2018.03.02
Egymillió magyar emberre várnak a biztosítók
Mit szól az MNB biztosításpiaci jövőképéhez? Mi lesz a baleseti adó és a biztosítási adó - különböző piaci pletykákban gyakran előkerülő - csökkentésével? Mekkora visszaesést hozott az életbiztosítások értékesítésében az etikus koncepció? Többek között ezekről is megkérdeztük Pandurics Anettet, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnökét, aki jövő heti biztosítási konferenciánk nyitóelőadója. A biztosítóvezér a brüsszeli döntéshozatallal szemben határozott kritikát fogalmaz meg interjúnkban.
A MABISZ elnökeként Ön tartja a nyitóelőadást a Portfolio március 8-i Biztosítás 2018 konferenciáján. Dióhéjban mit tart ma a szektor előtt álló legfontosabb kihívásnak és lehetőségnek?
A legfontosabb kihívás egyben lehetőség is - tovább kell növelni a biztosítási penetrációt. Reális célnak tartom a 3%-os penetráció elérését 10 éves időtávon. Az MNB 10 éves stratégiai terve 1 millió új nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező ügyfelet vizionál, ez szép eredmény lenne. Ehhez a jelenlegi átlag 42-43 éves korosztályt nagyobb arányban el kell tudnunk érni, s emellett az ennél 5-10 évvel fiatalabbakat is sikeresen meg kellene tudni szólítani nyugdíjcélú megtakarításokkal. A megvalósításnak most kedvezhet az alacsony kamatkörnyezet - nem nagyon találni más, vonzóbb megtakarítási terméket a piacon, de az érdemi mentalitásváltáshoz még sok teendője van a szektornak.
Az MNB első háromnegyed évi adatai alapján a nyugdíjbiztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adta a tavalyi díjemelkedés döntő részét. Milyen hangsúlyeltolódást hozhat ebben az idei év a piacon?
A már említett kamatkörnyezetben a nyugdíjbiztosítások mellett előtérbe kerülhetnek a kockázati életbiztosítások. A lakásértékesítések felfutásának természetes következményként lehet számolni az új lakásbiztosítások terén is növekedéssel. Fontos lenne a vállalati biztosítások számának emelkedése is, ám e téren egyelőre kevés előrelépés történik - persze, az uniós pályázatokból megvalósuló beruházások mellett ésszerűen itt is lehet némi előrelépést várni. A gépjármű-biztosítások pedig szintén növekedni fognak - hiszen növekvő autóeladásról szólnak a szakmai vélemények, a számok.
Ahogy az imént utalt rá, 10 éves jövőképet állított össze az MNB a biztosítási szektor számára. Nyilván sok mindenben egyetért a jegybank céljaival, ami viszont ennél sokkal érdekesebb: mi az, amiben vitatja, ellenzi az elképzeléseket?
Az alapelvek többsége teljesen összhangban van a szakma érdekeivel, elképzeléseivel. Vitánk legfeljebb abban lehet, hogy a további költségcsökkentések fedezetének előteremtése nem könnyű feladat akkor, amikor továbbra is egy sor szabályozási változás implementációja zajlik. Ezek egy része valóban az ügyfelek érdekét szolgálja, ám sok közülük csak az adminisztrációt, a papírmunkát és a költségeket növeli - az IFRS-átállástól egyetlen ügyfél sem számíthat helyzetét javító változásra - hogy csak egy példát mondjak. Egyébként a múlt és a jelen helyzet elemzésére vonatkozó megállapításokkal egyetértek, és nincs okunk sem vitatni, sem ellenezni a jegybanknak a szektorra vonatkozó, előremutató vízióját. Inkább abba az irányba mozdulnék el, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a felvázolt pozitív jövőkép meg is valósulhasson. A siker nem csupán a biztosítókon múlik, hanem azon is, hogy a célokhoz milyen eszközrendszert, szabályozói környezetet kíván társítani a felügyelet, illetve a gazdaságpolitika. Hiszen egyértelmű, hogy például a nyugdíjcélú öngondoskodásnak az elmúlt években tapasztalt, kedvező irányba történő elmozdulása elválaszthatatlan az adópolitikai ösztönzéstől.
A tanulmány talán legérzékenyebb pontját a szektor jövedelmezőségével kapcsolatos megállapításai jelentik. Többen felvetették, hogy ezt a kérdést egy versenyző környezetben egyszerűen a piacra, illetve a tulajdonosokra kellene bízni. Én azt tartom fontosnak, hogy erről a kérdésről is nyílt, szakmai vita folyhat, s a szektor megismerhette a jegybank álláspontját ebben a kérdésben.
Ilyen rövid idő alatt még nem születhetett meg a szakma véleménye, de a makro-trendeket figyelembe véve szektorszinten én nem tartom irreálisnak a megfogalmazott 10-15%-os ROE-sávot. Egyedi társasági szinten ugyanakkor biztosan lesznek eltérések akár az adottságoknak, a különböző életciklusnak, az eltérő stratégiáknak és tulajdonosi elvárásoknak köszönhetően.
Több mint egy éve a felügyelet etikus életbiztosítási koncepciója alapján fejlesztik és értékesítik a hazai biztosítók megtakarítási célú életbiztosításaikat. Ez a TKM-szintek jelentős csökkenését hozta, vagyis összességében csökkent a biztosítók és a közvetítők közös tortája. Az értékesítési költségek (főleg jutalékok) vagy a biztosítói profit látta ennek kárát elsősorban?
A hatás mindkét oldalon érezhető volt, a piac minden szempontból egészségesebb lett, mivel az etikus életbiztosítási koncepció a társaságok részéről a korábbi termékportfóliójuk áttekintését és racionalizálását követelte meg.
