2017.07.21

Miért nem lehetséges a magyar biztosítóknál az aktív kárrendezés?

A tavalyi évben ismét nyereséges lett a kgfb-piac Magyarországon. Ugyanakkor a kárrendezéssel kapcsolatban sok esetben a károsult, a járműjavítók és a biztosító érdekei még mindig nem minden esetben egyeznek. De merre tart most a piac? Mi alapján választ az autós? Hogy működik a biztosítók és a szervizek viszonya? Milyen lehetőségei vannak az ügyfeleknek a javításra, és mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt? Ezekről is kérdeztük Szombat Tamást, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Gépjárműbiztosítási tagozatának elnökét.

Bár a korábbi években nem volt sikeres, 2016-ban újra nyereséges lett Magyarországon a kgfb termék. Mi ennek az oka?

Ez a változás alapvetően annak köszönhető, hogy minden piaci szereplő áremelést hajtott végre. Úgy is nézhetjük, hogy a piac korábban veszteséges volt, és ezt nem tolta tovább, hanem kiigazította.
Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy van egy erőteljes általános bérnyomás. A bérek gyakorlatilag minden szektorban emelkednek, ezt mi is erőteljesen éreztük a javítói óradíjakon keresztül - amelyeknek az emelkedése a kárrendezésekben továbbgyűrűzik. Az óradíjak átlagban majdnem 10 százalékkal emelkedtek. De az alkatrészárakban is van egy emelkedő tendencia.
A közlekedési szokásokban pedig az tapasztalható, hogy az emberek többet autóznak, így nagyobb az esélye annak, hogy balesetet okozzanak, vagy szenvedjenek. Sajnos megállt a korábbi kedvező, csökkenő trend a súlyos, halálos sérüléseket tekintve.

De ha már nem az ár az egyedüli döntő tényező, mi alapján választanak az autósok? Eljött az az idő, amikor a biztosító neve is nyom a latban?

Az elmúlt években több jele is volt annak, hogy itt is számít a megbízhatóság. Ahogy a javításoknál is azt vesszük észre, hogy az ismertség, a szerviz megbízhatósága számít, ugyanez elmondható a biztosításoknál is. Voltak rossz tapasztalatok, a csődök miatt fedezet nélkül maradt ügyfelek kárait a közös szövetségi alapból a MABISZ-nak kellett rendeznie.
Ugyanakkor még mindig azt látjuk, hogy talán a kgfb-nél figyelik legkevésbé az ügyfelek a márkákat, itt a díj fontosabb, hiszen mindenki majdhogynem adóként tekint rá - de azért, mint azt a biztosítói szövetség idei közvélemény kutatásában is tapasztaltuk, a szolgáltató megbízhatósága már az első helyre került.
Akinek volt rossz tapasztalata akár kárügyintézésben, akár ügyviteli dologban - például nem kapta meg a csekkjét, vagy nem kapott figyelmeztetést, hogy díjhátralékba került - az adandó alkalommal könnyen vált olyan biztosítóra, amelyiknek az a híre, hogy gyorsabb és pontosabb ügyvitellel rendelkezik, stb.

Az elmúlt időszakban sok hír látott napvilágot arról, hogy nem zökkenőmentes az együttműködés a biztosítók és a szervizek között. Felmérések szerint bizonyos szervizek többet számláznak, ha a biztosító által fizetett javításról van szó. Mit tapasztalnak ezzel kapcsolatban?

Kétségtelen, hogy a szervizek is erőteljesen versenyeznek egymással, a betérő ügyfeleket meg akarják fogni, különböző kedvezményeket tudnak adni. Azonban amikor a biztosítóval számolnak el, mindig a kalkulációból indulnak ki, tekintet nélkül arra, hogy az alkatrészek között is lehetnek akciós árkülönbségek.
Kiindulhatunk abból is, hogy Magyarországon 14 év az autók átlagéletkora. Nem biztos, hogy a javításokat mindig eredeti gyári alkatrésszel illetve új karosszéria elemekkel kell megvalósítani. Az új alkatrészt a biztosító esetleg avultatni fogja, és az ügyfélnek így már nem éri meg a javíttatás, miközben egy utángyártott alkatrész, egy jó minőségű bontott karosszéria-elem tökéletesen megfelel egy 12 éves autóba.

Ez egyébként külföldön is bevett gyakorlat?

Kelet-Európában mindenképpen ismert gyakorlat, miként a legtöbb nyugat-európai országban is, hiszen - a közhiedelemmel ellentétben - ott sem mindig olyan fiatal a gépjárműpark. Gondolta volna, hogy Svájcban például tizenkilenc év az átlagéletkor?

Kétfajta kárrendezési eljárásról beszélhetünk a gyakorlatban: az egyezségi, illetve a számlás kárrendezésről?

Igen. A törvény azt mondja ki, hogy a biztosító kártalanítja az ügyfelet, a káridőponti értékhez viszonyított veszteségét téríti meg. De ez nem kötelezi az autóst arra, hogy meg is csináltassa a járművet, a pénzt tehát bármi másra is elköltheti. Ilyenkor a rendelkezésre álló dokumentumok, kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle alapján a biztosító megállapít egy kárösszeget, és ezt felajánlja az ügyfélnek, aki, ha azt elfogadja, egyezséggel zárul a káresemény.
Ehhez képest az ún. számlás javításnál az ügyfél azt mondja, hogy elviszem egy általam megbízott szervizbe, és a szerviz jár el a biztosítónál. Ilyenkor a biztosítónak fogja leszámlázni a javító a kalkulációban jóváhagyott alkatrészeket a saját rezsióradíjával.

Mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt?

