Paradigmaváltásra van szükség a biztosítási piacon - ING elemzés

Jelentős eltérések mutatkoznak a magyarok biztosítókkal kapcsolatos attitűdjében a globális átlaggal szemben. Így a következetes teljesítmény, az empatikus-emocionális megközelítés alapvető fontosságú a számunkra, amikor megítélünk egy biztosítót. Az ING Biztosító hollandiai anyacégének Magyarországon frissen publikált kutatásából kiderül az is: 40 százalékunk az úgynevezett „elkerülők” csoportjába tartozik, ők azok, akik komplexebb szolgáltatásokat már nem igen vesznek igénybe. A kutatás alapján világosan látszik: a szakmában paradigmaváltásra van szükség.

A hosszú időre visszanyúló, következetesen jó teljesítmény az egyik legfontosabb szempont a magyarok számára, amikor megítélik biztosítójukat – derül ki az ING Biztosító hollandiai anyacégének Magyarországon frissen publikált kutatásából. Az anyag által konzisztenciának nevezett tulajdonság a harmadik helyen áll a magyarok prioritási rangsorában, míg a globális sorrendben az első öt között sem szerepel. Rajtunk kívül még a csehek számára kimagaslóan fontos ez az érték, náluk szintén a harmadik helyen szerepel.

„Az ok világos: egy olyan bizalomhiányos átmeneti társadalomban, mint a magyar, a biztosítók, és általában a pénzügyi szolgáltatók megítéléséhez fogódzókat keresnek az emberek. A kutatásunkban konzisztenciának nevezett fogalom pedig pontosan ilyen fogódzó” – vélekedik Kovács Zsolt, az ING Biztosító elnök-vezérigazgatója.

A kutatást az ING Group nyolc országban készíttette el; hazánk mellett Csehország, Dél-Korea, Hollandia, India, Lengyelország Malajzia, Mexikó, Románia és az USA lakosságát kérdezték meg a biztosítási szektorral kapcsolatos véleményéről. A válaszok alapján négy alapdimenzió rajzolódott ki, amelyek mentén az emberek megítélik a biztosítókat, ezek az egyszerűség, a biztonság, az ismertség és a színvonal. Az alapdimenziók mindegyikét öt további aldimenzióra bontották.

A kutatás további érdekessége, hogy arra a kérdésre, hogy miként látják a pénzügyi jövőjüket, a magyarok szignifikánsan eltérő érzelmi reakciót adtak, mint a globális átlag. A pozitív érzelmek oldaláról a remény kiugróan magas – több mint 50 százalékos – gyakorisággal szerepelt a magyarok válaszaiban, amitől a globális átlag mintegy húsz százalékponttal elmaradt. Abban nem volt eltérés az országok között, hogy az aggodalom volt a leggyakrabban – több mint 50 százalékos gyakorisággal – megjelenő válasz, ám a magyarok szűk ötöde emellett még a kétségbeesést is megjelölte, mint jellemző negatív érzelmet – a globális átlagban ez az emóció alig-alig jelent meg.

„Nagy örömünkre szolgált a kutatásnak az az eredménye, hogy a magyar ügyfél számára az egyedi – részben érzelmi – igényeire maximális ráhangolódást szavatoló megoldások jelentik az igazi értéket” – vonja le a következtetést Kovács Zsolt.

Az ING Biztosító elnök-vezérigazgatójának meglátását támasztja alá a kutatásnak az az eredménye is, amely szerint a magyar ügyfelek számára a globális átlagnál fontosabb az emocionális-empatikus megközelítés a pénzügyi szolgáltató oldaláról. Míg ugyanis a magyarok válaszaiban 51 százalékos súllyal szerepel ez az érték, a globális mintában csak 46 százalékkal. A racionális-funkcionális megközelítés ugyanakkor kevésbé fontos a számunkra, súlya 49 százalék, szemben az 54 százalékos globális átlaggal.

