Koronavírus - CLB: Mit fizetnek, és mit nem tudnak megtéríteni a biztosítók a járvány idején

Megrohamozták az emberek a biztosítókat a koronavírussal kapcsolatos kérdéseikkel, legtöbben a kockázatosnak minősített országokba történő kiutazásokra, s az esetleges karanténban rekedésre vonatkozó feltételekről érdeklődnek. Egyre többen kérdezik, fizet-e kártérítést a biztosító a vírus miatt lemondott, de már befizetett sí utakra. A válasz egyértelműen: nem. Ugyanakkor az úgynevezett storno biztosítások fedezhetik a félbe maradt kikapcsolódások, idő előtti hazautazások költségeit - figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz cég.

A biztosítók is egyre tudatosabban készülnek a koronavírus hatásaira, mivel a járvány közeledése sok utazásra készülő magyart érint. Ezekben a napokban leginkább azokat, akik éppen síelni mennének, például Olaszországba. A legtöbben az iránt érdeklődnek, ha van útlemondás biztosításuk is, ezen a címen kaphatnak-e kártérítést, amennyiben a járvány miatt, akár a Külügyminisztérium figyelmeztetésének hatására lemondanak egy már befizetett utazást. A válasz egyértelműen: nem – közölte a CLB független biztosítási alkusz cég. Az útlemondás olyan tétel a biztosításban, amely akkor lép életbe, ha magával a biztosítottal vagy közvetlen hozzátartozójával történik valami – például, igazoltan beteg lesz –, ami miatt nem tud elutazni – magyarázza Németh Péter. A cég kommunikációs igazgatója felhívja a figyelmet a Külügyminisztérium által kiemelten kockázatosnak minősített országokba való utazás veszélyeire is. Egy esetleges vesztegzár területén bajba került ügyfeleken ugyanis a biztosítók sem tudnak segíteni, nem tudják érvényesíteni a szerződésben vállalt szolgáltatásokat. Vagyis, nem a szándék, hanem a teljesítés feltételei hiányoznak.

Nagyon sokan azt is kérdezik, hogy ha karanténba kerülnek, hogyan fog rajtuk segíteni a biztosító. A válasz sajnos erre is az, hogy közvetlenül sehogy. Ugyanis erre a helyzetre is az érvényes, hogy egy lezárt területen a biztosítók sem képesek megfelelő szolgáltatást nyújtani. Viszont a külföldön karanténba került magyarok legalább számíthatnak a kórházi napi térítésre és a megfigyelés idején kiesett aktív kereset és táppénz különbözetének a megtérítésére, ha van ilyen kitétel a biztosításukban. Németh szerint ezekben a napokban érdemes különösen gondosan átnézni az utasbiztosítási szerződéseket, s ha kell, inkább egyeztetni a biztosítóval, hogy minden szükséges tétel szerepel-e benne.

A szinte óránként változó helyzetben sajnos az is előfordulhat, hogy egy tegnap még biztonságosnak gondolt külföldi várost mára lezárnak, ott rekednek a turisták, s a régió státuszát is veszélyessé minősíti a Külügyminisztérium. Nem árt tudni – magyarázza a szakértő -, hogy attól kezdve ott sem adottak a feltételek ahhoz, hogy működjenek az utasbiztosítási szolgáltatások. Azok viszont, akiknek van storno biztosításuk, s esetleg megbetegedés miatt, még a lezárás előtt hazautaznak, számíthatnak rá, hogy a tervezett program bizonyíthatóan visszamaradt költségeit – szállodai díj, befizetett programok, már megvásárolt síbérletek, stb. – megtérítik a biztosítók.

Németh felhívja a figyelmet a biztosítás meghosszabbításának fontosságára is: azok, akik már nem tudnak hazajönni, gondoskodjanak a szerződésük meghosszabbításáról, hogy a zárlat feloldása utáni hazaúton ne maradjanak védtelenül. Ehhez a szolgáltatóval közös megegyezés szükséges, ezért a biztosítóval akár telefonon is egyeztetni kell – figyelmeztet a szakértő.

CLB TIPP: További információkat a koronavírussal kapcsolatban weboldalunkon ITT >> talál.

Veszélyes éjszakai síelés, kockázatos szánkózás

Lesiklás zárás után: új orosz rulett. Sokan még nappal sem tudják felmérni, mire képesek sílécen, hogyan kell viselkedni a pályán és mi az, ami határozottan tilos a hegyoldalon – írja közleményében a CLB. A biztosítási alkusz cég felhívja a figyelmet a főként a gyerekek számára kitalált úgynevezett „fun” pályák veszélyeire is. A cég összeszedte a síbalesetek leggyakoribb okait.