Beépített szemlének hívják, amikor megtörtént a javítás, és ellenőrizzük, hogy valóban a számlán szereplő tételek kerültek be, és ezzel egyre gyakrabban találkozunk.
Tegyük hozzá: a legtöbb esetben nem a biztosítót fogja leginkább a kár érni, sokkal inkább az autóst. Ha a szerviz egy 12-14 éves autónál új alkatrészeket szerepeltet a számlán, akkor mi ott avultatást végzünk el. Lehet, hogy az ügyfélnek egy 13 éves autó esetében végül több százezer forintot kell ráfizetnie a javíttatásra, mert a szerviz új alkatrészeket használt fel. Ezért szoktuk felkínálni a károsultnak az egyezségi kárrendezést.
Tehát nézzen körbe, és ha tud egy szervizt, ahol megcsinálják ennyiért, akkor csináltassa meg. Ha nem, akkor az árajánlatát kérje számlásra, és ez alapján fogunk elszámolni.
Az új autók esetében a probléma marginális, a kártérítés fedezi a javíttatást. De az idősebb autóknál nem mindegy, hogy hol javíttatják. Vannak olyan kisebb szervizek, ahol nem valamely márka által előírt, óriási szalont kell működtetni, aminek a költségei megjelennek a munkadíjakban is. Ezért lehetnek ilyen hatalmas eltérések a szervizek munkadíjaiban is.
Ráadásul amennyiben a nem márkaszervizek utángyártott alkatrészekkel dolgoznak, ebből semmilyen bajuk nem származik. A márkaszervizeknek viszont van egy kötelezettségük a gyártó felé, hogy mennyi gyári alkatrészt kell eladniuk, így alapesetben nem a lényegesen, akár 50-60 százalékkal olcsóbb utángyártottakat fogják beépíteni. Egy idősebb autó karosszéria-sérülése esetében pedig tökéletesen megfelelhet a bontott alkatrész is. Vannak nagyon jó szervizek, amelyek együttműködnek az ügyféllel, és ezt elmagyarázzák neki, és vannak olyan biztosítók, amelyek ugyancsak erre bátorítják az ügyfeleket.

Mivel egyre idősebb a hazai autópark, egyelőre nem valószínű, hogy ez a helyzet megváltozik?

Inkább azt mondanám, hogy egyre okosabbak az emberek, egyre inkább tájékozódnak. Azt tapasztalom, hogy egyre több az egyezségi kárrendezés, a szándék is növekszik arra, hogy megállapodjunk. Egyre több az olyan szerviz is, amelyik tud nagyon jó ajánlatot tenni. Ha egy tízéves autónak pedig nincs cascója, és saját hibás a kár, ott végképp érdemes egy utángyártott alkatrésszel, bontott karosszéria-elemekkel dolgozó szervizt keresni.

Más országokban, például Nyugat-Európában azért nem jelentkezik ez a probléma, mert valamilyen más megoldást használnak, mint például a direkt, avagy aktív kárrendezés?

Ez nem ezzel van összefüggésben, hanem azzal, hogy ott a díj a magyar 4-5-szöröse, amiből fedezni lehet a magasabb javítási határt is. De persze az sem mellékes, hogy például Németországban néhány évvel alacsonyabb, 9,5 év a gépjárműpark átlagéletkora, és gyakoribb az, hogy három évenként lecserélik az autót. Ezekben az autókban pedig jellemzően csak a kopó-forgó alkatrészeket lehet avultatni, és a károk zöme inkább karosszériaelemeket érint, amelyekkel 1-3 év normál használat mellett általában semmi nem történik egy német garázsban. Egészen más a helyzet és más a probléma akkor, amikor a kereskedők egy 14 éves autóba akarják eladni az új alkatrészeiket. Nem megalapozott érv az sem, hogy az egyezségi kárrendezés a feketegazdaságot erősíti.
Magyarországon a kormány részéről egyértelműek az intézkedések: vissza akarják szorítani a feketegazdaságot, a sufnituningot, a számlaadás elmulasztását. Az online pénztárgépek megjelenésével ezeknek az ideje lejárt. Az ügyfélnek is érdeke, hogy kapjon számlát a javíttatásról, hiszen ha bármi garanciális probléma történik, akkor tudja mondani, hogy ezt kicserélték, itt a számla róla.

Sokat hallani az úgynevezett aktív kárrendezésről: mi ennek a lényege, hogy működik a gyakorlatban?

Európa néhány országában működik ez a típusú kárrendezés, amikor a károsult biztosítója téríti meg a kárt és elszámol a károkozó biztosítójával. Ezekben az országokban ezt a törvény megengedi, és a biztosítók egymás között egyértelműen szabályozzák a folyamatot.
A magyar piacon is volt kezdeményezés erre, de miután a végső kár viselőjének a joga megállapítani azt, hogy milyen típusú baleset történt, és hogy ki a felelős a kárért, így a felelősséget neki kell elismernie, és azt mondani, hogy belép a biztosítottja helyére.
Innentől kezdve az aktív kárrendezésnek a magyar jogi környezetben abszolút nincs tiszta helyzete a kötelező felelősségbiztosítás piacán.
Tegyük hozzá, hogy azokban az országokban, ahol van direkt kárrendezés, ott a kötelező gépjármű-biztosítási díjak jóval magasabbak, mint Magyarországon.

Vannak olyan vélemények, hogy a biztosítók túl könnyen nyilvánítják gazdasági totálkárosnak az autókat. De mi áll ennek a hátterében? Valóban egyszerűbb ezzel a biztosító dolga?

Ez akkor fordul elő, ha a javíttatás költsége- a roncs értéket is figyelembe véve - meghaladja az autó balesetkori forgalmi értékét. A biztosító pedig csak eddig az összeghatárig tudja állni a kártérítést. Könnyű például belátni, hogy ha elviszem egy márkaszervizbe a súlyosan sérült, 10 éves autómat, és ott új alkatrészeket építenének be 15-20 ezer forintos rezsióradíjakkal, annak költségét a biztosító csak a jelenleginél sokkal magasabb kgfb-díjak mellett tudná vállalni. De még így sem működne a dolog, hiszen ilyen esetben a megjavított gépkocsim értéke magasabb lenne, mint a baleset pillanatában volt, a káron gazdagodást pedig nem engedi a Ptk. sem.
Gazdasági totálkár esetén az ügyfél mérlegelhet. A kártérítésből vehet a baleset előtti állapotú autójához hasonlót, vagy megpróbálhatja egy olcsóbb szervizben forgalomképes, biztonságos műszaki állapotba hozni a gépkocsiját.

A szervizeknél komoly munkaerőhiány alakult ki az elmúlt években, sok szakember ment külföldre dolgozni. A biztosítók érzékelik ezt?

