Megmozdulhat a biztosítási piac, levelet kapnak a lakástulajdonosok
Növekedhet a lakásbiztosítások száma, de ennél fontosabb lehet, hogy a lakásokat a benne lévő tényleges értékekre biztosíthatják az ügyfelek, kihasználva a márciusi lakásbiztosítási kampány során várható díjversenyt.
Március 1 és 31. között az új szabályozás alapján minden lakásbiztosítással rendelkező ügyfél 30 napos határidőre felmondhatja korábbi biztosítását, így arra nem csak a biztosítási évforduló előtt nyílik erre lehetőség – mondta el a két legnagyobb hazai alkuszszövetség, az FBAMSZ és a Mabiasz közös szakmai napján Seffer Dániel, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri biztosi kabinetjének szakértője.
A biztosítóknak február 15-ig kell értesíteniük az ügyfeleiket arról, hogy a márciusi kampányban lehetőségük van felmondani és újra kötni meglévő lakásbiztosítási szerződésüket – az értesítés kötelező eleme lesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) formalevele.
Alacsony a kárhányad
Magyarországon 3,31 millió lakásbiztosítási szerződés volt 2023. szeptember végén, ehhez 49 545 társasházi szerződés kapcsolódik. Ezzel a lakások 72,14 százaléka biztosított, a szerződések 19,51 százalékában a biztosítás lakáshitelhez kapcsolódik. Ugyanakkor a szerződéseknek mindössze 1 százaléka, nagyjából 35 ezer szerződés Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás (MFO).
Seffer Dániel a MNB adatait idézve arról beszélt, hogy 2017 és ’22 között a lakásbiztosítási szerződések száma 5,5 százalékkal nőtt, ami meghaladja az ingatlanok számának bővülését. Ugyanakkor 2022 és 2023 között ugyanakkor a szerződések 0,5 százalékkal csökkentek.
Azt, hogy fontos lehet a piac megmozdítása azt az NGM szerint az bizonyítja, hogy a piacra újonnan bevezetett MFO esetében 50 százalék környékén van a kárhányad (a kifizetett kártérítések és szolgáltatások díjbevételhez viszonyított aránya), a „sima” biztosítások esetében ugyanakkor ez alig éri el a 30 százalékot.
Ennek magyarázata az lehet, hogy egyrészt a régi biztosításokat fizető ügyfelek nem mindent jelentenek, de ennél is komolyabban látszik az, hogy a szerződések alulbiztosítottak, vagyis a kártérítési összegek nem elég magasak. Ugyancsak az alulbiztosítottságot igazolja az, hogy a lakásbiztosítások átlagdíja az elmúlt években nagyjából az építőipari árindex mértékében növekedett – azaz a vagyonban történő gazdagodás miatt emelkedő kockázatok (és fedezetek) díja nem jelent meg a díj oldalon, azaz kicsi az esély arra, hogy ez érdemben megtörtént volna.
Az alulbiztosítottság a fő ellenfél
A miniszteri biztosi kabinet szakértője szerint a biztosítási összeg tekintetében az új lakásbiztosítások 10-50 százaléka még az MFO esetében is kisebb értékre szól, mint amennyi kockázatot valóban be kellene vállalnia a szerződőnek a háztartás ingó- és ingatlan vagyona alapján. Az ügyfelek döntő része automatikusan elfogadja a biztosító ajánlatát, ami ugyanakkor a lakás négyzetméter árához, korához, elhelyezkedéséhez és pl. falazatához kapcsolódóan kiszámolt átlagos értéket jelent. Ettől akár az ingatlan, akár a benne található ingóságok értéke számottevően eltérhet.
Az NGM azt reméli, hogy a szerződések megújítási rátája a jelenlegi 13-16 százalékról emelkedni fog, azaz ne 7 évente kerüljön átdolgozásra 1-1 szerződés. Ez rendkívül fontos lenne az alulbiztosítottság elkerülése érdekében.
Az NGM várakozása szerint a kampány révén a díj és a szolgálatás aránya, a kárhányad emelkedni fog, ami az ügyfelek számára kedvező változás lesz. Ezt segítheti, hogy a kampányra minden, a lakásbiztosítással rendelkező biztosítónak lesz a standard feltételei alapján magasabb kockázati értékeket tartalmazó MFO terméke – az MNB épp ma adta közre, hogy a Magyar Posta Biztosító is megkapta az engedélyt, hogy MFO-t kínáljon.
