CLB

Tombol a viharszezon: erre számítanak a biztosítók

A május 1-től augusztus 31-ig tartó idei viharszezonban okozott károk után a biztosítók akár a tavalyi összeg kétszeresét fogják kifizetni a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) számításai szerint.

A MABISZ az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében ismertette: a júniusi ötmilliárd forintot követően a júliusi időjárási anomáliák miatt a biztosítóknak legalább 2,5 milliárd forintot kell kifizetniük lakásbiztosításokhoz kapcsolódó kárrendezésre. A tavalyi viharszezonban a kárkifizetések 4,1 milliárd forintot, a megelőző évben pedig 3,1 milliárd forintot tettek ki.

Felidézték, hogy a kirívónak számító 2010-es nyári időszakban 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók, azt követően pedig az évente átlagosan beérkezett százezer bejelentésre 6-8 milliárd forintot fordítottak kárkifizetésre.

Az idén júliusban mintegy 20 ezer kárbejelentés érkezett a lakásbiztosításokkal foglalkozó MABISZ-tagokhoz. Az előző hónaphoz hasonlóan a főbb károk a jégverés, a vihar, a villámcsapás, a felhőszakadás, a beázás, árvíz, a szolgáltatás kimaradása miatt keletkeztek. Az időjárási anomáliák nyomán szinte az ország egész területéről, kiemelten Budapestről, Győrből, Debrecenből, Pécsről, Dunaújvárosból, Nyíregyházáról, Karcagról, Miskolcról, Nagykanizsáról, illetve Zala, Somogy, Bács, Baranya, Szabolcs, Békés, Pest, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szolnok megyékből érkeztek bejelentések.
Arra is rámutattak, hogy a lakásbiztosítási kárkifizetések szempontjából az elmúlt hétvégi zalai és somogyi katasztrófák anyagi következményei nem számítanak kiemelkedőnek. Részben azért, mert a vihar és a felhőszakadás, illetve az ezek hatására keletkező villámárvizek elsősorban kisebb lélekszámú településekre sújtottak le. Részben pedig azért, mert a lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban.

Mindezek miatt a MABISZ arra hívta fel a lakosság figyelmét, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után vizsgálják felül a biztosításukat, hogy a szerződésükben vállalt összeg elegendő lehet-e a helyreállításra vagy az ingóságok pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálatnál érdemes azt is ellenőrizni, hogy kiterjed-e minden vagyontárgyra a biztosítás, esetleg kell-e újabb fedezettel bővíteni a szerződésüket a megváltozott kockázati igény miatt.

forrás: atv.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze kalkulátorunkban, hogy milyen fedezeteket tartalmaznak viharral kapcsolatos károk esetén az elérhető lakásbiztosítás-ajánlatok és kösse meg az Önnek megfelelőt pár perc alatt: Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Szívlelje meg: hasznos tippek külföldre utazóknak

Külföldi utazás előtt és alatt is tájékozódni kell a járványügyi helyzetről és az országok besorolásáról – tanácsolja az InfoRádió turisztikai szakértője. Kiss Róbert Richard szerint sárga jelzésű országoknál érdemes a konzuli szolgálatnál regisztrálni. Arra is felhívja a figyelmet, hogy egy hagyományos utasbiztosítás nem téríti meg a járványhelyzetből fakadó károkat, de már létezik karanténbiztosítás is.

Kiss Róbert Richard azt tanácsolja minden külföldre készülő utazónak, hogy keresse föl a koronavirus.gov.hu-t, hiszen itt naprakész információkat kaphatnak a járvány terjedéséről, illetve az országok besorolásairól, amivel nem árt tisztában lenni. Emellett fontosnak tartaná, hogy az érintettek tájékozódjanak a konzuli szolgálaton is, ugyanis a Külügyminisztérium már külön jelzi a nem javasolt kategóriába tartozó, piros színnel jelölt országokat, ahová az utazási irodák nem is szervezhetnek utakat. Amennyiben valaki egyéni utazó – tette hozzá a turisztikai szakértő – nem árt arra ügyelnie, hogy ezen térségek esetén a biztosítók általában nem kötnek biztosítás, továbbá egy esetleges evakuáció költsége az utazót terheli.