Egy biztos: a tavaly lebonyolított TKM-audit azt mutatta, hogy a piacon elérhető megtakarítási biztosítások száma az egy évvel korábbinak a felére csökkent és kétharmad részükben az új feltételeknek alapból megfelelő termékek jelentek meg a piacon. A sikeres végrehajtás hatásai kapcsán úgy gondolom, hogy az etikus koncepció már rövid távon jó az ügyfeleknek, hosszabb távon pedig az egész szektor számára is kedvező lesz.
Bár nyilvános adatok erről nincsenek, a piaci szereplők tapasztalatai alapján hozott-e visszaesést az etikus koncepció az új értékesítésben? Vár-e hasonlót a szerzésijutalék-korlát (idén januártól 13 havi díjnak, jövő évtől 12 havi díjnak megfelelő szintre) csökkentésétől?
Egyrészt az MNB adatai azt mutatják, hogy az értékesítésben 10-12 százalékkal visszaesett ugyan az új szerzések darabszáma, ugyanakkor a szerződések átlagdíja hasonló mértékben - a tavalyi év első félévében 11,5 százalékkal - nőtt, azaz a bevezetés nem okozott a piacon látható szintű visszaesést. Én erre is számítottam, s 2018-ban sem várok drámai hatást a jutalékszabályok változása miatt.
Egyrészt a szektor az elmúlt időszakban többször bizonyította kiváló alkalmazkodóképességét, másrészt ez egyes szereplőknél várható jutalékcsökkenés mellett ügyfélértéktöbblet is keletkezik, így 2018-ra is inkább mérsékelt erősödésre számíthatunk. Nem szabad elfelejteni, hogy a jutalék egy költségelem, s az ügyfél számára az adott termék teljes költsége (és teljesítménye) sokkal fontosabb.
Mivel egyre magasabbak a kgfb-díjak, terjed a piacon a baleseti adó csökkentésére vonatkozó kívánság, pletyka. Mekkora esélyét látja annak, hogy erről idén döntés születik? Kiterjedhet-e ez a casco biztosítási adójának csökkentésére is?
A számok azt mutatják, hogy a kgfb-hez kapcsolt balesetiadó-bevétel 5 év alatt 80 százalékkal növekedett a gépjárművek számának növekedése és a szektorkockázatokat jelentősen csökkentő díjemelések hatására. A kgfb-díjak növekedése az emelkedő gépkocsi- és alkatrészárakkal, valamint a szervizdíjak változásával áll összefüggésben. A megnövekedett gépjárműforgalom hatásáról sem szabad elfeledkeznünk, mely következtében ismét több a koccanásos baleset. Ráadásul egy, az európai környezetben is kedvező, kirívóan alacsony szintről indult el a növekedés. Ma a harminc százalékos baleseti hozzájárulás terhe hozzáadódik a biztosítási díjhoz.
Természetesen a fogyasztó szempontjából a baleseti adó kulcsának csökkentése azonnali pozitív élményt hozva, díjmérséklésként jelentkezne, viszont tekintettel arra, hogy a biztosítási összegek emelkedtek, nominálisan a költségvetés sem járna rosszabbul az alacsonyabb kulccsal. Ezt a kérdést természetesen a kormánynak kell eldöntenie - a gazdaság teljesítőképességének figyelembe vételével.
A casco esetében a díjnövekedés hajtóerői jórészt ugyanazok, mint a kgfb-nél. Ebben a termékkörben a tizenöt százalékos biztosítási adó közvetlenül a termék árába épül be, s kétségtelenül magasabb öt százalékponttal, mint a vagyonbiztosításokra vonatkozó adókulcs.
Ezen termék esetében sem vállalkoznék a kormányzati szándékok megjósolására, mert erről nincs információnk, de az nem kérdés, hogy a szakma üdvözölné a biztosítási adó kulcsának csökkentését és egységesítését.
Szintén az értékesítést érintő kérdés az IDD nevű EU-s direktív hatályba lépésének elhalasztása február 23-áról október 1-jére, miközben a magyar parlament már az előbbi határidővel elfogadta a szabályokat. Megelőzzük ezek szerint az implementációval Európa többi részét, vagy egyfajta könnyített időszak jön addig nálunk is? Mekkora a bizonytalanság a piacon?
A kormányzat ezen a területen is (miként a psd2 szabályozásnál) szeretett volna biztos pontokat meghatározni, amelyhez a piaci szereplők alkalmazkodni tudnak.
Abból a szempontból nincs semmilyen bizonytalanság, hogy az új szabályozás Magyarországon 2018. február 23-án hatályba lépett. Magyarország tehát nehezített pályán elvégezte a házi feladatát.
Az IDD európai születése, majd - éppen folyamatban lévő - halasztása (október 1-re) ugyanakkor kiválóan rámutat a brüsszeli döntéshozatali mechanizmus gyenge pontjaira. Már nem először történik az meg, hogy miután elhúzódó, kompromisszumokkal terhes folyamatok eredményeképpen születik meg egy direktíva, a részletszabályok sem születnek meg időben, majd a végrehajtásra egyszerűen nem marad elegendő idő. Az IDD körüli turbulencia európai szinten élesen rávilágít erre a problémára.
Itt lenne az ideje, hogy a kitűzött bevezetési dátumok mind az élethez, mind pedig a felkészülés időszükségletéhez igazodnának. Miért is vezetünk be valamit amúgy február 23-án, pénteken? Ez vajon mennyire szükséges vagy életszerű? S miért nem kaphat az érintett szektor legalább fél éves felkészülési időt? Itt lenne az ideje napirendre venni ezeket a kérdéseket Brüsszelben.
