2018.03.02
Egymillió magyar emberre várnak a biztosítók
Mit szól az MNB biztosításpiaci jövőképéhez? Mi lesz a baleseti adó és a biztosítási adó - különböző piaci pletykákban gyakran előkerülő - csökkentésével? Mekkora visszaesést hozott az életbiztosítások értékesítésében az etikus koncepció? Többek között ezekről is megkérdeztük Pandurics Anettet, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnökét, aki jövő heti biztosítási konferenciánk nyitóelőadója. A biztosítóvezér a brüsszeli döntéshozatallal szemben határozott kritikát fogalmaz meg interjúnkban.
A MABISZ elnökeként Ön tartja a nyitóelőadást a Portfolio március 8-i Biztosítás 2018 konferenciáján. Dióhéjban mit tart ma a szektor előtt álló legfontosabb kihívásnak és lehetőségnek?
A legfontosabb kihívás egyben lehetőség is - tovább kell növelni a biztosítási penetrációt. Reális célnak tartom a 3%-os penetráció elérését 10 éves időtávon. Az MNB 10 éves stratégiai terve 1 millió új nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező ügyfelet vizionál, ez szép eredmény lenne. Ehhez a jelenlegi átlag 42-43 éves korosztályt nagyobb arányban el kell tudnunk érni, s emellett az ennél 5-10 évvel fiatalabbakat is sikeresen meg kellene tudni szólítani nyugdíjcélú megtakarításokkal. A megvalósításnak most kedvezhet az alacsony kamatkörnyezet - nem nagyon találni más, vonzóbb megtakarítási terméket a piacon, de az érdemi mentalitásváltáshoz még sok teendője van a szektornak.
Az MNB első háromnegyed évi adatai alapján a nyugdíjbiztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adta a tavalyi díjemelkedés döntő részét. Milyen hangsúlyeltolódást hozhat ebben az idei év a piacon?
A már említett kamatkörnyezetben a nyugdíjbiztosítások mellett előtérbe kerülhetnek a kockázati életbiztosítások. A lakásértékesítések felfutásának természetes következményként lehet számolni az új lakásbiztosítások terén is növekedéssel. Fontos lenne a vállalati biztosítások számának emelkedése is, ám e téren egyelőre kevés előrelépés történik - persze, az uniós pályázatokból megvalósuló beruházások mellett ésszerűen itt is lehet némi előrelépést várni. A gépjármű-biztosítások pedig szintén növekedni fognak - hiszen növekvő autóeladásról szólnak a szakmai vélemények, a számok.
Ahogy az imént utalt rá, 10 éves jövőképet állított össze az MNB a biztosítási szektor számára. Nyilván sok mindenben egyetért a jegybank céljaival, ami viszont ennél sokkal érdekesebb: mi az, amiben vitatja, ellenzi az elképzeléseket?
Az alapelvek többsége teljesen összhangban van a szakma érdekeivel, elképzeléseivel. Vitánk legfeljebb abban lehet, hogy a további költségcsökkentések fedezetének előteremtése nem könnyű feladat akkor, amikor továbbra is egy sor szabályozási változás implementációja zajlik. Ezek egy része valóban az ügyfelek érdekét szolgálja, ám sok közülük csak az adminisztrációt, a papírmunkát és a költségeket növeli - az IFRS-átállástól egyetlen ügyfél sem számíthat helyzetét javító változásra - hogy csak egy példát mondjak. Egyébként a múlt és a jelen helyzet elemzésére vonatkozó megállapításokkal egyetértek, és nincs okunk sem vitatni, sem ellenezni a jegybanknak a szektorra vonatkozó, előremutató vízióját. Inkább abba az irányba mozdulnék el, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a felvázolt pozitív jövőkép meg is valósulhasson. A siker nem csupán a biztosítókon múlik, hanem azon is, hogy a célokhoz milyen eszközrendszert, szabályozói környezetet kíván társítani a felügyelet, illetve a gazdaságpolitika. Hiszen egyértelmű, hogy például a nyugdíjcélú öngondoskodásnak az elmúlt években tapasztalt, kedvező irányba történő elmozdulása elválaszthatatlan az adópolitikai ösztönzéstől.
A tanulmány talán legérzékenyebb pontját a szektor jövedelmezőségével kapcsolatos megállapításai jelentik. Többen felvetették, hogy ezt a kérdést egy versenyző környezetben egyszerűen a piacra, illetve a tulajdonosokra kellene bízni. Én azt tartom fontosnak, hogy erről a kérdésről is nyílt, szakmai vita folyhat, s a szektor megismerhette a jegybank álláspontját ebben a kérdésben.
Ilyen rövid idő alatt még nem születhetett meg a szakma véleménye, de a makro-trendeket figyelembe véve szektorszinten én nem tartom irreálisnak a megfogalmazott 10-15%-os ROE-sávot. Egyedi társasági szinten ugyanakkor biztosan lesznek eltérések akár az adottságoknak, a különböző életciklusnak, az eltérő stratégiáknak és tulajdonosi elvárásoknak köszönhetően.
Több mint egy éve a felügyelet etikus életbiztosítási koncepciója alapján fejlesztik és értékesítik a hazai biztosítók megtakarítási célú életbiztosításaikat. Ez a TKM-szintek jelentős csökkenését hozta, vagyis összességében csökkent a biztosítók és a közvetítők közös tortája. Az értékesítési költségek (főleg jutalékok) vagy a biztosítói profit látta ennek kárát elsősorban?
