2016.02.29
2015 meghozta az igazi fordulatot a gépjármű-felelősségbiztosítások területén, az életbiztosításokba pedig már három éve több pénz áramlik, mint amennyit kivesznek belőlük. Kuruc Péter, a K&H Biztosító divízióvezetője értékeli alábbi interjúnkban a biztosítási piac helyzetét. A szakértő moderátorként működik közre holnapi Biztosítás 2016 konferenciánkon, amelyre még nem késő regisztrálni.
Szeptember végi állapotot mutatnak legutóbbi statisztikáink a magyar biztosítási piacról. Hogy értékelik a K&H-nál a 2015-ös évet? Melyek voltak a piac húzótermékei az elmúlt időszakban?
2015 meghozta a fordulatot a gépjármű-felelősségbiztosítások területén. A bővülés kétszámjegyű, aminek technikai okai vannak: a háztartások javuló jövedelmi helyzete, a csökkenő ár miatt is növekedő üzemanyag-felhasználás együttes hatása megjelent a károk oldalán, azonban a jelenlegi díjszint még mindig nagyságrendileg elmarad az 5 évvel ezelőtti hazai, illetve a környező országok jelenlegi díjszintjétől. Élénkül a casco piac is: itt 5% körüli a bővülés, itt az igazi lendületet majd az fogja jelenteni, ha az új autóértékesítés a lakossági ügyfelek körében is fellendül, ez akár már 2016-ban is bekövetkezhet. A vagyonbiztosítási szegmensben egyelőre nincs előrelépés: az inflációhoz kapcsolódó indexálás hatása elhanyagolható, a minimális darabszámbeli bővülést pedig ellensúlyozza a piacon tapasztalható árverseny. Az árverseny kedvező az ügyfelek számára, de csak abban az esetben, ha az egyes vagyontárgyak megfelelő szinten kerülnek biztosításra.
Az életbiztosítási piac utolsó meghatározó élménye a nyugdíjbiztosítások 2014. januári megjelenése volt. 2014-ben ez 20%-os növekedést hozott a rendszeres díjas új szerzések területén az ezt megelőző évhez képes. Ezt a volument sikerült stabilizálni a piacnak 2015-ben, ami egy szolid növekedést biztosít a rendszeres díjas életbiztosítások díjbevételében. A nyugdíjbiztosítások várhatóan kedvező megmaradási rátája egy stabil növekedési pályára állíthatja a rendszeres díjas életbiztosítási szegmenst, de ennek igazi, mérhető hatására még pár évet várni kell. Az egyszeri díjas szegmensben a díjbevétel csökkenése néhány piaci szereplőhöz köthető. Ami örvendetes, hogy az év során a szektor által kezelt vagyon 2,6%-kal gyarapodott. A szektorba érkezett díjak 36,79 milliárddal haladták meg a kifizetéseket. Ez az érték épp félúton van az elmúlt 2 év között adatához képest, és immáron 3 éve pozitív.
A 2015-ös kfgb-kampány egyik nyertese ismét a K&H lett. A banki ügyfélszám esetleges növekedése segíti a kgfb-értékesítést, vagy inkább a kgfb mint kopogtatótermék segít az egyéb keresztértékesítési lehetőségek kiaknázásában?
A kgfb a biztosítási piac speciális terméke. Az autósok szemében ez a termék továbbra is egy szükséges rossz, így a választásban továbbra is meghatározó szerepe van a díjnak, a termékben a verseny lehetősége minimális. Örvendetes, hogy az ügyfelek választásában - a mi tapasztalataink alapján - egyre fontosabb szerep jut a díj mellett a brandnek, az ügyfelek biztosak akarnak lenni abban, hogy ha kárt okoznak másnak, akkor helyettük a biztosítójuk helyt fog állni. Szerintem alapvetően hibás stratégia a kgfb-t tartósan alacsony díjon értékesíteni, bízva abban, hogy majd a keresztértékesítés pozitívba fordítja a helyzetet. A díjat úgy kell meghatározni, hogy a kgfb-állomány önmagában profitábilis legyen. Keresztértékesítésre van lehetőség, de ez nem jellemzi a kgfb-piac minden szegmensét. A keresztértékesítési potenciállal rendelkező szegmensekben pedig a díjverseny még élesebb lehet. Az értékesítés fő terepe egyértelműen az internet, mi azt tapasztaljuk, hogy az online alkuszok mellett a saját honlapunkon keresztüli értékesítés is fejlődik. Ami pedig a banki fiókhálózatot illeti: 2015-ben minden K&H bankfiók átlagosan minden nap 1 kötelező biztosítást értékesített, ezáltal jelenleg a kötelező állományunk 10%-át képezi a banki értékesítés.
