Más árat kap a biztosító a szervizben
Három évvel ezelőtt egy biztosító már harcba szállt a szervizekkel, amiért a biztosítós javításoknál nem adják tovább az alkatrész-kereskedőktől kapott kedvezményeiket; most a GVH jutott közel azonos álláspontra a kgfb-piacot átfogó vizsgálata nyomán.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) néhány hete piacelemzést készített a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piac helyzetéről (Világgazdaság, 2017. május 10.). A vizsgálat bizonyos pontjai ugyanakkor nem a szorosan vett biztosítással, hanem a javítói piac helyzetével kapcsolatban fogalmaztak meg fajsúlyos észrevételeket. A figyelem érthető: a kgfb-piacon a legmeghatározóbb tétel a kárráfordítás, amely alapjaiban szabja meg a díjszintet.
A korábbi években a kgfb-piacon olyan díjverseny kezdődött, amelynek köszönhetően a károkat és költségeket a díjbevétel szintjéhez mérő úgynevezett kombinált mutató éveken keresztül 100 százalék felett volt, vagyis a biztosítók által beszedett díjak nem fedezték az üzletág kiadásait. (A mélypont 2012-ben volt, amikor a kombinált mutató értéke 122 százalék volt, ezen belül a kárhányad – a kárkifizetések díjbevételhez viszonyított összege – 87 százalékon állt.)
Az elmúlt években a felügyeleti jogkörrel is rendelkező Magyar Nemzeti Bank (MNB) épp emiatt aggályokat fogalmazott meg, jelezve: prudenciális kockázatokat hordoz a kgfb-piac. A huzamosabb ideig 100 százalék felett álló kombinált mutató ugyanis arra kényszeríti a biztosítókat, hogy más területekről keresztfinanszírozzák a kgfb-üzletág veszteségeit.
Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a biztosítók más biztosítási termékek (pl. lakásbiztosítás) szolgáltatási színvonalának csökkentésével igyekeznek majd kompenzálni az üzletági veszteségeiket – ez pedig az ügyfelek számára jelenthet problémát, hisz ők abban a hiszemben szerződnek, hogy teljes szolgáltatást kapnak.
A piacon a kgfb-átlagdíj 2014 óta emelkedik, ám fontos látni, hogy az MNB adatai szerint a tavalyi mérték is csak a 2010-ben fizetett biztosítási díj 86 százalékát teszi ki a személyautók esetében. A díjak emelkedése is közrejátszott abban, hogy az iparági kárhányad tavaly már csak 67 százalék volt, ami EU-szinten is átlagosnak mondható.
Nem a károsult fizet
Ugyanakkor bizonyos piaci anomáliák továbbra is fennállnak, s ezekre a GVH tanulmánya is rávilágít. A versenyhivatal megállapításai szerint lényegében nincs árverseny a kgfb-alapú javítási szolgáltatások tekintetében. Mindezt azzal magyarázzák, hogy a kgfb esetében más a megrendelő (károsult) és más a szolgáltatásért konkrétan fizető személy (biztosító). Mivel a biztosító és a javító között csak elszámolási viszony van, ezért a biztosító nincs abban a helyzetben, hogy a javítóval piaci körülmények között egyezzen meg a szolgáltatásról és annak ellenértékéről. Ha a javítást utcáról betérő magánszemélyként rendeli meg valaki, akkor a szervizek az ügyfelekért folytatott árversenyben akár jelentős összegű kedvezményt is adnak a szolgáltatás megrendelése esetén (alkatrész-árengedmény, egyedi árszabás, egyéb szolgáltatások) – szögezi le a tanulmány, hozzátéve, hogy a biztosítós számlás javításoknál azonban a javítást végző vállalkozások ösztönzöttek arra, hogy a javításokat a lehető legmagasabb áron számlázzák ki, amit a biztosító kénytelen kifizetni.