A hatás mindkét oldalon érezhető volt, a piac minden szempontból egészségesebb lett, mivel az etikus életbiztosítási koncepció a társaságok részéről a korábbi termékportfóliójuk áttekintését és racionalizálását követelte meg.
Egy biztos: a tavaly lebonyolított TKM-audit azt mutatta, hogy a piacon elérhető megtakarítási biztosítások száma az egy évvel korábbinak a felére csökkent és kétharmad részükben az új feltételeknek alapból megfelelő termékek jelentek meg a piacon. A sikeres végrehajtás hatásai kapcsán úgy gondolom, hogy az etikus koncepció már rövid távon jó az ügyfeleknek, hosszabb távon pedig az egész szektor számára is kedvező lesz.
Bár nyilvános adatok erről nincsenek, a piaci szereplők tapasztalatai alapján hozott-e visszaesést az etikus koncepció az új értékesítésben? Vár-e hasonlót a szerzésijutalék-korlát (idén januártól 13 havi díjnak, jövő évtől 12 havi díjnak megfelelő szintre) csökkentésétől?
Egyrészt az MNB adatai azt mutatják, hogy az értékesítésben 10-12 százalékkal visszaesett ugyan az új szerzések darabszáma, ugyanakkor a szerződések átlagdíja hasonló mértékben - a tavalyi év első félévében 11,5 százalékkal - nőtt, azaz a bevezetés nem okozott a piacon látható szintű visszaesést. Én erre is számítottam, s 2018-ban sem várok drámai hatást a jutalékszabályok változása miatt.
Egyrészt a szektor az elmúlt időszakban többször bizonyította kiváló alkalmazkodóképességét, másrészt ez egyes szereplőknél várható jutalékcsökkenés mellett ügyfélértéktöbblet is keletkezik, így 2018-ra is inkább mérsékelt erősödésre számíthatunk. Nem szabad elfelejteni, hogy a jutalék egy költségelem, s az ügyfél számára az adott termék teljes költsége (és teljesítménye) sokkal fontosabb.
Mivel egyre magasabbak a kgfb-díjak, terjed a piacon a baleseti adó csökkentésére vonatkozó kívánság, pletyka. Mekkora esélyét látja annak, hogy erről idén döntés születik? Kiterjedhet-e ez a casco biztosítási adójának csökkentésére is?
A számok azt mutatják, hogy a kgfb-hez kapcsolt balesetiadó-bevétel 5 év alatt 80 százalékkal növekedett a gépjárművek számának növekedése és a szektorkockázatokat jelentősen csökkentő díjemelések hatására. A kgfb-díjak növekedése az emelkedő gépkocsi- és alkatrészárakkal, valamint a szervizdíjak változásával áll összefüggésben. A megnövekedett gépjárműforgalom hatásáról sem szabad elfeledkeznünk, mely következtében ismét több a koccanásos baleset. Ráadásul egy, az európai környezetben is kedvező, kirívóan alacsony szintről indult el a növekedés. Ma a harminc százalékos baleseti hozzájárulás terhe hozzáadódik a biztosítási díjhoz.
Természetesen a fogyasztó szempontjából a baleseti adó kulcsának csökkentése azonnali pozitív élményt hozva, díjmérséklésként jelentkezne, viszont tekintettel arra, hogy a biztosítási összegek emelkedtek, nominálisan a költségvetés sem járna rosszabbul az alacsonyabb kulccsal. Ezt a kérdést természetesen a kormánynak kell eldöntenie - a gazdaság teljesítőképességének figyelembe vételével.
A casco esetében a díjnövekedés hajtóerői jórészt ugyanazok, mint a kgfb-nél. Ebben a termékkörben a tizenöt százalékos biztosítási adó közvetlenül a termék árába épül be, s kétségtelenül magasabb öt százalékponttal, mint a vagyonbiztosításokra vonatkozó adókulcs.
Ezen termék esetében sem vállalkoznék a kormányzati szándékok megjósolására, mert erről nincs információnk, de az nem kérdés, hogy a szakma üdvözölné a biztosítási adó kulcsának csökkentését és egységesítését.
Szintén az értékesítést érintő kérdés az IDD nevű EU-s direktív hatályba lépésének elhalasztása február 23-áról október 1-jére, miközben a magyar parlament már az előbbi határidővel elfogadta a szabályokat. Megelőzzük ezek szerint az implementációval Európa többi részét, vagy egyfajta könnyített időszak jön addig nálunk is? Mekkora a bizonytalanság a piacon?
A kormányzat ezen a területen is (miként a psd2 szabályozásnál) szeretett volna biztos pontokat meghatározni, amelyhez a piaci szereplők alkalmazkodni tudnak.
Abból a szempontból nincs semmilyen bizonytalanság, hogy az új szabályozás Magyarországon 2018. február 23-án hatályba lépett. Magyarország tehát nehezített pályán elvégezte a házi feladatát.
Az IDD európai születése, majd - éppen folyamatban lévő - halasztása (október 1-re) ugyanakkor kiválóan rámutat a brüsszeli döntéshozatali mechanizmus gyenge pontjaira. Már nem először történik az meg, hogy miután elhúzódó, kompromisszumokkal terhes folyamatok eredményeképpen születik meg egy direktíva, a részletszabályok sem születnek meg időben, majd a végrehajtásra egyszerűen nem marad elegendő idő. Az IDD körüli turbulencia európai szinten élesen rávilágít erre a problémára.
