A magyar biztosítók tavaly sem tétlenkedtek, de máris újabb fejlesztéseken dolgoznak az informatika területén. A biztosítók ügyfelei számára már elérhetők e-termékek, online tarifálók, fejlett ügyfélportálok, mobilappos biztosításkötés, és például olyan egzotikus fejlesztésre is akad példa, mint amikor egy műhold alapú nyilvántartás segíti a mezőgazdasági szegmensben a kárérték meghatározását. Idén olyan új mobilappra is lehet számítani, amelyben az időjárási vészhelyzet előrejelzésétől a casco szemlefotók feltöltésén át a befektetési egységek átváltásáig több szolgáltatást tesznek elérhetővé. És persze ez csak néhány azok közül az újítások közül, amelyekről a körkérdésünkre válaszoló 8 nagy biztosító beszámolt nekünk.
Amit az ügyfelek közvetlenül is láthatnak...
A magyar ügyfelek között is egyre nagyobb azok aránya, akik az online világ lehetőségeit szívesen kihasználják, vagyis például online kötnek biztosítást, így jelentik be, ha kár éri őket, vagy éppen szívesebben kommunikálnak a biztosítójukkal e-mailben, ügyfélportálon keresztül. A biztosítók is reagáltak az új igényekre, ezért számos fejlesztéssel kedveskedtek nekik.
Az Allianznál például a nem-élet üzletág minden jelentős terméke - beleértve a Gfb és Casco, a lakás, továbbá az utasbiztosítást is - elérhető online az ügyfelek számára. Az ügyfelek már a teljes biztosítási portfóliójukat kezelhetik a biztosító weboldalán az ügyfélportálon keresztül, és a kárszolgáltatásokat is igénybe vehetik az online csatornákon. Mára már több mint negyed millió lakossági szerződő partner használja kizárólagosan az online csatornákat a biztosítónál. A mezőgazdasági szegmensben létrehoztak egy növénybiztosítási szerződés megkötésére és karbantartására alkalmas központi elektronikus felületet, amely a területre vonatkozó műholdas képek feldolgozásával biomassza térképet készít. A területekhez rendelt műhold alapú nyilvántartással a korábbiaknál pontosabb kárértéket tudnak meghatározni.
A Generalinál a tanácsadók és az ügyfelek online kiszolgálásának javítása volt fókuszban tavaly. Folyamatosan fejlesztették webes alkalmazásaikat, illetve a szerződéskötés megkönnyítése érdekében online ajánlatkészítő és értékesítést támogató felületeiket, melyekkel a papírmentesség irányába még jobban elmozdultak. A Groupamánál a mobil megoldások bevezetése volt a leginnovatívabb fejlesztés mind ügyfélkiszolgálás, mind a belső üzletkötői támogatás terén. Az Aegon platformfüggetlen reszponzív felhasználói felületeket készített az értékesítést támogató rendszerükben. Ennek köszönhetően a tanácsadók laptop mellett tabletet is használhatnak az értékesítés során. Ehhez kapcsolódóan egyszerűsítették a papírmentes értékesítés folyamatát is.
Az Unionnál legfontosabb fejlesztések a tanácsadókat és az ügyfeleket kiszolgáló webes rendszerekre irányultak, erre példa az új lakásbiztosításuk online felülete, mely reszponzív módon működik, vagyis PC, tablet és mobil eszközökön is elérhető. Az NN kérdésünkre elmondta, hogy különböző ügyfeleket különböző helyzetben kell megtalálni, és ehhez az IT-nak is igazodnia kell. Valamelyik területen ez csak egy upgradet jelentett 2015-ben (SCCM, levelezés), de volt, hogy új eszközöket adtak partnereik kezébe (Lync, Mobile Iron).
A K&H Biztosítónál teljesen megújították a nem-életbiztosítási kárbejelentő felületet, illetve a nem-életbiztosítási termékek esetében elérhetővé tették a bankkártyás fizetési lehetőséget az ügyfélportálon és a direktbiztosítási front office rendszerben. Emellett bővítették a telefonos ügyfélszolgálat önkiszolgáló funkcióit az ügyfelek által leggyakrabban igényelt információk lekérdezésének lehetőségével. Korszerűsítették az életbiztosítási termékek értékesítésére szolgáló front office alkalmazást, továbbá a közvetítői portált használó banki tanácsadó és helyi képviselő kollégák számára elérhetővé, gyorsan és könnyen megjeleníthetővé tették a kárrendezéssel kapcsolatos információk és dokumentumok nagy részét.
