2017.06.08
Más árat kap a biztosító a szervizben
Három évvel ezelőtt egy biztosító már harcba szállt a szervizekkel, amiért a biztosítós javításoknál nem adják tovább az alkatrész-kereskedőktől kapott kedvezményeiket; most a GVH jutott közel azonos álláspontra a kgfb-piacot átfogó vizsgálata nyomán.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) néhány hete piacelemzést készített a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piac helyzetéről (Világgazdaság, 2017. május 10.). A vizsgálat bizonyos pontjai ugyanakkor nem a szorosan vett biztosítással, hanem a javítói piac helyzetével kapcsolatban fogalmaztak meg fajsúlyos észrevételeket. A figyelem érthető: a kgfb-piacon a legmeghatározóbb tétel a kárráfordítás, amely alapjaiban szabja meg a díjszintet.
A korábbi években a kgfb-piacon olyan díjverseny kezdődött, amelynek köszönhetően a károkat és költségeket a díjbevétel szintjéhez mérő úgynevezett kombinált mutató éveken keresztül 100 százalék felett volt, vagyis a biztosítók által beszedett díjak nem fedezték az üzletág kiadásait. (A mélypont 2012-ben volt, amikor a kombinált mutató értéke 122 százalék volt, ezen belül a kárhányad – a kárkifizetések díjbevételhez viszonyított összege – 87 százalékon állt.)
Az elmúlt években a felügyeleti jogkörrel is rendelkező Magyar Nemzeti Bank (MNB) épp emiatt aggályokat fogalmazott meg, jelezve: prudenciális kockázatokat hordoz a kgfb-piac. A huzamosabb ideig 100 százalék felett álló kombinált mutató ugyanis arra kényszeríti a biztosítókat, hogy más területekről keresztfinanszírozzák a kgfb-üzletág veszteségeit.
Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a biztosítók más biztosítási termékek (pl. lakásbiztosítás) szolgáltatási színvonalának csökkentésével igyekeznek majd kompenzálni az üzletági veszteségeiket – ez pedig az ügyfelek számára jelenthet problémát, hisz ők abban a hiszemben szerződnek, hogy teljes szolgáltatást kapnak.
A piacon a kgfb-átlagdíj 2014 óta emelkedik, ám fontos látni, hogy az MNB adatai szerint a tavalyi mérték is csak a 2010-ben fizetett biztosítási díj 86 százalékát teszi ki a személyautók esetében. A díjak emelkedése is közrejátszott abban, hogy az iparági kárhányad tavaly már csak 67 százalék volt, ami EU-szinten is átlagosnak mondható.
Nem a károsult fizet
Ugyanakkor bizonyos piaci anomáliák továbbra is fennállnak, s ezekre a GVH tanulmánya is rávilágít. A versenyhivatal megállapításai szerint lényegében nincs árverseny a kgfb-alapú javítási szolgáltatások tekintetében. Mindezt azzal magyarázzák, hogy a kgfb esetében más a megrendelő (károsult) és más a szolgáltatásért konkrétan fizető személy (biztosító). Mivel a biztosító és a javító között csak elszámolási viszony van, ezért a biztosító nincs abban a helyzetben, hogy a javítóval piaci körülmények között egyezzen meg a szolgáltatásról és annak ellenértékéről. Ha a javítást utcáról betérő magánszemélyként rendeli meg valaki, akkor a szervizek az ügyfelekért folytatott árversenyben akár jelentős összegű kedvezményt is adnak a szolgáltatás megrendelése esetén (alkatrész-árengedmény, egyedi árszabás, egyéb szolgáltatások) – szögezi le a tanulmány, hozzátéve, hogy a biztosítós számlás javításoknál azonban a javítást végző vállalkozások ösztönzöttek arra, hogy a javításokat a lehető legmagasabb áron számlázzák ki, amit a biztosító kénytelen kifizetni.
A GVH másik komoly megállapítása az, hogy a különböző kárrendezési eljárások során a biztosítók, valamint a javítóműhelyek nagymértékben támaszkodnak különböző kalkulációs rendszerekre, ám az e rendszerekben szereplő adatok – a biztosítói vélemények alapján – nem minden esetben tükrözik a tényleges piaci árakat, tekintve, hogy a kalkulációs rendszerekhez az alkatrész- és festékgyártók, illetve -importőrök kiskereskedelmi adatot szolgáltatnak, míg az egyéni megrendelők részére jelentős kedvezményeket nyújtanak. Mindez azt jelenti – állapította meg a GVH is –, hogy miközben a javítóműhelyek esetenként jelentős kedvezményekkel szerzik be a gépjármű javításához szükséges alkatrészeket, festékanyagokat, a biztosítók felé kiállított számla a kalkulációs rendszerekben szereplő árak alapján történik.
Túlszámlázás?