Itt lenne az ideje, hogy a kitűzött bevezetési dátumok mind az élethez, mind pedig a felkészülés időszükségletéhez igazodnának. Miért is vezetünk be valamit amúgy február 23-án, pénteken? Ez vajon mennyire szükséges vagy életszerű? S miért nem kaphat az érintett szektor legalább fél éves felkészülési időt? Itt lenne az ideje napirendre venni ezeket a kérdéseket Brüsszelben.
Dinamikusan bővül a hazai magán-egészségügyi szektor, az egészségbiztosítások területén viszont továbbra sincs áttörés. Vár-e előrelépést szabályozási oldalon az áprilisi választások után, ami felgyorsíthatja e szegmens bővülését?
Az egészségügyi reform kormányzati ciklusokon átívelő koncepcionális és politikai kérdés. Többször megfogalmazta a szektor, hogy úgy látja, hozzá tudna tenni az egészségügyi rendszer fejlesztéséhez, s ezért szívesen vállalna nagyobb szerepet a kiegészítő egészségbiztosítási piac felépítésében. A biztosítók fontos szereplők lehetnek a szervezésben és a finanszírozásban is. Nemzetközi összehasonlításban vizsgálva a kérdést, kétségtelen, hogy az egészségbiztosítások piacán nagyok a lehetőségek, ez lehet az egyik terület, amely segíthet megvalósítani azt a szándékot, hogy tíz év alatt megduplázódjon a biztosítási piac. Egy közelmúltbeli kutatás szerint jelenleg csak minden nyolcadik munkavállalónak van ilyen biztosítása a vállalati cafetéria vagy csoportos biztosítás keretében, a magánszemélyek kötéseit illetően pedig még rosszabb a helyzet. Vegyük mindehhez, hogy ma ezen biztosítások körében is főként az összegbiztosítások dominálnak, vagyis meghatározott orvosi beavatkozások esetén tételesen megjelölt összeghez jut a kedvezményezett. Szolgáltatásfinanszírozó biztosítást egyelőre valóban kevesen kötnek. Ám keresleti oldalon érzékelhetően növekszik az igény, s már ma is közel tíz társaság verseng a piacon és jelentkezik egyre újabb termékekkel. Az ezek iránti érdeklődés növekedését a gazdaság és a fogyasztás gyorsuló ütemű bővülése már önmagában elősegítheti. Mikor lesz valós áttörés? Ez jelentős részben kormányzati szándék kérdése.
Úgy tűnik, megindult a hozamemelkedés az állampapírpiacon, különösen a biztosítók szempontjából érdekes hosszú lejáratokon. Összességében jó vagy rossz hír a hozamemelkedés a biztosítási szektor számára rövid-, közép- illetve hosszú távon?
Ha a folyamat tartós lesz, az természetesen kedvező lesz a szakma számára, hiszen a biztosítástechnikai tartalékok döntő része kötvényekben fekszik. Az alacsony hozamkörnyezet minden esetben felértékeli a hosszú időtáv és a professzionális kockázatkezelést, ez pedig kedvezhet a biztosítótársaságoknak.
Felgyorsult a digitalizáció a biztosítási piacon is, emellett egy új slágertéma hódít: a blockchain. Reálisan mikor vezethetik be magyar biztosítók is ezt a technológiát, és milyen jövőt lát előtte?
A digitalizáció évtizedek óta velünk él - nem volt szó még se fintechről, sem insurtechről, amikor a biztosítók a kgfb kapcsán megtapasztalhatták, mit jelent az online összehasonlítás. Csak akkor a közvetítőrendszert forradalmian átalakító változást még senki nem hívta insurtech-megoldásnak. Ma már annak neveznénk. Közhelyesen fogalmazva, ma már napi életünket teljesen átszövi a bitek világa. Mégis valószínűleg nehezen tud nekem olyan iparágat mondani, amely több mint egy évtizede komoly, esetenként 10-20 százalékos díjkedvezményt ad az elektronikus ügyintézésre az ügyfeleknek. A biztosítók rengeteg energiát tettek abba, hogy ügyfélkapcsolati és kárrendezési folyamataikat modernizálják.
A MABISZ keretein belül pedig folyik a munka, amely a híres "kék-sárga baleseti bejelentő" modernizálásán dolgozik - az elsők között Európában.
A blockchain technológia az elmúlt időszakban lett "divatos", elsősorban a kriptovaluták népszerűségének növekedésével párhuzamosan. A blockchain technológia már adott, de alkalmazási területeit illetően ma még a helyét keresi a világban, így a biztosítási területen is. Egyelőre a felderítési, kísérletezési szakaszban járunk, néhány kisebb jelentőségű gyakorlati alkalmazást látunk a világban (okosszerződések, járatkésés-biztosítás, stb.) - de még ezeknél is gyakran felmerül a kérdés, hogy valójában mekkora hozzáadott értéke van a blockchain technológia használatának. Úgy tudom, hogy a biztosítótársaságoknál zajló innovációk mellett a pénzügyi-biztosítási piac prudens működésére figyelő hatóságok is készülnek az új logika megjelenésére.
Forrás: www.portfolio.hu
Egész falvakat tarolt le a hétfői vihar
2010 június 22.
Kategória:
Általános
Egész falvakat tarolt le a hétfői vihar
Csaknem 2300 lakóház és mintegy száz önkormányzati tulajdonú épület rongálódott meg a hétfő délutáni viharban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - közölte a térségi katasztrófavédelmi igazgatóság vezetője kedden az MTI-vel.
Pernyák Sándor tűzoltó ezredes elmondta: az eddigi bejelentések alapján 54 településen regisztráltak károkat. Hozzátette: 94 ember ideiglenes elhelyezését kellett megoldani, mivel néhány épület lakhatatlanná vált.