A minisztérium szerint a mostani változással a lakásbiztosítási piaci koncentráció csökkenhet – jelenleg ezt a terméket kínáló 14 biztosító közül a 4 legnagyobb lakásbiztosítási állománnyal rendelkező társaság a szerződések 82, a befizetett díjak 83 százalékát tudhatja magáénak.
Az alulbiztosítottság csökkenésével (a magasabb biztosítási fedezetek és így összegek vállalásával) Seffer Dániel szerint a biztosítások díjbevétele a következő hónapokban az infláció felett fog növekedni. Ezt ugyanakkor a másik oldalon a szolgáltatások (kárkifizetések) összegének növekedése és a biztosítói szolgáltatások versenye bőségesen kompenzálja majd az ügyfeleknél.
Nem lehet cél a fedezetek csökkentése
Az MFO standard feltételei nem teszik lehetővé, hogy a biztosítók olyan, gyakori károkat, mint a beázás, csőtörés vagy üvegkár kivegyék a biztosítási szerződések kockázatai közül, ennek ellenére sok múlik majd azon, hogy a díjverseny egészséges legyen és ne terjedjenek el a piacon olcsó díjon kínált, ám csak korlátozott szolgáltatást nyújtó termékek, mint például a gépjármű piacon a lényegében csak lopáskárra fizető, cserében igen kedvező díjú mini-casco megoldások. A piaci szereplők véleménye szerint a biztosítók közötti díjverseny akár teljes egészében kompenzálhatja a fedezeti szint emelések díjnövekvő hatását.
A minisztérium reményei szerint egyre több ügyfél néz majd körül a biztosítók által kínált extra fedezetek - például kisállat-biztosítás, napelem-biztosítás - vagy egyéb szolgáltatások - asszisztencia - kínálatában és így valóban érdemi fedezetekkel és szolgáltatásokkal tudják majd a releváns kockázataikat lefedni. Ebben nagy szerep hárul az alkuszokra - mondta Seffer Dániel.
Bekavar a húsvét
A jogalkotási folyamat során egyértelműsítésre került, hogy a társasházbiztosítások beletartoznak a kampányba, ám a csak ingóságokat tartalmazó biztosítások esetében a fenti lehetőség nem adott. Arról is döntés született, hogy csak tartozással nem rendelkező, azaz díjrendezett biztosítások esetében élhetnek az ügyfelek a lakásbiztosítás kampány idején történő felmondásával.
Bár az alkuszok javasolták, hogy a kampány esetében – hasonlóan a kgfb kampányhoz – egy adott naphoz, április 30-hoz legyen köthető a régi szerződések felmondása, ám a szabályozás rendes felmondást ír elő, az pedig 30 nap. Az NGM kikérte a biztosítók véleményét is, ők sem támogatták, hogy a lakásbiztosításoknál a korábbi kgfb-kampányhoz hasonlóan fix időpont kerüljön kikötésre.
Miután az idén a felmondási időpont a húsvéti hétvégére esik, ezért ugyanakkor Seffer Dániel szerint az NGM elvárja, hogy a biztosítók az ünnep után, április 2-án beérkezett felmondásokat is elfogadják.
Az alkuszok azzal szerették volna biztosítani, hogy a kampány ne a régi szerződések felmondásához adjon extra lehetőséget, hanem a jogalkotó szándékaival összhangban egy, az ügyfélnek jobb, olcsóbb biztosítás megkötését segítse elő, hogy kimonatták volna, hogy egy új biztosítás megkötése előzze meg a régi felmondást a kampány során. A miniszteri biztosi kabinet szakértője szerint ugyanakkor a lakásbiztosítás nem kötelező – mint pl. a kgfb -, így a szerződéses szabadság elvének tiszteletben tartása mellett ilyen feltételt nem lehet előírni. Ugyanakkor az NGM az első kampány tapasztalatai alapján – ha mégis tömeges felmondásra és nem a biztosítás optimalizálására használnák fel az ügyfelek a kampányt – hajlandó lesz átértékelni álláspontját.
