2020.11.03

Indokolatlannak tartja a gépjármű-biztosítás 20 százalékos emelését a Magyar Autóklub

A Magyar Autóklub álláspontja szerint a gépjármű-felelősségbiztosítás 2021. évi díjainak megállapítása során a biztosítóknak figyelembe kellene venniük, hogy a gépkocsi-közlekedés a vírushelyzet miatt jelentősen csökkent.

Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben elfogadhatatlannak nevezi, hogy egyes biztosítók indokoltnak tartják a gépjármű-felelősségbiztosítások 20 százalékos emelését jövőre.

A szakértő rámutat: a díjak emelkedése bizonyos tekintetben indokolható, a kalkuláció azonban nem hagyhatja figyelmen kívül azt a körülményt, hogy a gépkocsi-közlekedés jelentős mértékben csökkent, amit az üzemanyagárak változása is jelez.

Ha a járvány miatti változásokat figyelmen kívül hagyják, szükség lehet a díjképzés vizsgálatára, amit a Magyar Nemzeti Bank a károkozói pótdíj kapcsán korábban már kilátásba helyezett – jegyezte meg.

A közlemény emlékeztet arra, hogy a nyilvánosságra hozott díjak csak a 10 évnél idősebb gépkocsik üzemeltetőit érintik. A többinél a díjak megállapítása meg nem zárult le, ezeknél az autóklub szükségesnek tartaná az általa említett szempontok érvényesítését.

forrás: index.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze kalkulátorunk segítségével, milyen kgfb díjakat ajánlanak Önnek a biztosítók a következő évre:
Kötelezőbiztosítás ajánlatok >>

Biztosítás fajta: 

  • Kötelező biztosítás
További növekedés a gépjárműpiacon
2016 január 07.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

A gépjárműimportőrök az idén lassuló, de stabil piaci növekedésre számítanak - mondta Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) ügyvezető elnöke kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.


Elmondta, úgy látják, hogy az idén folytatódnak a flottacserék, egyre inkább visszatérnek a magánvásárlók, és a piaci bővülést vetíti előre az is, hogy az ezer főre vetített járműsűrűség, illetve regisztráció alacsonyabb Magyarországon az uniós átlagnál.

Számításuk szerint az idén a személygépjárművek behozatala 4 százalékkal, a nagy haszongépjárműveké 3 százalékkal, a motoroké 5 százalékkal, a buszoké 10 százalékkal növekedhet az előző évihez képest, a tehergépjárművek importja változatlan maradhat.

Dér Péter, az egyesület elnökségi tagja elmondta, hogy a 3,5 tonna feletti nagy haszongépjárművek, illetve a buszok behozatala tavaly közelítette a válság előtti szintet. Tavaly 5706 új 3,5 tonna feletti haszongépjárművet hoztak be az országba, ennek 92,24 százalék 16 tonna feletti volt. Kifejtette, az idén a piac stabilitására számítanak, és továbbra is a 16 tonna feletti haszongépjárművek dominálnak majd. A fizetési konstrukciókban egyre inkább terjed az eximbankos megoldás, ugyanakkor a gépjárművezetői hiány akadálya lehet a cégek járműbeszerzésének - tette hozzá.

Dér Péter kitért arra, hogy tavaly 546 új autóbuszt hoztak be, szemben a 2014. évi 467-tel. Az autóbusz-piac növekedését vetíti előre, hogy 2016 december 31-én lejár a Volán-társaságok közszolgáltatási szerződése, és a tenderezés a járműállomány alakulására kedvezően hathat. A Volán-társaságok autóbuszainak átlagéletkora 12 év, a BKK-nál ez 18-20 év között van - mondta.

Ihász János, az egyesület elnökségi tagja elmondta, hogy 2015-ben 2089 új motort értékesítettek, 14 százalékkal többet mint a megelőző évben, és még mindig jelentős arányt képvisel a használt motorok behozatala, amely tavaly 6161 volt.

Az egyesület szeretné elérni, hogy a 125 köbcentis motorok jogosítványszerzését tovább könnyítsék, ezt a baleseti statisztikák alakulása is alátámasztaná, a motorok regisztrációs adóját mérsékeljék, mert jelenleg több, mint a személyautóké, és továbbra is szükségesnek tartják az 50 köbcentis motorok nyilvántartásának bevezetését, amelyre megoldás lehetne a biztosítók által kibocsátott rendszámtábla - mutatott rá Ihász János.
Erdélyi Péter elmondta, hogy a személyautók és kis haszonjárművek importjának piaca bővült az elmúlt évben 187 ezer személygépkocsit hoztak be Magyarországra, ebből 77 ezer volt új, és ez megegyezik az 1999-es szinttel. A kis haszongépjárművek behozatala 2015-ben 17 500 volt, szemben a 2014. 16 ezerrel.

Az elnök úgy vélte, fiatalabb és modernebb használt személyautókat kellene importálni, hiszen az autók átlagéletkora most 12 év.
Erdélyi Péter az egyesület munkájával kapcsolatban kiemelte, az autós nagykoalícióval közösen továbbra is azon dolgoznak, hogy tisztuljon az ágazat, a jogszabályok a legális kereskedők érdekében szülessenek.

Az egyesület elnöke úgy értékelte, hogy 2015-ben az érdekképviseleti munkában előbbre léptek, szorgalmazásukra jelentősen csökkent az adminisztráció a termékdíj átalány bevezetésével, eltörölték a teherautóknál az átírási illetéket, előnyösebb lett a környezetkímélő autók üzemeltetése, bevezették a zöldrendszámot.

Továbbra is szorgalmazzák a kilowatt-adó alakulásában a járművek életkorának figyelembe vételét, a kilométer-óra nyilvánítatásának gyakoribb hivatalos rögzítését, a minősített szervizek nagyobb térnyerését, az autóalkatrészek beépítésének szigorítását, illetve szeretnék elérni, hogy a megsemmisítésre leadott autók után kupon járjon, és ezt számítsák be az új autók vásárlásánál - ismertette Erdélyi Péter.

(Forrás:MTI)

Változik a biztosítási szerződések szabályozása
2016 január 06.
Kategória:
Általános

Március 1-jén lép hatályba a Magyar Nemzeti Bank rendelete, amelynek célja, hogy a szükségleteiknek leginkább megfelelő életbiztosítást köthessék meg az ügyfelek.