Az elektromos hálózat tönkrement, 33 településen nincs áramszolgáltatás - közölte az ezredes. A borsodi egységekkel megerősített szabolcsi tűzoltók azon dolgoznak, hogy helyreállítsák az érintett településeken az áramszolgáltatást és az ivóvízellátást.
Az óriási vihar fákat csavart ki és utakat zárt el, számos településen tönkretette az elektromos hálózatot, háztetőket sodort el. Balkányban, Szakolyban, Nyírbátorban és Geszteréden a legsúlyosabb a helyzet.
Forrás: Privátbankár.hu
Nem lesz kötelező a márkaszerviz
2010 június 22.
Kategória:
Általános
Nem lesz kötelező a márkaszerviz
A jövőben az autógyárak nem kötelezhetik az autósokat arra, hogy kizárólag márkaszervizben végezzék járműveik felülvizsgálatát és javítását.
Új autóipari versenypolitikai szabályozásról döntött csütörtökön az Európai Bizottság, ezek alapján a jövőben például az autógyárak nem kötelezhetik az autósokat arra, hogy kizárólag márkaszervizben végezzék járműveik felülvizsgálatát és javítását. Ez utóbbi alól kivételt képeznek azonban azok a karbantartási műveletek, amelyek az anyacég által fedezett garanciák feltételei.
A szabályok elsősorban arról rendelkeznek, hogy a független karbantartó- és szerelőműhelyek, illetve alkatrész-kereskedők könnyebben hozzájussanak a szükséges gyári műszaki információkhoz, valamint jobb hozzáférésük legyen a márkapiacokhoz.
Joaquín Almunia, az Európai Bizottság versenyügyi felelőse brüsszeli sajtótájékoztatóján úgy vélte, az új szabályok elsősorban a fogyasztóknak kedveznek, mert jelentős kiadásmegtakarítást eredményezhetnek. Szerinte javítja a döntés az uniós cégek nemzetközi versenyhelyzetét is, például a kelet- és dél-ázsiai feltörekvő piacokkal szemben.
Sajtótájékoztatóján a spanyol biztos hangoztatta, hogy miközben a legtöbb fogyasztónak a lakását leszámítva az autó a legnagyobb értékű tulajdona, megállapításuk szerint nem túlságosan erős a verseny a javítás, karbantartás és alkatrészek kereskedelmének területén. Az elmúlt években ráadásul a javítás és átvizsgálás költségei emelkedtek is, jóllehet az autóárak nem nőttek - ezek a költségek átlagosan az autóval kapcsolatos teljes kiadások 40 százalékára rúgnak. Az új szabályok egyik célja, hogy a gyártóktól független műhelyek bevonásával növeljék a versenyt a piacon.
Szintén rendelkezett a bizottság arról, hogy megszünteti a versenyszabályok alóli, úgynevezett csoportos mentességet olyan gyártók esetében is, amelyek piaci részesedése az alkatrész- és a szervizpiacon túllépi a 30 százalékot.
Az új intézkedések már a jövő héten életbe lépnek, de a bizottság úgy döntött, hogy az érintetteknek hároméves átmeneti időt biztosít, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott szabályozáshoz.
Forrás: Privátbankár.hu
Az ügyfél akkor is törleszt, amikor már nincs is autója
2010 június 22.
Kategória:
Vételár biztosítás
Az ügyfél akkor is törleszt, amikor már nincs is autója
Egy lopás vagy totálkár minden esetben jelentősen megterheli a családi kasszát. Jó tudni, hogy a biztosítás - legyen az kötelező vagy casco - csak az autó aktuális káridőponti forgalmi értékét téríti meg. Ezért aztán a kis kezdőrészlettel, hitelbe vásárolt autók utáni kártérítés az első néhány évben nem fedezi még a fennálló hiteltartozást sem. Vagyis az ügyfélnek akkor is törlesztenie kell, amikor már nincs is meg az autója. Hacsak nem köt vételár-biztosítást.
Az elmúlt másfél évben, vagyis a válság időszakában becslések szerint mintegy 60-70 ezer finanszírozott autó vált totálkárossá. A probléma tehát igencsak széles kört érint, még ha kevés szó esik is róla. Pedig a megoldás pár éve már itthon is elérhető.
„A vételár-biztosítás egy olyan kiegészítő biztosítás, ami a casco mellett lehetővé teszi az autósnak, hogy a kártérítés összegéből új autót vásárolhasson. Megtéríti ugyanis a káridőpontban számított érték és az eredeti vételár különbözetét. Finanszírozott autó esetén pedig lehetővé teszi, hogy az autós azonnal kifizethesse fennálló tartozását, vagy azonos tehervállalás mellett új autót vásárolhasson." - mondja Zsoldos Miklós, az UNION Biztosító elnök-vezérigazgatója.
Hogy néz ez ki számokban?
Egy 5,7 millió forintért vásárolt, finanszírozott, jelenleg kétéves személygépkocsit egy figyelmetlen autós totálkárosra töri. A károkozó kötelező biztosítása a piaci érték alapján 3,6 millió forintot térít a vétlen autósnak, miközben neki a finanszírozó felé az adott időpontban 3,8 millió forint a tartozása. Ekkor - vételár-biztosítás híján - a vétlen autósnak még 200 ezer forintot kell kifizetnie, miközben autója sem marad. A GAP néven is ismert vételár-biztosítás azonban a 3,6 millió forintos kártérítést 2,1 millió forinttal kiegészíti, vagyis a teljes tartozás kifizetése után lehetőséget teremt egy újabb finanszírozott autó megvásárlására is. Mindezért az autós havi néhány ezer forint pluszt fizet a vásárlástól számított 60 napon belül megkötött vételár-biztosításra - igaz, jellemzően egy összegben.