Abban ugyanakkor az alkuszok véleményét fogadta el a tárca, hogy a díjrendezettség a felmondás utolsó napjáig rendezhető legyen, hiszen lehetnek olyan határidők, amelyek alapján a díj, akár azon időponton túl is befizethető lehet. Ugyanakkor az új szerződés megkötésének a régi díjának kifizetése továbbra is feltétele lesz – már csak azért is, mert díjnemfizetéssel megszűnő szerződések egy csomó problémát okoznának.
forrás: economx.hu
CLB TIPP: A CLB lakásbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Megkezdődött a helyreállítás a pusztító vihar után
Megkezdődött a helyreállítás a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bánrévén, ahol július elején tojás nagyságú jég esett, és óriási pusztítást végzett a vihar. A jégeső által okozott kárt több százmillió forintra becsülik – mondta Hajdú Gábor, a község független polgármestere szerdán az MTI-nek, hozzátéve, hogy 450 ház rongálódott meg, ezek közül 180 ingatlan tulajdonosának van biztosítása.
Kitért arra, hogy csak a lakóingatlanok vonatkozásában a kár eléri az 500 millió forintot, és ebben nincsenek benne a melléképületek, az autók és egyéb ingóságok.
Mint mondta, a biztosítással nem rendelkezők csak önerőből tudják elkezdeni a helyreállítást. A településen minden ház lakható, és ideiglenesen valamennyi sérült épület tetejét lefóliázták, hogy megelőzzék a beázást. A korábban akadozó áramellátás is helyreállt a faluban.
A legnagyobb hiány építő- és tetőfedő anyagokból van, ezért az önkormányzat minden ilyen jellegű felajánlást, adományt szívesen fogad – jegyezte meg a polgármester.
Bánrévén és a település környékén július 3-án nem mindennapi jégesővel érkezett a vihar, a község lakóházainak csaknem kilencven százaléka megrongálódott.
(MTI)
A biztosítási alkuszokat ellehetetleníti a bankadó?
Ellehetetlenítheti a biztosítási alkuszokat a bankadó, amely a parlament előtt lévő törvényjavaslat alapján a szereplők számára átlagosan az éves nyereségük akár háromszorosát kitevő összeget jelenthet − áll a biztosítási alkuszok két érdekvédelmi szervezetének közös közleményében.
A Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége és a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége arra hivatkozik, hogy a 430 szereplős piac − a tőkepiaci felügyelet adatai szerint − 2008-ban 60 milliárd forint nettó árbevétel mellett egymilliárd forint körüli mérleg szerinti nyereséget volt képes elérni, és ebben a hitelközvetítésnek marginális szerepe van.
A közlemény emlékeztet arra, hogy bankoknak a különadó a nyereségük harmadát, a biztosítóknak pedig a nyereségük felét viszi el. A két szervezet megjegyzi, hogy éppen a régebben működő és ezért felkészültebb biztosítás-közvetítők mehetnek csődbe. Kifogásolják azt is, hogy a jogalkotásról szóló törvényt figyelmen kívül hagyva velük nem volt egyeztetés a törvénytervezetről.
Tiltakoznak az alkuszok a bankadó ellen
Parlamenti végszavazás előtt áll a pénzügyi szervezetek különadóját is szabályozó törvénycsomag, amelynek rendelkezései alapvetően formálhatják át a független biztosításközvetítők piacát is. Ennek ellenére a hazai biztosítási alkuszokat tömörítő két érdekképviseleti szövetség, a FBAMSZ és a MABIASZ fájlalja, hogy egyikük sem vehetett részt annak a jogszabálynak az egyeztetésében, amelynek következménye az ügyfelek nevében eljáró alkuszok jelentős részének, különösen a működését már a 2009-es év előtt megkezdő, legfelkészültebb közvetítői rétegnek az ellehetetlenülése lehet - írják mai közös sajtóközleményükben.