A GVH másik komoly megállapítása az, hogy a különböző kárrendezési eljárások során a biztosítók, valamint a javítóműhelyek nagymértékben támaszkodnak különböző kalkulációs rendszerekre, ám az e rendszerekben szereplő adatok – a biztosítói vélemények alapján – nem minden esetben tükrözik a tényleges piaci árakat, tekintve, hogy a kalkulációs rendszerekhez az alkatrész- és festékgyártók, illetve -importőrök kiskereskedelmi adatot szolgáltatnak, míg az egyéni megrendelők részére jelentős kedvezményeket nyújtanak. Mindez azt jelenti – állapította meg a GVH is –, hogy miközben a javítóműhelyek esetenként jelentős kedvezményekkel szerzik be a gépjármű javításához szükséges alkatrészeket, festékanyagokat, a biztosítók felé kiállított számla a kalkulációs rendszerekben szereplő árak alapján történik.
Túlszámlázás?
A történet nem új, sőt talán ideje emlékeztetni az olvasót arra, hogy volt már biztosító, amely harcot hirdetett a „túlszámlázás” ellen. Három éve nagy port kavart, hogy az egyik biztosító arról értesítette szervizpartnereit, hogy csak azokkal szerződik automatikus kárelszámolásra, akik vállalják, hogy a kárkalkulációkban az alkatrészek árát meghatározó, úgynevezett Audatex árkalkulációs rendszerben szereplő áraknál 10 százalékkal alacsonyabb díjakat határoznak meg. (A biztosító öt országos alkatrész-beszállítóval megállapodott arról, hogy legalább 10 százalékos kedvezménnyel szállítják ki a termékeket a szervizeknek, de természetesen azt nem írhatta elő, hogy a szervizek a szóban forgó beszállítókkal szerződjenek.) A biztosító előzetes felmérése szerint a szervizek esetenként 20-40 százalékos kedvezményt is kapnak az Audatex-árakhoz képest a beszállítóiktól, azaz a 10 százalékos csökkentés lényegében csak az így keresett extraprofit egy részét veszi el. (Az alkatrészek áraiból összerakott gépkocsi – fényezés és munkadíj nélkül – rendre 6-7-szer drágább, mint amennyiért a kész kocsikat listaáron kínálják a kereskedők.)
Miután a GVH egy korábbi vizsgálata nyomán a javítási munkák elszámolásánál már viszonylagos rend honol (bár az Audatex itt is hoz standard javítási időket), igen érdekes helyzet alakult ki a javítások terén: maga a szervizmunka tényleges költsége a végső számla nagyjából 30 százalékát teszi ki, a fennmaradó 70 százaléknyi költség az alkatrészeké. Ha csak 20 százalékos kedvezménnyel számolunk, ez azt jelenti, hogy a számlaösszegek 14 százaléka mögött semmilyen teljesítés sincs.
Pénztárgép – megoldás?
A szervizek szerint a fő gondot az jelenti, hogy a javítások nagyjából fele ma is mindenféle számla nélkül történik. Ezt szerintük hajtja az a biztosítói gyakorlat, ahol a biztosító egyezséget ajánl és fix összegű kártérítésben állapodik meg a pórul járt autóssal, aki maga dönthet róla, hogy a keletkezett kárt megjavíttatja-e, és ha igen, hol teszi. A fix összegű kártérítés nem feltétlenül jelenti, hogy a javítás olyan szervizben történik, ahol a javításról nem készül számla. Mindezt sokkal inkább az támogatja, hogy a károsult maga dönthet, meg kívánja-e javíttatni az autóját, és hogy biztosítják számára a szabad szervizválasztást.
A biztosítók vélekedése szerint ugyanakkor nem rajtuk – és az ügyfeleken – kell elverni a port, ha egy szakma szemmel láthatóan képtelen önszabályozni saját piaci környezetét és a területen dolgozó vállalkozókat, s a NAV-tól sem vehetik át az ellenőrzési tevékenységet. Egyébiránt – emlékeztetnek – idén január 1-jétől már minden autószerviz-szolgáltatást végző vállalkozásnak online pénztárgéppel kell rendelkeznie. A korábbi tapasztalatok szerint pedig az adóhatóság ma már képes arra, hogy felfigyeljen az olyan anomáliákra, ha például egy-egy kereskedőnél a nap bizonyos óráiban rendszerszerűen nem használják a pénztárgépet.