Kiss Róbert Richard az InfoRádió érdeklődésére arra is kitért, hogy a konzuli védelemre történő regisztrációt például egy pozsonyi kiruccanás alkalmával nem tartja szükségesnek, azonban egy sárgával jelzett ország esetében már, amely felkeresése karanténkötelezettséget von maga után, illetve az egészségügyi helyzet indokolja az óvatosságot, mindenképpen érdemes ezt megtenni. Hiszen ennek révén tudják a hatóságok, hogy egy magyar állampolgár ott tartózkodik, és hogy hogyan lehet elérni, ami mindenképp segítség lehet az utazó számára, amennyiben valamilyen baj adódik.

A szakértő szükségesnek tartaná – lehetőség szerint – azt is, hogy a koronavírus okozta bizonytalan helyzet miatt, a külföldi, főként az egyéni utak alkalmával biztosított legyen az állandó internetkapcsolat is, amely révén könnyebb tájékozódni a legfrissebb fejleményekről. Megjegyezte, a zöld besorolású országok, Dél-Koreától eltekintve, a schengeni zónába tartoznak jórészt, következésképpen, ha a mobiltelefonunk EU-s roaminggal felszerelt, az már elégséges lehet. Nézni kell ugyanis, hogy nem változnak-e az országok besorolásai, valamint a járványügyi előírások, amelyek esetleg valamilyen kötelezettsége róhatnak az utazóra.

Az utasbiztosításokkal kapcsolatban elmondta: ezek nem azt a célt szolgálják, hogy például, ha karanténba kerülünk, akkor bármiféle összeget térítsenek. Ugyanakkor már van a piacon úgynevezett karanténbiztosítás, tette hozzá Kiss Róbert Richard, ami egy bizonyos összeghatárig – pár százezres nagyságrendben – térít abban az esetben, ha a megkötés pillanatában még nem ismert a későbbi karantén. Bár egy biztosítás nem oldhat fel senkit egy karanténkötelezettség alól, de az esetlegesen kieső munkabért részint pótolhatja – tette hozzá a turisztikai szakember.

forrás: infostart.hu

CLB TIPP: Akár indulás előtt közvetlenül is megkötheti utasbiztosítását online, percek alatt: Utasbiztosítás díjszámítás >>

Íme az autósok rémálmai: ezek a legnagyobb károkozók a magyar utakon

A trolik közül minden második, a 80 fősnél nagyobb buszok közül minden harmadik okozott tavaly balesetet a sofőr hibájából. A kamionok ötödének volt olyan balesete, ahol a vezető volt a hibás, egy átlagos esetben több mint másfél milliós kárt okoznak ilyenkor a vontatók.

Minél nagyobb egy jármű, annál kevésbé vigyáz a sofőrje a többi autós testi épségére - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból, amely a 2019-es év kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) káreseményeit vette lajstromba.

Tavaly csaknem 5,5 millió darab kgfb-szerződést tartottak nyilván a hazai biztosítóknál, 236 ezerrel többet, mint 2018 végén. A díjbevétel is jócskán megugrott, ebben viszont adózási változások is szerepet játszottak, ezt leszámítva csak néhány százalékkal nőtt a díjbevétel.

2018-ig nettó díjakat számoltak a biztosítók, ez jelent meg a statisztikákban, amin felül persze az autósoktól beszedték a 30 százalékos baleseti adót. 2019 óta ez az adó biztosítási adó néven beépült a díjakba. Az autósok terhei ezáltal nem változtak, a biztosítóknál sem marad több pénz, hiszen az állam ugyanúgy megkapja a 30 százalékos adót, de a statisztikákban látszik egy több mint 30 százalékos díjbevétel-ugrás a technikai változás miatt.

Rekord összegű kár keletkezett

Ettől megtisztítva alig 2 százalékkal nőtt a biztosítók kgfb-díjbevétele tavaly, a kárfelhasználás viszont majdnem 7 százalékkal nőtt, és elérte a 94 milliárd forintot, ami történelmi rekord. A felmerült, de még be nem jelentett károkkal együtt a károk összege elérte a 114 milliárd forintot, ami szintén historikus csúcs. Az egy káresemény során kifizetett kárösszeg is tovább emelkedett, átlagosan 576 ezer forintra, ugyancsak rekordnak számít.