A történet nem új, sőt talán ideje emlékeztetni az olvasót arra, hogy volt már biztosító, amely harcot hirdetett a „túlszámlázás” ellen. Három éve nagy port kavart, hogy az egyik biztosító arról értesítette szervizpartnereit, hogy csak azokkal szerződik automatikus kárelszámolásra, akik vállalják, hogy a kárkalkulációkban az alkatrészek árát meghatározó, úgynevezett Audatex árkalkulációs rendszerben szereplő áraknál 10 százalékkal alacsonyabb díjakat határoznak meg. (A biztosító öt országos alkatrész-beszállítóval megállapodott arról, hogy legalább 10 százalékos kedvezménnyel szállítják ki a termékeket a szervizeknek, de természetesen azt nem írhatta elő, hogy a szervizek a szóban forgó beszállítókkal szerződjenek.) A biztosító előzetes felmérése szerint a szervizek esetenként 20-40 százalékos kedvezményt is kapnak az Audatex-árakhoz képest a beszállítóiktól, azaz a 10 százalékos csökkentés lényegében csak az így keresett extraprofit egy részét veszi el. (Az alkatrészek áraiból összerakott gépkocsi – fényezés és munkadíj nélkül – rendre 6-7-szer drágább, mint amennyiért a kész kocsikat listaáron kínálják a kereskedők.)
Miután a GVH egy korábbi vizsgálata nyomán a javítási munkák elszámolásánál már viszonylagos rend honol (bár az Audatex itt is hoz standard javítási időket), igen érdekes helyzet alakult ki a javítások terén: maga a szervizmunka tényleges költsége a végső számla nagyjából 30 százalékát teszi ki, a fennmaradó 70 százaléknyi költség az alkatrészeké. Ha csak 20 százalékos kedvezménnyel számolunk, ez azt jelenti, hogy a számlaösszegek 14 százaléka mögött semmilyen teljesítés sincs.
Pénztárgép – megoldás?
A szervizek szerint a fő gondot az jelenti, hogy a javítások nagyjából fele ma is mindenféle számla nélkül történik. Ezt szerintük hajtja az a biztosítói gyakorlat, ahol a biztosító egyezséget ajánl és fix összegű kártérítésben állapodik meg a pórul járt autóssal, aki maga dönthet róla, hogy a keletkezett kárt megjavíttatja-e, és ha igen, hol teszi. A fix összegű kártérítés nem feltétlenül jelenti, hogy a javítás olyan szervizben történik, ahol a javításról nem készül számla. Mindezt sokkal inkább az támogatja, hogy a károsult maga dönthet, meg kívánja-e javíttatni az autóját, és hogy biztosítják számára a szabad szervizválasztást.
A biztosítók vélekedése szerint ugyanakkor nem rajtuk – és az ügyfeleken – kell elverni a port, ha egy szakma szemmel láthatóan képtelen önszabályozni saját piaci környezetét és a területen dolgozó vállalkozókat, s a NAV-tól sem vehetik át az ellenőrzési tevékenységet. Egyébiránt – emlékeztetnek – idén január 1-jétől már minden autószerviz-szolgáltatást végző vállalkozásnak online pénztárgéppel kell rendelkeznie. A korábbi tapasztalatok szerint pedig az adóhatóság ma már képes arra, hogy felfigyeljen az olyan anomáliákra, ha például egy-egy kereskedőnél a nap bizonyos óráiban rendszerszerűen nem használják a pénztárgépet.
Forrás: www.vg.hu
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
- Kötelező biztosítás
Romló kilátások növelik az érdeklődést a munkanélküliség biztosítás iránt
2010 május 12.
Kategória:
Munkanélküliség biztosítás
Romló kilátások növelik az érdeklődést a munkanélküliség biztosítás iránt
A gazdasági teljesítmény visszaesése nyomán elemzők az év végéig újabb tömegek elbocsátását prognosztizálják, kétszámjegyű munkanélküliségi rátát jelezve előre. Ezek a várakozások is folyamatosan az érdeklődés középpontjában tartják a munkavállalók széles köre által igénybe vehető jövedelempótló biztosítási lehetőségeket. A közelmúltban a CLB Független Biztosítási Alkusz is megkezdte az April munkanélküliségi biztosításának forgalmazását. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy jellemzően 30-35 évesek kötnek 9 hónapon keresztül havi 100 ezer forintot térítő módozatot.
A KSH második negyedéves munkaerő piaci adatai szerint a tavalyi év azonos időszakához képest az állásnélküliek száma 83 ezerrel nőtt. Ez a szám a várakozások szerint tovább nő, így a munkanélküliségi ráta az év végére várhatóan jóval a 10 százalékos lélektani határ fölé emelkedik. Nem csoda tehát, hogy a Google adatai szerint az elmúlt hónap során is heti 3-5 ezer hazai érdeklődő próbált a legismertebb keresőn keresztül információhoz jutni a munkanélküliségi biztosításról.