A Magyar Posta Biztosító egy új call center rendszert vezetett be, amely már minden olyan ügyfélszolgálati folyamatot támogat, amelyek korábban csak a több száz fős call centereket kiszolgáló rendszerekben voltak elérhetőek; pl. tudás alapú híváselosztás, e-mail kezelés, kifelé irányuló kampányok végrehajtásának támogatása. Továbbfejlesztették a Postával közös hűségprogramot, így az - akár biztosítási szerződésekkel is gyűjtött - hűségpontok már biztosítások vásárlása során is beválthatók a postahelyeken. A Postával közös másik fejlesztés eredményeképpen utasbiztosítás is köthető a Posta mobil alkalmazásával a biztosító saját mobil alkalmazása mellett. A honlap működésének alapjául szolgáló Sitecore rendszerben egy komoly verzióváltásra került sor, aminek köszönhetően rugalmasabban és hatékonyabban tudják internetes oldalaikat fejleszteni, frissíteni.
...és ami rejtve marad előttük
Back-office terülten az Allianznál a belső ügyfelek (pénzügyi tanácsadók, alkusz partnerek, javító partnerek) teljes körű digitális információ ellátásán, az értékesítési folyamatok automatizálásán, továbbá az operációs háttérfolyamatok átalakításán és papírmentesítésén dolgoztak. A Generalinál elsősorban a folyamatok gyorsítására, további automatizálására fókuszáltak. Erre példa a kárrendezési folyamat gyorsítása, amelynek eredményeként az ügyfeleik akár egy napon, bizonyos esetekben akár pereceken belül is a kártérítési összeghez juthatnak.
A Groupamánál a legfontosabb háttérrendszerekhez kapcsolódó fejlesztés az adatminőség javítását célozta tavaly. A fejlesztés a több csatornás ügyfél-kommunikációhoz szükséges megfelelő minőségű adatkezelési hátteret, illetve a megfelelő minőségű adatokat biztosítja. Az Unionnál a back office területén folytatták a 2014-ben a papírmentesség elérése érdekében megkezdett lépéseket. Az Aegon új lakásbiztosításokkal kapcsolatos termékvonalat alakított ki a társaság fő portfóliós rendszerében. Ezzel konszolidálni tudják a portfóliós rendszereiket és növelni a szoftverfejlesztés hatékonyságát.
A K&H Biztosítónál 2015-ben elkezdték a nem-életbiztosítási nyilvántartó rendszer pénzügyi moduljának modernizálását és az erre a modulra épülő folyamatok újragondolását, egyszerűsítését. Az élet üzletágban 2015-ben az értékesítési folyamatok megújításán volt a hangsúly. Ezen felül folyamatfelmérés-, és optimalizációs feladatokat, valamint előkészítő tevékenységeket hajtottak végre egyrészt a 2016-ban induló, élet üzletági back office területeket érintő projektekkel kapcsolatosan, másrészt a jövőbeni digitalizációs fejlesztések és az életbiztosítási rendszerek ügyfélportálhoz történő integrálása céljából. Az NN-nél a folyamatok felülvizsgálatán, háttérrendszerek kommunikációjának professzionalizálásán és az interface-ek átláthatóságának növelésén volt a hangsúly.
A Magyar Posta Biztosítónál a back-office fejlesztéseket első sorban szabályozási változások és termékfejlesztések indukálták, míg a többi fejlesztés elsősorban a hatékonyságjavulást és a biztonságosabb üzletmenet biztosítását célozta. Több termék esetében is racionalizálták a levélküldési folyamatainkat, ezen kívül minden biztosítási ajánlatot és nyomtatványt intelligens vonalkóddal állítanak már elő, aminek köszönhetően a beérkező és elektronikussá konvertált dokumentumok automatikusan hozzárendelődnek az ügyfelek érintett szerződéseihez.
Mire készülnek idén a biztosítók?