Végezetül fontos megállapítása a kutatásnak az is, hogy az erős negatív érzelmek következtében a magyarok jelentős hányada egyszerűen ki sem lép a pénzügyi szolgáltatások piacára. A kutatás ezt az arányt ugyan nem számszerűsíti, ám már az is sokatmondó, hogy a megkérdezett honfitársaink 40 százaléka az „elkerülő” kategóriába tartozik. Ők azok, akik nem bíznak a biztosítóban, ám maguknak sem tulajdonítanak olyan készségeket, amelyek alapján igénybe mernének venni egy komplexebb szolgáltatást, emiatt jellemzően távol maradnak a piactól. További 20 százalék ugyan szintén nem bízik magában, ám biztosítójában igen („delegátorok”), 18 százalék csak magában bízik („gyanakvók”), így mindössze 22 százalék azoknak az aránya, akik megbíznak biztosítójukban is, és magukról is feltételezik, hogy képesek átlátni egy bonyolultabb szolgáltatást („kompetensek”).

„A számok magukért beszélnek: a pénzügyi szolgáltatói szektornak bizony igen komoly bizalmi deficitet kell ledolgoznia” – vélekedik Kovács Zsolt. „A jó hír, hogy a megoldás is világosan látszik: alapvető változásokra van szükség a közvetlen ügyfélkapcsolatban. A valódi ügyféligények felismerése és kiszolgálása, párosulva egy ügyfélcentrikus érzelmi attitűddel – ez a kiút a jelenlegi helyzetből. Mindez persze új gondolkodásmódot, és nem mellesleg rengeteg munkát követel meg valamennyiünktől: a közvetítőktől, a biztosítóktól, a szabályozótól. Azonban a jelzett paradigmaváltás nélkül nincs esély az előrelépésre” – hangsúlyozza az ING Biztosító elnök-vezérigazgatója.

Forrás: Biztosítási szemle

Stresszelték a biztosítókat - A németek bajba kerülhetnek

Súlyos válság esetén Európában minden tízedik biztosító társaságnak komoly problémái lennének a jövőbeni tőkeelőírásokkal. Ez tűnik ki az ágazatra vonatkozó második stressztesztből, amelyet az európai biztosítási felügyelet (Eiopa) mutatott be.

Az erősen csökkenő kamatok, a zuhanó részvénykurzusok, az ingatlanok értékeinek hirtelen esése és jelentős katasztrófakárok a megvizsgált 129 konszern és vállalat közül 13-at a 2013-tól bevezetendő Szolvencia II szabályozásban megjelölt minimális tőkére vonatkozó küszöb alá nyomna -írja a Die Presse

A stresszteszten megbukott 13 biztosítónál a feltételezett legsúlyosabb válság esetén 4,4 milliárd euró hiányozna - közölte Gabriel Bernardino, az Eiopa elnöke. A teszten - a piaci részarányt mérve - az EU-beli ágazat kereken 60 százaléka vett részt. Összességében az ágazat robosztus képet mutat a tesztek legsúlyosabb forgatókönyve szerint feltételezett kockázatokat illetően, a válság elleni pufferek általában megfelelőek.

A stresszteszttel az Eiopa a jövőbeni válságokra akarja felkészíteni a biztosítási ágazatot. "A vállalatok most már ismerik a gyenge pontjaikat és ennek megfelelően tudnak cselekedni" hangoztatta Bernardino. Más kérdés, hogy a tesztben való részvétel önkéntes alapon zajlott és az egyes cégekre vonatkozó eredményeket nem közölték. És a teszteléskor nem vették figyelembe egy esetleges görög államcsőd következményeit.

