A magyar biztosítók tavaly sem tétlenkedtek, de máris újabb fejlesztéseken dolgoznak az informatika területén. A biztosítók ügyfelei számára már elérhetők e-termékek, online tarifálók, fejlett ügyfélportálok, mobilappos biztosításkötés, és például olyan egzotikus fejlesztésre is akad példa, mint amikor egy műhold alapú nyilvántartás segíti a mezőgazdasági szegmensben a kárérték meghatározását. Idén olyan új mobilappra is lehet számítani, amelyben az időjárási vészhelyzet előrejelzésétől a casco szemlefotók feltöltésén át a befektetési egységek átváltásáig több szolgáltatást tesznek elérhetővé. És persze ez csak néhány azok közül az újítások közül, amelyekről a körkérdésünkre válaszoló 8 nagy biztosító beszámolt nekünk.
Amit az ügyfelek közvetlenül is láthatnak...
A magyar ügyfelek között is egyre nagyobb azok aránya, akik az online világ lehetőségeit szívesen kihasználják, vagyis például online kötnek biztosítást, így jelentik be, ha kár éri őket, vagy éppen szívesebben kommunikálnak a biztosítójukkal e-mailben, ügyfélportálon keresztül. A biztosítók is reagáltak az új igényekre, ezért számos fejlesztéssel kedveskedtek nekik.
Az Allianznál például a nem-élet üzletág minden jelentős terméke - beleértve a Gfb és Casco, a lakás, továbbá az utasbiztosítást is - elérhető online az ügyfelek számára. Az ügyfelek már a teljes biztosítási portfóliójukat kezelhetik a biztosító weboldalán az ügyfélportálon keresztül, és a kárszolgáltatásokat is igénybe vehetik az online csatornákon. Mára már több mint negyed millió lakossági szerződő partner használja kizárólagosan az online csatornákat a biztosítónál. A mezőgazdasági szegmensben létrehoztak egy növénybiztosítási szerződés megkötésére és karbantartására alkalmas központi elektronikus felületet, amely a területre vonatkozó műholdas képek feldolgozásával biomassza térképet készít. A területekhez rendelt műhold alapú nyilvántartással a korábbiaknál pontosabb kárértéket tudnak meghatározni.
A Generalinál a tanácsadók és az ügyfelek online kiszolgálásának javítása volt fókuszban tavaly. Folyamatosan fejlesztették webes alkalmazásaikat, illetve a szerződéskötés megkönnyítése érdekében online ajánlatkészítő és értékesítést támogató felületeiket, melyekkel a papírmentesség irányába még jobban elmozdultak. A Groupamánál a mobil megoldások bevezetése volt a leginnovatívabb fejlesztés mind ügyfélkiszolgálás, mind a belső üzletkötői támogatás terén. Az Aegon platformfüggetlen reszponzív felhasználói felületeket készített az értékesítést támogató rendszerükben. Ennek köszönhetően a tanácsadók laptop mellett tabletet is használhatnak az értékesítés során. Ehhez kapcsolódóan egyszerűsítették a papírmentes értékesítés folyamatát is.
Az Unionnál legfontosabb fejlesztések a tanácsadókat és az ügyfeleket kiszolgáló webes rendszerekre irányultak, erre példa az új lakásbiztosításuk online felülete, mely reszponzív módon működik, vagyis PC, tablet és mobil eszközökön is elérhető. Az NN kérdésünkre elmondta, hogy különböző ügyfeleket különböző helyzetben kell megtalálni, és ehhez az IT-nak is igazodnia kell. Valamelyik területen ez csak egy upgradet jelentett 2015-ben (SCCM, levelezés), de volt, hogy új eszközöket adtak partnereik kezébe (Lync, Mobile Iron).
A K&H Biztosítónál teljesen megújították a nem-életbiztosítási kárbejelentő felületet, illetve a nem-életbiztosítási termékek esetében elérhetővé tették a bankkártyás fizetési lehetőséget az ügyfélportálon és a direktbiztosítási front office rendszerben. Emellett bővítették a telefonos ügyfélszolgálat önkiszolgáló funkcióit az ügyfelek által leggyakrabban igényelt információk lekérdezésének lehetőségével. Korszerűsítették az életbiztosítási termékek értékesítésére szolgáló front office alkalmazást, továbbá a közvetítői portált használó banki tanácsadó és helyi képviselő kollégák számára elérhetővé, gyorsan és könnyen megjeleníthetővé tették a kárrendezéssel kapcsolatos információk és dokumentumok nagy részét.
A Magyar Posta Biztosító egy új call center rendszert vezetett be, amely már minden olyan ügyfélszolgálati folyamatot támogat, amelyek korábban csak a több száz fős call centereket kiszolgáló rendszerekben voltak elérhetőek; pl. tudás alapú híváselosztás, e-mail kezelés, kifelé irányuló kampányok végrehajtásának támogatása. Továbbfejlesztették a Postával közös hűségprogramot, így az - akár biztosítási szerződésekkel is gyűjtött - hűségpontok már biztosítások vásárlása során is beválthatók a postahelyeken. A Postával közös másik fejlesztés eredményeképpen utasbiztosítás is köthető a Posta mobil alkalmazásával a biztosító saját mobil alkalmazása mellett. A honlap működésének alapjául szolgáló Sitecore rendszerben egy komoly verzióváltásra került sor, aminek köszönhetően rugalmasabban és hatékonyabban tudják internetes oldalaikat fejleszteni, frissíteni.
