2016.06.29

Sokan a megtakarítási célú (vegyes és unit-linked) biztosításokat tartják az egyik legösszetettebb és legátláthatatlanabb befektetési terméknek Magyarországon, hiszen annyiféle költségtípus, szerződéses változó és bónusz létezik, hogy szinte lehetetlen két hasonló célú terméket személyre szabottan összehasonlítani. Az MNB (korábban a PSZÁF) a biztosítókkal karöltve évek óta dolgozik már a megoldáson, ennek fontos mérföldköve a biztosítók által önszabályozó módon 2009-ben létrehozott Teljes Költségmutató (TKM), ami a unit-linked termékeket egy objektív mérőszám alapján összehasonlíthatóvá tette. A következő fontos lépés ezen a lépcsőn a mutató klasszikus termékekre való alkalmazása lesz júliustól, valamint a biztosítások szerződéseiben lévő költségek elnevezésének egységesítése és a nyugdíjcélú termékekre vonatkozó ajánlás egyes rendelkezéseinek kiterjesztése lesz 2017 januárjától.

Mi alapján változik a megtakarítási biztosítások költsége?

Az egységes költségmutató alkalmazása leginkább azért indokolt, mert a megtakarítási célú biztosítások számos költségeleme, eltérő vonatkozási alapja és változója miatt egy laikus ügyfél nehezen tudja kiszámítani, hogy a több évtizedes futamidejű szerződése alatt mennyi lesz az éves költsége és a vélhető nettó hozama.

Egy megtakarítási célú életbiztosítás költségeit elsősorban olyan változók befolyásolják, mint hogy:

  • Milyen gyakorisággal (havonta, évente, vagy félévente) fizetjük a szerződést, jellemzően az éves díjfizetés a legolcsóbb.
  • Mennyit teszünk félre havonta (van olyan biztosító, amely sávosan von el költségeket és nagyobb szerződések esetén a terhelés alacsonyabb).
  • Milyen idősek vagyunk, mi a foglalkozásunk, egészségi állapotunk, ez az alapbiztosítás és a kiegészítők díját módosíthatja.
  • Milyen időtávra teszünk félre: jellemzően a kezdeti költségek arányaiban annál alacsonyabbak, minél tovább teszünk félre, viszont van olyan biztosító, amely hosszabb futamidejű szerződések esetén nominálisan magasabb költséget számít fel. Számos megtakarítási biztosítás fizeti vissza bónusz formájában a futamidő alatt elvont költségek egy részét vagy egészét egy bizonyos idő eltelte után, ha mindig minden díjat időben, rendszeresen befizetünk.
  • Indexálás (rendszeres díjnövelés) esetén a kezdeti költségek aránya szintén alacsonyabb lehet, a nominális költségeket azonban a növekvő díjjal arányos vagyonkezelési költség növelheti.
  • Milyen gyakran módosítjuk a befektetési rész portfólióját unit-linked szerződések esetén; általában néhány átváltás ingyenes egy évben, azonban a legtöbb termék a harmadik, negyedik átváltás esetén már számít fel költséget.
  • Visszavásárlás esetén pedig több havi díjat is elkérhet a biztosító, hogy fedezze a tranzakció költségeit, persze gyakran ez is attól függ, hogy mennyi ideje fut a szerződés, amikor visszavesszük belőle a pénzünket.

Nehezíti a termékek összehasonlítását még, hogy szinte minden költség eltérő néven szerepel minden biztosító szerződésében. Egy egyszerű példával élve: a szerződés élettartamának elején fizetendő költséget van olyan biztosító, amely értékesítési költségnek, vagy szerződésköltési költségnek hívja, de olyan is van, amely félrevezetően bónuszalapba kerülő díjrészként tünteti fel az egyébként költséget jelentő elvonást (a leggyakoribb elnevezés a kezdeti költség erre a költségelemre).

Még kevesebb biztosító van, amely a klasszikus, vagy más néven vegyes életbiztosítások esetén is teljes körű transzparenciát biztosít, ugyanis sok esetben ezeknek a termékeknek a tételes költsége teljesen ismeretlen, (a biztosítási összeg és a visszavásárlási érték ugyanakkor ennél a terméknél is orientációt ad).

Egy nagy biztosító népszerű nyugdíjtermékének költségszerkezete egyébként a következőképpen néz ki; ez a költségelvonási modell viszonylag átlagosnak mondható, a költségelemeket viszont a szokásosnál transzparensebben tálalja a szolgáltató:

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

A számításban szereplő ügyfél havi 20 000 forintos díjat fizet, az eszközalapok nettó éves hozama 5%, mögöttes kezelési költségeket nem tartalmaz a számítás.

Milyen intézkedések segítik a transzparenciát?

Az elmúlt években jelentős lépéseket tettek a biztosítók és a felügyelet is arra, hogy a megtakarítási életbiztosításokat egyszerűbbé, átláthatóbbá tegyék. Talán a legjelentősebb ezek közül a Teljes Költségmutató (TKM) bevezetése volt unit-linked termékekre, amelyet 2009-ben dolgozott ki és 2010-ben tett közzé először a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), 2015-ben pedig az MNB is átvette és rendeletet adott ki róla. A TKM lényege, hogy összehasonlíthatóvá tegye a megtakarítási célú biztosításokat egy modellszámítás segítségével, ez jelenleg Magyarországon az egyetlen olyan költségmutató, amely egy befektetési termék minden lehetséges elvonását magában foglalja (beleértve a mögöttes befektetési eszközök kezelési költségeit is).

A mutató úgy teszi összehasonlíthatóvá a biztosításokat, hogy az összes változót behelyettesíti egy konkrét, átlagosnak mondható ügyfél paramétereivel, aki:

  • 35 éves,
  • kockázati kiegészítőt nem vesz igénybe, csak az alapbiztosítást fizeti,
  • 210 000 forintos éves díjat fizet rendszeres szerződések esetén (éves díjfizetéssel), 2 200 000 forintot egyszeri díjas szerződések esetén, csoportos beszedéssel,
  • 10, 15 vagy 20 évre indítja a szerződést, és a szerződést a lejáratig megtartja,
  • megkapja az összes bónuszt a futamidő alatt, ami jár, ha rendszeresen fizeti az ügyfél a szerződését.

Bár a szerződésünk konkrét, személyre szabott költségeit nem ismerjük meg a mutató alapján, a különféle biztosítási termékek relatív költségterhelését már össze tudjuk hasonlítani, sőt, idén unit-linked biztosítások esetén április 1-jétől eszközalapokra lebontva megtehetjük ezt az MNB adatai alapján.

Klasszikus biztosítások esetén július 1-jétől lesz elérhető nem-nyugdíjcélú termékekre vonatkozóan is a Teljes Költségmutató, a nyugdíjcélú klasszikus biztosításokra már 2015 július 1-óta számolnak TKM értéket a biztosítók.