Forrás: www.vg.hu
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
- Kötelező biztosítás
PSZÁF bírságok: Generali-Providencia és Allianz Hungária
A Felügyelet kötelezte a két biztosítót, hogy a független közvetítők felelősségbiztosítása megszűnésekor esedékes, a felügyelet és a független közvetítők felé fennálló tájékoztatási kötelezettségének tegyen eleget, és nyilvántartási rendszerét e kötelezettség teljesítése érdekében alakítsa át.
A felügyelet emellett megbírságolta a két biztosítót. A Generali-Providenciát 5 millió forint, az Allianz Hungáriát pedig 10 millió forint bírság megfizetésére kötelezte.
Forrás: Világgazdaság Online
Egyre több kutyában már ott a csip
A kutyatulajdonosok többsége már decemberben beültette kutyájába azt a csipet, amit egy önkormányzati rendelet tett kötelezővé januártól. A csip azért kell, hogy az elkóborolt állat azonosítható legyen. Januárban még csak figyelmeztetik az állatok tulajdonosait, ha nem ültették kutyájukba az azonosítót, februártól már büntetik a felelőtlen gazdákat.
Január elsejétől minden kutyatulajdonosnak kötelező csipet ültetni kedvencébe, hogy az állat és gazdája is azonosítható legyen. A csip azért kell, hogy az elkóborolt állat és gazdája is azonosítható legyen, és hogy minden eb megkapja a szükséges oltásokat.
A kutyák csipjeit egy leolvasóval a gyepmesterek és a közterület-felügyelők ellenőrizhetik. Januárban még csak figyelmeztetik a gondatlan gazdikat, de februárban már 30 ezer forintra is büntethetik azokat a kutyatulajdonosokat, akik nem gondoskodtak az állatok csipezéséről.
A csipet az állatorvos ülteti be az eb bőre alá, ez néhány ezer forintos költséget ró a gazdikra.
Hamarosan prémium alkuszokra is bízhatjuk biztosításaink intézését
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) még az idén egy új közvetítői kategória, az úgynevezett prémium alkuszi minősítés bevezetését tervezi, amitől a biztosításközvetítés és az egész biztosítási piac színvonalának további erősítését várja.
Erről a FBAMSZ pénteki közgyűlésén döntött a tagság, amely megbízta az elnökséget azzal, hogy dolgozza ki azokat szigorú minőségi követelményeket, amelyek az ügyfelek számára egyértelmű garanciát jelentenek a minőségi közvetítői szolgáltatásokra.
A változtatást a válság által módosult körülmények, és igények indokolják: az alkuszok tapasztalata alapján az ügyfelek minden eddiginél jobban igénylik a minőségi közvetítői szolgáltatásokat. Ennek megfelelően megnőtt a jelentősége egy, a biztosításközvetítők számára kidolgozott minőségi követelményrendszernek is, hiszen az ügyfeleknek érezniük kell, hogy biztosítási ügyeik jó kezekben vannak – áll a FBAMSZ közleményében.
„Egy ilyen követelményrendszer nem csupán a fogyasztók, hanem a partnerbiztosítók számára is fontos igazodási pont lehet – hangsúlyozta Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – Ezért, bár a biztosítási piacot szerencsére jórészt elkerülték a pénzügyi piacon megmutatkozó közvetítői problémák, a FBAMSZ, mint a hazai alkuszok legnagyobb tömörülése, fontosnak érezte a prémium alkuszi követelményrendszer kialakítását, amelyet – a követelmények egyértelmű megfogalmazását és szövetségi elfogadása után még az idén szeretne bevezetni.”
Korábbi kezdeményezések
A szövetség törekvése a biztosítási kultúra erősítésére nem új keletű: 2008-ban sikerrel vezette be a közvetítői piacon dolgozók magasabb szintű, rendszeres képzését biztosító Alkuszakadémiát, idei tervei között pedig egy középiskolai program is szerepel a biztosítási alapismeretek terjesztésére.