Bankbiztosítóként a K&H-nál is nagy a szerepe az életbiztosítások értékesítésének. Figyelembe véve, hogy elsősorban megtakarítási jellege miatt kötnek életbiztosítást az emberek, mi alapján dönti el a bank, hogy bankbetétet, befektetési alapot vagy egyszeri díjas életbiztosítást ajánl ügyfelének?
A K&H-nál a kulcsszó a diverzifikáció, vagyis a portfolióépítés. Mint az összes többi bankban értékesített megtakarítási terméket így az egyszeri díjas megtakarítási biztosításainkat is a MIFID elvárásaihoz igazodva értékesítjük, és a több lábon állást javasoljuk ügyfeleink számára. A több lábon állás egyik dimenziója (pl. a különböző kockázati szintek és futamidők kombinálása mellett) a különböző megtakarítási formák: betét, értékpapírszámla, TBSZ, NYESZ, életbiztosítás, nyugdíjbiztosítás mind - mind különböző előnyöket kínál, érdemes variálni őket. A diverzifikációhoz természetesen megfelelő mértékű megtakarítással kell rendelkezni. A teljeskörű diverzifikációra elsősorban a prémium ügyfélszegmensben van lehetőség, és a megtakarítási biztosítások döntő többsége itt is kerül értékesítésre. A K&H ügyfelei biztosításokban a hosszabb távú megtakarításaikat tartják, ezt támasztja alá az a tény, hogy a biztosítási díjtartalékunk 60%-a legalább 6 éves futamidejű tőkevédett eszközalapokban van jelenleg.
Alacsony hozamkörnyezet a kötvény- és pénzpiacokon, nagy volatilitás a részvényeknél - röviden ez jellemezte az elmúlt heteket (is). Kritikusnak tűnik ez a kombináció az életbiztosítások (várható) pénzáramlása szempontjából - biztosítóként hogyan reagálnak erre?
A jelenlegi környezetben különösen nagy nyomás alatt vannak a tőkevédett szerkezetek: egyre nehezebb egyensúlyt találni a futamidő, a vonzó befektetési ajánlat és a méltányos vagyonkezelési díj között, ráadásul a futamidő hosszabbítását a hozamgörbe jelenleg messze nem jutalmazza olyan mértékben, mint pár évvel ezelőtt. A jelenlegi helyzet merőben új a megtakarítási piac minden szereplője számára, és sajnos a mindenre választ adó, egy és önmagában üdvözítő befektetési megoldás nincs meg, és tartok tőle ilyen csodafegyver nincs is. Visszatérnék a K&H kulcsszavára: a portfolióépítés jelentheti a választ. Érdemes nem egy, hanem több beszállási pontot választani, hiszen ezzel porlasztható a kockázat, ehhez a stratégiához pedig a rendszeres díjas unit-linked biztosítás a megfelelő eszközt jelenti, porlasszunk minél jobban: válasszunk havi díjfizetést.
Szépen nő a lakosság megtakarítási állománya, az életbiztosítások aránya azonban jellemzően csökkent az elmúlt években. Mivel magyarázza a lemaradást, és ön szerint mi hozhat ebben fordulatot a biztosítási piac számára?