Ha mégis ki szeretnénk számolni a szerződésünk konkrét költségeit, ezt két jelentős változás könnyíti majd meg:

  • Május 24-én fogadott el a parlament egy törvényt, amely megköveteli a biztosítóktól, hogy a megtakarítási célú biztosítások költségelnevezései egységesek legyenek és pontosan feltüntessék, hogy melyik költségelem mire megy el. Várhatóan a konkrét megnevezéseket és az erre vonatkozó utasításokat június végén, vagy a jövő év elején ismerjük majd meg. A szerződésünk személyre szabott költségeit már most is persze ki tudjuk számolni, ez az intézkedés mindössze az összehasonlítást teszi könnyebbé.
  • 2017. január 1-jétől lép életbe a megtakarítási célú életbiztosítások esetén fiktív egységek kimutatását betiltó rendelkezés, amely alapján az ügyfél pontosan látni fogja, hogy a kezdeti időszakban mekkora költséget von el a biztosító, nem tudja majd a szolgáltató vélt kezdeti egységek kimutatásával kozmetikázni az elvont költségeket. Ugyanekkor egyébként a TKM számítási módszertana is módosul, összhangban az új európai PRIIPs szabályozással.

Összességében már most is ki tudjuk számolni a szerződésünk konkrét költségeit és össze tudjuk TKM alapján hasonlítani az összes biztosító minden termékét (kivéve egyelőre a nem-nyugdíj típusú klasszikus biztosításokat), az új intézkedések ezt a folyamatot teszik még egy fokkal egyszerűbbé.

Átlátható, de mennyire?

Más befektetési termékek esetén viszont sajnos továbbra is fennmarad az anomália, hogy számos költségelemet nem ismerünk, nagy része ezeknek árfolyamveszteségként jelentkezik és nem is érzékeljük ezért költségnek, pedig az adott pénzintézet, vagy partnere bevételét növeli. Egységes mutatók pedig szinte csak elvétve léteznek a különféle befektetési termékek esetén, ezek jelentős része még csak nem is tartalmaz minden költséget - ellenben a TKM-mel, vagy nem alkalmas arra, hogy előremutató döntések meghozatalát segítse:

  • Önkéntes nyugdíjpénztárak esetén mindössze a befizetéseire vonatkozó költségek ismertek az ügyfél számára, az alapkezelési költség, ami a teljes tőkéjét terheli, nem. Létezik a nyugdíjpénztári megtakarításokra vonatkozóan is egy díjterhelési mutató névre hallgató adat, azonban ez a pénztárak múltban levont éves összköltségét mutatja meg, nem pedig a jövőben várható költségeket, egyénre és portfóliókra lebontva.
  • Befektetési alapok esetén a TER-mutató mutatja meg, hogy melyek azok a folyó költségek, amelyek a befektetést érintik, ezeket minden alapnál a Kiemelt Befektetői Információs (KIID) dokumentumokban megtaláljuk, viszont ezek is csak a múlt évben levont költségeket mutatják meg (kivéve, ahol előremutató, becsült értéket tüntetnek fel, mert az alapnak nincs egyéves track-recordja). A tranzakciós költségeket viszont nem tartalmazza ez az érték, amelyeknek pontos mértékét a forgalmazók döntik el. Alapok alapja konstrukciók esetén a mögöttes alapok költségeit szintén nem ismerjük, mivel ezek teljesítménye az alapon magán árfolyamveszteségként jelentkezik.
  • A fix hozamú bankbetétek és lakástakarékok esetén az EBKM megmutatja a megtakarítási termékünk nettó, költségekkel ütköztetett hozamát, egységes költségmutató viszont itt sem létezik.

Forrás: Portfolio

Biztosítás fajta: 

  • Életbiztosítás
  • Általános
Biztosítást kötni a főnökre? Kapkodnak érte a cégek
2016 április 13.
Kategória:
Életbiztosítás, Általános

Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) két évvel ezelőtti hatályba lépése óta többek között a társaságok vezető tisztségviselőire vonatkozó felelősségi szabályok is megváltoztak. A jogszabály szerint a cégek vezető tisztségviselői harmadik személynek okozott kár esetén a céggel egyetemlegesen felelnek. Ezzel a szabállyal a vezető tisztségviselők felelőssége drasztikusan megnőtt. Nem csoda, hogy megugrott az érdeklődés a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása (D&O) iránt.

A piaci folyamatokat a Független Biztosítási Alkuszok Magyarország Szövetsége (FBAMSZ) összegezte a piacvezető biztosítók és a tagságába tartozó közvetítők tapasztalatai alapján.

A terület három piacvezető biztosítója (AIG, Allianz, Generali) együttesen a D&O biztosítások mintegy 95 százalékát kezeli.

A kkv-k pezsdítették a piacot

A vezető tisztségviselők felelősségbiztosítását korábban főként nagyobb, elsősorban multinacionális hátterű cégek kötötték a hazai piacon, jellemzően anyavállalati programbiztosítás keretein belül. Az új Ptk. bevezetésének évében mintegy 3 300 ilyen szerződést kötöttek, amelyek átlagdíja a kisebb (jellemzően 10-25 millió forintos) limitek miatt 120-130 ezer forint körül alakult. 2015-ben az új kötések száma már csökkent, becslések szerint piaci szinten 1,5-2 ezer D&O szerződés született, és ez az érték tekinthető a következő években is egyfajta egyensúlyi szintnek.

A díjszint nem csak a mérettől, hanem a tevékenységtől is függ

A biztosítás díjszintje alapvetően a kért kártérítési limit nagyságától, a társaság pénzügyi mutatóitól, illetve az adott tevékenység kockázati szintjétől függ. A magasabb díjszinttel járó tevékenységek jellemzően az alábbiak: bankok, biztosítók, pénzügyi közvetítők, könyvelők és könyvvizsgálók, illetve ügyvédi tevékenységet végzők.

Több biztosító lépett a piacra

A korábban két szereplő által uralt piaci szegmensben már hat biztosító termékei közül választhatnak a vállalati ügyfelek. Ez egyfajta árversenyt is eredményezett: a leggyakoribbnak számító, 150-500 ezer forint közötti éves díjú, jellemzően 100-200 millió forintos limittel rendelkező szerződések átlagdíja mintegy 20-30 százalékkal csökkent. A magasabb fedezetet (500 millió – 1 milliárd forint) kínáló, drágább termékek esetében nehéz pontos tendenciát kimutatni, mivel ezek esetében egyedi elbírálás nyomán, egyedi feltételekkel születnek meg a szerződések.

