2017.07.21
Miért nem lehetséges a magyar biztosítóknál az aktív kárrendezés?
A tavalyi évben ismét nyereséges lett a kgfb-piac Magyarországon. Ugyanakkor a kárrendezéssel kapcsolatban sok esetben a károsult, a járműjavítók és a biztosító érdekei még mindig nem minden esetben egyeznek. De merre tart most a piac? Mi alapján választ az autós? Hogy működik a biztosítók és a szervizek viszonya? Milyen lehetőségei vannak az ügyfeleknek a javításra, és mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt? Ezekről is kérdeztük Szombat Tamást, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Gépjárműbiztosítási tagozatának elnökét.
Bár a korábbi években nem volt sikeres, 2016-ban újra nyereséges lett Magyarországon a kgfb termék. Mi ennek az oka?
Ez a változás alapvetően annak köszönhető, hogy minden piaci szereplő áremelést hajtott végre. Úgy is nézhetjük, hogy a piac korábban veszteséges volt, és ezt nem tolta tovább, hanem kiigazította.
Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy van egy erőteljes általános bérnyomás. A bérek gyakorlatilag minden szektorban emelkednek, ezt mi is erőteljesen éreztük a javítói óradíjakon keresztül - amelyeknek az emelkedése a kárrendezésekben továbbgyűrűzik. Az óradíjak átlagban majdnem 10 százalékkal emelkedtek. De az alkatrészárakban is van egy emelkedő tendencia.
A közlekedési szokásokban pedig az tapasztalható, hogy az emberek többet autóznak, így nagyobb az esélye annak, hogy balesetet okozzanak, vagy szenvedjenek. Sajnos megállt a korábbi kedvező, csökkenő trend a súlyos, halálos sérüléseket tekintve.
De ha már nem az ár az egyedüli döntő tényező, mi alapján választanak az autósok? Eljött az az idő, amikor a biztosító neve is nyom a latban?
Az elmúlt években több jele is volt annak, hogy itt is számít a megbízhatóság. Ahogy a javításoknál is azt vesszük észre, hogy az ismertség, a szerviz megbízhatósága számít, ugyanez elmondható a biztosításoknál is. Voltak rossz tapasztalatok, a csődök miatt fedezet nélkül maradt ügyfelek kárait a közös szövetségi alapból a MABISZ-nak kellett rendeznie.
Ugyanakkor még mindig azt látjuk, hogy talán a kgfb-nél figyelik legkevésbé az ügyfelek a márkákat, itt a díj fontosabb, hiszen mindenki majdhogynem adóként tekint rá - de azért, mint azt a biztosítói szövetség idei közvélemény kutatásában is tapasztaltuk, a szolgáltató megbízhatósága már az első helyre került.
Akinek volt rossz tapasztalata akár kárügyintézésben, akár ügyviteli dologban - például nem kapta meg a csekkjét, vagy nem kapott figyelmeztetést, hogy díjhátralékba került - az adandó alkalommal könnyen vált olyan biztosítóra, amelyiknek az a híre, hogy gyorsabb és pontosabb ügyvitellel rendelkezik, stb.
Az elmúlt időszakban sok hír látott napvilágot arról, hogy nem zökkenőmentes az együttműködés a biztosítók és a szervizek között. Felmérések szerint bizonyos szervizek többet számláznak, ha a biztosító által fizetett javításról van szó. Mit tapasztalnak ezzel kapcsolatban?
Kétségtelen, hogy a szervizek is erőteljesen versenyeznek egymással, a betérő ügyfeleket meg akarják fogni, különböző kedvezményeket tudnak adni. Azonban amikor a biztosítóval számolnak el, mindig a kalkulációból indulnak ki, tekintet nélkül arra, hogy az alkatrészek között is lehetnek akciós árkülönbségek.
Kiindulhatunk abból is, hogy Magyarországon 14 év az autók átlagéletkora. Nem biztos, hogy a javításokat mindig eredeti gyári alkatrésszel illetve új karosszéria elemekkel kell megvalósítani. Az új alkatrészt a biztosító esetleg avultatni fogja, és az ügyfélnek így már nem éri meg a javíttatás, miközben egy utángyártott alkatrész, egy jó minőségű bontott karosszéria-elem tökéletesen megfelel egy 12 éves autóba.
Ez egyébként külföldön is bevett gyakorlat?
Kelet-Európában mindenképpen ismert gyakorlat, miként a legtöbb nyugat-európai országban is, hiszen - a közhiedelemmel ellentétben - ott sem mindig olyan fiatal a gépjárműpark. Gondolta volna, hogy Svájcban például tizenkilenc év az átlagéletkor?
Kétfajta kárrendezési eljárásról beszélhetünk a gyakorlatban: az egyezségi, illetve a számlás kárrendezésről?
Igen. A törvény azt mondja ki, hogy a biztosító kártalanítja az ügyfelet, a káridőponti értékhez viszonyított veszteségét téríti meg. De ez nem kötelezi az autóst arra, hogy meg is csináltassa a járművet, a pénzt tehát bármi másra is elköltheti. Ilyenkor a rendelkezésre álló dokumentumok, kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle alapján a biztosító megállapít egy kárösszeget, és ezt felajánlja az ügyfélnek, aki, ha azt elfogadja, egyezséggel zárul a káresemény.
Ehhez képest az ún. számlás javításnál az ügyfél azt mondja, hogy elviszem egy általam megbízott szervizbe, és a szerviz jár el a biztosítónál. Ilyenkor a biztosítónak fogja leszámlázni a javító a kalkulációban jóváhagyott alkatrészeket a saját rezsióradíjával.
Mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt?
Beépített szemlének hívják, amikor megtörtént a javítás, és ellenőrizzük, hogy valóban a számlán szereplő tételek kerültek be, és ezzel egyre gyakrabban találkozunk.
Tegyük hozzá: a legtöbb esetben nem a biztosítót fogja leginkább a kár érni, sokkal inkább az autóst. Ha a szerviz egy 12-14 éves autónál új alkatrészeket szerepeltet a számlán, akkor mi ott avultatást végzünk el. Lehet, hogy az ügyfélnek egy 13 éves autó esetében végül több százezer forintot kell ráfizetnie a javíttatásra, mert a szerviz új alkatrészeket használt fel. Ezért szoktuk felkínálni a károsultnak az egyezségi kárrendezést.
Tehát nézzen körbe, és ha tud egy szervizt, ahol megcsinálják ennyiért, akkor csináltassa meg. Ha nem, akkor az árajánlatát kérje számlásra, és ez alapján fogunk elszámolni.
Az új autók esetében a probléma marginális, a kártérítés fedezi a javíttatást. De az idősebb autóknál nem mindegy, hogy hol javíttatják. Vannak olyan kisebb szervizek, ahol nem valamely márka által előírt, óriási szalont kell működtetni, aminek a költségei megjelennek a munkadíjakban is. Ezért lehetnek ilyen hatalmas eltérések a szervizek munkadíjaiban is.