Felfutás előtt a GAP?
Bár hazánkban a GAP még kevésbé ismert, Nyugat-Európa egyes országaiban az autótulajdonosok közel 40 százaléka már rendelkezik ezzel a kiegészítő biztosítási formával. Ugyanakkor az elmúlt időszak folyamatos hitelbedőlései a finanszírozó társaságokat is érdekeltté tehetik, hogy javasolják ügyfeleik számára a vételár-biztosítás megkötését, hiszen közös érdek az adósok fizetőképességének megőrzése.
Forrás: Piacesprofit.hu
A biztosítók már győztek a focivébén
2010 június 22.
Kategória:
Általános
A biztosítók már győztek a focivébén
A hétvégén kezdődő focivébéhez kapcsolódóan összesen 6,2 milliárd font (kilencmilliárd dollár) értékben kötöttek biztosításokat a rendezők, a csapatok és az eseményhez kötődő vállalatok.
A Lloyd's biztosítótársaság jelentése szerint csak a stadionokat és az edzőpályákat 3,2 milliárd fontra biztosították. Biztosítást kötöttek a médiacégek is, például arra, hogy amennyiben a meccsek csúsznak, akkor abból káruk adódik, ugyanis ez érintheti előre eladott reklámidejüket.
A rendezők fő aggodalma, hogy ha elmaradnak a meccsek, akkor a nézők visszakövetelik a jegyárat.
A Lloyd's összesítése nem tartalmazza az egyes játékosok saját biztosításait, amelyeket sérülésekre, illetve betegségekre kötnek.
Peter Thompson, a Beazley biztosítótársaság szakértője szerint a sztárfocisták biztosítása karrierjük csúcsán elérheti a 40 millió fontot. A bevételeket növelő szuvenírek, mezek eladhatósága jelentősen függ a csapatok legjobbjainak teljesítményétől - a nevükben testet öltő márka értéke elérheti a 10 millió fontot.
Forrás: Hír24.hu
Már az Ab előtt a MÁV-ÁBE ügye
2010 június 22.
Kategória:
Általános
Már az Ab előtt a MÁV-ÁBE ügye
A MÁV Általános Biztosító Egyesület (ÁBE) ügyfelei által okozott, de a biztosító egyesület által ki nem fizetett kárra vonatkozó - két fogyasztóvédő szervezet által jegyzett alkotmánybírósági indítványról - jelenleg annyi tudható: nem biztos, hogy határozat születik a nyári szünet előtt - tudta meg az MTI Sereg András szóvivőtől.
Az Alkotmánybíróság március végén befogadta két fogyasztóvédelmi szervezet - az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és az INDRA Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesülete - közös indítványát. A probléma lényege az, hogy a csődbe ment MÁV ÁBE nem tudja kifizetni az ügyfelei által okozott károkat, így a károsultak a bíróságon érvényesítik az igényüket, olyannyira sikeresen, hogy több ítélet kötelezi az egyesület volt ügyfeleit fizetésre. A bajba került ügyfelek viszont nem értik azt, hogy ha volt biztosításuk, akkor miért saját zsebből kell fizetniük.
A ravatalozó is megrongálódott: alulbiztosított önkormányzatok
2010 június 22.
Kategória:
Általános
A ravatalozó is megrongálódott: alulbiztosított önkormányzatok
A levonulóban lévő árvíz az önkormányzati vagyonban is százmilliós károkat okozott. A vihar, felhőszakadás és árvíz gyakorlatilag minden piaci szereplő alaptermékeiben is megtalálható kockázat, így szinte minden vagyonbiztosítási termék fedezi ezeket a kockázatokat - írja a Napi Gazdaság.
Nincs pontos összegzés arra, hogy a közösségi intézmények, például a polgármesteri hivatalok vagy az iskolák mekkora százalékát biztosítják a helyhatóságok. Hajas Gábor, a Generali vagyonbiztosítási üzletágának igazgatója szerint kevés önkormányzat rendelkezik biztosítási védelemmel, Cserkuti Nándor, az Aegon vállalati vagyon üzletágának vezetője viszont úgy véli, 70-75%-ra becsülhető a biztosított önkormányzatok, vidéki közintézmények aránya, és az igény évről évre növekszik. A szakember szerint jellemzően a helyi önkormányzatok kötnek biztosítást, a polgármesteri hivatalon kívül a kezelésükben vagy üzemeltetésükben lévő egyéb intézményekre is (óvoda, orvosi rendelő, gimnázium vagy akár ravatalozó).
Ebben a szférában is előfordulnak a bankok által előírt, hitelfedezetként kötött vagyonbiztosítások, sőt több kistérségben az önkormányzatok összeállnak és alkuszokon keresztül közösen vásárolnak biztosítási fedezetet, ezáltal komoly díjengedményt tudnak elérni - mondta el Kaszab Attila, K&H Biztosító nem életbiztosítási üzletágának vezetője. Lázár István, a Groupama Garancia vagyon-, felelősség- és mezőgazdasági biztosítási főosztályvezetője úgy véli, a biztosítottság arányában nincs látványos különbség az árvíz sújtotta és az egyéb területek között.