Termékfejlesztés

A legnagyobb szereplők korábban is igyekeztek a legszélesebb fedezeteket nyújtani az ügyfeleknek. Mivel azonban 2014 előtt a D&O szerződések jellemzően egyedi feltételekkel köttettek meg, a Ptk. változása nyomán egymás után jelentek meg a standardizált termékek. A biztosítók jellemzően valamilyen kedvezményt is kapcsolnak a termékhez (tartamkedvezmény, együttkötési kedvezmény, stb.), emellett az anyavállalati támogatás is megmutatkozik esetükben, mivel a nyugat-európai tendenciák ismeretében a feltételek folyamatosan aktualizálódnak, pontosabbá válnak. A legnagyobb hazai biztosítók ma már több milliárdos kártérítési limitek vállalására is képesek.

Mire jó a D&O biztosítás?

A vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása főként a jelenlegi és jövőbeli igazgatókra, igazgatósági tagokra, illetve a felügyelő bizottság tagjaira terjed ki, azok kötelezettségmulasztása, hanyagsága, téves vagy félrevezető nyilatkozata, illetve munkáltatóként elkövetett jogsértése esetére egyaránt. Pótdíj ellenében visszamenőleges hatály is igényelhető, amennyiben utólag igazolható, hogy a szerződés pillanatában a káresemény nem volt még ismert. Hasonló módon van lehetőség utófedezet vásárlására is, amely a felelősségbiztosítás megszüntetése után is fizet meghatározott ideig, ha az utólag felbukkanó kárigény eredete a biztosított időszak alatt történt.

A D&O biztosítások ugyanakkor sosem terjedhetnek ki szakmai felelősségi károkra, illetve olyan esetekre, amikor a vezető tisztségviselő személyes haszonszerzése megállapítható, illetve az adott cselekmény bűncselekménynek, szándékos mulasztásnak vagy jogszabálysértésnek minősíthető.

Forrás: Privátbankár.hu

Öregeknek nem jár biztosítás?
2016 április 05.
Kategória:
Életbiztosítás, Általános

Nyugdíjas korunkban, vagy afelé közeledve egyre többen gondolunk arra, hogy nem árt anyagilag bebiztosítani családunk jövőjét egy kockázati életbiztosítással, azt azonban érdemes tudni, hogy a legtöbb biztosító csak bizonyos kor alatt áll szóba az emberrel, ami jellemzően 60-65 év, ha kockázati terméket szeretnénk. Persze szerencsére számos módszer létezik a rendszer megkerülésére, például léteznek kifejezetten időseknek szóló biztosítási termékek is.

Ahogy idősödik az ember és az elmúlás tényével egyre inkább szembe kell néznie, sokan gondolunk arra, hogy családunk anyagi helyzetét stabilizálni tudjuk halálunk után, azonban ilyenkor életkorunkból és egészségi állapotunkból fakadóan nem sok biztosító áll már szóba az emberrel, főleg, ha kockázati életbiztosításról van szól.

Kockázati életbiztosítás

60-65 éves kor fölött "sima" kockázati életbiztosítást csak alig-alig tudunk kötni néhány szolgáltatónál, legtöbb esetben ugyanis ez a korhatár, ameddig engedélyezi a szolgáltatásba való belépést a biztosítottnak, persze vannak kivételek.

Öregeknek nem jár biztosítás?

Öregeknek nem jár biztosítás?

Bizonyos életkor felett már csak azért sem érdemes sima kockázati életbiztosításban gondolkodnunk, mivel minél idősebbek vagyunk, annál magasabb díjat fizetünk ugyanazért a térítési összegért, ezért vagy érdemes jóval nyugdíj előtt megkötni (legalább 20-30 évvel) a szerződést (ami adott esetben akár nyugdíj utánig is futhat), vagy más megoldás után kell néznünk.

Megtakarítási célú

Jó lehet egy befektetéssel egybekötött (unit-linked), vagy egy vegyes / hagyományos biztosítás is, ha hozzátartozóink anyagi terheit csökkenteni akarjuk halálunk után, azonban ez kétélű fegyverként is működhet:

  • Bár itt is van belépési korlát a biztosítottra, az nincs meghatározva, hogy a szerződőnek hány évesnek kell lennie.
  • Tehát elkezdhetünk hozzátartozóinknak félretenni úgy is, hogy megkötjük a biztosítást a saját nevünkre, de biztosítottként a hozzátartozót jelöljük meg.
  • Így ha meghal a szerződő, a biztosított veszi át a szerződést és az ő tulajdona lesz az addig befizetett pénz is.
  • Egyetlen hátránya ennek a megoldásnak, hogy ellenben azzal a verzióval, ha a biztosított hal meg, a biztosító nem fizeti ki a pénzalapot és a kockázati összeget, így ha korai szerződéses élettartam alatt történik meg a szerződő halála (például szerződéskötéstől számított egy éven belül), a biztosítottnak (aki akkorra már szerződő lesz), fizetnie kell a biztosítást, vagy az összeg jelentős részét (vagy egészét) bukni fogja.
  • Ha ilyen megoldást szeretnénk,érdemes ezért inkább egyszeri díjas biztosításban gondolkozni rendszeres helyett, azonban ez nagyobb összeg befektetését igényli.

Időskori biztosítás

A legjobb megoldás talán a kifejezetten időseknek kitalált biztosítások, amelyek jellemzően kedvezőbb tarifákért magasabb kockázati szolgáltatást nyújtanak a unit-linked biztosításoknál.

Ezek egy kockázati életbiztosításhoz hasonlóan működnek, viszont:

  • jóval magasabb a belépési korhatár,
  • alacsonyabb lehet a befizetendő díjuk, mint ilyen idősen egy sima kockázatinak,
  • cserébe jellemzően a fedezet is alacsonyabb,
  • több helyen nincs orvosi vizsgálat sem (egy betegség miatt ugyanis a díj jelentősen nőhet, azonban a legtöbb biztosító nem fizet, ha előzetesen fennálló állapot miatt halt meg a biztosított),
  • számos esetben olcsóbbak, ha házastárssal közösen kötjük meg.

Érdemes azt is tudni, hogy jellemzően van egy bizonyos várakozási idő (6 hónap- 3 év), amely eltelte után nyújtanak csak a biztosítók teljes értékű fedezetet, életkortól függően viszont gyakran előfordul, hogy mindössze néhány év alatt többet fizet be az ember, mint amekkora a térítési összeg.

Időskori biztosítások például:

  • A Groupama Szelence,
  • a Generali Nyugalom,
  • az Aegon Gondviselés,
  • a Signal Testamentum,
  • vagy a nagy port kavart RedSands Időskori Biztonság.

Forrás: Portfolio

Még tovább drágulhat a kötelező biztosítás
2016 április 05.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Általános

A romló baleseti statisztikák és az alkatrészek drágulása miatt erre lehet számítani, illetve annak következtében, hogy a csökkenő üzemanyagárakkal párhuzamosan nő az autóhasználat és ezzel a károk száma is.