Dinamikusan bővül a hazai magán-egészségügyi szektor, az egészségbiztosítások területén viszont továbbra sincs áttörés. Vár-e előrelépést szabályozási oldalon az áprilisi választások után, ami felgyorsíthatja e szegmens bővülését?
Az egészségügyi reform kormányzati ciklusokon átívelő koncepcionális és politikai kérdés. Többször megfogalmazta a szektor, hogy úgy látja, hozzá tudna tenni az egészségügyi rendszer fejlesztéséhez, s ezért szívesen vállalna nagyobb szerepet a kiegészítő egészségbiztosítási piac felépítésében. A biztosítók fontos szereplők lehetnek a szervezésben és a finanszírozásban is. Nemzetközi összehasonlításban vizsgálva a kérdést, kétségtelen, hogy az egészségbiztosítások piacán nagyok a lehetőségek, ez lehet az egyik terület, amely segíthet megvalósítani azt a szándékot, hogy tíz év alatt megduplázódjon a biztosítási piac. Egy közelmúltbeli kutatás szerint jelenleg csak minden nyolcadik munkavállalónak van ilyen biztosítása a vállalati cafetéria vagy csoportos biztosítás keretében, a magánszemélyek kötéseit illetően pedig még rosszabb a helyzet. Vegyük mindehhez, hogy ma ezen biztosítások körében is főként az összegbiztosítások dominálnak, vagyis meghatározott orvosi beavatkozások esetén tételesen megjelölt összeghez jut a kedvezményezett. Szolgáltatásfinanszírozó biztosítást egyelőre valóban kevesen kötnek. Ám keresleti oldalon érzékelhetően növekszik az igény, s már ma is közel tíz társaság verseng a piacon és jelentkezik egyre újabb termékekkel. Az ezek iránti érdeklődés növekedését a gazdaság és a fogyasztás gyorsuló ütemű bővülése már önmagában elősegítheti. Mikor lesz valós áttörés? Ez jelentős részben kormányzati szándék kérdése.
Úgy tűnik, megindult a hozamemelkedés az állampapírpiacon, különösen a biztosítók szempontjából érdekes hosszú lejáratokon. Összességében jó vagy rossz hír a hozamemelkedés a biztosítási szektor számára rövid-, közép- illetve hosszú távon?
Ha a folyamat tartós lesz, az természetesen kedvező lesz a szakma számára, hiszen a biztosítástechnikai tartalékok döntő része kötvényekben fekszik. Az alacsony hozamkörnyezet minden esetben felértékeli a hosszú időtáv és a professzionális kockázatkezelést, ez pedig kedvezhet a biztosítótársaságoknak.
Felgyorsult a digitalizáció a biztosítási piacon is, emellett egy új slágertéma hódít: a blockchain. Reálisan mikor vezethetik be magyar biztosítók is ezt a technológiát, és milyen jövőt lát előtte?
A digitalizáció évtizedek óta velünk él - nem volt szó még se fintechről, sem insurtechről, amikor a biztosítók a kgfb kapcsán megtapasztalhatták, mit jelent az online összehasonlítás. Csak akkor a közvetítőrendszert forradalmian átalakító változást még senki nem hívta insurtech-megoldásnak. Ma már annak neveznénk. Közhelyesen fogalmazva, ma már napi életünket teljesen átszövi a bitek világa. Mégis valószínűleg nehezen tud nekem olyan iparágat mondani, amely több mint egy évtizede komoly, esetenként 10-20 százalékos díjkedvezményt ad az elektronikus ügyintézésre az ügyfeleknek. A biztosítók rengeteg energiát tettek abba, hogy ügyfélkapcsolati és kárrendezési folyamataikat modernizálják.
A MABISZ keretein belül pedig folyik a munka, amely a híres "kék-sárga baleseti bejelentő" modernizálásán dolgozik - az elsők között Európában.
A blockchain technológia az elmúlt időszakban lett "divatos", elsősorban a kriptovaluták népszerűségének növekedésével párhuzamosan. A blockchain technológia már adott, de alkalmazási területeit illetően ma még a helyét keresi a világban, így a biztosítási területen is. Egyelőre a felderítési, kísérletezési szakaszban járunk, néhány kisebb jelentőségű gyakorlati alkalmazást látunk a világban (okosszerződések, járatkésés-biztosítás, stb.) - de még ezeknél is gyakran felmerül a kérdés, hogy valójában mekkora hozzáadott értéke van a blockchain technológia használatának. Úgy tudom, hogy a biztosítótársaságoknál zajló innovációk mellett a pénzügyi-biztosítási piac prudens működésére figyelő hatóságok is készülnek az új logika megjelenésére.
Forrás: www.portfolio.hu
A biztosítás evolúciója: férfi-női, uniszex
2011 március 10.
Kategória:
Általános
A biztosítás evolúciója: férfi-női, uniszex
Az EU-tagállamokban az Európai Bíróság (EB) minapi döntése alapján a közeljövőben valószínűleg vége szakad az életbiztosítók századokra visszanyúló azon gyakorlatának, hogy nemek szerint eltérő díjak ellenében nyújtják szolgáltatásaikat.