Összesen 163 529 kgfb-s káresemény történt tavaly, 5,5 ezerrel több mint 2018-ban, és csaknem 50 ezerrel több, mint 2012-ben, az elmúlt évtized balesetek szempontjából legjobb évében. Voltak már rosszabb évek is a tavalyinál a károk darabszámát figyelembe véve, 2007 előtt jóformán minden évben több ilyen baleset történt, mint tavaly. Az elmúlt két évtized legfeketébb éve 2006 volt, akkor több mint 192 ezer kgfb-s eseménynél kellett helyt állniuk a biztosítóknak.

A biztosítók és az alkuszok is többször hangsúlyozták, hogy a kgfb-nél növekszik a kárgyakoriság, és az egy kárra jutó kifizetések összege is folyamatosan emelkedik, ezt az MNB adatai is megerősítették. A háttérben egyrészt az emelkedő bérek, és az emiatt megugró rezsióradíjak állnak, de szerepet játszik a folyamatban a forint gyengülése, ami miatt a szervizek által felhasznált import alkatrészek ára folyamatosan emelkedik. A személyi sérüléses baleseteknél is egyre többet kell fizetniük a biztosítóknak, és az is rontotta a statisztikákat, hogy az emberek tavaly a javuló gazdasági környezetben többet autózhattak. Az idén sem biztos, hogy javul a helyzet, hiszen a forint gyenge, és a koronavírus-járvány miatt többen ülhettek autóba, mint korábban.

Kis kocsi, nagy kár

A kárgyakoriság kis mértékben csökkent 2018-hoz képest. Akkor a gépjárművek 3 százalékának volt kötelezős káreseménye, tavaly csak a 2,97 százalékának. Az állomány legnagyobb hányadát kitevő személygépjárműveknél 3,26 százalékról 3,21 százalékosra csökkent ez az arány. A személygépkocsiknál egyetlen kategóriában nőtt tavaly a kárgyakoriság, a 31 kilowattosnál kisebb teljesítményűeknél. Ilyen autóból viszont egyre kevesebb van már forgalomban, 2019 végén csak 74 ezernek volt kgfb-szerződése.

Ezeket leszámítva a személygépkocsik közül jellemző módon azok okozzák a legtöbb kárt, amelyeknek a legnagyobb a teljesítménye. A 38-50 kilowattos autóknál a kárgyakoriság csupán 2,72 százalékos, a 180 kilowattosnál nagyobbaknál már 3,76 százalékos. Az elmúlt három évben viszont a nagy autók sofőrjei kezdenek megszelídülni, 2016-ban még csaknem 5 százalékos volt a kárgyakoriság ebben a kategóriában, vagyis minden huszadik autó sofőrje okozott balesetet a saját hibájából.

Az viszont nem volt igaz tavaly, hogy a nagy autók lényegesen nagyobb károkat okoztak volna, mint a kicsik. Sőt, a legkisebb kategóriájú, 37 kilowatt alatti autókkal okozták értékben a legnagyobb károkat, átlagosan több mint 682 ezer forintot fizetett ki miattuk a biztosító. Ebbe a teljesítmény-kategóriába jellemzően a minimum huszonéves kisautók tartoznak már csak, a kifizetett kárösszeg így nem ritkán a többszöröse lehetett annak, amit maga a károkozó autó ért. Egy átlagos személyautó 523 ezer forintos kötelezős kárt okozott tavaly, igaz, a legnagyobb autóknál ennél kicsit magasabb, 576 ezer forintos kárt állapítottak meg a biztosítók.

Robogósok kötelező nélkül

A motorosok kevés kárt okoznak, igaz, keveset is mennek az autósokhoz képest. Minimális mértékben nőtt náluk a kárgyakoriság, és rájuk is jellemző, hogy minél nagyobb gépet hajt valaki, annál gyakrabban okoz balesetet. A biztosítók felé benyújtott számla is egyenes arányban nő a balesetező motor teljesítményével. Az átlagos kárösszeg a motoros baleseteknél tavaly megközelítette a 650 ezer forintot, a 70 kilowattosnál nagyobb gépeknél pedig már közel járt a 900 ezerhez is. Volt olyan év, amikor egy átlagos motoros kötelezős kár 962 ezer forint volt, és a második legnagyobb teljesítmény-kategóriában 2,2 millió forintos átlagkárokat jelentettek be.