A két szövetség hangsúlyozza: tagságuk tevékenységében a hitelközvetítés marginális szerephez jut. A biztosítási alkuszok egyáltalán nem játszottak szerepet a válság kirobbanásához vezető banki termékek fejlesztésében és disztribúciójában, a gazdaság legtöbb szereplőjéhez hasonlóan inkább maguk is elszenvedői voltak a válság hatásainak, ezért méltánytalan, hogy a törvényjavaslat ugyanolyan különadóval sújtja a biztosítási alkuszokat, mint a bankokat és a hitelközvetítőket.
A bankadóról szóló törvénytervezet a független biztosítási alkuszoknak - pénzügyi közvetítőként - a korrigált nettó árbevételük 5,6 százalékának megfelelő különadót kell megfizetniük. Tekintve, hogy a PSZÁF 2008-as adatai szerint a 430 szereplőt magában foglaló független biztosításkövetői piac mintegy 60 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 1 milliárd forint körüli mérleg szerinti eredmény kitermelésére képes, a különadó a szektor szereplői számára átlagosan éves nyereségük több mint háromszorosát kitevő összeget jelent majd. (Összehasonlításul: a bankszektort szintén nehéz helyzetbe hozó különadó a bankok nyereségének mintegy harmadát "viszi el". Ugyanez a szám a biztosítók esetében az eredmény 50 százaléka.)
"A bankadó olyan mértékű teher, amely a két szövetség tagságának túlnyomó többsége számára, főként a kis, sokszor családi vállalkozásként üzemeltetett alkuszcégek esetében egyértelmű működési és fennmaradási problémákkal jár majd. - hangsúlyozza Püski András, a MABIASZ elnöke. - Ezért tartjuk különösen problémásnak, hogy a törvényjavaslatot előkészítő minisztérium a hazai alkuszokat tömörítő érdekképviseleti szervezeteket - a jogalkotásról szóló hatályos törvény előírásait figyelmen kívül hagyva - egyáltalán nem vonta be az egyeztetési folyamatba."
"Amennyiben az országgyűlés a jelenlegi, elviselhetetlen mértékű feltételekkel fogadja el a jogszabályt, természetesen minden jogorvoslati lehetőséggel élni fogunk a szakma túlélése érdekében - mondta el Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. - Nagyon bízunk abban, hogy a bankadóhoz kapcsolódó jövőbeli egyeztetéseken a biztosítási alkuszok szervezetei is képviselhetik majd tagságuk érdekeit, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a gazdaság helyzetének javítását célzó, közös érdekeket szolgáló intézkedések a jövőben az érintett szereplők alapvető érdekeinek figyelembe vételével szülessenek meg."
A biztosítási alkuszi piac esetleges összeomlása az egész gazdaságra negatív hatást gyakorolna; az alkuszok ugyanis ma már - a fejlett nyugati gazdaságokhoz hasonlóan - idehaza is fontos szereplői a biztosítási piacnak: főként a nem-életbiztosítási termékek esetében.
Forrás: Portfolio.hu
"Bármit aláírok" – kényszerhelyzetben a lakáshitel-igénylők
Számlavezetés, biztosítás, csoportos beszedési megbízás - a legtöbb bank a hiteligénylővel szemben különböző előfeltételeket támaszt, amelyeket az ügyfelek többé-kevésbé tolerálnak. Vagy éppen kénytelenek elfogadni. A BellResearch kutató- és tanácsadó cég friss elemzésében a lakosság ingatlanhitel-felvételét vizsgálta.
A lakáshitel-igényléshez a szükséges dokumentumok, igazolások bemutatásán túlmenően a pénzintézetek − részben fedezetként, más megközelítésben pedig keresztértékesítési gyakorlatot követve − előírhatják az ügyfélnek egyéb pénzügyi szolgáltatások igénybevételét ahhoz, hogy a hitelt megkapják.
Ezeket a feltételeket az ügyfelek természetesen elfogadják, hiszen a bankok többsége alkalmazza ezt a megoldást, nem jelent tehát kiutat máshová fordulni. Figyelemreméltó azonban, mely paraméterek váltanak ki nagyobb érzelmi ellenállást az ügyfelekben − állapította meg a BellResearch kutató- és tanácsadócég ingatlanfinanszírozásról és lakossági hitelpreferenciákról készített legújabb felmérésében, melyben partnere az Otthon Centrum és az Ingatlan.net volt.