"Rendkívül fontos, hogy az emberek felmérjék rövid- és hosszú távú lehetőségeiket és minden eshetőségre időben felkészüljenek. A jövedelempótló biztosítás a többség számára megfelelő biztosítékot kínál ahhoz, hogy az új állás megtalálásáig se kelljen a felélni a megtakarításokat." - mondta Bravik Attila, a CLB helyettes ügyvezetője.
A CLB adatai szerint - noha munkanélküliség esetére igen széles határok között, 50 ezertől 250 ezer forintig választható a havi jövedelemtérítés összege - a legjellemzőbb a 100 ezer forintos biztosítási összeg. A rendelkezésre álló 6, illetve 9 hónapos térítési időszakok közül szinte kivétel nélkül a nagyobb biztonságot jelentő 9 hónapos lehetőséget választják. Érdekes módon a munkanélküliség biztosítást kötők nem a nagyobb elbocsátási kockázattal szembesülő idősebb, hanem jellemzően a 30-35 éves korosztályból kerülnek ki.
A munkanélküliség biztosításra az ügyfelek havonta átlagosan mintegy 2500 forintot fizetnek, miközben a legolcsóbb és legdrágább munkanélküli biztosítás havi díja között - az elérhető módozatok széles skálájának megfelelően - több mint 7000 forint különbség van:
| Végzettség | 6 hónapon belül aláírt hitelben | Térítéses időszak | Térítés mértéke | Havi díj | |
| Legolcsóbb | felsőfokú | adós | 6 hónap | 50 eFt / hó | 817 Ft / hó |
| Legdrágább | nem felsőfokú | nem adós | 9 hónap | 250 eFt / hó | 7.851 Ft / hó |
A munkanélküliség biztosítással kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy az - az életbiztosítási kötvényekhez hasonló módon - maradandó egészségkárosodás és balestei halálra is fedezetet nyújt. A biztosítás megkötéséhez számos követelményt kell teljesíteni, de általánosan elmondható, hogy 10 munkavállalóból 7-8 meg tud felelni a biztosítási feltételeknek.
Mennyiből jön ki havonta egy család teljes anyagi biztonsága?
2010 május 12.
Kategória:
Általános
Mennyiből jön ki havonta egy család teljes anyagi biztonsága?
Napi egy doboz cigaretta áránál is kevesebből!
A válság idején sokan dönthetnek úgy, hogy anyagi helyzetük romlását a biztosításaik felmondásával ellensúlyozzák vagy enyhítik. Pedig ilyenkor különösen veszélyes következményekkel járhat, ha hosszú évek munkája során előteremtett érték (lakás, autó, ingóságok) károsodik, vagy akár meg is semmisül. A CLB Független Biztosítási Alkusz alábbi modellszámítása azt igazolja, hogy már havi 11-13 ezer forint is elegendő ahhoz, hogy egy család a legjellemzőbb kockázati tényezőket hiánytalanul lefedezze.
A számítások alapja
A biztosítástipp.hu oldalon a számításokat olyan kétgyermekes családra végeztük el, amelyben a 40 éves apa az egyetlen kereső. A család egy 80 négyzetméteres, 2 éve épült házat birtokol, amelyben 4 millió forint értékű ingóság található. Egy Suzuki Swift 1.3 GLX autóval is rendelkeznek, a lakásra és az autóra összesen 10 millió forintos hiteltartozásuk van.
A család keresőjére kötött hitelfedezeti biztosítás
A család keresőjének hirtelen elvesztése a mély gyász mellett a család vagyoni hátterének teljes megrendülését is eredményezheti. A hiteltörlesztési képesség elvesztése egy egyszerű hitelfedezeti biztosítással ellensúlyozható, tragédia esetén a biztosító egy összegben fizet a hitelt adó pénzintézet felé.
A biztosítastipp.hu oldalon elvégzett kalkuláció során a családfő számára 5.330 és 14.000 forint/hó díj között találunk 10 millió forintnyi hitelre fedezetet nyújtó konstrukciókat.
CASCO: nem csak az általunk okozott károk esetén szükséges
A kötelező biztosítás mellé az autósok többsége még nem köt CASCO-biztosítást. Hiába azonban az óvatos, szabálykövető közlekedés, egy felverődő kavics által megrepesztett szélvédő vagy egy ismeretlen autós által a parkolóban okozott sérülés is könnyen százezres kárt tud okozni a járműben, nem szólva arról, ha a járművet ellopják.
Az elmúlt években – nem utolsósorban az online biztosításközvetítés versenynövelő hatásának köszönhetően – a casco-díjak átlagos mértéke a töredékére esett vissza. A példánkban említett Suzuki gépkocsira például (10 százalék, minimum 50 ezer forintos önrész mellett) egy vidéki városban már 4 ezer forint alatt is teljes körű casco-biztosítás köthető, de nagyvárosban is alig kerül többe.
| Budapest | Agglomeráció | Megyeszékhely | Vidék | |
| forint/hó | XVI. Kerület | Dunakeszi | Győr | Szekszárd |
| Legolcsóbb | 5 520 | 4 240 | 3 988 | 3 692 |
| Legdrágább | 9 194 | 9 194 | 6 766 | 6 766 |
Lakásbiztosítás: figyeljünk az ingóságok értékére is!