Egyes hírek szerint ahol van biztosítás, sok helyen ott is inkább csak jelképes a védelem, gyakran a könyv szerinti értékre biztosították az épületeket. Kaszab Attila szerint ez már a múlté, ma inkább valós értéken vagy új értéken kötik a biztosításokat, Lázár István pedig úgy véli, ez akkor áll fenn leginkább, ha a szerződés már többéves, ilyenkor valószínűbb, hogy alulbiztosítottak a vagyontárgyak.
Cserkuti Nándor szerint 3-5 éve még valóban általános tendencia volt a könyv szerinti nettó értéken kötött biztosítás, ami az infláció miatti értékkövetés helyett az értékcsökkenési leírással csökkentett összegen határozta meg egy-egy biztosított ingatlan vagy vagyontárgy értékét (biztosítási összegét). A korábbi évekre jellemző volt az önkormányzati szektorban az alulbiztosítottság, hiszen a települések jó részénél az alacsonyabb biztosítási összegek alacsonyabb díjat jelentettek, ami a szerződés megkötésekor még ma is fontos szempont.
Az Aegon vállalati vagyon üzletágának vezetője az elmúlt évek változó tendenciáinak tudja be, hogy már "csak" 30-40%-ra becsülhető az önkormányzati szektor alulbiztosítottsága. Piaci szakértők szerint az előrelépést hátráltatja az is, hogy a kormányzat szereplői a mostani árvíz kapcsán is kilátásba helyezték: teljes mértékben átvállalják az intézményekben keletkezett károkat.
Alulbiztosításnak nevezzük, amikor a biztosított ingatlan újraépítési értéke nagyobb a biztosítási szerződésben meghatározott összegnél. Ebben az esetben egy esetleges kárra a biztosító csak arányos kártérítést alkalmazhat.
Forrás: Pénzcentrum.hu
Újabb munkanélküliségi biztosítás a piacon
2010 június 22.
Kategória:
Munkanélküliség biztosítás
Újabb munkanélküliségi biztosítás a piacon
A Groupama Garancia Biztosító havi 70 illetve 90 ezer forintos, szabadon felhasználható szolgáltatású munkanélküliségi biztosítással lépett piacra - közölte a biztosító az MTI-vel, ezzel újra két társaság kínál ilyen terméket.
A magyar piacon sok biztosító vállalja, hogy a hitelhez kötött életbiztosítást kiegészíti olyan modullal, amely megkötésével munkanélküliség esetén néhány hónapig a biztosító fizeti a banknak a törlesztő részletet. Más biztosítók önállóan is kötnek olyan munkanélküliség biztosítást, amelyben átvállalják a hitel törlesztő részletének fizetését.
Szabadon felhasználható - bármire elkölthető - szolgáltatású munkanélküliségi biztosítást a biztositas.hu internetes alkusz kezdett értékesíteni két évvel ezelőtt. Ennek a kockázatát az ACE European Group vállalta, de egy év után a kockázatvállaló kiszállt a további üzletből, így csak a régi biztosítások élnek tovább. Itt a 80-90 ezer forintos szolgáltatás volt a jellemző, mivel ennek a havi díja alatta maradt 3 ezer forintnak. Az értékesítés 10 ezer eladott biztosítás után szűnt meg.
A következő piacra lépő az April CEE Development Kft. volt. Ez a cég is szabadon felhasználható szolgáltatású munkanélküliségi biztosítást kínált, és kínál, ennek a kockázatát az AXA vállalta. Francois Maresquier vezérigazgató korábban elmondta az MTI-nek, hogy 10-20 ezres értékesítésre számít. E célból bevonta az értékesítésbe az internetes alkuszokat, így a biztositas.hu is ezt a terméket árusítja ma már.
A CLB pedig közleményben tudatta, hogy a szerződők a 6, illetve a 9 hónapra választható szolgáltatás közül a hosszabb idejűt keresik. A leggyakrabban választott 100 ezer forintos szolgáltatás egyúttal azt jelenti, hogy nem a minimálbéres, hanem a jobban kereső réteg köt ilyen biztosítást, hiszen a szolgáltatás nem lehet több mint a nettó jövedelem 70 százaléka. A másik gyakorlati tapasztalat, hogy 10 munkavállalóból 7-8 tud megfelelni a biztosítási feltételeknek.
A Groupama Garancia magasabb, havi 90 ezer forintos szolgáltatású munkanélküliségi biztosításának a havi díja nem éri el a 4 ezer forintot.
Cégautós vakáció: mire figyeljünk?
2010 június 22.
Kategória:
Általános
Cégautós vakáció: mire figyeljünk?
Különösen külföldi út esetén érdemes előre meggyőződni arról, mire terjed ki a céges autó biztosítása, illetve a kocsi tartozékai, engedélyei rendben vannak-e - hívja fel a figyelmet a KBC Autolease.
Megkezdődött a nyári szabadságok időszaka, sokan pedig nyaralásuk alatt is a céges autót használják. A vállalkozások cégautókra vonatkozó szabályozása határozza meg, lehetséges-e, és ha igen, milyen mértékben magáncélokra is igénybe venni a vállalati gépkocsikat – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
A képet tovább árnyalja, hogy van, ahol a belföldi utat igen, de a határátlépést már nem engedélyezik a munkatársaknak. A flottakezelők – akik lízingkonstrukció esetén a gépjármű tulajdonosai – külföldre utazáshoz kiviteli engedélyt adnak ki az autóhoz. A schengeni határok létrejötte óta ugyan kisebb a jelentősége ennek az engedélynek, de vannak olyan európai országok, ahol a határátlépéskor szigorúan ellenőrzik a meglétét. Közúti ellenőrzés során pedig bárhol kérhetik az igazolást arról, hogy a vezető jogosult használni az autót. Érdemes indulás előtt áttekinteni azt is, miről szól a használati engedély. Vezető beosztású munkatársak esetén az autópark-kezelők igény szerint már az autó átadásakor kiadnak egy meghatalmazást, ami a házastárs részére is lehetővé teszi a gépjármű használatát - jelzik.