A FBAMSZ az elmúlt évek során számos biztosításpiaci szabályozás ügyében lépett fel kezdeményezőként: ezek közül a legnagyobb visszhangot a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszerének átalakítása keltette. Évek óta a szakterület legnagyobb hazai összejövetelének számít a FBAMSZ által szervezett Biztosításszakmai Konferencia, amely évente néhány napos közös együttgondolkodásra gyűjti össze a szakma valamennyi szereplőjét: biztosítók és alkuszcégek szakértőit, valamint a pénzügyi kormányzat és a felügyelet vezető tisztségviselőit egyaránt.
Hamarosan prémium alkuszokra is bízhatjuk biztosításaink intézésétA Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) még az idén egy új közvetítői kategória, az úgynevezett prémium alkuszi minősítés bevezetését tervezi, amitől a biztosításközvetítés és az egész biztosítási piac színvonalának további erősítését várja.
Szerző: FBAMSZ
Biztosítások: a teljesköltség-mutató első három hónapja
A unit-linked életbiztosítások teljesköltség-mutatói (TKM) az év eleje óta nyilvánosak. Az átlátható piac kialakítása felé vezető lépés a kissé megcsappant bizalom erősítését célozza, ami is rá is fér a 2008-ban és 2009-ben egyaránt 10 százalék körül visszaesést mutató piacra.
A MABISZ honlapján az év eleje óta elérhetők a unit-linked (UL) életbiztosítások teljesköltség-mutatói. A standardizált (35 éves férfi ügyfélre, rendszeres díjfizetés esetén 10-15-20 évre, egyszeri díjas szerződéseknél 10-15-20 évre, élethosszig tartó biztosításoknál 20 évre számított) TKM azt mutatja meg százalékos formában, hogy az ügyfél által ténylegesen realizált hozam mennyivel lesz kisebb az adott termékben lévő befektetési instrumentumok által elért elméleti (költségmentes) hozamnál. A TKM-ben szereplő tételek között szerepel például az adminisztrációs és a vagyonkezelési díj és az alapkezelési költség.
A TKM-eket a társaságok jellemzően sávos formában adják meg, a sávok pedig biztosítónként és termékenként is komoly eltéréseket mutathatnak. A jellemző értékek – a leghosszabb, 20 éves időtartam esetén – 3 és 5 százalék közöttiek, a 10 éves mutatók jellemzően egy-két százalékponttal magasabbak. (Akad termék, amelynél a tíz évre számított TKM felső sávhatára meghaladja a 9 százalékot, és olyan is, amelynél a 20 éves mutató kisebb, mint egy százalék.)
A sávok összehasonlítása nem mindig egyszerű: kérdés lehet például, hogy – azonos időtartam mellett – egy 4-6 százalékos, vagy egy 4,5-5,5 százalékos sáv-e a kedvezőbb. Persze maguk a biztosítók is hangsúlyozzák, hogy a TKM nem az egyetlen lényeges szempont. A döntéskor figyelembe kell venni többek között azt is, hogy milyen jellegű a konkrét ajánlatban szereplő fedezet és hogy mennyire rugalmas – továbbá, hogy milyen kényelmi megoldásokat tartalmaz – a szerződés.
Forrás: Hvg.hu
Újabb biztosításközvetítő engedélyét vonták vissza
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete határozatában visszavonta a Star Finance Pénzügyi Tanácsadó Kft. független biztosításközvetítői tevékenységi engedélyét és a társaságot törölte a felügyeleti nyilvántartásból.
A Felügyelet ugyanehhez az ügykörhöz kapcsolódóan, további határozataiban 5 millió forint bírság megfizetésére kötelezte Kupecz Richardot, a felszámolás alatt lévő Fund De La Salle Befektetési Alapkezelő Zrt. volt vezérigazgatóját, és 1 millió forint bírság megfizetésére Molnár Kristófot, a Fund De La Salle Befektetési Alapkezelő Zrt. portfóliókezelési tevékenységének irányítóját.