...és ami rejtve marad előttük
Back-office terülten az Allianznál a belső ügyfelek (pénzügyi tanácsadók, alkusz partnerek, javító partnerek) teljes körű digitális információ ellátásán, az értékesítési folyamatok automatizálásán, továbbá az operációs háttérfolyamatok átalakításán és papírmentesítésén dolgoztak. A Generalinál elsősorban a folyamatok gyorsítására, további automatizálására fókuszáltak. Erre példa a kárrendezési folyamat gyorsítása, amelynek eredményeként az ügyfeleik akár egy napon, bizonyos esetekben akár pereceken belül is a kártérítési összeghez juthatnak.
A Groupamánál a legfontosabb háttérrendszerekhez kapcsolódó fejlesztés az adatminőség javítását célozta tavaly. A fejlesztés a több csatornás ügyfél-kommunikációhoz szükséges megfelelő minőségű adatkezelési hátteret, illetve a megfelelő minőségű adatokat biztosítja. Az Unionnál a back office területén folytatták a 2014-ben a papírmentesség elérése érdekében megkezdett lépéseket. Az Aegon új lakásbiztosításokkal kapcsolatos termékvonalat alakított ki a társaság fő portfóliós rendszerében. Ezzel konszolidálni tudják a portfóliós rendszereiket és növelni a szoftverfejlesztés hatékonyságát.
A K&H Biztosítónál 2015-ben elkezdték a nem-életbiztosítási nyilvántartó rendszer pénzügyi moduljának modernizálását és az erre a modulra épülő folyamatok újragondolását, egyszerűsítését. Az élet üzletágban 2015-ben az értékesítési folyamatok megújításán volt a hangsúly. Ezen felül folyamatfelmérés-, és optimalizációs feladatokat, valamint előkészítő tevékenységeket hajtottak végre egyrészt a 2016-ban induló, élet üzletági back office területeket érintő projektekkel kapcsolatosan, másrészt a jövőbeni digitalizációs fejlesztések és az életbiztosítási rendszerek ügyfélportálhoz történő integrálása céljából. Az NN-nél a folyamatok felülvizsgálatán, háttérrendszerek kommunikációjának professzionalizálásán és az interface-ek átláthatóságának növelésén volt a hangsúly.
A Magyar Posta Biztosítónál a back-office fejlesztéseket első sorban szabályozási változások és termékfejlesztések indukálták, míg a többi fejlesztés elsősorban a hatékonyságjavulást és a biztonságosabb üzletmenet biztosítását célozta. Több termék esetében is racionalizálták a levélküldési folyamatainkat, ezen kívül minden biztosítási ajánlatot és nyomtatványt intelligens vonalkóddal állítanak már elő, aminek köszönhetően a beérkező és elektronikussá konvertált dokumentumok automatikusan hozzárendelődnek az ügyfelek érintett szerződéseihez.
Mire készülnek idén a biztosítók?
Az Allianznál folytatódik az ügyfélkapcsolatok digitalizációja, és az év céljai közé tartozik a kárrendezési felületek, alkalmazások és folyamatok fejlesztése. Emellett az adatszivárgást megelőző és adatvédelmet szem előtt tartó intézkedésekre készülnek, és mivel 2016-tól az MNB elvárásai is változnak és több törvényi változás közeleg, a jogi környezetnek megfelelő működést is aktualizálni kell a rendszereikben. A biztosító fontosnak tartja a Big Data technológiákat, amelyekkel az ügyfelek igényeit pontosabban lehet megismerni, ez pedig segít a személyre szabott szolgáltatások és termékek fejlesztésében.
A Generali tervei között szerepel például az adatkezelés fejlesztésével a kárügyek nyomon követhetővé tétele az ügyfelek számára, illetve a Generali Ügyfélpont alkalmazás kibővítésével egy olyan mobilapplikációt vezetnek be, amelyben az időjárási vészhelyzet előrejelzésétől a casco szemlefotók feltöltésén át a befektetési egységek átváltásáig több szolgáltatást tesznek elérhetővé. Az ügyfelek számára idén létrehoznak egy ügyfélbokszot ahol bejelentkezés után az összes szerződésükkel kapcsolatos fontos dokumentumot egy helyen megtalálják. Idén az adatközpontot is elköltöztetik, amivel a várakozásuk szerint hosszú távon hatékonyabb informatikai kiszolgálást tudnak elérni. Az Aegon folytatja a portfóliós rendszerek konszolidációját, központosítja az ügyfelek kezelését. Lecserélik a jutalék számfejtő és nyilvántartó rendszereiket, illetve új mobil alkalmazás alapú biztosítást vezetünk be.