Az üzemanyagkártyák többnyire országhatáron belül érvényesek, a flottakezelők az autókat a magyarországi előírásoknak megfelelő tartozékokkal adják át a cégeknek. A külföldre utazó munkatársnak kell arról gondoskodniuk, hogy az adott ország egyedi előírásainak megfelelően készítsék fel az autót az útra. A kézi poroltó például hazánkban nem kötelező tartozék, egyes európai országokban viszont ezt is kérik az autósoktól - hívják fel rá a figyelmet.
Céges flották esetén a biztosításokat rendszerint az autópark-kezelők kötik meg, az autóvezetőknek azonban ajánlatos tájékozódni a biztosítási és az assistance szolgáltatások részletes feltételeiről: baleset esetén mire kell figyelni, milyen segítséget vehetnek igénybe, számíthatunk-e például csereautóra. Európában az ún. rendszámegyezményhez csatlakozott országokban – az Európai Unió országai, valamint Izland, Norvégia és Liechtenstein – a zöldkártya bemutatása nem szükséges, a rendszám és az országjelzés is igazolja a felelősségbiztosítás meglétét. Ha más ország az úti cél, a cégek a flottakezelőtől vagy a biztosítótársaságtól kérhetik a zöldkártya kiállítását.
Forrás: Privátbankár.hu
Tetőzik a magyar munkanélküliség
2010 június 22.
Kategória:
Munkanélküliség biztosítás
Tetőzik a magyar munkanélküliség
A munkanélküliség 11,8 százalékon tetőzött, a foglalkoztatottak száma viszont 14 ezerrel nőtt az utóbbi három hónapban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. Az elemzők szerint az adatokat óvatosan kell kezelni.
Ezer fővel, 496,8 ezerre csökkent a munkanélküliek száma a februártól április végéig tartó időszakban az 15 és 74 év közötti munkaképes lakosság körében. A foglalkoztatottaké eközben 13,9 ezerrel, 3 millió 731 ezer főre gyarapodott. Mindez azt jelenti, hogy a január-márciusi 11,80 százalékos munkanélküliségi ráta 11,75-re csökkent, a 15–64 éves korosztályban pedig 11,89-ről 11,83 százalékra módosult.
Kétségtelen, hogy az egy évvel korábbi adatoknál minden téren rosszabbak a maiak. A mostani tárgyidőszakban a 15-64 éves korosztály 62 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, míg egy éve arányuk 61,2 százalék volt. A foglalkoztatottak létszáma ebben a korcsoportban 34 ezerrel, a munkanélkülieké pedig 85 ezerrel volt kevesebb, mint 2009 áprilisának végén. A korcsoport foglalkoztatási rátája 54,7 százalék volt, 0,4 százalékponttal kisebb, mint a tavalyi ugyanezen időszaki érték.
A munkanélküliség legerősebben a fiatalokat sújtja: a 15-24 éves korosztályban 27,6 százalékos az állástalanok aránya, ami egy év alatt 2,5 százalékponttal romlott. Az álláskeresés időszaka is megnyúlt, az elhelyezkedéshez átlagosan egy héttel többre, azaz 16,9 hónapra van szükség. Az egy évnél is hosszabb ideje állást keresők tábora 230 ezer fős.
Az adatokat Szollár Domokos kormányszóvivő búcsútájékoztatóján figyelemre méltónak nevezte, különösen európai összevetésben. A válságkezelő Bajnaikormány az Út a munkához program keretében százezer ember foglalkoztatásához járult hozzá, igaz, a válság eközben más területeken csaknem ugyanennyi munkahely megszüntetését követelte - tette hozzá. Szerinte a növekedés alapjainak lerakása eredményes volt, s erre építkezhet az új kormány.
Szijjártó Péter Fidesz-szóvivő szerint viszont hamisak azok a kormányzati megnyilatkozások, amelyek arról szólnak, hogy Magyarország elindult kifelé a gödörből. Ő a munkanélküliségi adatokból azt olvassa ki, hogy a magyar gazdaság továbbra is rendkívül mély válságban van. A szóvivő másfél hónapja a nyilvántartás hiányosságaira hivatkozva 16-17 százalékos valós munkanélküliségről beszélt. Az elemzők szakmai oldalról közelítik meg az adatokat, amelyek szerintük kétségtelenül kedvezőek, ám a messzemenő következtetések levonására egyelőre nem alkalmasak, ahhoz még egy-két hónap munkaerő-piaci fejleményeinek ismeretére is szükség lesz. Utóbbi álláspontra helyezkedtek az MKB Bank elemzői, akik 2010 végére egy kedvező forgatókönyv, fellendülés estén 11,4 százalékra sülylyedő munkanélküliséget vetítenek előre, míg „nyögvenyelős” világgazdasági növekedés esetén akár 12,4 százalékig is felfuthat a ráta. Kondrát Zsolt vezető elemző úgy véli, az igazi fordulat még nem érkezett el a munkaerőpiacon, noha kétségtelen, hogy a bejelentett beruházások növekvő száma ebbe az irányba mutat.