A jegybank tájékoztatása szerint az új biztosítási törvény felhatalmazása alapján az MNB rendeletben szabályozza, hogy a biztosítóknak és a biztosításközvetítőknek az életbiztosításoknál milyen tartalmú életbiztosítási igényfelmérőt kell kitölteniük a szerződni szándékozó ügyfelekkel.

Ré kell kérdezni

Az MNB rendelete szerint a biztosítási piac szereplőinek a szerződéskötést megelőző igényfelmérés során írásban rá kell kérdezniük az ügyfélnél arra, hogy a biztosítási védelmen túl megtakarítási célból is kíván-e életbiztosítást kötni.

Igenlő válasz esetén meg kell tudakolni, hogy az ügyfél a hagyományos megtakarítási elemet is tartalmazó vagy a befektetési egységhez kötött (unit-linked) típusú életbiztosítást részesíti előnyben, azaz mennyire kíván részt venni a befektetési döntésekben, mekkora a kockázatvállalási hajlandósága és minimalizálni kívánja-e a biztosítás kockázati költségeit.

Az igényfelmérőben rá kell kérdezni a vállalandó biztosítási díj vagy biztosítási összeg mértékére, a díjfizetés gyakoriságára és az életbiztosításnak az ügyfél által elvárt futamidejére is.

„Nem tájékoztattak megfelelően”

Bár az ügyfelek életbiztosítási igényeinek kötelező felmérését a korábbi törvény is előírta, az eddigi jogszabály nem határozta meg annak konkrét minimális tartalmát. Az MNB fogyasztóvédelmi tapasztalatai szerint több piaci szereplő nem megfelelően tájékoztatta a biztosítottakat az igényfelmérő szerepéről. Emiatt számos fogyasztó nem vette kellő súllyal figyelembe ezt a számukra is garanciát jelentő lehetőséget - hívta fel a figyelmet közleményében a jegybank.

Az ügyfeleknek azért célszerű közreműködni az igényfelmérő lényegi adatainak kitöltésében, mert a biztosító, közvetítő az általa megadott alapvető adatok alapján tud az elvárásainak és szükségleteinek leginkább megfelelő életbiztosítási ajánlatot adni. Az információk megadása nélkül viszont az ügyfél hátrányba kerülhet, mert nem olyan szerződést köt, amilyet eredetileg szeretett volna, amely leginkább szolgálja az igényeit - hangsúlyozta az MNB.

A rendeletben meghatározottakon túl a biztosítók, közvetítők saját üzleti döntéseik alapján esetleg egyéb adatokra is rákérdezhetnek, az ügyfél ugyanakkor szabadon dönthet arról, hogy kíván-e azokra válaszolni. A megadott adatok valódiságáról és azok felhasználhatóságának köréről az ügyfeleknek nyilatkozniuk is kell. Az igényfelmérés szerepéről a biztosítóknak, közvetítőknek egy, a jegybank által közérthetően megfogalmazott írásos tájékoztatót is át kell adniuk az ügyfeleknek - olvasható a közleményben.

Forrás: origo.hu

Lépett az MNB: többé nem dönthet helyetted a biztosítási ügynök
2016 január 06.
Kategória:
Általános

Egy friss MNB rendelet alapján márciustól a biztosítási piac szereplői számára kötelező tartalmú írásos életbiztosítási igényfelmérő segíti az ügyfeleket az elvárásaiknak leginkább megfelelő életbiztosítási szerződés megkötésében - írja sajtóközleményben a Nemzeti Bank.


"A 2016. január 2-tól életbe lépett új biztosítási törvény (új Bit.) felhatalmazása alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendeletben szabályozza, hogy a biztosítóknak és a biztosításközvetítőknek az életbiztosításoknál (a megtakarítási elemet nem tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosítások kivételével, amelyeket pénzügyi intézmény az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatással összefüggésben javasolt, vagy amelyeknek a biztosítási összege nem haladja meg az egymillió forintot)konkrétan milyen tartalmú életbiztosítási igényfelmérőt kell kitölteniük a szerződni szándékozó ügyfelekkel. Az MNB friss rendelete - amelynek célja, hogy az ügyfelek a szükségleteiknek leginkább megfelelő életbiztosítást köthessék meg - 2016. március 1-jén lép hatályba.

A rendelet szerint a biztosítóknak és közvetítőknek a szerződéskötést megelőző igényfelmérés során mindenképp írásban rá kell kérdeznie az ügyfeleknél arra, hogy a biztosítási védelmen túl megtakarítási célból is kíván-e életbiztosítást kötni. Ha a válasz igen, megtudakolandó, hogy az ügyfél a hagyományos megtakarítási elemet is tartalmazó vagy a befektetési egységhez kötött (unit-linked) típusú életbiztosítást részesíti előnyben (azaz mennyire kíván részt venni a befektetési döntésekben, mekkora a kockázatvállalási hajlandósága és minimalizálni kívánja-e a biztosítás kockázati költségeit).

Az igényfelmérőben rá kell kérdezni a vállalandó biztosítási díj (vagy biztosítási összeg) mértékére, a díjfizetés gyakoriságára (s az egyszeri vagy folyamatos díjfizetés szándékára), illetve az életbiztosításnak az ügyfél által elvárt futamidejére is.

Bár az ügyfelek életbiztosítási igényeinek kötelező felmérését a korábbi Bit. is előírta, az eddigi jogszabály nem határozta meg annak konkrét minimális tartalmát. Az MNB fogyasztóvédelmi tapasztalatai szerint ugyanakkor több piaci szereplő nem megfelelően tájékoztatta a biztosítottakat az igényfelmérő szerepéről. Emiatt számos fogyasztó nem vette kellő súllyal figyelembe ezt a - számukra is garanciát jelentő - lehetőséget.

Az ügyfeleknek azért célszerű közreműködni az igényfelmérő lényegi adatainak kitöltésében, mert a biztosító, közvetítő az általa megadott alapvető adatok alapján tud az elvárásainak és szükségleteinek leginkább megfelelő életbiztosítási ajánlatot adni. Ezen információk megadása nélkül viszont az ügyfél hátrányba kerülhet, mert nem olyan szerződést köt, amilyet eredetileg szeretett volna, amely leginkább szolgálja az igényeit.