A kgfb szempontjából szürke zónának számítanak az 50 köbcentisnél kisebb motorral szerelt, vagy elektromos rendszám nélküli robogók. Ezekre is kellene biztosítást kötni, de csupán nagyjából 35 ezer szerződés van a rendszerben, holott a becslések szerint ennél jóval több robogó lehet az utakon. Akár félmillió is lehet az olyan robogók száma, amelyekre nem kötötték meg a kötelezőt, pedig annak éves díja csupán néhány ezer forint. Az ilyen kis robogókkal is nagy kárt lehet okozni, egy átlagos, 12 kilowatt alatti teljesítményű robogóval okozott kgfb-s káreseménynél 420 ezer forintos fizettek a biztosítók tavaly. Ha a robogósnak nincs biztosítása, akkor ezt a károsult behajthatja rajta, és a saját zsebéből kell állnia a számlát.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban bármikor kiszámolhatja az elérhető biztosítók aktuális kgfb ajánlatait, és néhány kattintással meg is kötheti a kívánt biztosítást motorkerékpárra, robogóra is. Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Erre nem jó a kötelező biztosítás - mi a teendő vadkár esetén?

Nem könnyű feladat megállapítani a felelősséget, ha egy autós vaddal "találkozik". Jogvédelmi szakértő mondja el, mire érdemes figyelni.

Kora őszig gyakoribbak lehetnek a vadkárok az utakon és egy kisebb vaddal való találkozás is komoly károkat eredményezhet egy-egy autóban. Mivel a kötelező felelősségbiztosítás az ilyen esetekre nem nyújt kártérítést, ezért felelősség megállapításának kérdése rendkívül kényes - derül ki a DAS Jogvédelmi Biztosító kisokosából.

Az egyik legfontosabb tényező, hogy a felelősség kérdésében a felek nem tudnak megállapodni az illetékes vadásztársaság bevonása nélkül. Erre tekintettel azt a vadászatra jogosultat, akinek területéről a vad kiváltott, mindenképpen be kell vonni az ügy rendezésébe. Gyakori emellett a rendőrségi jelenlét szükségessége is
- írja a társaság szakértője, Heinrich Renáta.

A sofőr akkor tehető felelőssé a vadgázolásért, ha nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedett. Ha például az erdőkkel, fákkal körülvett úton vadveszélyre figyelmeztető táblát lát a sofőr, akkor elvárható tőle a fokozott óvatosság és a mérsékelt sebesség. A sebességtúllépés, lakott területen kívül a fényszóró használatával kapcsolatos szabályszegés megalapozhatja a sofőr felelősségét.

A vadveszélyt jelző tábla egyúttal a vadásztársaság felelősségére is felhívja az autósok figyelmét. A vadásztársaság ugyanis köteles ilyen jelzőeszközöket telepíteni az adott útszakaszra. Ha ez nem történt meg, akkor a balesetet szenvedett autósok megalapozottan hivatkozhatnak a vadásztársaság mulasztására. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy a vadgazdálkodás megfelelt-e a rá irányadó szakmai szabályoknak. Hiszen nem megfelelően kihelyezett etetők, vadászati hajtás vagy éppen túlszaporulat is vezethet baleset kialakulásához.

Az autópályán pedig az adott az útkezelőnek is van felelőssége: a sztrádát ugyanis kerítéssel kell elzárni, hogy az állatok ne mehessenek az úttestre és rendszeresen ellenőrizni kell a kerítés állapotát. Akkor is felmerülhet az útkezelő felelőssége, ha például az út melletti növényzet annyira elburjánzik, hogy az autósok nem tudják időben észrevenni a vadállatot.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Mindig vezessen a körülményeknek megfelelően, vadveszélyt jelentő táblával jelölt útszakaszon kiemelt körültekintéssel!