A biztosítási tevékenység egyik alapelve mostanáig az volt, hogy a díjat a becsült kockázatokkal arányosan állapították meg. Azonos korú nők és férfiak esetében a férfiak díja magasabb, mivel a statisztikai adatok régóta stabilan azt mutatják, hogy egy férfi nagyobb valószínűséggel hal meg, mint egy vele egykorú nő, ha az egyéb körülmények is azonosak. Az ok egyszerű: az EB 2011. március 1-jei döntésével 2012. december 21-ével hatályon kívül helyezte az úgynevezett Gender Directive 5(2) cikkét. Az érvénytelennek ítélt rendelkezés jelenleg lehetővé teszi a tagállamok számára a direktíva alapesetétől való eltérést; az alapeset megtiltja a nemek szerinti megkülönböztetést a biztosítási díjakban, illetve szolgáltatásokban.
Magyarország élt a direktíva nyújtotta lehetőséggel, és lehetővé tette a magyarországi biztosítók számára, hogy nemek szerint eltérő díjakat alkalmazzanak. Hiteles statisztikai adatok igazolják, hogy a várható élettartam vonatkozásában az életkoron túl a nemi hovatartozás a legfontosabb kockázati tényező. Amennyiben a biztosítók nem vehetik figyelembe a nemi hovatartozást kockázati tényezőként, úgy a jelenleginél sokkal nagyobb bizonytalanságnak lesznek kitéve, amely összességében minden bizonnyal magasabb biztosítási díjakhoz vezet. Halálesetre szóló biztosításnál a nők sokkal nagyobb díjnövekményre számíthatnak, mint amekkora díjcsökkenésben a férfiak reménykedhetnek. Ezáltal összességében a díjak szintje várhatóan a jelenlegi szint fölé kerül. Egy másik következmény lehet az, hogy a magasabb kockázatú, de az indokoltnál alacsonyabb díjat fizetők több, az alacsonyabb kockázatú, de az indokoltnál magasabb díjat fizetők kevesebb biztosítást vásárolnak majd. Ez az önkiválasztási jelenség további kockázatot jelent a biztosítók számára, így azt szintén be kell árazniuk.
Az önkiválasztás kezelése a biztosítókat nemcsak magasabb díjak megállapítására kényszeríti, hanem sokkal kifinomultabb és ezáltal drágább kockázatkezelési eszközök alkalmazására is. A költségterhek némely biztosító számára olyan magasak lehetnek, hogy a piacról való kilépés mellett dönthetnek. Az életbiztosítók fokozatosan kivonulhatnak az érintett piaci szegmensekből, ez az életbiztosítási termékek kínálatának beszűküléséhez vezethet, tovább erősítve a befektetési típusú életbiztosítások – ahol a legnagyobb kockázatot egyébként is maguk a biztosítottak viselik – jelenlegi dominanciáját. Összességében tehát a nemek közötti egyenlőség elve kikényszerítésének meg kell fizetni az árát: az érintett biztosítási típusok díjának emelkedésére, a kínálat beszűkülésére és a fogyasztók számára rendelkezésre álló választási lehetőségek lényeges csökkenésére lehet számítani. Ön, kedves olvasó, pusztán azzal, hogy ezt a cikket elolvassa, hozzájárulhat a probléma eszkalálódásához.
Ha ön olyan hölgy, aki fontolgatja egy halálesetre szóló biztosítás megvásárlását, minden bizonnyal el fog gondolkodni azon, ne hozza-e előre ezt a vásárlást, ugyanis később csak magasabb díjért juthat hozzá ugyanazon szolgáltatáshoz, mint ma. Ha ön olyan úr, aki fontolgatja egy halálesetre szóló életbiztosítás megvásárlását, minden bizonnyal el fog gondolkodni azon, ne halassza-e el ezt a vásárlást, hiszen később alacsonyabb díjért juthat hozzá a szolgáltatáshoz, mint ma. Ha mindkét nem képviselői tökéletes racionalitással viselkednének, akkor az átállás időpontjában csak férfi kötne halálesetre szóló életbiztosítást. Mindenesetre a biztosítóknak ezt a tényezőt is figyelembe kell venniük az átállásnál: a díjak kialakítása során nem tehetik fel azt, hogy új ügyfeleik között a nemek aránya megegyezik majd a korábbi aránnyal, de még csak azt sem, hogy ez az arány az átállást követő időszakban egybeesik majd a hosszabb idő elteltével kialakuló aránnyal.
Az EB döntése Európa-szerte hatással lesz más biztosítási formákra is, például a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra, ahol egyébként szintén a gyengébb nem képviselői járnak rosszul (a fiatal férfiak vélhetően túltengő tesztoszteronszintjük miatt lényegesen több balesetet okoznak, mint a megfontoltabb hölgy vezetők), ennek hatása azonban Magyarországon elhanyagolható lesz, mert a biztosítók túlnyomó többsége eddig sem hirdetett nemek szerint eltérő tarifát. Európa bizonyos országainak piacait meg fogja zavarni még a járadékbiztosítások díjmódosulása (ahol viszont épp a hölgyek járnak jobban), nálunk azonban ez a piac lényegében nem is létezik. Az Európai Bíróság döntése nem szól arról, hogy mi lesz a sorsa a már meglevő biztosítási szerződéseknek. Tavaly szeptemberben Juliane Kokott európai főügyész szakvéleményében szorgalmazta a nemek közötti különbségtétel megszüntetésének alkalmazását a már meglévő biztosítási szerződések tekintetében is.
Ha a döntés a meglévő biztosítási szerződésekre is vonatkozna, az pusztító hatású lenne a biztosítási, elsősorban az életbiztosítási iparág számára, mivel jelenleg senki sem tudja, hogy a meglevő szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket hogyan is kellene értelmezni és végrehajtani. Végső soron e bizonytalanságnak is az ügyfelek innák meg a levét. Néhány jogi szakértő véleménye szerint azonban az EB döntése nem feltétlen jár majd ennyire súlyos következményekkel. Az EB ugyanis nyitva hagyott egy kiskaput: lehetőséget adott arra, hogy az európai törvényhozás kijavítsa a direktíva kifogásolt hiányosságát (a direktíva nem adott időbeli korlátozást a nemek kockázati tényezőként való alkalmazásának tiltása alóli mentesülésre), megteremtve ezáltal az összhangot az EB elvárásai és a fogyasztók, valamint a biztosítási szektor számára is kielégítő megoldás között.