Az otthonunk életünknek színtere, családunk egyik legfontosabb értéke. Biztosítás híján a lakást ért nagyobb károsodás a család anyagi helyzetének akár egész generációra szóló megrendülését is eredményezheti. Pedig a lakásbiztosítás a lakás értékéhez képest az egyik legolcsóbb biztosítás: a példában szereplő családi ház, illetve a benne található 4 millió forintnyi ingóság biztosítása – a ház területi elhelyezkedésétől függően már akár 1400-2000 forinttól is elérhető.
| Budapest | Agglomeráció | Megyeszékhely | Vidék | |
| forint/hó | XVI. Kerület | Dunakeszi | Győr | Szekszárd |
| Legolcsóbb | 2 000 | 1 720 | 1 517 | 1 400 |
| Legdrágább | 3 572 | 3 572 | 2 159 | 2 087 |
Az ingóságokat sem érdemes alulbiztosítani, hiszen 1 millió és 4 millió forintnyi érték biztosítási díja között csupán havi néhány száz forint a különbség, kár esetén viszont a biztosító a megadott értéken belül térít. Meglévő biztosítást is érdemes felülvizsgálni, hiszen az elmúlt években jelentősen megváltoztak a négyzetméterárak és számottevően nőtt az ingóságok értéke is. Időközben újabb, nagyobb értékű berendezési tárgyak is bekerülhettek a lakásba, arról nem beszélve, hogy a biztosítói árverseny itt is az ügyfél előnyére válik.
Összegzés: Biztonság egy villanyszámla áráért
| Budapest | Agglomeráció | Megyeszékhely | Vidék | ||
| forint/hó | XVI. Kerület | Dunakeszi | Győr | Szekszárd | |
| CASCO(10%/50eFt önrésszel) | Legolcsóbb | 5 520 | 4 240 | 3 988 | 3 692 |
| Legdrágább | 9 194 | 9 194 | 6 766 | 6 766 | |
| Az otthon és ingóság biztosítása | Legolcsóbb | 2 000 | 1 720 | 1 517 | 1 400 |
| Legdrágább | 3 572 | 3 572 | 2 159 | 2 087 | |
| Életbiztosítás a családfőre (10MFt) | Legolcsóbb | 5 330 | 5 330 | 5 330 | 5 330 |
| Legdrágább | 14 000 | 14 000 | 14 000 | 14 000 | |
| Összesen | Legolcsóbb | 12 850 | 11 290 | 10 835 | 10 422 |
| Legdrágább | 26 766 | 26 766 | 22 925 | 22 853 |
"A fenti számításokból két fontos következtetés is levonható.” – összegez Bravik Attila, a CLB ügyviteli igazgatója. - „Egyrészt az, hogy amikor napi egy doboz cigaretta, vagy egy háztartás villanyszámlájának értékéért széles körűen biztosítható a család vagyoni biztonsága, nem éri meg ezeken a tételeken spórolni. Másrészt a piacon fellelhető nagy, esetenként közel háromszoros díjkülönbségek miatt a korábbi biztosításainkat máshol megkötve jelentős megtakarításokat érhetünk el."
A biztosítási piac alapelve az átláthatóság
2010 május 12.
Kategória:
Általános
A biztosítási piac alapelve az átláthatóság
A biztosítási piac vezető alapelvének nevezte a transzparenciát Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke, hétfőn a 6. Biztosításszakmai Konferencián elhangzott előadásában Budapesten.
Az európai szabályozásban jelenleg két úton jár a hagyományos befektetés, és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, de néhány év múlva a kettő egységesülni fog - mondta Jaap Meijers az európai alkuszszervezet, a Bipar elnöke a konferencián. Papp Lajos a transzparenciára a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást hozta példaként, amelyet néhány év alatt az internetes alkuszok tettek átláthatóvá. "Kár, hogy az átláthatóság csak az árra vonatkozik, a szolgáltatások kimaradtak belőle" - tette hozzá az elnök, aki utalt arra is, hogy az alkuszok azért nem adták ki a biztosítók "citrom díjait", mert éppen az összehasonlíthatóságon lehetett volna vitatkozni.
Az elnök kifogásolta, hogy az állam éppen az alkuszok tevékenységét szabályozó jogalkotásból hagyja ki őket. Véleménye szerint amíg a biztosítási alkuszok tevékenysége ma is keretek közé szorított, addig ez nem mondható el a pénzügyi termékeket értékesítő banki és postai alkalmazottakról. Előbb ez utóbbiakat fejlesszék fel az alkuszok szintjére, utána vegyék elő újra a biztosítási termékek értékesítőit - javasolta. A biztosítóknak pedig azt a javaslatot tette, hogy ha ugyanannak az ügyfélnek második és harmadik biztosítást is szeretnének eladatni az alkuszokkal, akkor adjanak azokra díjkedvezményt. Jaap Meijers a Bipar-t bemutatva elmondta, hogy annak 47 nemzeti alkusz szervezet a tagja 31 országból, és 100 ezer biztosításközvetítőt képvisel.