A Groupamánál idén az ügyfélszolgálati rendszer megújítása, a mobilitás továbbfejlesztése, illetve a hagyományos adattárházi kereteken túli komplex üzleti intelligencia megoldások lesznek fókuszban. A K&H Biztosító 2016-ban a nem-életbiztosítási nyilvántartó rendszer pénzügyi moduljának megújítására fókuszál, emellett a szerződésadminisztrációs és kárrendezési rendszereiket fejlesztik. Az élet üzletágban két nagy háttérrendszer és a rájuk épülő folyamatok modernizálását kezdik el egy több éven átnyúló projekt keretein belül. Az Union a front-office területén megkezdett megújulási folyamatot folytatja, ennek keretében a publikus webes felületek megújítására koncentrálnak. Az NN olyan célokat tűzött ki amivel, egyszerűsödik a háttérmunka, csökkenhetnek a papír alapon történő lépések számai és növelhetik az értékesítőik számára bárhol elérhető adatok és szolgáltatások listáját.
A Magyar Posta Biztosítónál hamarosan elindul az értékesítési pontokon a már szerződéssel bíró ügyfelek automatikus beazonosítását lehetővé tevő fejlesztés, aminek kiterjesztése az első félév során fog megtörténni. Az online és háttérrendszerek integrációja révén a lakásbiztosítási károk feldolgozási folyamata magasabb szintű automatizációval, gyorsabban fog működni. Március 1-től meg kell felelni az életbiztosítási szerződéskötéskor annak a felügyeleti elvárásnak, hogy az egész piacra vonatkozóan egységes ügyfél-igényfelmérés történjen, ez is informatikai fejlesztést is igényel. Az adatminőség biztosításra is különös figyelmet fordítanak, amivel kapcsolatban négy projekt is folyamatban van. A hatékonyabb és átláthatóbb IT működés érdekében egységes, elektronikus folyamattal támogatják majd az informatikai fejlesztések végig vitelét.
Mire számíthatunk a közeljövőben?
A szakma általános véleménye szerint a szektor még nagyobb hangsúlyt fektet majd az adatelemzési és technológiai innovációs fejlesztésekre, hogy a biztosítási termékek azon túl, hogy szinte bárhol bármikor megköthetővé válnak, még inkább személyre szabhatóak lehessenek, díjszabásuk pedig akár az ügyfelek viselkedése, magatartása, életvitele alapján meghatározhatóvá váljon. Emellett online ügyfél-kiszolgálási megoldások továbbfejlesztése és tökéletesítése, valamint az operációs folyamatok teljes körű automatizálása és a már működtetett rendszerek konszolidációja mellett a felhő alapú számítástechnikai megoldásoké és szolgáltatásoké lehet a jövő. Mindemellett a biztosítók a digitalizációt támogató workflow és front megoldásokkal, I/O (input-output) management támogató eszközökkel és az adatbiztonságot elősegítő eszközökkel jelennek meg a piacon.
Forrás: Portfolio
Biztosítás fajta:
- Általános
A jelzáloghitelek mellé szinte elengedhetetlen kockázati életbiztosítás kötése, apuka halála esetén ugyanis a kisgyerekes anyuka egyedül maradhat a sokmilliós adóssággal a nyakán. A biztosítás viszont garantálhatja, hogy a család talpra tud állni a kifizetett összegből, ráadásul már havi 3 ezer forintból biztosíthatjuk ezt a védelmet. Persze az sem mindegy, hogy melyik biztosítót választjuk, amikor megkötjük az életbiztosításunkat.
Ha nagyobb értékű hitelt veszünk fel, akkor érdemes mellé legalább a futamidővel magegyező tartamú életbiztosítást kötni, de hitel nélkül sem árt előre felkészülni a váratlan eseményekre Ki ne hallott volna már olyan történetet, ahol a fiatal férfi magára hagyta a két-három gyermekes anyukát sokmilliós adóssággal.
Melyik biztosító a legolcsóbb?
Megkérdeztük a biztosítókat, hogy mennyibe kerül náluk a kockázati életbiztosítás, az első esetben 15 millió forintos biztosítási összeggel számoltunk, 20 éves időtartamra, 30 éves biztosítottal. Lényeges, hogy egyes biztosítóknál van különbség a dohányzó és a nemdohányó ügyfeleknél, de van olyan szolgáltató, ahol egy kategóriába esnek.
A nemdohányzó kategóriában a Groupamánál találhatjuk a legolcsóbb ajánlatot, a biztosításunk éves díja 40 ezer forint lenne (kb. 3 300 forint havonta), míg a dohányos kategóriában az Uniqánál csupán 54 ezer forintot kell fizetni évente (kb. 4 500 forint havonta).
Ez utóbbi azért ennyire kedvező, mert az Uniqa nem tesz különbséget az ügyfelek között dohányzási szokások szerint. Egyébként több biztosítónál találhatunk olyan feltételeket, amelyek a keveset dohányzók vagy csak esetenként rágyújtó biztosítottaknak kedveznek.
A második esetnél 45 éves biztosítottal számoltunk, 15 millió forintos összeggel, 10 éves tartamra. Ezekkel a feltételekkel a nemdohányzó kategóriában az Aegon a legkedvezőbb, 100 ezer forintos éves díjjal (kb. 8 400 forint), a dohányosoknak pedig az Uniqa 124 ezer forintos ajánlata (kb. 10 ezer forint) a legkedvezőbb.
Milyen biztosítást érdemes kötni?
