dönt, öttől ötvenezer forintig terjedő összeget fizethet, aki otthonfelejti a jogosítványát, vagy a forgalmi engedélyt. A szabályok változni fognak, az ezt előkészítő törvénycsomag pedig már tavaly tavasz óta hatályos. A részletekről kérdeztük a Belügyminisztériumot.

Évek óta feleslegesnek tűnik magunknál tartani az autó forgalmi engedélyét és a jogosítványunkat, hiszen a rendőrség bármilyen közúti ellenőrzés során percek alatt kiderítheti ezek nélkül is, hogy vezethetünk-e, illetve pusztán a rendszám alapján azt, hogy az autónak érvényes-e a műszaki vizsgája, nem körözik-e, van-e rajta kötelező biztosítás, forgalomban van-e. Mindezt bárki megteheti Ügyfélkapu-regisztráció birtokában, a Jármű Szolgáltatási Platformon.

A gyakorlat mégis az, hogy akár a forgalmit, akár a jogosítványt nem tudjuk felmutatni igazoltatáskor, azzal a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést követjük el. Ilyen esetekben a rendőr dönthet úgy, hogy szóbeli figyelmeztetéssel továbbenged, de ha a helyszíni bírságot választja, minimum 5, vagy akár 50 ezer forintot fizettethet. Aki nem fogadja el ezt, azzal szemben szabálysértési eljárást indítanak és úgy a bírság felső határa akár 150 ezer forint lehet. Az eljárás során persze bárki hivatkozhat a személyi körülményeinkre, így a végső döntés és összeg is változhat.

Hamarosan új szabályok jönnek, amelyeknek köszönhetően, Magyarországon közlekedve nem kell majd magunknál tartanunk a forgalmit és a jogosítványt. Ahogy a Belügyminisztérium, az ügyben feltett kérdéseinkre adott válaszaiban írja, 2020. május 28-óta hatályos a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosítása, illetve a közúti közlekedéshez kapcsolódó jogszabályok is változtak, amely széleskörű elektronizálást engedett meg, magyarán kevesebb papír, több kattintás.

2023. január 1-től a rendőrök a helyszínen elsősorban elektronikus eszközzel fogják ellenőrizni, hogy a megállított jármű (itt, az egyszerűség kedvéért autó) részt vehet-e a forgalomban, illetve vezetőjének érvényes-e a jogosítványa, valamint megfelelő kategóriára vizsgázott-e.

A könnyítés az okmányok kiállításának dátumától független, de kizárólag a magyarországi okmányokra vonatkozik majd. Tehát hiába vezet magyar egy külföldi rendszámú autót, a jogosítványát a jövőben nem, az autó forgalmiját viszont meg kell majd mutatnia a rendőrnek, és fordítva. A külföldiek jogosítványait sem fogják tudni távolról ellenőrizni a rendőrök, így nekik is fel kell majd mutatniuk azt. Mindebből az is következik, hogy ha külföldre utazunk, az ottani rendőröknek továbbra is fel kell majd mutatnunk a saját és járművünk okmányait, illetve a biztosítási igazolást.

Azokban az esetekben, amikor a jelenlegi szabályok szerint a jogosítványt vagy a forgalmit a helyszínen elvenné a rendőr, 2023-tól az okmányok elvétele helyett vagy mellett elektronikusan bevonhatja az előbbit, rögzítheti ezt a nyilvántartásban, illetve szintén ilyen módon vonathatja ki a forgalomból az autót, így az ezekre vonatkozó bejegyzések a következő ellenőrzéskor már szerepelni fognak az elektronikus rendszerben is. Teljesen mindegy lesz tehát, hogy a vezető át tudta-e, illetve akarta-e adni az okmányokat az igazoltatáskor, ez csak abban a tekintetben számít majd majd, hogy azokat el is veszi-e a rendőr, vagy csupán nem lesznek érvényesek az eltiltás vagy kivonás időtartamának végéig.

forrás: totalcar.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze kalkulátorunkban a biztosítók ajánlatait és kösse meg gépjárműve kötelező és casco biztosítását:
Kötelező és casco biztosítás ajánlatok>>

Közel kilencezer kárbejelentés érkezett a horvátországi földrengés miatt

Az előzetes gyorsbecsléseket jóval felülmúlja a több mint 8700 kárbejelentés, ami a biztosítókhoz érkezett a tavaly év végi horvátországi földrengés okozta károk miatt. A kár közel 830 millió forint – adták hírül a biztosítók.