A rendeletben meghatározottakon túl a biztosítók, közvetítők saját üzleti döntéseik alapján esetleg egyéb adatokra is rákérdezhetnek, az ügyfél ugyanakkor szabadon dönthet arról, hogy kíván-e azokra válaszolni. A megadott adatok valódiságáról, s azok felhasználhatóságának köréről az ügyfeleknek nyilatkozniuk is kell. Az igényfelmérés szerepéről a biztosítóknak, közvetítőknek egy, a jegybank által közérthetően megfogalmazott írásos tájékoztatót is át kell adniuk az ügyfeleknek."

Forrás: portfolio.hu

Januártól hatályos az új biztosítási törvény
2016 január 05.
Kategória:
Általános

A parlament 2014. december elején fogadta el az új biztosítási törvényt, amelynek legtöbb szabálya 2016. január elsején lépett hatályba. Az új törvényre azért volt szükség, hogy abban megjelenjenek a pénzügyi válság óta felhalmozódott piaci és felügyeleti tapasztalatok, valamint a nemzeti szabályozás igazodjon az uniós irányelvekhez, nem utolsósorban a kockázatalapú cégértékelést lehetővé tevő Szolvencia II. előírásokhoz.

Az új jogszabály szerint biztosítók a következő jogi formákban működhetnek: részvénytársaság, európai részvénytársaság, szövetkezet, kölcsönös biztosító egyesület, valamint külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.

A másik uniós tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország területén biztosítási tevékenységet folytató fióktelepe mindazokat a biztosításokat megkötheti, amelyeket a székhely ország felügyelete számára engedélyezett. Jogilag a fiókteleptől különbözik az az eset, amikor a másik uniós tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatás keretében folytat biztosítási tevékenységet. A lényeg azonban annyiban azonos, hogy mindkét esetben az anyacég áll helyt a biztosítási szerződésből adódó kötelezettségekért.

Az uniós irányelvek több összegszerű követelményt euróban adnak meg. A törvény úgy szól, hogy azokat Magyarország területén forintra kell átszámítani, és az átszámítás mindig egy naptári évre érvényes. Az átszámítást az adott naptári évet megelőző év első tíz hónapjára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett, hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával kell elvégezni. Az eredményt milliós forintértékre kell kerekíteni. Ilyen átszámítás előzi meg például a kötelező gépjármű felelősségbiztosításnál a biztosító által fizetendő maximális összeget.

Az új törvény kimondja, hogy a biztosító köteles fogadni az ügyfelei panaszait. A személyesen előadott panaszt minden munkanapon 8 és 16 óra között, a telefonon közöltet pedig a hét egy munkanapján 8 és 20 óra között is, míg az elektronikus levélben közölteket folyamatosan fogadni kell. Az azonnal el nem intézhető szóbeli panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni, és ezzel az írásbeli panasszá alakul át. Erre 30 napon belül érdemi választ kell adnia a biztosítónak.

Az életbiztosításokat a megkötéstől számított 30 napon belül indoklás nélkül felmondhatja az ügyfél. Nem lehet felmondani viszont a hitelfedezeti, valamint a 6 hónapnál rövidebb idejű életbiztosítást.

Egy életbiztosítás megkötése előtt a biztosítónak kötelessége felmérni az ügyfél igényeit. Ez a kötelezettség átszáll az alkuszra, ha ő köti a szerződést. Erről nemrég jelent meg az MNB elnökének a rendelete, amely leírja, hogy az előzetes kérdőívnek milyen kötelező elemeket kell tartalmaznia. Az igényfelmérő elsőként az iránt érdeklődik, hogy az ügyfél csak biztosítási védelem céljából, vagy pedig - a biztosítási védelem mellett - megtakarítási célból kíván-e életbiztosítást kötni. A kérdések között szerepel az is, hogy az ügyfél belátható időn belül mekkora összegű díj megfizetését tudja vállalni. Fontos az életbiztosítás futamidejének a megválasztása is.

Külön fejezet foglalkozik a törvényben a biztosítási alkuszokkal. Így például a többes ügynökök, akik több biztosító termékeit is közvetítik, saját maguk kötelesek helytállni az általuk az ügyfélnek okozott károkért, nem pedig a képviselt biztosítók. Ezért a többes ügynököknek az általuk okozott károk várható megtérítésére felelősségbiztosítást kell kötniük, mégpedig úgy, hogy a felelősségbiztosítónak káreseményenként 1 millió 251 ezer euróig, de több kár esetén is legfeljebb 1 millió 876 ezer euróig kell helytállnia.

Ha a biztosító a befektetési jellegű, illetve az életbiztosítások mögött lévő eszközalapját hozamgarantáltnak nevezi, akkor ez automatikusan magában foglalja a tőkegaranciát is. A törvény felsorolja, hogy az eszközalap mikor tekinthető tőke-, illetve hozamgarantáltnak, így például akkor, ha az erre szolgáló biztosítékot hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja. A biztosító közvetlenül a biztosítéknyújtónál válthatja be a garanciát.

A biztosítókat megilleti a befektetés szabadsága, vagyis bármilyen eszközbe befektethetnek. Ezt az általános szabályt azonban szigorítják a későbbi részletes szabályok. Így a biztosító nem vásárolhat saját maga által, illetve a kapcsolt vállalkozása által kibocsátott értékpapírt. Ez a megszorítás azonban nem vonatkozik a szabályozott piacra - a tőzsdére - bevezetett papírokra.

A biztosító a tevékenysége bármely elemét kiszervezheti, ugyanakkor az irányítási és ellenőrzési jognak, illetve a kockázatvállalásnak a biztosítónál kell maradnia. Ha a kiszervezés miatt az ügyfelet kár éri, akkor a biztosító köteles sérelemdíjat fizetni.

A biztosítástechnikai tartalékot úgy határozza meg a törvény, hogy annak nagysága megegyezik azzal az összeggel, amelyet akkor kellene fizetnie a biztosítónak, ha a biztosítási kötelezettségét egy másik biztosítóra ruházná át. Ez a szabály már a Szolvencia II.-ről szóló uniós irányelvnek megfelelés része.