Ha kifejezetten hitel mellé kötjük (jellemzően lakáshitel mellé) az életbiztosítást, akkor a biztosítási összegnek legalább a felvett hitelösszeggel kell megegyeznie, így gondoskodhatunk a hitel kifizetéséről halálunk esetén.
Ezzel ugyan gondoskodunk a hitel kifizetéséről, viszont a kieső jövedelem így is nagy problémát okozhat az egyedül maradt (esetenként kisgyermekes) anyukának. Emiatt a hitelnél annyival nagyobb biztosítási összeggel érdemes megkötni az életbiztosítást, amely legalább egy évnyi jövedelemnek felel meg (a hitel kifizetésre kerül, így ennek a törlesztőrészletét kivonhatjuk ebből).
Emellett nem árt arra is gondolni, hogy mi lesz akkor, ha rokkantság miatt nem tudunk tovább dolgozni, vagy csak néhány hónapig kiesünk a munkából betegség miatt. Ilyenkor jönnek jól a kiegészítő biztosítások, amellyel betegségek vagy baleset esetén védhetjük be magunkat. Így néhány hónapos kiesés sem okoz gondot a hitel törlesztőrészleteinek kifizetésénél és a család is fenn tudja magát tartani a kieső jövedelem ellenére, a fizetendő összeget ennek megfelelően érdemes kiválasztani.
Az életbiztosítást a családnak, a kiegészítő biztosítást magunknak kötjük
Érdemes egyébként odafigyelni a minimum megköthető díjakra is, ugyanis bizonyos éves díj alatt nem köthetjük meg az adott biztosításokat, ez különösen fiatal nemdohányzóknál fordul elő, az ő biztosítási díjaik ugyanis eleve alacsonyak. A haláleseti összeg növelésével, vagy kiegészítő biztosításokkal (pl: műtéti térítés, kórházi napidíj, kritikus betegség stb.) viszont a minimum díj fölé növelhetjük a fizetendőt, ráadásul ezzel szélesebb körű védelmet biztosíthatunk magunknak. Ebből a szempontból a biztosítók egy része a díjfizetési gyakorisághoz köti a minimum díjat (Groupama, Uniqa, Union), másik része pedig fix minimum díjat határoz meg (Generali, Aegon, CIG Pannónia).
A biztosítások minimum összege lehet a másik korlátozó tényező a szerződés megkötésekor. A szolgáltatók többsége alacsony minimum összeget határoz meg, viszont akad két kivétel:
- Az Uniqánál egyáltalán nincs minimum összeg, itt a munimum díjból vezethető le az elindításhoz szükséges biztosítási összeg,
- Az Aegon pedig aránylag magas, 10 milliós minimális biztosítási összeget ír elő.
Az alacsony előírt összeg egyébként azoknak lehet kedvező, akik aránylag alacsony haláleseti biztosítás mellett nagy összegű, kiterjedt kiegészítő biztosítási csomagot szeretnének maguknak.
Forrás: penzcentrum.hu
2013-ban a válaszadók átlagosan fizetésük 63 százalékára taksálták a jövőbeli nyugdíjuk mértékét. Idén ez az arány 55 százalékra csökkent, vagyis a lakosság érezhetően borúlátóbbá vált az időskori nyugellátással kapcsolatban. A válaszadók ötöde szerint a nyugdíj mértéke a 40 százalékot sem fogja elérni. A fiatalok jóval kevésbé számítanak már az állami gondoskodásra: a 35 évnél fiatalabb korosztály szerint ez az arány éppen hogy átlépi az 50 százalékos szintet.
A nyugdíjba vonulás idején érvényes korhatárt a megkérdezettek átlagosan 68 évre teszik. Mivel a korhatár fokozatos növekedésére számít szinte mindenki, érthető módon a fiatalabbak (a 25-34 éves korosztályba tartozók) számolnak magasabb nyugdíjkorhatárral: átlagosan 72 évvel.
Noha a felmérés szerint a lakosság 85 százaléka azt gondolja, hogy jövőbeli nyugdíja nem lesz elég a megélhetésre, a megkérdezettek 37 százaléka jelenleg egyáltalán nem tud félretenni a nyugdíjas éveire. Azok, akik ilyen céllal félretesznek, általában havonta 5-20 000 forint közötti összeget szánnak a nyugdíjcélú megtakarításokra.
A nyugdíjra való felkészülésben előkelő helyen szerepelnek a kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítások (nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ). A megkérdezettek 37 százaléka választott ilyen formájú megtakarítást, 27 százalék valamilyen más pénzbeli megtakarítást (bank, egyéb biztosítós) preferál, de más öngondoskodási formák (ingatlan, értékes vagyontárgy, stb.) is előfordulnak a választott lehetőségek között.
„Bár a felmérés adatai szerint a nyugdíj-előtakarékossági formák viszonylag népszerűek, még mindig alultájékozottak az emberek velük kapcsolatban.– hívja fel a figyelmet Bóna Katalin, az UNION Biztosító életbiztosítási ügyvezető igazgatója. – A megkérdezetteknek csupán 20 százaléka tudta azt, hogy a nyugdíjbiztosításokba fizetett összegek után adójóváírás vehető igénybe. Ezért fontos azt is hangsúlyozni, hogy aki az idei évre járó adójóváírással is élni akar, annak feltétlenül az idei év végéig meg kell kötnie nyugdíjbiztosítási szerződését.”