Az Allianznál folytatódik az ügyfélkapcsolatok digitalizációja, és az év céljai közé tartozik a kárrendezési felületek, alkalmazások és folyamatok fejlesztése. Emellett az adatszivárgást megelőző és adatvédelmet szem előtt tartó intézkedésekre készülnek, és mivel 2016-tól az MNB elvárásai is változnak és több törvényi változás közeleg, a jogi környezetnek megfelelő működést is aktualizálni kell a rendszereikben. A biztosító fontosnak tartja a Big Data technológiákat, amelyekkel az ügyfelek igényeit pontosabban lehet megismerni, ez pedig segít a személyre szabott szolgáltatások és termékek fejlesztésében.
A Generali tervei között szerepel például az adatkezelés fejlesztésével a kárügyek nyomon követhetővé tétele az ügyfelek számára, illetve a Generali Ügyfélpont alkalmazás kibővítésével egy olyan mobilapplikációt vezetnek be, amelyben az időjárási vészhelyzet előrejelzésétől a casco szemlefotók feltöltésén át a befektetési egységek átváltásáig több szolgáltatást tesznek elérhetővé. Az ügyfelek számára idén létrehoznak egy ügyfélbokszot ahol bejelentkezés után az összes szerződésükkel kapcsolatos fontos dokumentumot egy helyen megtalálják. Idén az adatközpontot is elköltöztetik, amivel a várakozásuk szerint hosszú távon hatékonyabb informatikai kiszolgálást tudnak elérni. Az Aegon folytatja a portfóliós rendszerek konszolidációját, központosítja az ügyfelek kezelését. Lecserélik a jutalék számfejtő és nyilvántartó rendszereiket, illetve új mobil alkalmazás alapú biztosítást vezetünk be.
A Groupamánál idén az ügyfélszolgálati rendszer megújítása, a mobilitás továbbfejlesztése, illetve a hagyományos adattárházi kereteken túli komplex üzleti intelligencia megoldások lesznek fókuszban. A K&H Biztosító 2016-ban a nem-életbiztosítási nyilvántartó rendszer pénzügyi moduljának megújítására fókuszál, emellett a szerződésadminisztrációs és kárrendezési rendszereiket fejlesztik. Az élet üzletágban két nagy háttérrendszer és a rájuk épülő folyamatok modernizálását kezdik el egy több éven átnyúló projekt keretein belül. Az Union a front-office területén megkezdett megújulási folyamatot folytatja, ennek keretében a publikus webes felületek megújítására koncentrálnak. Az NN olyan célokat tűzött ki amivel, egyszerűsödik a háttérmunka, csökkenhetnek a papír alapon történő lépések számai és növelhetik az értékesítőik számára bárhol elérhető adatok és szolgáltatások listáját.
A Magyar Posta Biztosítónál hamarosan elindul az értékesítési pontokon a már szerződéssel bíró ügyfelek automatikus beazonosítását lehetővé tevő fejlesztés, aminek kiterjesztése az első félév során fog megtörténni. Az online és háttérrendszerek integrációja révén a lakásbiztosítási károk feldolgozási folyamata magasabb szintű automatizációval, gyorsabban fog működni. Március 1-től meg kell felelni az életbiztosítási szerződéskötéskor annak a felügyeleti elvárásnak, hogy az egész piacra vonatkozóan egységes ügyfél-igényfelmérés történjen, ez is informatikai fejlesztést is igényel. Az adatminőség biztosításra is különös figyelmet fordítanak, amivel kapcsolatban négy projekt is folyamatban van. A hatékonyabb és átláthatóbb IT működés érdekében egységes, elektronikus folyamattal támogatják majd az informatikai fejlesztések végig vitelét.
Mire számíthatunk a közeljövőben?
A szakma általános véleménye szerint a szektor még nagyobb hangsúlyt fektet majd az adatelemzési és technológiai innovációs fejlesztésekre, hogy a biztosítási termékek azon túl, hogy szinte bárhol bármikor megköthetővé válnak, még inkább személyre szabhatóak lehessenek, díjszabásuk pedig akár az ügyfelek viselkedése, magatartása, életvitele alapján meghatározhatóvá váljon. Emellett online ügyfél-kiszolgálási megoldások továbbfejlesztése és tökéletesítése, valamint az operációs folyamatok teljes körű automatizálása és a már működtetett rendszerek konszolidációja mellett a felhő alapú számítástechnikai megoldásoké és szolgáltatásoké lehet a jövő. Mindemellett a biztosítók a digitalizációt támogató workflow és front megoldásokkal, I/O (input-output) management támogató eszközökkel és az adatbiztonságot elősegítő eszközökkel jelennek meg a piacon.