Szerző: MTI
(Világgazdaság)

Új szabályokat kaptak a biztosítók
2016 január 04.
Kategória:
Általános

Január elsejétől az Európai Unió teljes területén alkalmazniuk kell a biztosítóknak a kockázatalapú tőkekövetelményt és felügyeletet tartalmazó Szolvencia II. szabályokat, a magyar előírásokat az új biztosítási törvény tartalmazza.


A parlament még 2014-ben fogadta el az új biztosítási törvényt, de tekintettel a felkészülési időre, annak legtöbb szabálya - így a Szolvencia II.-nek való megfelelés követelményei is - csak 2016. január 1-jétől hatályos. A Szolvencia I. szabályai mennyiségi tőkekövetelményeket írtak elő a biztosítókra, ez most komplex, kockázatalapú tőkekövetelményre változik. Szintén kockázatérzékeny lesz a szavatolótőke-szükséglet számítása is. Ezen túlmenően az üzleti tervezésbe, a pénzügyi helyzet értékelésébe is beépül a kockázatalapú szemlélet.

A Szolvencia II. rendszer két, különböző célú tőkeszükséglet mértéket vezet be: az első a szavatoló tőkeszükséglet követelmény (SCR), a második pedig a minimális tőkeszükséglet követelmény (MCR).

Az MCR szintje tükrözi azt a tőkeszintet, amely alatt ultimátumszerű felügyeleti intézkedésre kerül sor. Ez a tőkeszint egy olyan ellenőrzési szint, ahol az eszközök még kellő különbséggel meghaladják a biztosítók ügyfeleinek - a kötvénytulajdonosoknak - a kötelezettségeit, és lehetővé teszik, hogy az üzleti tevékenység rövid távon folytatódhasson.

Az SCR viszont azt a tőkeszintet jelenti, amely lehetővé teszi valamely intézmény számára jelentős, előre nem látott veszteség átvállalását, és ésszerű biztosítékot nyújt az ügyfelek számára arra, hogy a biztosító képes lesz kötelezettségeit teljesíteni.

Azok a cégek, amelyek tőkéje fedezi az SCR-t, erős pozícióban lévő cégeknek tekinthetők és szabadon alakíthatják üzleteiket, a felügyelet indokolatlan korlátozása vagy beavatkozása nélkül - természetesen a rutin felügyeleti ellenőrzést leszámítva.

További új eleme a Szolvencia II.-nek, hogy abban a biztosítói csoportszemlélet kerül előtérbe.

A kockázat mérlegelését, majd az aktuális kockázathoz igazodó, szükséges tőke - illetve tartalékok - számítási módját is a biztosítási törvény tartalmazza. Ugyancsak ott jelennek meg a felügyeleti jelentések új szabályai is. Ezekhez olyan táblázatok tartoznak, amelyek szintén egységesek az unió valamennyi országában. Ezek a gazdasági értékelésen alapulnak és főként a befektetésekről valamint a tartalékokról nyújtanak részletes információt a felügyeletnek.

Szerző: MTI
 
 
 
 
Megkaptad az év végi bónuszt? Ha ebbe teszed, nem úszik majd el
2015 december 31.
Kategória:
Életbiztosítás

Az év végén sok munkavállaló kap bónuszt, amit nem feltétlenül szeretne elkölteni. A legjobb megtakarításokkal adókedvezményeket is kaphatunk. Mibe érdemes tenni az év végi pluszpénzt?

Tartós Befektetési Szerződés (TBSZ)
A TBSZ azoknak a megtakarítóknak jó, akik szabad felhasználásra szeretnének félre tenni. A számla sajátossága, hogy egy gyűjtőév után három plusz két év alatt (naptári években számolva) adókedvezményt kaphatunk. Három év után a felvehető összeg mentesül az egészségügyi hozzájárulás alól, és a fizetendő kamatadó is 10 százalékra csökken, továbbá részfelvételre is lehetőségünk van. Ha további két évet (összesen öt évet) várunk, akkor a kamatadót sem kell megfizetnünk.
Két típusa létezik a TBSZ-nek:

  • A betéti számla és
  • A befektetési (értékpapír) számla egyaránt.

Előbbire betéteket köthetünk le, akár hosszabb távra is, míg utóbbira értékpapírokat vásárolhatunk.

A TBSZ-ek többsége egyébként értékpapírszámla, amelyre többnyire befektetési alapokat és állampapírokat vásárolnak az ügyfelek. A befektetési alapok népszerűek, hiszen olyan megtakarítási formák, amellyel nem kell napi szinten foglalkozni, hanem hosszú távon nyújthatnak kiemelkedő hozamot. Az állampapírok közül érdemes kiemelni a Prémium és a Bónusz Magyar Államkötvényt. Ezek futamideje ugyanis illeszkedik a TBSZ adókedvezményt nyújtó időszakaihoz.

Nyugdíjtermékek
Nyugdíjra már három terméket is választhatunk, ezek mindegyikénél 20 százalékos adójóváírást kaphatunk a befizetések után:

  • Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP),
  • A nyugdíjbiztosítás és
  • A nyugdíj elő-takarékossági számla (NYESZ) egyaránt biztosítja az adókedvezményt.

Az év végi bónuszt egyébként akkor érdemes rendszeres megtakarítási termékbe fektetni, ha a plusz pénzt rendszeresen, minden év végén megkapjuk.

A három termék között alapvetően az dönthet, hogy mennyi időt kell rászánnunk a befektetéseink kezelésére. A NYESZ ebből a szempontból a legszabadabb, ugyanis megtakarításunkról egyedül mi gondoskodunk. A nyugdíjbiztosításnál egy tanácsadó segítségével választhatjuk mi az eszközalapokból felépített portfóliót, illetve vegyes biztosítás esetén fix kamatokkal számolhatunk. Az ÖNYP-nél választható portfóliók vannak, amelyek között akár a teljes futamidő alatt sem kell váltanunk. Ha nyugdíjra használjuk fel ezeket a megtakarításokat, akkor kamatadó és EHO mentességet kapunk.