Mi leginkább az elszámolásokon, a javíttatás minőségén tudjuk leszűrni, hogy milyen a munka. Inkább ezeken látjuk, hogy sokszor nem megfelelően képzett munkaerőt alkalmaznak, lelassulnak a folyamatok, nem az elvárt minőségben történnek meg a javítások. A lassulás az, ami elsődlegesen tetten érhető - ez majdnem minden területen így van.

Forrás: www.portfolio.hu

Biztosítás fajta: 

  • Gépjármű biztosítás
  • Kötelező biztosítás
  • Casco biztosítás
Meglepte a biztosítókat a GVH
2017 május 15.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Meglepte a biztosítókat a GVH

A biztosítók szerint a kampányidőszak újbóli bevezetése nem járulna hozzá a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak csökkenéséhez, amelyek egyébként Európában sereghajtóknak számítanak.

Alaposan meglepte a biztosítási szakmát a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) legfrissebb elemzése, melyben a hivatal a gépjármű-forgalmazás és -javítás piacának feltérképezése mellett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piac működésével kapcsolatban is észrevételeket tett. A GVH szerint a kgfb-díjak elmúlt években tapasztalt emelkedésében a kampányidőszak eltörlése is szerepet játszik, mivel ennek köszönhetően „csökkent a fogyasztók váltásra való ösztönzöttsége és ébersége, hiszen a biztosítási évfordulók a forgalomba helyezéshez igazodnak, így a biztosítóváltást nem előzi meg a korábbi, igen jelentős tájékoztatási és sajtókampány”. A GVH ezért a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) javaslatot tett a kgfb-törvény módosítására és a kampányidőszak újbóli bevezetésére. Szerintük a koncentrált váltási időszak hozzájárulhat a verseny élénküléséhez és a biztosítási díjak csökkenéséhez.

Hat év után tavaly volt először magasabb a biztosítók kgfb-üzletágból származó bevétele, mint a kártérítésekhez és a biztosításokhoz kapcsolódó költségek összege. Korábban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) többször is jelezte: immár rendszerszintű kockázatokat okoz az alacsony díjszint a kgfb-piacon, aminek következménye, hogy a társaságok nem, vagy nem az elvárt színvonalon tudnak majd szolgáltatást nyújtani a pórul járt autósoknak. A kgfb különleges biztosítás: a kárt szenvedő ebben az esetben nem a biztosítást kötő ügyfél, hanem egy vétlen harmadik személy. Emiatt pedig a vétlen károsultak védelmében fontos, hogy rendszerszinten biztonságosan tudjon működni az üzletág.

Ami igazán meglepő: a GVH az NGM-nek javasolta, hogy forduljon a felügyeletet ellátó MNB-hez, holott a versenyhivatal és az NGM között stratégiai együttműködés van, vagyis a hivatal kérhette volna a felügyelet szakmai segítségét.

Bár az MNB álláspontja szerint a jelenlegi díjszint további emelése már nem indokolt, nemzetközi összehasonlításban még mindig rendkívül alacsonyak a kgfb-díjak. A számítások szerint az átlagdíj tavaly 17 százalékkal, 28 ezer forintra nőtt, ám még mindig sereghajtónak számítunk Európában. Az éves átlagdíj még Romániában is 100 euró felett van, Szlovákiában még most is közel a kétszerese a kgfb díja a magyarnak, tőlünk nyugatabbra pedig általában 200-300 euróba kerül egy évre a kötelező biztosítás.

A biztosítók véleménye szerint a kampány visszahozatala már csak azért sem járul hozzá a díjak csökkentéséhez, mert tavaly a parlament elfogadta azt a szabályozást, mely szerint a társaságoknak nem szabad kedvezőbb (kampány)díjat meghirdetniük a megszerezni kívánt új ügyfeleknek, hanem csak ugyanakkora díjat kínálhatnak, mint a már velük szerződésben álló autósoknak. Korábban a kampánydíjak szorították lejjebb az átlagdíjat – emlékeztetnek alkuszok is, akik hiányolják, hogy miért nem a fenti szabályozás bevezetésekor jelezte a GVH, hogy csorbul a verseny.

A GVH szerint megfontolandó, hogy évente egynél több koncentrált váltási időszak legyen, ám ezzel ugyanúgy megoszlana a figyelem. A biztosítók érvelése szerint a jegybank által előírt ügyfél-tájékoztatási rendszer megfelelő: a cégeknek a biztosítási évforduló előtt 60 nappal levélben kell értesíteniük ügyfelüket az évfordulóról és a következő időszakban fizetendő díjról. Ennek betartását a felügyelet folyamatosan ellenőrzi.

Forrás: www.vg.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók KGFB ajánlatait kalkulátorunk segítségével! Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Állattenyésztési fronton is jöhet a díjtámogatott biztosítás
2017 május 15.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás, Kárrendezés

Állattenyésztési fronton is jöhet a díjtámogatott biztosítás

Elérheti a 11 milliárd forintot a madárinfluenza-járvány kapcsán megítélt kártérítés összege, ebből eddig 8,1 milliárd forintot fizettek ki az érintett gazdaságoknak – közölte Czerván György.

A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a baromfi világnapja alkalmából szervezett rendezvényen elmondta, a közelgő kínai látogatásán a magyar baromfiágazat exportlehetőségei­ről is tárgyalni fog minisztériumi és állategészségügyi vezetőkkel. ­Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint a madárinfluenza-járvány ráirányította a figyelmet arra, hogy megoldást kell találni az ilyen problémák kezelésére, főként a károk minél nagyobb arányú mérséklésére.

A madárinfluenza-járvány felgyorsította a gondolkodást arról, hogy a növénytermesztés mintájára az állattenyésztésben is égetően szükség van díjtámogatott biztosításra. Ennek előkészítése a kamarai elnök szerint már folyamatban van. A Magyar Biztosítók Szövetsége kezdeményezésére a minisztériumok, különböző szakmai műhelyek, terméktanácsok és a biztosítók részvételével megkezdte működését egy munkacsoport a díjtámogatott állatbiztosítások keretrendszerének kidolgozására.

Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója a távirati irodának elmondta, a madárinfluenza-járvány ellenére mintegy 3-4 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye 2016-ban, így elérte a 250 milliárd forintot.

Forrás: www.magyaridok.hu

Közeleg a támogatott biztosítás igénylés határideje
2017 május 10.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Közeleg a támogatott biztosítás igénylés határideje

Az idei díjtámogatásban mindazok a gazdálkodók részesülhetnek, akik május 31-ig az egységes támogatási kérelem kitöltése során külön jelzik, hogy a támogatott növénybiztosítást igénybe kívánják venni.