A K&H biztosítója szerint idén tovább drágulhatnak a kgfb-díjak a romló baleseti statisztikák és az alkatrészek drágulása miatt, illetve annak következtében, hogy a csökkenő üzemanyagárakkal párhuzamosan nő az autóhasználat és ezzel a károk száma is.
A biztosító kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében ismertette, hogy mintegy 1 millió kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) ügyfele van, ezzel piaci részesedése megközelíti a 15 százalékot.

A biztosító tavaly december végi kgfb-szerződéseinek száma január végére 4,21 százalékot emelkedett. Az emelkedésben a teljes januári eredmény, a januári hatályú törlések és a januári összes új üzlet benne van a legutóbbi kampány mellett. A legutóbbi kampányban 64 ezer új kgfb-szerződést kötött társaság.

Százmilliós is lehet a kártérítés

A társaság történetében az egy kgfb-káreseményre kifizetett legnagyobb összeg 322 millió forint volt, de bekövetkezett olyan káresemény is, amelyre az összes kifizetés várhatóan 550 millió forint felett lesz – közölték.

Nagyon olcsó a magyar kgfb

A tavalyi kgfb-kampányban az átlagos díjemelés 13 százalék körül volt, amelyet Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke szükségszerűnek nevezett. Hangsúlyozta: az elmúlt években hatalmas verseny alakult ki ezen a piacon, amely elérte a “tökéletesen versengő” piac közgazdasági ideálját. Így azonban az üzleten már egyetlen biztosító sem keresett, az árak pedig soha nem látott – és európai összehasonlításban is rekord alacsony – szintre süllyedtek, a kgfb-üzletágban tapasztalható díjbevételhiány pedig már rendszerszintű kockázatokat rejthet.

Szlovákiában például a mostani magyar árszint négyszerese átlagosan a kgfb-díj, de még Szerbiában is a magyar árak duplájáért szerződhetnek az autósok.

Hasonlóan nyilatkozott Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kommunikációs főosztályvezetője is, aki pár hete arra hívta fel a figyelmet, hogy még mindig nagyon alacsonyak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjai, ugyanakkor a piac törvényei szerint előbb-utóbb egyensúlyba kell kerülniük a biztosítási díjaknak és a kárkifizetéseknek.

A fuvarosok szerint aránytalanul magas a díjemelés

A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) ugyanakkor tavaly decemberben aránytalannak nevezte a (kgfb) díjak emelését, és jelezte, hogy a pluszköltség nem építhető be a fuvardíjakba. A szakmai szervezet tagjai körében végzett felmérés szerint a 3200 megkérdezett fele 10-50 százalék közötti, egynegyede ennél magasabb, akár 100 százalék feletti díjemelkedésről számolt be.

Forrás: 24.hu

A magyarok többségének lövése sincs a pénzügyekről
2016 április 04.
Kategória:
Életbiztosítás, Általános

A magyaroknak van elegendő pénze a mindennapokra, sőt, tízből hárman rendszeresen félre is tudnak tenni. Ennek ellenére nincs kellő ismeretünk a pénzügyi termékekről.

A magyar lakosság közel fele a mindennapi élethez elegendő pénzzel rendelkezik, viszont nagyobb kiadásokat nem biztos, hogy hosszú távon fedezni tudna a havi keresetéből. Ezen felül több mint 30 százalék azoknak az aránya a lakosságon belül, akik kisebb vagy nagyobb megtakarításra is félre tudnak tenni. A válaszadók körében a legnépszerűbb megtakarítási formát a forintbetét, az életbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár jelentette.
"Tapasztalataink és az ügyfelek visszajelzései alapján a likviditás, a rugalmasság és az elvárt hozam mértéke a három elsődleges választási szempont a megtakarítási formák mérlegelésekor" - mondta Kozek András, az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese.

Életbiztosítás és befektetés egyben

A unit-linked a megtakarítás mellett biztosítási védelmet is nyújt, ami szintén fontos a nem várt eseményekre való felkészülés miatt. A Gfk Hungária felmérése szerint a befektetési alapú életbiztosítás éppen ezért népszerű a megtakarítási formák között. A felmérés azonban azt is megmutatta, hogy az emberek jelentős része nem, vagy csak alkalmanként képes félretenni pénzt.

Szánjunk időt a költségek mérlegelésére

A megtakarításra képes válaszadók több mint 60 százaléka azt vallotta magáról, hogy vannak hiányosságai a pénzügyi tájékozottságot illetően, vagy egyáltalán nem ért a pénzügyekhez. Ez problémát jelenthet a befektetések nyomon követésében. Egy megfelelő pénzügyi tanácsadó segítségével azonban könnyen, egyszerűen átláthatóvá válnak a költségek és az elért megtakarítások, érdemes erről előzetesen személyesen is tájékozódni.

Emellett segítséget jelenthet még a TKM mutatók összehasonlítása. A TKM érték segít az objektív összehasonlításban, mert megmutatja a költségeket, s azt, hogy megközelítőleg mekkora évente a hozamveszteség az adott megtakarítási formán. Érdemes tehát összevetni egymással a TKM értékeket, mert az életbiztosítások többsége minimum 3-5 százalékkal kalkulál, s kevés az olyan unit-linked termék, amely jelenleg 2 százalék alatti költségmutatóval rendelkezik.

20 éves időtávon, a tartam elején érdemesebb nagyobb kockázatú és hozamú diverzifikált portfóliókat kialakítani, melyek TKM-e optimálisan 2 százalék körüli, míg a tartam vége felé érdemesebb az 1 százalék alatti TKM-ű, kisebb kockázatú és hozamú eszközalapokat választani.

Kövessük nyomon a befektetésünket!

A unit-linked biztosítás jogi szempontból életbiztosításnak minősül, de nem kell gyűjtőévvel, vagy felhalmozási évekkel számolni, mert ez a típusú befektetés a kockázatviselés napjától kezdve megtakarítást képez a befizetésekre. A megtakarításainkat viszont menedzselni kell ahhoz, hogy a legjobb hozamot érjük el. Ez bármelyik befektetési formánál fontos szempont, hiszen a megtakarítás akár nyereséget, akár veszteséget is termelhet, ha nem kellő alapossággal mérjük fel a kockázatvállalási hajlandóságunkat. Így a különböző eszközalapok árfolyamváltozásait is érdemes folyamatosan szemmel tartani, és egyeztetni az esetleges alapváltásról a pénzügyi tanácsadónk segítségét kérve.

A befektetéseken elérhető hozamot nagyban befolyásolják a befektetésekkel kapcsolatban felmerülő költségek. Minél alacsonyabbak ezek, annál több marad a befektetésen realizált hozamból a befektetőnél.

Forrás: Pénzcentrum

A magyarok többségének lövése sincs a pénzügyekről
2016 április 04.
Kategória:
Életbiztosítás, Általános

A magyaroknak van elegendő pénze a mindennapokra, sőt, tízből hárman rendszeresen félre is tudnak tenni. Ennek ellenére nincs kellő ismeretünk a pénzügyi termékekről.