Életbiztosítások
Megtakarítással összekötött életbiztosításon is érdemes elgondolkodni, ha az év végi bónuszt szeretnénk befektetni. Ha évente rendszeresen kapunk egy nagyobb összeget, azonban nem nyugdíjra szeretnénk félretenni azt, akkor ebben segíthet nekünk a rendszeres díjas életbiztosítás. Ha viszont nem rendszeresen kapjuk meg ezt az összeget, akkor is van lehetőségünk az életbiztosítást választani, ugyanis az egyszeri díjas termékeknél csak egy alkalommal fizetünk díjat, amihez ezután bármikor hozzáférünk, az esetleges hozamokkal növelten, a költségek levonása után.

Az életbiztosítások után is jár kedvezmény, a rendszeres díjas termékeknél 5 év után feleződik a kamatadó és az EHO is, 10 év után viszont egyiket sem kell megfizetni. Az egyszeri díjas életbiztosításoknál már 3 év után feleződnek a hozam után fizetendő terhek, 5 év után pedig teljesen mentesülünk a kamatadó és az EHO megfizetése alól.

Arra viszont minden terméknél figyeljünk, hogy a befizetésnek még 2015-ben meg kell történnie ahhoz, hogy az adókedvezményt érvényesítsük.

(penzcentrum)

MABISZ-elnök: eljött a trendforduló a biztosítási szektorban
2015 december 31.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Vállalkozói biztosítás

Eljött a trendforduló a biztosítási piacon Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke szerint, az idén a biztosítóknak már nemcsak a díjbevételük, de a szerződésszámuk is növekszik.

A változás persze még nem jelentős - az életbiztosítási szerződések száma szeptember végén 20 ezerrel, a nem életbiztosítási kötvényeké mindössze 5 ezerrel múlta felül az egy évvel ezelőtti számot -, de sokáig a pozitív irány is hiánycikk volt a piacon, fogalmazott az elnök.

A díjbevétel 2 százalékos bővülésének - amellyel a szektor idén már közelítheti a 900 milliárd forintot - felét, 17 milliárd forintot a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) piac növekedése adja. A nulla körüli infláció mellett a 2 százalékos bővülés már "szép reál-díjbevétel növekedést jelent" - tette hozzá a MABISZ elnöke.

A folyamatos díjas életbiztosítások az első három negyedévben több mint 4 százalékkal bővülve átlépték idén a 200 milliárdos határt. Ebben az ágazatban egyre inkább a biztosítások biztosítási eleme is érvényesül, szemben a befektetési elemmel, amely elsősorban az egyszeri díjas, hagyományos és befektetési egységekhez kötött (unit linked) életbiztosításokat jellemzi. A másik újdonság, hogy az adókedvezmények hatására számottevően bővülnek a nyugdíjbiztosítások is - mondta az elnök, aki reméli, hogy ezek lesznek a következő évek sikertermékei.

A nem életbiztosítási ágazatban értelemszerűen a kgfb viszi a prímet, az itteni közel 13 százalékos díjemelkedés szükségszerű volt - fogalmazott Pandurics Anett.

Hangsúlyozta: az elmúlt években hatalmas verseny alakult ki ezen a piacon, amely elérte a "tökéletesen versengő" piac közgazdasági ideálját. Így azonban az üzleten már egyetlen biztosító sem keresett, az árak pedig soha nem látott - és európai összehasonlításban is rekord alacsony - szintre süllyedtek. Miután az alkatrészek drágultak, és még ezt is meghaladó mértékben nőtt a személyi sérülések után fizetendő kártérítések összege, a biztosítók terhei jelentősen megemelkedtek. A növekedésben szerepet játszott még az is, hogy a gazdasági válságot követően és az üzemanyag-költségek csökkenése miatt egyre többen szálltak vissza az autóikba, ami növeli a kárgyakoriságot - tette hozzá.

Aligha lehet véletlen, hogy idén a felügyelet is jelezte: a kgfb-üzletágban tapasztalható díjbevételhiány már rendszerszintű kockázatokat rejthet. Összehasonlításul: Szlovákiában a mostani magyar árszint négyszerese átlagosan a kgfb díja, de még Szerbiában is a magyar árak duplájáért szerződhetnek az autósok - mondta Pandurics Anett.

A nem életbiztosítások egyéb területein a válság utáni oldódás jeleit lehet felfedezni - vélte az elnök. Egyre több vállalkozás kerül jobb üzleti helyzetbe és dönt a biztosítás megkötése mellett. A lakosságnál viszont az áttörésre még várni kell. Nagy várakozással tekintenek a biztosítók az új, lakásépítést támogató kormányzati elképzelések elé, hiszen a növekvő beruházási kedv a biztosítás iránti igényt is növeli majd. Hasonlóan kedvező lehet a gépjármű-kereskedelem várt fellendülése, hiszen az új járműveket sokkal gyakrabban biztosítják a vevők a saját hibás balesetek ellen. Az elmúlt években lényegében csak a flottaszolgáltatásokhoz tudtak új cascót kötni a biztosítók - emelte ki az elnök.

A lakásbiztosításokkal kapcsolatban a MABISZ elnöke problémaként említette, hogy a biztosítók által a szerződésekbe épített díjkövetés nem minden esetben tud a lakásokban, az ingóságokban bekövetkező komolyabb változásokkal lépést tartani és ez alulbiztosítottságot eredményez. Csak kár esetén derül ki, hogy a tárgyankénti limitérték nem fedezi például a közelmúltban megvásárolt televízió árát.

A szakember ezzel kapcsolatban szólt arról, hogy mindenki számára fontos az ügyfelek tájékoztatásának növelése. "Így lehet egyenrangú az ügyfél és a biztosító mint szolgáltató partner" - fogalmazott az elnök, aki szerint az "etikus biztosító koncepció" bevezetése és megfelelő implementálása is sikeresebb lehet, ha az ügyfelek ismeretei magasabb szinten állnak; folyamatos és közös feladat a biztosítással kapcsolatos információk terjesztése.

A biztosítási piac idei legnagyobb kihívásának az elnök az Astra-csőd megfelelő kezelését nevezte. A biztosítói közösség az egyetlen lehetséges módot választotta, amikor a vétlen harmadik személy - a károsult - gyors kártalanítása érdekében a MABISZ az általa kezelt Kártalanítási Számlán keresztül fizet a bajbajutottaknak addig, ameddig a romániai helyzet tisztázódik. Ebben az MNB a kezdetektől fogva kiváló partnere volt a biztosítóknak, az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva kerestük a megoldást - mondta Pandurics Anett.