A tavalyi díjtámogatások kifizetésének megkezdése jótékonyan hatott a mezőgazdasági szerződések idei megújítására: a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) várakozása szerint idén már több mint 8 milliárd forint lesz a támogatott mezőgazdasági biztosítások díjbevétele, ami 6-7 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A támogatásra jogosultság feltételeiről, a várható felosztási mértékekről, illetve a főbb idei tendenciákról tájékoztat a FBAMSZ alábbi összefoglalója.

Az idei díjtámogatásban mindazok a gazdálkodók részesülhetnek, akik május 31-ig az egységes támogatási kérelem kitöltése során külön jelzik, hogy a támogatott növénybiztosítást igénybe kívánják venni (ez a nyilatkozat utólag nem pótolható). A lépést a legcélszerűbb május 15-ig megtenni, ezt követően ugyanis a támogatási összeget munkanaponként egy-egy százalékkal csökkentett mértékben fogadják csak el.

Évről évre dinamikusan növekszik a támogatott mezőgazdasági biztosítások állománya: míg az induló évben, 2012-ben még másfél milliárd forint alatt maradt a teljes állománydíj, idénre ez az érték várhatóan meghaladja a 8 milliárd forintot.

A díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának meghatározott százalékát kapják vissza utólagos díjtámogatásként. Amennyiben a kérelmekben szereplő díjtámogatási összegek meghaladják a támogatási keretet, a felosztást biztosítási típusonként eltérő mértékben végzik el. Az „A” típusba tartozó, szántóföldi növényekre, borszőlőre és almára kötött csomagbiztosítások esetében az idénre várt díjállomány-növekedés miatt a FBAMSZ becslése szerint a díj 55-60 százalékát fizetik majd vissza. A „B” típusba tartozó jégeső-, fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások esetében 40, míg a többi („C” típusú) támogatott biztosítások esetében szintén 40 százalék körüli mértékű lehet a visszatérítés.

„A díjtámogatások komoly részének visszafizetése tehát mindhárom kategóriában biztosítottnak látszik az idei évben is, ezért idén is megéri majd élni ezekkel a lehetőségekkel” – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Ráadásul továbbra is érvényes az a szabály, hogy az egységes kárenyhítési alapból csak azok juthatnak a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegéhez, akik a művelésükben lévő termőterület termelési értékének legalább 50 százalékára üzleti biztosítást kötnek.

A FBAMSZ szakembere szerint kedvezőtlen tendencia, hogy egyre többen csupán a legolcsóbb tűzkárbiztosítást kötik meg az üzemi hozamérték felére. Ezzel jogosultakká válnak ugyan a kárenyhítési rendszer által biztosított térítés maximumára, de minimális biztosítási fedezetet szereznek. Az idei évben jelentősen enyhítették a kárenyhítési rendszer szabályait, ami könnyen azt eredményezheti, hogy több igénylő terheli majd a rendszert, így ebből a forrásból a korábbinál kevesebb térítéshez jutnak az időszak végén a gazdák.

Így lehetne még jobb a rendszer

  • A folyósítás kedvezőbb ütemezése – Miközben a gazdálkodónak október 31-ig be kell fizetnie a biztosítás teljes összegét, a visszatérítés csak mintegy fél év múlva jelenik meg a számláján. Főként a szőlő és gyümölcskultúrák és más, nagy értékű ültetvények termelőinek sokszor akár több tízmilliós összeget kell előfinanszírozniuk, amire igen kevesen képesek. Az ütemezés változtatása, vagy áthidaló lehetőségek megteremtése további jelentős gazdálkodói rétegeket tudna bevonni a konstrukcióba.
  • Egyszerűsített adminisztráció – Nehezen magyarázható például, hogy miért van szükség a támogatott biztosítás igénybevételének évenként ismételt megkövetelésére, amelynek véletlen elmaradása az adott évre végérvényesen jogvesztő hatású. A NAK adatai szerint tavaly adategyezőségi hibák, vagy a támogatásigénylés hiánya miatt a biztosítottak öt százaléka, közel ezer gazdálkodó nem részesülhetett biztosítási díjtámogatásban.
  • Állatbiztosítások bevonása – Jelenleg a támogatás kizárólag növénybiztosítási konstrukciókra vehető igénybe, ám egyes állatbiztosítások – például kiemelt kockázatú állatbetegségek – bevonása a rendszerbe szintén komolyan hozzájárulhatna a gazdálkodói öngondoskodás erősödéséhez
  • Termékfejlesztés – Különösen a szőlő és más gyümölcsök tavaszi fagykárainak biztosítása területén volna szükség a módozatok bővítésére, illetve változtatására. A biztosítókra vár e probléma orvoslása, mert a jelenlegi biztosítások körében számos feltétel ma még nem garantálja hatékonyan a termelők gazdálkodási és anyagi biztonságának megőrzését.
  • Erdőbiztosítások – Jelentős probléma, hogy a több mint 2 millió hektáros magyar erdőterületnek ma kevesebb mint 5 százaléka biztosított. Ezért az erdőtulajdonosok zöme természeti csapások esetén jelenleg semmilyen biztosítási fedezetre nem számíthat. Legutóbb, néhány hete a már kilombosodott fákra rakódott hó okozott jelentős károkat a magasabban fekvő erdőségekben.

Immár negyedik éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatnak a gazdálkodók. A gyakran eltérő fedezeteket és kárrendezési sajátosságokat, illetve speciális kockázatokat és nyújtó ajánlatok közti eligazodásban egyre nagyobb szerepet kapnak az optimális ár-érték arányú döntést segítő, a biztosítóktól független alkuszok.