A magyar lakosság közel fele a mindennapi élethez elegendő pénzzel rendelkezik, viszont nagyobb kiadásokat nem biztos, hogy hosszú távon fedezni tudna a havi keresetéből. Ezen felül több mint 30 százalék azoknak az aránya a lakosságon belül, akik kisebb vagy nagyobb megtakarításra is félre tudnak tenni. A válaszadók körében a legnépszerűbb megtakarítási formát a forintbetét, az életbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár jelentette.
"Tapasztalataink és az ügyfelek visszajelzései alapján a likviditás, a rugalmasság és az elvárt hozam mértéke a három elsődleges választási szempont a megtakarítási formák mérlegelésekor" - mondta Kozek András, az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese.

Életbiztosítás és befektetés egyben

A unit-linked a megtakarítás mellett biztosítási védelmet is nyújt, ami szintén fontos a nem várt eseményekre való felkészülés miatt. A Gfk Hungária felmérése szerint a befektetési alapú életbiztosítás éppen ezért népszerű a megtakarítási formák között. A felmérés azonban azt is megmutatta, hogy az emberek jelentős része nem, vagy csak alkalmanként képes félretenni pénzt.

Szánjunk időt a költségek mérlegelésére

A megtakarításra képes válaszadók több mint 60 százaléka azt vallotta magáról, hogy vannak hiányosságai a pénzügyi tájékozottságot illetően, vagy egyáltalán nem ért a pénzügyekhez. Ez problémát jelenthet a befektetések nyomon követésében. Egy megfelelő pénzügyi tanácsadó segítségével azonban könnyen, egyszerűen átláthatóvá válnak a költségek és az elért megtakarítások, érdemes erről előzetesen személyesen is tájékozódni.

Emellett segítséget jelenthet még a TKM mutatók összehasonlítása. A TKM érték segít az objektív összehasonlításban, mert megmutatja a költségeket, s azt, hogy megközelítőleg mekkora évente a hozamveszteség az adott megtakarítási formán. Érdemes tehát összevetni egymással a TKM értékeket, mert az életbiztosítások többsége minimum 3-5 százalékkal kalkulál, s kevés az olyan unit-linked termék, amely jelenleg 2 százalék alatti költségmutatóval rendelkezik.

20 éves időtávon, a tartam elején érdemesebb nagyobb kockázatú és hozamú diverzifikált portfóliókat kialakítani, melyek TKM-e optimálisan 2 százalék körüli, míg a tartam vége felé érdemesebb az 1 százalék alatti TKM-ű, kisebb kockázatú és hozamú eszközalapokat választani.

Kövessük nyomon a befektetésünket!

A unit-linked biztosítás jogi szempontból életbiztosításnak minősül, de nem kell gyűjtőévvel, vagy felhalmozási évekkel számolni, mert ez a típusú befektetés a kockázatviselés napjától kezdve megtakarítást képez a befizetésekre. A megtakarításainkat viszont menedzselni kell ahhoz, hogy a legjobb hozamot érjük el. Ez bármelyik befektetési formánál fontos szempont, hiszen a megtakarítás akár nyereséget, akár veszteséget is termelhet, ha nem kellő alapossággal mérjük fel a kockázatvállalási hajlandóságunkat. Így a különböző eszközalapok árfolyamváltozásait is érdemes folyamatosan szemmel tartani, és egyeztetni az esetleges alapváltásról a pénzügyi tanácsadónk segítségét kérve.

A befektetéseken elérhető hozamot nagyban befolyásolják a befektetésekkel kapcsolatban felmerülő költségek. Minél alacsonyabbak ezek, annál több marad a befektetésen realizált hozamból a befektetőnél.

Forrás: Pénzcentrum

Fellendülés jöhet a lakásbiztosításoknál
2016 április 04.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Általános

Az évek óta stagnáló lakásbiztosítási szektort is fellendítheti a lakáspiac és a hitelezés felpörgése. A bővítések, korszerűsítések is hozhatnak pénzt a biztosítóknak.

A lakáspiac élénküléséből a biztosítók is profitálhatnak, végre beindulhat az évek óta stagnáló, jelenleg nagyjából 100 milliárd forintos lakásbiztosítási piac. Az elmúlt években a szerződések száma megállt 3 milliónál, új ingatlanok ugyanis nem épültek, és a penetráció sem emelkedett. Magyarországon a lakások több mint 70 százalékán van biztosítás, ez világviszonylatban sem rossz arány. A szolgáltatás elterjedtsége annak köszönhető, hogy a lakosság többsége saját tulajdonú ingatlanban lakik, amit általában hosszú évek vagy évtizedek munkájával szerzett meg.

Az idén több tényező is megmozgathatja a piacot. Az áremelkedésnek és a CSOK elterjedésének köszönhetően az adásvételek száma várhatóan nő. Egy-egy tranzakció után pedig az új tulajdonos felmondhatja a korábbi szerződést, és új biztosítást köthet – hívta fel a figyelmet az Allianz. Jelenleg egyébként a piacot négy nagy és körülbelül tíz kisebb-közepes szolgáltató fedi le. A lakossági vagyonbiztosítások díjbevétele 2014-ben 104,6 milliárd forint volt a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint, a károkra nem egészen 38 milliárd forintot fizetett ki a szektor. Magasan piacvezetőnek számít 32,9 milliárd forintos díjbevételével és csaknem 900 ezer szerződésével az Aegon. Félmillió fölötti szerződéssel rendelkezik még az Allianz, a Generali és a Groupama is. A kisebb szereplők főleg tőlük tudnak ügyfelet szerezni az áraik leszorításával, de a nagyok is felvették a kesztyűt, és igyekeznek versenyképes ajánlatokat kínálni.

A lakáshitelezés beindulása is hozhat új ügyfeleket a biztosítóknak. Tavaly 355 milliárd forintnyi lakáshitelt helyeztek ki a bankok, csaknem másfélszer annyit, mint 2014-ben, a finanszírozott lakásokhoz pedig lakásbiztosítást is kell kötni. Ez elsősorban a bankbiztosítók malmára hajthatja a vizet, amelyek a hitelből díj- vagy kamatkedvezményt nyújthatnak, ha a csoporthoz tartozó vagy azzal szorosan együttműködő biztosítóval köt szerződést az ügyfél – mondja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz kommunikációs és értékesítési igazgatója.
A lakásbérlések növekedése is élénkülést hozhat az Allianz szerint. Ilyen esetben ugyanis nem árt, ha a tulajdonos mellett a bérlők is biztosítást kötnek a saját ingóságaikra. Egy tulajdonosnak ugyanis aligha áll érdekében a bérlők drága műszaki cikkeit is bevenni a szerződésébe. A lakáshitelezés mellett a bővítések, felújítások is hozhatnak bevételt a biztosítóknak, az ingatlan értékének növekedése után ugyanis célszerű átdolgozni a régebbi biztosítást is.