A brüsszeli székhelyen egy 6 fős stáb végzi a lobbizást az uniós apparátusban. A jelenleg megoldás alatt lévő problémák közül kiemelte, hogy más európai szabályok vonatkoznak a hagyományos befektetési eszközökre, mint a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra, és ezeket egységesíteni kell. Az egységesülés előkészületeit Paul Carty, a Bipar EU-bizottsági elnöke vázolta a konferencián. Az egységesülési döntés meghozatala 2013 körül várható, de már az új irányelv első változatának megfogalmazásánál ott a Bipar. "Ha már van egy javaslatszöveg, azon később nehéz változtatni" - tette hozzá a bizottsági elnök.
Forrás: Profitline.hu
Új biztosítás a H1N1 miatt
2010 május 12.
Kategória:
Általános
Új biztosítás a H1N1 miatt
Ősz végére, tél elejére új biztosítási konstrukcióval állnak elő a társaságok - mondta a Klubrádióban a MABISZ utasbiztosításért felelős vezetője. Horváth Péter a Go magazin c. műsorban arról számolt be, hogy az új influenza járvány közeledtével a biztosító társaságok arra az esetre is szeretnék biztosítani ügyfeleiket, ha például valakit kiszűrnek és elkülönítenek.
Ugyanis a vizsgálat, a karanténba helyezés és ellátás díját jelen pillanatban az utasnak kell fizetnie, addig amíg kiderül, hogy beteg-e vagy sem. Erre az esetre készítenének egy új biztosítási modellt. Horváth Péter a biztosítás díját még nem tudta megmondani, hogy milyen biztosítási forma lesz. Elképzelhető, hogy kiegészítő biztosítás lesz, de az is lehet, hogy beépítik az alapbiztosítási díjba.
A forgalom csökkenése is kedvező lehet a biztosítóknak
2010 május 12.
Kategória:
Általános
A forgalom csökkenése is kedvező lehet a biztosítóknak
2009 második negyedévében ötmilliárd forinttal több profitot realizáltak a biztosítók, mint az év első három hónapjában. Előrejelzések szerint az egész éves profit meghaladhatja a 2008-as eredményt.
A számokkal azonban óvatosan kell bánni, ugyanis a pénzügyi felügyelet csak az idei évtől kezdte meg negyedéves bontásban közölni a profitadatokat, továbbá a szezonalitásnak is nagy szerepe van a biztosításkötésben.
Nem jelent felhőtlen örömet a profitbővülés a biztosítók számára, az ugyanis részben a szigorú költségellenőrzésnek, valamint a jutalékkifizetések alacsonyabb forgalom miatti csökkenésének köszönhető. A biztosítási szektor sajátossága, hogy a költségek nagy része a szerződéskötések kezdetén jelentkezik, még a bevételek csak később, sokszor évek alatt realizálódnak. Ennek következménye, hogy az üzleti volumen visszaesésekor emelkedik az üzemi nyereség.
Tájékoztató a Wabard Biztosító Zrt. termékterjesztésének felfüggesztéséről
2010 május 12.
Kategória:
Általános
Tájékoztató a Wabard Biztosító Zrt. termékterjesztésének felfüggesztéséről
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet) mai határozatában 2009. szeptember 25-től visszavonásig felfüggesztette a Wabard Biztosító Zrt. (Wabard) kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb), casco és hazai, illetve nemzetközi közúti árufuvarozók felelősségbiztosítási termékeinek terjesztését. A határozat a biztosítónál lefolytatott vizsgálat, illetve a Felügyelet rendelkezésére bocsátott adatok alapján született meg.
A felfüggesztés nem érinti a meglévő szerződéses állományt: ezek esetében a Wabardnak változatlanul teljesítenie kell biztosítási kötelezettségeit. A biztosító 2009. szeptember 24-e után tett ajánlatot azonban már nem fogadhat el, s újabb flottajárműveket sem biztosíthat. A Felügyelet a biztosító vezérigazgatójának 500 ezer forint személyi bírság megfizetését is előírta.
A Felügyelet kötelezte a biztosítót a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer megerősítésére 2009. december 31-ig. A határozat szerint szükség van a teljes szabályozási rendszer módosítására, a szabályzatok közötti összhang megteremtésére és a felelősségi körök tisztázására. A szabályzatok elkészültét követő 3 hónap folyamatos működés után azokat és az azoknak megfelelő munkafolyamatokat egy független, biztosítási minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló céggel kell ellenőriztetni, s az audit eredményeit meg kell küldeni a Felügyeletnek.