Forrás: Portfolio
Biztosítás fajta:
- Általános
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) díjai 10-15 százalékkal drágulhatnak a ma kezdődő kampányban, de még így is jóval elmaradnak a régió átlagától - mondta Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kommunikációs főosztályvezetője az M1 aktuális műsorában hétfő reggel.
Romániában kétszer, Németországban négyszer annyit kell kifizetniük az autósoknak a kgfb-re, mint Magyarországon - tette hozzá.
A várható drágulás okai között említette, hogy 2015 első fél évének végén az átlagdíj Magyarországon évi 21 900 forint volt, miközben a biztosítók átlagosan egy kárra 490 ezer forintot fizettek ki. A kgfb átlagos díja 2009-ben még 34 800 forint volt - tette hozzá.
A főosztályvezető elmondta azt is, hogy a becslések szerint a kgfb-t nem fizetők számát a szakértők mintegy 100 ezerre becsülik.
A mostani kampányban a kgfb-vel rendelkezők mintegy 44 százaléka érintett, akik még 2010 előtt vásárolták gépjárművüket, az ő biztosításuk az év végén jár le. Az azóta vásárolt járműveknél a vásárlástól számítva egy évig tart a biztosítás hatálya, akkortól lehet másik biztosítót választani. (MTI)
Forrás: ProfitLine
A saját temetésről való gondoskodás igénye igen mélyen gyökerezik az idős emberek tudatában. Ennek a gondoskodásnak számos formája ismert, a saját bankszámlán gyűjtögetett megtakarítás mellett az ezredfordulót követően egyre népszerűbbek lettek a minimum a végtisztesség költségeit térítő biztosítások is. Míg az előző évtizedben a klasszikus költségfinanszírozó biztosítás volt a jellemző forma, ma már élethosszig tartó életbiztosítás formájában kínál speciális kockázati életbiztosítást erre a célra mintegy 8-10 hazai biztosító.
A méltó végtisztesség elrendezése nemcsak érzelmileg állít megterhelő időszak elé, hanem jelentős anyagi terhet is jelenthet. Halottak napja apropóján érdemes az emlékezés mellett a költségekről is tájékozódni, mivel azok mértéke – tág határok között mozogva – akár az átlagnyugdíj 6-8-szorosát is elérheti. Egyes kisebb településeken hamvasztásos temetést már akár 200 ezer forintért megtartanak, a kegyeleti szolgáltatás pedig koporsós formában is elrendezhető 250 ezer forintból. Egyes kiemelt fővárosi temetőkben ugyanakkor a hagyományos temetések díja még szerényebb elvárások esetén is a 700-800 ezer forintos intervallumban mozog.
Az okos városokról (smart city) rendezett londoni konferencián a biztosítási szakértő arra figyelmeztetett, hogy a vezető nélküli járművek rendkívüli gyorsasággal fejlődnek, ugyanakkor a felelősségi kérdések tisztázatlansága egyelőre komoly veszélyt is jelent a biztosítási iparág számára.
A brit biztosítási piac az egyik legfejlettebb a világon, ezért különösen fontos, hogy miként birkózik meg az ottani piac a vezető nélküli járművek és egyéb technológiai újítások jelentette jogi és biztosítástechnikai kihívásaival.
A KPMG egy év elején készített felmérésében azt állította, hogy a félig vezető nélküli járművek 2025-re teljesen hétköznapivá válhatnak, addig azonban számos kérdést tisztázni kell még, többek között azt, hogy milyen következményei lesznek a baleseteknek, ki viseli majd a felelősséget, ha az ütközésnél nem természetes személy irányította a járművet.
Forrás: Biztosítási Szemle
Egyre több baleset történik munka közben: a KSH adatai alapján az elmúlt két évben itthon 15 százalékkal emelkedett a munkahelyi balesetek száma. Kevesen gondolnák azonban, hogy egy irodai lábujjtörés után is több százezer forintot fizethet a biztosító. A balesetekben a stressz is közrejátszhat, ezért fontos a bizalomépítés, amiben a megfelelő, személyre szabott biztosítások is segíthetnek.