Egy másik tanulmány szerint ugyanakkor a német életbiztosítók nem úsznák meg a válságot tőkeproblémák nélkül. A Szolvencia II szabályozás alapján ugyanis minden negyedik német életbiztosítónál a fizetőképességi kvóta a kritikus 100 százalékos határ alá szorulna. A rossz eredmény oka elsősorban a hosszú futamidejű életbiztosításoknak az európai országokhoz viszonyított magas az aránya.  Ugyanakkor a német biztosítók szövetsége (GDV) nem számol azzal, hogy nagy tőkeigény jelentkezne az ágazat számára.

Az Európai Bizottság egyébként jelenleg dolgozik az életbiztosításokra vonatkozó eltérő tőkekövetelmények kidolgozásában, mivel az EU a jelek szerint felismerte, hogy ebben a kategóriában az általános biztosításokra vonatkozótól eltérő követelményeket kell szabni.

Forrás: vg.hu

Okostelefonok: óriási lehetőség a biztosítók számára

A román pénzügyi piacokon is kezdnek teret hódítani a különféle mobiltelefon alkalmazások, melyek a biztosításpiaci szereplők számára is óriási lehetőségeket hordoznak.

Romániában az okostelefon használók száma idén átlépheti az 500 ezres határt, ami a cégek számára azt jelenti, hogy kiszélesíthetik szolgáltatásaik körét, és a meglévők színvonalát továbbfejlesszék.

"Úgy látjuk, hogy ezen a piacon óriási fejlődésre lehet számítani a következő években, ami a biztosítási területet is érinteni fogja. A magánszféra, de még az állami hatóságok is tisztában vannak vele, hogy az ügyfelekkel való interakcióban egyre nagyobb szerepet töltenek be modern eszközök, így az okostelefonok is – véli a román i-Tom Solutions cég vezetője.

Az i-Tom Solutions márciusban dobta piacra okostelefonokra telepíthető alkalmazását, mely segítséget nyújt a bajba jutott autósoknak azáltal, hogy egy helyen elérhetővé teszi a casco biztosításokkal kapcsolatos információkat, az autóasszisztencia szolgáltatásokat, a szervizek elérhetőségét, valamint a legközelebbi rendőrség, illetve egészségügyi intézmények címét. A program segítségével egyéb, biztosítással kapcsolatos ügyintézések is kezdeményezhetők.

A szoftver segítségével egyetlen gombnyomással kapcsolatot teremthet az ügyfél a biztosítóval, a közúti rendőrséggel és a Pointer RAS, közúti szolgáltatásokat végző céggel. A társaság munkatársa visszahívja az ügyfelet, a Pointer pedig műholdas helyazonosító segítségével méri be az autó földrajzi helyét, és 45 percen belül a helyszínre érkezik – Európa bármelyik pontján.

A szoftver célja az, hogy a biztosító és az ügyfél között hatékony kommunikáció alakulhasson ki egy baleset kapcsán.

A Romániában abszolút újdonságnak számító csomagot egyelőre csak a BCR Asigurãri kínálja ügyfeleinek, a kiegészítés hozzávetőlegesen évi 50 euróval növeli egy klasszikus Casco-biztosítás árát.

Forrás:Biztosítási szemle

Egyre több cég nyújt a cafeterián belül biztosítást

Az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy a nyugdíjjal kapcsolatban nem támaszkodhatunk csupán az államra. Az emberek sokkal tudatosabbak lettek e téren, de a vállalatok is egyre több nyugdíjprogramot, előtakarékossági lehetőséget biztosítanak a munkavállalóknak. Sok cég a biztosítási termékeket is beemelte cafeteria rendszerébe - derült ki egy szakmai konferencián.

Nyugdíj, Biztosítás, Cafetéria Trendek témában rendeztek konferenciát május végén a Marsh Kockázatkezelési, Tanácsadó és Biztosítási Alkusz Kft. szervezésében és támogatásában, amelyen a vállalati juttatások és öngondoskodás tekintetében adtak átfogó képet a szakemberek.