Ráadásul amennyiben a nem márkaszervizek utángyártott alkatrészekkel dolgoznak, ebből semmilyen bajuk nem származik. A márkaszervizeknek viszont van egy kötelezettségük a gyártó felé, hogy mennyi gyári alkatrészt kell eladniuk, így alapesetben nem a lényegesen, akár 50-60 százalékkal olcsóbb utángyártottakat fogják beépíteni. Egy idősebb autó karosszéria-sérülése esetében pedig tökéletesen megfelelhet a bontott alkatrész is. Vannak nagyon jó szervizek, amelyek együttműködnek az ügyféllel, és ezt elmagyarázzák neki, és vannak olyan biztosítók, amelyek ugyancsak erre bátorítják az ügyfeleket.
Mivel egyre idősebb a hazai autópark, egyelőre nem valószínű, hogy ez a helyzet megváltozik?
Inkább azt mondanám, hogy egyre okosabbak az emberek, egyre inkább tájékozódnak. Azt tapasztalom, hogy egyre több az egyezségi kárrendezés, a szándék is növekszik arra, hogy megállapodjunk. Egyre több az olyan szerviz is, amelyik tud nagyon jó ajánlatot tenni. Ha egy tízéves autónak pedig nincs cascója, és saját hibás a kár, ott végképp érdemes egy utángyártott alkatrésszel, bontott karosszéria-elemekkel dolgozó szervizt keresni.
Más országokban, például Nyugat-Európában azért nem jelentkezik ez a probléma, mert valamilyen más megoldást használnak, mint például a direkt, avagy aktív kárrendezés?
Ez nem ezzel van összefüggésben, hanem azzal, hogy ott a díj a magyar 4-5-szöröse, amiből fedezni lehet a magasabb javítási határt is. De persze az sem mellékes, hogy például Németországban néhány évvel alacsonyabb, 9,5 év a gépjárműpark átlagéletkora, és gyakoribb az, hogy három évenként lecserélik az autót. Ezekben az autókban pedig jellemzően csak a kopó-forgó alkatrészeket lehet avultatni, és a károk zöme inkább karosszériaelemeket érint, amelyekkel 1-3 év normál használat mellett általában semmi nem történik egy német garázsban. Egészen más a helyzet és más a probléma akkor, amikor a kereskedők egy 14 éves autóba akarják eladni az új alkatrészeiket. Nem megalapozott érv az sem, hogy az egyezségi kárrendezés a feketegazdaságot erősíti.
Magyarországon a kormány részéről egyértelműek az intézkedések: vissza akarják szorítani a feketegazdaságot, a sufnituningot, a számlaadás elmulasztását. Az online pénztárgépek megjelenésével ezeknek az ideje lejárt. Az ügyfélnek is érdeke, hogy kapjon számlát a javíttatásról, hiszen ha bármi garanciális probléma történik, akkor tudja mondani, hogy ezt kicserélték, itt a számla róla.
Sokat hallani az úgynevezett aktív kárrendezésről: mi ennek a lényege, hogy működik a gyakorlatban?
Európa néhány országában működik ez a típusú kárrendezés, amikor a károsult biztosítója téríti meg a kárt és elszámol a károkozó biztosítójával. Ezekben az országokban ezt a törvény megengedi, és a biztosítók egymás között egyértelműen szabályozzák a folyamatot.
A magyar piacon is volt kezdeményezés erre, de miután a végső kár viselőjének a joga megállapítani azt, hogy milyen típusú baleset történt, és hogy ki a felelős a kárért, így a felelősséget neki kell elismernie, és azt mondani, hogy belép a biztosítottja helyére.
Innentől kezdve az aktív kárrendezésnek a magyar jogi környezetben abszolút nincs tiszta helyzete a kötelező felelősségbiztosítás piacán.
Tegyük hozzá, hogy azokban az országokban, ahol van direkt kárrendezés, ott a kötelező gépjármű-biztosítási díjak jóval magasabbak, mint Magyarországon.
Vannak olyan vélemények, hogy a biztosítók túl könnyen nyilvánítják gazdasági totálkárosnak az autókat. De mi áll ennek a hátterében? Valóban egyszerűbb ezzel a biztosító dolga?
Ez akkor fordul elő, ha a javíttatás költsége- a roncs értéket is figyelembe véve - meghaladja az autó balesetkori forgalmi értékét. A biztosító pedig csak eddig az összeghatárig tudja állni a kártérítést. Könnyű például belátni, hogy ha elviszem egy márkaszervizbe a súlyosan sérült, 10 éves autómat, és ott új alkatrészeket építenének be 15-20 ezer forintos rezsióradíjakkal, annak költségét a biztosító csak a jelenleginél sokkal magasabb kgfb-díjak mellett tudná vállalni. De még így sem működne a dolog, hiszen ilyen esetben a megjavított gépkocsim értéke magasabb lenne, mint a baleset pillanatában volt, a káron gazdagodást pedig nem engedi a Ptk. sem.
Gazdasági totálkár esetén az ügyfél mérlegelhet. A kártérítésből vehet a baleset előtti állapotú autójához hasonlót, vagy megpróbálhatja egy olcsóbb szervizben forgalomképes, biztonságos műszaki állapotba hozni a gépkocsiját.
A szervizeknél komoly munkaerőhiány alakult ki az elmúlt években, sok szakember ment külföldre dolgozni. A biztosítók érzékelik ezt?
Mi leginkább az elszámolásokon, a javíttatás minőségén tudjuk leszűrni, hogy milyen a munka. Inkább ezeken látjuk, hogy sokszor nem megfelelően képzett munkaerőt alkalmaznak, lelassulnak a folyamatok, nem az elvárt minőségben történnek meg a javítások. A lassulás az, ami elsődlegesen tetten érhető - ez majdnem minden területen így van.
Forrás: www.portfolio.hu
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
- Kötelező biztosítás
- Casco biztosítás
Milliárdokat vittek el a tűzkárok, többségük megelőzhető lett volna
2017 május 30.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Milliárdokat vittek el a tűzkárok, többségük megelőzhető lett volna
Az elmúlt hét évben több mint 35 milliárd forint kártérítést fizettek ki a hazai biztosítók tűzkárokra, melyek jelentős része megelőzhető lett volna néhány alapvető elővigyázatossági szabály betartásával. Az elektromos eszközök mind gyakoribb használatával fokozódik az elektromos tüzek kockázata is.
Tavaly a biztosított lakóingatlanokban 6585 tűzkár keletkezett, ezek kártérítésére 3,5 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Ennél sokkal rosszabb volt a helyzet például 2012-ben, amikor 7698 biztosított ingatlanban 9,1 milliárd forint összegű kár esett. 2010 óta összesen 47 564 tűzeset keletkezett a biztosított ingatlanokban, ezekre összesen 35,3 milliárd forintot fizettek ki a hazai biztosító társaságok.