A Wabardnak folyamatos működést biztosító nyilvántartási, adatfeldolgozási és -szolgáltatási rendszert kell kiépítenie, kiemelten a kgfb-szerződésekhez kötődő tájékoztatási kötelezettségeinek teljesítéséhez. A biztosítónak valamennyi termékére a jogszabályoknak megfelelő, a kgfb-konstrukciókra pedig a biztosításmatematikai elvekkel is összhangban álló díjkalkulációt kell készítenie.
A Felügyelet kötelezéseket írt elő a Wabard számára a kgfb-szerződések díjhalasztásra vonatkozó rendelkezések, a díjfizetési kötelezettségek szerződésben való rögzítésére, illetve a szerződéses feltételek és az ügyfél-tájékoztatók közötti összhang hiányossága miatti problémák megszüntetésére is, 2009. december 31-i határidővel. Szükség van arra is, hogy a biztosító belső ellenőrzési rendszerét a továbbiakban a jogszabályoknak megfelelően, a felügyelő bizottság szakmai irányításával végezze, illetve valamennyi - így az eszközök értékelésére és a flottaállomány adatainak dokumentáltságára vonatkozó bizonylatolási - eljárásában feleljen meg a számviteli jogszabályoknak.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Biztosítás a végső búcsúra
2010 május 12.
Kategória:
Általános
Biztosítás a végső búcsúra
Az idősebb korosztályt egyre több biztosító célozza meg a temetkezés költségeit megteremtő termékkel. Ezen a piacon üzleti szempontból bőven van lehetőség, hiszen a magyar lakosság temetésre éves szinten 30-40 milliárd forintot költ, miközben a pénzügyi felügyelet statisztikái szerint az ezt fedező biztosításokba tavaly 360 millió folyt be.
Kegyeleti biztosítás kiválasztásában és megkötésében az ügyfélszolgálatunk is segítséget nyújt.
Hagyományos, szolgáltatásalapú termékkel lépett a piacra az év elején a CIG Közép-európai Biztosító. Ez lejáratkor nem az örökösöknek, hanem a temetkezési intézetnek fizet a búcsúztatásért a szerződésben meghatározott feltételek szerint. A CIG-nél ezt a biztosítást 18 és 80 éves kor között bárki megkötheti.
Az Aegon július óta kínálja hasonló célokra felhasználható termékét. A teljes életre szóló Gondviselés életbiztosítást azonban csak 50 éves kor fölött köthetik meg a kliensek, a férfiak 69, a nők pedig 75 éves korukig. A termék már havi 3000 forinttól kapható, de a nagyobb kifizetés érdekében ez – nemtől és kortól függően – többszörözhető.
Hasonló termékkel egyébként először a Signal lépett a piacra, még 1997-ben.
A Testamentum, amelyet 40 éves kor felett lehet megkötni, az ügyfél halála esetén a szerződésben megjelölt kedvezményezettnek fizet ki egy garantált biztosítási összeget, illetve a felhalmozott hozamot.
Az ING Naplemente életbiztosítását 50–70 év közötti ügyfelek vásárolhatják meg. A társaság a biztosított balesetből bekövetkező halála esetén a teljes biztosítási összeget, nem baleseti eredetű halál esetén az első két évben a befizetett díjak harmadát, ezt követően a teljes összeget fizeti ki a kedvezményezetteknek.
Az ING Naplemente életbiztosítását 50–70 év közötti ügyfelek vásárolhatják meg. A társaság a biztosított balesetből bekövetkező halála esetén a teljes biztosítási összeget, nem baleseti eredetű halál esetén az első két évben a befizetett díjak harmadát, ezt követően a teljes összeget fizeti ki a kedvezményezetteknek.
A Groupama-Garancia Szelence életbiztosításánál a díjfizetés tartama 5 és 25 év között választható, de a biztosítási védelem a díjfizetési tartam letelte után is, élethosszig tart.
Az Uniqánál 2004 óta létezik a Gyertyaláng, amely önállóan is köthető, és az életbiztosításokhoz hasonlítható a leginkább. Alapbiztosításként a szerződésben meghatározott biztosítási összeg egy része – jellemzően 100-200 ezer forint – a biztosított halála esetén a temetéssel összefüggő költségek fedezésére szolgál, ebből a társaság a számlával igazolt temetkezési költségekre fizet a kedvezményezetteknek.
Az Uniqánál 2004 óta létezik a Gyertyaláng, amely önállóan is köthető, és az életbiztosításokhoz hasonlítható a leginkább. Alapbiztosításként a szerződésben meghatározott biztosítási összeg egy része – jellemzően 100-200 ezer forint – a biztosított halála esetén a temetéssel összefüggő költségek fedezésére szolgál, ebből a társaság a számlával igazolt temetkezési költségekre fizet a kedvezményezetteknek.
A fentebb felsorolt, és hasonló termékek kiválasztásában és megkötésében az ügyfélszolgálatunk segítséget nyújt minden érdeklődő számára.