A december 28-29-i horvátországi rengések nyomán az év végi gyorsbecslések még csak százmillió forintos károkról szóltak, január első napjaiban azonban már 500 millió forintra ugrott a számla. Végül a tényleges kifizetések és az elkülönített tartalékok összege megközelítette a 830 millió forintot – adta hírül a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Míg január elején háromezer bejelentés kapcsolódott a földrengésekhez, a véglegesnek mondható statisztika szerint a károk száma meghaladja a 8700-at. Ez több mint a horvátországi kárbejelentések száma.

A közölt adatok nem is annyira egy-egy nagyobb hazai időjárási vagy természeti katasztrófa nyomán kifizetett biztosítói összegekhez mérten tűnnek jelentősnek, hanem akkor is, ha összevetjük a horvát biztosítói szövetségnek a MABISZ-hoz eljuttatott összegzésével. Decemberben a Zágrábtól alig 50 kilométerre délre fekvő Petrinját több, köztük a Richter-skála szerint 6,4-es erősségű földrengés is sújtotta, a híradók egy romokban heverő település képeit mutatták. A horvát biztosítók a szövetség becslése szerint tavaly év végéig mintegy 33 millió eurónak megfelelő (mintegy 11,5 milliárd forint) kunát fizettek ki, és 10-13 milliárd forintnyi tartalékot különítettek el a károkra, 7430 bejelentés nyomán. Ehhez januárban további ötmillió eurónyi (1,75 milliárd forint) kifizetés társult.

Kevesen biztosítottak Horvátországban

Az átlagkár tehát jóval magasabb, mint Magyarországon, viszont a képek alapján feltételezett pusztulás mértékéhez képest viszonylag kevesen fordultak a biztosítókhoz. Mindez azért lehet, mert Horvátországban nagyon alacsony, alig harminc százalékos a lakásbiztosítási penetráció, és ezen belül is a szerződések nagyobb része nem fedezi a földrengések okozta károkat. Tavaly ugyan a megelőző évhez képest közel negyven százalékkal nőtt az ilyen típusú lakásbiztosítások száma, de így is alig haladja meg a száznegyvenezret. Idén januárban viszont már több mint 26 ezer új szerződést kötöttek – háromszor annyit, mint a múlt év hasonló időszakában. Déli szomszédunknál egyébként a biztosítók az MSC vagy a Richter skála szerinti 5-ös erősségű, illetve annál nagyobb rengések után térítenek.

Itthon széleskörű a fedezet

Magyarországon többek között a 72-73 százalékos lakásbiztosítottsági arány is hozzájárul ahhoz, hogy a társaságok már az egyszerűbb lakásbiztosításokban is széles körű fedezetet tudjanak vállalni a tűz, valamint az elemi károkra, így a földrengésekre is. (A hazai szerződések úgynevezett többkockázatú biztosítások: egyetlen szerződés keretein belül egyidejűleg többféle káreseményre is fedezetet nyújtanak, így a tűz- és elemi károkra, például robbanás, földrengés, vihar, villám, felhőszakadás stb). Földrengés esetén a kárigények megalapozottságának megítéléséhez a társaságok (saját szakértőik szakmai felkészültsége mellett) a magyarországi földrengési információs rendszer nyilvános, interaktív adatbázisára támaszkodnak. Ez pontosan mutatja, hol voltak olyan rengések, amelyek biztosítási eseménynek minősülő károkat okozhattak.

Tavaly óta a választék új termékcsoporttal bővült, a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással (MFO). Az MNB által megvizsgált és jóváhagyott lakásbiztosításokban minden biztosító azonos alapfedezeteket kínál (amelyek magukban foglalják például a földrengést is,). Így ezek a termékek összehasonlíthatók. Ezt segíti a jegybank weboldalán a közeljövően induló kalkulátor is. A társaságok az árakkal, valamint a kiegészítő fedezetek széles választékával versenyeznek egymással, amelyekkel a biztosítás személyre szabhatóvá válik. A napokban már az ötödik társaság terméke kapta meg az MNB-től a minősítést, és további igénylések várnak elbírálásra.

forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt megkötheti lakásbiztosítását, hogy felkészüljön az elemi károkra:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Legkésőbb március 1-jén éjfélig kell rendezniük az első díjrészletet azoknak a gépjármű-tulajdonosoknak, akik január 1-jével új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) kötöttek – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

A szervezet becslése szerint ez a határidő mintegy 130 ezer gépjármű, köztük több mint 80 ezer személygépkocsi üzembentartóját érinti.