A befektetési alapkezelővel üzleti és tulajdonosi kapcsolatban álló Star Finance Kft. alkuszcégnél lefolytatott helyszíni célvizsgálat megállapította: a társaság – a számára engedélyezett biztosításközvetítői tevékenységen felül – jogosulatlanul befektetési szolgáltatást is közvetített.
Az alapkezelővel való együttműködés során e tevékenység –a tulajdonosi, vezetői összefonódásból adódóan – nem volt megfelelően átlátható, és lehetőséget adott sorozatos szabálytalanságok, jogsértések elkövetésére, illetve az ügyfelek megkárosítására. A Star Finance Kft. emellett a biztosításközvetítői tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályi előírásokat is sorozatosan megsértette.
Kupecz Richardnak az alapkezelőnél végzett tevékenységére vonatkozóan a felügyeleti vizsgálat megállapította: a vezető nem biztosította a társaság működéséhez szükséges tárgyi, technikai, személyi feltételeket, tevékenysége során megsértette a vonatkozó jogszabályi, szabályzati előírásokat, s nem alakított ki olyan kockázatkontrollokat, amelyekkel biztosítani lehetett volna az ügyfelek érdekeinek védelmét, pontos tájékoztatását. Molnár Kristóf az alapkezelő portfóliókezelési irányítói tevékenysége során súlyosan, folyamatosan megsértette a jogszabályi, munkaköri és az – egyebek között az ügyfelek egyedi tranzakcióival kapcsolatos hozamszámítási – feladatköreihez kapcsolódó előírásokat.
Mint emlékezetes, a Felügyelet tavaly – több intézkedést követően – kezdeményezte a Fund De La Salle Befektetési Alapkezelő Zrt. felszámolását, amelyet a Fővárosi Bíróság 2009. december 7-én hozott és december 30-án jogerőre emelkedett végzésével rendelt el.
Forrás: Vg.hu
Újra terjesztheti termékeit a Wabard Biztosító Zrt.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete határozatában 2010. április 15-től megszünteti a Wabard Biztosító Zrt. kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb), casco és hazai, illetve nemzetközi közúti árufuvarozók felelősségbiztosítási termékeinek terjesztésének felfüggesztését. A terjesztést korlátozó döntést még 2009. szeptember 25-től visszavonásig hozta meg tavalyi határozatában a Felügyelet.
A Felügyelet 2010. január és február között utóvizsgálatot folytatott le a biztosítónál, amelyben a felfüggesztő határozatában elrendelt kötelezések teljesítését, illetve a Wabard Biztosító Zrt. termékeinek díjkalkulációit vette górcső alá. A vizsgálat megállapításai szerint a biztosító számos intézkedést tett azért, hogy a felfüggesztésre okot adó jogszabálysértő tényállásokat megszüntesse. A szabályozottság, a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer fejlesztése terén elért eredmények, s a kitűzött célok alapján valószínűsíthető, hogy a Wabard Biztosító Zrt. képes lesz a jogszabályokkal összhangban lévő, a terjesztést is magában foglaló működésre.
A Felügyelet ugyanakkor egyúttal kötelezte a biztosítót, hogy a nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszerét a továbbiakban úgy működtesse, hogy maradéktalanul eleget tehessen a jogszabály erejénél fogva megszűnt kgfb-szerződéseihez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségeinek.
A Fővárosi Bíróság tegnap született, még nem jogerős ítéletében elutasította a Wabard Biztosító Zrt. keresetét, amelyben a társaság a Felügyelet tavaly szeptemberi, a biztosító termékterjesztését felfüggesztő határozatát támadta meg. A bíróság ítélete szerint a Felügyelet 2009 őszén meghozott felfüggesztő határozata maradéktalanul jogszerűnek bizonyult.