Forrás: www.piacesprofit.hu

CLB TIPP: Mezőgazdasági biztosításokkal kapcsolatban keresse kollégáinkat! Mezőgazdasági biztosítás ajánlatkérés >>

Autósok! Figyelem: avulás miatt csökkenhet a biztosítási összeg
2017 május 09.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Kárrendezés

Autósok! Figyelem: avulás miatt csökkenhet a biztosítási összeg

Egy közúti balesetben totálkáros lett a tízéves autóm. Új korában 5 millió forintért vettem, de a biztosító az „avulásra” hivatkozva most csak 1 milliót akar kifizetni. Megteheti? T. László, Szeged

Válaszol: Szabó József, az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának igazgatója, a Blikk jegybankára: Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) kifizetésnél a biztosító totálkár esetén mindig az adott gépjármű balesetének időpontjában számított – vagyis nem az újkori – forgalmi értéke alapján térít. Ehhez piaci értékelési rendszereket (például Eurotax-katalógust) vesz alapul. Ebből az összegből a biztosító levonja a roncs értékét, s ez alapján téríti meg a kárt.

Ugyanígy számolnak akkor is, ha nincs totálkár, de a baleset miatt tönkrement alkatrészt kell pótolni. Ilyenkor a biztosító – az autó s a cserélendő alkatrész korától, baleset előtti műszaki állapotától függően – az új alkatrész árának csak egy részét állja (vagy egy használt alkatrész teljes árát).

A biztosítók azért fizetnek avult értéken – esetleges visszaéléseket is megelőzve –, s igazítják ehhez a fizetendő s így alacsonyabb KGFB-díjakat, mert a jogszabály előírásai szerint tilos a „káron gazdagodás”. Vagyis a károsultat a baleset után csak a kár tényleges értéke illeti meg, ebből anyagi előnye nem lehet. Egy új alkatrész beépítése a korábbi régi helyére növelné az autó értékét, így a károsult a korábbinál kedvezőbb helyzetbe kerülne. Márpedig biztosítása nem erre szól.

Ha a fogyasztó vitatja a KGFB-kártérítés összegét, elsőként a biztosítónál tehet írásbeli panaszt. Ha ez eredménytelen, anyagi jogvita esetén a Pénzügyi Békéltető Testülethez, pénzügyi tárgyú törvénysértés gyanújával pedig az MNB-hez fordulhat panaszával.

Magasabb díjért teljes kártalanítás

Az avulás miatti KGFB-levonásokkal szemben megoldást jelenthet egy olyan kiegészítő casco biztosítás, amely – több díjért – a gépjármű új értékén nyújt kártérítést.

Forrás: www.blikk.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók kötelező és casco biztosításait kalkulátorunk segítségével! Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>

Fontos határidő közeleg: akár 100 ezer forint állami ingyenpénzt is kaphatunk
2017 május 09.
Kategória:
Életbiztosítás

Fontos határidő közeleg: akár 100 ezer forint állami ingyenpénzt is kaphatunk

2016 végéig már összesen 194 ezren kötöttek államilag támogatott nyugdíjbiztosítást, közülük 79 ezren első alkalommal vehetik igénybe az előző évi befizetéseik után járó adójóváírást. A május 22-ig benyújtandó szja-bevallásban ezt az igényt külön fel kell tüntetni ahhoz, hogy az adóhatóság átutalja az előző évi befizetések után járó összeget.

A 2014. év elején bevezetett államilag támogatott nyugdíjbiztosítás keretében az állam az ügyfelek tárgyévi befizetéseinek 20 százaléka után évi 130 ezer forintig adójóváírást fizet. Az adójóváírás azonban nem kerül automatikusan az ügyfelek szerződésére, azt a május 22-ig benyújtandó személyijövedelemadó-bevallás keretében kell igényelni.

Az UNION és az ERSTE Biztosító adatai szerint minden harmadik ügyfél mulasztja el ezt az egyszerű lépést, piaci szinten ez a mulasztás 65-70 ezer szerződést is érinthet.

Az adójóváírás igénylését a biztosító által legkésőbb február közepéig megküldött igazolás alapján kell kitölteni. Az szja-bevallásokat idén legkésőbb május 22-ig lehet benyújtani, vagyis aki valamilyen okból nem találkozott ezzel az igazolással, annak még maradt ideje arra, hogy a pótlásról intézkedjen biztosítójának ügyfélszolgálatán. Akkor sincsen veszve az összeg, ha valaki a bevallás benyújtását követően vette észre, hogy elmulasztotta az adójóváírás igénylését: ez a lépés az elévülési időn belül önellenőrzés keretében utólagosan pótolható.

A nyugdíjbiztosítási szerződéseikre az ügyfelek átlagosan évi 200 ezer forint körüli összeget fizetnek be, ami azt jelenti, hogy figyelmetlenségük miatt az adott évben szerződésenként mintegy 40 ezer forintról kell lemondaniuk. Ez piaci szinten akár több mint 2 milliárd forint veszteséget jelenthet ügyféloldalon - mutat rá Bárdos Tamás, az Erste Biztosító termékfejlesztési vezetője. - Az szja-bevallás megfelelő rovatának kitöltésén kívül érdemes arra is odafigyelni, hogy a szerződő rendezze esetleges adó- vagy járuléktartozását, mivel ez is akadályozhatja, hogy az adóhivatal átutalja az összeget.

Tavalyhoz képest kedvező változás, hogy az adóhatóság az ezer forintnál alacsonyabb összegű adótartozások esetében nem tartja vissza az adójóváírásokat. Ennek köszönhetően a kisebb, jobbára technikai jellegű, adminisztratív okokból fellépő eltérések nem befolyásolják az összegek folyósítását, amelyekre egyébként az adóbevallás beérkezésének napjától számított 30 napon belül sor kerül. Továbbá ezentúl azt sem kell az ügyfélnek külön jeleznie, hogy időközben rendezte fennálló tartozását, mivel a NAV a feltételek teljesülését követően automatikusan teljesíteni fogja a kifizetést.

Szintén kedvező irányba mozdítja a helyzetet, hogy idén a NAV adóbevallási tervezetet készít az adózók bizonyos köre számára. A tervezet összeállításakor az adóhatóság felhasználja a kifizetőktől érkezett adatokat, köztük például az üzleti nyugdíjbiztosításokra vonatkozóakat is. Természetesen ebben az esetben sem árt ellenőrizni, hogy ezek a tervezetben szereplő adatok (az igényelt összeg, a biztosító bankszámlaszáma, stb.) hibátlanok-e.