Az FBAMSZ tájékoztatójában kiemelte: a március 1-jei határidőre a díjnak már meg kell jelennie a biztosító számláján, ezért az utolsó napokban arra is oda kell figyelni, hogy milyen módon történik a befizetés.

Az azonnali átutalás bevezetése óta a banki átutalás az utolsó napon is megfelelő lehet, ahogy a biztosító pénztárába történő személyes befizetés is biztos megoldás még március 1-jén. A csekkes és az interneten kezdeményezett bankkártyás fizetésnek azonban több nap az átfutási ideje, emiatt ezeket február 25-e után már semmiképpen nem célszerű igénybe venni, ha az ügyfél biztosra szeretne menni – jelezte a szövetség.

A díjat késve fizetők nem hivatkozhatnak arra, hogy a díjfizetésről nem kaptak értesítést, a szabályozás értelmében ennek számon tartása egyértelműen a gépjármű-üzembentartók felelőssége - hangsúlyozták.

Papp Lajos, a FBAMSZ gépjárműszekciójának elnöke a közleményben kifejtette: a késedelmes ügyfelek szerződéseit a biztosítóknak kötelező törölniük, így a mulasztók automatikusan biztosítási védelem nélkül maradnak, a szerződés újrakötésekor pedig a megszűnés és az újrakötés közötti időszakra vonatkozó, kiemelkedően magas fedezetlenségi díjat is meg kell fizetniük.

A fedezetlenségi díj mértéke idén személyautóknál – teljesítménytől függően – naponta 560-1210 forint között alakul, teherautóknál pedig elérheti a napi 4260 forintot. A biztosítást ugyanannál a biztosítónál kell megkötni, és a fedezetlenségi díj mellett választási lehetőség nélkül a teljes évre vonatkozó kötelező biztosítási díjat is egyszerre kell befizetni. Ennél is sokkal súlyosabb következmény azonban, hogy ha az autós a fedezetlenség időszakában okoz kárt, nem számíthat a biztosító térítésére – figyelmeztet a FBAMSZ.

forrás: teol.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt kiszámolhatja és összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait, majd egyszerűen meg is kötheti az Önnek megfelelőt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>

A kockázati életbiztosítás az egyik legegyszerűbb biztosítás: akkor fizet, ha a biztosított meghal, a biztosítási összeget pedig a szerződésben megjelölt kedvezményezett kapja meg. A kifizetést tekintve azonban lehetnek kivételek, vagyis dönthet úgy a biztosító, hogy nemet mond, és nem fizeti ki a biztosítási összeget. A Bank360.hu elemzői annak jártak utána, hogy mikor és miért tagadhatja meg a biztosító haláleset után a biztosítási összeg kifizetését.

Bár meglehetősen lehangoló téma, a felelős pénzügyi magatartás nem áll ott meg, hogy megkötünk egy életbiztosítást, hanem az is fontos, hogy ne keveredjünk olyan helyzetbe, amikor a biztosító megtagadhatja a szolgáltatást. Fontos, hogy az alábbi esetek a kockázati életbiztosításokra vonatkoznak, a megtakarítással – például nyugdíjbiztosítással – egybekötött életbiztosításokra más kritériumok érvényesek. Nézzük meg, mely élethelyzetek jelenthetnek problémát a kedvezményezettnek:

1. Öngyilkosság: nem minden esetben kizáró ok

Meglepő módon a biztosítók többsége kifizeti a biztosítási összeget, ha valaki önkézzel vet véget az életének, feltéve, hogy a biztosítási szerződés ekkor már legalább két éve fennállt - ennél előbb azonban nem. Ezenkívül az is befolyásolhatja az összeg kifizetését a kedvezményezett részére, hogy a biztosítottnak volt-e olyan mentális betegsége, ami az öngyilkossághoz vezetett - nemleges válasz esetén nagyobb esély van a kifizetésre.

2. A szándék a fontos

Külön pontban emelik ki általában a biztosítók a szándékosságot - ez lehet egy szándékosan okozott baleset, de az is ide sorolható, ha valaki nem hajlandó igénybe venni az orvosi ellátást, és ezért következik be a haláleset. Kizáró ok lehet továbbá, ha a biztosított bűncselekmény elkövetése közben sérül meg vagy veszíti életét.