Nem tudni, hogy a sötét hegyoldal romantikája vagy az adrenalinfüggőség-e az ok, ám az biztos, hogy egyre többen hódolnak az éjszakai síelésnek. Ez egyértelműen életveszélyes kísérlet, amibe az utóbbi hetekben már többen - sajnos magyarok - is belehaltak – közölte a CLB biztosítási alkusz cég kommunikációs igazgatója. Németh Péter és kollégái maguk is rendszeresen síelnek – jól jön ez a munkájukhoz tapasztalatszerzésnek is –, ám eszükbe sem jutna pályazárás után, sötétben kimenni a terepre. Már csak azért sem, mert nem ajánlott a hatalmas karbantartó gépekkel – ratrakokkal – ütközni, amelyek éppen zárás után egyengetik a sípályákat. Egy ilyen monstrummal szemben csak veszíteni lehet, a kérdés csak az, hogy ennek a kalandnak az ára "mindössze" egy sérülés vagy akár egy élet lesz. Ezért szinte öngyilkosságnak számít sötétben síelni – szögezi le Németh. Mégis egyre többen megteszik, pedig ez a kísérlet felér az orosz rulettel: csak a szerencsén múlik, hogy meg lehet-e úszni – magyarázza. De még ratrak sem kell ahhoz, hogy valaki éjszakai síelés közben megsérüljön, hiszen elég, ha csak „benéz” egy kanyart, netán nekimegy egy fának, s máris megvan a baj – érvel a szakértő, aki szerint gyakran éppen ez történik.

Sok magyar nappal is megsérül a külföldi sípályákon, ezért a CLB szakértői figyelmeztetésül összeszedték a leggyakoribb baleseti okokat. A kommunikációs vezető hangsúlyozza: ebben az összeállításban kivételesen nem a biztosítás fontosságára hívják fel a figyelmet – bár sajnálatos tapasztalat, hogy a kiutazó magyaroknak alig több mint a fele köt balesetbiztosítást, s egy sérülés kapcsán gyakran több százezer sőt, milliós kórházi számlát kell saját zsebükből kiegyenlíteni –, hanem arra, hogy alap fegyelmezettséggel és a sípályákon érvényes KRESZ betartásával milyen könnyen el lehetne kerülni a baleseteket, s életeket lehetne megmenteni.

A leggyakoribb síbaleseti okok:

- túlértékelt sítudás – nem a képességeknek megfelelő pályatípus, vagy sebesség választása

- száguldozás miatti ütközés – nem ritkán több embert, akár egész családokat – gyerekeket – is letarolnak a tömegben felelőtlenül száguldozó síelők,

- tilosban, pályán kívüli síelés –, amely miatt a biztosítók megtagadhatják a kártérítést, de a balesetveszély mindenképpen nagyobb és az esetleges mentés költségei is „húzósabbak” lehetnek,

- síelés ittasan – mivel alkoholos befolyásoltság alatt sokkal gyakoribbak a sérülések, több régióban már tervezik a sípályán való alkoholfogyasztás betiltását,

- fáradtság, pályazárás előtti „még egy utolsó lesiklás” – amikor már úgy érezzük, hogy pihenni kellene, akkor tényleg tegyük meg,

- szánkózás tiltott területen – a sípályák egyértelműen egyik legveszélyesebb eleme a szánkózás, amely miatt minden évben több komoly baleset történik ebből az okból, még a kijelölt területeken is.

A CLB szakértője felhívja a figyelmet: amennyiben a biztosítók egy balesetről bebizonyítják, hogy az egyértelműen a sérült szándékos és felelőtlen kockáztatása miatt következett be, megtagadhatják a kártérítést.

Németh Péter a magyarok körében is egyre kedveltebb úgynevezett „fun” sí-parkok és pályák veszélyeire is figyelmeztet. Ezeket az ügyességi feladatokkal is tűzdelt zónákat elsősorban gyerekek számára alakítják ki, ám néhány helyen kisebb ugratókkal nehezített szakaszokat is, amelyeken nagyot lehet esni, s gyakori a baleset. A szakértő szerint a gyerekeket ezekre a pályákra is csak felügyelettel érdemes kiengedni, mert a felhőtlen szórakozás egy szerencsétlen ugratás miatt balesettel, s végül kórházban végződhet.

CLB TIPP: Soha ne induljon el biztosítás nélkül síelni! A kötés néhány kattintás, elmaradása baj esetén azonban vészesen sokba kerülhet. Kalkuláljon és kössön oldalunkon: Utasbiztosítás kalkulátor >>

Viharkárok: sok helyen még mindig nem végeztek a helyreállítással

Magyarországon a biztosítók eddigi adatai szerint a hárommilliárd forintot is elérheti az elmúlt két hét viharainak kárértéke. Nyáron már megszokhattuk, hogy egy-egy komolyabb zivatarlánc ehhez hasonló nagyságú károkat okoz, de télen ez ritkább. Sok helyen még mindig nem végeztek a helyreállítással – hangzott el az M1 Híradójában.

Tetőket téptek le, jelzőlámpákat szakítottak le és fákat is kicsavartak az elmúlt két hét viharai. Veszprém megyében az egyik kidőlt jegenyefa egy arra haladó autóra dőlt, a sofőr halálát okozva.

A helyenként 80-100 kilométer per órás szél az egyik törökszentmiklósi középiskola tornacsarnokának tetejét szakította le még február elején. Szerencsére nem sérült meg senki. Az épületet azóta lefóliázták, de egyelőre csak szélcsendes időben használhatják a diákok.