A biztosítási díjak ennek ellenére nem biztos, hogy nőnek az idén. Az ügyfelekért kemény harc folyik, az árak az egyik alkuszcég, a Netrisk nemrég publikált adatai szerint még tavaly is csökkentek. „A díjak öt-hat éve csökkennek, de ez a folyamat lassan megáll” – erősíti ezt meg Németh Péter. Jelenleg egy társasházi lakásra évente átlagosan 15-20 ezer, egy családi házra pedig 30-50 ezer forintért lehet biztosítást kötni. A 2013-ban bevezetett biztosítási adót mindenesetre nem tudták beépíteni a cégek a díjaikba. Az Allianz és Németh is úgy látja azonban, hogy a díjak mellett a szolgáltatások színvonala is egyre több ügyfelet érdekel. Sokan kötnek olyan biztosítást, amely fedezetet nyújt például a különleges üvegekre, napkollektorokra és más berendezésekre.

Forrás: Világgazdaság

Új cégnél a gyermekbaleset-biztosítás
2016 március 18.
Kategória:
Általános

Az állam által finanszírozott általános gyermek- és ifjúsági baleset-biztosítás fedezete minden 3. és 18. életévét betöltött gyermeknek alanyi jogon jár. Ebben az évben ezt a fedezetet az Allianz Hungária Zrt. biztosítja a gyermekek számára.

Az általános gyermek- és ifjúsági baleset-biztosításról szóló kormányrendelet alapján minden 3-18 év közötti gyermeknek jár az állami baleset-biztosítás. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által 2016-ra meghirdetett közbeszerzést az Allianz Hungária Zrt. nyerte meg, így ők biztosíthatják az idei évben a gyermekeket.

A KSH adatai szerint mintegy másfél millió, felnőttkorba nem lépett óvodást és iskolást érint az államilag finanszírozott konstrukció. A díjmentesség mellett előnyt jelent, hogy a biztosító nemcsak akkor nyújt szolgáltatást, ha a gyermekkel az óvodán vagy az iskolán belül történik baleset, hanem egész évben, bel- és külföldön szerzett sérülésekre is egyaránt térít, így érdemes erről a szülőknek is tájékozódni.

A biztosító statisztikái szerint a leggyakoribb személyi sérülés csonttörésből és csontrepedésből fakad a 3-18 év közötti fiatalok körében. A kárbejelentések több mint 80 százalékát ezek a sérülések jelentik. Fontos felhívni rá a figyelmet, hogy ez a típusú védelem nem helyettesíti az utasbiztosítás védelmét egy külföldi utazás során, a külföldi ellátás költségei magasak lehetnek, így arra továbbra is szükséges külön utasbiztosítást kötni. Mindemellett, ha a gyermekeinkről van szó, akkor sokak számára a széles körű védelem a legfontosabb.

Baleset esetén a szülőknek személyes adategyeztetést követően van lehetőségük a szolgáltatási igénybejelentő beküldésére. A személyes adategyeztetést bármely ügyfélkapcsolati ponton el lehet végezni. Ezt követően a cég honlapján vagy az ügyfélkapcsolati pontokon elérhető igénybejelentő-lapot és az orvosi dokumentációt kell megküldeni az Életbiztosítási szakkezelési osztály részére (Allianz Hungária Zrt. Életbiztosítási szakkezelési osztály 1387 Budapest, Pf. 11.).

Forrás: 24.hu

A tudatos gazdát a jég sem veri el
2016 március 16.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás, Általános

Mától lehet pályázni a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásra. A korábbi évek tapasztalatai alapján a jég és viharkárok jelentik a legnagyobb veszélyt a mezőgazdaságból élők számára. 2015-ben több mint 2000 kárbejelentés érkezett az Allianzhoz. A legtöbb kárbejelentés jég miatt volt.

Az elmúlt években megnőtt azoknak a pénzügyileg tudatos gazdáknak a száma, akik maguk szeretnének gondoskodni jövőjük biztonságáról – mondta Kozek András, az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese.

A 2012-ben bevezetett díjtámogatott növénybiztosítás hatékony szerepét az öngondoskodási hajlandóság erősödésében mi sem mutatja jobban, mint hogy a 3 milliárd forintos támogatási keretet több mint 1 milliárd forinttal túligényelték.

Az újonnan meghirdetett pályázati felhívás alapján a 2016. évre rendelkezésre álló támogatási összeg 4 milliárd forintra nőtt.

A nagyok mellett egyre több kistermelő is köt biztosítást, hiszen az időjárás bizonytalanságából fakadó veszélynek ők vannak leginkább kitéve - írta az Allianz.

A növénybiztosítási szerződések megkötésére - az üzletkötők számára - tavaly óta lehetőség van az Allianz növénybiztosítási szerződés megkötésére és karbantartására alkalmas központi elektronikus felületén is.

A felület segítségével a biztosított területre vonatkozó műholdas képekből biomassza térképek készíthetők, melyek mutatják a vegetáció állapotát. A területekhez rendelt satellite alapú nyilvántartás további előnye a kárrendezés területén is megmutatkozik a korábbiaknál sokkal pontosabb, a műholdak által rögzített képek alapján történő kárérték meghatározásával – mondta Kozek András.

Forrás: Origo

Nagyot bukhatnak a magyar nyugdíjasok: ezt a többség elszámolja
2016 március 11.
Kategória:
Életbiztosítás, Általános

Az állami nyugdíjrendszerből az idősek járadék formájában kapnak pénzt, azonban a nyugdíj célú megtakarítások sok esetben egy összegben fizetik ki a felhalmozott összeget. Ezt azonban sokan egész egyszerűen rosszul osztják be, mivel nem a megfelelő élettartammal számolnak. A járadék biztosításokkal viszont az összespórolt pénzt egyenlő összegekben kaphatjuk meg életünk végéig, ráadásul a bent lévő pénzünk még kamatozhat is.

Már több biztosítónál elérhetők a járadék biztosítások. Ezek olyan pénzügyi termékek, amelyek segítenek abban, hogy a megspórolt pénzünket ne egy összegben, hanem járadék-szerűen, havonta kapjuk meg. Ennek segítségével ugyanis sokkal jobban beoszthatjuk a pénzünket, ráadásul a biztosítónál lévő rész még hozamot is termel.

Kinek jó ez?

A járadék biztosítás elsősorban a nyugdíjba vonulóknak lehet jó, a megspórolt pénzt egy ilyen termékbe befizetve havi járadékot kaphatnak

  • Adott futamidő alatt, vagy 
  • Életjáradék formájában.

Az előbbinél a szerződés megkötésekor a biztosító megegyezik velünk a futamidőben (pl: 15 év), és ez alatt megkapjuk a teljes összeget. Az életjáradék esetében viszont a biztosított haláláig kapja a járadékot. Ez lehet csupán két hónap, de lehet akár 40 év, vagy ennél hosszabb idő is.