Egy amerikai kutatóintézet szerint a munka során bekövetkezett káresetek legnagyobb része túlterhelésből, cipekedésből fakad. A második leggyakoribb probléma az egyszerű megbotlás, ami esetében még emelet vagy lépcső sem játszik közre. Igaz, magasból is sokan esnek le, ez a rangsorban a negyedik helyen szerepel. A tárgyakkal, felszerelésekkel történő összeütközés került fel még a dobogóra, ez a harmadik leggyakoribb oka a munkahelyi baleseteknek.
A KSH kutatása alapján 2012-ben itthon 17 ezer164-en szenvedtek balesetet a munkahelyükön, ugyanez a szám 2014-ben már 19 ezer787-re emelkedett. A Generali szakértői szerint a káresetek számának növekedésével párhuzamosan egyre fontosabbá válik a munkáltatói balesetbiztosítás, hiszen napi pár száz forintért, azaz mindössze egy csésze kávé áráért cserébe már széleskörűen biztonságban tudhatják a vállalkozások a kollégáikat. Munka közben ugyanis bárkivel megeshetnek balesetek, de kevesen gondolnák, hogy egy egyszerű lábujjtörés után akár több mint 700 ezer forintot is téríthet a biztosító.
Úgy tűnik, a hasonló problémák a világsztárokat sem kímélik, akiknek az utóbbi időben is bőven kijutott a bajból – derül ki a listából, amit a Generali készített az elmúlt hónapok legmeglepőbb munkabaleseteiről.
De mit tehetünk a hétköznapokban alkalmazottaink biztonságáért? „Ebben a bizalomhiányos környezetben kitűnő döntés lehet egy cégvezető részéről, ha gondoskodik munkavállalóiról. Sajnos a Generali adatai is azt támasztják alá, hogy egyre több munkahelyi baleset történik. A munkáltatói kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítás nemcsak abban segíthet, hogy a kollégák hamarabb felépüljenek, hanem béren kívüli juttatásként növelheti a vállalat iránti elkötelezettséget is. Az elérhető konstrukciók pedig igyekeznek az egyéni igényeket is kielégíteni” – mondja Schaub Erika, a Generali személybiztosítási igazgatója.
A jó biztosítás a védettségnek csupán egyik feltétele. Ahogy lakásunk esetében, a nyaralóknál is fontos, hogy mi is megtegyük a szükséges óvintézkedéseket a téli hónapok előtt. Azt talán már mindenki tudja, hogy az üresen hagyott ingatlanokban el kell zárni a víz- és gázvezetékeket, illetve ajánlott lekapcsolni az áramot. Éjszaka, amikor a hőmérséklet fagypont alá csökken, egy-egy vezeték megrepedése százezres tételű kiadást is okozhat. Fontos, hogy ezekre odafigyeljünk, hiszen, ha gondatlanul járunk el, akkor minket terhel a felelősség és a helyreállítás költsége is.
5 tipp a betörések megelőzésére
- Ajtókra, alacsonyabban fekvő ablakokra szereljük biztonsági rácsot!
- Alkalmazzunk riasztóberendezéseket!
- Szereljünk fel mozgásérzékelő lámpákat, amelyek elbizonytalaníthatják a betörőket!
- Zárjuk be a kerti szerszámokat és bútorokat!
- Ritkítsuk meg a növényzetet!
5 tipp a kármegelőzésre
- Áramtalanítsuk az épületet!
- Zárjuk el a vizet és a gázt!
- Ha aknában vagy nem szigetelt helyiségben van a vízóra, akkor lehetőség szerint valamilyen hőszigetelő anyaggal burkoljuk, csomagoljuk be.
- Gondoskodjunk a vízelvezető csatornák (eresz, árok) tisztaságáról, akadálymentesítéséről!
- A hó komoly gondokat okozhat, ellenőrizzük a tetőt, a héjazatot, hogy elkerüljük a beázást!
Sok múlik a gondosságunkon a betörések megakadályozásában is, mert a jó állapotban lévő, nem állandóan lakott épületek és kint hagyott tárgyak vonzzák a betörőket. Fontos észben tartanunk azt is, hogy függetlenül attól, hogy milyen típusú ingatlanról van szó, a kárbejelentési kötelezettség határideje kettő nap. A nyaralókat viszont ennél ritkábban látogatják, ezért érdemes – különösen télen – a környéken állandóan lakó szomszédokkal együttműködni, hogy nézzenek rá a nyaralóra legalább kétnaponta, illetve a nagyobb viharokat, esőzéseket követően.