Orosházán egy héttel a károk után is javában folyt a helyreállítás, nem csak a vásárcsarnok, hanem a mellette lévő társasház épületén is. Ugyanis a csarnok lefújt tetődarabjai légkondicionálókat szakítottak le és több lakás ablakát is betörték. Az utóbbi években ez a harmadik eset, hogy az erős szél megbontja a vásárcsarnok tetejét, így ezúttal megerősítik a szerkezetet.

Fóliával terítették le a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház egyik telephelyét is. A vihar 300 négyzetméteren rongálta meg a tetőt, de a teljes 550 négyzetméteres felületet cserélni kell. A tetőn napelemek is voltak, ezeket le kellett szerelni, így kevesebb áramot tud termelni a létesítmény, ami tovább növeli a kárt. A kárenyhítésre már több mint tízmillió forintot fordított a kórház, de a teljes helyreállításhoz további tízmilliókra lesz szükség.

A Magyar Biztosítók Szövetségének összegzése szerint több mint 32 ezer lakáskárra 2,2 milliárd forintot fizettek ki a társaságok. Ipari létesítményekből és közintézményekből pedig kétezer kárbejelentés érkezett, ami 750 millió forintos kárösszeget jelent. Ezek a számok vetekszenek egy-egy viharos nyári hónap adataival.

„Februárban szokatlannak számít ez az időjárás, a viharok okozta károk nagyjából a nyári viharokhoz mérhetőek. A tavalyi évben például a biztosítók a május-augusztusi viharszezonban összesen 4,1 milliárd forintot fizettek ki, különösen a júniusi viharok számítanak hasonló nagyságrendűnek”–fogalmazott Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője.

A tapasztalatok szerint a szélsőséges időjárási jelenségek után sokan kötnek új biztosítást, ám még így is mintegy egymillió lakásnak – a hazai ingatlanok több mint negyedének – nincs semmilyen biztosítása.

forrás: hirado.hu

CLB TIPP: Ne bízza a szerencsére otthona védelmét! Kösse meg lakásbiztosítását pár perc alatt, hogy ne maradjon anyagi segítség nélkül a viharok pusztítása után! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Viharkár: tízezer bejelentés érkezett

A múlt heti viharok után közel tízezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz – adta hírül a MABISZ. A társaságok szerint a kárkifizetések összege akár az egymilliárd forintot is elérheti.

A múlt heti szélviharok pusztításai után az észak-dunántúli megyéktől kezdve Békésig és Hajdú-Biharig érkeztek nagyszámú kárbejelentések a biztosítókhoz. A lakossági bejelentések mellett jelentős számban és nagyobb kárösszeget megjelölve futottak be ipari létesítmények, illetve középületek megrongálódásáról szóló értesítések is. Az eddig összesen mintegy 9500 bejelentés nyomán a várható kárösszeg elérheti az egymilliárd forintot – adta hírül a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Nem ilyenkor tombolnak a viharok

Az évnek ebben a szakában mind a kárbejelentések száma, mind pedig a várható kárösszeg szokatlanul nagynak számít. Tekintettel arra, hogy az elkövetkező napokban is nagy erejű szélviharokra kell felkészülni az ország több térségében, február hónap biztosítási szempontból előreláthatólag felzárkózik majd a hagyományos május-augusztusi viharszezon által okozott károkhoz.
Az Aegon Biztosítóhoz péntek reggelig 2190 kárbejelentés érkezett, a viharkárok értéke pedig megközelíti a 200 millió forintot. Az Allianz Biztosítónál is több mint 2000 káresetet jelentettek. A Groupama Biztosítóhoz csütörtök reggelig 800 kárbejelentés érkezett, de a biztosító több mint 2000 bejelentésre számít.
Az elmúlt tíz évben a nyári időszakban összesen egy és negyedmillió kárt regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben. A tavalyi május-augusztusi viharmérleg körülbelül 4,1 milliárd forintnyi kifizetéssel zárult közel százezer, egyéni és társasházak részéről érkezett bejelentés nyomán. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben stb. keletkezett rongálódások.)

Azonnal kérik a bejelentést

A biztosítók arra kérik ügyfeleiket, hogy amint szembesülnek a viharok által okozott károkkal, tegyék meg bejelentéseiket személyesen, telefonon vagy akár e-mailen is. Több biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési lehetőséget is kialakított a honlapján, sőt, akár élő videós kárbejelentésre is van már lehetőség némelyiküknél. A kárszemléig – amit a társaságok a bejelentést követően néhány napon belül igyekeznek elvégezni – csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével. A kisebb összegű lezárt károk esetén számíthatunk arra, hogy a kifizetések napokon belül megtörténnek, mint a múlt heti viharok nyomán is tapasztalhatták a károsultak.

Vizsgáljuk felül a biztosítást!

A MABISZ ezúttal is arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után vizsgáljuk felül a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra vagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.

A több mint négymilliónyi hazai lakóingatlan 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A piacon erős a verseny: tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások (otthonunk méretétől és típusától függően) már havi néhány ezer forintért is elérhetőek.

Forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Vizsgálja felül lakásbiztosítását évfordulójakor: Lakásbiztosítás kalkulátor >>