CLB

Megjelent a Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás című felhívás

A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események miatti kockázatok hatásának enyhítése érdekében a korábbi években folyamatosan kialakított kockázatközösségi rendszer fenntartása szükséges. A mezőgazdasági termelők öngondoskodáson alapuló felelősségének megerősítése, az állami segítség hatékonyabbá tétele, valamint az érintettek arányos felelősségvállalása jellemzi a több pillére épülő struktúrát.

Az intézkedés célja, hogy azon termelők, akik a nemzeti kárenyhítési alap nyújtotta védelemnél nagyobb mértékben kívánják kezelni az időjárási jelenségekből adódó termelési kockázataikat speciális, piaci biztosítással egészíthetik ki. A kialakított biztosítási portfólió a hazai igényekhez, tapasztalatokhoz igazodva a korábban hagyományos mezőgazdasági biztosításokat kibővítette, átstrukturálta. Az intézkedés bevezetésével kibővül a biztosított növénykultúrák, illetve káresemények palettája és növekszik a biztosítással lefedett területek aránya is. Az intézkedés által a termelők gazdálkodása kiszámíthatóbbá válik, amely jelentősen ösztönzi a biztosítás megkötésére irányuló szándékot.

A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg összesen 23,7 milliárd forint. Ebből a felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg szakaszonként 4 milliárd Ft, amely a tárgyév mezőgazdasági termelésére vonatkozóan megkötésre kerülő mezőgazdasági biztosítások támogatására vonatkozik. A felhívásra az aktív mezőgazdasági termelők nyújthatnak be támogatási kérelmet.

A támogatás mértéke, összege
A támogatási összeg a tárgyév július 31-ig az egységes kérelemben bejelentett, illetve szeptember 30-ig, a biztosító által megküldött díjelőírási adatok alapján és a biztosító, illetve a szerződő fél díjigazolásában foglaltak figyelembevételével kerül megállapításra. A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség (megfizetett éves nettó biztosítási díj) 65%-a.

Forrás: Agroinform

Még mindig sokan elfelejtenek utasbiztosítást kötni, ha külföldre utaznak. A közkedvelt téli sportok pedig veszélyesek is lehetnek, így alapos előkészületekre van szükség, hogy a lejtőkön is biztonságban legyünk.

Még mindig sokan vannak, akik elfelejtenek utasbiztosítást kötni, ha külföldre utaznak. A közkedvelt téli sportok pedig veszélyesek is lehetnek, a síelés illetve más téli sport közbeni káresetek a leggyakoribbak ebben az időszakban.
A sípálya nehézségi fokának rossz megítélése, a gyenge látási viszonyok és a jelzés nélkül irányt változtató síelők mind súlyos balesetekhez vezethetnek. Az Allianz statisztikái azt mutatják, hogy a téli balesetek közel 100 százaléka síelés, téli sport közbeni káreset, elvétve fordul elő más szerencsétlenség ebben az időszakban.

A sípályákon a leggyakoribb a térdszalag sérülés, szakadás vagy térd zúzódás. Szintén jellemző a síelőkre, hogy nagyobb számban szenvednek el különböző testrészeken töréseket: pl. a kulcscsonton, medencén, csuklón, alkaron, felkaron és a lábon. A ficamok, izomszakadások, fej- és csigolyasebesülések, különböző vágások egyaránt rendszeresek, bár kisebb arányban fordulnak elő. Viszont már a legkisebb sérülés külföldi orvosi ellátása is igen költséges lehet.

Egy súlyosabb baleset esetén pedig a műtét és a kórházi tartózkodás költsége elérheti akár a több millió forintos nagyságrendet.
Egyre nő azoknak az embereknek a száma, akik tudatosan gondoskodnak a síelés biztonságáról. Ha a nagy készülődésben elfelejtettük jó előre biztosítani külföldi tartózkodásunkat, ezt online akár közvetlenül az utazás előtt is pótolhatjuk, sőt már vannak olyan okostelefonos alkalmazások is, amellyel az utasbiztosítás akár a repülőtéren felszállás előtt két órával, vagy útközben az autópályán megköthető.

Jó tanácsok utazás előtt
Érdemes tájékozódni, hogy egy adott biztosításnál milyen feltételekkel és összeghatárokkal térülnek a költségek, és olyan utasbiztosítást választani, ami valóban teljes fedezetet nyújt egy síbaleset során felmerült költségekre - hangsúlyozta Kozek András, az Allianz vezérigazgató-helyettese.