Több mint örvendetes, hogy a lakosság megtakarításainak volumene évről - évre bővül. Jelentős verseny alakult ki az egyes megtakarítási formák között. Véleményem szerint leginkább két tényező határozza meg az egyes befektetési formák növekedési dinamikája közti sorrendet:
- image, ide sorolom a kondíciókat, az ügyfelek múltbeli tapasztalatait, és az aktuális publicitást, valamint
- hozzáférhetőség, ennek meghatározó eleme az értékesítési kapacitás
Ebből a szemszögből nézve nem kérdés, hogy az disztribúciós kapacitások csökkentek az életbiztosításoknál, valamint hogy a messze legdinamikusabban fejlődő állampapírokhoz képest például a publicitásunk, a biztosítási szektor reklámköltése mérföldekkel marad le, ráadásul a lakossági állampapírok kamatkondícióival nem könnyű versenyezni. Az elkövetkező évek, évtizedek adnak majd arra választ, hogy hosszútávon a megtakarításokon belül milyen pozíciót fognak a biztosítások betölteni, én hiszem azt, hogy a jelenleginél jelentősebbet.
Sorra lépnek életbe az MNB intézkedései, amelyeket az úgynevezett etikus életbiztosítási koncepció keretében tesz. Az ügyfelek örülhetnek a változásoknak, de mi a helyzet a biztosítókkal? Mi az, ami a legköltségesebb, legtöbb bosszúságot hozó változásnak ígérkezik?
Az image részeként említettem a múltbeli tapasztalatokat és a kondíciókat. Hiszem azt, hogy ebben a szektor jelentőset lépett előre az elmúlt évek során, ide tartozik feltétlenül a TKM (teljes költség mutató) bevezetése, valamint az európai trendekhez igazodó felügyeleti rendelkezések. Hogy ennek mennyire örülnek az ügyfelek? Nem gondolom, hogy erre egyértelmű válasz adható. Feltétlenül örömmel veszik, hogy alacsonyabbak a költségek, és hogy javult a termékek transzparenciája. Abban viszont már egyáltalán nem vagyok biztos, hogy a megnövekedett dokumentáció és aláírások száma a helyes út. Itt meg kell találni a egyensúlyt, hogy az ügyfelek figyelmét a valóban kiemelten fontos tényezőkre hívjuk fel és olyan mélységben, ami számukra még kezelhető.
A biztosítások IT-igénye folyamatosan növekszik. A várható változásokból a szektor számára a legjelentősebb költségteherrel azok az új szabályok fognak járni, amelyek a legtöbb IT fejlesztést igénylik: pl.: ha a változások teljesen új termék bevezetését követelik meg, ha tovább kell fokozni az analitikák részletezettségét.
Forrás: Portfolio
Biztosítás fajta:
- Általános
Tragédia: sok cég trükközik a biztosítással
2011 január 28.
Kategória:
Általános
Tragédia: sok cég trükközik a biztosítással
Szabályozatlan és ellenőrizetlen a hazai rendezvények felelősségbiztosítása – állítja egybehangzóan egy független biztosítási alkusz és egy rendezvényszervező a West Balkánban történt sajnálatos eset kapcsán. Igaz, hogy Európában egyetlen rendezvényt sem lehet megtartani megfelelő felelősségbiztosítás nélkül, ám az is igaz, hogy hazánkban ennek meglétét és értékét senki nem ellenőrzi, egyetlen engedély kiadásának sem feltétele a biztosítás megléte, sőt utólag is csak egy esetleges baleset kártérítése kapcsán kerül terítékre – állítja a 25 biztosítóval kapcsolatban álló CLB Független Biztosítási Alkusz Kft.