(Biztosítási Szemle - UNION Biztosító)
A vegyes biztosítás mellett nem kell aktívan foglalkozni a portfólióval, de nagy hozamokra se kell számítani.
Ha szeretnénk nyugdíjaséveinkre félretenni, mérlegelhetjük az első látásra kiváló lehetőségnek bizonyuló vegyes vagy más néven klasszikus életbiztosításokat, ez esetben nem kell azzal foglalkoznunk, hogy a befektetésünket figyeljük.
Egy vegyes életbiztosítás úgy működik, hogy a biztosító átvállalja a pénzünk befektetését, így nem kell foglalkoznunk a portfólió összeállításával, figyelésével, mint egy unit-linked biztosítás esetében. Ha kötünk egy vegyes életbiztosítást, a biztosító garantál egy bizonyos százalékú technikai kamatot (2-2,5 százalék) a díjtartalék, vagyis a költségek levonása után képezett összegre, és az efölötti többlethozamot bizonyos százalékban (80-100) visszatéríti az ügyfélnek. Emellett szerződéskötéskor a biztosító jellemzően meghatároz egy lejárati értéket, amely az éves befizetések hozamokkal növelt részét jelenti.
A biztosítást éves szinten, a befizetett díjak arányában, 20 százalékos állami támogatással is gyarapíthatjuk (amit a befizetett személyi jövedelemadóból írnak jóvá, 130 ezer forintos maximumig), erre azonban jellemzően nem garantálják a technikai kamatot. Az egyéni szerződésekből sokszor nehéz kihámozni a biztosítások konkrét költségeit, ezért ezeknek összehasonlításában a Mabisz TKM-adatbázisát tudjuk alapul venni, ezek az idei évtől már a vegyes nyugdíjbiztosításokra is elérhetők.
Az összesítőből kiderül, hogy a költségek szinte minden esetben magasabbak, mint a szerződésben vállalt garanciális hozam, persze ezekben az említett hozam-visszatérítés mértéke nincs feltüntetve. Mivel a biztosítók az esetleges veszteségek minimalizálása miatt konzervatív befektetési formákat választanak – hiszen hatalmas veszteség lenne a biztosítónak, ha nem sikerülne elérni a technikai kamatláb hozamát – , a többlethozam mértéke sem kimagasló, alacsony hozamkörnyezetben nem nagyon számíthatunk a technikai kamatnál jóval magasabb hozamokra.
2015 első kilenc hónapjában a vegyes nyugdíjbiztosítások tették ki a biztosítók nyugdíj-biztosítási díjbevételének 26 százalékát; 17 nyugdíjbiztosítóból nyolc rendelkezett ilyen termékkel, közülük a leginkább az NN, az Aegon és a Posta Biztosító aktív az értékesítésében. A termék befektetési ígéretéből és jutalékszerkezetéből fakadóan kevésbé elterjedt a független biztosításközvetítők körében, értékesítésük a biztosítók saját hálózatában és a postákon kecsegtet nagyobb sikerrel.
Forrás: Világgazdaság
Időben fékezzünk, vagy hajtsunk a vadnak, ha a kocsink elé téved az úton - tanácsolja a szakértő. Kártérítésre csak ritkán számíthatunk. Bár tervezték, a kötelező biztosítás egyelőre nem terjed ki vadkárra.
Forrás: Délmagyar
Aktív dolgozókként kénytelenek vagyunk megbarátkozni azzal a ténnyel, hogy hosszú, munkával töltött évtizedek után sem lesz olyan nyugdíjunk, ami elfogadható életszínvonalat biztosít majd. Éppen ezért szükségük van különféle öngondoskodási formákra, vagyis külön is spórolnunk kell nyugdíjas éveinkre. Ennek számos eszköze van, amikkel a magyarok többsége még csak ismerkedik – az egyik ezek közül a nyugdíjbiztosítás.
Nyugdíjbiztosítás régóta létezik, ám tavaly volt az első év, hogy államilag támogatott nyugdíjbiztosításba is fektethettük a pénzünket. Az öngondoskodási formák közül a másik két fő lehetőség – a magánnyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékosság intézménye – már korábban is ebbe a kategóriába esett, ami miatt népszerűbb is volt az ügyfelek körében a nyugdíjbiztosításoknál. 2014 januárjától viszont 20 százalékos, évente legfeljebb 130.000 forintnyi adókedvezményt vehetsz már ezek után is igénybe az SZJA-ként befizetett adódból. Ez már csábítóan hangzik, de ahhoz, hogy kiválasszuk a számunkra megfelelő nyugdíjbiztosítást, nem árt egy-két dologban tájékozódni velük kapcsolatban.