A lakossági ingatlanokban keletkezett tűzesetek száma ennél magasabb, mivel a magyarországi lakóingatlanok 72-73 százaléka rendelkezik ingatlanbiztosítással. A lakástüzek egyik leggyakoribb oka a nyílt láng használata. Fokozottan ügyelni kell arra, hogy a tűzhelyek, kandallók, kályhák közelében véletlenül se tároljunk gyúlékony anyagot. A gyertyák, mécsesek szintén potenciális veszélyforrások, felborulva percek alatt lángba boríthatják az egész lakást. Az ágyban dohányzás roppant veszélyes, a cigarettáról, vagy hamutartóból kihulló parázs akár órákkal később is tüzet okozhat.
A panelházakban - is - a konyha az egyik leginkább tűzveszélyes terület, második helyen azonban a lépcsőházak állnak, mivel a közös használatú terek, a közös hulladékledobó a tűz kialakulásának és gyors terjedésének kedvez. Gyakori kiindulópontja a lakástüzeknek az erkély, ilyenkor az esetek túlnyomó részében a dohányzás a kiváltó ok.
Növekszik az elektromos eredetű tüzek előfordulásának száma.
Egyre több árammal működő eszközzel vesszük körül magunkat, s tüzet okozhat a készülékek hibás működése, az általuk termelt hő nem megfelelő elvezetése, de akár a nem megfelelően karbantartott hálózat is. Az ilyen eredetű tüzek hatásait tovább súlyosbíthatja, hogy a meghibásodás helyéhez csatlakozó, felmelegedett vezetékek a tűz terjedését is elősegíthetik, így a kezdetben szűk térre korlátozódó égés gyorsan nagyobb területre is átterjedhet.
A megelőzés szempontjából nagyon fontos, hogy körültekintően járjunk el elektromos eszközeink üzemeltetése során. Érdemes minden elektromos berendezésre, akár egy mobiltelefon töltőjére is potenciális tűz forrásaként gondolni, és lehetőség szerint kellő távolságban tartani tőle minden éghető, gyúlékony anyagot. Minden elektromos eszköz termel hőt működése során, így a hő elvezetéséről, a készülék szellőzéséről minden esetben - a használati utasításban foglaltak szerint -gondoskodni kell.
Nagyon gyakori probléma, hogy egy-egy konnektorra nagyszámú eszközt csatlakoztatunk különféle hosszabbítók és elosztók segítségével, ezzel pedig könnyen túlterhelhetjük mind magát az elosztót, mind a falba épített vezetéket. Az ideális megoldás, ha egy fali csatlakozóra nem kötünk 2000-2500 W összteljesítménynél nagyobb terhelést. A hálózatban keletkező zavarokat ugyan csak szakember segítségével lehet felderíteni, bizonyos jelekből következtethetünk arra, hogy mikor érdemes felvenni vele a kapcsolatot. Ilyenek a zizegő, sercegő hangok a konnektoroknál, a műanyagok eldeformálódása vagy elszenesedése, a jellegzetes égett szag, az izzók villódzása, vagy a biztosítékok gyakori lekapcsolódása.
Forrás: www.penzcentrum.hu
Belép a casco piacára a CIG
2017 május 24.
Kategória:
Casco biztosítás, Általános
Belép a casco piacára a CIG
A CIG Pannónia közölte, hogy leánycégénél változtatásokat hajtanak végre a stratégiában, ennek értelmében a CIG EMABIT a jövőben a lakossági casco üzletágban is megkezdi tevékenységét.
A döntést a biztosító közleménye szerint az indokolja, hogy a Pannónia Általános Biztosítónál (ez volt korábban az MKB Általános Biztosító) meglévő kiegyensúlyozott és méretgazdaságilag is megfelelő lakossági casco portfoliót az EMABIT a Pannónia Általános Biztosító beolvadását követően is megtartja.
Ez egyúttal lehetőséget biztosít arra is, hogy alacsonyabb kockázatvállalás mellett, egy lehetséges növekedési utat próbáljon ki a biztosító, hosszabb távon pedig erre épülő, speciális casco termékeket is fejlesszen. Az érintett ügyfelek pedig ezáltal is részesülhetnek majd a CIG Pannónia csoport által nyújtott előnyökből.
Forrás: www.portfolio.hu
Vihar adott munkát a tűzoltóknak
2017 május 24.
Kategória:
Casco biztosítás, Lakásbiztosítás
Vihar adott munkát a tűzoltóknak
A meteorológia által jelzett vihar tegnap délután az ország több pontján is lecsapott, a legtöbb kárt a fővárosban és Pest megye egyes részein okozta. A legtöbb helyen a nagy mennyiségben felgyűlt víz és a kidőlt, vagy meglazult gyökérzetű fák okozták. A katasztrófavédelem műveletirányítási központjaiba hatszáznál is több bejelentés érkezett, beavatkozni azonban ennél kevesebbszer kellett.
A fővárosi egységek éjfélig negyvenhét esetben vizet távolítottak el, nyolc esetben kidőlt fát. Éjfél és reggel öt óra között további harminc alkalommal vonultak a felgyűlt víz okozta károkat felszámolni. Pest megyében éjfélig adtak munkát ilyen események, tizennégy esetben kellett az egységeknek nagy mennyiségű víz, egyszer pedig kidőlt fa miatt beavatkozniuk.
Nyolc személyautó és egy trolibusz akadt el az összegyűlt csapadékvíz miatt Budapest tizennegyedik kerületében, a Podmaniczky és a Dózsa György út kereszteződésénél, a Vágány utcai vasúti felüljárónál. A műszaki mentést a fővárosi hivatásos tűzoltók végezték el, csörlő és tűzoltógépjármű segítségével húzták ki a vízben rekedt járműveket. A fővárosra lecsapott vihar nyomán a főváros számos pontján tört be víz épületek alagsorába, pincéjébe, földszinti helyiségeibe. A károk felszámolásán dolgozó hivatásos tűzoltók munkáját önkéntes egységek is segítették. Több mint egy méter magasan állt a víz egy második kerületi óvoda alagsori helyiségében, a Vérhalom téren pedig egy épület pincéjéből kellett eltávolítaniuk a vizet a fővárosi tűzoltóknak. Zuglóban, az Álmos vezér útján egy mélygarázst öntött el a víz, a tizenharmadik kerületi Béke téren pedig pincéből szivattyúzták ki a magas vízoszlopot a rajok. Szintén garázst öntött el a víz Zuglóban, a Királyhida utcában. A mintegy háromszáz négyzetméter alapterületű garázsban másfél méter magasan álló vízoszlopot a fővárosi hivatásos tűzoltók szivattyúzták ki. A víz három gépkocsit veszélyeztetett. A csapadékvíz mellett a kidőlt fák is károkat okoztak, a főváros több pontján is gépkocsikat és felsővezetéket rongáltak meg. A tizedik kerületi Kőrösi Csoma Sándor úton egy terebélyes fa dőlt egy személyautóra, de a 8. kerületi Százados úton is kidőlt fa rongált meg egy parkoló személygépkocsit. A fővárosi hivatásos tűzoltók munkáját önkéntes tűzoltó egyesületek és önkéntes mentőszervezetek, valamint polgárőrök is segítették. A Városligetben ötven-hatvan centiméter mély pocsolya nehezítette a trolibusz közlekedését. A pocsolyában egy mentőautó is elakadt. A tűzoltók a csatornaszemek megtisztításával szüntették meg a káresetet. Mindeközben a solymári, a pilisvörösvári önkéntes tűzoltókat és a fővárosi hivatásos tűzoltókat is riasztották egy pilisvörösvári 150 négyzetméteres családi ház tetőterében keletkezett tűzhöz. A házba vélhetően villám csapott. Négyen menekültek ki a lakásból, személyi sérülés nem történt. Húsz tűzoltó fékezte meg a lángokat.