3. Adrenalinfüggők hátrányban

Rossz hír az extrém sportolóknak, hogy az adott sporttevékenység során bekövetkező halálesetek után is van rá esély, hogy nem fog fizetni a biztosító. Ide tartozhat például a sárkányrepülőzés, a sziklamászás, sőt akár a búvárkodás is, ha túl mélyre merészkedünk – a biztosító ugyanis a merülés mélységének tekintetében is megszabhatja a pontos határt.
Akik szeretnék bebiztosítani magukat veszélyes helyzetekben is, választhatnak kifejezetten extrém sportolókra szabott biztosítást, ez azonban biztosan drágább lesz, mint egy hagyományos életbiztosítás. Néhány biztosító emellett a versenyszintű sporttevékenység során bekövetkezett sérülések vagy halálesetek után sem fizet.

4. Kábítószer, alkoholfogyasztás

Nagymértékű alkoholfogyasztás vagy kábítószer-fogyasztás miatt bekövetkező halálesetek után szinte biztos, hogy nem fizet a biztosító. Itt nemcsak egy esetleges túladagolásra kell gondolni, hanem például a szerhasználat miatt bekövetkező balesetekre is.

5. Az autó is bekavarhat

Az előző ponttal összefüggésben akkor sem fogja megkapni a kedvezményezett a biztosítási összeget, ha a biztosított ittas vezetés közben szenved balesetet. Kizáró ok továbbá, ha a biztosított jogosítvány nélkül vezet, vagy ha a járműnek nincs érvényes forgalmi engedélye. Ezek a körülmények tehát nemcsak az autóhoz kapcsolódó kötelező és casco biztosításokat befolyásolhatják, hanem a kockázati életbiztosítást is.

6. Munkahelyi balesetek

Munkahelyi baleseteknél is találhatunk kizáró okokat. Ha például a sérülést vagy a halálesetet nem megfelelő védőfelszerelés, például egy sisak hiánya okozta, akkor a biztosító megtagadhatja a szolgáltatást. Bizonyos esetekben az is problémát okozhat, ha más jellegű munkavégzés közben ér valakit baleset, mint amiről a biztosító tud - erre ugyanis rákérdeznek szerződéskötésnél. Ha a biztosító úgy tudja, hogy irodai munkát végez valaki, de egy gyárban vagy egy építkezésen éri baleset, akkor probléma lehet a kifizetéssel. Amennyiben tehát szektort váltunk, érdemes lehet megkeresni azt a biztosítót, ahol az életbiztosításunkat kötöttük, és érdeklődni, hogy továbbra is fedezetet nyújtanak-e megváltozott élethelyzetünkre.

7. Egyéb körülmények

Vannak olyan egyéb különleges esetek, amelyekre szintén nem fizet a biztosító - ilyen lehet például egy atomkatasztrófa vagy egy háborús konfliktus miatt bekövetkezett haláleset. További érdekesség, hogy a legtöbb biztosító akkor is megtagadja a biztosítási összeg kifizetését, ha a biztosított HIV-vírussal fertőződik meg, és emiatt veszíti életét. Mindemellett olyan triviális oka is lehet a szolgáltatás elutasításának, mint hogy a kedvezményezett későn jelentette be a biztosított elhalálozását, igaz, erre jellemzően több év áll rendelkezésre.

+1 A hazug embernek nem jár pénz?

A biztosító akkor is elállhat a biztosítási összeg kifizetésétől, ha valamivel kapcsolatban nem mondtunk igazat a szerződéskötésnél - ilyen lehet például egy már ismert betegség eltitkolása. A félrevezetésre az alacsonyabb biztosítási díj elérése lehet a motiváció, hiszen minél kevesebb bajunk van és minél biztonságosabban élünk, annál alacsonyabb havidíjjal kalkulálhatunk - a biztosítónak ugyanis kisebb kockázattal jár a szerződéskötés. Ezt azonban nem éri meg kijátszani: ha a biztosítási esemény után derül ki, hogy nem mondtunk igazat az egészségi állapotunkról vagy az életvitelünkről, a biztosító megtagadhatja a biztosítási összeg kifizetését.

forrás: hvg.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt kiszámolhatja és összehasonlíthatja a biztosítók életbiztosítási ajánlatait, majd egyszerűen meg is kötheti az Önnek megfelelőt:
Életbiztosítás ajánlatok>>