Már kisebb károkkal is a biztosítóhoz fordulnak az emberek
2010 május 12.
Kategória:
Általános
Már kisebb károkkal is a biztosítóhoz fordulnak az emberek
A válság hatására egyre több kárigény-bejelentés érkezik a biztosítókhoz.
Az életbiztosítások területén egyre több a csalás és visszalépés a szerződéstől, a nem életbiztosítások területén pedig sokkal több kis kárt jelentenek be, mint az eddigiekben.
Más biztosítások terén éppen hogy kedveztek a körülmények a biztosítótársaságoknak. Például a természeti katasztrófák híján, a kedvező időjárásnak köszönhetően az ilyen jellegű kártalanítás kevesebb kiadást jelentett.
Ugyanígy csökkent az autók utáni kifizetések nagysága, mivel az emberek valószínűleg kevesebbet közlekednek, és jobban is vigyáznak értékeikre, autóikra.
Az életbiztosításokat azonban egyre növekvő arányban mondják vissza az emberek. Valószínűleg azért, mert ez plusz kiadást jelent számukra.
Jövedelempótló biztosítás
2010 május 12.
Kategória:
Munkanélküliség biztosítás
Jövedelempótló biztosítás
Fél, hogy munkanélküli lesz? Itt a segítség!
A mai gazdasági helyzetben egyre bizonytalanabbá váltak a munkahelyek. Ugyanakkor az állami álláskeresési járadék alacsony, ez szükségessé teszi az öngondoskodást.
Ennek megfizethető formája az egyre jobban terjedő munkanélküliség biztosítás, melynek lényege - tudtuk meg Bravik Attilától, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. ügyvezetőhelyettesétől, hogy ha a munkavállaló rendes felmondással veszti el az állását, és regisztráltatja magát munkanélküliként, akkor az állás keresési járadékát kiegészítik 50 ezer és 250 ezer forint közötti összeggel. (A közös megegyezés esetén, vagy a dolgozó mond fel, akkor a biztosító nem fizet.) A biztosítás összege a szerződéskötéskori nettó bérnek legfeljebb 70 százaléka lehet. Azonban a biztosító nem szolgáltat azonnal az állásvesztés napjától, hanem alapesetben csak 180 napos várakozási idő után. De ez az időszak lerövidül a felére, 90 napra, ha a dolgozónak van olyan hitelszerződése, amelyet a biztosítási szerződéskötést megelőzően legfeljebb hat hónappal írt alá. A biztosítási szolgáltatás legfeljebb kilenc egymást követő hónapon keresztül térít, viszont ha időközben talál a dolgozó munkát, akkor a biztosítási térítés megszűnik. Gyakran előfordul, hogy a dolgozót csak próbaidőre veszik fel, majd nem tartják meg, ebben az esetbe azonnal újraindul a kártérítés és a kilenc hónapból hátralévő időre - ha nem talált ismét munkát - folyosítják a térítést.
A munkanélküli biztosításnak életkori korlátai vannak: csak 22 és 55 év közötti magyarországi lakóhellyel rendelkező, jelenlegi munkáltatójánál legalább egy éve folyamatos, legalább heti 30 órás alkalmazásban álló, határozatlan munkaviszonnyal rendelkező személy megkötheti meg.
Jogszerű a 6,8 milliárd forintos bírság - Másodfokon GVH győzelem született a biztosítókartell perében
2010 május 12.
Kategória:
Általános
Jogszerű a 6,8 milliárd forintos bírság - Másodfokon GVH győzelem született a biztosítókartell perében
A Fővárosi Ítélőtábla elutasította a biztosítókartellben érintett valamennyi vállalkozás keresetét. A másodfokon eljáró bíróság döntése azt jelenti, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogszerűen marasztalta el versenykorlátozó megállapodásért a cégeket és jogosan rótt ki rájuk összesen 6,8 milliárd forint bírságot.