Javasolt továbbá, hogy síeléshez olyan biztosítást kössünk, amelynek része a felelősségbiztosítás is. A sípályákon ugyanis nemcsak magunkat és személyes felszereléseinket érheti kár, de másoknak is súlyos sérüléseket okozhatunk egy véletlen ütközéssel, és biztosítás nélkül az ezzel járó kártérítés minket fog terhelni. Ha olyan baleset történik, amelyben más fél is érintett, mindenképp vetessünk fel jegyzőkönyvet, amiből egyértelműen kiderül, hogy ki ismeri el a felelősségét. Így elkerülhető, hogy a síelésről hazatérve egy hosszadalmas jogi procedúrába bonyolódjunk.

Célszerű a legváratlanabb eseményekkel is számolni, mint az utazás hirtelen meghiúsulása. A megfelelő biztosítás birtokában téli sport gyakorlása közben történt baleset vagy betegség esetén a biztosító visszatéríti a fel nem használt síbérlet költségeit. A síelés és snowboard szerelmesei számára tanácsos, hogy az utasbiztosításuk tartalmazzon a síeléshez szükséges felszerelésre is kiterjedő poggyászbiztosítást, illetve a téli sport gyakorlásához szükséges sportfelszerelés és sportruházat biztosított vagyontárgynak minősüljön.

Forrás: Pénzcentrum

Március 3-ig kell postai úton jelentkezni a román pénzügyi felügyeletnél a felszámolás alatt lévő Astra Biztosító azon ügyfeleinek, akiknek nem kötelező gépjárműfelelősség-biztosításuk volt.

Március 3-ig kell postai úton jelentkezni a román pénzügyi felügyeletnél a felszámolás alatt lévő Astra Biztosító azon ügyfeleinek, akiknek nem kötelező gépjárműfelelősség-biztosításuk (kgfb) volt - mondta Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője vasárnap az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában.

Tájékoztatása szerint a nem kgfb jellegű, például casco, lakás- vagy utasbiztosítási szerződés alapján benyújtandó kártalanításhoz szükséges dokumentumok az MNB honlapján is elérhetőek, azokat úgy kell postázni, hogy március 3-ig a címzetthez érjenek.
Binder István elmondta, az Astrának Magyarországon 200 ezer ügyfele volt, ebből 160 ezren kgfb-ügyfelek voltak, ezen károsultaknak a Magyar Biztosítók Szövetségéhez (MABISZ) kell fordulni, őket a magyar szervezet fogja kártalanítani.

Szerző: MTI

Forrás: Világgazdaság

A környezetszennyezés, a biodiverzitás fenntartása és a klímaváltozás új és egyre növekvő mértékű kockázatot jelent a vállalkozásoknak. A hagyományos biztosítások nem fedezik az ebből fakadó károk többségét, Magyarországon mégis nagyon csekély az érdeklődés a felelősségbiztosítások iránt.

Ha a cég védelméről van szó, egy vállalatvezetőnek elsőként azoknak az eszközöknek a biztosítása jut eszébe, amivel a termelést és a munkát végzi. A Generali Biztosító vállalatbiztosítási adatai alapján, éves szinten a kkv-szektornak kifizetett kárösszeg megközelíti a 10 milliárd forintot. A biztosítótársaság szerint a kkv-knál a három leggyakoribb eset itthon a tűz- és elemi károk, az üvegek törése, illetve a betöréses lopás és rablás.

A vagyon védelmén és a stabil működés biztosításán túl nem szabad elfeledkezni azokról az esetekről sem, amikor a vállalat akaratlanul ugyan, de vét környezete, partnerei ellen. Ezen a területen legfeljebb a nagyvállalatok körében látszik előrelépés, a kisebb cégek továbbra is alulbiztosítottak – állapították meg biztosítási szakemberek a MABISZ 6. nemzetközi konferenciáján, ahol kiemelten foglalkoztak a felelősségbiztosítás kérdésével. A vállalatok felelősségét még csak a társadalom szűk rétege kéri számon, és a vörösiszap-katasztrófához hasonló esemény sem gyakran fordul elő, ami ráirányítaná a figyelmet az alulbiztosítottság veszélyére. A hazai cégek pedig inkább spórolnak a felelősségbiztosításon: egy komolyabb kár esetén a többség valószínűleg még azok között sem számíthatna megfelelő kártérítésre, amelyeknek van ilyen, köszönhetően az alacsony kártérítési limiteknek, a korlátozott fedezeti körnek, és gyakran az önrész is komolytalannak tűnik.