Budapest, 2010. április 15.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Kárrendezési 10 nap alatt: szolgálatatási garanciát indít a Groupama
A válság sújtotta biztosítási piacon a Groupama Garancia Biztosító ügyfélbarát hozzáállással, testreszabott megoldásaival és innovatív fejlesztéseivel kíván az ügyfelek igényeire választ adó, minél magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtani. A kárrendezés időtartamára vonatkozó Szolgáltatási Garancia hiányt pótol a hazai biztosítási piacon, hiszen a biztosítótársaság Magyarországon elsőként olyan önkéntes vállalást tesz, mely szerint a meghatározott kárügyeket a jogosultság megállapításától számított 10 munkanapon belül lezárja, és erre garanciát is vállal.
A nehéz gazdasági helyzetben tovább nő az ügyfélközpontúság jelentősége
A Groupama Garancia Biztosító az egy évvel ezelőtti fúzió idején több célt is maga elé tűzött. Piaci pozíciója megerősítésének kulcsa az ügyfelek igényeire választ adó, jó ár/érték arányú termékek fejlesztése, valamint a szolgáltatás színvonalának emelése. Ez utóbbi cél érdekében új, Magyarországon egyedülálló szolgáltatást vezetett be.
Szolgáltatási Garancia
A Groupama Garancia Biztosító új szolgáltatása több szempontból is nóvum. Egyrészt a biztosító a kárrendezés időtartamára vonatkozó Szolgáltatási Garancia elnevezésű új szolgáltatása keretében elsőként a piacon vállalja, hogy a TeleCenteren vagy interneten bejelentett, meghatározott lakossági lakás- és casco biztosítási kárügyeket a jogosultság megállapításától számított 10 munkanapon belül lezárja. Ennek értelmében a biztosító garanciát vállal arra, hogy az önként vállalt határidőn belül intézkedik a szolgáltatási/kártérítési összeg kifizetéséről, illetve amennyiben a kárügy elutasításra került, akkor a kárigényt elutasító levél kiküldéséről.
A Groupama Garancia Biztosító fenti vállalására garanciát is nyújt: abban az esetben, ha túllépné a 10 munkanapos határidőt, akkor a biztosítás következő 6 havi díját elengedi.
Proaktív kárrendezés
A fentieken kívül újdonság az is, hogy a kárügyintézés során addig, amíg meg nem állapítható, hogy a kárigény jogos-e, a biztosító munkatársai minden héten felveszik telefonon a kapcsolatot az ügyféllel, melynek során tájékoztatást nyújtanak a kárügy aktuális helyzetéről, és jelzik, amennyiben szükséges valamilyen további információ vagy hivatalos irat benyújtása.
"A Szolgáltatási Garancia igénybevétele rendkívül egyszerű. Ügyfeleinktől azt kérjük, hogy lakás-, illetve casco biztosítási kárukat TeleCenterünkön vagy honlapunkon keresztül jelentsék be. Az interneten történő kárbejelentés indításához nem kell regisztrálni, az a honlapunk Ügyfélszolgálat/Szolgáltatási Garancia oldalán elérhető linkről a szerződésszám megadásával indítható." - hangsúlyozta Birkás Balázs, szolgáltatási vezérigazgató-helyettes.
A tesztidőszak eredményei
A kárrendezés időtartamára vonatkozó Szolgáltatási Garanciát 2010. április 1-jén vezette be a Grouapama Garancia Biztosító. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján elmondható, hogy a biztosítótársaság közel 1000 db kárügyet rendezett új szolgáltatása keretében, és 10 munkanapos önkéntes vállalását az esetek 100%-ban tartani tudta.
"Új szolgáltatásunk bevezetése nyitánya egy folyamatnak, annak a folyamatnak, amely során hasonló szolgáltatásokat vezetünk be. Bízunk abban, hogy ügyfeleink megismerik, és értékelik ezt a fajta hozzáállásunkat.
Reméljük, hogy ez a fajta attitűd beépül a vállalat valamennyi dolgozójának gondolkodásmódjába, és önkéntes vállalásunk hozzájárul ahhoz, hogy ügyfeleinknek minél magasabb szintű szolgáltatásokat nyújthassunk" - hangsúlyozta Yann Ménétrier a Groupama Garancia Biztosító vezérigazgatója.