Szerző: MTI

(vg.hu)

Feltárja a biztosítások rejtett költségeit az MNB
2015 december 23.
Kategória:
Általános

Módosít 2017-től a TKM-számításon az MNB, ezen kívül kötelezi a biztosítókat arra, hogy befektetésekkel egybekötött biztosítások esetében az eszközalapokra vonatkozó költségeket is a TKM-hez hasonlóan feltüntessék a weboldalukon. Ezen kívül a felügyelet a biztosításkötéskor használandó igényfelmérőt is szabályozza. 


Számos változtatást tervez még az MNB az életbiztosítások kapcsán, erről Nagy Koppány MNB-igazgató beszélt a Portfolio-nak:

A felügyelet 2016 március 1-jétől elvárja, hogy minden életbiztosítási szerződés megkötése előtt igényfelmérőt töltsön ki a biztosítási ügynök a jövőbeli ügyfelével. 

Az ügyfélnek a következő kérdésekről kell nyilatkoznia: 

  • El kell döntenie, hogy biztosítási védelem, vagy megtakarítás céljából kíván biztosítást kötni.
  • Ha megtakarítási cél (is) jelentkezik, el kell döntenie, hogy mennyire kíván résztvenni a befektetési döntések meghozatalában (vagyis, hogy unit-linked vagy vegyes biztosítást szeretne kötni), mekkora kockázatot hajlandó vállalni, illetve, hogy mennyire kívánja minimalizálni a kockázati kiegészítők költségeit, amelyek a megtakarítás értékét ronthatják.
  • Egy összegben, vagy rendszeresen akarja-e fizetni az életbiztosítást.
  • Mekkora díjat tud tartam végéig fizetni, vagy mekkora biztosítási összeget szeretne elérni.
  • Milyen időtávra szeretne biztosítást kötni.


Az igényfelmérő első lapján szerepelnie kell az MNB által előre megírt szövegnek, amely ismerteti az ügyféllel, hogy miért szükséges az igényfelmérés.

Ezen kívül az MNB a TKM-ről is rendelkezett, ennek számítási módszertanát rendeletben szabályozza. 2016 december 31-ig a unit-linked és a hagyományos biztosítások eltérő módszertan szerint fogják kiszámolni a TKM értékét, 2017 január 1-jétől viszont egységes számítási módszert kell alkalmazniuk.

A TKM a következő paraméterekkel rendelkező szerződés költségeit mutatja meg: 

  • 35 éves fő a biztosított.
  • Csak kötelező biztosítási elemeket vesz igénybe.
  • A 2016 december 31-ig alkalmazandó számítás szerint a rendszeres díjas, unit-linked és nem befektetési egységekhez kötött biztosítások esetében évi 210 000 forintot fizet a szerződésre, 2017-től ez havi 25 000 forintra módosul.
  • Egyszeri díjas, unit linked és nem befektetési egységekhez kötött biztosításokra 2016 december 31-ig élő számítás szerint 2 200 000 forintos díjjal, 2017-től 4 500 000 forinttal kell számolni.
  • Indexálást csak akkor vesznek figyelembe, ha szerződésben kötelező.
  • Az ügyfél unit-linked és nem befektetési egységekhez kötött biztosításokra csoportos beszedéssel, megtakarítási jellegű biztosításokra átutalással fizet.
  • A rendszeres biztosítások időtartama 10, 15 és 20 év, egyszeri díjasoké 5, 10 és 20 év.
  • Whole-life biztosítások esetében visszavásárlással számol a biztosító.
  • Minden közvetett vagy közvetlen költséget figyelembe vesz, beleértve a mögöttes alapok vagyonkezelési költségeit, a kockázati költségeket, a befektetési alapok vételi és eladási árfolyamának különbségéből adódó költségeket, nyereségmegosztásnál a biztosítónál maradó részt.
  • Adózással nem számol.
  • Feltételezik, hogy hozam keletkezik a díjon, amelynek mértéke konzisztens az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság által meghatározott és közzétett kockázatmentes hozamgörbével.
  • Az ügyfél a tartam végéig fizeti a szerződést, nem kezdeményez részvisszavásárlást, díjszüneteltetést.
  • Feltárja a biztosítások rejtett költségeit az MNB

     
    2015. december 23. 09:12    

     

     

     

     
     
    Módosít 2017-től a TKM-számításon az MNB, ezen kívül kötelezi a biztosítókat arra, hogy befektetésekkel egybekötött biztosítások esetében az eszközalapokra vonatkozó költségeket is a TKM-hez hasonlóan feltüntessék a weboldalukon. Ezen kívül a felügyelet a biztosításkötéskor használandó igényfelmérőt is szabályozza. 
     

     
     

     

    hirdetés
     



    Számos változtatást tervez még az MNB az életbiztosítások kapcsán, erről Nagy Koppány MNB-igazgató beszélt a Portfolio-nak:

    2015.12.22 13:02Befellegzett a méregdrága életbiztosításoknak? - Nagy dobásra készül az MNB


    A felügyelet 2016 március 1-jétől elvárja, hogy minden életbiztosítási szerződés megkötése előtt igényfelmérőt töltsön ki a biztosítási ügynök a jövőbeli ügyfelével. 
    Az ügyfélnek a következő kérdésekről kell nyilatkoznia: 

    • El kell döntenie, hogy biztosítási védelem, vagy megtakarítás céljából kíván biztosítást kötni.
    • Ha megtakarítási cél (is) jelentkezik, el kell döntenie, hogy mennyire kíván résztvenni a befektetési döntések meghozatalában (vagyis, hogy unit-linked vagy vegyes biztosítást szeretne kötni), mekkora kockázatot hajlandó vállalni, illetve, hogy mennyire kívánja minimalizálni a kockázati kiegészítők költségeit, amelyek a megtakarítás értékét ronthatják.
    • Egy összegben, vagy rendszeresen akarja-e fizetni az életbiztosítást.
    • Mekkora díjat tud tartam végéig fizetni, vagy mekkora biztosítási összeget szeretne elérni.
    • Milyen időtávra szeretne biztosítást kötni.


    Az igényfelmérő első lapján szerepelnie kell az MNB által előre megírt szövegnek, amely ismerteti az ügyféllel, hogy miért szükséges az igényfelmérés.