A kutatás − az egy-két éven belül ingatlanvásárlást vagy átalakítást tervező, 18-64 éves internethasználókra fókuszálva − rávilágított arra, hogy a pénzintézetek által támasztott feltételek elfogadása inkább a kényszert jelenti, semmint a racionális pénzügyi gondolkodást. A potenciális hitelfelvevők körében a legnagyobb elfogadottságot a lakásbiztosítás tudhatja magáénak, azonban ezt is csak kevesebb mint a válaszadók fele (43 százalék) jelölte meg. A megkérdezettek 38 százaléka tolerálja azt, hogy lakossági folyószámláját is "át kell vinnie" a hitelező bankhoz, és csak minden ötödik jövendőbeli ügyfél vélte úgy, hogy életbiztosítást vagy éppen csoportos beszedési megbízási szerződést is kötne bankjával.
Drámainak tűnik azonban, hogy tízből hárman minden feltételt elfogadnának a hitelhez jutásért − mutat rá Harsányi Gábor, a BellResearch új üzletágak igazgatóhelyettese. Megdöbbentő összefüggéseket látunk, ha megnézzük, kik is valójában azok, akik ”bármit aláírnak, ha megkaphatják a lakáshitelt”. Legszembetűnőbb tényezőként az iskolai végzettség magyarázza a kényszerhelyzetben levők hozzáállását: minél kevésbé kvalifikált egy reménybeli lakáshiteles, annál inkább hajlandó arra, hogy a bank által meghatározott összes előfeltételt elfogadja. A lakóhely szerint vizsgálódva is azok tolerálnak többet, akik a hitelezés szempontjából kedvezőtlenebb helyzetben vannak, konkrétan a községekben élők.
A kutatók az ingatlan értékének vonatkozásában is elemezték a válaszokat, az eredményekből az tűnik ki, hogy a legalacsonyabb árfekvésű ingatlanokban gondolkozók vállalnák a legtöbbet a hitelhez jutásért. Az időtáv tekintetében szintén jelentősek a különbségek. Akik csak később, egy-két éves távlatban terveznek hitelfelvételt, mindössze a negyede vállalna többet; azoknak viszont, akik már megvalósították volna terveiket, de ezektől különböző okok miatt el kellett állniuk, 38 százaléka nyilatkozta, hogy minden előfeltételt elfogadna a hitelért. Összességében tehát a lakáshitel-felvétel területén is visszaköszön a mondás: "szegény embert az ág is húzza" − az vállal többletet, aki nincs alkupozícióban.
Forrás: Hvg.hu
Olyan településnek segítettek, melyről nem zengett a média
Százmillió forintot igényelt a vis maior alapból az önkormányzat a korábbi csapadékos időjárás okozta károk enyhítésére. Balatonfűzfő önkormányzata pedig közcélú munkások biztosításával járult hozzá a helyreállításhoz.
Hatalmas gondot okozott a településen a júniusi felhőszakadás. A vízelvezetőkben, a hidakban, és az épületekben is jelentős károk keletkeztek. Ezek enyhítésére mintegy 100 millió forintot igényelt a vis maior alapból az önkormányzat – mondta Szász János, Závod polgármestere.
Hozzátette: kellemes meglepetés érte a települést, amikor néhány hete közvetlen segítséget ajánlott nekik Balatonfűzfő önkormányzata. Nem anyagiakkal, hanem közcélú munkások biztosításával járultak hozzá a helyreállításhoz. Így az elmúlt héten közreműködtek a megrongálódott óvoda melléképületének lebontásában és a közterületek tisztításában.
Majorné Kiss Zsuzsanna, Balatonfűzfő polgármestere elmondta: egy olyan települést kerestek, amitől nem „hangos a média”, hiszen oda vélhetően több segítség jut. Ezért a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot felkeresve értesültek a Závodon történtekről. Nem csak az árvíz utáni munkálatokban, de a helyi óvoda játékainak pótlásában is szeretnének segíteni - tette hozzá Majorné Kiss Zsuzsanna.
A világ legnagyobb tanácsadó cége jön létre
Az Aon Corp., a világ legnagyobb biztosítási brókere 4,9 milliárd dollárért felvásárolja a Hewitt Associates Inc. személyzeti tanácsadó vállalatot.