Forrás: Biztosítási Szemle
Budapest, 2015. október 21. – A biztosítóknak október 1-jei határidővel akkor is be kell fogadniuk a – korábbi szerződésüket szeptember 30-ig közös megegyezéssel megszüntetett, és ezt jelző – volt Astra-biztosítottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatát, ha az Astra Biztosító még nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben a régi szerződés lezárultát.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosításközvetítők, illetve ügyfelek jelzése alapján értesült egy, néhány korábbi Astra-ügyfelet érintő biztosítói gyakorlatról. Eszerint az Astra Biztosító hazai fióktelepénél 2015. szeptember 30-ig kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésüket közös megegyezéssel megszüntetett egyes üzembentartók (autósok) új, másik biztosítónál megkötött kgfb-szerződését visszamenőleges hatállyal törlik, s a már befizetett díjat az ügyfél részére visszafizetik, ha a biztosítók központi kártörténeti nyilvántartási rendszerében (KKNYR) a korábbi kgfb-szerződés megszűnését az Astra Biztosító még nem jelentette be. (Ilyenkor az új biztosítónak a kárelőzmény igazolás lekérdezésekor a KKNYR jelzi, hogy az adott gépjármű üzembentartójának az új szerződés első napjára még másutt élő biztosítása van.)
Az MNB álláspontja szerint – függetlenül attól, hogy a régi szerződés kapcsán a kötvénynyilvántartásban, illetve a KKNYR-ben milyen adatok szerepelnek (vagy nem szerepelnek) – a biztosítóknak az új szerződést érvényesnek kell elfogadniuk, és ekként rögzíteni belső nyilvántartásukban. Ha egy biztosító a KKNYR-ből visszakapott hibaüzenet miatt – visszamenőleges hatállyal – esetlegesen saját belső nyilvántartásában törölte a nála kötött új szerződést, azt ismételten köteles rögzíteni és a tartalma szerint kezelni.
Előbbiek feltétele, hogy az ügyfél az új biztosítóhoz benyújtott kgfb-szerződéskötési ajánlatán előző biztosítóként az Astra Biztosítót, a régi kgfb-szerződés megszűnésének okaként közös megegyezést, az újszerződés kockázatviselési kezdeteként pedig 2015. október 1-ét tüntette fel. Az új biztosítótól elvárt az is, hogy az Astra Biztosítóval kötött régi kgfb-szerződés 2015. szeptember 30-i időponttal, közös megegyezéssel történt megszüntetéséről a kötvénynyilvántartásnak és a KKNYR-nek adatot szolgáltasson.
Mint ismert, a kgfb-t szabályozó törvénynek a Parlament által sürgősséggel elfogadott és 2015. október 8-án hatályba lépett módosítása szerint egy itthon fióktelepet működtető vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó biztosító – így az Astra – anyaországi felügyeleti engedélyének visszavonása (és az MNB erről szóló nyilvános tájékoztatása) után annak magyarországi kgfb-ügyfelei azonnal új szerződést köthetnek egy másik biztosítónál. Régi biztosításuk az új szerződés kockázatviselésének kezdete előtti napon automatikusan megszűnik. Így tehát a probléma a továbbiakban átszerződni kívánó Astra kgfb-ügyfeleket már nem érinti.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
A biztosítóknak október 1-jei határidővel akkor is be kell fogadniuk a - korábbi szerződésüket szeptember 30-ig közös megegyezéssel megszüntetett, és ezt jelző - volt Astra-biztosítottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatát, ha az Astra Biztosító még nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben (KKNYR) a régi szerződés lezárultát - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A jegybank biztosításközvetítőktől és ügyfelektől értesült arról, hogy egyes ügyfeleknél, ahol ez a bejelentés az Astra részéről elmaradt, az új biztosító törölte az ügyféllel kötött új biztosítást, mert a KKNYR azt jelezte, hogy az adott gépjármű üzembentartójának még másutt élő biztosítása volt. Ezekben az esetekben az új biztosító a megkötött kgfb-szerződést visszamenőleges hatállyal törölte, a már befizetett díjat az ügyfél részére visszafizette.