Tudatosabban gondolkodunk a nyugdíjas évekről

A nyugdíjrendszer jövőjéről, az előttünk álló kihívásokról és megoldási lehetőségekről beszélt Szabics Zsolt, a Portfolio.hu elemzője, nyugdíjszakértője. Előadásában felvázolta az omladozó társadalombiztosítási rendszert, amely rövid és középtávon még orvosolható, viszont hosszabb távon (2035 után) már borúsak a kilátások. Szabics Zsolt elmondta, a jelenlegi intézkedések többsége nagy megvalósíthatósági kockázattal jár, a nyugdíjrendszer hiánya nem fog egy csapásra eltűnni. Az öngondoskodás, mint egy lehetséges megoldási út Szabics véleménye szerint a szó nyugat-európai értelmében csak nagyon kevés esetben létezik Magyarországon, hiszen túl gyorsan várjuk el az emberektől, hogy képesek legyenek a szükséges megtakarításokra. Véleménye szerint a pénztárak visszaállamosításának megvolt az az előnye, hogy a téma előtérbe került és elkezdtünk tudatosabban gondolkodni a nyugdíjas éveinkről.

Azt a vélekedést, hogy a végső menedék az állam, és csakis rá támaszkodhatunk a szakember szerint le kell rombolnunk. Meg kell takarítani idős korunkra, nem tehetjük ki magunkat teljesen a külső zord körülményeknek, saját lábunkra kell állnunk áldozatok felvállalásával is. Szabics Zsolt úgy véli, minden adott a fordulóponthoz, amiben nemcsak a pénzügyi szektor vállalhat szerepet, hanem a vállalati is. Számtalan megoldás kínálkozik a nyugdíj előtakarékosságra és az öngondoskodás növelésére, a végső lökést viszont nem várhatjuk csak a munkavállalóktól - kulcsszerepe van tehát a munkáltatónak a folyamat elindításában - összegezte Szabics Zsolt.

A nyugdíj- és előtakarékossági programok jellegét, célkitűzéseit vitatta meg a munkáltató szemszögéből Zugrovics Loránd, a QUAESTOR Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt., vezérigazgatója, Juhos András, az UNIQA Biztosító Zrt. igazgatósági tagja valamint Gaál Csaba, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. vezérigazgatója, alapítója.

Az öngondoskodás előnyei

Juhos András úgy véli, hogy a vállalati nyugdíj- és előtakarékossági programok segítségével növelhető a munkavállalói lojalitás, továbbá csökkenthető a bizonytalan jövőhöz kapcsolódó stressz. Gaál Csaba a kulcsemberek megtartását hangsúlyozta, mivel hosszabb időre elkötelezhetjük a munkavállalókat és nehezebb lesz őket elcsábítani. Ugyanakkor úgy véli, a munkáltató számára ezek a juttatási formák egy versenyelőnyt is jelenthetnek, melyek segítségével megkülönböztetheti saját magát versenytársaitól.

Zugrovics Loránd meglátása szerint az utóbbi néhány hónapban a magyar társadalom többet tanult nyugdíj témában, mint az elmúlt húsz évben együttvéve. A vállalati nyugdíjprogramok tekintetében fontosnak tartja, hogy azok a juttatási programok tekinthetők hatékonynak, amelyek amellett, hogy a munkavállalók számára számos előnyt kínálnak - pl. adó-és járulékmentes juttatás formájában hozzájárulást a nyugdíj-előtakarékossághoz - a foglalkoztatók számára is hozzáadott értéket képviselnek. Ilyen foglalkoztatói előny lehet a feltételes jogszerzési időtartam, hiszen egy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásnál például a munkáltató aktív szerepet vállal a munkavállaló jövőbeni nyugdíjának megteremtésében, mindezért cserébe lojalitást kap dolgozóitól, kulcsemberei motivációját pedig növelheti a befizetés mértékének differenciálásán keresztül.