A kockázatelemzéssel, humánerőforrás- és menedzsment-tanácsadással is foglalkozó Aon részvényenként 50 dollárt ajánlott a Hewittért, 41 százalékkal többet az utóbbi pénteki tőzsdei záróáránál. Az összeget készpénzben és részvényben fizeti ki.
A cég ezzel létrehozza a világ legnagyobb HR-cégét. Az AON azt tervezi, hogy integrálja a Hewitt meglévő tanácsadói és outsourcingműveleteit, a név AON Hewitt lesz, és Russ Fradin lesz a vezére, a Hewitt eddigi igazgatója.
Az Aon-Hewitt üzlet rövid időn belül a második nagy felvásárlás a tanácsadási ágazatban, egy évvel ezelőtt a Towers Perrin és a Wyatt kötött 3,5 milliárd dolláros szerződést, amivel létrehozták a világ legnagyobb hr-tanácsadó cégét.
Forrás: Mfor.hu
Öngyilkosságért is jár a biztosítás
A bankkártyához kapcsolódó baleset-biztosítás alapján kérte az öngyilkos kártyabirtokos házastársa a biztosító szolgáltatását, amit az megtagadott. Az elsőfokú bíróság megítélte a szolgáltatást, a másodfokú elutasította, majd a Legfelsőbb Bíróság véglegesen megítélte azt.
később öngyilkos házastárs a bankkártyájához 9,9 millió forintos baleseti biztosítási szerződést kötött, amelyben kedvezményezettként a házastársát jelölte meg. Három év múlva a kártyabirtokos öngyilkos lett, de a biztosító nem fizette ki a házastársának a biztosítási összeget, így lett per a vitából – írja a Napi Gazdaság.
Az elsőfokú bíróság megítélte a kért 9,9 millió forintot a házastársnak, kamatostól. A bíróság arra hivatkozott, hogy a két éven túl elkövetett, halálhoz vezető öngyilkosság biztosítási eseménynek minősül. A biztosító ezzel szemben azzal érvelt, hogy a jelenlegi jogi szabályozás szerint a halálhoz vezető öngyilkosság nem büntetendő, de jogellenes cselekmény.
A másodfokú bíróság viszont a biztosítónak adott igazat, az általános szerződési feltétel egy másik passzusa alapján. Ez így szól: "a jelen biztosítás szempontjából baleset a biztosítás hatálya alatt a biztosított akaratától függetlenül bekövetkező olyan hirtelen külső behatás, amelynek következtében a biztosított egy éven belül meghal vagy két éven belül maradandó egészségkárosodást szenved".
A másodfokú bíróság szerint a biztosítás szempontjából nem minősül balesetnek az öngyilkossági kísérlet, amire egyébként az általános szerződési feltétel is utal. Öngyilkosság esetén tehát nem lehet szó balesetről, mert az öngyilkosság nem külső behatás, hanem az öngyilkosságot elkövető személyében rejlő okból következik be.
A házastárs felülvizsgálatot kért a Legfelsőbb Bíróságtól, amely újra elővette az általános szerződési feltételeket. Ennek egyik pontja biztosítási eseményként jelölte meg a biztosított baleseti halálát is, de a baleset fogalmának meghatározásakor abból kifejezetten kizárta az öngyilkossági kísérletet. Ugyanakkor egy másik pont a biztosító mentesüléseként írta elő, ha a biztosított a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkossága következtében hal meg.
A Legfelsőbb Bíróság végül úgy foglalt állást, hogy a biztosító "a biztosítási esemény meghatározása alól a biztosított két éven túli öngyilkosságát egyértelműen nem zárta ki, és a biztosítót ilyen esetre nem mentesítette a biztosítási összeg kifizetése alól". A szabályzatban meghatározott kizárás - miszerint nem minősül balesetnek az öngyilkossági kísérlet - szóba sem jöhet, miután nem a biztosított kísérlete, hanem befejezett cselekménye valósult meg, olvasható az ítéletben.