A helyi óvodába folyt be a hirtelen lezúduló csapadékvíz a Pest megyei Péterin. Mintegy harminc centiméternyi víz állt a helyi óvoda udvarán, a csapadékvíz az épületbe is befolyt. A gyermekeket az ablakon át menekítették ki az épületből és adták át a szülőknek. A kicsik biztonságba helyezésében a műszaki mentést végző monori hivatásos tűzoltók is részt vettek. Az egységek homokzsákokkal torlaszolták el a víz útját és kiszivattyúzták a csapadékvizet. A település több pontján is gondot okozott a lezúduló esővíz, családi házak pincéjébe folyva be a mezőgazdasági területekről. A vízeltávolítást végző monori hivatásos tűzoltók munkáját a sülysápi önkéntes egységek is segítették a településen. Szentendre több pontján is küzdöttek a vízzel a tűzoltók. A Halász utcában az egyik, utcaszint alatti étterembe tört be a víz. Az épületből, amelyben mintegy egy méter magasan állt a víz, a helyi hivatásos tűzoltók hat embert menekítettek ki, takarókkal és száraz ruhákkal segítve őket. A Bogdányi úton szintén egy éttermet veszélyeztetett a víz, innen három embert menekítettek ki a rajok. Az egységek a környező utcákat is átvizsgálták, az egyik pincéből további három embert vittek biztonságos helyre a rajok. Családi ház pincéjébe folyt be az esővíz Csobánkán, a Béke utcában. A hetven négyzetméteres pincében mintegy fél méter magasan állt a víz, amelyet a pomázi önkormányzati tűzoltók távolítottak el szivattyú segítségével.
Az ország más részein is lecsapott a vihar. Vas megyében kétszer is villámcsapás okozott kárt. Az intenzív zivatarral együttjáró villámlás egy melléképületet és egy kéményt ért el. Emellett pincéből kellett vizet eltávolítaniuk az egységeknek. Köcskön, az Árpád utcában egy huszonöt négyzetméteres melléképület gyulladt ki. A tüzet a sárvári hivatásos, a celldömölki önkormányzati és a köcski önkéntes tűzoltók oltották el. Káldon, a Deák Ferenc utcában pedig a kémény egy része dőlt le és cserepek hullottak le a villámcsapás miatt egy lakóház tetejéről. A sérült kémény és a tető nem jelentett veszélyt. Egy panzió pincéjébe betört a csapadék Sárváron, a Rákóczi Ferenc utcában. A százhúsz négyzetméteren fél méter magasan álló vizet a sárvári hivatásos tűzoltók szivattyúval távolították el. Egyik esetnél sem sérült meg senki.
Villám csapott Komárom-Esztergom megyében egy tarjáni családi ház kéményébe kedden este, a Rózsa utcában. A villámcsapás következtében kigyulladt a tetőszerkezet, a tüzet a lakók azonnal eloltottak. A tarjáni önkéntes tűzoltók áramtalanították az épületet és visszahűtötték az izzó részeket. Személyi sérülés nem történt.
A keddi viharból adódó károk miatt kétszer riasztották Nógrád megyében a tűzoltókat este. Nógrádkövesden egy családi ház udvarában álló huszonöt méteres fenyőfába csapott a villám, ennek következtében a közvetlen mellette lévő oszlopon húzódó telefonvezeték is kigyulladt. Az égő vezetéket a berceli katasztrófavédelmi őrs hivatásos tűzoltói eloltották, a villámcsapás miatt veszélyessé vált fa eltávolításához pedig magasból mentő gépjármű érkezett a helyszínre. A folyamatos villámlások és a heves szél miatt nem tudták a veszélyes fát eltávolítani, így ideiglenesen körbekordonozták azt, majd a ma kora reggeli órákban ismét a helyszínre vonultak és eltávolították a veszélyes fát. Csitáron két fa villanyoszlopot és egy nagy méretű fát döntött az úttestre az erős szél. A balassagyarmati hivatásos tűzoltók a teljes útzárat képező kidőlt fát motoros láncfűrésszel távolították el, majd az áramszolgáltató helyszínre érkezését követően a két villanyoszlopot is eltávolították az úttestről. A villanyvezeték sérülése miatt a település egy részén egy órán át szünetelt az áramszolgáltatás.
Megdőlt egy nagy méretű fenyőfa a kedd reggeli eső után Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Kunszentmártonban. A talaj felázott, emiatt dőlt a tizenkét méter magas fenyő egy lakóház felé, a Bémer László utcában. A helyi hivatásos tűzoltók létrával jutottak fel a koronáig, majd lefűrészelték a veszélyes ágakat, végül a törzset is. Az épület nem károsodott.
Heves megyében villám csapott egy szilvásváradi családi házba tegnap késő délután, a Rákóczi Ferenc úton. Az egri hivatásos, a bélapátfalvai önkormányzati és a helyi önkéntes tűzoltókat riasztották a tűzesethez. Amikor kiérkeztek, a tetőtér szigetelése és a gerenda izzott. A tűzoltók megbontották a tetőt, a még parázsló részeket fél óra alatt eloltották. A tűzeset során senki nem sérült meg.
Forrás: www.katasztrofavedelem.hu
CLB TIPP: Ne hagyja, hogy az időjáráson múljon, kalkulátoraink segítségével összehasonlíthatja és kiválaszthatja az Önnek megfelelő védelmet!
Százezreket sodorhat bajba idén nyáron a veszélyes EU kártya
2017 május 23.
Kategória:
Utasbiztosítás
Százezreket sodorhat bajba idén nyáron a veszélyes EU kártya
Indul a nyaralási szezon, a legtöbben már meg is tervezték az idei vakációt és már a szállást is lefoglalták. De mi a helyzet a biztosítással? Az unión belül valóban elegendő védelmet nyújt az Európai Egészségbiztosítási Kártya?
Minden évben több százezer magyar váltja ki az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, vagyis az úgynevezett "kék kártyát". Bár már évek óta használjuk, sokan nincsenek tisztában azzal, pontosan milyen helyzetekben nyújthat segítséget ez a kártya.
A kiadott EU kártyák száma az elmúlt években 400 - 500 ezer körül mozgott. 2015-ben valamivel kevesebben igényeltek kék kártyát, míg 2016-ban már 467 ezerre volt tehető a kiadott kártyák száma.