A cég szakértője, Németh Péter szerint csak a rendezvényszervezők lelkiismeretén és szakmai felkészültségén múlik, van-e kockázati fedezet még a legnagyobb rendezvények mögött is. Igaz, a biztosítók is óvatosak, nem szerződnek olyan cégekkel, amelyeknek nincsenek rendben a papírjaik, hiányzik például a működési engedélyük. De még akkor sem garantált a kártérítés, ha egy rendezvényre megfelelő biztosítást kötött a szervező, mert ha a mulasztása kapcsán történik tragédia, akkor a szolgáltató megtagadhatja a kifizetést. Sőt, a biztosító a már kifizetett összeget is visszakövetelheti, ha kiderül, ügyfele a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlanságból, jogellenesen okozta - olvasható a CLB közleményében. Súlyos gondatlanságnak minősülhet, ha a rendezvényt az előírt engedélyek nélkül szervezték meg. Tapasztalatok szerint egyre több olyan, akár tömegeket vonzó programot szerveznek, amely mögött egyáltalán nincs, vagy nem megfelelő a felelősségbiztosítás. Az is jellemző ugyanis, hogy a felelősök spórolásból vagy tapasztalatlanságból alulbecsülik a résztvevők várható létszámát, így aztán a biztosítást is mélyen a valós érték alatt kötik meg. Ezeket az összefüggéseket senki nem ellenőrzi és gyakorlatilag teljes az anarchia e téren – jelentette ki Németh.
A CLB szerint mielőbbi szigorú szabályozásra lenne szükség, mert ebben a helyzetben legfeljebb az emberek saját élet-, vagy balesetbiztosítása adhat némi biztonságot. Igaz, ez esetben is lehetnek kizáró okok, mint például az, ha a baleset szenvedője valamilyen bódítószert használt, esetleg figyelmen kívül hagyta a biztonsági előírásokat – véli a szakértő. A rendezvényszervező szakma felhígulására és a szabályozatlanságra panaszkodik egy tapasztalt profi szervező is, aki szerint azonban gyakran megbízóik is hibásak a hiányos biztosítás miatt. Egy megbízható, profi cégnek általában van egy egész évre szóló alap felelősségbiztosítása, ami megfelelő egy békés konferencia, klasszikus zenei koncert és egyéb kulturális eseményre, de kevés egy olyanra, amelyen a résztvevők testi épsége is veszélybe kerülhet. A közlemény szerint az ilyen alkalmakra a lelkiismeretes rendezvényszervező a megrendelő költségére extra kiegészítő biztosítást kötne, ám az esetek többségében a megbízó nem hajlandó erre költeni, inkább vállalja a kockázatot és a felelősséget egy esetleges balesetért, s a majdani kártérítésért.
A szervezők kifogásolják a hatóságokkal való együttműködés hiányát is. Egy közepes méretű kulturális, sport vagy egyéb eseményről is részletes, legalább 40 oldalas forgatókönyvet kell készíteni, s megküldeni az illetékes hatóságoknak, többek között a területen illetékes önkormányzatnak is. A szakértő szerint két-három hatóságot kivéve szinte soha nem kapnak visszajelzést arról, tudomásul vették-e az illetékesek az eseményt, annak nagyságát, s vajon bármiféle készültségre lehet-e számítani egy esetleges baleset során. Pedig a munkájukat és egy rendezvény biztonságát segítené, ha minden hatóság, amelyik megkapja az előzetes jelentést, jelezné, milyen előírásokat kell betartani a rendezvény biztonsága érdekében - olvasható a közleményben. A profi rendezvényszervezők úgy vélik, a szigorúbb szabályozással ki lehetne szorítani a kókler, megbízhatatlan és felelőtlen szervezőket. A CLB szakértője pedig úgy véli, egy jó szórakozóhelynek és a színvonalas rendezvénynek elengedhetetlen feltétele a megfelelő biztosítás.
CIG Pannónia: remek 2010, hogyan tovább?
2011 január 28.
Kategória:
Általános
CIG Pannónia: remek 2010, hogyan tovább?
25,8 milliárd forintos bruttó díjbevétellel zárta a tavalyi évet a CIG Pannónia, amely kellemes értéknek tekinthető a 2009-es 12 milliárd forinthoz képest. A negyedik negyedévben 3,1 milliárd forint értékben szerződtek az ügyfelek befektetési egységhez kötött biztosításra, amellyel az új szerzések 2010-ben 10 milliárd forint fölé kúsztak. Az adatok között mazsolázva azonban kevésbé kedvező tényezőket is felfedezhetünk: az új biztosítási szerződések 99,6 százaléka unit-linked termék volt, ráadásul a teljes portfólióban majdnem 80 százalékos súlyt képviselt a Brokernet, amely elbizonytalaníthat egyes szereplőket a több lábon állást illetően.