A várható élettartamot hajlamosak vagyunk alábecsülni, és azt is figyelembe kell venni, hogy folyamatosan emelkedik - mondta a Pénzcentrum kérdésére az NN biztosító. Ennek egyik oka, hogy a születéskor várható élettartammal számolunk ahelyett, hogy a nyugdíjba vonuláskor várható hátralévő élettartamot néznénk. Míg előbbi alig több mint 70 év, addig utóbbi több évtized.

A 2013-as statisztikai adatok alapján egy 65 éves kort megért magyar férfi várható hátralévő élettartama 14,5 év míg a nőké 18,4 év - tette hozzá kérdésünkre a Groupama. Ez azt jelenti, hogy a növekvő élethosszokat figyelembe véve érdemes 20 évvel kalkulálnunk, amikor nyugdíjba megyünk. Azért többel, mint a fenti adatok, mert időközben a várható élettartam még hosszabb is lesz. A számolgatást azonban megkönnyíthetjük, ha eleve életjáradék típusú kifizetést kérünk.

Miért jobb ez, mint az egyösszegű kifizetés?

Ha a nyugdíjra megspórolt milliókat egyben vesszük fel, akkor könnyen abba a hibába eshetünk, hogy hamar, akár pár év alatt elköltjük a keményen összespórolt pénzünket. A járadékokkal azonban nem fenyeget ez a veszély.

A járadék esetében egy ütemezett vagyonfelélésről van szó, amelynek lényege, hogy éppen addig tart, ameddig szükség van a belőle származó jövedelemre, vagyis a nyugdíjba vonulástól az élethosszig tart - mondta a felhasználás módjáról az Aegon. A járadék biztosítás jellemzően azoknak jó választás, akik jó egészségi állapotban vannak, hosszú élet állhat előttük, s fontos számukra, hogy a lehető legpontosabban tudják, hogy milyen összegre számíthatnak majd.

Persze az sem kizárt, hogy valaki jól tudja beosztani a megspórolt pénzét, vagy az egyéb forrásból származó nyugdíja elég magas ahhoz, hogy megéljen belőle. Ilyenkor az egyösszegű kifizetéssel is jól járhat a megtakarító.

Mennyit nyerhetünk ezzel?

Az egy összegben felvett megtakarítás már nem kamatozik, vagy legalábbis a kiemelkedő hozamért cserébe nehezebben hozzáférhető formát kell választani. A járadéktermékbe befizetett összeg azonban folyamatosan hozamot termel. Ennek alapját a technikai kamat adja, amit a biztosítók határoznak meg.

Ha tehát nő a kamatláb, akkor a havi járadék is magasabb összegű lehet. Persze csökkenő kamat mellett a havi apanázs is kevesebb lesz.

A technikai kamatlábak jelenleg (többek között feltehetően a jegybanki alapkamatnak köszönhetően) aránylag alacsonyak:

  • Az Aegonnál azonban még így is eléri a 3,9 százalékot, 
  • Az NN esetében csupán 2,5 százalék, azonban a többlethozam egy részét jóváírják kamatként,
  • A Generali 2,25 százalékot nyújt,
  • A Groupamánál pedig 2 százalékot kaphatunk.

Nem a kamat az egyetlen szempont, ami alapján dönthetünk a biztosítók között. A költségeket is érdemes megvizsgálni, illetve az sem mindegy, hogy a konstrukciót bárki választhatja, vagy csak a korábban megtakarítási szerződéssel rendelkező ügyfeleknek elérhető. Ebből a szempontból a Groupama és a Generali terméke kiemelkedő, mivel ezt azok is választhatják, akik korábban nem voltak a biztosító ügyfelei, míg a másik két szolgáltatónál csak a korábban náluk megtakarítók választhatják a járadékterméket.

Mi akadályozza a járuléktermékek elterjedését?

A pénzügyi tudatosság és a nyugdíj-előtakarékosság még nem jellemző széleskörűen a magyarokra. Emiatt egyelőre nincs jelentős kereslet a járadék biztosítások iránt. Egyre több nyugdíjcélú megtakarítás fog lejárni, és ezek futamidejének végén egyre többen kereshetik a járadék biztosításokat. Az önkéntes nyugdíjpénztárak már több mint 20 éve a nyugdíj elő-takarékossági számlák 10 éve elérhetők és a kedvezményes nyugdíjbiztosítások is több mint egy éve segítik a takarékoskodást a nyugdíjas évekre.

Amikor az ezeken a számlákon felhalmozott összegek tulajdonosai nyugdíjba mennek, akkor várhatóan ugrásszerűen megnő majd a kereslet a járulék biztosítások iránt.
Az igazán széleskörű elterjedéshez azonban arra van szükség, hogy a magyarok a mostaninál jóval magasabb arányban tegyenek félre a nyugdíjas éveikre. Ezt elsősorban a pénzügyi kultúra fejlesztésével lehetne elérni.

Forrás: Pénzcentrum

Letaszították trónjáról Magyarország legnagyobb biztosítóját
2016 március 11.
Kategória:
Általános

Elvesztette első helyét a rendszerváltás utáni Magyarország vezető biztosítója, az Allianz (korábban Hungária), 2015-ben először ugyanis a Generali lett a legnagyobb díjbevételű biztosító hazánkban. Az adókedvezményes nyugdíjbiztosításokban az NN vezet, a teljes biztosítási szektor díjbevétele pedig a MABISZ végleges adatai szerint 2,5%-kal növekedett tavaly. 13 ábrán összegezzük a biztosítási piac tavalyi évét.

Ehhez elsősorban a díjbevétel-statisztikákat hívjuk segítségül, amelyeket a múlt héten közölt a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). 871 milliárd forintos díjbevételt ért el a szektor 2015-ben, ami még mindig elmarad a 2007-2008-as nominális szinttől, de legalább 2,5%-os növekedést jelent 2014-hez képest. A díjbevételek reálértéke alacsonyan, saját számításaink szerint a 2002-es és a 2003-as szint között tartózkodik.

Letaszították trónjáról Magyarország legnagyobb biztosítóját

Ha megbontjuk élet és nem-élet üzletágra az adatokat, akkor érdekes kettőség látható: az életbiztosítások díjbevétele 2,6%-kal visszaesett tavaly, a nem-életbiztosításoké viszont dinamikusan (bőven a nominális GDP-növekedés felett), 8,3%-kal nőtt. Bár még mindig az életbiztosításoké a nagyobb szelet a teljes piaci tortából, a két üzletág csaknem egyensúlyban van.