Nem helyettesíti az utasbiztosítást
A nyaralásuk során rengetegen választanak valamilyen európai célpontot, egy-egy ilyen utazás azonban hatalmas pénzügyi kockázatot is jelenthet, ha nem vagyunk kellően felkészülve. Bár az Európai Egészségbiztosítási Kártya az egyik leghasznosabb dolog, amit elcsomagolhatunk magunkkal egy európai utazás során, de azt fontos tudunk, hogy ez nem helyettesíti az utasbiztosítást.
A kártyának az előnyei ugyanis korlátozottak, bár feljogosít az orvosi ellátásokra, de csak olyan szinten, amint egy helyi biztosított is megkapna. Ez azt jelenti, hogy az egyenlő bánásmód elve alapján ezzel a kártyával a magyar beteg például egy ausztriai tartózkodás esetén azt az ellátást veheti igénybe, amelyet az osztrák biztosított is megkap közfinanszírozott szolgáltatónál.
Fontos tehát, hogy ezzel a kártyával csak közfinanszírozott szolgáltatóhoz lehet fordulni, a magán-egészségügyi szolgáltatóknál ezt a kártyát nem fogadják el.
Ezen belül, hogy a kártyával milyen ellátásokat vehetünk igénybe, arról mindig jó előre érdemes tájékozódni, bár a baleseti ellátás minden tagállam ellátási csomagjába beletartozik. Az adott tagállamban biztosítottak által is fizetendő önrészekre/kötelező hozzájárulásokra a kártya nem nyújt fedezetet.
Ezért is javasolt a kártya mellett kiegészítő biztosítást is kötnünk, mert az a sürgősségi betegellátások mellett, esetleg a hazaszállításban is segíthet. Az utóbbi ugyanis csak nagyon indokolt esetben és nagyon szűk körben történhet az Európai Egészségbiztosítási Kártya terhére.
Utasbiztosítás nélkül pedig a hazaszállítás akár több százezer, vagy több millió forintba is kerülhet, ugyanis egy mentőrepülős hazaszállítás Európán belül is minimum 3-5 millió forintba kerül, de mentőautóval is több százezer forintos tétel. A kártyát egyébként csak átmeneti tartózkodás alatt, maximum három hónapig lehet igénybe venni.
Mi lesz a Brexit után?
Az Európai Egészségbiztosítási kártyát egyelőre ugyanúgy használhatjuk az Egyesült Királyságban, mint eddig. Ha azonban az UK elhagyja az uniót, akkor kérdésessé válik az országban kártya használata.
A Brexit persze akár még több évig is elhúzódhat, akár egy évtizedet is igénybe vehet. A kilépés részletei azonban még nincsenek tisztázva, ezért nem tudni, hogy mi lesz a kártya sorsa.
"A Brexit utáni helyzetről nincs releváns információnk." - válaszolta a Pénzcentrum megkeresésre az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága.
Mindesetre az jó jel, hogy az EU-s egészségbiztosítási kártya már most is védelmet nyújt néhány olyan országban, amely nem az unió tagja. Ilyen például Izland, Norvégia, Lichtenstein és Svájc is.
Hol érvényes?
Az orvosilag szükséges ellátás az alábbi országokban vehető igénybe:
|
|
|
|
Érdemes tudni, hogy Belgiumban, Franciaországban, Luxemburgban és bizonyos típusú egészségügyi szolgáltatók esetében Finnországban ún. visszatérítéses rendszer működik, ami azt jelenti, hogy a gyógyszerek és az ellátás költségit kötelesek vagyunk megelőlegezni.
Forrás: www.penzcentrum.hu
CLB TIPP: Ne bízza a véletlenre, hasonlítsa össze és válassza ki az Önnek megfelelő utasbiztosítást! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Milyen lehetőségeik vannak a károsult szőlőtermelőknek?
2017 május 22.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás, Kárrendezés
Milyen lehetőségeik vannak a károsult szőlőtermelőknek?
Május 13-án a Mátrai borvidéket igen súlyos jégesőkár érte. A jégverés elsősorban a borvidék középső területét sújtotta, és becslések szerint legalább 1000-1500 hektár ültetvényt érintett. Az előzetes becslések szerint 30-90 százalékra tehető a terméskiesés ezeken a területeken - áll a Földművelésügyi Minisztérium (FM) közleményében.
15 napon belül
A kárt szenvedett gazdákat több, a Földművelésügyi Minisztérium által kidolgozott támogatás is segíti. A mezőgazdasági károk kompenzálását célzó támogatások alapját az agrárkár-enyhítési rendszer jelenti, amelyet a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás és a rendkívüli helyzetekre meghirdetett kedvezményes hitelkonstrukciók egészítenek ki.
Az elmúlt időszak egyes országrészeit érintő jégeső, felhőszakadás vagy vihar okozta mezőgazdasági károkat – a kedvezőtlen időjárási jelenség észlelését követő – 15 napon belül lehet elektronikusan bejelenteni a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala részére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján településekre lebontva közöl információkat a termelők és a hatóságok számára az aszály, felhőszakadás, vihar, valamint az őszi-, téli- és tavaszi fagy kedvezőtlen időjárási jelenségek bekövetkezéséről, amely információk az ellenkező bizonyításáig alkalmazandók az agrárkár-enyhítési eljárásban.
Így lehet bejelenteni a kárt
A kárbejelentést a Magyar Államkincstár Egységes kérelem elektronikus felületén keresztül, ügyfélkapus beazonosítást követően a Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüpont alatt lehet megtenni. Az elektronikus kárbejelentésben a falugazdászok is segítséget nyújtanak, amelyhez a MÁK ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfeleknek először Egységes kérelmet kell benyújtaniuk.
Jogszabályban meghatározott területméretek elérésével az agrárkár-enyhítési rendszerben kötelező a tagság (ültetvényeknél 1 hektár). Ugyanakkor ezen területméretek alatt az Egységes kérelemben hároméves időtartamra tett nyilatkozattal önkéntesen is be lehet lépni a rendszerbe, amelyet minden érintett termelő szíves figyelmébe ajánlunk - áll a közleményben.
A Kárenyhítési Alapból érkező forrásoknak köszönhetően csökkenthető az az anyagi veszteség, amelyet terményekben a kedvezőtlen időjárás okozott. A kárenyhítő juttatás későbbi odaítélésének több jogszabályi feltétele is van, amelyek közül a határidőben tett kárbejelentés mellett ültetvényeknél kiemelendő a termőre fordulás, ugyanis az agrárkár-enyhítési rendszerben csak a termő ültetvény után igényelhető kárenyhítő juttatás. A szeptember 15-i határidőig továbbá meg kell fizetni a kárenyhítési hozzájárulást, amelynek összegéről a Magyar Államkincstár július közepéig határozatban értesíti a rendszerben tag termelőket.
Ha nincs biztosítás...
Felhívjuk továbbá a figyelmet a termelői öngondoskodásra, annál is inkább mivel megfelelő biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosult csak a károsult - figyelmeztet az FM.