Nem gyakori eset, de alacsonyabb fizetések esetében előfordulhat, hogy más adókedvezmények igénybe vétele miatt az adó már nem elegendő a teljes körű adójóváíráshoz. Ekkor a visszaigénylésben csak csökkentett összeg igényelhető.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Durva károkat okozott a vihar: ezt kell tenned, hogy fizessen a biztosító
2017 május 08.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Kárrendezés

Durva károkat okozott a vihar: ezt kell tenned, hogy fizessen a biztosító

A heves esőzések és az erős szél miatt több mint 100 kárbejelentés érkezett a K&H biztosítójához szerda óta, a károk átlagértéke pedig meghaladta az 55 ezer forintot.

A heves esőzéssel érkező viharos időjárás országszerte károkat okozott. A K&H biztosítójának összegzése szerint péntek reggelig 103 kárbejelentés érkezett a társasághoz. A károk becsült értéke összesen 5,7 millió forint, így az egy káreseményre jutó átlagos kárösszeg több mint 55 ezer forint.

A biztosító adatai szerint 2017 első két hónapjában a viharokhoz, nagy esőzésekhez kapcsolódóan a lakás és vagyonbiztosításokhoz köthetően összesen 307 darab kárbejelentés érkezett, ezen belül a lakásbiztosításoknál átlagosan 52 ezer forint volt a tényleges kárösszeg. A leggyakoribb káreset idén az eddig tapasztalatok szerint a tetőbeázás volt.

Kaszab Attila, a társaság vezérigazgató-helyettese, a nem-életbiztosításokért felelős vezetője szerint érdemes elővigyázatosnak lenni, ellenőrizni a tetőt, a vízelvezetőket, nyílászárókat még a viharszezon előtt, ha pedig mégis bekövetkezik a kár, akkor kulcsfontosságú a megfelelő dokumentálás.

Forrás: www.penzcentrum.hu

CLB TIPP: Ne hagyja, hogy az időjáráson múljon, hasonlítsa össze és válassza ki az Önnek megfelelő lakásbiztosítási ajánlatot kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Erre figyeljen, ha őstermelőként nyugdíjat szeretne
2017 május 08.
Kategória:
Életbiztosítás

Erre figyeljen, ha őstermelőként nyugdíjat szeretne

Mezőgazdasági őstermelőként voltam bejelentve az elmúlt években, de súlyos, visszafordíthatatlan betegségem miatt egyre kevesebbet tudok dolgozni. Milyen rokkantsági ellátásra vagyok jogosult? Hogyan kaphatok majd nyugdíjat?

A mezőgazdasági őstermelők táppénzre való jogosultsága alapvetően ugyanaz, mint az egyéb jogcímen biztosított személyeké, tehát mindenki kaphat táppénzt, aki az idő alatt válik keresőképtelenné, amíg a biztosítása fennáll és pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

A mezőgazdasági őstermelő abban az esetben biztosított, ha a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év. Azt fontos tudni, hogy mezőgazdasági őstermelőként a járulék megfizetése még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a biztosítotti jogviszonya is fennáll. Az őstermelőkre a kötelező biztosítás csak akkor terjed ki, azaz az őstermelő csak akkor minősül biztosítottnak, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig tud annyi szolgálati időt szerezni – a meglévő szolgálati ideje mellett –, hogy az a 20 évet elérje.

Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a járulékfizetés ellenére sem fog az őstermelő biztosítottnak számítani. Ha az érintett életkora indokolja (így ha a nyugdíjkorhatár eléréséig már 20 évnél kevesebb van hátra), célszerű a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási hivatalnál adategyeztetési eljárás keretében kezdeményezni a megszerzett szolgálati idő megállapítását. Abban az esetben, ha az igénylő mezőgazdasági őstermelőként biztosítottnak minősül (pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettsége is fennáll), táppénzre jogosult lehet.

A rokkantsági/rehabilitá­ciós­ ellátásra való jo­gosultság – hasonlóan a táppénzhez – szintén biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátási forma. A rokkantsági/rehabilitációs ellátásra az lehet jogosult, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki a kérelem benyújtását megelőző években meghatározott számú napon, például 5 éven belül legalább 1095 napon át a Tbj. 5. § szerint biztosított volt, továbbá keresőtevékenységet nem végez és rendszeres pénzellátásban nem részesül. Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor a mezőgazdasági őstermelő a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra – egészségi állapotától függően – jogosultságot szerezhet.

Ha az őstermelői tevékenységéből származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni, akkor az igénylő kereső tevékenységet folytat, tehát nem lesz jogosult az ellátás igénybevételére csak akkor, ha ez a tevékenysége megszűnik.

Érdemes arra ügyelni, hogy aki a rokkantsági ellátás folyósítása mellett keresőtevékenységet végez és a munkáját betegsége, kórházi kezelése miatt – orvos által igazoltan – nem tudja ellátni, a rokkantsági ellátás folyósítása mellett táppénzt is kaphat.

Forrás: www.baon.hu

Kötelező lehet a felelősségbiztosítás az iskolai kirándulások alkalmával
2017 május 08.
Kategória:
Általános

Kötelező lehet a felelősségbiztosítás az iskolai kirándulások alkalmával

Pontosan definiálnák az iskolai kirándulásokat és a balesetek esetén az objektív kártérítési felelősség fogalmát a köznevelési törvény tervezett módosításában - mondta Palkovics László oktatási államtitkár az MTI-nek.

Az államtitkár félreértésnek nevezte a kártérítés értelmezésével összefüggésben a sajtóban megjelenteket. Palkovics László kifejtette: eddig alapvetően azt tekintették iskolai kirándulásnak, amit tartalmazott az intézmények pedagógiai programja. Most ezt pontosítják, és rögzítenék azt is, hogy mi számít külföldi iskolai kirándulásnak.

A formálódó javaslatban - amely jövő héten kerülhet az Országgyűlés elé - az szerepel, hogy külföldi iskolai kirándulásnak az minősül, amit egy nevelési-oktatási intézmény legalább hét tanulójának részvételével szerveznek. Rögzítenék, hogy a diákokat felügyelő személy az oktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban áll, s azt is, hogy a térítésköteles kirándulás nem a szomszédos országokban élő magyarokról szóló, 2001-es törvény alá tartozó államokba irányul.

Palkovics László elmondta, hogy a veronai buszbalesetnél nem nagyon lehetett tudni, ki érintett a balesetben. Az iskoláknak ezért pontosan rögzíteniük kellene, kik azok, akik egy adott kiránduláson részt vesznek.

A többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetében - külön jogszabályban meghatározott - felelősségbiztosítást kell kötni az iskolának vagy a szervezőnek, amelynek kedvezményezettje a tanuló.

Az esetleges balesetek során a kártérítéssel összefüggésben meghatároznák, hogy a tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetén a köznevelési intézmény a tanulónak okozott kárért a kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel.

A javasolt módosítás a köznevelési intézmény objektív kártérítési felelősségét azokra a káreseményekre korlátozza, amelyek elhárítására az intézménynek módja és lehetősége van - mutatott rá az oktatási államtitkár, aki félreértésnek nevezte a sajtóban az intézmények, illetve Klik korlátozott felelősségéről megjelenteket.

Kiemelte: az intézmény érdekkörén kívül eső, jellemzően külföldi iskolai kirándulás, illetve több napos iskolai kirándulás esetén az általános kárfelelősségi szabályok alkalmazása javasolt, azzal hogy a köznevelési intézmény, vagy a közreműködő, illetve más által a tanulónak okozott károk fedezete céljából olyan felelősségbiztosítás kötése szükséges, amelynek kedvezményezettje a tanuló.

Palkovics László, aki szerdán Zsámbékon az Országos Személyszállítási Szakmai Konferencián tartott előadást, jelezte, egyeztetés kezdődik a szakmai szervezetekkel, s az a kormány álláspontja, hogy az emberi tényezők közlekedési balesetekben betöltött szerepét csökkenteni kell. Ennek érdekében a járművezetők alkalmasság-vizsgálatát és vezetéstechnikai felkészítését, az ehhez szükséges infrastruktúra fejlesztése és biztosítása mellett hatékonyabbá kell tenni.

Szigorítani kell a gyermekeket szállító járművek, iskolabuszok műszaki alkalmassági követelményeit. Az iskolásokat szállító járművek és vállalkozások, utazásszervezők kiválasztása során a jogszabályoknak és a tevékenység végzésére vonatkozó előírásoknak való megfelelésen túl fokozott figyelemmel kell eljárni a vezetést támogató rendszerek, valamint a gyermekek biztonságát célzó szolgáltatások, aktív és passzív rendszerek megkövetelésekor.

Az iskolások szállításának megtervezése során fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy mind a járművezetők, mind pedig az utazó tanulók kipihenten közlekedjenek és kerülni kell az éjszaka történő utazást.

A köznevelési intézményben tanulók utazásának biztonsága és a helyes magatartásformák megismertetése érdekében gondoskodni kell és rendszeressé kell tenni a közlekedés biztonságát szolgáló nevelést, felvilágosítást - mutatott rá előadásában Palkovics László.

Forrás: www.biztositasiszemle.hu

Segítünk választani! Utasbiztosítás, vagy Európai kártya?
2017 május 04.
Kategória:
Utasbiztosítás

Segítünk választani! Utasbiztosítás, vagy Európai kártya?

Utazni jó! A készülődés bizsergető izgalma közepette azonban egy dolgot sokan elfelejtenek: mi lesz, ha megbetegszünk, vagy netán baleset ér minket külföldön. Pedig a költségek a milliós nagyságrendet is könnyen elérhetik. Alapvetően két lehetőség között választhatunk.

Sokan már lázasan tervezgetnek, sőt szervezik is a nyári külföldi vakációt. A lehetőségeknek a pénztárca vastagsága szab határt. A kiadások mérlegelése közben egy valamin nem érdemes spórolni. Ez pedig a biztosítás arra az esetre, ha valami váratlan dolog történne.

Akik Európába utaznak két lehetőség között választhatnak. Az egyik, az ingyenesen kiváltható Európai Egészségbiztosítási Kártya, amely az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban, valamint Svájcban, sőt Grönlandon és a Feröer-szigeteken is érvényes. De mire is jó ez a kis plasztik lapocska, amely kormányhivatalnál személyesen, vagy meghatalmazott útján – kiskorúak esetén a törvényes képviselő közreműködésével – továbbá postai úton, valamint ügyfélkapun keresztül írásban igényelhető ingyenesen.

A kártyát arra találták ki, hogy az egyik tagországban egészségbiztosítási díjat fizető állampolgár a többi tagországban is kedvező költségű, vagy ingyenes orvosi ellátásban részesülhessen anélkül, hogy vissza kellene térnie a biztosításáért felelős tagország orvosi ellátási rendszerébe.

2016. január 1-je óta ez az egyetlen ilyen egészségügyi kártya az Európai Unión belül. Nem árt tudni, hogy Belgiumban, Franciaországban, Luxemburgban és bizonyos típusú egészségügyi szolgáltatók esetében Finnországban úgynevezett visszatérítéses rendszer működik. Ezekben az országokban az egészségügyi ellátások, gyógyszerek költségeit az ellátásban részesülő személy köteles megelőlegezni. Az illetékes biztosító a hatályos tagállami jogszabályok alapján a visszatéríthető összeget utólag megtéríti. Az önrész visszatérítésére itt sincs lehetőség.

Fontos megjegyezni, hogy a kártya hatálya mentésre és hazaszállításra nem terjed ki. Aki ilyen kockázatokra is szeretne fedezetet, utasbiztosítást kell kötnie.

És akkor rá is térhetünk az utasbiztosításokra. Többen sajnálják rá a pénzt, pedig a költsége elenyésző az utazás árához képest. Az utasbiztosítás története 1905-ben kezdődött, amikor egy pécsi üzletember, Cserkúti Engel Miksa a luzerni pályaudvaron felfigyelt arra, hogy milyen könnyen lángra lobbanhat a peronon álló bőrönd egy gőzmozdony szikrájától. Utánajárt és megtudta, hogy a kárért a vasúttársaság csak jelképes kártérítést fizet.

Ez adta az ötletet egy olyan biztosító társaság létrehozására, amely az utazók poggyászára és baleseti káraira vállal fedezetet. Így született meg 1907-ben Magyarországon az Európai Áru és Podgyászbiztosító Rt., a világ legelső, erre szakosodott biztosítója.

Minden magyar biztosító utasbiztosítási terméke tartalmazza a 24 órás, anyanyelven elérhető asszisztenciaszolgáltatást, melynek keretében telefonon nyújtanak segítséget betegség vagy baleset esetén. Telefonon kínálnak felvilágosítást az egészségügyi ellátás lehetőségeiről is.