Unit linked és vegyes nyugdíjbiztosítás
Először is jó, ha tudod, hogy alapvetően kétféle nyugdíjbiztosítást köthetsz ma Magyarországon: az egyik a záradékolt nyugdíjbiztosítás másik az új fejlesztésű. Az előzőek gyakorlatilag egy korábban is meglévő befektetéses életbiztosítás átalakított verziói, míg az utóbbiak teljesen új fejlesztésű termékek. De van egy másik, talán ennél fontosabb különbség is, ami alapján szelektálhatsz a kínálatból: a befektetés típusa szerint ugyanis létezik a úgynevezett unit linked nyugdíjbiztosítás, amelyeknél te rendelkezel arról, hogy milyen befektetéseket eszközöljenek az alapkezelők, és van a vegyes nyugdíjbiztosítás, ahol erre nincs lehetőség. A vegyes nyugdíjbiztosítást úgy képzeld el, hogy fizetsz egy fix díjat azért, hogy ha meghalsz, vagy lejár a futamidő, akkor megkapj egy konkrét összeget. Ha a biztosító egy kis plusz nyereségre tesz szert (a 2,5%-os technikai kamat felett), akkor ennek a többlethozamnak a 85-100%-át a futamidő végén odaadja neked. 10-ből 9 esetben a vegyes életbiztosítással várhatóan alacsonyabb lejárat összegre számíthatsz, mint a unit linked befektetéssel, hiszen a vegyes életbiztosításnál a díjak jelentős részét teszik ki a kockázati költségek, a unit linked biztosítások viszont kockázatosabbak – könnyebben nyerhetsz és bukhatsz is velük.
Választási szempontok
Befektetésről beszéltünk az előbb, vagyis a nyugdíjbiztosításoknál nem elég találomra választani egy biztosítást, majd havonta befizetni x összeget, és várni a lejárat napját, hanem előzetesen választani kell a felkínált lehetőségek közül. Éppen ezért nagyon ajánlatos, hogy mielőtt belevágsz egy nyugdíjbiztosításba, az alábbi két szempont szerint készülj fel.
1. Kalkuláld ki, mennyi lesz a nyugdíjad!
Ez azért fontos, mert így tudod majd megállapítani azt is, hogy mennyi extra pénzre lesz szükséged az állami nyugdíjon felül ahhoz, hogy megfelelő színvonalon élj. Ez pedig behatárolja, hogy milyen havi díjat fizess be – ennek mértéke sem mindegy, hiszen 10-20 éven át fogod majd fizetni ideális esetben.
2. Nézz szét a piacon
Jó néhány nyugdíjbiztosítás elérhető már – vagy 30 termék – Magyarországon, és ezek mindegyike más és más. Éppen ezért ugyanúgy, ahogy autót vásárolsz, a biztosításkötés előtt is nézz meg több ajánlatot is – elsőként is a TKM (Teljes Költség Mutató) mutatókat hasonlítsd össze. Ez egy olyan szám, ami igyekszik megmutatni a az ilyen típusú biztosítások összes levont költségét. Azonban ne csak a brosúrákban található számokra hagyatkozz, hanem számoltasd ki egy rád szabott szerződés TKM-jét is!
A TKM mellett a hozamokat hasonlítsd össze: ennek során figyelj rá, hogy azonos kockázati besorolású alapokat vess össze, máskülönben torz eredményt kapsz.
Forrás: NŐK LAPJA CAFÉ
Jóváhagyta a bukaresti törvényszék a román Astra biztosító elleni csődeljárást csütörtökön, amelyet az összevont pénzügyi felügyelet (ASF) kezdeményezett. A törvényszéki döntés ellen jogorvoslati kérelmet nyújthatnak még be a tulajdonosok, de a fellebbezés nem halasztó hatályú.
Az Astrát augusztus végén nyilvánította fizetésképtelenné az ASF, megvonva működési engedélyét arra hivatkozva, hogy a társaság nem hajtotta végre a hatóság által előírt feltőkésítést. Azóta az Astra 1,8 millió romániai ügyfele közül csaknem 60 ezer fordult kártérítési kérelemmel az állami garanciaalaphoz, a kárigényük – a Hotnews.ro portál szerint – mintegy 650 millió lejre rúg.
Az Agerpres hírügynökség úgy tudja, ugyancsak a román garanciaalap vette át az Asra 191 ezer magyarországi biztosítási kötvényét és a magyarországi ügyfelek által benyújtott 4800 kártérítési igény rendezését. A biztosító németországi fiókjától 6100 kötvényt és 200 kárigényt, a szlovákiai fióktól pedig 23 ezer biztosítást és 640 kárigényt vett át a román garancialap.
Az Astra romániai károsultjai azt remélik, hogy a törvényszék csütörtöki döntése nyomán ügyük kilendül a holtpontról és a garanciaalap megkezdi a kifizetéseket.
A működési engedély megvonásakor az ASF elnöke sietett megnyugtatni az érintetteket, hogy a jelenleg egy milliárd lejjel rendelkező garancialapban elegendő fedezet van arra, hogy a 700 millió lejre becsült kárterítési kötelezettséget átvállalja a csődbement Astrától.
Romániában a kártérítések felső határa 100 ezer euró (31 millió forint) mind a cégek, mind a magánszemélyek esetében.
Az akkor még piacvezető Astra élére tavaly februárban rendelt ki felügyeleti biztost az ASF, amely 490 millió lejes tőkeemelést rendelt el. A részvényesek csak 70 millió lejes tőkeemelést hajtottak végre. A felügyeleti biztos kirendelésekor az Astra portfóliója 800 ezer kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból és 2 millió 150 ezer lakásbiztosításból állt.