A termelő, ha rendelkezik a hozamértékének legalább 50 százalékára fedezetet nyújtó mezőgazdasági biztosítással, akkor a hozamérték-csökkenés 80 százalékát, ha nem rendelkezik, akkor a 40 százalékát kaphatja meg kárenyhítő juttatás formájában. Ezért azon termelőknek, akik még nem kötöttek biztosítást, javasoljuk, hogy azt mielőbb tegyék meg az agrárágazatban aktív biztosítóknál, amelyhez az állam is hozzájárul legfeljebb 65 százalékos díjtámogatással. A biztosítási díjtámogatás igénylése szintén az Egységes kérelem felületen tehető meg.
Jelezni kell, hogy termő-e az ültetvény
Fontos, hogy a termelő az Egységes kérelem benyújtásának véghatáridejéig, azaz idén június 9-ig jelezheti igényét mind az agrárkár-enyhítési rendszerhez való önkéntes csatlakozásra, mind pedig a biztosítási díjtámogatásra. Továbbá az egységes kérelemben kell jelölni legkésőbb június 9-ig azt is, hogy az ültetvény adott évben termőre fordul-e vagy sem.
Az Egységes kérelem május 15-ét követő, önkéntes csatlakozásra és az ültetvény termőre fordulására vonatkozó esetleges módosítása – tekintve, hogy azok nem a termelő területalapú támogatási igényét érintik – nem vonja maga után a május 15-ig igényelt egyéb támogatás csökkentése szankcióját.
Ugyanakkor a május 15-ét követően június 9-ig benyújtott biztosítási díjtámogatási igény esetén az igényelt díjtámogatási összeg munkanaponként egy százalékkal csökken csakúgy, mint a késedelmesen benyújtott területalapú támogatási igényeknél.
Van nulla százalékos hitel is
A Földművelésügyi Minisztérium a jogos kárenyhítő juttatások megérkezéséig 100 százalékos kamat-, költség- és kezességi díjtámogatásban részesülő hitelkonstrukcióval is segíti az ültetvényes gazdálkodókat. A jelenleg hatályos a kedvezőtlen időjárás miatt szükségessé váló támogatásokról és az azokkal összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet alapján 2017. május 31-ig már jelenleg is elérhető a nulla százalékos hitel sok olyan település vonatkozásában, amelyeket az idei év fagy- és jégesőkárai is érintettek.
Ugyanakkor az agrártárca az előző évek gyakorlatához hasonlóan most is megvizsgálja annak lehetőségét, hogy miként lehet május 31-ét követően egy újabb kamat-, költség- és kezességi díjtól mentes finanszírozási konstrukciót kidolgozni az idei évi fagy- és jégesőkárokkal leginkább sújtott, ültetvényes gazdálkodók részére.
Forrás: www.tozsdeforum.hu
Védd otthonod a nyár veszélyei ellen!
2017 május 22.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Védd otthonod a nyár veszélyei ellen!
Rengeteg energiát, időt és pénzt fektetünk abba, hogy életterünket szebbé varázsoljuk, az otthonunk tekintetében azonban a nyár az egyik legveszélyesebb időszak.
Az elmúlt években jellemzővé váltak az egyre nagyobb és hirtelen erővel lecsapó viharok. A statisztikák szerint 2008 és 2016 között havonta átlagosan közel 3 ezer, összesen több mint 280 000 viharral kapcsolatos kárbejelentés érkezett az Allianz Hungária Zrt-hez. Nem csoda, hogy a viharkároktól félnek a legtöbben – ezt az Allianz legújabb online felmérése is alátámasztja, amely a lakásbiztosítási szokásokat vizsgálta. Ebben a megkérdezettek 76 százaléka úgy nyilatkozott, hogy már megtapasztalta, milyen egy valódi káresemény. Akiknek az otthonát már érte kár, tudják, milyen veszélyekkel kerülhetnek szembe, emiatt nagyobb valószínűséggel kötnek lakásbiztosítást otthonukra és az abban található ingóságaikra. De mire figyeljünk, hogy biztosítsuk otthonunk harmóniáját, illetve hogyan tudjuk mérsékelni az otthonunkat veszélyeztető károkat?
A szélsőséges időjárás semmit sem kímél
Ma már nem ritkák a hirtelen megjelenő viharok. Ezért mielőtt elmennénk otthonról, ügyeljünk arra, hogy a nyílászárók zárt állapotban legyenek. Az utóbbi évek szélviharai is folyamatosan figyelmeztetnek, hogy időnként javasolt a tetőburkolatok átvizsgálása is, hogy megelőzzük a további károkat, baleseteket. Mélyebben fekvő helyiségek, domboldali, hegyoldali ingatlanok esetében célszerű gondoskodni a megfelelő vízelvezetésről, nem csak a lehulló csapadék, hanem a közterületről bezúduló víz miatt is.
Emellett a híradásokban, illetve az interneten is érdemes nyomon követni a várható időjárást és a kiadott figyelmeztetéseket, valamint letölteni az okostelefonunkra vészjelző alkalmazásokat.
A kertben található értékeinket is óvjuk meg
A szabadban használt kerti bútorok, berendezések többszázezer forintos értéket is képviselhetnek. Eltűnésük vagy rongálódásuk komoly anyagi veszteséget jelenthet. A kertben található növényzet is értéket jelent számunkra, amibe nem csak pénzt, de rengeteg időt és energiát is fektettünk, amelyet a májusban is tapasztalható nagy intenzitású jégeső percek alatt tönkre tehet. A kertben található dísznövények, saját magunknak termelt növények vihar, jégeső vagy egy felhőszakadás miatti veszteségei is mérsékelhetők erre szóló biztosítási fedezettel. Gondoljunk csak bele, mennyi mindennel rendeztük be a kertünket: kerti bútorok, gyerekjátékok, kutyaház, épített medence. Ezekre is köthető ma már kiegészítő biztosítás.
Ne feledkezzünk meg a betörőkről sem!
A betöréses lopás és hasonló bűncselekmény károk a válaszadók harmadát aggasztják leginkább, így ez is jelentős veszélyforrásnak számít. Vannak különböző elterjedt praktikák, melyekkel megvédhetjük a lakásunkban található értékeket a nem várt látogatóktól. Egyrészt fontos, hogy ne tegyük egyértelművé, ha huzamosabb ideig nem tartózkodik senki a házban – például lehúzott redőnyökkel vagy a közösségi média aktivitásainkkal. Emellett megkérhetünk valakit pl. a szomszédot, ha megbízunk benne, hogy távollétünk alatt néhányszor nézzen rá otthonunkra.
A statisztikák alapján mindenki, akinek otthonát érte már kár, tudja, mennyire fontos az értékeink védelmében a lakásbiztosítási fedezet. A többéves lakás-kárbejelentési adatok pedig azt mutatják, hogy a nyár a legkárveszélyesebb időszak az évben, ezért javasoljuk, hogy otthonukat veszélyeztető károkra felkészülten, megfelelő lakásbiztosítási fedezettel vágjanak bele a nyárba – hívta fel a figyelmet Szőke Tamás, az Allianz Hungária Zrt. nem-élet, termék- és portfólió-menedzsment igazgatója.