Ugyanakkor a nem-életbiztosítási tevékenység felfuttatása és más, kapcsolódó biztosítási tevékenység indítása kellemes diverzifikációs lehetőséget teremt. A Pannónia tőkehelyzetének jót tett a tavalyi részvénykibocsátás, amelynek révén a hazai tevékenység mellett a szlovák és a román piaci térnyerés is jó időre finanszírozhatónak tűnik. A tavalyi évet egyébként a társaság majdnem 4,9 milliárd forintos veszteséggel zárta, ebben azonban a unit-linked biztosítások specialitásai mellett a tőzsdei bevezetés költségei, illetve a 400 millió forintot meghaladó bankadó is szerepet kap. Az Equilor elemzői szerint a ma megjelent számok alátámasztják az elmúlt hetekben látott felpattanást a CIG Pannónia részvényeiben, a közeljövőt illetően azonban mérsékeltebb tempóra számítunk, mivel nem biztos, hogy ezek a számok meggyőzik a kétkedők amúgy népes táborát.
Forrás: OrientPress Hírügynökség
Mélyen a zsebükbe nyúltak tavaly a biztosítók
2011 január 13.
Kategória:
Általános
Mélyen a zsebükbe nyúltak tavaly a biztosítók
Nehéz évet zártak a biztosítók tavaly a természeti katasztrófák és a különadó miatt. Az egész biztosítási szektort tekintve a kifizetett kártérítések mértéke csaknem 40 milliárd forint volt.
A tavalyi évben komoly hatással voltak a természeti károk a biztosítókra, hiszen négyszer annyit fizettek ilyen esemény miatt bekövetkezett veszteségre, mint az eddigi években. Egyben az is kiderült, hogy jól vizsgázott a szektor, hiszen a nagy mennyiségű kárrendezésre is felkészültek, a feladatot jól teljesítették.
A biztosítási helyzet egyébként is ideális az országban, bár a régiónkénti eltérés számottevő. Általánosan a lakások 65%-a van biztosítva, a román 15-20%-os átlaggal és a nyugat-európai 70-80%-os normával szemben.
Az árnyoldalt a casco biztosítások jelentik, hiszen az a szektor mintegy 7%-ot csökkent az elmúlt évben. A növekvő árverseny és a mély árszint azonban csalogathatja az ügyfeleket, remélhetőleg a minőség romlása nélkül.
Az állam viszont nem könnyíti meg a biztosítók dolgát, hiszen a különadóval a teljes szektor bevételeinek felét zsebeli be. Hosszú távon abszolút nem tartható ekkora adó fizetése.
Felértékelődhet az öngondoskodás szerepe - MABISZ-álláspont
2010 december 22.
Kategória:
Általános
Felértékelődhet az öngondoskodás szerepe - MABISZ-álláspont
2030-ra a gazdaságilag aktív korúak és az inaktívak aránya Magyarországon is a mostani 4:1-ről 2:1-re módosulhat, ami rendkívüli módon megnöveli a lakosság öngondoskodásának jelentőségét. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a piac és az állam együttműködését szorgalmazza olyan feltételek kialakításában, amelyek támogatják az öngondoskodási hajlandóságot – áll a szövetség legfrissebb sajtóközleményében.
Az idei első kilenc hónapban 622,3 milliárd forint volt a Magyar Biztosítók Szövetsége tagjainak teljes díjbevétele, ebből 308,2 milliárd forint – a teljes díjbevétel 49,5 százaléka – az életbiztosítási szerződésekre folyt be a társaságokhoz. „Ugyanakkor a piac növekedését - amely mind az életbiztosításokat, mind a teljes díjbevételt pozitív irányba befolyásolta - valójában az egyszeri díjas életbiztosítások okozzák” – mutat rá Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. Ebben a szegmensben az idei első kilenc hónapban 122 milliárd forint díjbevételt realizáltak a biztosítók, ami lényegesen meghaladja az előző évi, amúgy rendkívül alacsony szintet. A tavaly megvont adókedvezmények miatt csökkent a folyamatos díjú konstrukciók bevétele, pedig az inkább befektetési célú egyszeri díjas biztosítások mellett ez lenne az igazi hosszú távú öngondoskodási forma – hangsúlyozta a szövetség főtitkára.