Suppan Gergely szerint pozitív a foglalkoztatottak számának emelkedése, amit a Takarékbank Zrt. elemzője egyrészt a szezonális munkák beindulásával, másrészt az exportra termelő cégeknél megnőtt munkaerőigénnyel magyaráz. A foglalkoztatottak száma tovább nőhet a következő hónapokban, sőt, az év második felében tovább stabilizálódhat a munkaerőpiac annak kapcsán, hogy a magyar gazdaság "magára találásával" párhuzamosan a belső piacra termelő cégek sem bocsátanak már el - idézi az MTI az elemzőt, aki szerint júliusig 10,6-10,7 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta.
Forrás: Nol.hu
Tanulságos balesetek: nem mindegy, kié a felelősség!
2010 június 22.
Kategória:
Általános
Tanulságos balesetek: nem mindegy, kié a felelősség!
Itt a nagy utazások szezonja, ám ha az embert külföldön autóbaleset éri, nem könnyű a maga igazát érvényesítenie. A biztosítási szaktanácsadónak azért van néhány segítő tippje.
Mi magyarok gyakran utazunk külföldre saját autónkkal, érthető módon elsősorban nyáron. Nem árt tudni azonban, hogy külföldön, de különösen a kelet-európai országokban egy esetleges baleseti helyszínelésnél gyakoriak a nyelvi nehézségek, ezért Vinkelman István igazságügyi gépjármű-szakértő azt tanácsolja, ha nem értünk valamit a külföldi rendőrök által felvett jegyzőkönyvben, akkor ne írjuk azt alá, ragaszkodjunk tolmács előkerítéséhez. Mint ugyanis a szakember közel három évtizedes tapasztalata mutatja, előfordul például, hogy a pórul járt autós az általa aláírt jegyzőkönyvvel a kezében hazaérkezik, és megpróbálja kárát rendezni, ám csak ekkor derül ki, hogy bizony a jegyzőkönyv szerint ő volt a balesetben a vétkes fél, így a kötelező gépjármű-biztosításból nem tudja kocsiját megjavíttatni.
- Nem kételkedek a külföldi rendőrök jóhiszeműségében, de olyan eset is előfordult, amikor a két autó haladási irányát a jegyzőkönyvben felcserélték! Így pedig már nem sok remény van a kár rendezésére - hívja fel a figyelmet a tizenhat évvel ezelőtt alapított Biztosítási Ügyintéző és Szaktanácsadó Iroda (BÜSZI) vezetője, aki szerint a másik fontos dolog, hogy valamilyen igazolást, például a nemzetközi biztosítási zöldkártyát és a vétkességet elismerő nyilatkozatot kérjük el a másik autó tulajdonosától, mert ez nagyban megkönnyíti az ügyintézést, hiszen a jog szerint nekünk kell majd bizonyítani a felelősséget.
- Egy, országhatáron kívüli baleset után a legnehezebb azt eldönteni, szállíttassa-e haza az autót a tulajdonos, vagy bízza inkább annak megjavítását egy helyi műhelyre, esetleg erősen totálkárosnak tűnő kocsi esetén engedje, hogy a maradványt bezúzzák külföldön. Az igazságügyi kárszakértő szerint ilyenkor érdemes "telefonos segítséget" kérni, azaz egy hazai szakértőt felhívni. Ő maga például a tanácsadást ingyen végzi, azaz ha valaki átküldi neki telefonon a roncsról készült képet, segíteni tud a legjobb döntést meghozni. Ilyenkor ugyanis mérlegelni kell, különösen az idősebb jármű esetében, hogy annak értéke fedezi-e a javítás költségeit, mert előfordulhat, hogy a külföldi javítás jelentősen többe kerül, mint amennyi az autó értéke alapján még gazdaságosnak tekinthető, és a biztosító nem fogja a javítási költséget kifizetni. Az is előfordulhat, hogy nem a teljes javítás összegét térítik, mivel az új alkatrészek beépítésével a kocsi felértékelődik, amit a törvényi káron gazdagodásra hivatkozva a biztosítók levonnak javítási összegből. Fontos tudni, hogy ha el is ismeri a másik fél a felelősséget - és ez már a belföldön történt balesetekre is vonatkozik -, az még nem jelenti azt, hogy a biztosító szintén így dönt. Elképzelhető, hogy a felelősséget például ötven-ötven százalékban állapítja meg, azaz így kevesebbet hajlandó fizetni a pórul járt autósnak. Vinkelman István ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, ilyen esetekben lehetőség van kikérni a rendőrségi jegyzőkönyvet. Nem egy esetben sikerült is bebizonyítani, hogy a baleset nem pontosan úgy történt, mint azt a rendőrség a helyszíni nyomokból vélelmezte, így a felelősség arányai is módosíthatóak, ami pedig egy kár kifizetésénél bizony nem jön rosszul. Persze lehetőség van arra - és ez a gyakoribb -, hogy a kárrendezés szempontjából fontos felelősség kérdését a büntetőeljáráson kívül tisztázzuk.
És persze azt sem árt tudni, hogy amikor utasként ülünk autóban, és balesetet szenvedünk, minden esetben biztosítva vagyunk, még ha a mi sofőrünk is a vétkes: ilyenkor a saját gépjármű-felelősségbiztosítója köteles az utas kára, sérülése miatt fizetni. Az utasok kára akkor is térül, ha a károkozónak nincs biztosítása, ilyenkor a MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) rendezi a kárt.
Forrás: FMH.hu