Forrás: www.vg.hu
Már 16 ezer T-Mobile-ügyfél választotta a készülékbiztosítás szolgáltatást
2011 január 28.
Kategória:
Általános
Már 16 ezer T-Mobile-ügyfél választotta a készülékbiztosítás szolgáltatást
Kedvezően fogadta a piac a T-Mobile 2010 augusztusában bevezetett egyedülálló készülékbiztosítás szolgáltatását. Mára 16 ezerre nőtt azon előfizetőik tábora, akik ilyen módon szeretnék bebiztosítani magukat mobiljuk eltulajdonítása, rongálása vagy véletlenszerű károsodása ellen.
A T-Mobile és az ACE European Group közös, T-Mobile-előfizetők számára elérhető készülékbiztosítása újonnan vásárolt mobiltelefonokra igényelhető (a vásárlás időpontjában vagy - bizonyos esetekben - az attól számított 60 napon belül), két változatban. Az Alap csomag (a biztosított készülék értékének függvényében havi 490 forinttól elérhető) véletlenszerű károsodások, például elemi kár, leejtés, törés, vízbe ejtés és harmadik személy általi rongálás esetén nyújt biztonságot. Az Extra csomag (a biztosított készülék értékének függvényében havi 790 forinttól elérhető) ezenfelül lopás, így többek között rablás és betöréses lopás esetén is megoldást nyújthat a szerződésben foglalt feltételekkel. Amennyiben a biztosítási szerződésben érintett készülékkel a választott konstrukcióba tartozó káresemény történik, a szerződésben foglalt feltételek teljesülése esetén a sérült készüléket a T-Mobile megjavítja.
A nem javítható vagy ellopott készüléket típusazonos készülékre cserélik. A szolgáltatás hasonló a cascóhoz, itt is van ugyanis önrész, 4500, illetve 6000 forint értékben. A cég illetékesei a szolgáltatás indításakor arra számítottak, hogy egy év alatt körülbelül húszezer előfizető veszi majd igénybe a szolgáltatást, ami főleg a nagy értékű okos telefonok esetében lehet népszerű
Forrás: Napi Gazdaság
Tragédia: sok cég trükközik a biztosítással
2011 január 28.
Kategória:
Általános
Tragédia: sok cég trükközik a biztosítással
Szabályozatlan és ellenőrizetlen a hazai rendezvények felelősségbiztosítása – állítja egybehangzóan egy független biztosítási alkusz és egy rendezvényszervező a West Balkánban történt sajnálatos eset kapcsán. Igaz, hogy Európában egyetlen rendezvényt sem lehet megtartani megfelelő felelősségbiztosítás nélkül, ám az is igaz, hogy hazánkban ennek meglétét és értékét senki nem ellenőrzi, egyetlen engedély kiadásának sem feltétele a biztosítás megléte, sőt utólag is csak egy esetleges baleset kártérítése kapcsán kerül terítékre – állítja a 25 biztosítóval kapcsolatban álló CLB Független Biztosítási Alkusz Kft.
A cég szakértője, Németh Péter szerint csak a rendezvényszervezők lelkiismeretén és szakmai felkészültségén múlik, van-e kockázati fedezet még a legnagyobb rendezvények mögött is. Igaz, a biztosítók is óvatosak, nem szerződnek olyan cégekkel, amelyeknek nincsenek rendben a papírjaik, hiányzik például a működési engedélyük. De még akkor sem garantált a kártérítés, ha egy rendezvényre megfelelő biztosítást kötött a szervező, mert ha a mulasztása kapcsán történik tragédia, akkor a szolgáltató megtagadhatja a kifizetést. Sőt, a biztosító a már kifizetett összeget is visszakövetelheti, ha kiderül, ügyfele a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlanságból, jogellenesen okozta - olvasható a CLB közleményében. Súlyos gondatlanságnak minősülhet, ha a rendezvényt az előírt engedélyek nélkül szervezték meg. Tapasztalatok szerint egyre több olyan, akár tömegeket vonzó programot szerveznek, amely mögött egyáltalán nincs, vagy nem megfelelő a felelősségbiztosítás. Az is jellemző ugyanis, hogy a felelősök spórolásból vagy tapasztalatlanságból alulbecsülik a résztvevők várható létszámát, így aztán a biztosítást is mélyen a valós érték alatt kötik meg. Ezeket az összefüggéseket senki nem ellenőrzi és gyakorlatilag teljes az anarchia e téren – jelentette ki Németh.
A CLB szerint mielőbbi szigorú szabályozásra lenne szükség, mert ebben a helyzetben legfeljebb az emberek saját élet-, vagy balesetbiztosítása adhat némi biztonságot. Igaz, ez esetben is lehetnek kizáró okok, mint például az, ha a baleset szenvedője valamilyen bódítószert használt, esetleg figyelmen kívül hagyta a biztonsági előírásokat – véli a szakértő. A rendezvényszervező szakma felhígulására és a szabályozatlanságra panaszkodik egy tapasztalt profi szervező is, aki szerint azonban gyakran megbízóik is hibásak a hiányos biztosítás miatt. Egy megbízható, profi cégnek általában van egy egész évre szóló alap felelősségbiztosítása, ami megfelelő egy békés konferencia, klasszikus zenei koncert és egyéb kulturális eseményre, de kevés egy olyanra, amelyen a résztvevők testi épsége is veszélybe kerülhet. A közlemény szerint az ilyen alkalmakra a lelkiismeretes rendezvényszervező a megrendelő költségére extra kiegészítő biztosítást kötne, ám az esetek többségében a megbízó nem hajlandó erre költeni, inkább vállalja a kockázatot és a felelősséget egy esetleges balesetért, s a majdani kártérítésért.