Molnos Dániel egy jelentős problémára hívja fel a figyelmet. Ha a gazdasági változásoknak erősen kitett, sokszor inkább befektetési jellegű egyszeri díjas biztosításokat kevésbé vesszük figyelembe, akkor a helyzet egyáltalán nem nevezhető biztatónak, hiszen a rendszeres díjas életbiztosítások piaca továbbra is csökkenést mutat. A főtitkár szerint a folyamatos díjú életbiztosítási piac gyengélkedése nemcsak a biztosítók számára probléma, hanem az egész országnak, hiszen ezek a termékek a tapasztalatok szerint a hosszú távú öngondoskodás legkiszámíthatóbb formáját jelentik. A MABISZ tagbiztosítói ezért messzemenően elkötelezettek egy olyan piaci környezet megteremtésében, ahol széleskörűen elfogadott az öngondoskodás eszméje.
A népesség összetétele átalakulóban van a javuló életkilátások és az alacsony születésszám következtében, s ez gyökeresen átrendezi az adó- és járulékfizetők
jelenleg sem kedvező arányát. Az európai trendekkel összhangban 2030-ra a gazdaságilag aktív korúak és az inaktívak aránya a lakosságon belül várhatóan
Magyarországon is a mostani 4:1-ről 2:1-re módosulhat. Ezek a körülmények az állami finanszírozás rendszerét extrém nyomás alá helyezik, így az egyre kevésbé
tud megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak. „A megoldás az lehet, ha az állam és a piac között egy, a mainál hatékonyabb munkamegosztás jön létre a
megtakarításokon alapuló öngondoskodás szerepének tudatosításával és tömeges felismertetésével“ – magyarázza Molnos Dániel. „Az Európai Unió lakosai átlagosan öt és félszer akkora összeget, évi mintegy 233 ezer forintot fordítanak öngondoskodásra - élet- és nyugdíjbiztosításra -, míg nálunk évente fejenként mindössze 42 ezer forintot” – teszi hozzá.
A biztosítók által kínált, különböző időtávú és befektetési hátterű élet- és nyugdíjbiztosítások lehetővé teszik a fogyasztó számára, hogy céljainak és kockázati
profiljának megfelelő befektetési eszközt válasszon. Ezeken belül a hosszabb lejáratú és több-kevesebb kockázatot hordozó befektetési eszközök a beruházások finanszírozására is alkalmasak, illetőleg a befektetők számára is magasabb hozamkilátásokat ígérnek.
„Sajnos az elmúlt időszak törvényi változásai, az adókedvezmény eltörlése, a kamatadó szabályok változásai nem sokat segítettek az ágazat fejlődésének. Pedig a
lakosság életbiztosítási megtakarításai olyan vagyontömeget jelentenek, amely a gazdaság szempontjából befektethető, hosszú távú stabil pénz, és az állam terheit igen jelentős mértékben képes lenne csökkenteni” – állítja a szövetség főtitkára. Hozzáteszi, hogy a hazai pénzügyi közvetítőrendszer jelentős szerepet vállal az államháztartás hiányának kötvényalapú finanszírozásában, hiszen 2008-ban a biztosítók befektetéseinek több mint 60 százalékát - 1 236 milliárd forintot - magyar állampapírokban helyezték el. Ennek mindenkori gazdasági bázisát a lakossági megtakarítások alapozzák meg. „A MABISZ a múltban is tett és a jövőben is tesz javaslatokat annak érdekében, hogy az öngondoskodási hajlandóság növekedjen Magyarországon, hiszen ez nemcsak biztosítói, hanem össztársadalmi érdek is“ – fejezte be Molnos Dániel.