Az Astra csődje nyomán 20 és 200 százalék közötti mértékben drágultak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások Romániában.
Forrás: Biztosítási Szemle
Akiknek az év végével jár le a kötelező gépjármű felelősségbiztosításuk (kgfb-jük) azoknak a meglévő biztosítójuknál legkésőbb december elsején éjfélig kell felmondaniuk azt, a nagy alkusz cégek kedden legkésőbb 14 óráig fogadják el a felmondást – közölték a társaságok az MTI-vel.
A szerződésüket felmondóknak tudniuk kell azt, hogy az új biztosítóval az év utolsó napjáig is megköthetik a szerződést. Akik alkuszon keresztül intézik a kgfb-váltást, azoknak a felmondással egy időben az új szerződést is megkötik a közvetítő társaságok.
A biztositás.hu ügyvezető igazgatója, Rácz István az MTI-nek elmondta, hogy kedden 12 óráig fogadnak el felmondást.
A netrisk.hu délután 2 óráig is elfogadja a felmondást, de csak akkor, ha az ügyfél korábban adott már ennek a cégnek alkuszi megbízást – mondta Sebestyén László vezérigazgató.
A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. is délután 2 óráig fogadja el a megbízást, de arra kéri az ügyfeleit, hogy azért maguk is küldjenek egy elektronikus levelet a meglévő biztosítójuknak arról, hogy felmondják a köztük lévő szerződést. Erről Németh Péter, a CLB kommunikációs és értékesítési igazgatója tájékoztatta az MTI-t.
Tavaly az év végi kgfb-kampányban 300 ezer autós váltott biztosítót. Idén ettől kevesebben lesznek, a biztositás.hu becslése alapján 280 ezren, a netrisk.hu 200-220 ezer, míg a CLB 200-250 ezer váltóval kalkulál.
Új elem az idei kampányban, hogy az autósok – látva azt, hogy minden biztosító díjat emelt – akár a 2-3 ezer forintos díjemelést is elfogadták, és nem kerestek olcsóbb biztosítót.
Részben a tájékoztatási kötelezettségről, valamint az azok megszegése esetén kiszabható bírságról szóló uniós irányelvet ültette át a parlament - még októberben - azokba a pénzügyi törvényekbe, amelyek módosított szabályait csütörtöktől kell alkalmazni.
A biztosítási törvény módosításával a jövőben az ügyfélnek 30 napja lesz a biztosító által javasolt módosítás elutasítására. Ha az ügyfél elutasítja a módosítást, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább.
Ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.
Egy új szabály a biztosítók kötelességévé teszi a felügyeleti határozat rendelkező részének közzétételét a honlapjukon. Ezt 5 évig kell ott tartaniuk.
A tőkepiaci törvényben pontosították az éves és féléves jelentések alóli kivételek körét. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség.
Az eddigi szabályozás szerint a beszámolási időszakot követő két hónapon belül kellett közzétenni a féléves jelentést, a jövőben ez az időszak három hónapra emelkedik.
A tájékoztatási kötelezettség megsértése esetén - vállalkozás esetében - legfeljebb 2 milliárd 984 millió 800 ezer forint, vagy a legutolsó éves beszámoló árbevételének maximum 5 százaléka lehet a bírság. Magánszemélyre viszont legfeljebb 596 millió 960 ezer forint bírság szabható ki. Ezek az összegek eddig nem szerepeltek a jegybanktörvényben.
(napi.hu)
Az első hazai biztosító társaság 1857-ben, az első biztosítási szövetség, a Biztosítók Országos Szövetsége (BIOSZ) 1919-ben alakult meg. A BIOSZ-nak jelentős érdemei voltak abban, hogy a magyar biztosításügyet Európában is jegyezték. A II. világháborút követő államosítás megtörte a magyar biztosításügy lendületét, a szövetség 1948-ban meg is szüntette tevékenységét.
1986-ban, a politikai intézményrendszer megújulását megelőzve került sor a magyar biztosításügy gyökeres reformjára. Kezdetben duopóliummá alakult át az állami monopólium, két, továbbra is állami tulajdonú biztosítóval. Ezt követően öt év alatt 12 új biztosító társaság alakult Magyarországon, itthon is megjelentek a világ és Európa tekintélyes, nagy biztosító társaságai, német, osztrák, francia, amerikai, holland és belga tulajdonú cégek.
A Magyar Biztosítók Szövetségét 9 biztosító társaság és egy magánszemély alapította 1990 novemberében. Az elmúlt 25 évben közel két tucat cég lépett be a piacra, számos társaság váltott nevet, történtek egyesülések, névváltások, összeolvadások. A MABISZ tagjainak száma ma eléri a 33-at.
Az alakuláskor döntően érdekvédelmi, érdekképviseleti céllal létrejött szervezet 25 éves fennállása alatt az egyik legjelentősebb eredmény 1995-ben, a biztosítási törvény megalkotása volt, amely már – kilenc évvel Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt – tartalmazta az EU biztosítási piacra vonatkozó irányelveinek a hazai körülményekhez igazított átvételét. Ettől kezdve vált ketté az élet- és nem életbiztosítási üzletág, és ekkor rögzítették a szolvencia alapú felügyeleti ellenőrzés alapelveit is. Azóta egyetlen átfogó módosítás történt, 2003-ban.