A szervezők kifogásolják a hatóságokkal való együttműködés hiányát is. Egy közepes méretű kulturális, sport vagy egyéb eseményről is részletes, legalább 40 oldalas forgatókönyvet kell készíteni, s megküldeni az illetékes hatóságoknak, többek között a területen illetékes önkormányzatnak is. A szakértő szerint két-három hatóságot kivéve szinte soha nem kapnak visszajelzést arról, tudomásul vették-e az illetékesek az eseményt, annak nagyságát, s vajon bármiféle készültségre lehet-e számítani egy esetleges baleset során. Pedig a munkájukat és egy rendezvény biztonságát segítené, ha minden hatóság, amelyik megkapja az előzetes jelentést, jelezné, milyen előírásokat kell betartani a rendezvény biztonsága érdekében - olvasható a közleményben. A profi rendezvényszervezők úgy vélik, a szigorúbb szabályozással ki lehetne szorítani a kókler, megbízhatatlan és felelőtlen szervezőket. A CLB szakértője pedig úgy véli, egy jó szórakozóhelynek és a színvonalas rendezvénynek elengedhetetlen feltétele a megfelelő biztosítás.
CIG Pannónia: remek 2010, hogyan tovább?
2011 január 28.
Kategória:
Általános
CIG Pannónia: remek 2010, hogyan tovább?
25,8 milliárd forintos bruttó díjbevétellel zárta a tavalyi évet a CIG Pannónia, amely kellemes értéknek tekinthető a 2009-es 12 milliárd forinthoz képest. A negyedik negyedévben 3,1 milliárd forint értékben szerződtek az ügyfelek befektetési egységhez kötött biztosításra, amellyel az új szerzések 2010-ben 10 milliárd forint fölé kúsztak. Az adatok között mazsolázva azonban kevésbé kedvező tényezőket is felfedezhetünk: az új biztosítási szerződések 99,6 százaléka unit-linked termék volt, ráadásul a teljes portfólióban majdnem 80 százalékos súlyt képviselt a Brokernet, amely elbizonytalaníthat egyes szereplőket a több lábon állást illetően.
Ugyanakkor a nem-életbiztosítási tevékenység felfuttatása és más, kapcsolódó biztosítási tevékenység indítása kellemes diverzifikációs lehetőséget teremt. A Pannónia tőkehelyzetének jót tett a tavalyi részvénykibocsátás, amelynek révén a hazai tevékenység mellett a szlovák és a román piaci térnyerés is jó időre finanszírozhatónak tűnik. A tavalyi évet egyébként a társaság majdnem 4,9 milliárd forintos veszteséggel zárta, ebben azonban a unit-linked biztosítások specialitásai mellett a tőzsdei bevezetés költségei, illetve a 400 millió forintot meghaladó bankadó is szerepet kap. Az Equilor elemzői szerint a ma megjelent számok alátámasztják az elmúlt hetekben látott felpattanást a CIG Pannónia részvényeiben, a közeljövőt illetően azonban mérsékeltebb tempóra számítunk, mivel nem biztos, hogy ezek a számok meggyőzik a kétkedők amúgy népes táborát.
Forrás: OrientPress Hírügynökség
Mélyen a zsebükbe nyúltak tavaly a biztosítók
2011 január 13.
Kategória:
Általános
Mélyen a zsebükbe nyúltak tavaly a biztosítók
Nehéz évet zártak a biztosítók tavaly a természeti katasztrófák és a különadó miatt. Az egész biztosítási szektort tekintve a kifizetett kártérítések mértéke csaknem 40 milliárd forint volt.
A tavalyi évben komoly hatással voltak a természeti károk a biztosítókra, hiszen négyszer annyit fizettek ilyen esemény miatt bekövetkezett veszteségre, mint az eddigi években. Egyben az is kiderült, hogy jól vizsgázott a szektor, hiszen a nagy mennyiségű kárrendezésre is felkészültek, a feladatot jól teljesítették.
A biztosítási helyzet egyébként is ideális az országban, bár a régiónkénti eltérés számottevő. Általánosan a lakások 65%-a van biztosítva, a román 15-20%-os átlaggal és a nyugat-európai 70-80%-os normával szemben.
Az árnyoldalt a casco biztosítások jelentik, hiszen az a szektor mintegy 7%-ot csökkent az elmúlt évben. A növekvő árverseny és a mély árszint azonban csalogathatja az ügyfeleket, remélhetőleg a minőség romlása nélkül.
Az állam viszont nem könnyíti meg a biztosítók dolgát, hiszen a különadóval a teljes szektor bevételeinek felét zsebeli be. Hosszú távon abszolút nem tartható ekkora adó fizetése.
Felértékelődhet az öngondoskodás szerepe - MABISZ-álláspont
2010 december 22.
Kategória:
Általános
Felértékelődhet az öngondoskodás szerepe - MABISZ-álláspont
2030-ra a gazdaságilag aktív korúak és az inaktívak aránya Magyarországon is a mostani 4:1-ről 2:1-re módosulhat, ami rendkívüli módon megnöveli a lakosság öngondoskodásának jelentőségét. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a piac és az állam együttműködését szorgalmazza olyan feltételek kialakításában, amelyek támogatják az öngondoskodási hajlandóságot – áll a szövetség legfrissebb sajtóközleményében.