Letaszították trónjáról Magyarország legnagyobb biztosítóját

Ha részletesebben megvizsgálják az életbiztosítási adatokat, nem lehet okuk panaszra a biztosítóknak a 2,6%-os visszaesés ellenére sem. A tartósabb bevételt ígérő rendszeres díjas életbiztosítások díjbevétele ugyanis ezen belül szintén dimamikus mértékben, 4,1%-kal emelkedett, a visszaesés csak az egyszeri/eseti díjak 12,2%-os esésének tudható be. Az ez utóbbiakat 10%-os súllyal megjelenítő korrigált díjbevétel statisztika a biztosítók számára örvendetes, de nem kiugró, 3,0%-os növekedést mutatott 2015 egészében.

Letaszították trónjáról Magyarország legnagyobb biztosítóját

A nem-életbiztosítások 8,3%-os növekedése mögött szintén kettős folyamat húzódik meg: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) üzletágak az átlagdíjak megindult növekedése és a szerződésállomány bővülése hatására jelentős mértékben, 19,6%-kal növelték díjbevételüket. Szerencsére a többi vagyonbiztosítási szegmens is bővült, átlagosan 5,1%-kal. A nem-életbiztosítások esetében egyértelműbb fordulat látható a válság után, mint az életbiztosításoknál.

Letaszították trónjáról Magyarország legnagyobb biztosítóját

Hogy melyik biztosítási szegmens százalékos mértékben mekkorát nőtt, azt az alábbi ábra mutatja. Ami pedig az abszolút értékű díjbevétel-emelkedést illeti, csak egy érdekesség: a teljes biztosítási piac 21,4 milliárd forintos éves bővüléséből 17,6 milliárd forint a kgfb-ből származott.

Letaszították trónjáról Magyarország legnagyobb biztosítóját

Minden korábbi várakozás ellenére a piaci koncentráció folyamatosan csökken a biztosítási szektorban. Az 5 legnagyobb szereplő díjbevétele 10 évvel korábban még a teljes szektor díjbevételének a 74%-át adta, 2015-ben viszont már kevesebb, mint 58%-át. Az egy évtized alatt végbement visszaesés a korábban rendkívül gépjármű-túlsúlyos Allianz nagyobb (31%-os), és a legnagyobb életbiztosítási állománnyal rendelkező NN kisebb (6%-os) díjbevétel-csökkenésének tudható be, a többi nagy biztosító kétszámjegyű mértékben növelte 10 év alatt a díjbevételeit.

Letaszították trónjáról Magyarország legnagyobb biztosítóját

A 12 legnagyobb biztosító sorrendjében kisebb változásokat látunk 2014-ről 2015-re: a Generali nemcsak csoportszinten, de egyedi biztosítóként is megelőzte az Allianzot, igaz csak 664 millió forinttal, így ez a meccs még nem lefutott. Még egy változás, hogy a K&H mint bankbiztosító megelőzte a korábban ipari biztosításaival nagyot ugró Uniont. Mindkét utóbbi biztosító - a Signal mellett - jól szerepelt egyébként az év végi kgfb-kampányban.

Letaszították trónjáról Magyarország legnagyobb biztosítóját

Abszolút értékben a legnagyobb díjbevétel-növekedést a K&H, a Generali, az NN és az Aegon mutatta fel tavaly, a legnagyobb mértékben pedig a Posta Biztosító, az Allianz, a Groupama és a Signal díjbevétele csökkent a 12 legnagyobb biztosító közül. A K&H-nál a növekedés jó részét a kgfb, illetve a piac egészével szemben jól szereplő egyszeri díjas életbiztosítások adták. A Generali és az Aegon elsősorban a nem kgfb típusú vagyonbiztosításokban nőtt, az NN pedig az egyszeri/eseti díjak emelkedésén nyert, miközben legnagyobb életbiztosítóként a folyamatos díjas életbiztosítási kissé tovább apadtak. A rosszul szereplő biztosítók szinte kizárólag az egyszeri díjas életbiztosításaik miatt estek vissza, ami nem tragédia.

Letaszították trónjáról Magyarország legnagyobb biztosítóját

Kiemelt figyelmet élveznek a nyugdíjbiztosítások továbbra is a piacon, hiszen 2014 eleje óta 20%-os díjarányos adójóváírással jutalmazza az ügyfeleket az állam, és az új értékesítések közel harmadát e termékek adják az életbiztosítási üzletágban. A vonatkozó törvény alapján értékesített nyugdíjbiztosítások díjbevétele 2,5-szeresére nőtt "az új rendszer" második évében, vagyis tavaly. Míg tavalyelőtt egy hajszállal még a Generali volt a piacvezető ebben a szegmensben, tavaly már egyértelműen az NN vette át a vezetést. Mivel ez utóbbi biztosító sajnos nem közölte, mekkora unit-linked, illetve egyéb életbiztosítási díjbevétele keletkezett tavaly, a teljes piacra vonatkozó unit-linkedes MABISZ-statisztikáink hiányosak.

Letaszították trónjáról Magyarország legnagyobb biztosítóját

Az viszont látható az MNB adataiból, hogy a harmadik negyedév gyászos teljesítménye után az életbiztosítások szépen teljesítettek a pénz- és tőkepiacokon 2015 végén, de nem sikerült kompenzálniuk az előző három hónapban elszenvedett ügyfélvagyon-csökkenést. Tranzakciós (nettó új értékesítek) szempontból nem volt kimagasló a tavalyi év, de legalább pozitív nettó vagyon-beáramlásnak örülhettek a biztosítók.

Letaszították trónjáról Magyarország legnagyobb biztosítóját

Így is tovább csökkent viszont az életbiztosítások szerepe a lakosság teljes pénzügyi vagyonán belül. Míg egykor 5,5% fölött volt az arányuk, mára ez 4,5% alá csökkent.

Letaszították trónjáról Magyarország legnagyobb biztosítóját

Szinte egy porszem az életbiztosítási piac a teljes megtakarítási piac nettó tranzakcióit mutató alábbi ábránkon. A tavalyi év sláger befektetése 2014-gyel szemben már nem a befektetési alap, hanem az állampapír volt, ennek nyomában rögtön a készpénz loholt, a dobogó harmadik helyén pedig a bankbetét állt.

Letaszították trónjáról Magyarország legnagyobb biztosítóját

A bankokkal ellentétben ugyanakkor a biztosítók számára eredmény szempontból jól sikerült 2015, hiszen hat éve nem látott, 44,2 milliárd forintos adózás utáni nyereséget értek el. Igaz, ennek biztosítók közötti megoszlását egyelőre nem ismerjük pontosan. A szektor teljes évi összesített biztosítástechnikai eredménye jelentősen, 89,8%-kal meghaladta az előző évit, ami a negyedik negyedévben elért 9,4 milliárd forint összegű biztosítástechnikai eredménynek köszönhető. Ez az élet ágban döntően a tartalékok felszabadítására, míg a nem élet ágban a megszolgált díjak növekedésére vezethető vissza.

Letaszították trónjáról Magyarország legnagyobb biztosítóját

 

Forrás: Portfolio

Oldalak