Az utasbiztosítást kizárólag Magyarország területén, az utazás megkezdése előtt lehet megkötni. Nem köthető biztosítás a külföldön életvitelszerűen élőkre, illetve a külföldön munkát vállalókra. A betegségbiztosításoknál természetesen nem biztosított az utazás előtt már meglévő betegség külföldi kezelése, a terhességgel kapcsolatos események. Poggyászbiztosításnál a biztosítók kizárják a kockázatból a nemesfémeket, gyűjteményeket, szőrméket, készpénzt, sporteszközöket ideértve a kerékpárt is.

A Lokál találomra próbált keresni egy legolcsóbb és egy legdrágább biztosítási csomagot arra a képzeletbeli utazásra, melyben egy négytagú család egy hetes vakációra indul repülővel Görögországba. A gyerekek 4 és 8 évesek. Az általunk választott legolcsóbb biztosítás a család összes tagjára 11604 forintért vehető igénybe. Ezért a pénzért mind a négy főnek egyenként 100 millió forintos összeghatárig jár orvosi ellátás, az útipoggyász esetleges kárát 400 ezer, míg a műszaki cikkeket 150 ezer forintig fizetik. Nézzük a legdrágább lehetőséget. Ez 29 ezer forint a négytagú családnak. Itt igazából csak az orvosi ellátás térítésében van különbség, ugyanis a felső limit 500 ezer euró, vagyis nagyjából 159 millió forint. Lássuk be, valóban nem egy nagy összeg az utasbiztosítás, de baj esetén hatalmas segítség. Korábban még tévéműsorok is foglalkoztak azzal a férfival, aki egy nyaralás alkalmával lebénult és a gyógykezelés, majd a rehabilitáció költsége elvitte a családi házát. Ugyanis Nyugat-Európában már egy hetes kórházi kezelés ára is milliós nagyságrendű lehet.

Mi a különbség a kártya és az utasbiztosítás között?

Európai Egészségbiztosítási Kártya

  • Csak szerződött szolgáltatóhoz lehet fordulni vele
  • Csak az orvosilag szükséges ellátásokat fedezi
  • Szükséges ellátások korlátlanul az árra
  • Az önrészt a biztosítottnak kell kifizetni
  • Bizonyos államokban az ellátás költségeit a biztosított előlegezi meg

Utasbiztosítás

  • Magán szolgáltatóhoz is lehet fordulni
  • Fedezi a poggyászkárt, halottszállítást, stb.
  • Az ellátások költségeit csak fix összegig vállalja
  • Az önrészt is fedezi
  • Minden tagállamban fizet a biztosító

Forrás: www.lokal.hu

Építtetők biztonságban, avagy melyek az új szabályozás felelősségi aspektusai?
2017 május 02.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás, Általános

Építtetők biztonságban, avagy melyek az új szabályozás felelősségi aspektusai?

Fontos jogszabályváltozások léptek életbe január 1-jétől az építtetés esetén a felelősségbiztosítási kötelezettségről. Ezekről a változásokról tájékoztatta a Rádió Orientet Püski András (Akademischer Versicherungsmakler WU), a kérdés szakértője.

A családok otthonteremtéséről szóló kormányrendelet felélénkítette az építési kedvet. A jogalkotókban megfogalmazódott az, hogy ezeknek a megnövekedett igényeknek a megvalósítását segíteni kell, ezért megszületett az egyszerű bejelentésről szóló kormányrendelet, ami kimondja, hogy a 300 négyzetméter hasznos alapterületet meg nem haladó lakóingatlanok esetében nem szükséges építési engedély – ismertette Püski András.

A szakember elmondta, "a bürokráciacsökkentés jegyében az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg."

Az építésügyi hatóság a bejelentésről ennek alapján értesül. Az érintettek köréből elsőként az építész-tervezőket kell kiemelni, akik számára kötelező lett a biztosítás megkötése a 300 négyzetméter hasznos alapterületet meg nem haladó ingatlanok esetében. A felelősségbiztosítás kiterjed a személyi sérülésekre, dologi és vagyoni károkra vagy akár a sérelemdíj megtérítésére.

Ha az építtetőnek vannak extra kívánságai a beruházásával kapcsolatban, amilyeneket a biztosító társaság az egyedi záradék formájában kínál, akkor azokra kérheti az építész-tervezőt. A Rádió Orient vendége kiemelte, hogy a tervezők által bevont alvállalkozókra is kitér a jogszabály, hiszen probléma esetén a tervező nem hivatkozhat arra, hogy azt a tervet az alvállalkozó készítette. A felelősségbiztosítási limit kérdése is nagyon fontos -tette hozzá. Ez nem más, mint az az összeg, amit egy vagyonbiztosításnál biztosítási összegnek hívunk. Nem korlátlanok ezek a számok, káronként és évenként limitálva vannak. Ezek a limitek három kategóriába sorolhatók, s mindenkinek ki kell választania a projektjének megfelelőt – tudtuk meg Püski Andrástól.

A szakértő a továbbiakban a kivitelezők felelősségbiztosítására tért ki, ugyanis "egy kivitelezőnek nem kis felelőssége van abban, hogy a jogszabályokat és a szakma szabályait betartva az ingatlan felépüljön."

Ezért mondja ki a kormányrendelet, hogy az építőipari kivitelezők számára is kötelező a felelősségbiztosítás megkötése. A jogszabály szerint a fővállalkozó kivitelezőnek legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkeznie a biztosítási szerződéssel. Ha ez nincs, akkor nem adható át neki a munkaterület.

A biztosítás vonatkozik az építőipari kivitelezői tevékenységre, illetve a felelős műszaki vezetői tevékenységre. Fedezetet nyújt a szerződés dologi károkra, harmadik személynek okozott károkra, illetve a felelős műszaki vezető által okozott károkra. Ha már korábban is rendelkeztek felelősségbiztosítással, akkor részükre a biztosítótársaságok lehetőséget adnak arra, hogy a korábbi meglévő szerződésüket módosítással megfeleltessék az új kormányrendeletnek – tájékoztatta a Rádió Orient hallgatóit Püski András.

Forrás: www.orientpress.hu

Oldalak