    Ezen kívül az MNB a TKM-ről is rendelkezett, ennek számítási módszertanát rendeletben szabályozza. 2016 december 31-ig a unit-linked és a hagyományos biztosítások eltérő módszertan szerint fogják kiszámolni a TKM értékét, 2017 január 1-jétől viszont egységes számítási módszert kell alkalmazniuk.

    A TKM a következő paraméterekkel rendelkező szerződés költségeit mutatja meg: 

    • 35 éves fő a biztosított.
    • Csak kötelező biztosítási elemeket vesz igénybe.
    • A 2016 december 31-ig alkalmazandó számítás szerint a rendszeres díjas, unit-linked és nem befektetési egységekhez kötött biztosítások esetében évi 210 000 forintot fizet a szerződésre, 2017-től ez havi 25 000 forintra módosul.
    • Egyszeri díjas, unit linked és nem befektetési egységekhez kötött biztosításokra 2016 december 31-ig élő számítás szerint 2 200 000 forintos díjjal, 2017-től 4 500 000 forinttal kell számolni.
    • Indexálást csak akkor vesznek figyelembe, ha szerződésben kötelező.
    • Az ügyfél unit-linked és nem befektetési egységekhez kötött biztosításokra csoportos beszedéssel, megtakarítási jellegű biztosításokra átutalással fizet.
    • A rendszeres biztosítások időtartama 10, 15 és 20 év, egyszeri díjasoké 5, 10 és 20 év.
    • Whole-life biztosítások esetében visszavásárlással számol a biztosító.
    • Minden közvetett vagy közvetlen költséget figyelembe vesz, beleértve a mögöttes alapok vagyonkezelési költségeit, a kockázati költségeket, a befektetési alapok vételi és eladási árfolyamának különbségéből adódó költségeket, nyereségmegosztásnál a biztosítónál maradó részt.
    • Adózással nem számol.
    • Feltételezik, hogy hozam keletkezik a díjon, amelynek mértéke konzisztens az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság által meghatározott és közzétett kockázatmentes hozamgörbével.
    • Az ügyfél a tartam végéig fizeti a szerződést, nem kezdeményez részvisszavásárlást, díjszüneteltetést.

    Ami kifejezetten újdonság a rendeletben az, hogy a biztosítók kötelesek lesznek unit-linked típusú biztosítások esetében az eszközalapok kezelési költségeit is TKM-szerűen meghatározni, így teljes képet kaphatunk arról is, hogy az adott befektetési portfólió milyen költségekkel dolgozik. Ezt eddig sok esetben a szerződésekből sem tudtuk kideríteni.


    Ez a rendelet 2016 január 1-től lép érvénybe.

 
Azt hitte, az adventi koszorúk okozzák a tüzeket? Téved!
2015 december 23.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Télen az éves átlag duplájára emelkedik a lakástüzek száma. Bár adná magát, hogy az adventi koszorúk és a gyenge minőségű karácsonyi izzók borítják lángba lakásunkat, valójában a tüzek nagyobbik része amiatt van, mert ilyenkor vagyunk a legtöbbet otthon. A fűtési rendszerek hibái, a szabadidős tevékenységeink és a hanyagságunk sokkal veszélyesebbek, mint az egy-két centis gyertyaláng. Érthetően elmagyarázzuk mit és hogyan ne csináljon, és mit ne felejtsen el, ha nem szeretné leégetni a házát az ünnepek alatt.

Évente körülbelül 6000 lakástűz van, vagyis naponta átlagosan tizenöt. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az év végére (decemberben és januárban) ezek száma a duplájára emelkedik. December 1. és 20. között közel 400 lakástűz volt, negyvennél is több ingatlan vált lakhatatlanná, ugyanennyi ember sérült meg – ismertette velünk a statisztikákat Hajdu Márton, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.

Azt gondolhatnánk, hogy mindenről az adventi koszorúk és az ünnepi gyertyák tehetnek, pedig csak az esetek 10-15 százalékában beszélhetünk dekorációs tüzekről. Az advent valójában csak egybeesik a fűtési szezonnal, és a rossz idő miatt ilyenkor otthon maradunk. A figyelmetlenségünk és a hanyagságunk miatt pedig lángba borulhat az egész lakás. „A tapasztaltabb tűzvizsgálók szokták mondani, hogy azért ilyenkor vannak ezek a tüzek, mert ilyenkor a szabadidőt is otthon töltjük” – mondta Hajdu.

A konyhai tüzekről
A konyhában keletkező tüzekről jellemzően a saját figyelmetlenségünk tehet. A tűzhelyen vagy a sütőben felejtjük az ételt, ha pedig már megtörtént a baj, hirtelen cselekszünk. Ilyenkor öntünk vizet a lángoló olajra, ami a legrosszabb, amit csak tehetünk.
Ha főzött már életében tésztát, akkor biztosan tapasztalta, hogy az olaj a víz felszínén marad. Ennek oka, hogy az olaj sűrűsége kisebb, mint a vízé: nincs ez másként akkor sem, ha az olaj éppen egy serpenyőben lángol és mi leöntjük. A víz lesüllyed az edény aljára, de a hő hatására azonnal gőzzé alakul, megnő a felülete és szétdobja az olajat, ami így több oxigénnel érintkezik, ez nagyobb lángot okoz. Egy pillanat alatt méteres tűzoszlopot csinálhatunk a konyhánkban.

Leöntés helyett kapcsolja le a tűzhelyt, az edényt fedje le, vagy tegye ki az erkélyre, a kertbe. Ha ez nem megy, akkor minden éghető anyagtól távol tegye le a földre!
További veszélyforrás, ha a szagelszívóról vagy a konyhai felületekről nem takarítjuk le a főzésben keletkezett zsiradékot. Ez ugyanúgy lángra kaphat: a tűz gyorsan átterjedhet a konyhabútorra, a függönyre vagy a többi éghető anyagra, akár a szomszéd lakásra is.