Az MNB álláspontja szerint - függetlenül attól, hogy a régi szerződés kapcsán a kötvénynyilvántartásban, illetve a KKNYR-ben milyen adatok szerepelnek (vagy nem szerepelnek) - a biztosítóknak az új szerződést érvényesnek kell elfogadniuk, és ekként rögzíteni belső nyilvántartásukban. Ha egy biztosító a KKNYR-ből visszakapott hibaüzenet miatt - visszamenőleges hatállyal - esetlegesen saját belső nyilvántartásában törölte a nála kötött új szerződést, azt ismételten köteles rögzíteni és a tartalma szerint kezelni.
A jegybank megjegyzi: ennek feltétele, hogy az ügyfél az új biztosítóhoz benyújtott kgfb-szerződéskötési ajánlatán előző biztosítóként az Astra Biztosítót, a régi kgfb-szerződés megszűnésének okaként közös megegyezést, az új szerződés kockázatviselési kezdeteként pedig 2015. október 1-jét tüntette fel. Az új biztosítótól elvárt az is, hogy az Astra Biztosítóval kötött régi kgfb-szerződés 2015. szeptember 30-i időponttal, közös megegyezéssel történt megszüntetéséről a kötvénynyilvántartásnak és a KKNYR-nek adatot szolgáltasson.
Az MNB felidézi, hogy a kgfb-t szabályozó törvény 2015. október 8-án hatályba lépett módosítása szerint egy itthon fióktelepet működtető vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó biztosító - így az Astra - anyaországi felügyeleti engedélyének visszavonása, illetve az MNB erről szóló nyilvános tájékoztatása után annak magyarországi kgfb-ügyfelei azonnal új szerződést köthetnek egy másik biztosítónál. Régi biztosításuk az új szerződés kockázatviselésének kezdete előtti napon automatikusan megszűnik. Így tehát a probléma a továbbiakban átszerződni kívánó Astra kgfb-ügyfeleket már nem érinti.
A román pénzügyi felügyelet (ASF) augusztus 26-án nyilvánította fizetésképtelenné a Magyarországon is működő Astra biztosítótársaságot, megvonta működési engedélyét és csődeljárást kezdeményezett ellene, miután a társaság nem hajtotta végre a hatóság által előírt feltőkésítést. A társaság Magyarországon többek között kgfb-biztosításokat kötött nagyobb számban.
Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke a múlt héten elmondta: az Astra Biztosító 160 ezer kgfb-ügyfele közül eddig 124 ezer váltott biztosítót közös megegyezéssel. Javasolta, hogy akik eddig elmulasztották a váltást, tegyék meg mielőbb.
(forrás: napi.hu)
A 161 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadott változtatás alapján az ügyfélnek 30 napja lesz a javasolt módosítás elutasítására, ha így dönt, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább.
A jövőben ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.
Az életbiztosítás díját úgy kell kalkulálni, hogy az elegendő legyen a biztosító valamennyi kötelezettségének a teljesítésére, különös tekintettel a biztosítástechnikai tartalékok képzésére.
Változnak a biztosítási titok szabályai is. Jelenleg a kiszervezett tevékenységet végzőnek nem kell megtartania a biztosítási titkot. A módosítás ezt kiterjeszti a könyvvizsgálóra is, a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatokra.
Egy új szabály a biztosítók kötelességévé teszi a felügyeleti határozat rendelkező részének közzétételét a honlapjukon; azt 5 évig kell ott tartani.
Az elfogadott csomag a tőkepiacról szóló törvényt is módosítja. Az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó uniós, úgynevezett transzparencia-irányelvnek való megfelelés érdekében szükségessé vált a székhely szerinti tagállam definíciójának meghatározása. A változtatás rögzíti, hogy a rendszeres tájékoztatás körébe eső információnak nem öt, hanem tíz évig kell nyilvánosan hozzáférhetőnek lennie. Pontosították az éves és féléves jelentések alóli kivételek körét. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség.
Figyelembe véve az egyidejűleg több uniós piacon is jelen lévő kibocsátókat, módosult a féléves jelentések közzétételének határideje is. A jelenlegi szabályozás szerint a beszámolási időszakot követő két hónapon belül kell közzétenni a féléves jelentést, a jövőben ez az időszak három hónapra emelkedik.
A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása nyomán az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét az MNB látja el.
A képviselők átültették a magyar jogrendbe az EU-s irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetére bevezetett új szankciókat is. A törvény legnagyobb része november 26-án hatályba lép. (MTI)