Juhos András hangsúlyozta: fontos tudatosítani a munkavállalókban, hogy a nyugdíj előtakarékosságot, az öngondoskodást nem érünk rá holnap elkezdeni. Hiszen minél korábban látunk hozzá, annál kevesebb erőfeszítés lesz szükséges végső céljaink eléréséhez. Gaál Csaba úgy véli, hogy a munkáltatónak fontos feladata a megfelelő tájékoztatás, a nyugdíj témával kapcsolatos tévhitek eloszlatása. Véleménye szerint az öngondoskodási hajlandóságot jelentősen meghatározza az adórendszer is, de a döntés mindig a munkavállaló kezében van, amelyet a munkáltatónak is felelőssége segíteni.

Biztosítás a cafeteria rendszerben

A nyugdíj kérdéskörön túl a biztosításhoz kapcsolódó vállalati juttatások is szerves részét képezték a konferencia programjának. Biztosítási termékek esetében kérdés lehet, hogyan is találjuk meg a számunkra, mint vállalat számára a legmegfelelőbb termékeket. Buda Andrea, a Marsh Kft. vállalati üzletágának vezetője úgy véli, hogy a vállalat részéről a célok meghatározása a legfontosabb, mindig az adott célnak leginkább megfelelő eszközt kell megtalálni.

A Marsh Kft. saját dolgozói körében is alkalmaz több biztosítási terméket, mint például a csoportos személybiztosítást, valamint a cafetéria rendszerbe építve életbiztosítást hozzátartozók részére, továbbá unit-linked biztosítást. Buda Andrea elmondta, hogy ezen, az ügyfeleknél is népszerű termékek mellett a május 1-jétől érvénybe lépett táppénzváltozások kapcsán megnövekedett a táppénz kiegészítéssel kapcsolatos megkeresések aránya.

Buda Andrea bemutatta, hogy egy bruttó 500 ezer forintos havi bér esetén 70 százalékig történő táppénz kiegészítés évi 15 ezer forintból, 90 százalékig évi 31 ezer forintból, 100 százalékig évi 38 ezer forintból valósítható meg. Mindez havi bruttó 1 millió forintos bér esetében 70 százalékos kiegészítés esetében évi 38 ezer forint, 90 százalékos kiegészítésnél 103 ezer, míg 100 százalékos kiegészítésnél 113 forintot jelent évente.

A biztosítási termékek népszerűsége az elmúlt néhány évben folyamatosan nőtt az előadók tapasztalati szerint. Virágné Botka Éva, a Generali Biztosító Zrt. ügyfélkapcsolati menedzsere úgy véli, leginkább a nemzetközi nagyvállalatok körében elterjedtek a kollektív személybiztosítási termékek kiemelten az autóipar, gyógyszergyártás, élelmiszeripar és a pénzügyi, tanácsadó szektor tekintetében.

Dara Péter, a DEVISE Hungary ügyvezető igazgatója véleménye szerint akkor lesznek népszerűek a biztosítási termékek egy vállalatnál, ha a munkatársak motiváltak és elkötelezettek ezek iránt. Ennek alapfeltétele a folyamatos kommunikáció, ami jelenti a munkavállalók megkérdezését, véleménynyilvánítási lehetőséget, továbbá az új elemek bevezetése kapcsán az információ átadást és támogatást. Fontos, hogy ne csak az adott termékre vonatkozó ismereteket kommunikáljuk, hanem azt is, hogy miért is adjuk az adott juttatást, mi a célja, mi az előnye. A kommunikáció során lehet kulcsfontosságú szerepe az alkusznak, véli Bászler Mária, a Duna-Dráva Cement HR igazgatója, hiszen elengedhetetlenül fontos, hogy hiteles és objektív helyről szerezzük be az információinkat. Emellett az alkusz független szakértőként a kommunikáció folyamatába is be tud kapcsolódni, tájékoztatókat tart, elérhető a munkatársak számára.