Magyar specialitás:Gumiabroncs és kátyúkár biztosítás a KÖBÉ-től
2010 október 13.
Kategória:
Általános
Magyar specialitás:Gumiabroncs és kátyúkár biztosítás a KÖBÉ-től
A hazai úthálózat minősége a téli hónapokban tovább romlik, számtalan kátyú és aszfalthiba okozhat maradandó kárt az autóban, amit ha megelőzni nem is tudunk, érdemes rá felkészülni. A KÖBE októbertől elsőként vezeti be egy olyan biztosítási termékét, amellyel csökkenthetők az úthibából származó károk.
Az elmúlt évben, csak a főváros útjain pl. a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. szakemberei a társaság által kezelt 1063 km-es szakaszon összesen 21.621 db. kátyút regisztráltak.
A téli zord időjárásra készülve a KÖBE idén októbertől olyan új termékkel lép be a biztosítási piacra, amely egyedülálló a maga nemében: a DEFEKT Gumiabroncs és Kátyúkár Biztosítás bevezetésével az egyesület célja, hogy elsősorban a meglévő ügyfeleinek nyújtson szélesebb körű védelmet, hiszen ez a módozat induláskor kizárólag csak azon tagok számára lesz elérhető, akik már rendelkeznek GFB biztosítással illetve GFB biztosításukat 2011. január elsejétől a KÖBE-nél kötik meg.
A biztosítás 30.000Ft-ig téríti a kátyú által okozott károkat, amennyiben a kárigény megalapozottságához szükséges dokumentumokat hiánytalanul benyújtják. A káresemény bekövetkezésekor, sőt már a szerződés megkötésekor is, a biztosító segítséget nyújt az ügyfélnek a kárügy lebonyolításában, az esemény dokumentációjának összeállításában. Káresemény bekövetkezésekor az egyik legfontosabb teendő, hogy mindig - amikor csak lehetséges - hívjunk rendőrt, aki jegyzőkönyvezi a történteket.
Lehetőség szerint készítsünk fényképeket is, a helyszínről, a kátyúról és a gépjármű sérüléséről is.
Mindezeken túl évente 3.000 Ft erejéig és számla ellenében, kerékdefekt esetén is elszámolhatók a javítás, centrírozás költségei.
A biztosítás díja évente egyszer, egy összegben és előre fizetendő, ez azonban nem igazán lesz megterhelő az ügyfeleknek, hiszen a konstrukció egy éves teljes díja 1.825Ft lesz.
Tízmilliós büntetés a PSZÁF-tól
2010 október 04.
Kategória:
Általános
Tízmilliós büntetés a PSZÁF-tól
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mai határozatában 10 millió forint bírságot szabott ki a Groupama Garancia Biztosító Zrt.-re. A felügyelet kötelezte a biztosítót, hogy üzleti információs, ellenőrzési és adatfeldolgozási rendszerét úgy alakítsa ki, hogy a biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) és egyéb üzleti tevékenysége során mindenkor a jogszabályoknak megfelelően tudjon eljárni, s az informatika terén csökkenjenek működési kockázatai - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
A biztosító 2010. november 1-ig köteles írásban beszámolni a hatóságnak a díjhátralékos szerződések megfelelő kezelésére, a kártörténeti igazolások jogszerű – időben történő – kiadására, a díjnemfizetés miatti megszűnésről való ügyfél-tájékoztatásra, a jogszabályoknak és a biztosító díjtarifájának megfelelő gépjárműflották állományba vételére, a szerződések létrejöttével kapcsolatos jogszabályok betartására, illetve a kgfb-szerződések fennállását tanúsító igazolóeszközök helyes tartalmára vonatkozóan tett intézkedéseiről.
Forrás: Privátbankár.hu
Ki fizet a MÁV biztosító helyett?
2010 október 04.
Kategória:
Általános
Ki fizet a MÁV biztosító helyett?
A csődbe jutott MÁV Biztosító ügyfelei nem értik, miért nekik kell fizetni a kárt.