A GVH 2006. decemberében állapította meg, hogy a verseny korlátozására alkalmas magatartást tanúsított
- a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége az Allianz Hungária Biztosító Rt., illetve a Generali-Providencia Biztosító Zrt. a 2003., a 2004. és a 2005. évben a márkakereskedések esetében alkalmazott javítói óradíjakról szóló megállapodások tárgyában hozott döntéseivel,
- az Allianz Hungária Biztosító Rt. a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségével, illetve az egyes márkakereskedésekkel az Allianz Hungária Biztosító Rt. által a 2004. és a 2005. évben a márkakereskedések esetében alkalmazott javítói óradíjakról szóló, a javítói óradíjak mértékét az Allianz Hungária Biztosító Rt. biztosításainak értékesítésében elért teljesítménnyel összekapcsoló megállapodások megkötésével,
- a Generali-Providencia Biztosító Zrt. az egyes márkakereskedésekkel az általa a 2004. és a 2005. évben a márkakereskedések esetében alkalmazott javítói óradíjakról szóló, a javítói óradíjak mértékét a Generali-Providencia Biztosító Zrt. biztosításainak értékesítésében elért teljesítménnyel összekapcsoló megállapodások megkötésével,
- az Allianz Hungária Biztosító Rt. és a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft. az általuk 2000. október 4. és 2005. március 9. között megkötött, a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft. magatartásának versenykorlátozó módon történő befolyásolására irányuló megállapodásokkal,
- az Allianz Hungária Biztosító Rt. és a Magyar Opelkereskedők Bróker Kft. az általuk 2002. április 16. és 2005. március 21. között megkötött, a Magyar Opelkereskedők Bróker Kft. magatartásának versenykorlátozó módon történő befolyásolására irányuló megállapodásokkal,
- az Allianz Hungária Biztosító Rt. és a Porsche Biztosítási Alkusz Kft. az általuk 2002. április 24. és 2005. március között megkötött, a Porsche Biztosítási Alkusz Kft. magatartásának versenykorlátozó módon történő befolyásolására irányuló megállapodásokkal,
- a Generali-Providencia Biztosító Zrt. és a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft. az általuk 2000. október 11. és 2005. március 1. között megkötött, a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft. magatartásának versenykorlátozó módon történő befolyásolására irányuló megállapodásokkal,
- a Generali-Providencia Biztosító Zrt. és a Magyar Opelkereskedők Bróker Kft. az általuk 2001. december 21. és 2005. augusztus 10. között megkötött, a Magyar Opelkereskedők Bróker Kft. magatartásának versenykorlátozó módon történő befolyásolására irányuló megállapodásokkal,
- a Generali-Providencia Biztosító Zrt. és a Porsche Biztosítási Alkusz Kft. az általuk 2002. január 21. és 2005. augusztus 31. között megkötött, a Porsche Biztosítási Alkusz Kft. magatartásának versenykorlátozó módon történő befolyásolására irányuló megállapodásokkal.
A GVH a jogsértő magatartások további folytatását megtiltotta. Emellett kötelezte az Allianz Hungária Biztosító Rt.-t 5,319.milliárd forint, a Generali-Providencia Biztosító Zrt.-t 1,046 milliárd forint, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségét 360 millió forint, a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft.-t 13,6 millió forint, a Magyar Opelkereskedők Bróker Kft.-t 45 millió forint, a Porsche Biztosítási Alkusz Kft.-t 30,7 millió forint bírság megfizetésére.
A versenyhatóság döntése ellen az érintettek - a Porsche Biztosítási Alkusz kivételével - bírósághoz fordultak. Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság 2009. január végén részben megváltoztatta a GVH döntését. Helybenhagyta a GVH határozatának a), b) és c) részeit, míg a d), e), g), és h) részeit teljes egészében, az f) és i) pontokat pedig az Allianz és a Generali tekintetében hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatását rendelte el. A bíróság tehát nem látta bizonyítottnak, hogy a biztosítók és az alkuszcégek tiltott versenykorlátozó megállapodást kötöttek volna.
Mivel a Fővárosi Bíróság a GVH határozatában felrótt egyik jogsértést nem találta megalapozottnak, így értelemszerűen az e jogsértésért kiszabott részét a bírságnak mellőzte, ezáltal csökkentve az ügyben kirótt bírságokat. Végül az Allianz Hungária Biztosító Rt. 5,319 milliárd helyett 4,97 milliárd forint, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. 1,046 milliárd helyett 880 millió forint bírságot kapott. A Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének 360 millió forintos, a Porsche Biztosítási Alkusz Kft. 30,7 millió forintos bírságát a Fővárosi Bíróság változatlanul hagyta, míg a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft-re valamint a Magyar Opelkereskedők Bróker Kft-re kirótt GVH bírságot eltörölte.
Az első fokú bírósági döntés ellen mindkét fél fellebbezett. A Fővárosi Ítélőtábla 2009. szeptember 24-én teljes egészében elutasította a versenyhatóság által elmarasztalt vállalkozások kereseteit. A másodfokon eljáró bíróság így a GVH határozatában megállapított valamennyi jogsértést, és a teljes bírságösszeget jogszerűnek találta. Az ítélet jogerős, ám a felperesek felülvizsgálati kérelemmel a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhatnak.
A GVH által kiszabott bírság egy részét az érintett vállalkozások már befizették. Az Allianz Zrt., a Generali Zrt, a Porsche Biztosítási Alkusz Kft. még 2007 márciusában befizette a teljes bírságösszeget. A Magyar Opelkereskedők Kft. 13,6 millió forintot fizetett be. A Gémoszt és a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft-t a bíróság a jogerős döntésig mentesítette a bírság befizetése alól. A jogerős döntés kézhezvétele után a Gémosznak 360 millió forintot, a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft-nek 13,6 millió forintot, a Magyar Opelkereskedők Bróker Kft-nek 31,4 millió forintot kell kamatostul befizetnie bírságként.
Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj-51/2005.
Forrás: Jogiforum.hu