Forrás: Pénzcentrum.hu
Wabard: Hűségjutalom a Wabardtól
A Wabard Biztosító Zrt. nyereményjátékot szervezett azon ügyfelei részére, akik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításukat meghosszabbították a 2010-es évre. Bonyolult feltételek helyett csupán érvényes biztosítási szerződésre volt szükség a részvételhez. Az ügyfelek zárt adatbázisából a számítógép – közjegyző jelenlétében – véletlenszám-generálással választotta ki a nyerteseket. Összesen 561 ajándéktárgy talált gazdára: 500 darab digitális guminyomásmérő, 50 Navon gps, 10 Dell Inspiron laptop, a fődíj pedig egy Ford Mondeo Ambiente 1,6 típusú személygépkocsi volt, amelyet április 27-én adtak át a Planet Autó M1 szalonjában.
„Amikor biztosítót váltottunk, a Wabard mellett szólt, hogy új szereplő a piacon, méltányos, mondhatni alacsony díjakkal. Tavaly év végén úgy határoztunk, maradunk náluk. Továbbra is kedvező díjakat ajánlottak, és mindvégig elégedettek voltunk velük. A döntésben ez a »jutalomjáték« nem volt szempont, hiszen, nem is tudtunk róla” – mondta az autó átvétele előtt a szerencsés nyertes, Farkas Katalin, majd hozzátette –, fenntartásokkal fogadta a hírt, arra is gondolt, hogy átverés. Még akkor sem hitte el, amikor megnézte a Wabard honlapját – a különféle nyereményjátékokat hirdető csalóka levelek kétkedővé teszik az embert. „Vannak cégek, amelyek egy sor lehetetlen feltételt támasztanak az ügyféllel szemben, ha részt akar venni a nyereményjátékban, itt viszont semmi ilyesmiről nem volt szó. Nem kellett sem újabb biztosítást, sem hűségnyilatkozatot aláírnom még a fődíj átvételéhez sem”.
Farkas Katalin a fővárosban él, pénzügyi területen dolgozik, tíz hónapja otthon van a kisfiával. Tizenhét éves kora óta vezet, eddigi autóját, egy hétéves Opel Corsát a tervek szerint édesanyja kapja meg. Farkas Katalinéknál kezdett aktuálissá válni egy nagyobb kocsi beszerzése, és a probléma most megoldódott. Fortuna még azelőtt új autóhoz juttatta a családot, hogy egyáltalán eldöntötték volna, milyen típust szeretnének.
A Ford kulcsát Czakóné Kovács Anna, a Wabard Biztosító Zrt. vezérigazgatója adta át. „Nagyon örülök annak, hogy jó helyre került a fődíj. A kötelező felelősségbiztosítás elemzései szerint Katalin járművezetőként minden szempontból kedvező besorolásba tartozó ügyfél. A baleseti statisztikák alapján a harminc és negyven év közötti, kisgyermekes hölgyek óvatosan vezetnek, az általuk okozott károk alapján alacsony kockázatot jelentenek. Ők a legkedvezőbb ügyfeleink, ennek hatása az általunk meghirdetett kedvező díjakban is látható, A lakosság ezen része a leginkább preferált célcsoport” – említette a vezérigazgató asszony.
Milliárdos üzlet lehetne egy újabb katasztrófa
Így lehet, hogy mégsem lesz vulkánbiztosításunk egyhamar, de Németh Péter inkább azért aggódik, mert a hazai utasok jelentős része még alap utasbiztosítást sem köt, mielőtt külföldre utazna. Ebben sajnos, az európai országok között eléggé hátul kullogunk, pedig azt mindenki tudja, hogy a magyar pénztárcákhoz mérve külföldön szinte megfizethetetlen a gyógykezelés, de még egy sürgősségi ellátás is. Ez a váratlan természeti katasztrófa talán rávilágít az utasbiztosítás lényegére és fontosságára is - véli a cég szakértője.
A gyerekeknek jár a biztosítás