Forrás: www.lakaskultura.hu
CLB TIPP: Ne hagyja, hogy az időjáráson múljon, hasonlítsa össze és válassza ki az Önnek megfelelő védelmet kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Egyre többen csapnak le az ajándék nyugdíjpénzre: ez kell hozzá
2017 május 22.
Kategória:
Életbiztosítás
Egyre többen csapnak le az ajándék nyugdíjpénzre: ez kell hozzá
Folyamatosan nő a nyugdíjbiztosítási befizetések után igényelhető adójóváírás lehetőségét kihasználó ügyfelek aránya az NN Biztosítónál: tavaly a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek négyötöde már élt ezzel a lehetőséggel.
"Ügyfeleink pénzügyi tudatossága évről évre magasabb szintre lép, amelyet jól egészít ki a biztosítási tanácsadóinktól kapott, személyre szabott és aktív támogatás. Mindezek eredőjeként egy év alatt átlagosan 23 százalékkal emelkedett az egy ügyfélre jutó adójóváírás mértéke" - nyilatkozta Csanda Gergely, az NN Biztosító kommunikációs vezetője. Hozzátette: a beérkező adójóváírások száma 2015-ös adóévre vonatkozóan megduplázódott az előző évhez képest.
Sokaknak jelenthet újdonságot, hogy a jóváírás visszamenőlegesen is igényelhető: ha valaki jogosult lenne, ám nem él az adóbevallás májusi határidejéig a 2016-os évre szóló lehetőséggel, vagy a korábbi években maradt le róla, az érvényben lévő szabályozás szerint 2014-ig visszamenőlegesen érvényesítheti az elmaradt állami adójóváírást.
Az államilag támogatott nyugdíjmegtakarítások után igényelhető maximális adójóváírás összesen évi 280 ezer forint lehet.
Ezt úgy lehet megszerezni, ha az ügyfél a nyugdíjbiztosítás mellé, a nyugdíjelőtakarékossági és/vagy az önkéntes pénztári számlára eszközölt befizetései után is kihasználja az adójóváírást - hívta fel a figyelmet Csanda Gergely. Ennek mértéke mindhárom megtakarítási formánál az éves befizetés legfeljebb 20 százaléka lehet, ám a szabályozás összegszerű felső limitet tartalmaz: ez 130 ezer forint a nyugdíjbiztosításoknál, 100 ezer a NYESZ-nél, és 150 ezer az önkéntes pénztári befizetéseknél.
A társaság által 2014-ben küldött igazolások után az érintettek 68,4 százaléka élt az adójóváírás lehetőségével. Egy évvel később látványosan nőtt ez az arány: 2015-ben az érintettek 79,5 százaléka igényelte az állam által biztosított összeget. A 2016-os adóbevallási határidőig néhány nap még hátra van, a végleges számokra várni kell.
Forrás: www.penzcentrum.hu
A brit lecke mindenkinek szól: ha nincs biztosításod, pénz nélkül maradsz!
2017 május 22.
Kategória:
Utasbiztosítás
A brit lecke mindenkinek szól: ha nincs biztosításod, pénz nélkül maradsz!
Kisebb vagyonba kerülhet a kórházi kezelés.
Egy felmérés szerint a brit fiatalok 40 százaléka utazási biztosítás nélkül vág bele külföldi kalandokba, de az elrettentő példák azt bizonyítják, hogy ez nagy butaság. A BBC cikke szerint komoly összeget kell kifizetni a kórházi kezelésekért, ami akár a család egzisztenciáját is tönkreteheti.
Craig Lindley Thaiföldön lett rosszul, egy barátja esküvőjén. A betegsége miatt lebénult. Az ötnapos kezelésért 20 ezer fontot kértek el Bangkok egyik kórházában, az egyéb költségeire pedig 17 ezer fontot kellett levonni a számlájáról. Ezt csak úgy tudták rendezni hogy a kezelési költségek finanszírozására indított adakozáson 32 ezer fontot sikerült összegyűjteni.
Van, aki ennél rosszabbul járt. Michael Doyle egy bulgáriai kiránduláson szenvedett vérmérgezést, s bár a szüleinek sikerült 20 ezer fontot összegyűjteniük, hogy hazaszállítsák a beteget, Doyle meghalt.
A mérések szerint a 18 és 24 év közöttiek hajlamosak leginkább arra, hogy megspórolják a betegbiztosítást is tartalmazó utazási biztosítás megkötését elutazás előtt. Nem sokkal jobb a helyzet a teljes felnőtt lakosságot tekintve, minden negyedik brit inkább másra költi a pénzét, mintsem biztosításra.
Forrás: www.mfor.hu
CLB TIPP: Ne felejtsen el Ön sem utasbiztosítást kötni utazása előtt! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Az állami támogatás nagy részét elviszi a biztosítás
2017 május 22.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás
Az állami támogatás nagy részét elviszi a biztosítás
A villanyautó-támogatási rendszer egyelőre nem túl népszerű. Az e-autók ugyanis drágák, kevés az áramkút, ráadásul a magyar piacon nem túl népszerű, a támogatáshoz kötelező casco biztosítás elviheti az állami pénz 33-80 százalékát.
"Gondoltam rá, de végül nem kértem az állami támogatást. Ugyanis piszok drága lett volna a casco. A biztosítómtól kértem ajánlatot, öt év alatt több mint 1 millió forint lett volna, majdnem annyi, mint maga a támogatás" - ezt egy villanyautós mondta a Napi.hu szerkesztőségi blogjának, a Bukszának az egyik érdi áramkútnál.
A Buksza ezért megnézte, hogy a maximum 1,5 millió forintos állami támogatásnak mekkora részét viheti el az öt évre kötelezően előírt casco a különböző villanyautók és biztosítók esetében. Annak is utánanéztünk, hogy bár logikus előírás a biztosításkötés, mégis milyen szerepet játszhat abban, hogy az állami villanyautó-támogatásra visszafogott a kereslet.
Nem kell annyira
Több mint fél éve indult el a tisztán elektromos autók elterjedését célzó állami támogatási rendszer. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly szeptemberben jelentette be, hogy maximum 1,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást adnak pályázati úton a villanyautókhoz.
A tavalyi támogatás keret 2 milliárd forint volt, ami több mint 1300 autóra lett volna elég, ám nem sikerült elkölteni az összes pénzt. Nikoletti Antal, a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára május elején közölte: az elektromos gépkocsik beszerzésére májusi elejéig 228 pályázat érkezett be, és 212 esetben meg is ítélték a támogatást. Bár az adatok szerint kevesen kérték a villanyautós ingyen pénzt, a szaktárca a múlt évi 2 milliárd forintos keretet további 3 milliárd forinttal megfejelte, így összesen 3500 villanyautó kerülhet az utakra a támogatási rendszer segítségével.