A biztosítók által fizetett közös alap visszamenőlegesen adjon fedezetet a csődbe jutott társaságok kárrendezésére - ezt szeretné elérni az Indra Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Érdekvédő Egyesülete. A MÁV Biztosító ugyanis nem tudja rendezni a tagjai által okozott károkat, amit most peres úton próbálnak behajtani az ügyfeleken.
A csődbe jutott MÁV Biztosító ügyfelei nem értik, hogy ha volt érvényes biztosításuk, akkor miért kell saját zsebből kifizetniük a kárt. A biztosítók szövetsége néhány esetben már rendezte a kifizetést.
A Mabisz válogatván a kárrendezések közül, kifizette a külföldi károsultak pénzét, és fizetett azoknak a károsultaknak is, akik részesei voltak személyi sérüléssel a balesetnek – mondta Pintér György, az INDRA Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesületének ügyvezető elnöke.
Az egyesület adatai szerint több mint 2000 MÁV Biztosítós ügyfelet fenyeget a per veszélye, ezért Alkotmánybírósághoz fordult, és azt remélik, hogy a testület kimondja: a 2010 elejétől a biztosítók által fizetett közös alap, melybe bevételük negyed százalékát kell befizetniük, visszamenőlegesen is adjon fedezetet MÁV Biztosító ügyfelei által okozott károkra.
Forrás: Dunatv.hu
Hét biztosítót büntetett a PSZÁF
2010 szeptember 30.
Kategória:
Általános
Hét biztosítót büntetett a PSZÁF
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 7 biztosítóra, 9 határozatban összesen 1,1 millió forint bírságot szabott ki a fogyasztóvédelmi szabályok megsértése miatt - a határozatok csütörtökön kerültek fel a felügyelet honlapjára. Mint korábban a PSZÁF illetékese az MTI-nek elmondta, miután a felügyelet lett a pénzügyi szolgáltatások fogyasztóvédelmi hatósága, a beérkező fogyasztói panaszokat kivizsgálja, és ha szükségesnek tartja, akkor bírságot szab ki. A mostani határozatok többsége a panaszkezelési szabályok megsértését regisztrálta.
Az Allianz két határozatban 100-100 ezer, míg a Groupama Garancia egy határozatban 100 ezer, egy másikban pedig 200 ezer forint bírságot kapott. A Wabard, az Uniqa, az Aegon és a Generali Providencia büntetése - egyenként - 100 ezer forint volt. Az Unionnak 200 ezer forint bírságot kell megfizetnie.
Szeptember 20. - Biztosítási világnap
2010 szeptember 20.
Kategória:
Általános
Szeptember 20. - Biztosítási világnap
Az osztrák biztosítók kezdeményezték megtartását.
Európai összehasonlításban Magyarország még mindig alulbiztosított, így pl. a magyarországi lakások egynegyedére még nem kötöttek biztosítást. A hazai biztosítók jövedelmezősége 2010. első negyedévében számottevően nőtt. A szektor előzetes adózott eredménye 20,4 milliárd forint volt, amely a 2009. évi azonos időszak eredményét 39,2 százalékkal haladja meg.
Forrás: Monitormagazin.hu
Az alkuszokra is vonatkozhat a bankadó
2010 szeptember 20.
Kategória:
Általános
Az alkuszokra is vonatkozhat a bankadó
A Nemzetgazdasági Minisztérium a jövő évi bankadó előkészítése során egyeztetésre várja a biztosításközvetítőket is - írta hétfői számában a Napi Gazdaság Papp Lajosra, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBMSZ) elnökére hivatkozva.
A biztosítási szakma és így az alkuszok jövőjét is befolyásolja, milyen körülmények között dolgozhatnak a piaci társaságok - mondta az elnök a bankadó kapcsán, amelyben szerinte méltánytalanul nagy terhet róttak a biztosítási szakmára.
A jövőt számos olyan elem nehezíti, amelyre hamarosan választ kell adnia a kormányzatnak - ilyen például az életbiztosítások adókedvezményének a kérdése, amelynek elvétele a konstrukciónak mint öngondoskodási formának a létét kérdőjelezte meg - olvasható a lapban.
Forrás: Stop.hu