A bíróság álláspontját - a szolgáltatás megítélését - az is alátámasztotta, hogy a per alatt a biztosító az általános szerződési feltételeket úgy módosította, hogy a baleset fogalma alól - a kivételek között - már nemcsak az öngyilkossági kísérletet, hanem az öngyilkosságot is kizárta.
Elmeszelheti Brüsszel a Rogán-féle bankadót
Brüsszeli vizsgálat indulhat - akár rivális piaci szereplők bejelentése alapján is - ha a jelenlegi formájában lép hatályba a néhány biztosítót a különadó alól mentesítő törvénymódosítás. Ez ugyanis az Index által megkérdezett adószakértők többsége szerint tiltott állami támogatásnak minősülhet. Ha így lenne, az adóelőnyt kamattal növelten visszafizetteti az érintettekkel Brüsszel.
Bár heves ellenzéki támadásokat kapott érte a Fidesz-KDNP-kormány, eddig nem tántorodott el attól, hogy átvigye az Országgyűlésen a javalsatokat. Bő egy hete Rogán Antal, a Fidesz prominense nyújtott be az adó-salátatörvényhez egy módosító indítványt, amely a bankadóként elhíresült extraadó alól mentesítené a 2007. július 1-je után alapított biztosítókat. A CIG Pannónia Életbiztosító és a Wabard Biztosító is pont ilyen, előbbit olyan, a Fideszhez közel álló nevek fémjelzik, mint Járai Zsigmond, Szapáry György, Martonyi János, utóbbi pedig a kormánnyal nemrég együttműködési megállapodást aláírt Wáberer Györgyhöz köthető. Rogán a javaslatát ugyan visszavonta, de a kormány a sajátjaként - a parlament költségvetési és számvevőszéki bizottságán keresztül - átvette. A képviselők nagy többsége hétfőn pedig meg is szavazta az ominózus indítványt. A zárószavazás jövő héten lesz, a jelek szerint pedig ott is átmegy a szóban forgó ötlet.
Brüsszel tartóztathat fel
Könnyen lehet azonban, hogy Brüsszelben vagy az Európai Bizottság székhelyén, Luxemburgban már nem fog átmenni. Az Index által megkérdezett négy adószakértő közül hárman úgy vélték, nem kis esély van rá, hogy tiltott állami támogatásnak minősülhet a néhány biztosítónak kedvező törvényhely, a negyedik adószakértő nem látott benne kifogást. Ha 2007 júliusa utáni alapítása miatt megkapja a bankadó alóli mentességet, a Járai érdekeltségi körébe tartozó CIG Pannónia 400, a Wáber György tulajdonolta Wabard pedig 300 millió forint befizetésétől mentesülhet ebben az évben. A számítások szerint az adó elengedése a Wabardnak nagyjából 5-9 százalékos díjelőnyt jelenthet a kötelező biztosítások versenyében. (A többi, szintén érintett biztosító, így az MKB Életbiztosító vagy a Genertel, sokkal kevesebb adót takaríthatna meg.)
Támogatás, állami támogatás, tiltott állami támogatás
Ha egy törvény, jelen esetben egy adótörvény nem vonatkozik egy szektor minden szereplőjére, mert például valakit mentesít részben vagy egészben az adó megfizetése alól, akkor az állami támogatásnak minősül az uniós jogban. Állami támogatás pedig - kevés kivétellel - csak az Európai Bizottság jóváhagyásával adható. Az állami támogatás gyanújával élő szakértők szerint jelen esetben a szóban forgó törvény csak akkor léphetne hatályba a közösségi jog szerint, ha az Európai Bizottság jóváhagyja, engedélyezi. A kormány azonban nem úgy szövegezte meg a zárószavazás előtt álló passzust, hogy az csak a Bizottság jóváhagyása után lép életbe, hanem úgy alkotta meg, hogy annak hatályba lépése teljesen független Brüsszel álláspontjától vagy annak kikérésétől. Az index megkereste az adócsomagért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumot, azt tudakolva, hogy kikérték-e, kikérik-e a Bizottság véleményét, illetve miért nem az EU jóváhagyásához kötik a szóban forgó törvényszakaszok életbe léptetését, a tárca mindezidáig nem válaszolt kérdéseikre.