Új cafetéria elemek bevezetése során számtalan félelem megfogalmazódik mind munkáltatói, mind pedig munkavállalói oldalról. A dolgozók nem érzik úgy, hogy ténylegesen kaptak valamit, Virágné Botka Éva tapasztalatai szerint különösen igaz ez az alacsonyabb jövedelműeknél, a fizikai állománynál, ahol az azonnal felhasználható cafetéria elemek kedveltebbek. Véleménye szerint gyakori tendencia, hogy egy-egy új biztosítási elemet a bevezetés évében még kevesen választanak a cafetéria rendszerben, viszont ahogy elterjed a dolgozók között az informális csatornákon is, hogy milyen élethelyzetekben, milyen szolgáltatásokat kaptak a biztosításuk alapján, a következő évben szignifikánsan megnő a választások aránya.

Buda Andrea azt tapasztalta ügyfelei körében, hogy sokszor az a vélt félelem áll a bevezetés útjában, hogy a biztosítási elemek rendkívül sok adminisztrációval járnak. Alkuszi közreműködéssel, amikor is a legmegfelelőbb ajánlat megtalálása, a biztosítóval való kapcsolattartás, az esetleges kárügyintézés mind az alkusz feladata, ez az adminisztráció nem jelent többet más cafetéria elemek adminisztrációjánál: évente egyszeri nyilatkoztatás és díjfizetés, ami a munkáltató feladata.

Amikor a HR-es elköteleződik egy új juttatási elem mellett, fontos, hogy a vezetőséget is képes legyen maga mellé állítani. A vezetők meggyőzése során fontos, hogy a HR-es megfelelő kalkulációkkal, számokkal is alá tudja támasztani ezeknek az elemeknek az előnyeit - hangsúlyozta Dara Péter. Fontosnak tartja továbbá, hogy ne csak a vezetőség meggyőzésére fordítsunk időt, hanem figyeljünk azokra az informális vezetőkre is, akik nem formális hatalmuknál fogva, hanem a közösségben betöltött szerepük szerint hangadók. Buda Andrea véleménye szerint fontos, hogy a menedzsment számára sem pusztán kész megoldásokat próbáljunk eladni HR-esként, hanem először definiáljuk, mire van igényük, mik az elképzeléseik.

Virágné Botka Éva tapasztalatai szerint nagyvállalatok esetében szinte lehetetlen alkuszi segítség nélkül biztosítási elemeket beépíteni a juttatási rendszerbe. Az alkusz az, aki képes megfelelő szakértelemmel összehasonlítani a piacon lévő ajánlatokat, és egy nagyvállalat számára általában kiemelten fontos szempont, hogy munkatársainak a lehető legkedvezőbb juttatásokat tudja nyújtani. Véleménye szerint a megfelelően kiválasztott alkusz cégek jól meg tudják fogalmazni a biztosító felé a fogyasztói igényeket, egy nyelvet beszélnek a biztosítóval és napi kapcsolatban állnak egymással. Fontosnak tartja azt is, hogy olyan alkuszt érdemes választani, ahol van külön vállalati juttatásokra specializálódott szakember, mivel ez a terület sok tekintetben speciális biztosítási szaktudást igényel. Bászler Mária úgy véli, hogy a jó alkusz a célok és az elvárások teljesülése alapján ítélhető meg, vagyis, hogy mennyire találja el az alkusz a cég elképzeléseit. Szempont lehet még, hogy milyen szakmai összetételű ajánlatot kér be az alkusz és hány biztosítóval áll kapcsolatban.

Összességében új biztosítási elemek bevezetése kapcsán a szakemberek a pontos, hatékony kommunikáció fontosságát hangsúlyozták; az igényt lefedő megoldást; a jól megválasztott szakember gárdát (alkuszt), aki proaktívan elébe megy az eseményeknek; a vezetés meggyőzésére fordított időt és energiát, valamint azt, hogy mind rövid, mind közép és mind hosszú távú célokat vegyünk figyelembe az adott juttatási elem kiválasztásánál.

Forrás:ugyvezeto.hu