Az idei első kilenc hónapban 622,3 milliárd forint volt a Magyar Biztosítók Szövetsége tagjainak teljes díjbevétele, ebből 308,2 milliárd forint – a teljes díjbevétel 49,5 százaléka – az életbiztosítási szerződésekre folyt be a társaságokhoz. „Ugyanakkor a piac növekedését - amely mind az életbiztosításokat, mind a teljes díjbevételt pozitív irányba befolyásolta - valójában az egyszeri díjas életbiztosítások okozzák” – mutat rá Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. Ebben a szegmensben az idei első kilenc hónapban 122 milliárd forint díjbevételt realizáltak a biztosítók, ami lényegesen meghaladja az előző évi, amúgy rendkívül alacsony szintet. A tavaly megvont adókedvezmények miatt csökkent a folyamatos díjú konstrukciók bevétele, pedig az inkább befektetési célú egyszeri díjas biztosítások mellett ez lenne az igazi hosszú távú öngondoskodási forma – hangsúlyozta a szövetség főtitkára.
Molnos Dániel egy jelentős problémára hívja fel a figyelmet. Ha a gazdasági változásoknak erősen kitett, sokszor inkább befektetési jellegű egyszeri díjas biztosításokat kevésbé vesszük figyelembe, akkor a helyzet egyáltalán nem nevezhető biztatónak, hiszen a rendszeres díjas életbiztosítások piaca továbbra is csökkenést mutat. A főtitkár szerint a folyamatos díjú életbiztosítási piac gyengélkedése nemcsak a biztosítók számára probléma, hanem az egész országnak, hiszen ezek a termékek a tapasztalatok szerint a hosszú távú öngondoskodás legkiszámíthatóbb formáját jelentik. A MABISZ tagbiztosítói ezért messzemenően elkötelezettek egy olyan piaci környezet megteremtésében, ahol széleskörűen elfogadott az öngondoskodás eszméje.
A népesség összetétele átalakulóban van a javuló életkilátások és az alacsony születésszám következtében, s ez gyökeresen átrendezi az adó- és járulékfizetők
jelenleg sem kedvező arányát. Az európai trendekkel összhangban 2030-ra a gazdaságilag aktív korúak és az inaktívak aránya a lakosságon belül várhatóan
Magyarországon is a mostani 4:1-ről 2:1-re módosulhat. Ezek a körülmények az állami finanszírozás rendszerét extrém nyomás alá helyezik, így az egyre kevésbé
tud megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak. „A megoldás az lehet, ha az állam és a piac között egy, a mainál hatékonyabb munkamegosztás jön létre a
megtakarításokon alapuló öngondoskodás szerepének tudatosításával és tömeges felismertetésével“ – magyarázza Molnos Dániel. „Az Európai Unió lakosai átlagosan öt és félszer akkora összeget, évi mintegy 233 ezer forintot fordítanak öngondoskodásra - élet- és nyugdíjbiztosításra -, míg nálunk évente fejenként mindössze 42 ezer forintot” – teszi hozzá.
A biztosítók által kínált, különböző időtávú és befektetési hátterű élet- és nyugdíjbiztosítások lehetővé teszik a fogyasztó számára, hogy céljainak és kockázati
profiljának megfelelő befektetési eszközt válasszon. Ezeken belül a hosszabb lejáratú és több-kevesebb kockázatot hordozó befektetési eszközök a beruházások finanszírozására is alkalmasak, illetőleg a befektetők számára is magasabb hozamkilátásokat ígérnek.
„Sajnos az elmúlt időszak törvényi változásai, az adókedvezmény eltörlése, a kamatadó szabályok változásai nem sokat segítettek az ágazat fejlődésének. Pedig a
lakosság életbiztosítási megtakarításai olyan vagyontömeget jelentenek, amely a gazdaság szempontjából befektethető, hosszú távú stabil pénz, és az állam terheit igen jelentős mértékben képes lenne csökkenteni” – állítja a szövetség főtitkára. Hozzáteszi, hogy a hazai pénzügyi közvetítőrendszer jelentős szerepet vállal az államháztartás hiányának kötvényalapú finanszírozásában, hiszen 2008-ban a biztosítók befektetéseinek több mint 60 százalékát - 1 236 milliárd forintot - magyar állampapírokban helyezték el. Ennek mindenkori gazdasági bázisát a lakossági megtakarítások alapozzák meg. „A MABISZ a múltban is tett és a jövőben is tesz javaslatokat annak érdekében, hogy az öngondoskodási hajlandóság növekedjen Magyarországon, hiszen ez nemcsak biztosítói, hanem össztársadalmi érdek is“ – fejezte be Molnos Dániel.
Magyar specialitás:Gumiabroncs és kátyúkár biztosítás a KÖBÉ-től
2010 október 13.
Kategória:
Általános
Magyar specialitás:Gumiabroncs és kátyúkár biztosítás a KÖBÉ-től
A hazai úthálózat minősége a téli hónapokban tovább romlik, számtalan kátyú és aszfalthiba okozhat maradandó kárt az autóban, amit ha megelőzni nem is tudunk, érdemes rá felkészülni. A KÖBE októbertől elsőként vezeti be egy olyan biztosítási termékét, amellyel csökkenthetők az úthibából származó károk.
Az elmúlt évben, csak a főváros útjain pl. a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. szakemberei a társaság által kezelt 1063 km-es szakaszon összesen 21.621 db. kátyút regisztráltak.