Az eredeti ötletgazda, Rogán Antal azzal indokolta a szűk kört alkotó biztosítókkal való kivételezést, hogy egy biztosítónál eltelik 5-8 év, mire nyereségessé válik, így az extraadó az induló biztosítókat, a 2007. júliusa óta alakultakat ellehetetlenítené. A kérdés már csak az, hogy akkor miért csak a legfeljebb három éves biztosítókat mentesítené a bankadó alól a törvény - érzékeltette az ellentmondást az egyik adószakértő. Harmadmagával együtt úgy vélte, ezért gazdasági alapon nehezen védhető az ominózus passzus, ha a nyereségtermeléshez szükséges időbe kapaszkodna a kormány, akkor a biztosítói szakma természetéből fakadó 5-8 évben kellene meghúzni a türelmi időt. (Az az adószakértő, aki szerint nem lehet baj a szóban forgó rendelkezésből, azzal indokolta véleményét, hogy a tulajdonosi háttértől függetlenül járna a mentesség a 2007 közepe után piacra lépő biztosítóknak, vagyis nem a magyar-nem magyar-vonalat húzná meg a jogszabály.)
Mindezek miatt gondolja úgy a négy adószakértőből három, hogy tiltott állami támogatásnak minősülhet módosítás a jelenlegi formájában. Mivel az EU véleményét nem is kéri ki a kormány, ilyen esetben az Európai Bizottság vagy magától kezd vizsgálódni - értelemszerűen a törvény életbe lépése után -, vagy a helyzetbe hozott biztosítók egyik versenytársa feljelenti az előnyt élvező cégeket Brüsszelben. Ha pedig a Bizottság arra jut, valóban állami, méghozzá tiltott állami támogatást kaptak az adókönnyítéssel az érintett biztosítók, akkor Brüsszel az adómegtakarítást kamattal növelten visszafizetteti velük a nemzeti büdzsébe egy uniós vizsgálat után - írja az Index.
Kötelező az ingatlanbiztosítás Romániában
Csütörtökön lép életbe a bukaresti kormány hónapok óta halogatott azon intézkedése, mely kötelezővé teszi Romániában az ingatlanok biztosítását.
Az új jogszabály szerint június 15-től az ingatlantulajdonosoknak hat hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy ingatlanjaikra biztosítást kössön a programban részt vevő 13 biztosítótársaság egyikénél. Egy lakóingatlan biztosítása évente - az ingatlan értékének függvényében - 10 vagy 20 euróba kerül a biztosító kár esetén legfeljebb 10 illetve 20 ezer eurónak megfelelő összeget térít. Az intézkedésre a kormány szerint azért volt szükség, mivel a természeti katasztrófák - elsősorban az árvizek - évről évre egyre nagyobb kárt okoznak a lakóingatlanokban, ennek ellenére a lakosság töredékének van csak biztosítása. A legfrisebb adatok szeribnt a valamivel több mint nyolc millió lakóingatlan alig 20 százaléka biztosított. A kötelező ingatlanbiztosítás a természeti katasztrófák - árvíz, viharkárok, földcsuszamlás illetve földrengés esetén bekövetkezett károkra vonatkozik. Az új jogszabály szerint azok, akik a következő hat hónapban elmulasztják ingatlanjaikat biztosítani 500 lejes (közel 120 euró) bírságra számíthatnak. A kötvények meglétét a helyi önkormányzatok munkatársainak kell majd ellenőrizni, ők szabhatják ki a bírságot is. A kötelező biztosítási szerződést holnaptól a Groupama, az Astra, az Uniqa, a Generali, az Ardaf, az Euroins, a Carpatica Asig, a Grawe, a Credit Europe, az ABC Asigurari, a Certasig, a City Insurance és a Platinum helyi fiókjaiban lehet megkötni.
Forrás: Napi.hu
Ellopták Kárász Róbert autóját
Végtelenül elkeseredett a TV2 műsorvezetője, amikor csütörtökre virradóra csak autójának hűlt helyét találta meg a XII kerületben.
Kárász Róbert a Mokkában mesélte el, mennyire elkeserítő érzés, amikor az embert meglopják. De bízik abban, hogy visszakaphatja autóját, és hogy hamarosan javul majd a közbiztonság a városban.
Forrás: Blikk.hu