A szövetség 1990-ben 12 szakmai bizottsággal kezdte meg munkáját. 2015 novemberében 6 tagozatban, 9 bizottságban és 6 szekcióban folyik a magas színvonalú szakmai munka. Tekintélyes változáson ment keresztül a piaci struktúra is: az indulás évében a piac mindössze 23 százalékát adták a személybiztosítások, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) pedig ekkor még nem is létezett. A piaci koncentrációt tekintve, a top 5 biztosító részesedése a nem életbiztosítási területen meghaladta a 90, a személybiztosításokat illetően pedig a 80 százalékot.
A kgfb ma ismert rendszere 1991-ben indult a hazai piacon, 1996-ban létrejött a Gépjármű Kárrendezési Iroda (GKI), amelynek feladata a biztosítással nem rendelkezők, illetve az ismeretlen károkozók által okozott károk megtérítése.
Az oktatási feladatok ellátására 1994-ben a szövetség létrehozta a Biztosítási Oktatási Intézetet, a BOI-t. A szervezet több száz biztosítási szakember, tanácsadó képzésében vett részt az elmúlt két évtizedben.
A szövetség főtitkári posztját húsz éven keresztül, 1990-től egészen 2010-ig Trunkó Barnabás töltötte be. Trunkó nyugdíjba vonulása óta, 2010 márciusától Molnos Dániel látja el a főtitkári feladatokat, aki korábban – szövetségi biztosként – a GKI létrehozásában és megszervezésében is vezető szerepet játszott.
A MABISZ a biztosítók érdekvédelme mellett ma már kiemelt figyelmet fordít a fogyasztóvédelemre. Az elmúlt években számos olyan projektet dolgozott ki, amellyel elősegíti az ügyfelek számára a releváns információkhoz való hozzájutást, illetve az üzleti érdektől mentes összehasonlítást.
2010 óta elérhető a szövetség által kidolgozott a TKM (Teljes Költségmutató) rendszer, amely a befektetéshez kötött életbiztosítások költség-összehasonlítására nyújt lehetőséget. Ugyancsak 2010-ben indult a MABISZ Díjnavigátor, amely a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak üzleti érdekektől mentes összehasonlítását teszi lehetővé. Ugyanebben az évben kezdte meg működését a MABISZ Ügyfélszolgálat, amely az elmúlt években évi több tízezer hívást fogad, segíti az ügyfelek informálását, eligazodását biztosítási ügyekben.
A szövetség 2010 óta kiemelt hangsúlyt fektet az ismeretterjesztése, az informálásra és a kommunikációra. 2010-ben megalakult a szövetség kommunikációját irányító Kommunikációs Tagozat: a MABISZ sajtó-megjelenéseinek száma azóta meghaladja az évi két ezret. A szövetség kiemelt feladatként kezeli a lakosság pénzügyi edukációját, erre a feladatra több kampányt is szervezett.
OrientPress Hírügynökség (OPH)
A környező országok többségében kötelező a téli gumi használata, ha az időjárási és útviszonyok megkövetelik. Itthon ezt még nem vezették be, annak ellenére, hogy jóval nagyobb veszélynek vagyunk kitéve az utakon nyári abroncsokkal. Arról nem is beszélve, hogy egy baleset után adott esetben még a biztosító is mossa kezeit.
Az enyhe novemberi időjárás után lassan megérkezik a hideggel és mínuszokkal teli december, ám sok autóst még ez sem késztet arra, hogy az autóján lévő nyári gumit téli abroncsra cserélje. Nem kötelező, a hanyagság azonban hosszú távon sokba kerülhet.
A kötelező sem lesz elég
A kötelező biztosítás esetében a biztosító köteles megtéríteni a partnere által okozott kárt. Ha viszont az autó nem felelt meg a KRESZ-ben is előírtaknak, vagyis olyan súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt a baleset megtörténtekor, amivel előidézhette a balesetet, akkor a biztosító megkérdőjelezheti a megkötött szerződés betartását, és az okozott kár bizonyos részével megterhelheti a károkozó autóst – magyarázta a hirado.hu-nak Pintér József, a Magyar Autóklub közlekedésbiztonsági szakágának igazgatója.
Ez nem azt jelenti, hogy különbséget tesz téli és nyári gumi között, hanem hogy az adott abroncsnak kell az előírásoknak megfelelőnek lennie – érvényes ez a négy évszakosokra is. Vagyis ha télen, havas körülmények között történik baleset nyári gumival, nem azért kell fizetnie a károkozónak, mert nem téli abroncs volt az autón, hanem mert a nyári profilmélysége 2-2,5 milliméter alatti. A műszaki követelmények persze nem csak az abroncsra vonatkoznak – tette egyértelművé.
Rossz gumival hiába a biztosítás
Más a helyzet a casco biztosítások esetében. Amennyiben a baleset kimenetelében befolyásoló tényező volt, hogy az autós nem használt az évszaknak és az útviszonyoknak megfelelő gumit, a biztosító megtagadhatja a kifizetést. A legtöbb cég elő is írja ezt kritériumként a szerződéseiben – hívta fel rá a figyelmet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója.