A téli zord időjárásra készülve a KÖBE idén októbertől olyan új termékkel lép be a biztosítási piacra, amely egyedülálló a maga nemében: a DEFEKT Gumiabroncs és Kátyúkár Biztosítás bevezetésével az egyesület célja, hogy elsősorban a meglévő ügyfeleinek nyújtson szélesebb körű védelmet, hiszen ez a módozat induláskor kizárólag csak azon tagok számára lesz elérhető, akik már rendelkeznek GFB biztosítással illetve GFB biztosításukat 2011. január elsejétől a KÖBE-nél kötik meg.
A biztosítás 30.000Ft-ig téríti a kátyú által okozott károkat, amennyiben a kárigény megalapozottságához szükséges dokumentumokat hiánytalanul benyújtják. A káresemény bekövetkezésekor, sőt már a szerződés megkötésekor is, a biztosító segítséget nyújt az ügyfélnek a kárügy lebonyolításában, az esemény dokumentációjának összeállításában. Káresemény bekövetkezésekor az egyik legfontosabb teendő, hogy mindig - amikor csak lehetséges - hívjunk rendőrt, aki jegyzőkönyvezi a történteket.
Lehetőség szerint készítsünk fényképeket is, a helyszínről, a kátyúról és a gépjármű sérüléséről is.
Mindezeken túl évente 3.000 Ft erejéig és számla ellenében, kerékdefekt esetén is elszámolhatók a javítás, centrírozás költségei.
A biztosítás díja évente egyszer, egy összegben és előre fizetendő, ez azonban nem igazán lesz megterhelő az ügyfeleknek, hiszen a konstrukció egy éves teljes díja 1.825Ft lesz.
Tízmilliós büntetés a PSZÁF-tól
2010 október 04.
Kategória:
Általános
Tízmilliós büntetés a PSZÁF-tól
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mai határozatában 10 millió forint bírságot szabott ki a Groupama Garancia Biztosító Zrt.-re. A felügyelet kötelezte a biztosítót, hogy üzleti információs, ellenőrzési és adatfeldolgozási rendszerét úgy alakítsa ki, hogy a biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) és egyéb üzleti tevékenysége során mindenkor a jogszabályoknak megfelelően tudjon eljárni, s az informatika terén csökkenjenek működési kockázatai - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
A biztosító 2010. november 1-ig köteles írásban beszámolni a hatóságnak a díjhátralékos szerződések megfelelő kezelésére, a kártörténeti igazolások jogszerű – időben történő – kiadására, a díjnemfizetés miatti megszűnésről való ügyfél-tájékoztatásra, a jogszabályoknak és a biztosító díjtarifájának megfelelő gépjárműflották állományba vételére, a szerződések létrejöttével kapcsolatos jogszabályok betartására, illetve a kgfb-szerződések fennállását tanúsító igazolóeszközök helyes tartalmára vonatkozóan tett intézkedéseiről.
Forrás: Privátbankár.hu
Ki fizet a MÁV biztosító helyett?
2010 október 04.
Kategória:
Általános
Ki fizet a MÁV biztosító helyett?
A csődbe jutott MÁV Biztosító ügyfelei nem értik, miért nekik kell fizetni a kárt.
A biztosítók által fizetett közös alap visszamenőlegesen adjon fedezetet a csődbe jutott társaságok kárrendezésére - ezt szeretné elérni az Indra Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Érdekvédő Egyesülete. A MÁV Biztosító ugyanis nem tudja rendezni a tagjai által okozott károkat, amit most peres úton próbálnak behajtani az ügyfeleken.
A csődbe jutott MÁV Biztosító ügyfelei nem értik, hogy ha volt érvényes biztosításuk, akkor miért kell saját zsebből kifizetniük a kárt. A biztosítók szövetsége néhány esetben már rendezte a kifizetést.
A Mabisz válogatván a kárrendezések közül, kifizette a külföldi károsultak pénzét, és fizetett azoknak a károsultaknak is, akik részesei voltak személyi sérüléssel a balesetnek – mondta Pintér György, az INDRA Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesületének ügyvezető elnöke.
Az egyesület adatai szerint több mint 2000 MÁV Biztosítós ügyfelet fenyeget a per veszélye, ezért Alkotmánybírósághoz fordult, és azt remélik, hogy a testület kimondja: a 2010 elejétől a biztosítók által fizetett közös alap, melybe bevételük negyed százalékát kell befizetniük, visszamenőlegesen is adjon fedezetet MÁV Biztosító ügyfelei által okozott károkra.
Forrás: Dunatv.hu
Hét biztosítót büntetett a PSZÁF
2010 szeptember 30.
Kategória:
Általános
Hét biztosítót büntetett a PSZÁF
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 7 biztosítóra, 9 határozatban összesen 1,1 millió forint bírságot szabott ki a fogyasztóvédelmi szabályok megsértése miatt - a határozatok csütörtökön kerültek fel a felügyelet honlapjára. Mint korábban a PSZÁF illetékese az MTI-nek elmondta, miután a felügyelet lett a pénzügyi szolgáltatások fogyasztóvédelmi hatósága, a beérkező fogyasztói panaszokat kivizsgálja, és ha szükségesnek tartja, akkor bírságot szab ki. A mostani határozatok többsége a panaszkezelési szabályok megsértését regisztrálta.
Az Allianz két határozatban 100-100 ezer, míg a Groupama Garancia egy határozatban 100 ezer, egy másikban pedig 200 ezer forint bírságot kapott. A Wabard, az Uniqa, az Aegon és a Generali Providencia büntetése - egyenként - 100 ezer forint volt. Az Unionnak 200 ezer forint bírságot kell megfizetnie.