Miért nem kell?
A kasszában tehát maradt pénzt a visszafogott érdeklődés miatt. Ennek több oka is lehet. Az egyik, hogy a villanyautók nagyon drágák a hagyományos társaikhoz képest. Az egyik legolcsóbb villanyautó, a Volkswagen e-Up listaára 8,3 millió forint, de ebből mindenféle kedvezményeket adhatnak a kereskedők, plusz ott van az állami támogatás is. Így ezekkel együtt körülbelül 6 millió forintért szerezhető be ez a kisautó. Ehhez képest a hagyományos - benzines - társának listaára 3 millió forintról indul.
Az áramkúthálózat is meglehetősen hiányos, ami szintén nem kedvez a villanyautók elterjedésének. A cikk elején idézett e-autós által említett, cascóra vonatkozó feltételek sem teszik vonzóvá az állami támogatási rendszert.
Cascós matek
A már említett Volkswagen e-Up esetében nagyon jelentős különbségek vannak a casco-ajánlatok között. Tény az is, hogy sok biztosítónál méregdrága a villanyautós casco. Az egyik biztosítási alkusz online kalkulátora szerint negyedéves díjfizetésnél évente 90 ezer forintból, öt év alatt pedig 450 ezer forintból kijöhet az autó cascója, miközben vannak olyan biztosítók, amelyek ugyanezt 180-250 ezer forintért vállalják évente. Azaz a kötelező, ötéves cascoidőszak alatt biztosítótól függően jelentős nagyságrendű lesz ez a kiadás, ami elviheti az állami támogatás 30 vagy akár a 80 százalékát. Az e-Up hagyományos, benzines társánál a casco olcsóbb, kijön évi 71-123 ezer forintból.
Egy másik tisztán elektromos autó, a Nissan Leaf esetében az éves casco 104-231 ezer forintra rúg, így az állami támogatáshoz előírt 5 éves cascokiadás minimum több mint félmillió forint lesz. A drága cascóban szerepet játszik, hogy eleve nagy értékű, 8-12 millió forintos autókról van szó, és a támogatás feltétele az új értékre kötött casco - azaz baj esetén olyan összeget kell kifizetnie a biztosítónak, amely egy teljesen új autóra elég. Aki tehát villanyautó-vásárlást tervez állami támogatással, mindenképpen érdemes lesz alaposan átnéznie a cascós kínálatot.
A casco biztosítás előírása persze logikus, ha azt nézzük, hogy állami támogatásról, azaz közvetve adófizetői pénzről van szó, ugyanis a casco miatt nem megy pocsékba a pénz. Ugyanakkor a magyar piacon a casco nem túl népszerű megoldás, elsősorban a magas díjak miatt, leginkább csak az új vagy fiatal autókra kötnek cascót a tulajdonosok.
A Magyar Biztosítók Szövetsége adatai szerint bár tavaly nőtt a casco-szerződések száma, még mindig kevés a teljes autóparkhoz viszonyítva. 2016-ban 4 százalékkal, 32 ezer casco-szerződéssel nőtt ez a piac, így az év végén 853 ezer cascót tartottak nyilván a biztosítók. A cascók éves átlagdíja tavaly 83 855 forint volt, ami 3 százalékos emelkedést jelentett az előző évhez képest.
50 ezer, 30 ezer...
A villanyautó-támogatási rendszer elindítása ellenére nem beszélhetünk magyarországi villanyautó-forradalomról. A kormány a korábbi ígéretekben, célokban szereplő számokat is lejjebb vette. Az elektromobilitás térnyerésére kitalált Jedlik Ányos Terv bemutatásakor az elképzelés az volt, hogy 2020-ra 50 ezer elektromos autó lesz a magyar utakon, és még 2016 nyarán is ez volt a cél. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly ősszel és Orbán Viktor miniszterelnök idén februárban azonban már csak 30 ezer villanyautóról beszélt.
Időarányosan azonban sokkal rosszabb a helyzet, még akkor is, ha 2020-ra a visszafogottabb, 30 ezer darabos célkitűzést nézzük. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA adatai szerint Magyarországon 2015-ben és 2016-ban összesen 184 darab tisztán elektromos és konnektoros (plug-in) hibrid kelt el. Ami százalékban mérve ugyan jelentős, 160 százalékos növekedés, a darabszámot tekintve azonban minimális.
Ahhoz, hogy 2020-ban Magyarország elérje a 30 ezres szintet, három év alatt 25-30 ezer villanyautóra lenne szükség, éves átlagban tehát több mint 8 ezerrel kellene gyarapodni a magyar villanyautó-flottának.
Forrás: www.napi.hu
CLB TIPP: Elektromos autója van? Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók casco ajánlatait kalkulátorunk segítségével! Cascobiztosítás kalkulátor >>
300 milliós kárt okozott a jégeső a Mátrában
2017 május 15.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás, Kárrendezés
300 milliós kárt okozott a jégeső a Mátrában
Az előzetes becsléseket jóval meghaladó, a háromszázmillió forintot bizonyosan elérő kár keletkezett a mátrai borvidék termésében a szombati jégeső következtében – mondta az MTI-nek a Mátrai Hegyközségi Tanács elnöke. A hétvégén még százmillió forintra saccolták az okozott kárt.
A hegyközség területén több mint ötezer hektáron nő szőlő, az előzetes becslések szerint ennek nagyjából a negyedét verte el a jég május 13-án.
A jégeső centruma Gyöngyösön volt, de a környező településeket, Gyöngyössolymost, Abasárt, Visontát és Karácsondot, valamint Gyöngyöstarjánt, Gyöngyöspatát és Szücsit is hatalmas pusztítás érte. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság közlése szerint Karácsondon, Gyöngyöshalászon, Atkáron és Vámosgyörkön továbbra is érvényben van a másodfokú belvízvédelmi készültség.
„A viszonylag pontos becslések szerint 1000-1200 hektárnyi szőlőben 30 és 90 százalék közöttire tehető a termésvesztés. A termelési értékben így 30-40 százalék átlaggal számolva, 300-400 millió forintnyi a veszteség, amihez még az új ültetvényekben keletkezett károsodás is társul” – mondta Nyilas János, a hegyközségi tanács elnöke az MTI-nek.
Az elmúlt húsz évben nem volt még ekkora kár a mátrai borvidéken. A gazdák 95-98 százaléka ráadásul nem kötött biztosítást, mert magasnak ítélte a díjat, így csak a kárenyhítési alapból juthatnak bizonyos összeghez, ami a tényleges veszteség 40 százalékát fedezheti majd.
Nyilas János szerint nem a szőlősgazdák éve az idei a Mátraalján: kezdődött a januári kemény téli faggyal, folytatódott a húsvét körüli zöldfaggyal, május 3-án, most pedig a jégveréssel.
Forrás: index.hu
CLB TIPP: Ne hagyja, hogy az időjáráson múljon, kérjen ajánlatot szakértő kollégáinktól! Mezőgazdasági biztosítás ajánlatkérés >>