Legalább a fűtésrendszert ne okosba oldjuk meg!
A leginkább fűtésrendszereink és a saját hanyagságunk törnek az életünkre: nem sokat foglalkozzunk karbantartással, de sokszor már a kivitelezéskor kódolva van egy lakástűz. A kémények és elvezetőrendszerek gyakori hibaforrások: az égéstérből távozó korom megragad, és az itt kialakult kátrányszerű anyagok lángra kapnak. A lakások szerkezete miatt kigyulladhatnak a födém és a tető részei.
„A kémények ellenőrzését ne mulasszuk el, a rendszeres kéménysepréssel és karbantartással gyakorlatilag minimálisra csökken az esélye, hogy ilyen típusú tüzek alakulnak ki” – mondta el Hajdu. A szakember szerint sokszor már eleve rosszul építik meg az elvezetést. Rossz a fűtésrendszer és a kémény csatlakozása vagy a kéménybe beleépítik a tető gerendáit. A fűtés során elégetett hulladék miatt fokozódik a koromlerakódás és kátrányosodás. Ettől akár el is dugulhatnak a csövek és ilyenkor a lángok az égéstérből a szobába csaphatnak ki.
„Találkoztunk olyan esettel, hogy a kéményt vízszintesen vezették ki az épület oldalára. Egy madár fészkelt a csőbe, és ez okozta a bajt” – mesélte el Hajdu.

A nem megfelelően karbantartott rendszerekben tökéletlen égés történik: kevés oxigén jut az égéstérbe, emiatt több szénmonoxid keletkezik. Ez a színtelen, szagtalan gáz mérgező. Ha nem szellőzik ki, eszméletvesztést és fulladást okoz. Biztonsági okokból mindenképpen szerezzen be egy szénmonoxid-érzékelőt is!
Ha a kéménye nem szellőzik, ez is visszakerül a lakásába. A biztonsághoz nem elég arra figyelni, hogy a keményünk szabad legyen, legalább ennyire fontos, hogy a helyiségeink között is legyen légmozgás. Érdemes az ajtók aljára szellőző rácsokat szerelnünk. Gyakran okoz problémát az, hogy a szobák közötti szigetelés nem engedi át a levegőt, a fűtőrendszerünk pedig az összes oxigént felhasználja a szobában. Emellett a fűtési szezonban rendszeresen szellőztetni kell.
Ha ez sem győzi meg, akkor gondoljon arra, hogy a nem megfelelően működő fűtésrendszer többe is kerül! A tökéletlen égés gazdaságtalan: több tüzelőanyagra van szükség ahhoz, hogy meleg legyen, ráadásul nagyobb a meghibásodás lehetősége, ami miatt hosszútávon a szerelésre is többet költünk.

Az adventi gyertya sem veszélytelen
A dekorációs tűzesetek szinte kivétel nélkül megelőzhetők. Ahogy a villanyt is eloltjuk, ha hosszabb időre kimegyünk a szobából, úgy az égő gyertyákat se hagyjuk felügyelet nélkül! A leégő gyertya meggyújthatja a koszorún lévő fenyőágakat, de akár az alatta lévő terítőt és deszkát is. Ha észrevesszük, hogy tűz keletkezett, az oltáskor mindenképpen ellenőrizzük, hogy az elektromos eszközöket áramtalanítottuk-e!

A lakásba vitt vágott növények – például a karácsonyfa – gyorsan kiszáradnak, ezért könnyebben lángra kapnak. Emiatt ne gyújtsunk gyertyát vagy csillagszórót közvetlenül a fa közelében! Az ismeretlen eredetű, olcsó izzósorok is bajt okozhatnak: a zárlat okozta tüzek gyorsan felgyújthatják az egész fát. A legtöbb karácsonyfa-tűz januárban van: lustaságból a szobában felejtett, teljesen kiszáradt fenyő már egy szikrától felgyulladhat.
Arra is érdemes figyelni, hogy a gyertyák 30-40 centiméteres környezetébe egyáltalán ne tegyünk éghető anyagokat. A gyertyaláng pici, nehéz elképzelni róla, hogy az egész szobát percek alatt lángba boríthatja. Belibbenhet a függöny, mi magunk vagy a házi állataink is feldönthetünk egy mécsest, ami nagyobb tüzet okozhat.

(index.hu)

CLB TIPP lakásbiztosítás kalkulátor >>
Hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait és válasszon megfelelő védelmet nyújtó lakásbiztosítást vagyontárgyainak védelme érdekében!

Csak igényfelmérés után köthető életbiztosítás márciustól
2015 december 23.
Kategória:
Életbiztosítás

Igényfelmérő lapot köteles kitöltetni márciustól a biztosító és a biztosításközvetítő azokkal a személyekkel, akik életbiztosítást kívánnak kötni az általa forgalmazott életbiztosítási termékekre – az igényfelmérés tartalmi elemeit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének a keddi Magyar Közlönyben megjelent rendelete tartalmazza.

Az igényfelmérő elsőként az iránt érdeklődik, hogy az ügyfél csak biztosítási védelem céljából, vagy pedig – a biztosítási védelem mellett – megtakarítási célból kíván-e életbiztosítást kötni. Ha megtakarítási célból (is) kíván életbiztosítást kötni, választania kell, hogy a nem befektetési egységhez kötött megtakarítási célú életbiztosítást, vagy pedig a befektetési egységhez kötött (unit linked) megtakarítási célú életbiztosítást részesíti előnyben. Amennyiben a megtakarítást is elvárja az életbiztosítástól, akkor nyilatkoznia kell arról, hogy részt kíván-e venni a befektetési döntések meghozatalában, illetve mekkora kockázatot vállal a befektetéseire. A kérdések között szerepel az is, hogy az ügyfél, belátható időn belül mekkora összegű díj megfizetését tudja vállalni. Fontos az életbiztosítás futamidejének a megválasztása is. A biztosító – illetve az alkusz – az MNB által megadott szempontok mellett más olyan kérdéseket is feltüntethet, amelyek a termékismertető megalapozott elkészítéséhez szükségesek. Az igényfelmérő kérdőívhez egy tájékoztatót kell mellékelni. Ebben – egyebek mellett – szerepelnie kell a következőnek: “Az igényfelmérés célja, hogy az Ön elvárásaihoz legjobban igazodó életbiztosítás megkötésére tehessünk javaslatot, tehát segítsük Önt abban, hogy az igényeinek, lehetőségeinek legmegfelelőbb szerződést köthesse meg.”(MTI)

(GazdasagPortal)

Oldalak