A limitet és az önrészt az ügyfél választhatja meg, ezek pedig befolyásolják a biztosítás díját. A cégek pedig a tapasztalatok szerint a rövid távú spórolás miatt túlságosan sokat kockáztatnak. A limit határozza meg, hogy a biztosító káresemény esetén maximum milyen összeget fizet. Lehet éves, vagy káresemény szintjén meghatározott. Az önrész – hasonlóan a casco biztosításhoz az az összeg, amit az ügyfélnek saját zsebből kell kifizetnie kár esetén. Valójában ezeken nem érdemes spórolni, mert az alacsony limit vagy túl magas önrész akár súlyos helyzetbe is hozhat egy céget káresemény esetén. Ráadásul a biztonságosabb konstrukciók is csak 10-20 százalékkal drágábbak. Ennyiért igazán nem éri meg kockáztatni.

A törvény segít
Szombat Tamás, az Aegon Magyarország Biztosító vezérigazgató-helyettese szerint egyedül ott történt némi előrelépés, ahol szabályozás született, ami kötelezően előírja a biztosítás megkötését. A Groupama Biztosító főosztályvezetője, Faragó-Szabó Flóra is a kötelező felelősségbiztosítás létrehozása mellett érvelt a MABISZ-konferencián. A Generali Biztosító vállalati vagyonbiztosítási igazgatója, Hajas Gábor pozitívumként emelte ki, hogy nőtt az állami szervek ellenőrzési szerepe, de ez nem szabad, hogy olyan tévképzetet ébresszen a vállatokban, hogy így nincs már szükségük kiegészítő védelemre.

Általánosságban persze nehéz megbecsülni a felelősség árát. A szakértők a cégnél végzett kockázatfelmérés és a várható következmények latolgatása után tesznek ajánlatot. Figyelembe veszik, hogy az adott kockázat milyen következményekkel járhat, és vizsgálják a társaságnál végzett karbantartások gyakoriságát, az alkalmazott technológiák minőségét. A biztosítás megkötését követően pedig évente ellenőrizik, hogy változott-e bármi.

Ha a vállalatok – különösen a kkv-k – és a lakosság tudatossága nőne, valamint megszületnének a megfelelő szabályozások, a jelenleg 20,6 milliárd forintos felelősségbiztosítási piac a biztosítótársaságok szerint három éven belül 25 milliárdosra nőhetne.

Biztosítási típusok
A felelősségbiztosítás a vállalkozó vagy cég által okozott kár esetén fizet a károkozó helyett, ezért a típusok között az a különbség, hogy a vállalkozás kinek okoz kárt.

Általános felelősségbiztosítás: bárkinek okozott személyi sérüléses kárt és a harmadik személynek okozott dologi kárt téríti meg. (Például, ha a céges kocsi karambolozik.)

Szolgáltatói vagy termék felelősségbiztosítás: a szolgáltatás nyújtása alatt a szerződéses partnereknek okozott dologi kárt téríti meg. (Például, ha a szobafestő betöri az ablakot munka közben.)

Szakmai felelősségbiztosítás: szakmai hibával szerződéses partnernek okozott károkra nyújt fedezetet. Azokban az esetekben van rá szükség, amikor olyan területen tevékenykedik a vállalkozás, amelyre nem köthető szolgáltatói felelősségbiztosítás – ezt általában jogszabály írja elő. Például az orvosi vagy egészségügyi szakmai felelősségbiztosítás, őrző-védő cégek szakmai felelősségbiztosítása vagy a könyvelői és könyvvizsgálói szakmai felelősségbiztosítás ilyen.

Munkáltatói felelősségbiztosítás: a munkáltató által az alkalmazottnak okozott személyi és dologi kárt téríti meg, általában a munkahelyi balesetek ide tartoznak.

Vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása: vezető tisztségviselők és felügyelő bizottsági tagok által okozott kárra fizet. A vezető tisztségviselők növekvő felelősségi köre az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó változás az új Ptk-ban.

Forrás: Piac és Profit